a) a miniszter – továbbá a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatások esetén az önkormányzat képviselő-testületének – kezdeményezésére, vagy
b) a vasúti pályahálózat működtetője vagy vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság kérelmére
folytatja le.
(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti eljárásban a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szervet vagy szerveket és a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaságot a megalapozott döntéshez szükséges információk átadására hívhatja fel. A vasúti igazgatási szerv – szükség esetén az érintett felekkel való konzultációt követően – az összes, az ügy szempontjából lényeges információ kézhezvételét követő 2 hónapon belül határoz. A vasúti igazgatási szerv a határozatában megállapítja a (2) bekezdésben meghatározott gazdasági hátrány elkerülése érdekében szükséges intézkedéseket, valamint azt az időtartamot, amelynek elteltét követően a határozat felülvizsgálatát
a) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szerv,
b) a pályahálózat-működtető,
c) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság, vagy
d) az érintett nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság
leghamarabb kérelmezheti, kezdeményezheti.
(5) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe veszi:
a) a nyújtani tervezett új szolgáltatás megjelenésének hatását a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben szereplő bármely szolgáltatás nyereségességére, ideértve a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szervnél felmerülő nettó költségre gyakorolt közvetett hatást is,
b) az érintett viszonylaton az utasok részéről jelentkező igényt a vasúti személyszállítási szolgáltatások iránt,
c) a megállók helyét és számát a határ mindkét oldalán, valamint
d) a nyújtani tervezett új szolgáltatás menetrendjét.
48. § (1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében pénzügyi ellentételezési kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok terhére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két olyan meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A pénzügyi ellentételezést a vasúti társaság az ellátásért felelős részére teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés esetében az adott állomások között nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vasúti társaságok függetlenül attól, hogy belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást végeznek, azonos mértékű pénzügyi ellentételezést kötelesek fizetni. A pénzügyi ellentételezésből befolyó és ellentételezésként kifizetett összeg nem haladhatja meg az érintett közszolgáltatási kötelezettségek során felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett kötelezettségek teljesítéséből származó ágazatban elérhető ésszerű nyereséget is.
(3) Az e § szerinti pénzügyi ellentételezés megállapításakor tiszteletben kell tartani a méltányosság, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és az arányosság elvét. Az arányosság elvét különösen figyelembe kell venni a szolgáltatásért az utasok által fizetett díjak alapján számolt átlagos ellenérték és a pénzügyi ellentételezés mértéke közötti eltérés vizsgálatakor.
(4) Az e § alapján kivetett pénzügyi ellentételezés mértéke nem veszélyeztetheti annak a vasúti személyszállítási szolgáltatásnak a gazdasági életképességét, amelyre azt kivetették.
(5) A miniszter az e § alkalmazásával összefüggésben keletkezett információkat megőrzi, annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ellentételezés eredete és azok felhasználása nyomon követhetővé váljon, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
49. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének és igénybevételének szabályait,
b) a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályait,
c) a vasúti személyszállításnak az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott részletes feltételeit, az 1371/2007/EK rendeletben foglaltak alóli mentességeket, a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat,
d) az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
e) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat,
f) a közúti személyszállítási piacfelügyeleti eljárásra, valamint a piacfelügyeleti díjra, annak alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,
g) a vasúti személyszállítási szolgáltatások területén a kötelező nem baleseti kárfedezet biztosításának részletes szabályait,
h) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás részletes szabályait,
i) a vízi személyszállítási szolgáltatás feltételeire, a vízi közlekedési személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
j) a törvény 5. § (1) bekezdés e) pontjában, a 7. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 32. § (1) bekezdésének e)– h) pontjában, a (4) és (6) bekezdésében, valamint a 35. § (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését, továbbá
k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által alkalmazható bírság mértékére, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a vasúti személyszállítási szolgáltatások végzésének és engedélyezésének részletes szabályait,
b) a vasúti dolgozók menetkedvezményre jogosultságának és igénybevételének részletes szabályait,
c) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közforgalmú menetrend készítésére, az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó, valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások keretében nyújtandó alapellátás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat,
d) a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésnek a 47. § (1) bekezdés szerinti korlátozására vonatkozó részletes szabályokat,
e) a 48. §-ban meghatározott, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek pénzügyi ellentételezése fedezetének biztosítása érdekében a vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtó vasúti társaságokat terhelő pénzügyi ellentételezés megállapításának mérlegelési szempontjait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő testülete, a főváros esetében a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése
a) a közlekedésszervező kijelölésére, valamint a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára adható rendelkezései kereteire,
b) a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének – a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjére,
c) a település közigazgatási határán belül működő, különcélú menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszokkal kapcsolatos környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, valamint a település közútjain történő közlekedésre és a személyszállítási közszolgáltatások céljára kialakított autóbusz-megállóhelyek igénybevételére vonatkozó feltételek szabályozására
vonatkozó önkormányzati rendelet kiadására.
