„(1) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a forgalomba hozatali engedély megadását követően felhívhatja a forgalomba hozatali engedély jogosultját arra, hogy végezzen engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálatot, amennyiben valamely engedélyezett gyógyszerrel összefüggő új, vagy korábban csekélynek vélt, de valójában súlyosabb biztonsági kockázat azt indokolja. Ha egynél több gyógyszer esetében ugyanazok az aggályok merülnek fel, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a farmakovigilancia kockázatértékelési bizottsággal való információcserét követően az érintett forgalomba hozatali engedély jogosultjainak közös engedélyezés utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat elvégzését javasolja.”
58. § A Gytv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a gyógyszert nem közvetlenül a betegnek való kiadásra szánják, vagy a gyógyszer elérhetőségével kapcsolatban súlyos zavarok merültek fel, vagy a forgalomba hozatali engedélyt a 6. § (1) bekezdése alapján adják ki, és az a betegek egészségét nem veszélyezteti, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv eltekinthet attól, hogy a csomagoláson és betegtájékoztatón minden egyes adat feltüntetésre kerüljön, továbbá attól, hogy a betegtájékoztatón szereplő adatok magyar nyelven kerüljenek feltüntetésre.”
59. § A Gytv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz- és fertőtlenítőszer-beszerzések országos központosított rendszeréről szóló kormányrendelet szerinti saját hatáskörben történő beszerzés keretében az intézeti gyógyszertár a gyógyszert az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás feladatait ellátótól is beszerezheti.”
60. § A Gytv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, farmakovigilanciájával és a gyógyszerellátási felelősséggel, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, továbbá a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium tevékenységével kapcsolatos, valamint az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek betartásának hatósági ellenőrzése a gyógyszerészeti államigazgatási szerv feladata. A gyógyszertárak és egyéb egészségügyi szolgáltatók esetén az ellenőrzést az egészségügyi államigazgatási szerv is végzi. A gyógyszerek ismertetésére, valamint a gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni egyes kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó előírások ellenőrzésére, és az ezek megsértése esetén irányadó eljárásra vonatkozó szabályokat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény állapítja meg.”
61. § A Gytv. a következő 22. §-sal és az azt megelőző alcímmel, valamint 23. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Hatóanyagokra és segédanyagokra vonatkozó külön rendelkezések
22. § A hatóanyagok gyártása, behozatala és forgalmazása a hatóanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatnak és a helyes forgalmazási gyakorlatnak, a segédanyagok gyártása a segédanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően történhet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben foglalt követelményekkel összhangban.
Gyógyszerközvetítés
23. § (1) Gyógyszerek közvetítésére kizárólag az EGT-ben állandó címmel rendelkező, az állandó cím szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál nyilvántartásba vett személy jogosult.
(2) A gyógyszerközvetítők nyilvántartásba vételével és a gyógyszerközvetítéssel kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
62. § A Gytv. 25/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A befizetett díj - jogszabályban foglaltak kivételével - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, valamint az eljárásában jogszabály szerint közreműködő szakhatóság bevétele, és a díjak nyilvántartására, elszámolására az államháztartás alrendszerébe tartozó költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. A befizetett díjból a szakhatóság az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott díjmegosztás szerint részesül. A gyógyszerészeti államigazgatási szervnél az egészségügyért felelős miniszter rendelete alapján maradó bevétel jogszabály szerinti intézményfenntartási feladatai ellátására felhasználható.”
63. § (1) A Gytv. 32. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)
„i) a gyógyszergyártásnál közreműködő meghatalmazott személyek, valamint a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatásánál közreműködő felelős személyek szakképesítési követelményeit,”
(rendeletben szabályozza.)
(2) Gytv. 32. § (5) bekezdése a következő v)-w) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)
„v) a gyógyszerközvetítéssel kapcsolatos szabályokat,
w) a hatóanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlat és helyes forgalmazási gyakorlat, valamint a segédanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlat szabályait”
(rendeletben szabályozza.)
64. § A Gytv. 33. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a törvény végrehajtására a 32. § (5) bekezdésében adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„i) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/62/EU irányelve (2011. június 8.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról.”
65. § A Gytv.
a) 15/C. § (1) bekezdésében a „minősítést követő egy éven belül” szövegrész helyébe „minősítést követő három éven belül” szöveg,
b) 18/B. §-ában a „farmakovigilancia végrehajtása céljából” szövegrész helyébe a „farmakovigilanciai feladatok végrehajtása céljából” szöveg,
c) 18/C. § (2) bekezdés d) pontjában az „az intenzív” szövegrész helyébe az „a kiegészítő” szöveg
lép.
66. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„35. Preferált referencia ársávba tartozó gyógyszer: az egészségbiztosításért felelős miniszter rendelete alapján történő fixesítés során meghatározott gyógyszerek közül, a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 10%-kal meghaladó és az annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer, valamint a terápiás fix elven működő támogatás esetén normatív támogatási kategóriába tartozó csoportban a napi terápiás költség átlagát legfeljebb 10%-kal meghaladó és az annál alacsonyabb napi terápiás költségű gyógyszer;”
67. § (1) A Gyftv. 14. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez csatolni kell:)
„b) a rendezvénnyel összefüggésben kötött szerződések másolatát;”
(2) A Gyftv. 14. § (12) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A bejelentéshez csatolni kell:)
„c) a rendezvényhez nyújtott támogatás összegét igazoló dokumentumok másolatát.”
68. § (1) A Gyftv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az általa vezetett 13/A. § szerinti nyilvántartás és a 14. § (11) bekezdés szerint bejelentett adatok alapján honlapján, díjmentesen bárki számára hozzáférhető módon, az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatása, továbbá az adóhatóság felé teljesítendő, a 36. § (4) bekezdése szerinti díj befizetési kötelezettségének ellenőrizhetősége érdekében naprakészen közzéteszi az alábbi adatokat:]
„e) a bejelentéstől a rendezvény lezajlásáig a tervezett rendezvény nevét, helyszínét, időpontját, programját és a rendezvény támogatójának nevét,”
(2) A Gyftv. 16. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az általa vezetett 13/A. § szerinti nyilvántartás és a 14. § (11) bekezdés szerint bejelentett adatok alapján honlapján, díjmentesen bárki számára hozzáférhető módon, az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatása, továbbá az adóhatóság felé teljesítendő, a 36. § (4) bekezdése szerinti díj befizetési kötelezettségének ellenőrizhetősége érdekében naprakészen közzéteszi az alábbi adatokat:]
„f) a rendezvény lebonyolítását követő egy évig a rendezvény nevét, a rendezvénnyel kapcsolatban eszközölt támogatások összegét, továbbá a rendezvény támogatójának nevét.”
