(12) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni.
(2) Kormányrendeletben kell kihirdetni a nemzetközi szerződésnek a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem szabályozó mellékletét, ha a nemzetközi szerződést kihirdető törvény a Kormány számára felhatalmazást ad arra, hogy a mellékletet rendeletben hirdesse ki.”
(13) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kihirdető jogszabály tartalmazza)
„d) a szerződéshez Magyarország részéről fűzött fenntartásokat és nyilatkozatokat;”
(14) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A 4-10. § rendelkezéseit a nemzetközi szerződés módosítására, felfüggesztésére, megszüntetésére, felmondására, az abból való kilépésre, valamint az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződésben foglaltak sérelme nélkül a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv - Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a szerződés felhatalmazása alapján hozott - döntéseire megfelelően kell alkalmazni.”
(15) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény a következő 12/A. §-sal és 12/B. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha a kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződést módosító nemzetközi szerződés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, a nemzetközi szerződés módosításának törvényben történő kihirdetése mellett a nemzetközi szerződést is törvényben újra ki kell hirdetni, és rendelkezni kell a kihirdető kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.
(2) Ha a nemzetközi szerződés módosítását kihirdető jogszabály rendelkezik a nemzetközi szerződés módosításokkal egységes szerkezetben történő közzétételéről, a miniszter által - a külpolitikáért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével - elkészített egységes szerkezetű szöveget közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.
12/B. § (1) Ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv által hozott - Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető - döntés vagy a nemzetközi szerződés módosítása a nemzetközi szerződés rendelkezései alapján abban az esetben is kötelezi Magyarországot, ha a döntés, illetve a módosítás kötelező hatályát Magyarország nem ismerte el, a döntést, illetve a módosítást a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőzően - a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésével kapcsolatos eljárási cselekmények mellőzésével - a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával ki kell hirdetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti döntés a nemzetközi szerződéssel létrehozott szerv általi elfogadásával egyidejűleg lép hatályba Magyarország tekintetében, vagy az elfogadása és a Magyarország tekintetében történő hatálybalépése közötti idő rövidsége miatt egyébként nem lehetséges a döntésnek a Magyarország tekintetében történő hatálybalépését megelőző kihirdetése, a döntést a hatálybalépését követően kell a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul kihirdetni, azzal, hogy a kihirdető jogszabály hatálybalépésének időpontja nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.”
(16) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény IV. Fejezete A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos fenntartás, kifogás, nyilatkozat és a kötelezettséget elhárító nyilatkozat
12/C. § (1) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről tett fenntartásról és nyilatkozatról a 8. § (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell okiratot kiállítani, illetve az abban foglaltakról tájékoztatni a másik (többi) részes felet.
(2) A nemzetközi szerződéshez Magyarország részéről a kötelező hatály elismerését követően tett nyilatkozatot a megtétele előtt a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályt módosító jogszabályban, illetve a (3) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben ki kell hirdetni.
(3) A nemzetközi szerződést kihirdető törvény felhatalmazást adhat a Kormány számára, hogy rendeletben hirdesse ki a szerződéshez fűzött, a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat nem érintő nyilatkozatokat.
(4) A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartáshoz Magyarország részéről tett kifogás megtételéről a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kifogást a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg.
(5) Ha a nemzetközi szerződés úgy rendelkezik, hogy kötelező hatályának elismerésére kötelezettséget elhárító nyilatkozat mellőzésével kerül sor, a szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat megtételéről a miniszter a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt, és a döntésnek megfelelő kötelezettséget elhárító nyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter teszi meg. Ha a nemzetközi szerződési kötelezettséget elhárító nyilatkozat 7. § (4) bekezdése szerinti mellőzését az Országgyűlés, illetve a Kormány elutasította, a külpolitikáért felelős miniszter haladéktalanul megteszi a kötelezettséget elhárító nyilatkozatot.”
(17) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza továbbá - a 10. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - az egyes nemzetközi szerződésekhez fűzött, Magyarország vonatkozásában joghatást kifejtő fenntartások, kifogások és nyilatkozatok szövegét, valamint ezek megtételének és visszavonásának időpontját.”
(18) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 15. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a nemzetközi szerződést az e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint közzétették, de jogszabályban történő kihirdetésére nem került sor, a szerződést - feltéve, hogy nemzetközi jogi szempontból még hatályos - a 9. és 10. § megfelelő alkalmazásával haladéktalanul ki kell hirdetni.
