56. a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvény,
57. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIX. törvény.
10. § (1) Hatályát veszti az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXI. törvény.
(2) Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXV. törvény.
(3) Hatályát veszti az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény.
(4) Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVII. törvény.
(5) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XL. törvény.
11. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § (1) A Pp.-nek az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A Pp.-nek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
12. § A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a 14. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondokság alá helyezéssel
14/A. § Ha a bíróság általános jelleggel vagy az érintett ügycsoportok tekintetében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét korlátozta és jogszabály a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés tényéhez jogkövetkezményeket kapcsol, ezek a jogkövetkezmények a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően alkalmazhatóak.
14/B. § A Ptk.-nak a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvénnyel megállapított 14/B. §-át, 15/A–16. §-át, 19–21. §-át a 2001. november 1-jét megelőzően elrendelt gondnokság alá helyezések tekintetében is alkalmazni kell, ha a jognyilatkozat megtétele vagy az intézkedés szükségessége 2001. november 1-jét követően következik be.”
13. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet „Záró rendelkezések” alcíme a következő 76. §-sal egészül ki:
„76. § (1) E törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel a külföldi határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében megállapított rendelkezéseit azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. április 30-át követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra kerültek.
(2) Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot, amely az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 70–73. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat 2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.
(3) Az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 74. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van, ha olyan külföldi határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását kérelmezik, amely 2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.”
14. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet VI. Fejezete a következő 44. §-sal egészül ki:
„44. § (1) Ahol jogszabály leánykori nevet említ, azon születési családi és utónevet kell érteni.
(2) Minden olyan adatkezelésben, amelynek adattartalma a családi és utónév, ez alatt a születési családi és utónevet, illetve a házassági nevet kell érteni.
(3) A 2002. december 15-ét követően született gyermek születési családi nevének a születéssel kettőnél több tagúvá válása esetén a szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermek a családi név melyik két tagját viselje.”
15. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), – a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.”
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (2)–(5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.
(3) A járművek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármű üzembentartója felel.
(4) A helyi önkormányzat illetve állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a vagyonkezelő az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerződést köthet. A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,
b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,
c) a tulajdonos és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,
d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,
e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,
g) a szerződés időtartamát.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést – annak módosításaival egységes szerkezetben – a szerződő felek a hatályba lépését követő 30. napon a honlapjukon közzéteszik.”
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a nemzetgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.”
(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a kormány rendeletében, a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló helyi közutak, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) rendeletében – forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között – kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül eső olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekű járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).”
(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. §-a az alábbi (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott, helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) tulajdonában álló, díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület állami tulajdonba kerül, és a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási terület kijelölése tárgyában kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, úgy a díjfizetési kötelezettséggel terhelt várakozási területnek azt a várakozási területet kell tekinteni, amelyet a helyi önkormányzat (fővárosban: a fővárosi önkormányzat) a tulajdonosváltozás napján hatályos rendeletében akként állapít meg.”
(6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.”
(7) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a tulajdonos, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.”
(8) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/E. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot, állami tulajdonban álló várakozási terület esetében a vagyonkezelőt illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követően a helyi önkormányzat részére külön térít meg.”
(9) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény az alábbi 15/F. §-sal egészül ki:
„15/F. § Az állam tulajdonában álló várakozási terület tekintetében a várakozási díj és pótdíj mértéke, valamint a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartama vonatkozásában annak a helyi önkormányzatnak (fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni, amelynek közigazgatási területén a várakozási terület fekszik.”
(10) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. várakozási terület: a 8. pont szerinti utak közül a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút 11. pont szerinti tartozéka, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és egyéb közterületek járművel történő várakozásra kijelölt része;”
(11) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. várakozási terület kezelője: a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút tartozékaként a 33. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, a közösségi közlekedéssel érintett közutak kivételével, a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a tulajdonos helyi önkormányzat, az állam tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a vagyonkezelő; a várakozási területen létesített parkolóóra, jegykiadó automata az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató tulajdonában, illetve használatában állhat;”
(12) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdésének a) pontja az alábbi 33. ponttal egészül ki:
„33. az állami tulajdonban álló terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését,”
(13) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A 2010. június 5-ét megelőzően történt várakozási eseményre a 2010. június 4-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A 9/D. § (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatás ellátására megkötött és 2010. június 5-én hatályban lévő szerződések esetében a közszolgáltatási tevékenységet az adott szerződésben meghatározott – az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltatónak nem minősülő – szolgáltató is elláthatja az adott szerződés hatálya alatt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott olyan szerződéseket, amelyekben az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltatónak nem minősülő szolgáltató szerepel szerződő félként, a szerződések időtartamának meghosszabbítása vagy azok határozatlan időtartamúvá alakítása, valamint a közszolgáltatási feladattal érintett várakozási terület növelése tárgyában módosítani nem lehet.”
16. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény „Vegyes és záró rendelkezések” alcímének címében a „Vegyes és záró” szövegrész helyébe a „Záró” szöveg lép.
17. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A képviselőnek járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a képviselő a tárgyhónap napirendben előre feltüntetett szavazásainak több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.”
18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
a) 93. § (2) bekezdésében az „Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel ellentétes” szöveg,
b) 95. § b) pontjában, 96/A. § a) pontjában az „Alkotmánnyal” szövegrész helyébe az „Alaptörvénnyel” szöveg,
c) 114. §-ában az „alkotmányellenességéről” szövegrész helyébe az „alaptörvény-ellenességéről” szöveg
lép.
19. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény a következő 59/B. §-sal egészül ki:
„59/B. § (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.
(2) Ahol jogszabály
a) munkanélküli ellátást említ, azon az álláskeresők támogatását is,
b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt is
érteni kell.
(3) A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől a munkaügyi központ kirendeltségével való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Annak részére, akinek munkanélküli járadékra, nyugdíj előtti munkanélküli segélyre, álláskeresést ösztönző juttatásra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásokra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, ezen ellátásokat a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani.
(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.”
20. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 19/B. § (4) bekezdésében a „, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „és a” szöveg,
2. 52. §-ában az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrészek helyébe az „a” szöveg
lép.
21. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közjegyzői szolgáltatások zavartalanságának és megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a miniszter a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének beszerzését követően évente felülvizsgálja a közjegyzői állások számát és székhelyét.”
22. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83/B. § (1) A felszámoló gazdasági társaságnál azokat a felszámolói tevékenységben személyesen közreműködő tagokat, munkavállalókat, vagy a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján azokat a felszámolói tevékenységben közreműködő személyeket, akik 2010. július 1-jén megfeleltek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 20. § (4) bekezdése szerinti képesítési feltételeknek, a 27/A. § (3) bekezdése és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni.
(2) A 27/A. § (3) bekezdésének és a 27/C. § (4) bekezdés f) pontjának alkalmazásában 2010. június 30-áig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2006. június 30-án hatályos 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket, továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséget egyaránt érteni kell szakirányú szakképzettség alatt.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti végzettséggel rendelkező személyek 2012. június 1-jétől legfeljebb öt felszámolói tevékenységet folytató gazdasági társaságnál foglalkoztathatók.
(4) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogszabályok szerinti felsőfokú végzettségre vonatkozó szakhatósági állásfoglalást szerezhet be.”
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki:
„83/E. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 7. § (3) bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell alkalmazni.
(2) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdését a 2009. szeptember 1-jét megelőzően kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)–i) pontja szerinti szervezet.”
23. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § (1) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § j) pontját és 13. §-át a 2004. január 21-ét követően új szervezet alapítása vagy új vagyonrész vásárlása során – az újabb ügylet tárgyát képező vagyonrészek tekintetében – kell alkalmazni.
(2) Ha 2004. január 21-jét megelőzően megszűnt részvételi jogviszony e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint fennmaradhatott volna, a volt résztvevő kérelmére ennek résztvevői jogviszonyát a szervezet köteles – az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően – a jövőre vonatkozó hatállyal helyreállítani. A nyugdíjas résztvevő számára biztosítandó nyugdíjas részesedési és szavazati jog tekintetében a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 1. § (4) bekezdése alkalmazása a résztvevő tulajdonába adott vagyonrészeknek a szervezet kezelésébe való visszabocsátásának feltételéhez köthető.
(3) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése, 19. § (2) bekezdése, valamint 19. § (6) és (7) bekezdése szerinti rendelkezések 2004. január 21-jén már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett – elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott – vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.
(4) Ha 2004. január 21-én a szervezet alapszabályának valamely rendelkezése megfelelt e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek, illetve azokkal összhangban állt, a szervezettel szemben nem alkalmazható törvényességi intézkedés arra hivatkozással, hogy az alapszabályi rendelkezés az a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos törvényi szabályozást sértette.”
24. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. § (3) bekezdésében a „követően fogyatékos” szövegrész helyébe a „követően – a 2011. január 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházás kivételével – fogyatékos” szöveg lép.
25. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslata alapján – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól, ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik.”
26. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakhatása” szöveg lép.
27. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A Független Rendészeti Panasztestület” alcíme a következő 6/D. §-sal egészül ki:
„6/D. § A Testület elhelyezéséről és működésének feltételeiről – az államháztartásért felelős miniszter bevonásával – az Országgyűlés elnöke gondoskodik.”
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény X. Fejezete a következő 94. §-sal egészül ki:
„94. § A határőrség általános jogutódja a rendőrség.”
28. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 62/A. § (4) és (5) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
29. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 303/A. §-sal egészül ki:
„303/A. § A 187. §-nak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIV. törvénnyel megállapított (1) bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében kell alkalmazni.”
30. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény „Hatálybalépés” alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § (1) E törvénynek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 3. § m) és n) pontját, 10. § (1)–(2) és (5) bekezdését azon termőföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jét követően tették közzé.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módon 2010. augusztus 31-éig közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően – a vételi ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a haszonbérleti ajánlat közzétételének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.”
31. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény preambulumában az „a Magyar Köztársaságnak a” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
32. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. április 30-át követően megvalósított környezetkárosításokra és környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna.”
33. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontjában a „felhasználható” szövegrész helyébe a „jogosító” szöveg lép.
34. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 4. § a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
b) 5. § b) pontjában az „a Magyar Köztársaság alkotmányos” szövegrész helyébe a „Magyarország törvényes” szöveg
lép.
35. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezete a 84. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„1. Cím
Hatályba léptető rendelkezések”
(2) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezete a következő alcímmel és 85. §-sal egészül ki:
„2. Cím
Az Európai Unió jogának való megfelelés
85. § A 46. § az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”
(3) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VII. Fejezetének címében a „Hatálybalépés” szövegrész helyébe a „Záró rendelkezések” szöveg lép.
36. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 95/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95/A. § (1) E törvénynek
a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
b) az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 67. § (4) bekezdését azon magatartások vonatkozásában kell alkalmazni, amelyek elkövetése – valamely helyzet vagy állapot fenntartásával megvalósuló magatartás esetén a helyzet vagy állapot megszűnése – óta 2005. november 1-jén még nem telt el három év.
(3) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XIV. törvénnyel megállapított
a) 30. § (2) bekezdését és 79. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően megvalósított összefonódások esetében,
b) 79/A. és 79/B. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően előterjesztett kérelmek esetében,
c) 86. § (3) bekezdését, valamint 88. § (5)–(12) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépését követően elkövetett jogszabálysértések esetében,
d) 88/C. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően indított polgári perekben,
e) 88/D. §-át az e rendelkezés hatálybalépését követően tanúsított károkozó magatartások esetében
kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2011. évi CXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.”
37. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 234/I. §-sal és 234/J. §-sal egészül ki:
„234/I. § (1) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 54. §-át a Diákhitel Központ kölcsönszerződései tekintetében a 2003. január 1-jét követően megkötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 100. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az árutőzsdei szolgáltató és a Pénztárak Garancia Alapja 2003. január 1-jét megelőzően elhelyezett betétjére.
(3) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet IV. fejezetét nem kell alkalmazni a 2003. január 1-jét megelőzően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélre és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkére.
(4) Ahol jogszabály tőkemegfelelési mutatót említ, azon e törvény szerinti fizetőképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni.
234/J. § (1) Ha a fogyasztóval 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésben a pénzügyi intézmény által biztosítéki céllal kikötött vételi jog alapján 2010. március 1-jét követően megszerzett, a kötelezett által lakott lakóingatlan szerződés szerinti vételára alacsonyabb a vételi jog gyakorlását megelőző hat hónapon belül készült szakértői értékbecslés szerinti beköltözhető forgalmi érték hetven százalékának megfelelő összegnél (minimum ár), a vételi jog jogosultja a vételáron felül – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint – köteles a vételár és a minimum ár különbözetének a kötelezett javára történő megtérítésére, illetve ezen összegnek a (2) bekezdés szerinti elszámolás körében a kötelezett javára történő figyelembevételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vételi jog jogosultja a követelése, annak járulékai és az (1) bekezdés szerint általa térítendő pénzösszeg közötti különbözet összegével a kötelezettel elszámolni köteles.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pénzügyi intézmény
a) a biztosítéki céllal kikötött vételi jog gyakorlását másnak átengedi,
b) a biztosítéki céllal kikötött vételi joggal biztosított követelést másra átruházza (engedményezi).
(4) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 199. §-át a pénzügyi intézmény által 2009. december 31-ét követően megkötött hitel- és kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni.
(5) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. §-át – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvény hatálya alá tartozott szerződések esetén kell alkalmazni.
(6) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. § (8) bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(7) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. § (10) bekezdésében a kölcsönszerződés tartalmára vonatkozó előírást 2009. december 26-át követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(8) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvénnyel megállapított 210. § (14) bekezdését 2009. december 26-át megelőzően kötött szerződésekre is alkalmazni kell.”
38. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény a következő 27/B. §-sal és 27/C. §-sal egészül ki:
„27/B. § E törvénynek a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított
a) 11. § (2)–(4) bekezdését, 24. § (5) és (6) bekezdését a 2006. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazni kell,
b) 21. § (1) és (2) bekezdését a 2004. május 1-jét követően kötött szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2004. május 1-jét követően kezdődő és a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény hatálybalépésekor már lezárult megtakarítási évekre az állami támogatás utólag is igényelhető,
c) 22. § (3) bekezdése a 2007. január 1-jét megelőzően kötött szerződéseknél kizárólag az ez időpontot követően kezdődő megtakarítási évekre igényelt állami támogatásra alkalmazható.