69. § A Gyftv. 17. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A nyomdai vagy elektronikus úton előállított egészségügyi felvilágosító, tájékoztató, egészséges életmóddal, prevencióval, betegségek kezelésével kapcsolatos, gyógyszerészi gondozást támogató könyvek, kiadványok, brosúrák kivételével tilos a beteg, illetve a fogyasztó részére a gyógyszertárban forgalmazható termékek ajándékozása.
(11) A gyógyszertár és a gyógyszertár által nyújtott szolgáltatások hirdetése körében a gyógyszertár elnevezéséről, címéről, elérhetőségéről, szolgálati idejéről, szolgáltatásairól adható tájékoztatás, beleértve az elektronikus eszközök alkalmazását is. A más gyógyszertárakkal történő összehasonlítást tartalmazó adatközlés és figyelemfelkeltő tájékoztatás tilos.”
70. § A Gyftv. 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv - amennyiben a tényállás tisztázása érdekében szükségesnek tartja - elrendelheti az általa meghallgatott tanú adatainak zártan kezelését.”
71. § A Gyftv. 29. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az egészségbiztosító a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásba való befogadására irányuló kérelmet kizárólag költségvetési fedezet hiányára való hivatkozással utasította el, a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja a társadalombiztosítási támogatásba való befogadásra irányuló kérelmét, az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül változatlan formában, újbóli igazgatási szolgáltatási díj fizetés nélkül benyújthatja.”
72. § (1) A Gyftv. 31. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:
(Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha:)
„h) a hatóanyag-alapú fix összegű támogatási csoportba tartozó gyógyszer esetén a gyógyszer napi terápiás költsége, illetve egységnyi hatóanyagra számított ára legalább 50%-kal meghaladja a referenciakészítmény napi terápiás költségét,”
(2) A Gyftv. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (1a) bekezdés, valamint a (3) bekezdés alapján a társadalombiztosítási támogatásból kizárt gyógyszer a kizárásról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított kilenc hónapon belül nem részesíthető társadalombiztosítási támogatásban.”
(3) A Gyftv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban
a) a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál alacsonyabb és a b) pontban foglalt kivételtől eltekintve magasabb áron nem értékesítheti az adott eszközt,
b) a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál a miniszteri rendeletben foglalt eszközcsoportok esetében legfeljebb 5%-kal magasabb áron értékesítheti az adott eszközt,
c) megállapított támogatási összegtől sem közvetlenül, sem pedig közvetett módon nem térhet el,
d) megállapított térítési díjtól a b) pontban foglaltaknak megfelelően térhet el.
(2a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eltérés esetében a gyógyászati segédeszköz forgalmazója - a 9. §-ban foglaltakkal egyidejűleg és azonos módon - köteles tájékoztatni a beteget az eltérés mértékéről.”
73. § A Gyftv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja) - a 36. § (1) bekezdése szerinti befizetésen túl - valamennyi legalább hat éve közfinanszírozásban részesülő és a közfinanszírozás alapjául elfogadott 1000 Ft-ot meghaladó árú gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere után a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére 10%-os befizetési kötelezettség terheli, amennyiben nincs az adott készítménnyel megegyező hatóanyagú, beviteli formájú, eltérő márkanevű, eltérő forgalomba hozatali engedély jogosult által forgalomba hozott közfinanszírozásban részesülő készítmény. A befizetési kötelezettség számítását termékenként és támogatási jogcímenként kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társadalombiztosítási támogatáson általános forgalmi adót tartalmazó (bruttó) támogatást, fogyasztói áron bruttó fogyasztói árat, termelői áron áfát nem tartalmazó (nettó) termelői árat kell érteni.
(3) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem terheli az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszereknek az egészségbiztosítási szerv által megállapított társadalombiztosítási támogatási összege után, ide nem értve azokat a gyógyszereket, amelyek forgalomba hozatalát a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy az Európai Bizottság engedélyezte.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségre az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a forgalmazó közötti megállapodás jóváhagyásáról, a jóváhagyás napját követő nyolc napon belül tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet.
(6) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges támogatási, illetve forgalmi adatokat a tárgyhónapot követő második naptári hónap 10. napjáig közli a fizetésre kötelezettel, illetve honlapján közzéteszi azokat.
(7) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség alapján a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújt be és egyidejűleg befizetést teljesít az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára.
(8) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv a befizetésre kötelezettek ellenőrzéséhez szükséges adatokról a (6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatással egyidejűleg elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.
(9) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés alapján beszedett összeget az E. Alap kincstárnál vezetett, külön jogszabályban meghatározott számlájára a befizetést követően haladéktalanul átutalja.”
74. § A Gyftv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Intézeti gyógyszertárat fekvőbeteg-gyógyintézet létesíthet és működtethet. Az erre vonatkozó engedélyt az egészségügyi államigazgatási szerv adja meg a fekvőbeteg-gyógyintézet kérelmére, amennyiben a kérelmező megfelel az e törvényben és a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt feltételeknek. Az intézeti gyógyszertár fekvőbeteg-gyógyintézetben történő felhasználásra és közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából szolgáltathat ki gyógyszert.
(2) Az intézeti gyógyszertár köteles biztosítani az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítését szolgáló feltételeket. Az intézeti gyógyszertár működésének részletes szakmai szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, nyilvántartási kötelezettségeit az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével kapcsolatos feladatok részletes szabályait jogszabály állapítja meg.”
75. § A Gyftv. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kézigyógyszertárban tartható gyógyszereket csak közforgalmú gyógyszertárból lehet beszerezni. A kézigyógyszertár ellátására elsősorban a működési engedélyben megjelölt székhelyhez legközelebb található közforgalmú gyógyszertárral köthető megállapodás. Egy közforgalmú gyógyszertár legfeljebb négy kézigyógyszertár ellátására köthet megállapodást.”