(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának az elismerésére a szerződés kihirdetése nélkül került sor e törvény hatálybalépését megelőzően, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást. Ha az adott nemzetközi szerződés Magyarország tekintetében nemzetközi jogi szempontból már hatályba lépett, a szerződést kihirdető jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni a szerződésnek a Magyarország tekintetében történő nemzetközi jogi hatálybalépésének napját.
(5) Ha a nemzetközi szerződést kihirdető, 2012. január 1-jét megelőzően kihirdetett jogszabály a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek körében a külpolitikáért felelős miniszternek a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatára utal, és a határozat közzététele 2011. december 31-ig nem történt meg, a külpolitikáért felelős miniszter a 10. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállását - azok ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő jogszabályok, közlemények, valamint az 5. § (1) és (2) bekezdés szerinti kormányhatározat, illetve miniszterelnöki határozat szerkesztésére vonatkozó, továbbá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárással összefüggő okiratok kiállításával és a nemzetközi szerződések nyilvántartásával összefüggő részletszabályokat - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.”
271. § A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
a) preambulumában, 1. §-ában, 2. § a) és g) pontjában, 6. § (2) bekezdés b) pontjában, 8. § (7) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésben az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) preambulumában az „a Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jog” szöveg,
c) 1. §-ában a „kifogásokra, nyilatkozatokra és a szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és elfogadására” szövegrész helyébe a „kifogásokra és nyilatkozatokra, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntéseire” szöveg,
d) 2. § a) pontjában az „írásbeli megállapodás” szövegrész helyébe az „írásbeli megállapodás, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több egymással összefüggő okmányba foglalták-e” szöveg,
e) 2. § c) pontjában a „szövegének” szövegrész helyébe a „szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak” szöveg,
f) 2. § d) pontjában az „aláírással jegyzőkönyv, záróokmány felvételével vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják” szövegrész helyébe az „aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené” szöveg,
g) 5. § (1) bekezdésében a „miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter együttes” szövegrész helyébe a „miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett” szöveg, a „továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól” szövegrész helyébe a „továbbá a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére” szöveg,
h) 5. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, a „megkötendő” szövegrész helyébe a „tárgyalt” szöveg,
i) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg, a „megkötendő” szövegrész helyébe a „tárgyalt” szöveg,
j) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó” szöveg,
k) 8. § (4) bekezdésében a „módon a Kormány a külpolitikáért felelős miniszter útján” szövegrész helyébe a „módon a külpolitikáért felelős miniszter” szöveg, a „helyezéséről a Kormány” szövegrész helyébe a „helyezéséről” szöveg,
l) 8. § (6) bekezdésében a „miniszter haladéktalanul” szövegrész helyébe a „miniszter - a másik (többi) féllel egyeztetett módon - haladéktalanul” szöveg,
m) 8. § (8) bekezdésében a „(4)-(7)” szövegrész helyébe a „(2) és a (4)-(7)” szöveg,
n) 10. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében a „szerződésnek a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „szerződés Magyarország” szöveg,
o) 10. § (4) bekezdésében az „egyedi határozatával” szövegrész helyébe a „közleményével” szöveg,
p) 11. § (2) bekezdésében az „E törvény 10. § (3)-(6)” szövegrész helyébe az „A 10. § (3)-(5)” szöveg,
q) 12. §-át megelőző, az „A nemzetközi szerződés módosítása, megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés” szövegrész helyébe az „A nemzetközi szerződés módosítása, felfüggesztése, megszüntetése, felmondása, az abból való kilépés, valamint a nemzetközi szerződés által létrehozott szerv döntése” szöveg,
r) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a „tárgyát” szövegrész helyébe a „tárgyát és címét” szöveg
lép.
272. § (1) Hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
a) 10. § (2) bekezdésében a „, kifogások” szövegrész,
b) 10. § (3) bekezdésében a „, valamint az ahhoz fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat tartalmazó” szövegrész,
c) 13. § (1) bekezdésében a „korábbi” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 3. §-a, 10. § (6) bekezdése, valamint 11. § (3) és (4) bekezdése.
273. § A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
274. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
275. § Hatályát veszti az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény.
276. § Az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2005. évi XCVIII. törvény 3. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
277. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 74. § 17. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
278. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 1. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés f) pontjában az „a Magyar Köztársasággal” szövegrész helyébe a „Magyarországgal” szöveg
lép.
279. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről - azonosítás céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból.”
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató vagy a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató kérelemére a munkáltató oktatói, kutatói, tanári igazolvány (a továbbiakban: oktatói igazolvány) kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. Az oktatói igazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.”
