„e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára”
(terjed ki.)
(2) A Kttv. 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) A Kttv. 3. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) A 34. § (3) bekezdésének, 37. § (1) bekezdésének, 151. §, 185. §, 186. § (1)–(2) bekezdéseinek, 187. § (1) bekezdésének, 188. §, 203. § (1)–(5) és (9) bekezdéseinek, 205. § (2) bekezdésének, 215. § (4) bekezdésének, 216. § (3) bekezdésének, 218. § (1) bekezdésének, 219. § (4)–(6) bekezdéseinek, 220. § (7) bekezdésének, 224. § (4)–(6) bekezdésének hatálya kiterjed a politikai vezetőre.”
(4) A Kttv. 54. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(7) Az ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(5) A Kttv. 73. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha az államigazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselőt – ide nem értve a vezetőt – kormányzati szolgálati jogviszonyából a 63. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 63. § (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott okból mentik fel vagy a 60. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, akkor a felmentési idejére, illetve a felmentési idővel azonos időtartamra tartalékállományba kell helyezni, abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a kormánytisztviselőt kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha munkaviszony létesítése miatt kéri a törlését. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.”
(6) A Kttv. 87. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján
a) viselhet egyesületben, érdek-képviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,
b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,
c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,
d) elláthat edzői, versenybírói játékvezetői tevékenységet,
e) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,
f) lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag.”
(7) A Kttv. 114. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 113. § (3) bekezdése szerinti fizetés nélküli szabadságra.”
(8) A Kttv. 125. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő – tekintet nélkül a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejére – vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású kormánytisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.”
(9) A Kttv. 125. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnésekor – a hivatalvesztés fegyelmi büntetés kivételével – e törvény szerint nyugdíjasnak minősül, a kormánytisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés „nyugalmazott” jelzővel kiegészített használatára.”
(10) A Kttv. 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt –, a Magyar Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
(11) A Kttv. 151. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban rendelkezik a cafetéria-juttatás igénybevételének részletes szabályairól, elszámolásának rendjéről és visszatérítésének szabályairól.”
(12) A Kttv. 258. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(13) A Kttv. 258. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71–76. §-a, és 82–84. §-a nem alkalmazható. Esetükben e törvény 67. §-át és 193–194. §-át kell alkalmazni.”
(14) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]
„1. megállapítsa
a) a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonnyal összefüggő személyi iratokra, valamint a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyával összefüggő személyi iratokra és a munkaügyi nyilvántartásra, továbbá a 258. § (2) bekezdésében említett titoktartási nyilatkozat szövegére, önéletrajz tartalmára,
b) a 185. § (6) bekezdése szerinti államigazgatási szerv kijelölését és a kijelölésére,
c) a közszolgálati alapnyilvántartásra és a közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre,
d) a tartalékállományba helyezésre, a tartalékállomány működtetésére, az üres álláshely bejelentésére,
e) a kormánytisztviselői kártyára
vonatkozó részletes szabályokat;”
(15) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„3. megállapítsa
a) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként résztvevő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára és köztisztviselő közszolgálati jogviszonyára, sajátos jogállására,
b) a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott közszolgálati tisztviselők jogviszonyára, sajátos jogállására,
c) a közszolgálati tisztviselők ideiglenes (három hónapot meg nem haladó) külföldi kiküldetésére,
d) a tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselők, köztisztviselők, ügykezelők tartós külszolgálatra történő kihelyezésének és a tartós külszolgálat megszűnésének feltételeire, rendjére, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő személyeket megillető juttatásokra és a munkavégzés sajátos feltételeire
vonatkozó részletes szabályokat;”
(16) A Kttv. 260. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) E törvény 26. § (8) bekezdése, 28–35. §-a, 64. § (4) bekezdése, 65. § (5) bekezdése, 130. §-a, 190. §-a, 191. §-a, 226. § (3) bekezdés d) pontja, 259. § (1) bekezdés 9. pontja 2012. július 1-jén lépnek hatályba.”
