1. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 1. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra,
a) amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és
b) amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli.”
(2) A Szabs. tv. 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét.
(4) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél.”
(3) A Szabs. tv. 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„23. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül
a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt szabály az irányadó,
b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha
a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki,
b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül,
c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták.
(3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb - a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett - szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
(4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor
a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni;
b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a százötvenezer forintot.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.”
(4) A Szabs. tv. 24. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.”
(5) A Szabs. tv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnokát
a) az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról,
b) a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint
c) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra átváltoztatásról.”
(6) A Szabs. tv. 62. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„62. § (1) A tanúk meghallgatása egyenként - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - lehetőség szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távolmaradása nem akadálya a tanú meghallgatásának.
(2) A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.
(3) A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.
(4) A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték más bizonyítási eszközzel nem pótolható.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatása esetén mellőzni kell a hamis tanúzás és a hamis vád jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatásán törvényes képviselője is részt vehet.
(7) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást, továbbá, ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését.
(8) A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni.”
(7) A Szabs. tv. 71. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni.”
(8) A Szabs. tv. 72. § (2) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az eljárás alá vont, illetve helyszíni bírsággal sújtott személynek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben, illetve a Kormány által rendeletben kijelölt intézményben a megadott határnapon nem jelenik meg.
(5) A szabálysértési hatóságnak az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a szabálysértési eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés napját megelőző napig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi. Az elővezetés az ügyész által hozott határozatig nem hajtható végre.”
(9) A Szabs. tv. 73. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A szabálysértési őrizettel és az annak tartamát meghosszabbító végzéssel szemben az eljárás alá vont személy és az eljárás alá vont személy képviselője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A szabálysértési őrizettel szemben benyújtott fellebbezést a helyi bíróság a tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést a törvényszék az érdemi végzés ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.”
(10) A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Szabálysértési költség)
„d) a közérdekű munka büntetés végzéséhez beszerzett foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat költsége.”
(11) A Szabs. tv. 95. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a határozatát azzal közli, akire az rendelkezést tartalmaz. Az eljárás alá vont személlyel közölt határozatot képviselőjével is közölni kell. Ha az eljárásban a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-ában meghatározott igazolást állítottak ki, az eljárást lezáró határozatot az áldozatsegítő szolgálattal is közölni kell.
(2) A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító vagy az eljárást megszüntető határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.”
(12) A Szabs. tv. 99. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány - a helyszíni bírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között - rendelettel megállapíthatja a helyszíni bírság kötelező mértékét.
(7) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt helyszíni bírsággal sújtották, akkor
a) a második, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni;
b) a harmadik, illetve az azt követő, kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése az ahhoz rendelt kötelező mértékű helyszíni bírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a hetvenezer forintot.
(8) A helyszíni bírság kiszabása során, ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó több szabálysértés elbírálására kerül sor, az elkövetett szabálysértésekhez rendelt helyszíni bírságok közül a legmagasabb bírságot kell alkalmazni.
(9) Ha kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés és más szabálysértés egyidejű elbírálására kerül sor, a kiszabható helyszíni bírság nem lehet kevesebb, mint a kötelező mértékű helyszíni bírság, de az nem haladhatja meg az ötvenezer forintot, ismételt elkövetés esetén a hetvenezer forintot.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál nem lehet figyelembe venni a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértéseket.”
(13) A Szabs. tv. 104. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt - ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak - nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.”
(14) A Szabs. tv. 105. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az érdemi határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője, továbbá az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be. Amennyiben a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, a pénzbírság mértéke miatt nincs helye kifogás benyújtásának.”
(15) A Szabs. tv. 108. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A bíróság eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.”
(16) A Szabs. tv. 112. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha az eljárás alá vont személy, a képviselő, illetve a sértett a tárgyaláson vagy azon kívül a kifogást visszavonja, a bíróság az eljárást megszünteti. Ez esetben a szabálysértési hatóság határozata a visszavonás bejelentésének, illetve a bírósághoz érkezésének napján jogerőre emelkedik. Az eljárás alá vont személy képviselője kifogását csak az eljárás alá vont személy egyetértésével vonhatja vissza.”