76. § A Gyftv. 58. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha)
„d) a személyi joggal rendelkező gyógyszerész, vagy a gyógyszertárban dolgozó más személy a 17. § (8)-(10) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdésében foglaltakat ismételten megsérti,”
77. § A Gyftv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport vagy ugyanazon természetes személy közvetlen vagy közvetett irányítása alá, továbbá nem valósítható meg olyan összefonódás sem, amelynek következményeként húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport vagy ugyanazon természetes személy közvetlen vagy közvetett irányítása alá.”
78. § A Gyftv. 77. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„x) azon gyógyászati segédeszközök körét, amelyek esetében a gyógyászati segédeszköz forgalmazója a kiszolgáltatás során eltérhet a közfinanszírozás alapjául elfogadott ártól és az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban megállapított térítési díjtól.”
79. § A Gyftv. a következő 87/C. §-sal egészül ki:
„87/C. § A 31. §-nak az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi. LXXIX. törvénnyel megállapított (4) bekezdésében foglaltakat azon gyógyszerek tekintetében kell alkalmazni, amelyekre nézve a társadalombiztosítási támogatásból való kizárásra vonatkozó döntést 2012. június 30-át követően hozták meg. Ha a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásból való kizárására vonatkozó döntést 2012. július 1. napját megelőzően hozták meg, a 31. § 2012. június 30-án hatályos (4) bekezdését kell alkalmazni.”
80. § A Gyftv. a következő 87/D. §-sal egészül ki:
„87/D. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 51. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak a fekvőbeteg-gyógyintézeteknek az e rendelkezések hatálybalépésekor működő intézeti gyógyszertárak tekintetében 2014. január 1-jétől kell megfelelniük.”
81. § A Gyftv. a következő 87/E. §-sal egészül ki:
„87/E. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 52. § (4) bekezdését a 2012. július 1-jét követően létrejött megállapodások tekintetében kell alkalmazni.
(2) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 75. §-t a 2012. július 1-jét követően létrejött összefonódások tekintetében kell alkalmazni.”
82. § A Gyftv.
a) 3. § 41. pontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg,
b) 14. § (10) bekezdésében a „tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 30 nappal korábban” szövegrész helyébe a „tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 10 nappal korábban” szöveg,
c) 16. § (2) bekezdésében az „a 36. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 36. § (4)-(4a) bekezdése” szöveg,
d) 17. § (9) bekezdésében a „társadalmi” szövegrész helyébe a „civil” szöveg,
e) 20. § (1) bekezdésében a „14. §-ban foglaltak” szövegrész helyébe a „14-15. §-okban foglaltak” szöveg,
f) 20. § (2) bekezdésében a „14. § rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „14-15. §-ok rendelkezéseinek” szöveg,
g) 20. § (3) és (7) bekezdésében a „14. § rendelkezései” szövegrész helyébe a „14-15. §-okban foglaltak” szöveg,
h) 27. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)-(2a) bekezdés” szöveg,
i) 37. § (4) bekezdésében az „a 36. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 36. § (4)-(4a) bekezdésében” szöveg,
j) 38/A. §-ában az „a 36. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 36. § (4)-(4a) bekezdése” szöveg,
k) 40. § a) pontjában az „a 36. § (1)-(2) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 36. § (1)-(2) és (4)-(4a) bekezdése” szöveg,
l) 42. § (6) bekezdésében
la) az „, adott első félévre, háromnegyed évre” szövegrész helyébe az „az első kilenc hónapra” szöveg,
lb) a „hatályos, vizsgált időszakra vonatkozó, azaz fele, illetve” szövegrész helyébe a „hatályos előirányzata” szöveg,
lc) az „az első félévet követően augusztus 10-ig közölt támogatási adatok alapján tárgyév szeptember 20-ig, az 1-9 hónapot követően november 10-ig” szövegrész helyébe a „november 10-ig” szöveg
lép.
83. § Hatályát veszti a Gyftv.
a) 14. § (12) bekezdés b) pontjában a „tanácsadói” szövegrész,
b) 36. § (4a) bekezdésében az „önálló” szövegrész,
c) 42. § (10) bekezdésében az „első féléves adatokról augusztus 10-éig,” szövegrész,
d) 44. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az „és bioekvivalens” szövegrész.
84. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét,
b) a magyar állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát
a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a 2012. augusztus 31-én lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.”
85. § Az Eftv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szakellátásban rendelkezésre álló országos kapacitásmennyiség
a) az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő szakellátási kapacitások (ide értve az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelentve szüneteltetett kapacitásokat is),
b) az a) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő kapacitások tekintetében a 2012. augusztus 31-én lekötött kapacitások,
c) a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő szakellátási kapacitások, és
d) a 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások
összessége.”
86. § (1) Az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyi szolgáltatóknak az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján megállapított szakellátási kapacitásaikról és - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a hozzá tartozó ellátási területekről - egészségügyi szolgáltatónként - az egészségügyi államigazgatási szerv közhiteles nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba bárki betekinthet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a saját honlapjáról biztosítja a betekintést a nyilvántartásba.”
(2) Az Eftv. 5/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az (1) és a (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell ellátási területet megállapítani az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott szakmák, ellátási formák és esetek tekintetében, ha
a) az ellátási terület megállapítása következtében az intézmény által végzett szakmák tekintetében a területi ellátási kötelezettségbe tartozó települések között területi hézag alakulhatna ki, vagy
b) az ellátási terület megállapítása a szakmánál kisebb egységekben valósulna meg, és ennek következtében az egészségügyi szolgáltatók által ellátott feladatokkal lefedett települések között területi hézag alakulhatna ki, vagy
c) az ellátási érdek alapján a beutalási rend keretében a betegút pontosan meghatározható ellátási terület külön megállapítása nélkül is.”
87. § Az Eftv. 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/B. § (1) Az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási területet az egészségügyi államigazgatási szerv
a) a (2) bekezdésben meghatározott esetekben kérelemre,
b) a (4) bekezdésben meghatározott esetben hivatalból
módosítja.
