d) az alapvető jogok biztosa,
e) az önálló szabályozó szerv, valamint
f) a Miniszterelnökség és a minisztérium
hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.”
(11) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 11. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
(2) A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és a helyettesítésére jogosult személyt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter normatív utasításban jelöli ki.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a Magyar Közlöny felelős szerkesztője és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.
(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a kormányzati portálról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A Magyar Közlöny felelős szerkesztője a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.
(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető.
(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolatot készít.”
(12) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
(13) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.”
(14) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Egyes más jogi aktusok nyilvánossága
28/A. § A Magyar Közlöny a 26. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmazza
a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte,
b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte,
c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait,
d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait,
e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli, és
f) az Országgyűlés, a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait.
28/B. § (1) A Magyar Közlöny mellékletét képező - annak külön sorozataként megjelenő - Hivatalos Értesítő tartalmazza
a) a 23. § (4) bekezdés a)-h) pontjában és (5) bekezdésében megjelölt személyek minősített adatot nem tartalmazó normatív utasításait,
b) azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi, és
c) azokat a hirdetményeket, amelyek a Magyar Közlöny hivatalos jellegéhez igazodnak és erre tekintettel azok Magyar Közlönyben való közzétételére a Magyar Közlöny felelős szerkesztője engedélyt adott.
(2) Az (1) bekezdést a Közbeszerzési Értesítőben, a Cégközlönyben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni.
(3) Törvény által elrendelt közzététel kivételével az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott közlemények és hirdetmények Magyar Közlönyben történő közzétételéért közzétételi díjat kell fizetni. A közzétételi díj mértékének meghatározása során az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében figyelembe kell venni a közzétételt előíró jogszabály szabályozási szintjét és a közzététel gyakoriságát. A közzétételi díj mértéke az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak tekintetében nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében meghatározott legalacsonyabb összegnél.
28/C. § (1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé,
a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,
b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történő megjelenését jogszabály elrendeli, vagy
c) amely a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv, illetve a kormányhivatal munkája szempontjából fontos.
(3) A központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, ha azt ágazati jellege indokolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lap oldalhű másolata nyomtatott formában akkor terjeszthető, ha a tárgyévet megelőző év június 30-án a hivatalos lap az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveken kívüli előfizetőinek száma a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja.
(5) Az (1) bekezdés szerint kiadott hivatalos lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.”
(15) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény VII. Fejezete a következő 15/A. alcímmel egészül ki:
„15/A. A törvényalkotás nyilvánossága
29/A. § (1) Az Országgyűlés a honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzéteszi
a) a törvényjavaslatokat,
b) a módosító javaslatokat,
c) a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat,
d) az egységes javaslatot, valamint
e) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő más dokumentumokat.
(2) A zárt ülésen készült jegyzőkönyvek kivételével az Országgyűlés a honlapján közzéteszi
a) a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záróvitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról és a zárószavazásról készült jegyzőkönyveket a szavazás eredményét rögzítő listákkal együtt, valamint
b) azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.”
(16) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„c) a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök körét, valamint a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait,”
(17) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„d) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésére jogosult szervet.”
(18) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a) az előfizetők 28/C. § (4) bekezdése szerinti számát,
b) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és
c) a 28/B. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét.”
376. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 29. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„29. § (1) A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
(2) A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történő közzétételéről.”
377. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény
a) preambulumában az „Alkotmány 7/A. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Alaptörvény T) cikkében” szöveg,
b) 2. § (4) bekezdés a) pontjában az „Alkotmányból” szövegrész helyébe az „Alaptörvényből” szöveg,
c) 3. §-ában az „olyan jogszabály” szövegrész helyébe az „az Alaptörvény vagy olyan jogszabály” szöveg, az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „Alaptörvény” szöveg,
d) 21. § (2) bekezdésében és 22. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke” szövegrész helyébe az „az önálló szabályozó szerv vezetője” szöveg,
e) 11. alcímének címében és 25. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 26. § (5) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke” szövegrész helyébe az „az önálló szabályozó szerv vezetője” szöveg
lép.
378. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (7) bekezdése és 27. § (3) bekezdése.
379. § A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény hatálya nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályok előkészítésére.”
380. § A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény
a) preambulumában az „Az Alkotmány azon rendelkezésével összhangban, miszerint a Kormány a feladatának ellátása során együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel, továbbá annak” szövegrész helyébe az „Annak” szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 13. § (3) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszterelnök” szöveg
lép.
381. § Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 3. §-ában a „, valamint a kormányprogram célkitűzéseire” szövegrész.
382. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 151. alcíme.
383. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 7. § a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
(Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt)
„a) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzat javára kell a központi költségvetésbe befizetni,”
384. § A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 3. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
385. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve.”
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnöke hat évre nevezi ki.”
(3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat a Felügyelet elnöke gyakorolja.”
(4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.”
(5) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet alelnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.”
(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.”
(7) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Felügyelet elnökét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök, a Felügyelet alelnökét a Felügyelet elnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke”
(8) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet alelnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére vonatkozó kezdeményezést az összeférhetetlenség kimondását vagy a felmentést megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet alelnöke részére, aki a közszolgálati jogvitára vonatkozó törvényi rendelkezések szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet alelnöke a Felügyelet elnökének haladéktalanul megküldi.”
(9) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Felügyelet alelnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy felmentésére a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a kezdeményezés tekintetében meghozott bírósági döntés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. A Felügyelet elnökének határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.”
(10) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a (2)-(3) bekezdés szerinti juttatás kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.”
(11) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 119. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) nem érinti a Felügyelet hivatalban lévő alelnökeinek megbízatását azzal, hogy az 1. módosító törvénnyel megállapított 13. § (4) bekezdését, 15. § (3) bekezdését, 16. § (2) bekezdését, 17. § (2) bekezdését, 18. § (1) bekezdését, valamint 18. § (4) és (4a) bekezdését a Felügyelet hivatalban lévő alelnökeire is alkalmazni kell.”
(12) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény a 119. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
119/A. § E törvény 1-4. §-a, 7. §-a, 13-35. §-a, 78-82. §-a, 113-115. §-a és 117. §-a az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.”
386. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény
a) 47. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
b) 97. § (3) és (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg,
c) 112. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
387. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alappal - e törvényben foglaltak figyelembevételével - háromtagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.”
388. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény
a) preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdésében a „figyelembevéve” szövegrész helyébe a „figyelembe véve” szöveg, a „Magyar Köztársaság költségvetéséről” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről” szöveg
lép.
389. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja. A Kuratórium Országgyűlés által választott tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”
(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.”
(3) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) önálló szabályozó szerv, amely kizárólag a törvénynek van alárendelve.”
(4) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság elnöke évente beszámol a Hatóság tevékenységéről az Országgyűlésnek.”
(5) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 119. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének beszámolója”
(6) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnöke minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé a Hatóság előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:”
(7) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Médiatanács elnöke és tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.”
(8) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény Hatodik része a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
229. § E törvény 1-203. §-a, 206-218. §-a, 1. számú melléklete és 4. számú melléklete az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.”
390. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) preambulumában az „Alkotmány” szövegrész helyébe az „alaptörvény” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdésében, 82. § c) pontjában a „Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
c) 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 1. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdés e) pontjában, 42. § (5) bekezdésében, 70. § (4) bekezdés a) pontjában, 73. § (7) bekezdés b) pontjában, 73. § (7) bekezdés záró szövegrészében, 99. § (1) bekezdésében, 176. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 179. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 203. § 28. pontjában, 203. § 37. pont c) és e)-f) alpontjában, 203. § 52. pontjában, 1. számú melléklet 1. pont i) alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 1. § (2) bekezdés a) pontjában és 2. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
e) 1. § (2) bekezdés b)-e) pontjában, 1. § (5) bekezdésében, 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 178. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,
f) 1. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg, a „Magyar Köztársaság tulajdonában” szövegrész helyébe a „Magyarország tulajdonában” szöveg,
g) 1. § (6) bekezdésében a „Magyar Köztársaság területére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
h) 3. §-ában az „A Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
i) 5. §-ában, 70. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 101. § (1) bekezdés f) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
j) 41. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságban” szövegrész helyébe a „Magyarországon” szöveg,
k) 41. § (2) bekezdésében a „tartozó, a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „tartozó, Magyarország” szöveg, az „és a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „és a Magyarország” szöveg,
l) 48. § (4) bekezdés a) pontjában az „az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett szükségállapot” szövegrész helyébe az „a szükségállapot” szöveg,
m) 56. § c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „a Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
n) 83. § (1) bekezdés d) pontjában az „az alkotmányos rend” szövegrész helyébe az „a törvényes rend” szöveg,
o) 111. § (4) bekezdésében, 117. § (2) bekezdésében és 124. § (2) bekezdésében a „választójoggal rendelkezik” szövegrész helyébe a „választható” szöveg,
p) 177. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság területére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg, az „a Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg, a „kizárólag a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „kizárólag a Magyarország” szöveg,
q) 176. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyar Köztársaság területére” szövegrész helyébe a „Magyarország területére” szöveg, a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,
r) 179. § (1) bekezdésében és 180. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságon kívül” szövegrész helyébe a „Magyarországon kívül” szöveg,
s) 1. számú melléklet 1. pont k) alpontjában az „a Magyar Köztársasággal” szövegrész helyébe a „Magyarországgal” szöveg
lép.
391. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
a) 142. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróságtól” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéktől” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
b) 153. § (8) bekezdésében, 155. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
c) 161. § (2) bekezdésében, 164. § (2) bekezdésében és 165. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
d) 173. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez” szöveg, a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
e) 175. § (5) és (6) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg,
f) 189. § (8) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg
lép.
392. § Hatályát veszti a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény HATODIK RÉSZ V. Fejezete, VI. Fejezete, 2. számú melléklete és 3. számú melléklete.
393. § A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény 1. §-ában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg lép.
394. § (1) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 34. §-ának a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
a) 66. §-át, 67. § (1) bekezdését, 69. §-át és 70. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyett a „Magyarország” szöveggel,
b) VI. Fejezet címét megállapító rendelkezése a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” szövegrész helyett a „MAGYARORSZÁG” szöveggel,
c) 69. §-át megelőző alcímének címét és 70. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyett a „Magyarország” szöveggel
lép hatályba.
(2) Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 35. §-ának a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
a) 72/A. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyett a „Magyarország” szöveggel,
b) 72/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyett a „Magyarország” szöveggel,
c) VI/A. Fejezet címét megállapító rendelkezése a „VÁLLALKOZÁS MAGYAR KÖZTÁRASÁG” szövegrész helyett a „VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁG” szöveggel, az „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” szövegrész helyett a „MAGYARORSZÁG” szöveggel
lép hatályba.
395. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXVIII. törvény.
396. § A Közép-európai Funkcionális Légtérblokk létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2011. évi LXV. törvény 5. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
397. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
a) 27. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 2. a) pontjába tartozó adat” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat” szöveg,
b) 27. § (6)-(8) bekezdésében az „az Avtv. 2. §-ának 2. a) pontjába” szövegrész helyébe az „az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába” szöveg, 32. § (4) bekezdésében az „az Avtv. 2. §-ának 2. pontjába” szövegrész helyébe az „az Infotv. 3. § 3. pontjába” szöveg
lép.
398. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontjában a „Magyar Köztársaság területén” szövegrész helyébe a „Magyarország területén” szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés 10. pontjában, 1. § (1) bekezdés 13. pont b) alpontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg
lép.
399. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 5. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„5. § (1) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.
(2) A termékdíj-kötelezettség a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.
(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználáskor a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján keletkezik.
(4) A termékdíj-kötelezettség
a) a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén legkésőbb a végelszámolás utolsó napján,
b) a 3. § (5) bekezdés b) pontja esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján
keletkezik.”
400. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a Tanács oldalai az egyes jogszabályokban előírt delegálási kötelezettségeknek a delegálási határidő lejáratát követő harminc napon belül sem tesznek eleget, akkor a delegált tagok kijelölésére a Tanács jogosult.”
401. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
a) preambulumában az „Európai Uniónak a Magyar Köztársaságban a 2007. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett Lisszaboni Szerződésben foglalt” szövegrész helyébe az „Európai Unió működéséről szóló szerződés” szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában az „a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak” szövegrész helyébe az „az egyházak” szöveg
lép.
402. § Az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről szóló 2011. évi XCVII. törvény 5. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaságot” szövegrész helyébe a „Magyarországot” szöveg lép.
403. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 1. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
404. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 2. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.”
(2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az országgyűlési képviselő csoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig országgyűlési képviselő csoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést külön továbbá kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és 10. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek a részére jóváhagyott részelőirányzat terhére megvalósítandó beszerzés vonatkozásában.”
(3) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 133. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) A minősített beszerzéssel vagy minősített beszerzési eljárással kapcsolatos valamennyi jogvita elbírálása és jogorvoslati eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik az alábbi esetekben:
a) azon beszerzések esetében, ahol a Kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével;
b) a különösen érzékeny beszerzések esetében;
c) a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzések esetében.”
(4) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:)
„f) az alapvető jogok biztosa;”
405. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MMA elnökét a magyar állampolgárságú rendes tagok közül három évre a közgyűlés választja, őt tisztségében a köztársasági elnök megerősíti. A köztársasági elnök döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges. Az elnök legfeljebb egy alkalommal újraválasztható.”
406. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 5. § (3) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szöveg lép.
407. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § A köztársasági elnök, valamint a vele együtt üdülő házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, unokája és gyermekének házastársa - térítési díj ellenében - jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.”
408. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 33. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érdekében a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyész fellépését. Az ügyész a fellépés kezdeményezésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.”
409. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) bekezdés j) pontjában a „megyei bírósági” szövegrész helyett a „törvényszéki” szöveggel lép hatályba.
410. § (1) Nem lép hatályba az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 5. § (5) bekezdésében a „közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 48. § (4) bekezdése.
411. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha
a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy
b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és - a 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.”
(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 18. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.”
(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény IV. Fejezete a következő 24/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
„24/A. A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer
37/A. § (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége érdekében az e törvény alapján közérdekű adat elektronikus közzétételére kötelezett szervek közérdekű adatot tartalmazó honlapjára, valamint az általuk fenntartott adatbázisra és nyilvántartásra vonatkozó leíró adatokat a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett, az erre a célra létrehozott honlapon közzétett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv közérdekű adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és a közérdekű adatok közötti keresés lehetőségét a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter által működtetett egységes közadatkereső rendszer biztosítja.
37/B. § (1) Az adatfelelős gondoskodik a kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszternek történő továbbításáról és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséről, valamint felel az egységes közadatkereső rendszerbe továbbított közérdekű adatok tartalmáért és a továbbított közérdekű adatok rendszeres frissítéséért is.
(2) A közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadatkereső rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelőst az elektronikus közzététel kötelezettsége alól.”
(5) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 61. § (1) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság)
„d) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,”
(6) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 65. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet.”
(7) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait,
b) állapítsa meg a közérdekű adat iránti igény teljesítése érdekében készített másolatért fizetendő költségtérítés mértékének megállapítása során figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó szempontokat,
c) különös közzétételi listát állapíthasson meg,
d) állapítsa meg az egységes közadatkereső rendszer és a központi jegyzék adattartalmát, valamint az adatintegrációra vonatkozó szabályokat.”
(8) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 81. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében az „az Avtv.-ben” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg, 19. §-ában az „az Avtv.” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg, 19. §-ában az „az adatvédelmi biztosnak” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak” szöveg lép.”