(17) A Szabs. tv. 120. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A meghallgatás során az eljárás alá vont személyt, ha a közérdekű munka végrehajtásához szükséges feltételek fennállnak, nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közérdekű munka kiszabásához. A hozzájárulás megtagadása kizárja a közérdekű munka kiszabását.”
(18) A Szabs. tv. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„134. § (1) A fiatalkorúval szemben a szabálysértési eljárást az életkori sajátosságainak figyelembevételével és úgy kell lefolytatni, hogy elősegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.
(2) Ha az eljárás adatai alapján a fiatalkorúval szemben előreláthatólag szabálysértési elzárás, közérdekű munka vagy pénzbírság kiszabására kerül sor, a meghallgatásától nem lehet eltekinteni.
(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Amennyiben a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság képviselőjét kell a fiatalkorú meghallgatásának időpontjáról értesíteni.
(4) A fiatalkorú meghallgatására a törvényes képviselője jelenlétében kerül sor, kivéve, ha:
a) a törvényes képviselő a szabálysértést a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,
b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van,
c) a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselője, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője. Ezekben az esetekben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki. A tárgyaláson megjelent gondozót a fiatalkorú életviszonyaira nézve minden esetben meg kell hallgatni, aki ezekre a körülményekre nézve a nyilatkozatot nem tagadhatja meg.
(5) Ha a fiatalkorú törvényes képviselője vagy gondozója az értesítés ellenére nem jelenik meg, úgy részére a végzést, illetve határozatot kézbesíteni kell azzal, hogy a határozattal szemben jogorvoslattal élhet.
(6) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú védelembe vételét kezdeményezheti az erre hatáskörrel rendelkező szervnél.
(7) Fiatalkorúval szemben a 102. § (1) bekezdése, valamint a 118. § (1) bekezdése szerinti eljárás alapján csak intézkedés alkalmazható.”
(19) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A helyszíni bírságot kiszabó szerv a nála keletkezett iratok megküldésével - ha nem azonos a szabálysértés miatt eljáró hatósággal - értesíti a lakóhely szerinti általános szabálysértési hatóságot, valamint a szabálysértési nyilvántartó szervet a helyszíni bírság kiszabásáról.”
(20) A Szabs. tv. 142. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása érdekében az elkövető - ha vele szemben a 10. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn - a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül jelentkezhet az állami foglalkoztatási szervnél. Ennek elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.
(2) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik. Az állami foglalkoztatási szerv a 144. § (4) és (8) bekezdésében foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát - a nyilvántartása alapján - felajánlani.
(3) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.
(4) Az állami foglalkoztatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül értesíti a szabálysértési hatóságot, vagy a 141. § (2) bekezdésben meghatározott hatóságot,
a) az elfogadott jelentkezésről és a teljesítés megkezdésének időpontjáról,
b) a közérdekű munka teljesítéséről, valamint
c) arról, ha az elkövető a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a teljesített munkaórák megjelölésével.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át, azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak felel meg.
(6) A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása esetén az elkövető saját költségén köteles a foglalkozás-egészségügyi alkalmasság igazolására.”
(21) A Szabs. tv. 144. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„144. § (1) A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.
(2) A bíróság által kiszabott közérdekű munkát az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv hajtja végre.
(3) Ha az elkövető munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munkát a bíróság szabálysértési elzárás büntetésre változtatja át.
(4) A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése - az elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől - tömegközlekedési eszközzel az egy órát nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv - az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével - foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(5) A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget.
(6) A közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely kijelölése során az állami foglalkoztatási szerv figyelembe veszi a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek munkaerőigényét is.
(7) A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi.
(8) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető - figyelemmel egészségi állapotára - előreláthatóan képes elvégezni.
(9) Az állami foglalkoztatási szerv a szabálysértési hatóságot a 142. § (4) bekezdése szerinti esetekben értesíti.
(10) Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.”
(22) A Szabs. tv. a következő 106/A. alcímmel és 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„106/A. A közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartása
144/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkával sújtott és a 142. § (1) bekezdése alapján közérdekű munkát vállalt elkövetőkről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás).