(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az oktatói igazolvány tartalmazza az oktatói igazolvány számát, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. Az oktatói igazolvány tartalmazza továbbá a jogosult fényképét, azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, valamint az oktatói igazolvány lejáratának időpontját és érvényességére vonatkozó adatot. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az oktatói igazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.
(5b) Az oktatói igazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosult vagy a munkáltatója elektronikus úton terjeszti elő az oktatói igazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a jogosulttal és munkáltatójával.
(5c) Az oktatói igazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.
(5d) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az oktatói igazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, az oktatói igazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.”
(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv gondoskodik, amelyet az adatfeldolgozó útján küld meg a jogosult részére.”
(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 35. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a hallgató nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsőoktatási intézmény nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának időpontját, az érvényességére vonatkozó adatot és típusának megjelölését. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány hatályának megszűnését követő öt évig kezelheti.
(6b) A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmét, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - elektronikus úton tart kapcsolatot a hallgatóval és a felsőoktatási intézménnyel.
(6c) A diákigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg.
(6d) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.”
(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított kedvezményeket. Az oktatói igazolvány közokirat.”
(7) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza:)
„7. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási szabályokat, a diákigazolvány és az oktatói igazolvány kibocsátásához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti átsorolásnak a rendjét,”
(8) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter rendeletben szabályozza)
„d) az oktatásügyi közvetítői szolgálatra, a közvetítői névjegyzék elkészítésére és kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az ezekhez és az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz és a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj körét, mértékét, megfizetésének szabályait, nyilvántartását, elszámolását és felhasználását.”
(9) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet II/B. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az 1. pontban meghatározott személyes adatok közül
a) az illetmény, a munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges adat a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, illetve az illetmény, munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének;
b) valamennyi adat a nemzetbiztonsági szolgálatnak,
c) a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes adat a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, az államigazgatási szervnek, a bírósági végrehajtónak;
d) a felsőoktatási intézménnyel jogviszonyban álló személy valamennyi adata a felsőoktatási intézménynek;
e) - annak biztosítása érdekében, hogy egy személynek csak egy azonosító száma legyen - az 1. pont a) és b) pontja szerinti adat a közoktatási információs rendszer felé
továbbítható.”
(10) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet II/C. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az 1. pontban meghatározott személyes adatok közül:
a) valamennyi adat a nemzetbiztonsági szolgálatnak;
b) a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes adat a bíróságnak, ügyészségnek, rendőrségnek, az államigazgatási szervnek, bírósági végrehajtónak;
c) a tanulmányok folytatásával összefüggő adat a Diákhitel Központnak;
d) a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok a társadalombiztosítási szervnek;
e) a felsőoktatási intézménybe jelentkező és a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személy valamennyi adata a felsőoktatási intézménynek,
f) - a 35. § (4) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében - az 1. pont a) pont aa) alpontja szerinti adat a közoktatási információs rendszer felé
továbbítható.”
280. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
a) preambulumában, 1. § (1) bekezdésében, 32. § (10) bekezdésében, 62. § (5) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében, 106. § (1) bekezdésében, 114. § (3) bekezdésében, 116. § (7) bekezdésében, 117. § (1) bekezdésében, 128. § (1) bekezdés e) és p) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
b) 3. §-ában a „kiterjed a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „kiterjed a Magyarország” szöveg, az „intézmények a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „intézmények Magyarország” szöveg,
c) 5. § (6) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány)” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,
d) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
e) 7. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (2) bekezdésében, 105/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 12. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől” szövegrész helyébe a „az Országgyűléstől” szöveg,
g) 38. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg, az „a Magyar Köztársaság hivatalos” szövegrész helyébe a „Magyarország hivatalos” szöveg,
h) 39. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartozó a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „tartozó, Magyarország” szöveg,
i) 62. § (5) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
j) 77. § (6) bekezdésében, 115. § (10) és (14) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
k) 100. §-ában a „Magyar Köztársaság elnöke” szövegrész helyébe a „köztársasági elnök” szöveg,
l) 101. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság Kormánya” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,
m) 101. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság miniszterelnöke” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg,
n) 116. § (1) és (4) bekezdésében, 139. § (5) bekezdésében, 148. § (2) bekezdésében, 1. számú mellékletének címében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
o) 138/B. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság joga az” szövegrészek helyébe a „magyar jog” szöveg, az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg
lép.
