338. § Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében és 19. §-ában az „A törvény” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg, mellékletének címében az „A törvény” szövegrész helyébe az „A” szöveg
lép.
339. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény
a) 1. § a) pontjában, 2. § b) és c) pontjában, 3. § 3. és 22. pontjában, 4. § (7) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 23. § (6) bekezdésében, 32/B. § (7) bekezdésében, 35. § (1) és (2) bekezdésében, 38. § (1) és (2) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § b) pontjában, 41. §-ában és 43. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 28. § (2) bekezdésében, 37. § (1)-(3) bekezdésében, 42. § (3) és (4) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 37. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén kívül” szövegrész helyébe a „Magyarország területén kívül” szöveg, a „Magyar Köztársaság területén lakóhellyel” szövegrész helyébe a „Magyarország területén lakóhellyel” szöveg,
e) 38. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A Magyarország” szöveg,
f) 42. § (1) bekezdésében a „fedezetet” szövegrész helyébe a „fedezet” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
g) 43. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg
lép.
340. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény preambulumában az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel” szöveg lép.
341. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében, 20. §-át megelőző alcímének címében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrészek helyébe a „Magyarországon” szöveg,
c) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy hogy - szervezet esetén - székhelye nem a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „vagy - szervezet esetén - székhelye nem Magyarország” szöveg
d) 4. § (2) bekezdés b), c) és f) pontjában, 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 7. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (3) bekezdés i) pontjában, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 43. § (2) és (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés a) pontjában, 47. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 20. §-ában, 22. § (3) bekezdésében, 36. §-ában és 52. § e) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 43. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
342. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében és 56. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 57. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
343. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
a) 2. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
344. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
345. § A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
b) 6. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
346. § A 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény
a) 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
347. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 1. § 2. pontjában a „Magyar Köztársaság költségvetéséről” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről” szöveg lép.
348. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény
a) 1. §-ában, 4. § (1) bekezdés q) pontjában, 5. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklet 1. pontjában, 1. számú melléklet 3. pontjában és 1. számú melléklet 4. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság elnöke” szövegrész helyébe a „köztársasági elnök” szöveg,
c) 4. § (1) bekezdés e) pontjában a „Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke” szövegrész helyébe a „Kúria elnöke” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdés g) pontjában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke” szöveg,
e) 4. § (1) bekezdés s) pontjában az „az autonóm államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv” szöveg
f) 5. § (7) bekezdésében és 1. számú melléklet 2. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
g) 9. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
h) 11. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg,
i) 13. § (3) bekezdés e) pontjában a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg, az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal” szöveg,
j) 1. számú melléklet 1. pontjában az „alkotmányos rendjét” szövegrész helyébe a „törvényes rendjét” szöveg
lép.
349. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontjában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,” szövegrész.
350. § A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak a” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 14. § (8) bekezdés a) pontjában a „megyei bíróság” szövegrész helyébe a „törvényszék” szöveg
lép.
351. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
352. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 28. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevén megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak.”
(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 40. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”
353. § (1) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 99. § (1) bekezdésében a „7. § (2) bekezdés e) pontjában az „akadályoztatása” szövegrész helyébe az „akadályoztatása és a 14 éven aluli polgár” szöveg,” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 97. §-a és 98. § (1), (6) és (8) bekezdése.
354. § A Nemzetközi Valutaalap alapokmányáról szóló Egyezmény 1990. június 28. napján kelt, harmadik módosításának, 1997. szeptember 23. napján kelt, negyedik módosításának, valamint a 2008. április 28. és május 5. napján kelt, ötödik módosításának kihirdetéséről, valamint a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos egyes jegybanki feladatokról szóló 2010. évi XI. törvény 7. § (5) bekezdésében a „Magyar Köztársaság által történő értesítéséről a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarország részéről történő értesítéséről a Magyarországot” szöveg lép.
355. § (1) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 2. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás a következő adatokat és a változás időpontjának megjelölésével az adatváltozásokat tartalmazza:)
„g) a választójogból való kizárás tényét, ha a bíróság a gondnokság alá helyezett személyt a választójogból kizárta.”