(2) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza
a) a foglalkoztató megnevezését, elérhetőségét,
b) a közérdekű munka jellegét, a munkakör megnevezését, leírását,
c) a foglalkoztató által igényelt létszámot,
d) a munkavégzés helyét,
e) a munkavégzés tartamát,
f) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékét,
g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon végezhető-e,
h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,
i) a munka végzéséhez szükséges
ia) iskolai végzettségre, szakképesítésre,
ib) foglalkozás-egészségügyi alkalmasság mértékére és az alkalmasság hiánya miatt kizárt munkakörökre,
j) a foglalkoztatónál munkába állított elkövető vonatkozásában
ja) az elkövető 151. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosításra,
jb) a kiszabott vagy a 142. § (1) bekezdése szerint vállalt közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
jc) az e)-g) pontokban foglaltak meghatározására,
jd) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,
je) az elkövető iskolai végzettségre, szakképesítésre,
jf) az elkövető foglalkozás-egészségügyi alkalmasságára és annak igazolására
vonatkozó adatokat.
(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat a honlapján közzéteszi.
(4) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdésben foglalt adatokat a közérdekű munka büntetést, illetve a 142. § (1) bekezdés szerint közérdekű munka vállalását eredményező szabálysértés büntethetőségének elévüléséig kezeli.
(5) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatóként
a) a helyi önkormányzat, valamint az önkormányzati társulás,
b) a költségvetési szerv,
c) az állami, az önkormányzati fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény,
d) az egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény, valamint
e) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés f)-j) pontjában meghatározott közfoglalkoztató
vehető nyilvántartásba.
(6) Az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni, az (5) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdés a)-i) pontjaiban foglalt adatokat.
(7) A foglalkoztatói nyilvántartásból a 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, az ott meghatározott célból jogosultak adatot átvenni.”
(23) A Szabs. tv. 150. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A nyilvántartott személy személyazonosító adatait a szabálysértési nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító (a továbbiakban: kapcsolati kód) rendeli hozzá a szabálysértési nyilvántartásokban kezelt adataihoz.”
(24) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat az előkészítő eljárást lefolytató szerv vagy az általános szabálysértési hatóság is közölheti.
(5) Ha a perújítás eredményeként a bíróság a 132. § (1) bekezdés első fordulata szerinti határozatot hozza, akkor a perújítási ügyben eljáró bíróság közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek az alapügyben a 153. § (2) bekezdése alapján közölt adatoktól.”
(25) A Szabs. tv. 157. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A 39. § (2) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy esetében - amennyiben számukra a közvetlen elektronikus úton történő hozzáférés feltételei nem adottak - az (1) bekezdés d) pontja szerinti közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétel keretében az adatok átvétele rövid úton is végezhető.”
(26) A Szabs. tv. 160. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A 157. § (5) bekezdése szerinti esetben az adatokat a szabálysértési nyilvántartó szerv - az adathozzáféréshez való jogosultság ellenőrzését követően - telefonon továbbítja, ilyen esetben szóban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.”
(27) A Szabs. tv. 161. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintett kérelmére a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában, valamint a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokra tekintettel, a kérelemben megjelölt körben, célra hatósági bizonyítványt állít ki.”
(28) A Szabs. tv. 164. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„164. § (1) A szabálysértési eljárásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
(2) A szabálysértés miatt eljáró hatóságok, a bíróságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosultak a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter által rendeletben meghatározottak szerint végzik a szabálysértési statisztikai adatok gyűjtését és szolgáltatását.”
(29) A Szabs. tv. 174. §-a és azt megelőző 129. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„129. Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel
174. § Aki
a) a bíróság által egyesület feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez,
b) a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a feloszlatás után részt vesz,
c) nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott egyesület egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott egyesület egyenruhája, formaruhája ismerhető fel,
szabálysértést követ el.”