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 2. számú melléklet
a) A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet I/B. A hallgatók adatai alcím 1. pont aa) és ba) alpontjában,
b) A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet II/C. A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs alcím 1. pont ab) alpontjában és
c) A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok Fejezet II/D. Felvételi személyi törzs alcím 1. pont aa) alpontjában
a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
281. § A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében és 8. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
282. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
283. § Hatályát veszti a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész.
284. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény
a) 2. § 1. és 3. pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 9. § (2) bekezdésében az „és/vagy nem rendelkezik a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „, illetve nem rendelkezik Magyarország” szöveg
lép.
285. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)
„18. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás, ezen belül
a) elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a főváros vagy megyei város és annak legfeljebb 70 kilométeres vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás,
b) helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a település közigazgatási határán belül - helyi díjszabás alapján - végzett személyszállítási szolgáltatás, a vasúti járművel végzett személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon kívül eső közösségi közlekedési eszköz megállóhelyére, komp- vagy rév-átkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is,
c) országos személyszállítási közszolgáltatás: regionális, elővárosi, vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás,
d) regionális személyszállítási közszolgáltatás: a megye határain belül vagy a megyehatár átlépése esetén 100 kilométert meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § (5) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:
(Egyéb fogalmak:)
„20. meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti meghatározó befolyás.”
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A miniszter feladata:)
„m) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.”
(4) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 3/A-3/B. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, így különösen utastájékoztatási rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszer, valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra elemek, így különösen vasúti pálya, közlekedési csomópont, állomás és megállóhely, energetikai, távközlési és biztonsági berendezés üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.
(2) Közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vasúti társaság által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni és lebonyolítani.
3/B. § A vasúti társaságok és a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében, az egyenlő bánásmód elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével hozzáférést biztosít
a) a közforgalmú vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, az utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és
b) a közforgalmú vasúti személyszállítás nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez
más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.”
(5) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:]
„f) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.”
(6) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény A települési önkormányzatok feladatai alcíme a következő 5/A. §-sal és 5/B. §-sal egészül ki
„5/A. § (1) Az önkormányzat az 5. § (1) bekezdés b)-f) pontjában és (3) bekezdésében, a 27. §-27/D. §-ban és a 27/G. §-ban szabályozott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szervként működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja.
(2) Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az önkormányzat a közlekedésszervező által az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása során hozott döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(3) Ha a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül, az (1) bekezdés szerinti feladatot kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.
5/B. § (1) Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki.
(2) A kijelölő rendeletben meg kell határozni
a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,
b) a közlekedésszervező működésének területi határait,
c) a feladatátadás célját,
d) az átadott feladatok körét,
e) azon feladatokat, amelyeket a közlekedésszervező az átadott feladatokon túl önként elláthat,
f) az átadott feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, az azok gyakorlásának módját, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárási szabályokat,
g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint
h) az átadott feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módját,
i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját,
j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint
k) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.
(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait - a kijelölő rendeletben meghatározott feltételek alapján - szerződésben (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) kell megállapítani.
(4) A kijelölő rendelet - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.
(5) Ha a kijelölő rendelet a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére és a fogyasztói árkiegészítés igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.
(6) A közlekedésszervező a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő rendeletben vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.
(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az ellátásért felelős látná el.
(8) A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a (4) bekezdés szerinti kijelölő rendelet határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a vasúti társaság csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti.”
(7) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/B. § (1) A rögzített kép-, illetve hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számítva 16. napon meg kell semmisíteni, vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra kerül.
(2) Akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a rögzítésétől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg, vagy ne törölje.
(3) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha megkeresésre attól számított hetvenkét órán belül, hogy a megsemmisítés, vagy a törlés mellőzését a (2) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor és az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép-, illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.”
(8) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:
„21/C. § (1) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság vagy megbízottja jogosult a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott személyes adat megismerésére.
(2) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben - a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.
(3) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő - elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő - utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben az utazásra való jogosultság azonosítása céljából és az (1) bekezdés szerinti célból jogosult a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatnak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság adatmegismerési jogosultsága és adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő személyes adatra terjed ki:
a) a jogosult természetes személyazonosító adata,
b) az utazási kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége és kibocsátója,
c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény estén az érintett lakcíme, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időpontja vagy időszaka.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a (4) bekezdésben meghatározott személyes adatot a polgári jogi igények elévüléséig tarthatja nyilván.”