27/C. § (1) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2003. január 1-jén vagy azt követően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre, áthidaló kölcsönszerződésekre és lakáskölcsön szerződésekre kell alkalmazni. A 2003. január 1-jét megelőzően megkötött lakás-előtakarékossági szerződésekre a szerződés megkötésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadóak.
(2) E törvénynek az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvénnyel megállapított 8. § (1) bekezdés a) és d) pontját, 9. § (2)–(4) és (6) bekezdését és 11. § (6) bekezdését a 2003. január 1-jét megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási időszak, a lakás-előtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni időszakra esik.”
39. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény a következő 119. §-sal egészül ki:
„119. § (1) A 2004. május 1-jét megelőzően
a) megkezdett védjegyhasználatra a védjegyoltalom tartalma, a védjegyhasználat fogalma, valamint – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a védjegybitorlás tekintetében a használatnak 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
b) megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom kimerülése tekintetében
e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A közösségi védjegy mint korábbi védjegy viszonylagos kizáró okként akkor vehető figyelembe, ha a védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vagy a Magyarországot megjelölő bejelentést 2004. május 1-jét követő bejelentési nappal tették, illetve, ha a védjegyet ilyen bejelentési nappal lajstromozták.
(3) A 2004. május 1-jén hatályban lévő védjegyoltalom, valamint az a védjegyoltalom, amely az ezen időpontot megelőző bejelentési nappal és az ezen időpontot követő lajstromozással keletkezik, e törvény rendelkezései szerint újítható meg.”
40. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 157. §-sal egészül ki:
„157. § A 2003. január 1-jén fennálló nevelőszülői jogviszony esetében a hivatásos nevelőszülőt megillető díjat nem lehet alacsonyabb mértékben megállapítani annál, mint amilyen díjazásban a hivatásos nevelőszülő 2003. január 1-jén részesült.”
41. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/E. §-sal egészül ki:
„102/E. § Aki 2009. december 31-éig az öregségi teljes, illetve résznyugdíjhoz szükséges életkort betöltötte és az előírt szolgálati időt megszerezte, e jogosultságát a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony, illetve a 18. § (4) bekezdése szerinti jogviszony fennállása esetén is érvényesítheti. Ebben az esetben öregségi nyugdíjkorhatárnak e törvény 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.”
42. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének” szöveg,
2. 84. § (3) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság” szövegrész helyébe a „Kúria” szöveg
lép.
43. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény XI. Fejezet „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/A. §-sal egészül ki:
„82/A. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXII. törvény hatálybalépése nem érinti az annak hatálybalépése előtt szerv- vagy szövetátültetésre jogosító várólistára felkerült személyek szerv- vagy szövetátültetésre való jogosultságát.
(2) Azt a személyt, akinek esetében ugyanazon szerv vagy szövet átültetése a Magyarországon elvégzett korábbi szerv- vagy szövetátültetést követően, a beültetett szerv vagy szövet kilökődése miatt indokolttá vált, arra tekintet nélkül kell felvenni a várólistára, hogy az érintett személy 2006. január 1-jétől az (1) bekezdésben meghatározott törvény alapján arra jogosult.”
44. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogi személynek, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a bejegyzési kérelemhez
a) képviseleti jogának igazolására
aa) cégkivonat, cégmásolat vagy bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát,
ab) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közjegyzői tanúsítványt a cégbíróság vagy a törvényszék által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról, vagy
ac) – külföldi jogi személy, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi szervezet esetében – a rá irányadó jog szerinti okiratot, és
b) – cég esetében – aláírási címpéldányt
kell csatolnia.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásból – kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a (3) bekezdés szerinti okirat valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratok a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.”
(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(10) Az e törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 37. § (3) és (5) bekezdését az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
45. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „számát,” szövegrész helyébe a „számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,” szöveg lép.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 37. § (5) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg lép.
46. § A társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés alapján tulajdonba adott ingatlanokon fennálló elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan tulajdoni lapjáról az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos kérelme alapján törli.”
47. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 603/B. §-sal egészül ki:
„603/B. § E törvénynek az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CCV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 608. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 178/A. § (2) bekezdése, a 178/B. § és a 266. § (1) bekezdés e) pontja az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.”
48. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § b) pontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség és az Országgyűlési Őrség” szöveg lép.
49. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a 62. §-t követően a következő alcímmel és 63. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
63. § A 4. § s) pontja az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint az euro-érmékhez hasonló érmékről és zsetonokról szóló 2182/2004/EK rendelet hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló 2004. december 6-i 2183/2004/EK tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.”
50. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény a következő 111–111/C. §-sal egészül ki:
„111. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január 1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával 2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.