(2) Az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő ellátási terület módosítása iránt kérelmet nyújthatnak be az ellátási terület módosításával érintett
a) egészségügyi szolgáltatók fenntartói közösen,
b) egészségügyi szolgáltatók közös fenntartója, ha több érintett szolgáltatónak ugyanaz a fenntartója,
c) települési önkormányzatok.
(3) Abban az esetben, ha az érintett egészségügyi szolgáltatók fenntartói - megállapodás hiányában - nem tudtak a (2) bekezdés a) pontja alapján közösen kérelmet benyújtani, a kérelmet az érintett fenntartók bármelyike külön is benyújthatja azzal, hogy az eljárás során az egyezség érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 64. és 75. §-át alkalmazni kell.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból állapítja meg, illetve módosítja az ellátási területet, ha az jogszabályváltozás, vagy a kapacitást érintő e törvény szerinti módosulás miatt, illetve ellátási érdekből szükséges.
(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján indult eljárásban a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének és a (6) bekezdésben foglaltak, továbbá
a) a járóbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területek esetében az 5/A. § (2)-(6), (9) és (10) bekezdésében,
b) a fekvőbeteg-szakellátási kapacitásokhoz kapcsolódó ellátási területek esetében az 5/A. § (11) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével dönt.
(6) Az ellátási terület módosítása - az 5/A. § (3) bekezdésében és (11) bekezdésének e) pontjában foglaltakon túl - akkor eredményezheti az egészségügyi szolgáltatók ellátási területének a térséghatáron történő túlterjeszkedését, ha azt ellátási érdek indokolja.
(7) Az 5/A. § szerinti és az (1)-(6) bekezdés szerinti eljárásban ügyfél az egészségügyi szolgáltató, annak fenntartója, az egészségbiztosító, valamint annak a településnek az önkormányzata, amelyikre az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettsége kiterjed.”
88. § Az Eftv. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból indult eljárásban - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - átcsoportosíthat szakellátási kapacitást két vagy több egészségügyi szolgáltató között, amennyiben a térségi betegút-szervezésért felelős szerv vagy az egészségbiztosító tájékoztatása, illetve olyan adatok alapján, amelyekről hivatalos tudomása van, az átcsoportosítás ellátási érdekből való szükségességét megállapítja.”
89. § Az Eftv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerint előzetesen befogadott többletkapacitásokat az egészségügyi államigazgatási szerv tartja nyilván az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint. A nyilvántartásra az 5/A. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
90. § (1) Az Eftv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egészségügyi szolgáltatók járóbeteg-szakellátási kapacitásaihoz kapcsolódó ellátási területeknek 2012. december 31-éig nem kell megfelelnie a térséghatár figyelembevétele - 5/A. § (3) bekezdésében meghatározott - követelményének. 2013. január 1-jétől az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő járóbeteg-szakellátási ellátási terület módosítása, illetve új járóbeteg-szakellátási ellátási terület megállapítása során - a jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a térséghatártól eltekinteni nem lehet. Ha az ellátási terület módosítása, illetve új ellátási terület megállapítása miatt - a térséghatár figyelembevétele követelményének történő megfelelés érdekében - szükséges, egyidejűleg módosítani kell, illetve át kell csoportosítani az érintett egészségügyi szolgáltatók ellátási területeit, illetve kapacitásait.”
(2) Az Eftv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény) 7. § (2) bekezdése alapján indult eljárásokban kiosztásra nem kerülő fekvőbeteg-szakellátási kapacitások tartalékkapacitásnak minősülnek. Ezek a tartalékkapacitások a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése alapján indult egyes eljárások során hozott érdemi határozatok közlésének időpontjától kezdve felhasználhatóak az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint, amennyiben a folyamatban lévő többi eljárás, illetve a már meghozott többi döntés alapján megállapítható, hogy ezek a kapacitások a konszolidációs törvény 7. § (2) bekezdése szerinti eljárásokban nem kerülnek kiosztásra, azzal, hogy ezen tartalékkapacitásokról és a hozzájuk tartozó ellátási területekről hozott határozatokkal szemben nincs helye fellebbezésnek.”
(3) Az Eftv. 14. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 2/B. § (1) bekezdését a hatálybalépését megelőzően megkötött szerződésekre nem kell alkalmazni.
(11) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során - a 2012. augusztus 31-én lekötött kapacitásokon túl - kapacitásként figyelembe kell venni
a) a többletkapacitás-befogadási eljárásban, illetve a már támogatott fejlesztéshez kapcsolódó, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban 2012. augusztus 31-éig befogadott kapacitást,
b) az 5. §-ban és a 7. §-ban foglalt eljárások eredményeként 2012. augusztus 31-éig megvalósult, illetve engedélyezett kapacitás csökkentések, átcsoportosítások miatti változásokat.
(12) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat 2012. augusztus 21-én az egészségbiztosítási szerv átadja az egészségügyi államigazgatási szerv részére. A 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást 2012. augusztus 31-éig továbbra is az egészségbiztosítási szerv vezeti azzal, hogy a 2012. augusztus 21. és 2012. augusztus 31. közötti adatváltozásokról és új adatokról folyamatosan tájékoztatja az egészségügyi államigazgatási szervet. A 11. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást 2012. szeptember 1-jétől az egészségügyi államigazgatási szerv vezeti, az egészségbiztosítási szerv 2012. október 1-jén törli nyilvántartás részeként általa kezelt adatokat.”
91. § Az Eftv. 16. § (14) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„t) azoknak a szakmáknak, ellátási formáknak és eseteknek a körét, amikor nem kell ellátási területet megállapítani.”
92. § (1) Hatályát veszti az Eftv.
a) 14. § (4) bekezdése,
b) 14. § (5) bekezdésében az „- a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével -” szövegrész.