(4) Felhatalmazást kap a főváros és a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető megyei jogú városok képviselő-testülete a helyi személyszállítási közszolgáltatási szolgáltatások esetében alkalmazott alapellátás szintjének rendeletben történő megállapítására.
50. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 15–16. §-a, a 32. § (1) bekezdés g) pontja, a 32. § (6) bekezdése, a 38. §-a, valamint az 55. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1. § (6) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 32. § (1) bekezdés h) pontja és 35. § (7) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
51. § (1) A vasúti társaságok által megkötött, az utazási kedvezményekre vonatkozó megállapodásai alapján a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerzett kedvezmények a kedvezményezetteket e törvény hatálybalépése után is megilletik. A jogosultat a megszerzett kedvezmények a nyugdíjba vonulását követően akkor illetik meg, ha a vasúti társaságok közötti megállapodások alapján már e törvény hatályba lépése előtt is jogosult volt kedvezményre munkavállalóként, és e törvény hatályba lépése előtt jogosulttá vált a nyugdíjas kedvezményre is.
(2) A belső szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi területén kívül a helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint más önkormányzatok területén végzett személyszállítást a személyszállítási közszolgáltatási szerződés belső szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követő 1 évig tarthatja fenn.
(3) A 2009. december 3-át megelőzően megkötött személyszállítási közszolgáltatási szerződések az azokban rögzített határidő leteltéig hatályban maradnak azzal, hogy módosításuk során az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(4) Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan, de legkésőbb 2013. január 1-jéig meg kell teremteni.
(5) A törvény hatálya alá tartozó, a törvény hatályba lépését megelőzően kiadott hatósági engedélyek érvényességét, valamint a már folyamatban lévő hatósági engedélyezési eljárásokat a törvény hatálybalépése nem érinti.
(6) A 38. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség csak az e törvény hatálybalépése után beszerzett járművekre vonatkozik.
(7) A 2012. évben a szociálpolitikai menetdíj-támogatás forrása a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. melléklet XLII. fejezet 31. címében, a 2. mellékletben és a 9. melléklet 1. pontjában meghatározott fogyasztói árkiegészítés.
(8) A 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyszállítási üzletszabályzatot a közforgalmú személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével 2013. március 1-jéig köteles módosítani.
52. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/440/EK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról, 5. cikk (1) bekezdés.
(2) Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről,
c) a 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott jogszabállyal együttesen az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról, valamint
d) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabállyal együttesen az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete az autóbusszal végzett személyszállítás való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról.
53. § (1) A Vtv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magyarországon bejegyzett vasúti társaság által a Magyarország területén kívül végzett, vasúti árutovábbításra és vontatási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”
(2) A Vtv. 2. § (2) bekezdés 4–6. pontja helybe a következő rendelkezés lép:
(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)
„4. vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;
5. belföldi vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatás;
6. határon átmenő vasúti személyszállítás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatás;”
(3) A Vtv. 2. § (2) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:)
„19. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás;”
(4) A Vtv. 26. § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A legalább többségi állami tulajdonú országos pályavasúti társaság a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről az érintett országos pályavasúti társaság és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.”
(5) A Vtv. 73. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)
„o) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése,”
54. § A Vkt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Személyforgalomban menetrend szerinti helyi közszolgáltatást végző hajózási engedélyes kiválasztására, a közszolgáltatásból eredő jogokat, kötelezettségeket, valamint a közszolgáltatás bevételekkel nem fedezett indokolt költségeihez nyújtott önkormányzati működési támogatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződésre a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.”
55. § E törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjában a „gyakorlatban kialakult vonzásközpont” szövegrész helyébe „a járásközpont vagy gyakorlatban kialakult vonzásközpont” szövegrész lép.
56. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 1. § (2) bekezdésének j) pontja az alábbiak szerint módosul:
[A törvény hatálya nem terjed ki:]
„j) a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott helyi, valamint az elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési szolgáltatások áraira.”
57. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A vizsgáztatást a Kormány által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(2) A Kkt. 24. §-a a következő (9)–(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(9) A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat elvégzéséért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a Kormány rendeletében meghatározott hányadát a közúti közlekedés biztonsága érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.
(10) A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat keretében elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálatért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjnak a miniszter rendeletében környezetvédelmi hozzájárulásként meghatározott hányadát a közlekedési környezetvédelem érdekében végzett állami feladatok teljesítésére kell felhasználni.
(11) A közúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló – a miniszter feladatkörébe tartozó – kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatok végrehajtására a miniszter e feladatok ellátására alapított szervezetet jelöl ki. A kijelölt szervezet számára – a (9) és (10) bekezdésekben meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.”
(3) A Kkt. 46/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„46/A. § (1) A közlekedési hatóság jogosult:
a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,
b) a járművezetők utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a járművezető,
c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közreműködő járművezető,
d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben – jogszabály alapján vezetett – névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember
személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben az adatok kezelésére és nyilvántartására a vizsgaközpont is jogosult.”
(4) A Kkt. 46/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az (1)–(3) bekezdés szerinti kép- és hangmegfigyelésre vonatkozó előírásokat a vizsgaközpontra is alkalmazni kell.”
(5) A Kkt. a következő 46/F. §-sal egészül ki:
„46/F. § Az e törvénynek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított 18. § (8) bekezdése szerinti vizsgaközponti feladatokat a 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelettel történő kijelölés hatálybalépéséig a közlekedési hatóság végzi.”
(6) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazás kap
a) a Kormány, hogy]
„8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, továbbá a vizsgaközpont kijelölését,”
(rendeletben állapítsa meg)
(7) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 34. alponttal egészül ki:
[Felhatalmazás kap
b) a miniszter, hogy]
„34. a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet vagy szervezetek kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó feladatokat,”
(rendeletben állapítsa meg)
(8) A Kkt. törvény 48. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazás kap]
„e) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásának díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság és a vizsgaközpont, továbbá az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg)
58. § (1) Hatályát veszti:
a) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény,
b) a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,
c) a Kkt. 4. §-a, 8. § (1) bekezdés d) pontja, 19. § (2)–(3) bekezdése, 19/A. §-a, valamint 48. § (5a) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Vtv. 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3)–(4) bekezdése; 2. § (2) bekezdés 18. és 21. pontja, a 2. § (5) bekezdés 3., 13., 17–18. és 20. pontja; 3. § (1) a) pontjában a „vasúti személyszállítási közszolgáltatások fejlesztése,” szövegrész, 3. § (2) h), j)–l) pontja, továbbá 3. § (3)–(4) bekezdése; 3/A–3/B. §-a; 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás” szövegrész, az 5. § (1) bekezdés d)–f) pontja, az 5. § (3)–(4) bekezdése; 5/A–5/B. §-a; 11. § (2) bekezdésében a „személyszállítási és” szövegrész; 12. § (1) bekezdése; 15. § (3) bekezdése; 17. §-a, a 19. §-t megelőző „SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS” alcím, 19–21/C. §-a; 27. §-t megelőző „A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ KÁRTALANÍTÁS” alcím, a 27–27/F. §-a; a 27/G. §-t megelőző „A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJAI, JEGY- ÉS BÉRLETRENDSZERREL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK” alcím, a 27/G–27/H. §-a; 53/A–53/C. §-a; 68. § (2) bekezdése; 68/H. §-a; a 68/I. §-t megelőző „MÉG ELÉGSÉGES SZOLGÁLTATÁS A VASÚTI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSBEN” alcím, a 68/I. §; a 79/A. §-t megelőző, „A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme” alcím, a 79/A–79/B. §-a, 87. § (3) és (10)–(12) bekezdése; 88. § (1) bekezdés c) pontjában a „valamint a 79/A. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott bírság mértékére” szövegrész, valamint h) és p) pontja; 88. § (2) bekezdés 16., 18., 25. és 27. pontja, valamint 29–30. pontja.
(3) Nem lép hatályba a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 11. § (2) bekezdése.
59. § Nem lép hatályba az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 256. § (8)–(9) bekezdése és a 285. § (10)–(11) bekezdése.