(2) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdés d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nyilvántartásban szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni:)
„d) az ügyészség a gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése, fenntartása vagy módosítása, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindításával kapcsolatos feladatai ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatokat,
e) a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szerv a 2. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában szereplő adatokat,
f) a gyámhatóság
fa) a gondnokok felügyeletével kapcsolatos feladata ellátása során a 2. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat,
fb) a gondnokság alá helyezési per megindítása, a gondnokság felülvizsgálata, a választójogból való kizárás vagy a választójogból való kizárás megszüntetése iránti per megindítása miatt a 2. § (2) bekezdés a)-g) pontjában szereplő adatokat.”
(3) A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény 19. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén e törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdés g) pontja szerinti adatként a nyilvántartásba hivatalból be kell jegyezni, hogy a gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései alapján a választójogból ki van zárva.”
356. § A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal elnöke (a továbbiakban: OBH elnöke)” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrészek helyébe az „Az OBH elnöke” szöveg, az „a Hivatal” szövegrész helyébe az „az OBH elnöke” szöveg,
c) 16. § (1), (3) és (5) bekezdésében az „A Hivatal” szövegrészek helyébe az „Az OBH elnöke” szöveg
lép.
357. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 113. § (2) bekezdésében a „megyei bírósághoz” szövegrész helyébe a „törvényszékhez” szöveg lép.
358. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény hatálybalépését követően a más miniszterhez vagy az 1. §-ban meghatározott más minisztériumhoz átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (3) és (4) bekezdése és a 35. § (4) és (5) bekezdése az irányadó.”
359. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény
a) preambulumában az „Alkotmány 34. §-a” szövegrész helyébe az „Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése” szöveg,
b) 1. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésben az „az autonóm államigazgatási szervek” szövegrész helyébe az „az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek” szöveg
lép.
360. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a Kormány tagjaira, az államtitkárokra, valamint - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra terjed ki.”
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Központi államigazgatási szerv)
„i) az önálló szabályozó szervek.”
(3) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Autonóm államigazgatási szerv)
„b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság,”
(4) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Önálló szabályozó szerv
a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
b) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.”
(5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:)
„a) az államigazgatási szerv alapítása, átalakítása, valamint megszüntetése,
b) az államigazgatási szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, az államigazgatási szerv vezetőjének felmentése, a vezetői megbízás visszavonása, és - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az államigazgatási szerv vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,”
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ahol jogszabály államigazgatási szerv irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatáskörök együttesét kell érteni:)
„i) az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és e)-h) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.”
(7) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Ha jogszabály államigazgatási szerv felügyeletét említi, azon
a) - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 2. § (1) bekezdés b) pontjában,
b) a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában és
c) - kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben - a 2. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.”
(8) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami vezető, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, valamint a kormányhivatal és a központi hivatal vezetője és helyettese a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi illetménye, valamint a miniszterelnöki megbízott havi vagy egyszeri díjazása nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
(9) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a politikai vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, kivéve ha megbízatása
a) - a miniszterelnök esetében - összeférhetetlenségének kimondása vagy a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapítása,
b) - a miniszter és az államtitkár esetében - összeférhetetlenségének vagy a kinevezéséhez szükséges feltételek hiányának megállapítása alapján történő felmentése
miatt szűnt meg.”
(10) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A politikai vezető megbízatásának időtartama, valamint a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.”
(11) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a politikai vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség nem mondható ki, a miniszter és az államtitkár esetében a felmentést mellőzni kell.”
(12) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter kezeli.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozata nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) A családtag vagyonnyilatkozatába az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.”
(13) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.”
(14) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/B. §-sal egészül ki:
„12/B. § (1) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai vezető a politikai vezetői megbízatása megszűnését követő harminc napon belül az (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozatot tesz.”
(15) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 12/C. §-sal egészül ki:
„12/C. § (1) Ha a politikai vezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl az arra alapot adó okok 12/A. § szerinti vizsgálatát követően
a) - a miniszterelnök esetében - az Országgyűlés elnöke a miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondását a 24. § alapján,
b) a miniszterelnök a miniszter vagy az államtitkár felmentését
kezdeményezi. A köztársasági elnök a b) pont szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.
(2) A politikai vezető megbízatásának megszűnésekor a 13. §-ban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően e törvény szerint esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.”
(16) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha
a) a miniszterelnök e tisztségét legalább két évig betöltötte, és megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból szűnik meg,
b) a miniszter és az államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg,
a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre a 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(3) A miniszterelnök halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit - egy összegben a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg. A miniszter és az államtitkár halála esetén a (2) és (4) bekezdés szerinti juttatás a miniszter és az államtitkár özvegyét - özvegy hiányában a miniszter és az államtitkár örökösét, több örökös esetén örököseit - illeti meg.