(2) Az Eftv.
a) 1. § (2) bekezdés j) pontjában a „járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásoknak” szövegrész helyébe az „egészségügyi szakellátásoknak” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdés n) pontjában a „járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátásokat” szövegrész helyébe az „egészségügyi szakellátásokat” szöveg,
c) 1. § (2) bekezdés p) pontjában a „járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásokat” szövegrész helyébe az „egészségügyi szakellátásokat” szöveg,
d) 2/B. § (1) bekezdésében a „három évre” szövegrész helyébe a „két évre” szöveg,
e) 2/E. § (1) bekezdésében a „3 évig” szövegrész helyébe „2 évig” szöveg,
f) 3. § (5) bekezdésében az „e törvény szerinti eljárások” szövegrész helyébe az „e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti eljárások” szöveg,
g) 4. § (2) bekezdésében az „az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek, valamint a Kormány által kijelölt véleményezésre jogosult szakértői szervnek” szöveg,
h) 5. § (2) bekezdésében az „az egészségügyi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „az egészségügyi államigazgatási szerv - a Kormány által kijelölt szerv szakértői véleményének figyelembevételével -” szöveg,
i) 8. § (1) bekezdésében a „3. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti” szöveg,
j) 16. § (14) bekezdés l) pontjában a „szakmánkénti megállapítás követelményét” szövegrész helyébe a „szakmánkénti megállapítás követelményét, valamint a térséghatárt” szövegrész,
k) 16. § (14) bekezdés n) pontjában az „a szakellátási kapacitások” szövegrész helyébe az „a szakellátási kapacitások (ide értve az előzetesen befogadott szakellátási kapacitásokat is)” szöveg
lép.
93. § (1) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: konszolidációs törvény) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellátási területeket az érintett egészségügyi szolgáltatók számára a (2) bekezdés szerinti eljárás során - az Eftv. 5/A. § (2) és (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -
a) azoknak az eseteknek a kivételével, amikor szakmai szempontból indokolatlan az ellátási területnek az adott szakmához tartozóan valamennyi progresszivitási szinten történő megállapítása, az aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti progresszivitási szintenként külön-külön,
b) a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott ellátások kivételével az Eftv. végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható szakmánként,
c) az Eftv. 5/A. § (9) bekezdés b) pontja szerinti eset, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott ellátások kivételével átfedésmentesen,
d) hézagmentesen,
e) a 15. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével az Eftv. 1. § (2) bekezdés g) pontja szerinti egészségügyi térség határainak figyelembevételével,
f) aktív fekvőbeteg-szakellátások tekintetében a progresszivitás alapszintjén az Eftv. 4/A. § (4) és (6) bekezdésében foglalt elérési szabályok figyelembevételével,
g) a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitás, valamint a szolgáltató által ellátott terület közötti arányoknak az adott szakma országos átlagához viszonyított aránya figyelembevételével
kell meghatározni.”
(2) A konszolidációs törvény 7. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Amennyiben a kapacitások és az ellátási területek tárgyában a (2) és a (4) bekezdés alapján indult, illetve az Eftv. 14. § (8) bekezdése szerinti tartalékkapacitások tárgyában indult eljárásokban hozott határozatok miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból módosítja az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyeit és a működési engedélyek nyilvántartását. Ebben az esetben a működési engedélyek megállapítására, módosítására irányuló eljárásokban hozott döntések ellen nincs helye fellebbezésnek.”
(3) A konszolidációs törvény 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az egészségbiztosítási szerv a (2) és a (4) bekezdés alapján meghozott határozatok és az (5b) bekezdésben foglaltak szerint elfogadott működési engedélyek alapján, az Eftv. 8. § (3) bekezdésében foglaltak és - a (4) bekezdés, illetve az Eftv. 14. § (8) bekezdése szerinti esetek kivételével - a 8. § (3) bekezdésében megállapított határidő figyelembevételével kezdeményezi az érintett egészségügyi szolgáltatóknál a finanszírozási szerződések módosítását, illetve az új finanszírozási szerződések megkötését.”
94. § A konszolidációs törvény a következő 17/B. §-al egészül ki:
„17/B. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 7. § (5b) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. Abban az esetben, ha a 8. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem elbírálására a működési engedély 7. § (5b) bekezdése szerinti módosításával egy eljárásban kerül sor, a 8. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésre is alkalmazni kell a 7. § (5b) bekezdés második mondatát.”
95. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igazságügyi szakértő a (3) bekezdés szerinti adatokat az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint kezeli.”
(2) Az Eüak. 30. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő eljárása során keletkezett - egészségügyi és személyazonosító adatot is tartalmazó - dokumentációt az eljárás befejezését követően át kell adni a (4) bekezdés b) pontja szerinti szervnek.”
(3) Az Eüak.
a) 3. § i) pontjában a „rehabilitációs hatóság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértő (a továbbiakban: igazságügyi szakértő)” szöveg,
b) 8. §-ában és 23. § (1) bekezdés a) pontjában az „igazságügyi orvosszakértő” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértő” szöveg,
c) 16. § (1) bekezdésében az „a kezelést végző orvos” szövegrész helyébe az „a kezelést végző orvos, ennek hiányában a rendellenességet észlelő orvos” szöveg,
d) 22/E. § (1) bekezdés első mondatában a „rehabilitációs hatóság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság, továbbá az igazságügyi szakértő” szöveg,
e) 22/E. § (1) bekezdés második mondatában a „rehabilitációs hatóság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértő” szöveg,
f) 22/E. § (3) bekezdésében a „rehabilitációs hatóság” szövegrész helyébe a „rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértő” szöveg, az „f) pontjában” szövegrész helyébe az „f) pontjában vagy a tevékenységére vonatkozó törvényben” szöveg
lép.
96. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény
a) 2. § (6) bekezdésében a „működtetési jogot” szövegrész helyébe a „praxisjogot” szöveg,
b) 2/A. § (1) bekezdésében az „orvos” szövegrész helyébe a „személy” szöveg
lép.
97. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 95/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95/B. § A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák esetében a 91. § (1)-(4) bekezdésében, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 93. § (1)-(6) bekezdésében, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12-13. §-át, 15-15/C. §-át és 16. §-át kell alkalmazni.”
98. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 163. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az 54. § (1) bekezdése, az 55. §, a 79. § (2)-(3) bekezdése, a 82. § (1) bekezdése, a 83-84. §, a 87-88. §, a 89. § (2)-(3) bekezdése, a 92. § és a 93. § 2012. július 21-én lép hatályba.”
99. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésében az „a Regionális Egészségügyi Tanácsokkal” szövegrész helyébe az „a kijelölt térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szervvel” szöveg lép.
