(4) A kérelemben részletesen és teljeskörűen alá kell támasztani, hogy – a 62. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az adott díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják.
(5) A Hivatal a díjemelésre vonatkozó kezdeményezést közigazgatási hatósági eljárás keretében negyvenöt napon belül bírálja el. A Hivatal a kezdeményezésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja a díjemelés mértékét azzal, hogy az a kezdeményezésben megjelölt mértéknél nem lehet magasabb.
(6) A víziközmű-szolgáltató a Hivatal határozatában meghatározott díjat a határozat jogerőre emelkedését követően alkalmazhatja.
(7) A Hivatal a 65. § (2) bekezdés szerinti javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 15-ig küldi meg.
77. § (1) A 74. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig
a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat,
b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat
alkalmazhat.
(2) A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2013. szeptember 15-ig küldi meg.
78. § (1) A 2012. július 1-jén meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok szerint – vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31-ig.
(2) A 2012. július 1-jén folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés [0]megkötését megelőzően kell elvégeztetni.
79. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely 2012. július 1-jén eszközei között tulajdonjog, vízvezetési szolgalmi jog vagy idegen tulajdonon végzett beruházás, illetve felújítás jogcímén sajátjaként víziközművet vagy annak létrehozására irányuló, folyamatban lévő beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-ig a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik.
(2) Ha a felek az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül.
(3) Ha a felek az (1) bekezdésben megjelölt határidőre nem állapodtak meg, az ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak víziközművel, illetve folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet.
(4) Ha az ellátásért felelős települési önkormányzat vagy jogi személyiséggel rendelkező társulás, és a (3) bekezdés szerinti jogával 2014. május 31-ig nem élt, az állam kérheti a kisajátítást. A települési önkormányzat vagy azok társulása az MNV Zrt.-t 2014. június 15-ig értesíti, hogy a (3) bekezdés szerinti jogával nem élt.
(5) Ha a víziközmű tulajdonosa 2012. július 1-jén víziközmű-szolgáltatást végzőnek minősül, az (1) bekezdést a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemre nem kell alkalmazni.
(6) Ha 2012. július 1-jén a víziközmű olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában van, amelyben az ellátásért felelős közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, az ellátásért felelős a víziközmű tulajdonosában fennálló közvetlen vagy közvetett részesedése csökkenését eredményező megállapodást a víziközmű tulajdonjogának megszerzéséig érvényesen kizárólag más ellátásért felelőssel köthet.
80. § (1) Az ellátásért felelős a kérelem benyújtását megelőzően legalább tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett víziközmű tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítása nem történt meg, a vízvezetési szolgalmi jogi engedély nem lelhető fel vagy a vízvezetési szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a vízügyi hatóságtól 2017. december 31-ig kérheti a vízvezetési szolgalmi jog megállapítását, vagy a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vízvezetési szolgalmi jog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.
(2) A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(3) A vízvezetési szolgalmi jog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
81. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként 2013. december 31-én nem települési önkormányzat, települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása vagy az állam van bejegyezve, az ellátásért felelős 2014. március 31-ig a területileg illetékes vízügyi hatóságnál kérheti a vízvezetési szolgalmi jog javára történő megállapítását vagy a vízvezetési szolgalmi jog részére történő bejegyzésére alkalmas határozat kiadását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként törlésre kerülő személy kártalanításra jogosult.
82. § (1) A 2012. július 1-jén víziközmű-szolgáltatást végző köteles 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.
(2) A 2012. július 1-jén működő, víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelem jogerős elbírálásáig jogosult e törvény szerint engedélyköteles tevékenységét az e törvényben előírtak szerint folytatni azzal, hogy rá alkalmazni kell e törvény víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit.
(3) A 2012. július 1-jén víziközmű-szolgáltatást végző a 2012. év tekintetében az 5. § szerinti felügyeleti díj arányos részét a 2012. július 1-jei adatok alapján fizeti meg, és a kiszámításához szükséges adatszolgáltatást 2012. augusztus 15-ig küldi meg a Hivatal részére. A 2012. évi felügyeleti díj a fenti adatok alapján meghatározott éves díj mértékének a fele.
(4) A 2012. július 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző tulajdonában lévő víziközmű felújítása és pótlása a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig a víziközmű-szolgáltatást végző kötelessége.
(5) A 49. § (2) bekezdés szerinti számviteli szétválasztási szabályokat 2012. december 31-ig kell kidolgozni.
83. § (1) A 2012. július 1-jén vagy azt követően a hatályos közüzemi szerződések e törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók.
(2) A víziközmű-szolgáltató az átalánydíjas felhasználási helyen fogyasztásmérő berendezést helyez el 2013. december 31-ig. A felhasználó a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése és a közüzemi szerződés módosítása érdekében együttműködik a víziközmű-szolgáltatóval.
(3) Ha 2012. július 1-jén a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, az ingatlan tulajdonosa az 55. § szerinti kötelezettségét 2013. július 1-jéig teljesíti.