(30) A Szabs. tv. a következő 137/A. alcímmel és 183/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„137/A. Jogosulatlan címhasználat
183/A. § (1) Aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetve kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel, szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen, mások előtt
a) a rendvédelmi szervek, illetve a Magyar Honvédség rendszeresített egyenruháját, azonosításra szolgáló jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
b) a vöröskereszt-mozgalomhoz tartozó vagy más humanitárius, illetve egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosulatlanul használja, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
szabálysértést követ el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”
(31) A Szabs. tv. a következő 153/A. alcímmel és 199/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„153/A. Gyógyszerrendészeti szabálysértés
199/A. § (1) Aki
a) engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, illetőleg a forgalomból kivont vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz vagy indokolatlan mennyiségben tart, Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart,
b) olyan gyógyszert készít vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amely a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott beteg személyes szükségleteinek kielégítését célozza.”
(32) A Szabs. tv. a következő 156/A. alcímmel és 202/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„156/A. Tiltott fürdés
202/A. § (1) Aki tiltott helyen fürdik, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.”
(33) A Szabs. tv. a következő 169/A. alcímmel és 215/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„169/A. Polgári védelmi kötelezettség megsértése
215/A. § Az a polgári védelmi szolgálatra kötelezett személy, aki polgári védelmi kötelezettségével összefüggő bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem a jogszabályban vagy végrehajtható határozatban megjelölt határidőben tesz eleget, szabálysértést követ el.”
(34) A Szabs. tv. a következő 169/B. alcímmel és 215/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„169/B. Honvédelmi kötelezettség megszegése
215/B. § Az a hadköteles személy, aki törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségének vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el.”
(35) A Szabs. tv. 238. §-a és azt megelőző 192. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„192. Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala
238. § Aki élelmiszer-előállítási vagy -forgalmazási tevékenységet engedély vagy bejelentés nélkül végez, szabálysértést követ el.”
(36) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
„a) a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásának rendjét, a szabálysértési eljárás, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közérdekű munka végrehajtásának,”
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(37) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
„d) az államháztartásért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közlekedésért, a halgazdálkodásért, az erdőgazdálkodásért, a természetvédelemért, az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a helyszíni bírságolás végrehajtásának, a helyszíni bírságolást igazoló nyomtatvány kialakításának,”
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(38) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)
„e) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter egyetértésével és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével a szabálysértési elzárás végrehajtásának”
(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)
(39) A Szabs. tv. 251. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Szabs. tv.”
(40) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Azokat a 2012. április 15-e előtt elkövetett cselekményeket, amelyek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 138/A. §-ának a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II. törvény 253. § (2) bekezdésével megállapított a) pontja alapján nem minősülnek bűncselekménynek e törvény szerint szabálysértésként kell elbírálni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt 2012. április 15. napján folyamatban lévő nyomozás, illetve büntetőeljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz kell áttenni. Ilyen esetben az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a büntető ügyben eljárt bíróság a büntetőeljárás során szerzett be.”
2. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 122. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az elzárás végrehajtása során el kell különíteni)
„c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól.”
(2) A Bv. tvr. a következő 122/A. §-al egészül ki:
„122/A. § (1) Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat a 122. § (4) bekezdésében előírtakon felül a többi elkövetőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.
(2) A katona elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(3) E § alkalmazásában katona: a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 28. § (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdése vagy a végrehajtás alatt fennáll.”
3. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 13/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy az előírt, felé teljesítendő bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá az előírt nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértették.”
(2) Az Ehi. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy
a) az egészségügyi szolgáltató
aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi,
ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy
ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta,
b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették,
c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek,
d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez.”
4. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely
a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,
b) gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat,
c) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,
d) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,
e) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,
f) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”
5. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely
a) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat megszegi,
b) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezést vagy tároló tartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, vagy az engedély hatályának lejárta után üzemben tart,
c) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezés vagy tároló-tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi,
d) a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására vagy az ehhez szükséges létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban előírtakat megszegi,
e) a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket vagy a bányabiztonsági szabályzatok előírásait megszegi, vagy
f) a földtani kutatási munka megkezdését vagy befejezését a bányakapitányságnak nem jelenti be.