100. § (1) Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CLXXVI. törvény) 54. § (2) bekezdése, 80. §-a, 82. § (2) bekezdése, 85. §-a, 89. § (1) bekezdése, 145. § (3) bekezdése, 152. § h) és i) pontja.
(2) Nem lép hatályba az Eftv. 5/A. § (11) bekezdésének a 2011. évi CLXXVI. törvény 145. § (6) bekezdésével megállapított h) pontja.
(3) A 2011. évi CLXXVI. törvény 145. § (6) bekezdésének az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 5/A. § (11) bekezdés g) pontját megállapító része a következő szöveggel lép hatályba:
„g) a szolgáltató rendelkezésére álló kapacitás, valamint a szolgáltató által ellátott terület közötti arányoknak az adott szakma országos átlagához viszonyított aránya figyelembevételével, és”
101. § (1) A 2012. május 1-jén állami tulajdonba került Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Kft.) e törvény hatálybalépésével az állami tulajdonból visszakerül a 2012. április 30-án azt tulajdonló tulajdonába, illetve a Kft. használatában lévő, 2012. április 30-án a Szarvasi Városi Önkormányzat tulajdonában álló, egészségügyi közfeladatellátást szolgáló vagyon e törvény hatálybalépésével állami tulajdonba kerül.
(2) A Kft. használatában lévő, (1) bekezdés szerinti vagyon állami tulajdonba vétele tekintetében a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) A 2012. május 1-jén az állam tulajdonába került, az Emberbarát Alapítvány Alkohol-Drogrehabilitációs Intézet, valamint a Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht., Csákvár által használt, önkormányzati tulajdonban volt vagyon e törvény hatálybalépésével az állami tulajdonból visszakerül a 2012. április 30-án azt tulajdonló önkormányzat tulajdonába.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyon tekintetében a 2012. május 1-jei állami tulajdonba kerülés és az e törvény szerinti önkormányzati tulajdonba kerülés az ingatlan-nyilvántartásban nem kerül átvezetésre.
(5) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 6. § (4) bekezdésében a „bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekre” szöveg lép.
102. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.”
(2) Az Ekt. a következő 13/B-13/D. §-sal egészül ki:
„13/B. § (1) A szakmai kamara választási szabályait az e törvényben foglalt választási minimumfeltétekkel összhangban, a területileg arányos, egyenlő választójog elvére figyelemmel a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.
(2) A tisztségviselők, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai, valamint a küldöttek megválasztása történhet
a) a választásra jogosult tagok egyidejű személyes jelenlétével megvalósuló gyűlésen (a továbbiakban: választói gyűlés),
b) a választásra jogosult tagok személyes jelenlétét nem egyidejűleg igénylő választási időszakban, vagy
c) a választásra jogosult tagok személyes jelenlétét nem igénylő távválasztás útján.
(3) A kamarai szavazás a szakmai kamara alapszabályában meghatározott esetekben titkos, egyéb esetekben nem titkos.
(4) A választási időszak tartama legalább 8, legfeljebb 30 nap. A választási időszak tartamát az arányos képviselet érdekében különösen a választásra jogosult kamarai tagok számára, a választási időszakra eső munkaszüneti napokra, valamint a választásra jogosult tagok személyes megjelenését érintő egyéb, előre látható körülményekre tekintettel kell megállapítani.
(5) A távválasztás a szakmai kamara által üzemeltetendő, közjegyző által ellenőrzött biztonságos internetes felületen, elektronikus úton történik.
13/C. § (1) A kamarai választás első fordulója a szakmai kamara döntése szerint a 13/B. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti eljárások bármelyike szerint történhet.
(2) A kamarai választás első fordulója érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok több mint a fele szavazott. A kamarai választás eredményességi feltételeit a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3) A második választási forduló érvényes, ha a választásra jogosult kamarai tagok legalább huszonöt százaléka szavazott.
(4) Ha a második forduló érvénytelen vagy eredménytelen, négy hónapon belül megismételt választást kell tartani, azzal, hogy az eredménytelen második forduló, illetve annak utolsó napja és a megismételt választás, illetve annak első napja között harminc napnál kevesebb nem telhet el. Ha a megismételt választás második fordulója is érvénytelen vagy eredménytelen, a tisztség, mandátum a soron következő általános választásig betöltetlen marad.
(5) Ha a választás (4) bekezdés szerinti eredménytelensége miatt valamely kamarai szerv működőképességének biztosítása vagy a be nem töltött tisztséggel járó feladatok ellátása érdekében az szükséges, a következő érvényes választás eredményes lezárásáig terjedő időszakra a szakmai kamara alapszabályban meghatározott szerve az el nem látott feladat elvégzésére más szervet vagy kamarai tagot jelölhet ki (a továbbiakban: ügyvivő). A tisztség, mandátum korábbi betöltője ügyvivőként nem jelölhető ki, és az ügyvivőre a 11-13/A. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A kijelölt ügyvivő az általa ellátott feladat tekintetében a választott tisztségviselővel, taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, tevékenységéről azonban annak befejeztét követő 60 napon belül beszámolni tartozik az őt kijelölő szervnek.
13/D. § (1) Választói gyűlés összehívása esetén a kamarai választásokat jegyzőkönyv vezetésével, vagy hang- vagy mozgókép-felvétel készítésével kell dokumentálni. A jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie legalább a következők megállapítására:
a) a választási esemény helyszíne, időpontja,
b) a levezető elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítők személye,
c) az eseményen megjelentek személyazonossága megállapításának (mandátumvizsgálat) módja és időpontja,
d) a választásra jogosult és a megjelent kamarai tagok száma, valamint az érvényesség és a határozatképesség megállapításához szükséges egyéb adatok,
e) a mandátumok száma és a megválasztható személyek neve,
f) a kamarai választási névjegyzék lezárásának időpontja,
g) a választás eredménye,
h) a jegyzőkönyv-hitelesítés időpontja,
i) a szakmai kamara alapszabályában meghatározott egyéb tartalmi elemek,
j) jogszabályban, a szakmai kamara alapszabályában vagy belső szabályzatában kötelezően előírt egyéb követelmények megállapításához szükséges adatok.