(17) A Kttv. 181. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„181. § (1) A tartalékállományba helyezett kormánytisztviselőknek a 3. melléklet szerinti adatairól az államigazgatási szerv folyamatos adatszolgáltatást végez a Kormány által meghatározott rendben a személyügyi központ részére.
(2) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter betekinthet a tartalékállományba helyezett kormánytisztviselőknek a személyügyi központ által kezelt, 3. melléklet szerinti adataiba.”
61. § (1) A Kttv. 127. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, szakmai gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek adományozható, aki legmagasabb fokozatú minősítésű.”
(2) A Kttv. 127. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet legalacsonyabb fokozatú minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a kormánytisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére jogosult.”
(3) A Kttv. 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a költségvetési fejezetet irányító szerveknél – a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt –, a Magyar Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – a területi szervezeti egységei kivételével –, a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnél, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint – a belső igazgatási szervei kivételével – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.”
(4) A Kttv. 154. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A hivatali szervezet vezetője a (2) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg – az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével – más államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző hivatali szervezet vezetője állapítja meg a kormánytisztviselő részére.”
(5) A Kttv. 165. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„165. § (1) A kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a fegyelmi eljárásra kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a kormánytisztviselő kormányzati jogviszonya megszűnik, a munkáltató a kormánytisztviselő kártérítési felelősségének megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.”
(6) A Kttv. 227. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Országgyűlés Hivatalának vezetői felett a munkáltatói jogokat, továbbá a helyettes vezetők felett az alapvető munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke, a helyettes vezetők feletti egyéb munkáltatói jogokat és az Országgyűlés Hivatala további köztisztviselői feletti munkáltatói jogokat az Országgyűlés Hivatalának vezetői – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint – gyakorolják.”
(7) A Kttv. 233. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„233. § (1) A 2. §-ban felsorolt szerveknél főtanácsadói és tanácsadói munkakör létesíthető.
(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó kinevezés határozatlan időre szól, nem minősül vezetői kinevezésnek, és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A munkakörről a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörrel rendelkező köztisztviselő – tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére – vezető-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A vezető-főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.
(4) Főtanácsadói munkakör ellátására kinevezés annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges egyetemi szintű végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(5) Tanácsadói munkakör ellátásáras kinevezés annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés – „nyugalmazott” jelzővel kiegészített – használatára.
(7) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörét visszavonták vagy a munkaköréről lemondott, újra be kell sorolni.”
(8) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 4–6. pontjai a következő szöveggel lépnek hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„4. a közszolgálati tisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve közszolgálati jogviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa;
5. a közszolgálati tisztviselők teljesítményértékelésének, minősítésnek a rendjére, eljárásra és szintjeire vonatkozó részletes szabályokat megállapítsa;
6. megállapítsa
a) a közszolgálati tisztviselők részére járó cafetéria-juttatás, az állam által vállalt készfizető kezesség, valamint az egyéb, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokra,
b) a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselők jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra,
c) a célfeladatra és a kutatási megállapodásra,
d) a képzettségi és munkaköri pótlékra,
vonatkozó részletes szabályokat;”
(9) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 12. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„12. megállapítsa
a) a kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a közszolgálati tisztviselőt terhelő kötelezettségekre,
b) a munkáltatót a kinevezéssel kapcsolatban és a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a közszolgálati jogviszony fennállása alatt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás megállapításával kapcsolatban terhelő kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat;”
(10) A Kttv. 5. melléklete a következő szöveggel lép hatályba:
„5. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez
ÖNÉLETRAJZ
A kormánytisztviselők és szakmai vezetők önéletrajza az alábbi adatköröket tartalmazza:
a) személyes adatok (neve, születési neve, anyja neve, neme, születési helye, családi állapota, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme, telefonszáma, faxszáma, e-mail címe, honlapja, fényképe),
b) betöltött beosztásra, munkakörre,
c) szakmai tapasztalatra,
d) végzettségre, szakképzettségre,
e) készségekre, képességekre, kompetenciákra (nyelvismeretre, számítógép-felhasználói készségekre, járművezetési engedélyre, katonai szolgálatra)
vonatkozó adatok.”