111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre is figyelemmel – a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
111/C. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.”
51. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontjában a „vallási szertartásain és egyházi” szövegrész helyébe az „ , alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületek vallási szertartásain és vallási” szöveg lép.
52. § Az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az Európai Szociális Karta kihirdetéséről szóló 1999. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi V. törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdésében meghatározott cikkeket 2004. július 22-től kell alkalmazni.”
53. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény „Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok” alcíme a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) A 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.
(2) A 2004. május 1-jét megelőzően
a) megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, terjedelme és – az oltalom kimerülésével kapcsolatos kérdések kivételével – a mintaoltalom bitorlása tekintetében a hasznosításnak a 2004. május 1-jén meglévő mértékéig,
b) megvalósult hasznosításra a mintaoltalom kimerülése tekintetében
e törvénynek a 2004. április 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény „Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok” alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„Átmeneti rendelkezések”
54. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450. §-sal egészül ki:
„450. § E törvénynek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit annak hatálybalépését megelőzően forgalomba hozott értékpapírok zártkörű vagy nyilvános minősítésénél nem kell alkalmazni.”
55. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 34. pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg lép.
56. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
1. 31. § (2) bekezdésében és 64/B. § (4) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „a” szöveg,
2. 34. § (1) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter költségvetési fejezetén belül” szövegrész helyébe az „a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében” szöveg
lép.
57. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszterrel, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.”
58. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A (3)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel
a) e törvény rendelkezéseit a törvény,
b) e törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény Tizenkettedik fejezetével módosított rendelkezéseit az e rendelkezések,
c) e törvénynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel módosított rendelkezéseit e törvény,
d) e törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 58. alcímével módosított rendelkezéseit az e rendelkezések,
e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 45–53. §-ával módosított rendelkezéseit az e rendelkezések
hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 171/A. §-sal egészül ki:
„171/A. § Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást, ahol államigazgatási határozatot, azon közigazgatási hatósági döntést kell érteni.”
59. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„171/A. § (1) Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást, ahol államigazgatási határozatot, azon közigazgatási hatósági döntést kell érteni.
(2) Ahol jogszabály
a) központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
b) ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást, továbbá
c) ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információelhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést
kell érteni.”
60. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (2) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrész helyébe az „a” szöveg lép.
61. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
1. 11. § (1) bekezdésében a „társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium)” szövegrész helyébe a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)” szöveg,
2. 12. § (1) és (4) bekezdésében és 13. § (2) és (3) bekezdésében a „Minisztérium” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
3. 12. § (2) bekezdésében a „Minisztérium” szövegrészek helyébe a „miniszter” szöveg,
4. 12. § (3) bekezdésében a „Minisztérium a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett honlapon” szövegrész helyébe a „miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján” szöveg,
5. 13. § (1) bekezdésében a „Minisztériumot” szövegrész helyébe a „minisztert” szöveg lép.
62. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 336/E. §-sal egészül ki:
„336/E. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 23. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat a 2009. szeptember 1. és 2012. március 1. közötti időszakban indult megszüntetési eljárásokra és felszámolási eljárásokkal összefüggésben megállapított felelősségre kell alkalmazni.”
63. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény a következő 86/B. §-sal egészül ki:
„86/B. § A közforgalmú gyógyszertárak létesítésére, a gyógyszerek forgalomba hozatalára, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti időszakra vonatkozóan a Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjeszt az Országgyűlés elé.”
64. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum:)
„a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele vagy a 36. § (1) bekezdése alapján engedélyezett nemzeti letelepedési engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén;”
(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély, vagy a 36. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély kiadását engedélyezték.”
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása során különös méltánylást érdemlő körülményként a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékelheti, valamint Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.”
65. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. § (1) Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött és 2010. december 31-én legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal (e § alkalmazásában a továbbiakban: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, illetve az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlanok az ingatlan-nyilvántartás szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában vannak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és tartalma tekintetében felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni a szerződésben meghatározott jogosult tulajdonjogát.
(4) Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben számolnak el egymással. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése az induló tőke módosításaként is elszámolható.
(5) Az MNV Zrt. – annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést – jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásáról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték, díj- és járulékmentesek, a megállapodás esetleges egyéb költségei az MNV Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.”
66. § A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokban az alapszabály (társasági szerződés) rendelkezései alapján az egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogok maximálását megállapító szabály alól az államot és képviseletében eljáró személyt vagy szervet mentesítő rendelkezés alkalmazására a 2008. november 20-ától nem kerülhet sor.”
67. § Hatályát veszti a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény 3–7. §-a és 8. § (1) és (2) bekezdése.
68. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény a következő 54. §-sal egészül ki:
„54. § E törvénynek
a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
b) az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések,
c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések
hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
69. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény
1. 4. § d) pontjában és 13. § (1) bekezdésében a „nem állami fenntartású” szövegrész helyébe a „nyilvántartott” szöveg,
2. 10. § d) pontjában és 11. § (2) bekezdés a) pontjában az „a magyar állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
3. 11. § (2) bekezdés a) pontjában és 24. § (3) bekezdés b) pontjában az „a magyar állammal” szövegrész helyébe az „az állammal” szöveg,
4. 16. § (2) bekezdésében az „az a magyar állammal” szövegrész helyébe az „az állammal” szöveg,
5. 24. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „A” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a” szöveg,
6. 24. § (3) bekezdés a) pontjában az „a nyilvántartásba vett állami fenntartású” szövegrész helyébe az „az állam által fenntartott, nyilvántartásba vett és önkormányzattal kötött közszolgálati szerződéssel nem rendelkező” szöveg,
7. 24. § (3) bekezdés b) pontjában a „rendelkező előadóművészeti” szövegrész helyébe a „rendelkező, nem önkormányzati fenntartású előadó-művészeti” szöveg,
8. 44. § 41. pontjában az „illetőleg egy” szövegrész helyébe az „egy” szöveg, az „illetőleg az” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
9. 44. § 43. pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,
10. 47. § (2) bekezdés c) pontjában a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékét, a beszedésére jogosult személyét, a fizetési számla megnevezését és számát, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének módját” szöveg
lép.
70. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 98. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„f) a Tanács 2008/675/IB kerethatározata az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről.”
71. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdésének nyitó szövegrészében és (8) bekezdésében az „az egyenlő bánásmód biztosításáért és” szövegrészek helyébe az „a” szöveg lép.
72. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 35. § (2) bekezdésében a „titkárság” szövegrész helyébe a „kabinet” szöveg lép.
73. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kizárólag
a) az (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezést,
b) hatályba léptető rendelkezést, illetve
c) az európai uniós követelményekre utaló rendelkezést
tartalmazó jogszabály az (1) bekezdés szerint utoljára végrehajtottá vált rendelkezése végrehajtottá válását követő napon hatályát veszti.”
(2) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. alcíme a következő 35. §-sal egészül ki:
„35. § E törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 12. § (3) bekezdését a 2012. július 1-jén és az azt követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni.”
74. § Hatályát veszti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19. és 20. alcímének címe.
75. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 7. § (3) bekezdésében a „kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért” szöveg lép.
76. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 25. § (2) bekezdése.
77. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 5. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) Az Egyetem elhelyezése érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódóan a cégbíróságon változás bejelentése szükséges, az mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése alól.”
78. § Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 6. alcíme és 7. alcíme.
79. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. az 50–72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;”
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)–f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.”
(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy – testületi döntés alapján – magyar nyelven kell elkészíteni. A jegyzőkönyv közokirat.”
(4) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.”
(5) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 101. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a testületi üléseken jelnyelvet, illetve az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhat.”
(6) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 125. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fenntartói jog 164. § (4) bekezdése vagy 36. §-a szerinti átadása esetén – a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával – a helyi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat megállapodás alapján a köznevelési intézmény vagy a kulturális intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon ingyenesen az országos nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerül.”
(7) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 138. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának tulajdonába kerül azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni.”
(8) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén – ha a nemzetiségi önkormányzat volt tisztségviselőjének vagy volt képviselőjének személyes felelőssége nem állapítható meg – a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli, ha egyértelműen igazolható, hogy a tisztségviselő, a képviselő a jogellenes felhasználást eredményező előterjesztést a döntéshozatal során támogatta.”
(9) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„167. § A megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának ideiglenes kezelésébe kerül.”
(10) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 172. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elnök megbízatása megszűnik
a) az elnöki tisztségről történő lemondásával,
b) az összeférhetetlenség kimondásával,
c) képviselői megbízatása megszűnésével,
d) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő – (3) bekezdés szerinti – megszüntetésével,
e) halálával.”
80. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (6) bekezdése az „az átvevő” szövegrész helyett az „– a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az átvevő” szöveggel lép hatályba.
(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
1. 39. § (3) bekezdésében és 164. § (7) bekezdésében az „az átvevő” szövegrész helyébe az „– a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – az átvevő” szöveg,
2. 125. § (2) bekezdés a) pontjában az „önkormányzat tulajdonába adott állami” szövegrész helyébe az „állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott” szöveg, az „önkormányzat működését” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzat működését” szöveg,
3. 125. § (4) bekezdésében az „a tulajdonába kerülő állami” szövegrész helyébe az „az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott” szöveg, az „új állami” szövegrész helyébe az „az államtól vagy a helyi önkormányzattól” szöveg, a „nem kaphat” szövegrész helyébe az „ismételten nem kaphat” szöveg
lép.
(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 125. § (5) bekezdésében a „164. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdése” szöveg lép.
81. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A 2. számú melléklet III. fejezetének 1. alcíme alatt a 31. pontban felsorolt képzőművészeti alkotások 2012. június 30-án önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelésre egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés szabályait kell alkalmazni.”
(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. számú melléklet III. fejezetének 1. alcíme az alábbi 31. ponttal egészül ki:
„31. Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi számú ingatlanon álló szobrok:
– II. Rákóczi Ferenc emlékmű
– Kossuth-emlékmű
– A forradalom lángja emlékmű
– A Dunánál (József Attila) portrészobor”
82. § (1) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A nemzeti mobil fizetési szervezet adatkezelésére az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Eksztv.) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel, valamint azzal kell alkalmazni, hogy az Eksztv. szerinti szolgáltatón a nemzeti mobil fizetési szervezetet, információs társadalommal összefüggő szolgáltatáson a központosított mobil értékesítésű szolgáltatást, míg igénybe vevőn az ügyfelet, valamint az e törvény szerinti igénybe vevőt kell érteni.
(2) A nemzeti mobil fizetési szervezet az ügyfél azonosíthatósága, a szolgáltatás díja megfizetésének ellenőrzése, valamint a központosított mobil értékesítésű szolgáltatással kapcsolatos mentességek és kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából az Eksztv. 13/A. §-ában foglaltakon túlmenően jogosult kezelni
a) az ügyfél telefon hívószámát, valamint az érintett szolgáltatással kapcsolatos vagy az annak igénybevétele során létrejövő azonosítóját,
b) a 2. § a) és b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtás esetén a gépjármű rendszámát,
c) a központosított mobil értékesítésű szolgáltatással kapcsolatos mentesség vagy kedvezmény esetén a mentesség vagy kedvezmény jogcímét, a jogcímet megalapozó okmány azonosítóját, a típusára és érvényességére vonatkozó adatokat, valamint
d) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylatra, a meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényességi időszakra vagy időpontra, továbbá a jogosult lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozó adatokat.
(3) A központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nyújtása céljából a nemzeti mobil fizetési szervezet jogosult a szolgáltató számára továbbítani, a szolgáltató pedig – e § rendelkezései szerint – kezelni azokat a személyes adatokat, amelyek a központosított mobil értékesítésű szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükségesek.
(4) A nemzeti mobil fizetési szervezet az (1) és (2) bekezdés, valamint a szolgáltató a (3) bekezdés alapján kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnéséig, de legfeljebb az ügyféllel kötött szerződés megszűnését követő 5 évig kezelheti.
(5) A központosított mobil értékesítésű szolgáltatás igénybevétele nem tehető függővé a (2) vagy a (3) bekezdésben, valamint az Eksztv. 13/A. § (1)–(3) bekezdésében nem említett célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.”
(2) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 7. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„d) a nemzeti mobil fizetési szervezet és a szolgáltató közötti jogviszony tartalmát, ehhez kapcsolódóan a felek jogait és kötelezettségeit, a nemzeti mobil fizetési szervezet által a szolgáltatóval szemben alkalmazandó díj mértékét, valamint az 5. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatások körét és alkalmazásának feltételeit,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3) A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2–5. §, a 8. § és a 11. § (1) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba.”
83. § Hatályát veszti a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 1. § c) és e) pontja, 7. § (2) bekezdés e) pontja, 9. § (3) bekezdése és 10. §-a.
84. § Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 45. § (4) bekezdése a „22. § d) pontja” szövegrész helyett a „22. § (1) bekezdés d) pontja” szöveggel lép hatályba.
85. § (1) Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 1–30. alcíme, 32–257. alcíme és 259–307. alcíme.
(2) Hatályát veszti az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 31. alcíme, 352. §-a és 353. §-a.
86. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
„2/A. A közszolgálati joganyagnak az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezéseivel összefüggő szabályozási átmenet
36. § A 2. §-ban meghatározott törvényeknek, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi LII. törvénynek és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvénynek az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvénnyel történő hatályon kívül helyezésére az egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvény 1. §-át a 37–41. §-ra figyelemmel kell alkalmazni, azzal, hogy annak alkalmazása során köztisztviselőn a kormánytisztviselőt, közszolgálati jogviszonyon a kormányzati szolgálati jogviszonyt, ügykezelőn a kormányzati ügykezelőt és a közszolgálati ügykezelőt is érteni kell.
37. § (1) A helyi önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnek a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 103. § (6) bekezdése alapján megállapított alapilletménye legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, megelőző évi átlagos fogyasztói árindex és a bruttó hazai össztermék együttes százalékos növekedésének felével emelhető mindaddig, amíg a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot el nem éri.
(2) Az országgyűlési képviselőcsoportnál foglalkoztatásban álló köztisztviselőre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvényben megállapított illetménykeretet a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2001. július 1-jén hatályos szabályai alapján számított illetmény figyelembevételével kell ettől az időponttól biztosítani.