(4) Ha a politikai vezető megbízatása a (2) bekezdésben meghatározott okokból
a) miniszterelnök esetében két évnél,
b) miniszter, államtitkár esetén három évnél
hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (2) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.”
(17) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszterelnököt minden évben negyven munkanap szabadság illeti meg.”
(18) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok a politikai vezető megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.”
(19) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A miniszterelnök az Alaptörvényben meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet. A feladatmeghatározásról, illetve a tájékoztatáskérésről a szerv vezetője az irányító vagy felügyelő minisztert tájékoztatja.”
(20) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 20. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A miniszterelnök megbízatásának keletkezése és megszűnése”
(21) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § Ha a miniszterelnök megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.”
(22) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az Országgyűlés a miniszterelnök
a) összeférhetetlensége kimondásáról - ha az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel -,
b) megválasztásához szükséges feltételek hiányáról
bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi bizottság véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.”
(23) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló döntés meghozataláig nem mondhat le.
(3) Az Alaptörvény 21. cikk (4) bekezdése szerinti bizalmi szavazás esetén a Kormány által benyújtott előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.”
(24) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„A miniszterelnök javadalmazása és juttatásai
25/A. § A miniszterelnök havi illetményének az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével.
25/B. § (1) A miniszterelnök
a) - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - személyi védelemre,
b) rezidencia használatára,
c) - személyi és hivatali célra - két személygépkocsi használatára,
d) rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára,
e) hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint - szükség esetén - különjáratú légi utazásra,
f) külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén, illetve hivatalos külföldi küldöttség fogadása, kísérése céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára,
g) - a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Miniszterelnökség megállapodása szerint - valamennyi egészségügyi ellátás térítésmentes igénybevételére, és
h) - a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját magában foglaló térítési díj ellenében - a Kormány központi üdülőjének használatára
jogosult.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti rezidenciát köteles igénybe venni.
(3) Ha az (1) bekezdés e) pontja szerinti külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel vagy vonattal történik, a miniszterelnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe. Az ezen juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a külpolitikáért felelős miniszter látja el.
(4) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti jogosultság megilleti a miniszterelnökkel együtt üdülő családtagját, gyermekének házastársát, szülőjét és unokáját is.
25/C. § A miniszterelnök a részére járó juttatások és szolgáltatások igénybevételéhez szükséges adatokat, valamint az adatok megváltozását haladéktalanul közli az érintett szervvel.
25/D. § (1) A miniszterelnök közcélú felajánlásai, adományai költségeinek fedezetéül a központi költségvetésről szóló törvényben a Miniszterelnökség fejezeten belüli külön előirányzat szolgál, amely felett a miniszterelnök rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.
(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a miniszterelnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.
(5) A Miniszterelnökség a honlapján a miniszterelnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét.”
(25) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény Az ügyvezető miniszterelnök alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyvezető miniszterelnök
26. § (1) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatása megszűnik
a) halálával,
b) ha a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek az ügyvezető miniszterelnök esetében már nem állnak fenn,
c) összeférhetetlensége kimondásával.
(2) Ha az ügyvezető miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek.
(3) Az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének kimondására és a megválasztásához szüksége feltételek hiányának megállapítására a 24. §-t kell alkalmazni.
(4) Az ügyvezető miniszterelnök e megbízatásának megszűnését követően az új miniszterelnök megválasztásáig az ügyvezető miniszterelnök hatáskörét az Alaptörvény 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.”
(26) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény Az ügyvezető miniszterelnök alcímét követően a következő alcímmel egészül ki:
„A volt miniszterelnök juttatásai
27. § (1) A volt miniszterelnököt a 13. §-ban meghatározottak mellett a (2) és (3) bekezdésben meghatározott juttatások illetik meg.
(2) A volt miniszterelnököt - a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte - személyes gépkocsihasználat illeti meg, amelyhez személygépkocsit és gépjárművezetőt a rendőrség biztosít.
(3) A volt miniszterelnököt - a megbízatása megszűnését követően annyi időnek a felére, ameddig e tisztségét betöltötte - kétfős titkárság alkalmazása illeti meg, amelyhez a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter helyiséget biztosít. A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter biztosítja.