(9) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény „A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS” alcímet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A személyszállítási közszolgáltatás díjai jegy- és bérletrendszerrel kapcsolatos szabályok
27/G. § (1) A vasúti személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott vasúti személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.
(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.
(3) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását - a közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben rögzített kereteken belül - a közlekedési szolgáltató az üzletszabályzat részét képező díjszabásban köteles rögzíteni.
(5) Az ellátásért felelős a díjat megállapíthatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.
(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban annak hatálybalépését 30 nappal megelőzően közzé kell tennie.
27/H. § (1) A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy
a) a magasabb komfortfokozat és a kiegészítő szolgáltatás által nyújtott többlet arányban álljon a felszámított pótjegyek és egyéb díjak nagyságával,
b) kizárólag magasabb komfortfokozat és kiegészítő szolgáltatás nyújtása esetén legyen felszámítható pótjegy és egyéb díj,
c) az egyes közlekedési módok tekintetében ne alakulhasson ki versenyhátrány a pótjegyek és egyéb díjak eltérő rendszere miatt,
d) az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatáson és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül az egységes díjképzés kerüljön alkalmazásra,
e) helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer is működhessen,
f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén.
(2) Az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást, a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatást vagy az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.
(3) Az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást, a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatást vagy az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.
(4) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság a bevételeket időponthoz, járathoz, menetjegyhez, árkategóriához, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.
(5) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terheli.”
(10) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/H. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A közszolgáltatási szerződésben és a feladat-ellátási szerződésben meghatározott áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy)
„f) az egyes szolgáltatók között átjárhatóság valósulhasson meg az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén, valamint
g) az egyes utazások járathoz kötötten díjövezeti, indulási és érkezési állomási - meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti -, kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban kerüljenek rögzítésre mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén.”
(11) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 27/H. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ellátásért felelős a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszert működtet, a megyei város tekintetében a helyi személyszállítási közszolgáltatások és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó egységes jegy- és bérletrendszert működtethet.
(7) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaság - illetve abban az esetben, ha a bevételeket a közlekedésszervező szedi be, a közlekedésszervező - olyan elektronikus alapú jegy és bérlet ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet, amely lehetővé teszi az ellenőrzött jegyek és bérletek számának járat és vonali, valamint indulási- és érkezési állomás szerinti kimutatását.”
(12) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a XIV. fejezetet megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Még elégséges szolgáltatás a vasúti közforgalmú közlekedésben
68/I. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként
a) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66%-a,
b) az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a regionális vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékek teljesülése a munkabeszüntetés első 24 órája során óránként, ezt követően napi bontásban érvényesítendő oly módon, hogy ha a munkabeszüntetés munkanapon 6:00-9:00 és 15:00-18:00 közötti időszakot is érint, az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti bontásban is teljesülniük kell.
(4) A sztrájkkal érintett személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság szolgáltató az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő és eleget tevő menetrend-tervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb sztrájk megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával hirdeti meg.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.
(6) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők a (1)-(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a vasúti társaság a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.”
(13) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy)
„p) az 5. § (1) bekezdés f) pontjában, a 21/C. §-ban, a 27/H. § (1) bekezdés e)-g) pontjában és a 27/H. § (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését”
(rendeletben állapítsa meg.)
(14) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki, valamint arra, hogy a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző, valamint a helyi vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság számára adható rendelkezései kereteit rendeletben határozza meg.”
286. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 1. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés 6. és 12. pontjában, valamint 68/A. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § (2) bekezdés 6. és 12. pontjában a „de” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
d) 2. § (2) bekezdés 5., 11. és 15. pontjában, 7. § (1) bekezdésében, 33. § (5) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 68/A. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 4. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
f) 7. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
287. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV.
a) 1. § (1) és (2) bekezdésében, 19/A. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 10. § (6) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében és 19/D. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
288. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 4. § (5) bekezdésében a „cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „cégjegyzéket vezető törvényszék” szöveg lép.
289. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
b) 29. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
c) 29. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknél” szöveg,
d) 65. § (1) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében és 71. § (2) bekezdésében a „cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság” szövegrész helyébe a „cég székhelye szerint illetékes törvényszék” szöveg,
e) 96. §-ában a „cég székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyébe a „cég székhelye szerint illetékes törvényszék” szöveg,
f) 119. § (3) bekezdésében a „cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság” szövegrész helyébe a „cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék” szöveg
lép.
290. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
b) 15. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg,
c) 18. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróságnál” szövegrész helyébe a „törvényszéknél” szöveg
lép.
291. § Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény preambulumában a „- kiindulva az Alkotmány 12. §-ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, -” szövegrész.
292. § A kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
293. § A vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, 1973. május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, 1999. június 26-án létrehozott Módosító Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2006. évi XLI. törvény 3. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg lép.
294. § Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, a kárpótlási hatóság a döntését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi kézbesítésre vonatkozó szabályai szerint közli.
(2) Ha az eljárás során az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt elhunyt, a jogutódlásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”
295. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 10. §-ában a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrészek helyébe a „Kúria” szöveg, a „Legfelsőbb Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Kúriához” szöveg lép.
296. § Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 3. §-ában a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg lép.
297. § A Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg
b) 4. § (5) bekezdésében az „a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szövegrész helyett a „Magyarország hivatalos lapjában” szöveg
lép.
298. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
b) 2. § d) pontjában, 3. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 5. §-ában, 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 7. § (2) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés b) pontjában, 11. § (2) bekezdés a) és d) pontjában, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (5) bekezdés a) pontjában, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § záró szövegrészében, 30. §-ában, 37. § (2) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés a) pontjában, 38. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, 40. § (5) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés a) pontjában, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 66. § (1) bekezdésében, 77/A. § (1) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében és 82. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 3. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében és 18. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában és 17. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 18. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A Magyarország” szöveg,
f) 18. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
g) 18. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „Magyar Köztársaságban” szövegrészek helyébe a „Magyarországon” szöveg,
h) 34. § (1) bekezdésében a „kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve halálbüntetésnek” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak” szöveg
lép.
299. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 2. § e), g) és l) pontjában, 6. § (1) és (2) bekezdésében, 7/A. §-ában, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (1) bekezdés e) és h) pontjában, 14. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 16. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés c) pontjában, 18. § (1b) bekezdés c) pontjában, 20/A. § (1) bekezdés d) pontjában, 20/A. § (2) bekezdés b), g), h) és i) pontjában, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés a) pontjában, 23. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 24. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, 30. § (1) bekezdés b), c), f), g), i) és k) pontjában, törvény 30. § (5) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdés a) pontjában, 33. § (2) bekezdés b) pontjában, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés a) pontjában, 35. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 38. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba) alpontjában, 38. § (2) bekezdés a)-c) pontjában, 38. § (5) és (6) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés c) pontjában, 43. § (1) bekezdés a) pontjában, 43. § (2) bekezdés a) pontjában, 45. § (2) bekezdés a) pontjában, 45. § (4) és (6) bekezdésében, 45. § (8) bekezdés a) és b) pontjában, 45. § (8a) és (8c) bekezdésében, 47. § (6) és (8) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 69. § (1) bekezdésében, 69. § (2) bekezdés b) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, 74. §-ában, 76. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és 95. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § f) pontjában a „halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak” szöveg,
d) 30. § (1) bekezdés d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében és 37. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 21. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
f) 23. § (1) bekezdés e) pontjában és 104. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
g) 32. § (2) bekezdésében az „Alkotmányban és külön” szövegrész helyébe az „Alaptörvényben és a” szöveg,
h) 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
i) 37. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság területét” szövegrész helyébe a „Magyarország területét” szöveg, a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,
j) 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
k) 19. § (5) és (8) bekezdésében, 42. § (1) és (4) bekezdésében, 69. § (2) bekezdés a) pontjában, 86. §-ában és 102. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
l) 45. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársasághoz” szövegrész helyébe a „Magyarországhoz” szöveg,
m) 51. § (1) bekezdésében a „halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak” szöveg,
n) 82. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaság által” szövegrész helyébe a „Magyarország által” szöveg, az „a Magyar Köztársaság területére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg,
o) 85. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg, az „a Magyar Köztársaság területére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg
lép.
300. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény preambulumában az „- az Alkotmány 58. §-ában foglaltakra figyelemmel -” szövegrész.
301. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
302. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében és 29. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg,
c) 11. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg,
d) 32. §-ában a „magyar forintban” szövegrész helyébe a „Magyarország hivatalos pénznemében” szöveg
lép.
303. § (1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A digitális átállásnak legkésőbb 2014. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében Magyarország teljes területén úgy, hogy országosan a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök (a továbbiakban: digitális átállás).”
(2) A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 44. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Adatkezelés a vevőeszköz-támogatás érdekében
44/A. § (1) A Hatóság a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó közfeladat ellátása során a támogatásra jogosultság megállapítása és a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából jogosult a támogatási jogosultsággal összefüggő - a (4)-(6) bekezdésben meghatározott - személyes és különleges adatok kezelésére.