(9) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 83. § (14) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(14) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 12/A. § (4) bekezdésében az „az adatvédelméről” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról” szöveg, 22. §-át megelőző alcímben az „az Adatvédelmi Biztos Hivatalával” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal” szöveg, 22. § (1)-(3) bekezdésében az „az Adatvédelmi Biztos Hivatala” szövegrészek helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 154. § (7) bekezdésében az „A személyes adatok védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben” szöveg, 156. § (6) bekezdésében az „az Adatvédelmi Biztos” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság” szöveg, 156. § (17) bekezdésében az „A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben” szövegrész helyébe a „Ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében” szöveg, 157. § (9) bekezdés d) pontjában az „az Avtv. 3. § (8) bekezdése szerinti esetben” szövegrész helyébe a „ha az érintett elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelme, vagy a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető veszély elhárítása vagy megelőzése érdekében,” szöveg lép.”
412. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) 22. § (3) bekezdése a „megyei bíróság, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság)” szövegrész helyett a „törvényszék” szöveggel, a „megyei bíróság” szövegrész helyett a „törvényszék” szöveggel,
b) 31. § (5) bekezdése a „megyei bíróság” szövegrészek helyett a „törvényszék” szöveggel,
c) 33. § (2) bekezdés a) pontja az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyett az „Országos Bírósági Hivatal” szöveggel
lép hatályba.
413. § (1) Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „az autonóm államigazgatási szerv,” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja, 79. § (5) bekezdése, 84. § (3) bekezdése és 85. § (2) bekezdése.
414. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető egyes intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 13. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az igénybevevő az ingatlan, szolgáltatás vagy technikai eszköz igénybevételének biztosítása érdekében a tulajdonossal vagy a szolgáltatóval szerződést köthet.
(6) Az igénybevevő a szerződés egy hitelesített másolati példányát a székhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ részére a szerződéskötést követő 30 napon belül megküldi. A szerződés megszűnésének tényét az igénybevevő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a székhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ részére.
(7) A szerződéssel igénybevételre lekötött ingatlant, szolgáltatást és technikai eszközt az igénybevételi hatóság igénybevételre nem jelölheti ki.”
(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 44. alcíme a következő 66/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„66/A. § Az oktatásért felelős miniszter határozatban írhatja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.”
(3) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 75. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A rögtönbíráskodás a törvényszék és a katonai bíróság hatáskörébe tartozik.”
(4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
„k) meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során kormányrendelet vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján a katonai igazgatásnak a kijelölt személyek lakóhelye szerint illetékes területi szerve behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorol,”
(5) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § q) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
„q) potenciális hadköteles: a hadkötelezettség alá tartozó tartalékos, aki nem tartozik az önkéntes tartalékos és a kiképzett tartalékos állományba,”
415. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
a) 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint 6. § (1) bekezdése a „katonai igazgatás területi szerve” szövegrész helyett a „katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szerve” szöveggel,
b) 6. § (3) bekezdése a „katonai igazgatás illetékes területi szervének” szövegrész helyett a „katonai igazgatás hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervének” szöveggel,
c) 6. § (5) bekezdése és 7. § (7) bekezdése a „katonai igazgatás területi szervének” szövegrész helyett a „katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területei szervének” szöveggel,
d) 6. § (6) bekezdése a „katonai igazgatás területi szervétől” szövegrész helyett a „katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervétől” szöveggel,
e) 9. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése a „katonai igazgatás területi szervének” szövegrész helyett a „Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a” szöveggel,
f) 10. § (4) bekezdése a „katonai igazgatás területi szerve” szövegrész helyett a „Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a” szöveggel,
g) 21. § (1) bekezdés e) pontja az „az autonóm államigazgatási szervek” szövegrész helyett az „az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek” szöveggel,
h) 65. § (1) bekezdése a „(4) bekezdésében” szövegrész helyett a „(3) bekezdésében” szöveggel,
i) 75. § (5) bekezdése a „megyei, fővárosi bíróságok” szövegrész helyett a „törvényszékek” szöveggel,
j) 80. § g) pontja az „az alkotmányos rend” szövegrész helyett az „a törvényes rend” szöveggel,
k) 49. alcímének címe a „Felhatalmazás” szövegrész helyett a „Felhatalmazó rendelkezések” szöveggel,
l) 50. alcímének címe a „Hatálybalépés” szövegrész helyett a „Hatályba léptető rendelkezések” szöveggel,
m) 83. §-a az „és VII-X. fejezete” szövegrész helyett a „Fejezete és VII-IX. Fejezete, 48. alcíme, 49. alcíme, 82. § (2) bekezdése és 52. alcíme” szöveggel
lép hatályba.