(4) A volt miniszterelnök e szakaszban meghatározott juttatásaira a 8. § (2) bekezdésében, a 12/C. § (2) bekezdésében, a 25/C. §-ban foglaltakat alkalmazni kell. A volt miniszterelnököt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott juttatások nem illetik meg, ha megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott okból szűnt meg.”
(27) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény „A Kormány szervei” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Ha a kabinetet, kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik, a kabinet, kormánybizottság tagja a miniszterelnök is.
(2) Nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel
a) - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a kabinet és a kormánybizottság, valamint
b) a Kormány egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testülete.”
(28) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A kormánybiztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel az (1) bekezdés szerinti normatív kormányhatározatban meghatározott, legfeljebb a (7) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.
(9) A Kormány az (1) bekezdés szerinti normatív határozatában
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos díjazását és juttatásait a (7) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a kormánybiztos tevékenységét a (8) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.”
(29) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A miniszterelnök - normatív utasításával - a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
(2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2), (4) és (6)-(9) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy kormánybiztos alatt miniszterelnöki biztost, a Kormány normatív határozata alatt a miniszterelnök normatív utasítását, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alatt a Miniszterelnökséget, a Kormány alatt a miniszterelnököt kell érteni.
(3) A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.
(4) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól. A miniszterelnöki biztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével.”
(30) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat miniszterelnöki megbízottként történő ellátására megbízást adjon. A megbízás díjazásaként legfeljebb az államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás, valamint az államtitkári juttatások köthetők ki.”
(31) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény III. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„A MINISZTER ÉS MUNKASZERVE”
(32) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 34. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A miniszter feladatköre”
(33) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét.”
(34) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (3) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium.”
(35) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárca nélküli miniszter feladatköreként az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok ellátása határozható meg.”
(36) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (4) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium.”
(37) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 36. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A Miniszterelnökség”
(38) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel
a) a minisztert akadályoztatása esetén - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert akadályoztatása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt államtitkára - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - helyettesíti.
(2) A minisztert a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén a 34. § (3) bekezdésében és a 35. § (4) bekezdésben meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter helyettesíti.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés bizottsága ülésén
a) a minisztert az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező személy,
b) a tárca nélküli minisztert a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár vagy vezetői megbízatással rendelkező személy helyettesíti.
(4) A minisztert az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben az (1) bekezdésben meghatározott államtitkár helyettesíti. Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő egyéb intézményeiben
a) a minisztert - döntése alapján - a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár, a miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár,
b) a tárca nélküli minisztert - döntése alapján - a 35. § (4) bekezdésében meghatározott kormányrendeletben kijelölt másik miniszter, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára vagy a tárca nélküli miniszter tevékenységét segítő helyettes államtitkár
helyettesíti.”
(39) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra szól. A miniszteri biztos e megbízatása az államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A miniszteri biztos e megbízatása megszűnik az őt kinevező miniszter megbízatása megszűnésével.
(6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett miniszteri biztos e tevékenységére tekintettel az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározott, legfeljebb a (7) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazásra és juttatásokra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
(8) A miniszteri biztosra a 33. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
(9) A miniszteri biztost tevékenységének ellátásában a miniszteri kabinetben működő titkárság segíti, amelyre a helyettes államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.”
(40) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A miniszter az (1) bekezdés szerinti normatív utasításában
a) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott miniszteri biztos díjazását és juttatásait a (7) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékben is megállapíthatja,
b) rendelkezhet úgy, hogy a miniszteri biztos tevékenységét a (9) bekezdés szerinti titkárság nem segíti.”
(41) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kinevezett miniszter az Országgyűlés előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”
(42) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.
(2) A miniszterelnök a köztársasági elnöknél a miniszter felmentését kezdeményezi, ha
a) a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
b) a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a minisztert e megbízatása alól felmenti.
(4) Felmentés esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentés esetében az időpont nem lehet későbbi a miniszterelnök (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított tizenötödik napnál.”
(43) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § Ha a miniszter megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök állapítja meg.”
(44) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik
a) halálával,
b) lemondásával,
c) ha a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek az ügyvezető miniszter esetében már nem állnak fenn,
d) összeférhetetlensége kimondásával.
(2) Az ügyvezető miniszter megbízatásának az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben történő megszűnése esetén a 45. §-t, az ügyvezető miniszter lemondása esetén a 42. §-t kell alkalmazni.
(3) Ha az ügyvezető miniszterrel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásáról.
(4) Ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által miniszterelnöki rendeletben kijelölt tagja gyakorolja.”