(2) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó tevékenységgel összefüggésben
a) a munka egészséges és biztonságos végzésére vagy annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
b) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza,
c) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, vagy
d) munkáltatóként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
(3) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a munkáltatót, aki az e törvényben meghatározott súlyos üzemzavarral, valamint bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza.”
6. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 45. §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Jogkövetkezmények
45. § (1) A tenyésztési hatóság az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:
a) jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;
b) jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltás;
c) a jogsértést megállapító jogerős határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 6 hónap időtartamra;
d) e törvény alapján kiadott engedély vagy tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása;
e) szaporítóanyag szakszerű megsemmisítésének előírása, az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanításának elrendelése, a szaporítóanyag termékenyítésre történő használatának, hímivarú állat fedeztetésre történő használatának megtiltása;
f) az állatnak a tenyésztésben történő használatának megtiltása;
g) a törzskönyvi bejegyzések visszamenőleges hatállyal történő töröltetése;
h) állattenyésztési bírság kiszabása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szankciók együttesen is alkalmazhatóak.”
(2) Az Átv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki vagy amely
a) az állatnak a tenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi;
b) tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki;
c) más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki;
d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
e) engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;
f) a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti;
g) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz;
h) az apaállat-használatra, a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi;
i) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza;
j) tenyészállatot, szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz;
k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít.
(2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy esetében 300 000 Ft-ig terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli.
(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.
(5) Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.
(6) A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértés következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a jogsértő teljesítőképességére - tekintettel kell meghatározni.
(7) A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által előírt intézkedés végrehajtásának költsége a jogsértőt terheli.
(8) A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon megtámadható.
(9) A bírságot 15 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhető el.
(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
(11) A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(12) Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele. A befolyt bírság kizárólag szakterületi ellenőrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és működtetésére, ellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel.”
7. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)
„a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, valamint olyan közlekedési szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,”
(2) Az Rtv. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.”
(3) Az Rtv. 101. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a miniszter jóváhagyásával utasításban meghatározza a 7/E. § (3) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait.”
8. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
(2) A Vgtv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) Aki a 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.”
9. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kivitelezőnek a kivitelezési eljárás befejezését követően az (5) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.”
(2) A Ttv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei technikai eszköz állományának átszervezése során vagy a rendszerből kivonással felszabaduló gépjárműveket, eszközöket, felszereléseket pályázat útján, az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatásaként részükre, további használatra átadja.”
(3) A Ttv. 47. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)
„b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi, műszaki mentési feladatait ellátó hivatásos tűzoltóság működésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó szabályokat a közlekedésért felelős miniszterrel,”
(egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)
10. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki)
„e) működésiengedély-köteles gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működési engedély nélkül végző, illetve ilyen szolgáltatótevékenységet működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen az ellátás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben.”
11. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, azt az építésügyi hatóság 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”
(2) Az Étv. 38/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az energetikai tanúsítói tevékenységet végző személyt, ha adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségét megszegi, a névjegyzéket vezető szerv 20 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”
(3) Az Étv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Aki a felvonó vagy mozgólépcső (mozgójárda) létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, mint műszaki biztonsági hatóság
a) természetes személy esetén 300 000 forintig,
b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 000 forintig
terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”
12. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tem. tv.) a következő 40/G. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Közigazgatási bírság
40/G. § (1) Aki a nemzeti gyászról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az eljárás lefolytatására az elkövetés helye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal jogosult.”
13. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.”
(2) Az SzVMt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt, aki a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet (ideértve a magánnyomozó tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzésre jogosító igazolvány nélkül végzi, továbbá aki az e törvényben meghatározott tevékenység végzésére jogosító szabályokat megszegi, valamint azt a vállalkozást, amely az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul végzi, továbbá a tevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.”
(3) Az SzVMt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott tevékenységet személyesen végzőkkel szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fele, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér kétszerese. A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese.”
14. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha
a) magyar állampolgár,
b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára,
c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára,
d) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy,
e) emberkereskedelem áldozata, valamint
f) az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(3) Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha
a) bűncselekmény esetén
aa) a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa,
ab) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 32. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok
b) tulajdon elleni szabálysértés esetén a feljelentés elutasítására, illetve a szabálysértési eljárás megszüntetésére a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 83. § (1) bekezdés bb) és bc) alpontjában, c)-e) és h)-i) pontjában meghatározott ok
miatt került sor.”