(4) Az 58. §-t 2012. július 1-jét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is alkalmazni kell.
84. § (1) A Hivatal a víziközmű szolgáltató részére első alkalommal legalább 50 000 felhasználói egyenérték elérése esetén is kibocsáthatja a működési engedélyt.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint kibocsátott működési engedélyben foglalt felhasználói egyenérték
a) nem éri el a 100 000-et, akkor a működési engedélyt 2014. december 31. napjával,
b) ha az a) pont szerinti értéket eléri, de kevesebb, mint a 36. § c) pontja szerinti érték, akkor a működési engedélyt 2016. december 31. napjával
visszavonja.
85. § A 49–50. § éves beszámoló készítésére vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi beszámoló elkészítésére kell alkalmazni.
86. § Ha 2014. január 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző a víziközműben tulajdoni hányaddal rendelkezik, a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig a saját víziközmű eszközeire vonatkozó felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltatást végző készíti és nyújtja be a Hivatalhoz. A felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős részére a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni.
87. § (1) A Hivatal a 70. § (1) bekezdés szerinti javaslatát 2015. március 31-ig küldi meg a miniszternek.
(2) A Hivatal a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015. november 30-ig állapítja meg.
88. § E törvény 62. §-a a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
89. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A törvény hatálya nem terjed ki:)
„i) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján meghatározott díjakra.”
(2) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § l) pontja helyébe az következő rendelkezés lép:
(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)
„l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás;”
(3) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 33. § (1) bekezdésének az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10/A. §-át megállapító rendelkezése a „tiszteletdíjának” szövegrész helyett a „pótdíjának” szöveggel lép hatályba.
90. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„XIV. FEJEZET
KATASZTRÓFA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
228. § (1) Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik.
(2) E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minősül
a) minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,
b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.
(3) Különleges jogrend bevezetésekor a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.
(4) Különleges jogrenden kívül valamely eseményt
a) – ha az egy megye területét érinti – a megyei vagy fővárosi tisztifőorvos javaslatára az egészségügyi védelmi bizottság,
b) – ha az több megye vagy az ország teljes területét érinti – az országos tisztifőorvos javaslatára a Kormány
minősítheti egészségügyi válsághelyzetnek.
229. § (1) Egészségügyi válsághelyzet idején az e törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható.
(2) Egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi ellátórendszerre, az egészségügyi szolgáltatás szakmai követelményeire, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire előírt rendelkezéseket az e fejezetben, továbbá az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Kormányrendeletben meghatározottak szerint megyei szintű egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintű egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult – a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével – bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni.
(4) A Kormány 228. § (4) bekezdés b) pontja szerinti döntésében határozhat arról, hogy a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók a (3) bekezdés szerinti eljárásban kirendelhetők.
230. § (1) A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat.
(2) A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.
(3) A katasztrófa-egészségügyi ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed
a) a tervezési feladatok ellátására,
b) az irányítás és vezetés rendjének meghatározására,
c) az ágazati és területi együttműködés rendjének meghatározására,
d) a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozására,
e) az egészségügyi készletek tartalékolására,
f) a speciális képzési feladatok ellátására, és
g) a katasztrófa-egészségügyi ellátási gyakorlatok végrehajtására.
(4) A katasztrófa-egészségügyi ellátás tényleges működése kiterjed
a) a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetésére,
b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására,
c) az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési rend bevezetésére,
d) a betegek egészségügyi ellátására,
e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére,
f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására,
g) gyógyintézet időszakos működtetésére, valamint a gyógyintézet működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére.
(5) A katasztrófa-egészségügyi ellátásban részt vevő egészségügyi szolgáltatóknak az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.
231. § (1) A katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.
(2) Az Állami Egészségügyi Tartalék egészségügyi válsághelyzet idején való kimerülése esetén a szükséges mértékig gondoskodni kell a készletek pótlólagos feltöltéséről. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá.
232. § (1) A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy az adott egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.
(2) A miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatók a felkészülés keretében katasztrófatervet kötelesek készíteni. A katasztrófa tervek tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben határozza meg.
232/A. § A 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 229. § (1) és (2) bekezdése, a 230. § (1) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 231. § és a 232. § nem alkalmazható.
232/B. § Az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges feladatok összehangolt koordinálását és irányítását – kormányrendeletben meghatározottak szerint –
a) a 228. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi védelmi bizottság,
b) a 228. § (4) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a Kormány és a miniszter
látja el.”
(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó részletes szabályokat, a Kormány 232/B. § szerinti feladat- és hatásköreit, az egészségügyi védelmi bizottság összetételére, feladat- és hatáskörére, illetékességére vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben megállapítsa.)
(3) Nem lép hatályba
a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdésében az „a 230. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 231. § (2) bekezdésében, a 232. § (1) bekezdésében” szövegrész, 154. § (4)–(6) bekezdése,
b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 58. §-a.