(2) Az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatokat kezelő - a (3)-(6) bekezdés szerinti - állami, önkormányzati szerv a Hatóság megkeresésére 30 napon belül köteles adatot szolgáltatni a Hatóság részére. A megkeresés eljárási szabályait, az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket a Hatóság elnöke - e törvény keretei között - az 53. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletében (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatási rendelet) határozza meg.
(3) A Hatóság a támogatást igénylő jogosultakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a kincstártól és a települési önkormányzat jegyzőjétől kérhet adatszolgáltatást, a támogatási jogosultságot megalapozó ellátások szerinti csoportosításban.
(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a Hatóság a társadalombiztosítási ellátásokkal összefüggésben
a) természetes személyazonosító adatokat,
b) a lakóhely (tartózkodási hely) adatait,
c) a rokkantság, egészségkárosodás tényére és erre tekintettel megállapított ellátásra vonatkozó adatokat, és
d) a keresetre, jövedelemre (nyugdíjra) vonatkozó adatokat
igényelhet megkeresésében.
(5) A kincstártól a Hatóság a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal összefüggésben
a) természetes személyazonosító adatokat,
b) a lakóhely (tartózkodási hely) adatait,
c) a fogyatékosság tényére, erre tekintettel megállapított ellátásra (fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka) vonatkozó adatokat, valamint
d) családtámogatási ellátásra vonatkozó adatokat
igényelhet megkeresésében.
(6) A települési önkormányzat jegyzőjétől a Hatóság a szociális ellátásokkal összefüggésben
a) természetes személyazonosító adatokat,
b) a lakóhely (tartózkodási hely) adatait, valamint
c) a szociális ellátásra vonatkozó adatokat
igényelhet megkeresésében.
(7) Az adatkezelés során a Hatóság biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyenben az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek.
(8) A Hatóság által az e § alapján kezelt adatokat kizárólag a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló azon személy jogosult megismerni, aki a vevőeszköz-támogatási igénylés elbírálásával, a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el.
(9) A Hatóság a vevőeszköz-támogatás ellenőrizhetősége és átláthatósága érdekében statisztikákat, összegzéseket, kimutatásokat készíthet a támogatásban részesülők köréről, a támogatás mértékéről. Ennek során a Hatóság biztosítja, hogy a kimutatásban személyes, illetve különleges adatok ne szerepeljenek.
(10) A Hatóság az adatkezelésre a digitális átállással összefüggő állami vevőeszköz-támogatás igénylésére nyitva álló határidőt követően is, legfeljebb azonban a digitális átállást követő két évig jogosult. Ezt követően a Hatóság a részére átadott adatokat törli.
(11) A Hatóság a támogatási jogosultsággal összefüggő, a (4) bekezdés a) és b) pontjában, az (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat átadhatja a vevőeszköz-támogatás lebonyolítását végző szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek keretében a Hatóság az átadott adatoknak legalább olyan védelmét biztosítja, mint amilyenben a Hatóságnál, illetve az átadó állami, önkormányzati szervnél részesülnek.”
(3) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének ingyenesen, illetve az Mttv. 74. § (1) bekezdése szerinti díjon történő biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására, illetve a vevődekóderek - helyszínen történő - beszerelésére, telepítésére, valamint az ehhez szükséges eszközök állami támogatására a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását megelőzően legalább három hónapig, a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását követően pedig legalább egy hónapig, versenysemleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem alapján, a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott módon kerülhet sor. Az állami támogatás részletes szabályait a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg.”
(4) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 45. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:)
„c) a digitális átállással kapcsolatos állami kommunikáció pályázat útján, vagy”
(5) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével rendeletben állapítsa meg a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek, illetve a vevődekóderek helyszínen történő beszerelésére, telepítésére, valamint az ehhez szükséges eszközök állami támogatására vonatkozó szabályokat és az állami támogatásra való jogosultsággal összefüggő adatszolgáltatás rendjét.”
304. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (1) bekezdés c) pontjában és 39. § (5) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 7. § (1) bekezdésében a „nem a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „a nem Magyarország” szöveg,
d) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaság Kormányának” szövegrész helyébe a „Kormány” szöveg,
e) 43/M. § (2) bekezdés a) pontjában az „Alkotmánynak” szövegrész helyébe „Alaptörvénynek” szöveg
lép.