(2) Az Ást. 10. § (3) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemben meg kell jelölni)
„a) az áldozat természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát,
b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre, illetve szabálysértésre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény, illetve a szabálysértés megnevezése, a bűncselekmény, illetve a szabálysértés elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei),
c) azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény, illetve szabálysértés az áldozat számára milyen sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt,”
(3) Az Ást. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az igazolás hatályát veszti, ha
a) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt jogerősen elutasítja, valamint a nyomozást bűncselekmény vagy bűncselekmény bizonyítottságának hiányában jogerősen megszünteti, vagy
b) az igazolásban szereplő cselekmény miatt indult szabálysértési eljárásban az eljáró hatóság a szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés a), f) vagy g) pontjai alapján megszünteti, vagy
c) az áldozat kérelmére került kiállításra és azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz.”
(4) Az Ást. 11. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az eljárást lezáró határozatát - ha az ügyben igazolást állítottak ki - közli az áldozatsegítő szolgálattal.
(7) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat a tulajdon elleni szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárásban és az ott eljáró szabálysértési hatóságra vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.”
(5) Az Ást. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából, megkeresésre
a) az adóhatóság az adótitokról,
b) a pénzügyi intézmény a banktitokról,
c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról,
d) a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetőeljárás állásáról,
e) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról,
f) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról
tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.
(2) Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt
a) azonnali pénzügyi segély iránti kérelem esetén a 4. § (3) bekezdésében és a 27. § (1) bekezdésében,
b) kárenyhítés iránti kérelem esetén a 6. §-ban, a 8. §-ban és a 32. §-ban
meghatározott feltételek vizsgálatát kell érteni.”
(6) Az Ást. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
„a) az e törvény szerinti támogatás iránti kérelmet az áldozat bűncselekmény áldozataként nyújtotta be és az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény,”
(7) Az Ást. 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha)
„e) az e törvény szerinti szolgáltatás iránti kérelmet az áldozat tulajdon elleni szabálysértés áldozataként nyújtotta be és a szabálysértési ügyben eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem tulajdon elleni szabálysértés, kivéve, ha a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg.”
(8) Az Ást. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben sem köteles visszafizetni az áldozat a pénzben nyújtott támogatást
a) az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben, vagy
b) ha a cselekmény tulajdon elleni szabálysértés és ezt az erre hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság, illetve bíróság jogerősen megállapította, vagy a cselekmény miatt indult szabálysértési eljárást a Szabs. tv. 83. § b)-e) vagy h)-i) pontja alapján szüntették meg.”
(9) Az Ástv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A biztosító a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 éven belül, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel meglétének vizsgálata érdekében megküldött megkeresésre tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot a biztosítási titokról.”
(10) Az Ást. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat.”
15. § (1) A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Jogs. tv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvényben nem szabályozott eljárási cselekményekre a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A Jogs. tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A befizetett pénzbírság és szabálysértési költség összege a központi költségvetés közvetlen bevétele.”
(3) A Jogs. tv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2012. április 15-e előtt indult végrehajtási eljárás során a letiltás vagy az adók módjára behajtott pénzbírság és az eljárási költség összege a végrehajtó települési önkormányzatot illeti meg.”
(4) A Jogs. tv. Melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
16. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően
a) 10 000 euró vagy azt meghaladó, de 20 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 10%-ának,
b) 20 000 eurót meghaladó, de 50 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 40%-ának,
c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 60%-ának
megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.
(2) A bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell alkalmazni. A bírság összegének forintban történő meghatározásához a 2. § (3) bekezdését kell alkalmazni.”
17. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 108. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki)
„g) a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti;”
(2) Az Evt. 108. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki)
„i) a 91. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírásokat megsérti:”
18. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 30. pont d) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 30. pont a következő f) alponttal egészül ki:
„d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,
e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben,
f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.”