(45) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kinevezett államtitkár a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”
(46) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek az államtitkár felmentésére.
(2) A miniszterelnök a köztársasági elnöknél az államtitkár felmentését kezdeményezi, ha
a) az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
b) az államtitkár kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.
(4) Felmentés esetén az államtitkár megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg azzal, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentés esetében az időpont nem lehet későbbi a miniszterelnök (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított tizenötödik napnál.”
(47) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását a miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.”
(48) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumra vonatkozó külön törvényben megállapított eltérések kivételével - a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.”
(49) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - kormánybiztos vagy - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - miniszterelnöki biztos irányítja. A helyettes államtitkár esetében a munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.”
(50) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A helyettes államtitkár irányítása tekintetében a minisztérium szervezeti és működési szabályzata a 3. §-ban meghatározott hatásköröket - az (1) bekezdés szerinti ügyek meghatározott csoportjaival összefüggésben - az államtitkár és a közigazgatási államtitkár között megoszthatja.”
(51) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok Jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 68. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a 65. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a helyettes államtitkár titkárságát osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.”
(52) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény IV. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:
„A KORMÁNYHIVATAL ÉS A KÖZPONTI HIVATAL”
(53) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 70. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A kormányhivatal”
(54) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányhivatal szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki.”
(55) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 75. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„Felhatalmazó rendelkezések”
(56) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 76. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„Hatályba léptető rendelkezések”
361. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) preambulumában az „Alkotmány 39. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe az „Alaptörvény 18. cikk (5) bekezdésének a” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „kormánybizottságok” szövegrész helyébe a „kormánybizottság” szöveg,
c) 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „minisztériumok” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
d) 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „szervek” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,
e) 1. § (2) bekezdés f) pontjában a „kormányhivatalok” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,
f) 1. § (2) bekezdés g) pontjában a „hivatalok” szövegrész helyébe a „hivatal” szöveg,
g) 1. § (2) bekezdés h) pontjában a „szervek országos parancsnokságai” szövegrész helyébe a „szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat” szöveg,
h) 2. § (1) bekezdés e) pontjában a „megsemmisítésére” szövegrész helyébe a „megsemmisítése” szöveg,
i) 2. § (3) bekezdésében a „pontjaiban” szövegrész helyébe a „pontjában” szöveg, a „vezetője” szövegrész helyébe a „vezetője vagy kormánybiztos” szöveg,
j) 3. §-ában az „állami vezető” szövegrész helyébe az „állami vezető, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszteri biztos” szöveg,
k) 13. § (1) bekezdésében az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg,
l) 13. § (5) és (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében a „miniszter és az államtitkár” szövegrész helyébe a „politikai vezető” szöveg,
m) 20. §-ában, 40. § (1) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében a „választójoggal rendelkező” szövegrész helyébe a „választható” szöveg,
n) 28. § (1) bekezdésében a „jogosult kabineteket” szövegrész helyébe a „kabinetet” szöveg,
o) 28. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében a „létrehozó” szövegrész helyébe a „létrehozó normatív” szöveg,
p) 29. § (1) bekezdésében a „kormánybizottságokat” szövegrész helyébe a „kormánybizottságot” szöveg,
q) 30. § (1) bekezdésében a „testületeket” szövegrész helyébe a „testületet” szöveg,
r) 31. § (1) bekezdésében a „- határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem” szövegrész helyébe a „- normatív határozatával - miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem” szöveg,
s) 34. § (3) bekezdésében és 35. § (4) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott” szöveg,
t) 36. § (5) bekezdésében és 59. § (2) bekezdésében a „közreműködik a kormányzati politika kialakításában” szövegrész helyébe a „közreműködik a Kormány általános politikájának meghatározásában” szöveg,
u) 38. § (4) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az őt kinevező miniszter” szöveg,
v) 40. §-át megelőző alcímének címében és 52. §-át megelőző alcímének címében a „keletkezése” szövegrész helyébe a „keletkezése és megszűnése” szöveg,
w) 46. § (1) és (2) bekezdésében a „Kormány megbízatásának” szövegrész helyébe a „miniszterelnök megbízatásának” szöveg, a „haladéktalanul javaslatot tesz” szövegrész helyébe a „haladéktalanul javaslatot tesz a köztársasági elnöknek” szöveg,
x) 46. § (1) bekezdésében az „ideiglenesen az” szövegrész helyébe az „ideiglenesen miniszterelnöki rendeletben az” szöveg,
y) 46. § (2) bekezdésében az „ideiglenesen” szövegrész helyébe az „ideiglenesen miniszterelnöki rendeletben” szöveg,
z) 46. § (3) bekezdésében az „ellátásával megbízott” szövegrész helyébe az „ellátásával az (1) és (2) bekezdés szerint megbízott” szöveg
lép.
