1. § (1) E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Mth.
(2) Ahol törvény – szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül –
a) a munka törvénykönyvét,
b) a Munka Törvénykönyvét vagy
c) a munka törvénykönyvéről szóló törvényt
említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.
2. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az Mt. 16–17. §-át az Mt. hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.
(4) Ha a munkavállaló munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.
3. § (1) Az Mt. 38. § (2) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére 2012. július 15. napját követően kerül sor.
(2) Az Mt. 40. §-át abban az esetben kell alkalmazni, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően került sor.
(3) Az Mt. 282. § (2) bekezdését a gazdasági egység 2012. június 30-át követő átvétele esetén kell alkalmazni.
4. § (1) Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni.
(2) A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg.
(3) Az Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható.
5. § Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó.
6. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja.
7. § (1) A munkaviszony megszűnésének feltételeire és jogkövetkezményeire a megszűnéskor hatályos rendelkezések az irányadók.
(2) A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a) rendes felmondást említ, azon felmondást,
b) rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást
kell érteni.
(4) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett, az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kezelés alatt álló munkavállalót a védelem a kezelés tartamára, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig illeti meg.
(5) Az Mt. hatálybalépését megelőzően létesített munkaviszony esetén az Mt. 77. § (2) bekezdésének alkalmazásakor a sorkatonai szolgálat tartamát is figyelembe kell venni.
(6) Az Mt. 69. § (3) bekezdését az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződésre kell alkalmazni.
(7) Az Mt. 71–76. §-ában foglaltakat abban az esetben kell alkalmazni, ha az Mt. 72. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra 2012. június 30. napját követően kerül sor.
8. § (1) Az Mt. XI. fejezete rendelkezéseit – az Mt. 95. §-ában, 97. § (5) bekezdésében és 132. §-ában foglaltak kivételével – a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
(2) Az Mt. 109. § (1) bekezdése alapján a 2012. évben legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(3) Az Mt. hatálybalépése előtt, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/C. §-a vagy 127/A. §-a alapján megkötött megállapodásra – annak megszűnéséig – a megállapodás megkötésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(4) Ha a felek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117/C. §-a alapján kötött megállapodást annak lejárta előtt megszüntetik, az Mt. 95. § (1) bekezdését kell alkalmazni vagy megállapodhatnak, hogy a munkáltató az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével meghatározott és a teljesített munkaidő különbözetét a 2012. július 31. napjáig elrendelt munkaidőkeret vagy elszámolási időszak során veszi figyelembe.
(5) Az Mt. hatályba lépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni.
(6) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg.
9. § (1) Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása
a) személyi alapbért említ, azon alapbért,
b) átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat
kell érteni.
(2) 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén –
a) az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál,
b) az alapbér Mt. 145. § (1) bekezdése szerint történő meghatározása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor az Mt. 140–144. §-ában meghatározott bérpótlékot kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdéstől eltérően, az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint, a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.
(5) Az Mt. 156. §-ának rendelkezéseit a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.
10. § A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
11. § (1) Az Mt. 205. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni.
(2) Az Mt. 214. § (2) bekezdését a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni.
12. § A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
13. § (1) Az Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A 2012. július 1-jét megelőzően megválasztott üzemi tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén, az új tag megválasztására az Mt. szabályai az irányadók, azzal, hogy a megbízatás tartama az üzemi tanács megszűnéséig tart.
(3) Az Mt. 260. § (3) bekezdése és 273. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésnek kell tekinteni 2012. december 31. napjáig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti
a) kirendelést,
b) tizenöt munkanapot elérő kiküldetést,
c) más munkáltatónál történő foglalkoztatást [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 150. § (1) bekezdés], valamint
d) az átirányítást, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár.
14. § (1) Az Mt. 273. § (2) bekezdését a 2012. június 30. napján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §-a szerinti védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az Mt. 274. § (2) bekezdés alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó.
15. § (1) A kollektív szerződés – ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére –2013. január 1. napján hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó.
(2) Az (1) bekezdést több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 276. § (2) bekezdése alapján egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére.
16. § (1) A munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók.
(2) Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) A kollektív munkaügyi vita elbírálására a kezdeményezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
17. § Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása közeli hozzátartozót említ, azon az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozót kell érteni.
18. § Az Mt. 295–297. §-át akkor kell alkalmazni, ha az Mt. 295. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodást az Mt. hatálybalépését követően kötötték.
19. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval egyetemlegesen felel
a) a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak, valamint
b) ezek kifizetésének a harmadik országbeli állampolgár visszautazása szerinti országba történő megküldésével indokolt költségek megfizetéséért,
ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra ilyen engedély nélkül került sor.