416. § (1) Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (3) bekezdésében a „területi” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontja.
417. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Veszélyhelyzetben az oktatásért felelős miniszter határozatban írhatja elő a közoktatási intézmények működésével, működtetésével, a nevelési év, tanítási év megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatásért felelős miniszter elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását. A határozat közlése távközlési eszköz útján is történhet.”
418. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a) 5. § j) pontja a „közvetlenül vagy a” szövegrész helyett az „a” szöveggel,
b) 80. § n) pontja az „autonóm államigazgatási szervek” szövegrész helyett az „autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek” szöveggel,
c) 92. §-a a „Legfelsőbb Bíróságnak” szövegrész a „Kúriának” szöveggel
lép hatályba.
419. § Nem lép hatályba a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. alcíme.
420. § A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 5. § (6) bekezdésében a „büntetés-végrehajtásért felelős” szövegrész helyébe a „büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős” szöveg lép.
421. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„9. § Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.”
(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A nemzetközi szerződés kötelező hatályának köztársasági elnök általi elismerését megelőzően a köztársasági elnök, illetve ha a nemzetközi szerződést kormányrendelet hirdeti ki, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőzően a Kormány kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát.”
(3) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 33. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy elutasítás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében bárki indítványára felülvizsgálja. Az indítványnak az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie.”
(4) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 44. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek. A határozatok közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
422. § Nem lép hatályba az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény 7. §-a és 80. § a) pontjában a „406. §-ában,” szövegrész.
423. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 33. § (2) bekezdése a „Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének” szövegrész helyett a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szöveggel lép hatályba.
424. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 179. §-ának a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pontját megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„16. telek: az épülettel be nem épített földterület, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona-értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telket, a külterületi termőföldet, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterületet, feltéve, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, továbbá a közút területét, a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, valamint a repülőtér szilárd burkolatú mozgási területét (futópálya, gurulóút, műszaki és forgalmi előtér) és az annak akadálymentességét biztosító, jogszabály szerinti minimális biztonsági sávja által lefedett földterületet;”
(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Kifizető a természetes személlyel e Fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.
(3) Ha a külföldi kifizető az e Fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti természetes személyre is alkalmazni kell azzal, hogy kifizető alatt a (2) bekezdés szerinti természetes személyt kell érteni.”
(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 454. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül.”
(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdés a) és b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A kifizetőt terhelő adó alapja:)
„a) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;”
(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)
„d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt;”
425. § Nem lép hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 203. § n) pontja.
426. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 48. § (1) bekezdésének az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 6. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „megyei (fővárosi) bíróság” szövegrész helyett a „törvényszék (a továbbiakban: bíróság)” szöveggel lép hatályba.
427. § (1) A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 8. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az Étv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 53/E-53/G. §-át az olyan építési engedélyezési eljárásban is alkalmazni kell, amelyeknél a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, vagy - bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - a bejelentést még nem vette nyilvántartásba. Az ilyen eljárásban a 35. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A kereskedelmi építményre kiadott, a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépése időpontjában hatályos elvi építési engedély hatálya 2015. december 31-ig meghosszabbodik.””
428. § Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 77. § (1) bekezdése.
429. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatók fel:
a) az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.”
430. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXIX. törvény 14. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Mktv. 36. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) 2012. január 1-jével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) költségvetésén belül a mozgóképszakmai hatóság működését biztosító költségvetési előirányzatai (pénzügyi kerete), valamint a Nemzeti Filmiroda KÖH által 2007. január 1-jével átvett vagyona, tételes elszámolás keretében átadásra kerül az NMHH részére.