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) 50. § (3) bekezdésében az „a kabinetfőnök” szövegrész helyébe az „az államtitkár kabinetfőnöke” szöveg,
b) 53. § nyitó szövegrészében a „megszűnik:” szövegrész helyébe a „megszűnik” szöveg,
c) 53. § a) pontjában a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg,
d) 57. §-ában a „d)-e) pontja” szövegrész helyébe a „d) pontja” szöveg,
e) 58. §-ában a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg, a „b)-f) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)-d) pontjában” szöveg,
f) 59. § (1) bekezdésében a „§-ok rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „§-t” szöveg,
g) 61. § (5) bekezdésében a „szerint a” szövegrész helyébe a „szerint” szöveg, a „nincsen” szövegrész helyébe a „nincs” szöveg,
h) 62. § (4) bekezdésében a „nincsen” szövegrész helyébe a „nincs” szöveg,
i) 63. § (1) bekezdésében a „tagozódik” szövegrész helyébe a „tagozódik, a főosztályvezető vezetése alatt álló titkárság osztályokra tagozódhat” szöveg,
j) 64. § (1) bekezdésében a „közös” szövegrész helyébe az „együttes” szöveg,
k) 68. § (1) bekezdésében a „segíti” szövegrész helyébe a „segítheti” szöveg,
l) 68. § (2) bekezdésében a „kabinetfőnök irányítja” szövegrész helyébe a „miniszter kabinetfőnöke irányítja” szöveg, a „közvetlenül kabinetfőnök” szövegrész helyébe az „a tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke” szöveg,
m) 68. § (3) bekezdésében az „a kabinetfőnök irányítja” szövegrész helyébe az „az államtitkár kabinetfőnöke irányítja” szöveg,
n) 68. § (5) bekezdésében az „akinek tevékenységét” szövegrész helyébe az „akinek a tevékenységét” szöveg,
o) 69. § (1) bekezdésében a „§ rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „§-t” szöveg,
p) 70. § (1) bekezdésében a „különös típusa az államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározottak szerint fegyveres rendvédelmi feladatokat is elláthat” szöveg,
q) 71. § (5) bekezdésében a „miniszter javaslatát” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatát” szöveg,
r) 71. § (6) és (8) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt felügyelő miniszternek” szöveg,
s) 71. § (13) bekezdésében és 73. § (9) bekezdésében az „e törvény 63-68. §-ait megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe az „a 63-68. §-t kell alkalmazni” szöveg,
t) 75. § (4) bekezdésében a „miniszterelnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök, illetve az ügyvezető miniszterelnök” szöveg,
u) 91. § (4) bekezdésében a „Ktv.” szövegrész helyébe a „köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény” szöveg,
v) 91. § (5) bekezdésében az „A Vnytv. e törvénnyel módosított” szövegrész helyébe az „Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény e törvénnyel megállapított” szöveg
lép.
362. § (1) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) 33. § (1) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében és 63. § (3) bekezdésében a „csak” szövegrész,
b) 36. § (1) bekezdésében a „megfelelően” szövegrész,
c) 63. § (3) bekezdésében a „hatályos” szövegrész,
d) 67. § (2) bekezdésében a „közvetlenül” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 11. § (1) bekezdése, 16. §-át megelőző alcím címe, 16. §-a, 19. §-át megelőző alcím címe, 19. §-a, 21. §-a, 22. §-át megelőző alcím címe, 22. §-a, 23. § (4) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, 41. § (1) bekezdése, 42. §-át megelőző alcím címe, 44. §-a, 48. §-a, 50. § (1) bekezdése, 53. §-át megelőző alcím címe, 53. § e) és f) pontja, 56. §-a, 59. § (4) bekezdése, 77. §-át megelőző alcím címe, 77-83. §-a, 86-90. §-a, 91. § (1) és (3) bekezdése.
363. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyban áll.”
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettes államtitkár tevékenységét - a 65. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkár kivételével - a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az államtitkár, a közigazgatási államtitkár - a 31. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - kormánybiztos vagy - a 32. § (3) bekezdésében meghatározott esetben - miniszterelnöki biztos irányítja.”