38. § (1) Ha 2003. július 1-jén a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalap meghaladta a 33 000 Ft-ot, annak mértéke nem csökkenthető és mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg a Kttv. 132. §-a szerinti illetményalap azt el nem éri.
(2) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának és az önkormányzati képviselő tiszteletdíjának megállapítása során mindaddig a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított illetményalapot kell alkalmazni, amíg Kttv. 132. §-a szerinti illetményalap azt el nem éri.
39. § A Ktjv. 2011. június 1-jén hatályos 8. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában és a Ktv. 2011. június 1-jén hatályos 17. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott felmentés csak 2011. június 1-jét követően bekövetkezett okon alapulhat.
40. § (1) Az, akinek a közszolgálati jogviszonya, kormánytisztviselői jogviszonya 2011. szeptember 1-jét megelőzően és a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség megszűnését követően keletkezett, közigazgatási alapvizsgát köteles tenni 2012. szeptember 1-jéig, kivéve, ha ezen időpontig az alapvizsga alól jogszabály alapján mentesül. Az alapvizsga költségeit a munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól nem mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség és a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
(2) Annak a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, aki az (1) bekezdésben említett időszak alatt közigazgatási szakvizsgát tett, nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie.
(3) A sikeres közigazgatási versenyvizsgával rendelkező köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek közigazgatási alapvizsgát nem kell tennie.
(4) Az a köztisztviselő, kormánytisztviselő, aki a kinevezését az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt kapta, a kinevezésében a közigazgatási szakvizsga teljesítésére megállapított határidő egy évvel meghosszabbodik.
(5) A 2011. szeptember 1-jét megelőzően tett közigazgatási alapvizsgát a 2011. szeptember 1-jét követően tett közigazgatási alapvizsgának megfelelő vizsgának kell tekinteni.
41. § Mentesül a közigazgatási felsővezetői képzés és vizsga alól az, aki 2012. szeptember 1-jét megelőzően állami vezetői megbízatással vagy a Ktv. 2009. november 11-én hatályos 31. § (10) bekezdésében meghatározott vezetői megbízással, kinevezéssel legalább egy évig rendelkezett.”
87. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 2. § (1)–(6) bekezdése.
88. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 7. §-a, 8. §-a, 10. §-a, 14. §-a, 18. §-a, 19. §-a, 35. §-a, 60. §-a és 61. §-a.
89. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 149. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete havonta, képviselőnként – irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül – biztosítja a képviselő alapdíjának 150%-a erejéig az alkalmazott(ak)ra, illetőleg vállalkozó(k)ra vonatkozó kiadás pénzügyi feltételeit, mely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket vagy az általános forgalmi adót. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A feladat ellátására, illetve vállalkozásra vonatkozó szerződést – az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével – a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti.””
90. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 151. § (7) bekezdése a „Hszt. 254. § (1) bekezdés” szövegrész helyett a „Hszt. 254. § (2) bekezdés” szöveggel lép hatályba.
91. § Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 148. § (1) bekezdése.
92. § (1) Ez a törvény – a (2)–(22) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2020. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 4. § (1) bekezdése 2012. augusztus 19-én lép hatályba.
(3) A 4. § (2) bekezdése 2015. március 3-án lép hatályba.
(4) A 4. § (8) bekezdése 2012. július 3-án lép hatályba.
(5) A 4. § (3) bekezdése 2012. szeptember 3-án lép hatályba.
(6) A 4. § (4) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 10. § (3) bekezdése és a 85. § (2) bekezdése 2014. január 3-án lép hatályba.
(7) A 4. § (6) bekezdése a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt hatályon kívül helyező törvényi rendelkezés hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(8) A 4. § (7) bekezdése 2015. január 3-án lép hatályba.
(9) A 7. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.
(10) A 7. § (3) bekezdés
1. 1., 2. és 4. pontja 2013. január 1-jén,
2. 3. pontja 2015. január 1-jén,
3. 5. és 6. pontja 2014. január 1-jén,
4. 7., 9., 13., 17. és 19. pontja 2018. január 1-jén,
5. 8. pontja 2016. január 1-jén,
6. 10., 11. és 14. pontja 2017. január 1-jén,
7. 12. és 15. pontja 2019. január 1-jén,
8. 16. pontja 2017. január 2-án,
9. 18. és 20–22. pontja 2020. január 1-jén
lép hatályba.
(11) A 7. § (4) bekezdése az államháztartásért felelős miniszternek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti határozata közzétételét követő napon lép hatályba.
(12) A 7. § (5) bekezdése, a 10. § (4) bekezdése és a 48. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(13) A 10. § (1) bekezdése 2017. szeptember 2-án lép hatályba.
(14) A 10. § (2) és (5) bekezdése 2012. július 2-án lép hatályba.