(2) A választási jegyzőkönyv kötelezően alkalmazandó formáját a szakmai kamara alapszabálya tartalmazza.
(3) A választási jegyzőkönyveket és hang- vagy mozgókép-felvételeket négy évig meg kell őrizni.
(4) A választási időszak meghirdetése útján megtartott kamarai választás eredményét kamarai választási bizottság állapítja meg, amelynek tevékenységét az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell dokumentálni.
(5) A távválasztás eredményét - legalább a következő adatok rögzítésével - az elektronikus szavazási felület rögzíti:
a) a szavazás kezdő és befejező időpontja,
b) a választásra jogosult és szavazatot leadott kamarai tagok száma, valamint az érvényesség és a határozatképesség megállapításához szükséges egyéb adatok,
c) a mandátumok száma és a megválasztható személyek neve,
d) a kamarai választási névjegyzék lezárásának időpontja,
e) a választás eredménye,
f) a szakmai kamara alapszabályában meghatározott egyéb tartalmi elemek,
g) az elektronikus szavazási felület működését hitelesítő közjegyző neve, címe,
h) jogszabályban, a szakmai kamara alapszabályában vagy belső szabályzatában kötelezően előírt egyéb követelmények megállapításához szükséges adatok.
(6) A távválasztás eredményét az elektronikus szavazási felületen legalább négy évre visszamenőlegesen hozzáférhetővé kell tenni.”
(3) Az Ekt. 27. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A szakmai kamara az előző évi költségvetésének végrehajtásáról minden év május 31-ig írásban beszámol a miniszternek.”
(4) Az Ekt. 33. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Eümód. tv. által megállapított 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget 2012. szeptember 30-ig felül kell vizsgálni és az összeférhetetlenséget legkésőbb 2012. október 31-éig meg kell szüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetésére egyebekben a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ha az érintett az összeférhetetlenségi okot határidőben nem szünteti meg, szakmai kamarai megbízatása a tisztség, jogviszony másik személlyel történő betöltése napjával, de legkésőbb 2012. október 31-ével megszűnik.
(7) Az Eümód. tv.-vel megállapított 27. § (11) bekezdése szerinti kötelezettségének a szakmai kamara 2012. évben 2012. augusztus 31-ig tesz eleget.
(8) Az Eümód. tv. által megállapított 13/B-13/D. §-okat az azok hatálybalépését követően megindult választások során kell alkalmazni.”
103. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-23. §, a 25-30. §, a 31. § (1)-(5) és (7) bekezdése, a 32. § a), c) és d) pontja, a 33-35. §, a 36. § (1) bekezdése, a 37-44. §, a 45. § (1)-(3) bekezdése, a 46-48. §, a 49. § (1) bekezdése, az 50. §, az 51. § b) pontja, az 53. §, az 55. §, az 59. §, a 60. §, a 62. §, a 63. §, a 65. § a) pontja, a 66-72. §, 74-83. §, a 86-88. §, a 90. § (1) és (3) bekezdése, a 92. § (2) bekezdés a)-h) pontja, a 95-99. §, a 101. §, a 102. §, a 104. § és az 1-4. melléklet 2012. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 24. §, a 31. § (6) bekezdése, az 54. §, az 56. § és az 58. § 2012. július 21-én lép hatályba.
(4) A 32. § b) pontja, az 57. §, a 65. § b)-c) pontja 2012. július 22-én lép hatályba.
(5) A 73. § 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 84. §, a 85. §, a 89. §, a 92. § (2) bekezdés i) pontja 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
(7) A 36. § (2) bekezdése, a 45. § (4) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése, az 51. § a) és c) pontja és az 5. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(8) Az 52. §, a 61. § és a 64. § 2013. január 2-án lép hatályba.
(9) Ez a törvény 2013. január 3-án hatályát veszti.
104. § Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2011/62/EU irányelve (2011. június 8.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2010/84/EU irányelve (2010. december 15.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény mellékletének B) jegyzéke a „Poppy straw (mákszalma) A levágott máknövény minden része; azonban a magok a tokból való kifejtés és tisztítás után nem minősülnek ellenőrzött szernek” szövegrészt követően a következő sorral egészül ki:
| „Tapentadol (tapentadol) | 3-[(2R,3R)-1-(dimethylamino)-2-methylpentan-3-yl]- phenol” |
„1. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Orvos munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelése
| Az orvos legmagasabb személyi alapbére (alapilletménye) és rendszeres illetménypótlékai összege (Ft/hó, bruttó) | Visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelés (Ft/hó, bruttó) | |
| 350 000 alatt | 65 820 | |
| 350 000-359 999 | 60 820 | |
| 360 000-369 999 | 55 820 | |
| 370 000-379 999 | 50 820 | |
| 380 000-389 999 | 45 820 | |
| 390 000-399 999 | 40 820 | |