(3) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 68. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 69. § (3) és (6) bekezdésében az „és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat” szövegrész.
(4) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 61. § (2) és (4) bekezdése, 65. § (3) bekezdése, 66. § (3) bekezdése és 69. § (5) bekezdése.”
364. § A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaság Országgyűlésének” szövegrész helyébe az „az Országgyűlés” szöveg, az „Alkotmányban” szövegrész helyébe „Alaptörvényben” szöveg,
b) 1-4. §-ában az „A Magyar Köztársaság Országgyűlése” szövegrész helyébe az „Az Országgyűlés” szöveg
lép.
365. § (1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.”
(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § E törvény I-V/A. Fejezete, 22. §-a és 24. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
366. § Hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 26. §-a.
367. § (1) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) 32. § (1) bekezdésében a „választójogának elvesztése, összeférhetetlenségének megállapítása vagy hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg” szövegrész helyébe az „összeférhetetlenségének megállapítása, hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, vagy azért szűnt meg, mert az országgyűlési képviselők választásán már nem választható” szöveg,
b) 36. §-ában és 46. §-ában a „választójoggal rendelkező” szövegrész helyébe a „választható” szöveg,
c) 39. § (1) bekezdés b) pontjában és 49. § (1) bekezdés b) pontjában a „választójogának elvesztésével” szövegrész helyébe a „ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható” szöveg
lép.
368. § Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) preambulumában „az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján” szövegrész,
b) 56. § (6) és (8) bekezdésében az „a Kormány,” szövegrész.
369. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFA legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő összegben vállalhatja a vételár megfizetését.”
(2) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § E törvény 1-3. §-a és 18-23. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
370. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény IX. Címe a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § E törvény 1-9. §-a és 12-21. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
371. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
a) preambulumában a „véve - tekintettel az Alkotmány 61. §-ára - megalkotja a” szövegrész helyébe a „véve, a” szöveg, „szóló alábbi törvényt” szövegrész helyébe a „következő törvényt alkotja” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
c) 2. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 2. § (4) bekezdésében, 10. §-ában, 13. §-ában és 15. § (3) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 2. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és 3. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 2. § (3) bekezdésében és 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 4. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság jogrendje” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, a „, valamint biztosítja” szövegrész helyébe az „és” szöveg,
g) 11. §-ában az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
h) 16. §-ában az „a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét” szövegrész helyébe az „az alkotmányos rendet” szöveg,
i) 20. § (9) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg
lép.
372. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett kormánymegbízott a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”
373. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
a) 10. § (5) bekezdés a) pontjában és 10. § (6) bekezdésében a „Kormány megbízatásának” szövegrész helyébe a „miniszterelnök megbízatásának” szöveg,
b) 10. § (3) bekezdésében a „választójoggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „választható” szöveg,
c) 10. § (5) bekezdése e) pontjában a „választójogának elvesztésével” szövegrész helyébe a „ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható” szöveg
d) 20. § a) pontjában az „Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslattételi” szövegrész helyébe az „Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi” szöveg
lép.
374. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése, 19. § (4) bekezdése.
375. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
„b) a különleges jogrendben alkotható jogszabályra a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényben”
(foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
(2) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A IV. Fejezet rendelkezéseit az Alaptörvény és módosítása előkészítésére is alkalmazni kell.”
(3) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.
(1b) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.”
(4) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.”
(5) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti)
„d) ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.”
(6) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Hatályon kívül helyezhető)
„a) törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete a miniszterelnök miniszterelnökhelyettest kijelölő rendelete kivételével és az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete a rendelet kiadásában való helyettesítésére jogosult helyettesét kijelölő rendelete kivételével,”
(7) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszti hatályát. A bíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a nap kezdetén veszti hatályát.”
(8) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője a rendeletét a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesülése érdekében az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.”
(9) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről az önálló szabályozó szerv vezetője gondoskodik.”
(10) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja
a) az Országgyűlés,
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
c) az Alkotmánybíróság,
d) a Költségvetési Tanács
szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
(4) Normatív utasításban szabályozhatja
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője,
d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
e) a legfőbb ügyész,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
h) az Állami Számvevőszék elnöke,
i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint
j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző
a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét.
(5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki
a) az Országgyűlés,
b) a köztársasági elnök,
c) az Alkotmánybíróság,