(4) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény Oktatás, képzés, tájékoztatás alcíme a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hatóság kérelemre igazolást ad ki a Magyarországon köztermesztés céljára engedélyezett géntechnológiával módosított növényfajtákról, illetve ezek hiányában ennek tényéről. E hatósági igazolás nem alkalmas egy adott szaporítóanyagnak, takarmánynak vagy élelmiszernek szánt árutétel genetikailag módosított fajtától való mentességének igazolására. Ennek tényét a hatósági igazolás szövegszerűen is tartalmazza.”
91. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni]
„c) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (3) bekezdés c) pontja és 27–28. §-ai szerinti játékkaszinóban”
92. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (21)–(29) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A fogyasztóval kötött, jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződésnek a pénzügyi intézmény és a fogyasztó által megkötött megállapodás révén forint alapú kölcsönszerződéssé történő módosítása (forintra történő átváltása) miatt, továbbá az így fennálló követelése (ideértve a követeléshez kapcsolódó bevétele alapján az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összeget is) részleges elengedése következtében a pénzügyi intézmény által a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adójóváírás címén csökkenti, feltéve, hogy
a) a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal megterhelt) ingatlan(ok együttes) értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,
b) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot,
c) a kölcsönszerződés forintra történő átváltása valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá válik,
d) a forintra történő átváltásra a pénzügyi intézmény és a fogyasztó a Magyar Nemzeti Bank által a 2012. március 15-étől 2012. április 15-éig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamok átlagának megfelelően történik, ha a kölcsönszerződés forintra történő átváltása 2012. március 14-ét követően válik hatályossá,
e) a követelés részleges elengedése – legkorábban a kölcsönszerződés forintra történő átváltásának napján – legalább a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25 százalékáig terjedő mértékben megtörténik.
(22) Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető adójóváírások összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben a visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései szerint megillető adójóváírás összegét meghaladó részt.
(23) A pénzügyi intézményt a (21) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (22) bekezdésben foglaltak alapján megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.
(24) A (21)–(23) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény vagy a visszaigénylésre jogosult társaság a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. május 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.
(25) A (21)–(24) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a (21) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.
(26) A (22) bekezdésben foglaltak alkalmazásának – a (25) bekezdésben foglaltak mellett – további feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:
a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;
b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;
c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;
d) az egyes pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (21)–(23) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adójóváírásokat és ezek összegét.
(27) A (25)–(26) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2012-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (21)–(23) bekezdés szerint megillető adójóváírás összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy – ha önellenőrzésre már nem jogosult – ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (25)–(26) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.
(28) Az állami adóhatóság az adóbevallás módosításának benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (25)–(26) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.
(29) A (24) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (21)–(28) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.””
93. § (1) Hatályát veszti az Ártv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „A) Termékek” alpontjában foglalt táblázat 1441–1–2 (ITJ) termékszámú sora.
(2) Hatályát veszti az Ártv. mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „B) Szolgáltatások” alpontjában foglalt táblázat 05511 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja” megnevezésű sora, 18111–1–2 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja” megnevezésű sora, 05511 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az állami tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja” megnevezésű sora, 18111–1–2 (SZTJ) szolgáltatásszámú és „Az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja” megnevezésű sora.
(3) E törvény 58. §-ának hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Kormány rendelet 9. § (3) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a 76. § (2) bekezdése.
94. § E törvény 89. § (3) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. A felhasználói egyenértéket az alábbi képlet szerint kell kiszámítani:
„FE = A + B + Kx4”
2. Az 1. pont alkalmazásában
2.1. A: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során
2.1.1. az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót egy egységnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót teljes körű mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni,
2.1.2. az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót egy egységségnek kell tekinteni azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót teljes körű mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni;
2.2. B: a víziközmű-szolgáltató által ellátott, közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett, közműves ivóvízellátást vagy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást nem lakossági szolgáltatási díjon igénybevevő felhasználóknak és elkülönített vízhasználóknak a számosságát kifejező összeg, amelynek meghatározása során
2.2.1. az egy közműves ivóvízellátást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves ivóvíz köbméterben meghatározott mennyiségének két százalékával kell figyelembe venni,
2.2.2. az egy közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást igénybevevő felhasználót vagy elkülönített vízhasználót az adott naptári évet megelőző évben a felhasználó, elkülönített vízhasználó részére értékesített közműves szennyvíz köbméterben meghatározott mennyiségének két százalékával kell figyelembe venni;
2.3. K: közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettek részére a víziközmű-szolgáltató által közműves ivóvízellátásra, valamint közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra biztosított közműfejlesztési kvóták összege.
3. E melléklet alkalmazásában lakossági szolgáltatási díj a lakossági felhasználó, a természetes személy elkülönített vízhasználó és ingatlanhasználó által a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért a víziközmű-szolgáltató részére fizetendő díj, amennyiben az elkülönített vízhasználó, ingatlanhasználó a szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenysége körében veszi igénybe.