| 400 000-409 999 | 35 820 | |
| 410 000-419 999 | 30 820 | |
| 420 000-429 999 | 25 820 | |
| 430 000-439 999 | 20 820 | |
| 440 000-449 999 | 15 820 | |
| 450 000-től | 10 000 | |
| ” |
„2. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Egészségügyi szakdolgozók, egyes egészségügyben dolgozók illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)
| SZINT | ÉVEK | SZAKDOLGOZÓI BÉRTÁBLA SZORZÓI BESOROLÁSI OSZTÁLYOK | ||||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |||
| 1. | 0-3 | 93 000 Ft | 93 000 Ft | 108 000 Ft | 108 000 Ft | 108 000 Ft | 122 000 Ft | 127 000 Ft | 129 500 Ft | 142 000 Ft | 154 000 Ft | |
| 2. | 4-6 | 1,011 | 1,016 | 1,014 | 1,023 | 1,032 | 1,045 | 1,047 | 1,058 | 1,060 | 1,071 | |
| 3. | 7-9 | 1,022 | 1,032 | 1,028 | 1,046 | 1,065 | 1,090 | 1,091 | 1,116 | 1,123 | 1,149 | |
| 4. | 10-12 | 1,032 | 1,048 | 1,042 | 1,069 | 1,097 | 1,135 | 1,134 | 1,174 | 1,190 | 1,230 | |
| 5. | 13-15 | 1,043 | 1,065 | 1,056 | 1,093 | 1,130 | 1,180 | 1,177 | 1,224 | 1,268 | 1,311 | |
| 6. | 16-18 | 1,065 | 1,091 | 1,079 | 1,125 | 1,162 | 1,225 | 1,220 | 1,286 | 1,345 | 1,392 | |
| 7. | 19-21 | 1,075 | 1,108 | 1,093 | 1,148 | 1,194 | 1,270 | 1,264 | 1,363 | 1,423 | 1,463 | |
| 8. | 22-24 | 1,086 | 1,124 | 1,106 | 1,162 | 1,227 | 1,316 | 1,319 | 1,440 | 1,507 | 1,534 | |
| 9. | 25-27 | 1,097 | 1,140 | 1,120 | 1,176 | 1,259 | 1,361 | 1,382 | 1,517 | 1,570 | 1,605 | |
| 10. | 28-30 | 1,108 | 1,156 | 1,134 | 1,190 | 1,292 | 1,406 | 1,445 | 1,595 | 1,634 | 1,676 | |
| 11. | 31-33 | 1,118 | 1,172 | 1,148 | 1,204 | 1,324 | 1,451 | 1,508 | 1,672 | 1,697 | 1,748 | |
| 12. | 34-36 | 1,129 | 1,188 | 1,162 | 1,218 | 1,356 | 1,512 | 1,571 | 1,749 | 1,761 | 1,819 | |
| 13. | 37-39 | 1,140 | 1,204 | 1,176 | 1,231 | 1,389 | 1,574 | 1,634 | 1,826 | 1,866 | 1,890 | |
| 14. | 40-42 | 1,151 | 1,220 | 1,190 | 1,245 | 1,421 | 1,635 | 1,697 | 1,903 | 1,940 | 1,961 | |
| 15. | 43-45 | 1,151 | 1,220 | 1,190 | 1,245 | 1,421 | 1,635 | 1,697 | 1,903 | 1,940 | 1,961 | |
A szorzók vetítési alapja az 1. szint szerinti összeg.”
„3. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Béremelésre és illetménykiegészítésre jogosító egészségügyi szakdolgozó munkakörben foglalkoztatottak és egyes egészségügyben dolgozó foglalkoztatottak visszamenőleges és folyamatos illetmény- vagy bérnövelésének összege (Ft/hó, bruttó)
| Besorolási osztályok | |||||||||||
| Évek | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 0-3 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |
| 4-6 | 1 000 | 1 500 | 1 500 | 2 500 | 3 500 | 1 230 | 1 555 | 1 025 | 2 110 | 1 730 | |
| 7-9 | 2 000 | 3 000 | 3 000 | 5 000 | 7 000 | 2 155 | 2 290 | 2 050 | 2 945 | 2 140 | |
| 10-12 | 3 000 | 4 500 | 4 500 | 7 500 | 10 500 | 3 080 | 3 030 | 3 075 | 3 215 | 3 055 | |
| 13-15 | 4 000 | 6 000 | 6 000 | 10 000 | 14 000 | 4 005 | 3 765 | 3 100 | 3 565 | 3 965 | |
| 16-18 | 6 000 | 8 500 | 8 500 | 13 600 | 17 500 | 4 930 | 4 505 | 3 330 | 3 915 | 4 880 | |
| 19-21 | 7 000 | 10 000 | 10 000 | 16 000 | 21 000 | 5 855 | 5 240 | 3 615 | 4 265 | 6 610 | |
| 22-24 | 8 000 | 11 500 | 11 500 | 17 500 | 22 585 | 6 170 | 5 890 | 3 905 | 5 615 | 7 955 | |
| 25-27 | 9 000 | 13 000 | 13 000 | 19 000 | 22 745 | 6 485 | 6 270 | 3 190 | 6 095 | 9 295 | |
| 28-30 | 10 000 | 14 500 | 14 500 | 20 500 | 22 910 | 4 665 | 6 335 | 4 480 | 6 575 | 10 640 | |
| 31-33 | 11 000 | 13 325 | 16 000 | 22 000 | 23 070 | 2 845 | 6 495 | 6 060 | 7 055 | 11 985 | |
| 34-36 | 12 000 | 12 130 | 17 500 | 23 500 | 23 900 | 3 025 | 6 460 | 7 645 | 7 535 | 13 330 | |
| 37-39 | 13 000 | 10 935 | 19 000 | 24 375 | 24 730 | 3 205 | 6 520 | 9 225 | 12 595 | 13 515 | |
| 40-42 | 14 000 | 9 550 | 20 500 | 22 910 | 25 115 | 3 385 | 6 585 | 10 810 | 13 155 | 13 700 | |
| 43-45 | 14 000 | 9 550 | 20 500 | 22 910 | 25 115 | 3 385 | 6 585 | 10 810 | 13 155 | 13 700 | |
| ” | |||||||||||
„1. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Orvosok illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)
| SZINT | ÉVEK | ORVOSI BÉRTÁBLA SZORZÓI* | |||
| H | I | J | |||
| 1. | 0-3 | 1,809 | 1,924 | 2,040 | |
| 2. | 4-6 | 1,878 | 2,003 | 2,142 | |
| 3. | 7-9 | 1,947 | 2,086 | 2,253 | |
| 4. | 10-12 | 2,017 | 2,174 | 2,369 | |
| 5. | 13-15 | 2,077 | 2,276 | 2,484 | |
| 6. | 16-18 | 2,151 | 2,378 | 2,600 | |
| 7. | 19-21 | 2,244 | 2,480 | 2,702 | |
| 8. | 22-24 | 2,336 | 2,591 | 2,804 | |
| 9. | 25-27 | 2,429 | 2,674 | 2,906 | |
| 10. | 28-30 | 2,522 | 2,758 | 3,008 | |
| 11. | 31-33 | 2,614 | 2,841 | 3,109 | |
| 12. | 34-36 | 2,707 | 2,924 | 3,211 | |
| 13. | 37-39 | 2,799 | 3,063 | 3,313 | |
| 14. | 40-42 | 2,892 | 3,160 | 3,415 | |
| 15. | 43-45 | 2,892 | 3,160 | 3,415 | |
A szorzók vetítési alapja 108 000 Ft/hó.”