305. § (1) Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény preambulumában az „, összhangban az Alkotmány 61. § (4) bekezdésével” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény IV. Fejezete.
306. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény
a) 3. § (4) bekezdés a) pontjában, 10. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 11. § (1) és (2) bekezdésében, 12. §-ában és 13. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 14. § (6) bekezdés b) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
307. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.”
308. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § c) és f) pontjában, 16. § (2) bekezdésében és 93. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 2. § i) pont ic) alpontjában a „halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak” szöveg,
e) 3. § (2) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
g) 7. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés c) pontjában, 13. § (3) bekezdésében, 15. § b) pontjában, 21. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 21. § (1) bekezdés b) pontjában, 22. § (2) bekezdés d) pontjában, 48. § (1) bekezdés b) pontjában, 72. § (1) bekezdésében és 72. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
h) 19. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
i) 45. § (1) bekezdésében a „halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak” szöveg
lép.
309. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény preambulumában az „az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében” szövegrész.
310. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény
a) 1. §-át megelőző alcímének címében az „A Magyar Köztársaság határa” szövegrész helyébe a „Magyarország államhatára” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 1. § (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 2. § d) pontjában, 7. § (4) bekezdés a) pontjában és 8. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 12. § (1) bekezdésében az „Alkotmány 58. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Alaptörvény XXVII. cikk (1) bekezdésében” szöveg
lép.
311. § Hatályát veszti a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény 1. §-ában az „, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének” szövegrész.
312. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 2. § b) pontjában, 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, 43. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg lép.
313. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló 2007. évi CX. törvény.
314. § A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
315. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 2. § 15. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 6. § (4) bekezdésében, V. Fejezet címében, 82. § (1) bekezdésében és 84. § (6) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 16. § (8) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bíróságot” szövegrész helyébe a „törvényszéket” szöveg,
f) 82. § (2) bekezdésében, 84. § (4) és (5) bekezdésében, 84. § (6) bekezdés e) és f) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
g) 84. § (8) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
316. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg lép.
317. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 476. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az ,„ illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
318. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak” szövegrész helyébe a „Magyarországnak” szöveg lép.
319. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében, 2. § b) pontjában, 18. § (1) és (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
b) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „legfelsőbb bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg,
c) 22. § (10) bekezdésében a „Magyar Köztársaságon” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg
lép.
320. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 131. §-ában a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg lép.
321. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 52. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) bírósági” szövegrész helyébe a „törvényszéki” szöveg lép.
322. § Hatályát veszti az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény preambulumában az „egyúttal az Alkotmány 2/A. § (2) bekezdésére is figyelemmel” szövegrész.
323. § Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény
a) 3. § (1)-(3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
b) 3. § (3) bekezdés a) pontjában a „megyei (fővárosi) bíróságot” szövegrész helyébe a „törvényszéket” szöveg
lép.
324. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény
a) 2. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei bíróságtól” szövegrész helyébe a „törvényszéktől” szöveg
lép.
325. § Hatályát veszti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei,” szövegrész.
326. § (1) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés tisztségviselője, valamint az országgyűlési bizottság tagja és tisztségviselője kivételével az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) a megválasztását követően az Országgyűlés előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat (a továbbiakban együtt: eskü) tesz.”
(2) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény a következő melléklettel egészül ki:
„Melléklet az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényhez
A közjogi tisztségviselő esküjének szövege
Én, (az eskütevő neve) fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; (a tisztség megnevezése) tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint)
Isten engem úgy segéljen!”
327. § Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény 1. § (2) bekezdésében az „eskü vagy fogadalom tételéről” szövegrész helyébe az „eskütételről” szöveg lép.
328. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 13. § (2) bekezdésében a „megyei bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg lép.
329. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 8/B. § (1) bekezdésében és mellékletének 9. és 33. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
330. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 1. § (2) bekezdésében az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
331. § Hatályát veszti a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény preambuluma.
332. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
a) preambulumában az „az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „a kulturális jogok érvényesülése érdekében az Országgyűlés” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében az „az előadó-művészeti élet” szövegrész helyébe „a művészeti alkotás” szöveg
lép.
333. § A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
334. § A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény
a) 1. § 5. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § 9. pontjában és 10. pont b) alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
335. § A Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 2009. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
336. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXVI. törvény.
337. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a) 39. § (3) és (5) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg,
b) 50. § (3) bekezdésében a „megyei bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg,
c) 50. § (4) bekezdésében a „megyei bíróság” szövegrészek helyébe a „törvényszék” szöveg
lép.