(2) A Kat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése, valamint a katasztrófák elleni felkészüléssel, megelőzéssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatok összehangolt megoldása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) működtet.”
(3) A Kat. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külső védelmi tervet a hatóság helyi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hatóság központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.”
(4) A Kat. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett - éves nettó árbevételének 0,1%-a. Ha az üzemeltető termék előállításával foglalkozik és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék előállításához szükséges, hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.”
(5) A Kat. 79. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a tárgyévet megelőző év nettó árbevétele alapul vételével kell meghatározni. Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.”
(6) A Kat. 80. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„c) a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, valamint a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és -segítségkérés általános szabályait,”
(7) A Kat. 80. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„e) az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagok - az azokhoz tartozó küszöbértékek - és ipari tevékenységek körét, valamint az eljáró hatóságokat,”
(8) A Kat. 80. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„j) a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, felhasználásának és ellenőrzésének módját, az eljáró hatóságokat, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezettek bejelentésének szabályait,”
(9) A Kat. 81. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„b) az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és működési rendjét, feladatait, a hatáskörüket és jogkörüket,”
19. § Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:
„IX/A. FEJEZET
HONVÉDELMI BÍRSÁG
42/A. § (1) A fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki
a) ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,
b) ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,
c) ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,
d) ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a honvédelemmel vagy a katasztrófavédelemmel kapcsolatos gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,
e) ha valaki a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja,
f) ha valaki a nála lévő hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra használja vagy másnak használatra átadja.
(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Magyar Honvédség katonai igazgatási szerve kezdeményezése alapján folytatja le.
(3) A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a Magyar Honvédség katonai igazgatási szerve kezdeményezésének a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.
42/B. § (1) A honvédelmi bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint, természetes személy esetében háromszázezer forint.
(2) A honvédelmi bírság összegét a kormányhivatal a törvényi keretek között a honvédelmi érdek sérelmének vagy veszélyeztetettségének nagyságával arányosan, a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez igazodva állapítja meg.
(3) A honvédelmi bírság kiszabása nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól.
(4) A honvédelmi bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén újra kiszabható.
(5) A kormányhivatal a katonai igazgatási szerv értesítése alapján a honvédelmi bírság megfizetése alól mentesíti azt, aki a kötelezettségének az annak kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig önként eleget tett. Ebben az esetben a kormányhivatal a határozatot visszavonja.
42/C. § (1) A honvédelmi bírság összegét a kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.
(2) A honvédelmi bírság megfizetésére a kormányhivatal a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a megfizetésre kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.
(3) A honvédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül a kormányhivatal a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a honvédelmi bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság nyolc napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.
(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
20. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) VI/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai”
(2) A Ket. 94/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a jogsértéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, - a 94. §-ban foglalt előírások keretei között - a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.
(5) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (6)-(8) bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.
(6) Ha az ügyfél a jogsértést elismeri, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7) Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.
(8) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a 29. § (5) bekezdésében meghatározott, rendelkezésre álló adatok közlésével.”
(3) A Ket. a 94/A. §-t követően a következő 94/B. §-sal egészül ki:
„94/B. § (1) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,
a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,
d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
(2) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében
a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,
b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.
(3) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.”
(4) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Nincs helye fellebbezésnek]
„g) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen.”
(5) A Ket. 100. § (2) bekezdésében az „a), c)-f)” szövegrész helyébe az „a), c)-g)” szöveg lép.
(6) A Ket. 131. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a pénzfizetési kötelezettség olyan közigazgatási bírság, melyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete által önkormányzati rendeletben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás természetes személy elkövetőjével szemben szabtak ki, akkor a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a 131. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása helyett a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezhet. A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.
(1b) A kötelezettet a megváltás elrendelése előtt előzetesen nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásához. Az előzetes hozzájárulás megtagadása kizárja a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának elrendelését.
(1c) Nincs helye a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának, ha a kötelezett
a) a megváltásról szóló határozat meghozatalakor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét,
b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy,
c) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
(1d) A meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.”
(7) A Ket. 141. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő új j) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha)
„h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult,
i) a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltását elrendelő határozatban foglaltaknak eleget tett, vagy