(5) A mozgóképszakmai hatósági feladatok körében 2012. január 1-jétől az NMHH a KÖH jogutódja. 2012. január 1-jét megelőzően a mozgóképszakmai feladatok ellátása során keletkezett minden iratot, elektronikusan tárolt adatot át kell adni az NMHH részére, amely azokat tárolja és kezeli.””
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXIX. törvény 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„15. § Az Mktv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának egyes szabályait,
b) a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítéshez szükséges feltételeket és a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,
c) az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat.””
(3) Nem lép hatályba a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXIX. törvény 9. §-a.
431. § Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése.
432. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során az népi kezdeményezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel.”
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 171. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot tesz. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.”
433. § (1) Nem lép hatályba a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 191. §-ában a „2) 3. § (2) bekezdésében a „települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat” szövegrész helyébe a „települési, területi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat” szöveg,” szövegrész.
(2) Nem lép hatályba a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (4) bekezdése, 222. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 222. § (2) és (3) bekezdése.
434. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 157. § (2) bekezdésében az „1. § (2)-(3) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (1) és (3) bekezdése” szöveg lép.
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 157. § (7) bekezdésében az „1. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdése” szöveg lép.
435. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 147. §-ának a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 341/A. § c) pontját megállapító rendelkezése a „helyi önkormányzatokról szóló törvényben” szövegrész helyett a „Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben” szöveggel lép hatályba.
(2) Nem lép hatályba a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 155. §-a.
436. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-36. §, a 38-44. §, a 45. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, a 46-73. §, a 74. § (2) bekezdése, a 75. §, a 76. §, a 77. § (2)-(8) és (10) bekezdése, a 78-83. §, a 84. § (1)-(4), (6)-(15) és (17)-(20) bekezdése, a 85-233. §, a 235-255. §, a 256. § (1)-(6) és (10)-(12) bekezdése, a 257-278. §, a 279. § (1), (4), (5) és (7)-(10) bekezdése, a 280-284. §, a 285. § (1)-(8) és (12)-(14) bekezdése, 286-350. §, a 354-362. §, a 364-375. §, a 377-381. §, a 383-393. §, a 395-398. §, a 400-403. §, a 405. §, a 406. § és a 420. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 234. § 2012. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 363. § 2012. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 37. §, a 256. § (7) bekezdése, a 285. § (9) bekezdése 2012. április 1-jén lép hatályba.
(6) A 74. § (1), (3) és (4) bekezdése 2012. június 1-jén lép hatályba.
(7) A 77. § (1) és (9) bekezdése, valamint a 279. § (2), (3) és (6) bekezdése 2012. augusztus 15-én lép hatályba.
(8) A 256. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 285. § (10) és (11) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(9) A 45. § (4) bekezdése, valamint a 84. § (5) és (16) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
437. § E törvény
a) 25. § (1) bekezdése, 26. §-a és 27. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,
b) 28. §-a, 29. §-a, 31. §-a, 32. §-a, 33. § (1) és (2) bekezdése és 34. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése,
c) 35. §-a és 36. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
d) 71. § (1) bekezdése, 72. §-a, 73. § (2) bekezdése és 161. alcíme az Alaptörvény G. cikk (4) bekezdése,
e) 145. § (1), (3)-(6) bekezdése, 146. § a), b) és i) pontja és 147. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
f) 132. alcíme az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése, 12. cikk (5) bekezdése és 25. cikk (7) bekezdése,
g) 244. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése,
h) 263. § (13) és (14) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése,
i) 365. § (1) bekezdése és 366. §-a az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
j) 371. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése,
k) 385. § (1)-(10) bekezdése az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke,
l) 389. § (1)-(7) bekezdése és 390-392. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke,
m) 282. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése,
n) 290. alcíme az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése,
o) 414. §-a, 415. § a)-k) pontja és 416. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
p) 417. §-a az Alaptörvény 53. cikke és 54. cikke,
q) 296. alcíme az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése,
r) 432. §-a, 433. § (2) bekezdése és 434. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