(11) A Kttv.
a) 6. § 17. pontja az „1. és 2. §-ban felsorolt szerv” szövegrész helyett az „1. §-ban és a 2. §-ban meghatározott szervek” szöveggel,
b) 8. § (4) bekezdése, 130. § (7) bekezdése, 191. § (1) bekezdése a „közigazgatásért és igazságügyért” szövegrész helyett a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveggel,
c) 26. §-át megelőző alcímének címe, 26. § (1)–(10) bekezdése, 253. § (6) és (7) bekezdése a „személyzetpolitikáért” szövegrész helyett a „minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveggel,
d) 26. § (4) bekezdése a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyett a „fővárosi és megyei kormányhivatalok” szöveggel,
e) 29. § (6) bekezdés h) és l) pontja a „miniszternél” szövegrész helyett a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternél” szöveggel,
f) 31. § (5) bekezdése a „miniszter” szövegrész helyett „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter” szöveggel,
g) 35. § (6) bekezdése a „minisztert” szövegrész helyett „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert” szöveggel,
h) 84. § (2) bekezdése a „külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter” szövegrész helyett a „külpolitikáért felelős miniszter a külszolgálati hálózat tekintetében” szöveggel,
i) 130. § (8) bekezdése a „közigazgatásért és igazságügyért” szövegrész helyett a „közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveggel,
j) 253. § (2) bekezdése a „személyzetpolitikáért” szövegrészek helyett a „minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért” szöveggel
lép hatályba.
62. § (1) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény Harmadik Rész XII. Fejezete.
(2) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény
a) 102. § (2), (4)–(9) bekezdése,
b) 103. § (1)–(5), (7), valamint (9)–(15) bekezdése,
c) 105. § (1) és (4) bekezdése,
d) 106. §-a,
e) 107. § (1) és (2) bekezdése,
f) 108. § (1) bekezdése,
g) 109. § (1) és (2) bekezdése, valamint
h) 111. §-a.
(3) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2002. évi XVIII. törvény 12. § (3) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 32. § (9) bekezdése.
(5) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény
a) 127. § (7) bekezdésének első három francia bekezdése,
b) 129. § (1)–(4) bekezdése,
c) 130. §-a,
d) 131. § (1), (2), (5), (7) és (10) bekezdése,
e) 132. §-a,
f) 133. § (1) bekezdése,
g) 136. §-a, valamint
h) 137. §-a.
(6) Hatályát veszti az egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2007. évi LXXIII. törvény 12. § (6) bekezdése.
(7) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény
a) 37. §-a,
b) 38. §-a,
c) 40. § (3) bekezdése,
d) 41. §-a,
e) 42. §-a,
f) 45. § (2) bekezdése,
g) 46. §-a,
h) 49. §-a,
i) 50. §-a, valamint
j) 56. §-a.
(8) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LII. törvény 20. § (2) és (3) bekezdése.
(9) Hatályát veszti az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 25. §-a.
(10) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (19) bekezdése, valamint (25) és (26) bekezdése.
(11) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 32. § (1) bekezdése.
(12) Hatályát veszti a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 42. § (1) bekezdése.
(13) Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 138. § (4) bekezdése.
(14) Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény
a) 24. § (1)–(3) és (5) bekezdése,
b) 25. § (1)–(3) bekezdése.
Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. Az általános forgalmi adó)
„b) Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül:
a kérelem benyújtását megelőző két éven belül
– az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,
– az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt – jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,
– legalább három alkalommal székhelyet változtatott,
– szerepel(t) az 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,
– 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.
A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.”