(2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában – az ellenkező bizonyításig – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell.
20. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 349. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„349. § (1) Az I–XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkajogi igény [Mt. 285. § (1) bekezdés] érvényesítésével kapcsolatos, továbbá
b) a közalkalmazotti,
c) kormányzati szolgálati és közszolgálati,
d) a szolgálati és
e) a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági
jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban: munkaügyi per).
(2) Törvény az (1) bekezdésben foglaltakon túl más ügyekben is a munkaügyi perre vonatkozó szabályok alkalmazását írhatja elő.
(3) A munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévő jogra alapított igény az (1) bekezdésben meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthető.
(4) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi és a munkavédelemi ellenőrzés keretében hozott közigazgatási határozat, az ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével kapcsolatos, az abban való részvétel, illetve a gyakorolt jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az állami foglalkoztatási szerv által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata. Ennek során a munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el.
(5) A fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosítása (módosulása), megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.”
(2) A Pp. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból az elnök a jogvita egészét – az összes körülmény szabad mérlegelésével – a felekkel megtárgyalja.”
(3) A Pp.
a) 24. § (2) bekezdés b) pontjában az „átlagkeresetet” szövegrész helyébe a „távolléti díjat”,
b) 359/A. §-ában az „átlagkereset” szövegrész helyébe a „távolléti díj”
szöveg lép.
21. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
a) 34. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”,
b) 35. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti”,
c) 44. § (5) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve szerinti rendes felmondás” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti felmondás”,
d) 67. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény”
szöveg lép.
22. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/H. § A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét is köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást öt évig megőrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló kérésére a munkavállaló részére átadni.”
(2) A Kkt.
a) 18/A. § (1) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 18/B. § a) pontjában az „az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra” szövegrész helyébe az „az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra”,
c) 18/C. § (8) bekezdésében az „az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés időtartamát” szövegrész helyébe az „az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt”,
d) 18/I. §-ában az „Mt. 148. §-a (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Mt. 144. § (1) bekezdésében”,
e) 18/J. §-ában az „Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1) bekezdésének első mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „Mt. 92. § (2) bekezdése, 107. § a) és d) pontja, 108. § (2) bekezdése”,
f) 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel” szövegrész helyébe az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és az Mt.-vel”
szöveg lép.
23. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaügyi bíróság (3) bekezdés szerinti eljárására az 5. § (1) bekezdésének hatásköri és illetékességi szabályait, valamint az 5. § (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az Sztv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz.
A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.”
24. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.)
a) 13/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 2003. évi CXXIX. törvény” szövegrész helyébe az „a 2011. évi CVIII. törvény”,
b) 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással”,
c) 25. § (4) bekezdés a) pontjában az „[a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.]” szövegrész helyébe az „[a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §]”,
d) 25. § (4) bekezdés b) pontjában az „[Mt. 139. § (1) bek.]” szövegrész helyébe az „[Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése]”,
e) 28. § (1) bekezdés d) pontjában az „alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban” szövegrész helyébe az „alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban”,
f) 37. § (3) bekezdésében az „a munkanélküli ellátásban” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátásban”, a „munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátást”,
g) 37. § (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátást”,
h) 37. § (6) bekezdésében a „munkanélküli járadék” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás”,
i) 51/A. § (1) bekezdésében az „a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátásban”, a „rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében” szövegrész helyébe a „rendelkező, álláskeresési ellátásban”,
j) 51/A. § (4) bekezdésében az „a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének” szövegrész helyébe az „az álláskeresési ellátás”,
k) 54. § (4) bekezdésében a „munkanélküli ellátásával” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásával”,
l) 54/A. § (1) bekezdésében az „A munkanélküli ellátást” szövegrész helyébe az „Az álláskeresési ellátást”,
m) 56. § (2) bekezdés b) pontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély”,
n) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „az Mt. 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében”,
o) 57/A. § (2) bekezdés e) pontjában az „a munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe, az „az álláskeresési ellátás”,
p) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a „rendes felmondásán” szövegrész helyébe a „felmondásán”,
q) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a „rendkívüli felmondással” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondással”,
r) 58. § (6) bekezdés c) pontjában a „rendes felmondással” szövegrész helyébe a „felmondással”
szöveg lép.
(2) Az Flt. 59. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvénynek)
„b) az álláskeresési ellátásra”
(vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.)
(3) Hatályát veszti az Flt. 25. § (4) bekezdés c) pontja, valamint 58. § (4) bekezdése.
25. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a) 5. § b) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot”,
b) 31. § (1) bekezdés e) pontjában az „az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot” szövegrész helyébe az „az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot”,
c) 37. § (4) bekezdésében az „az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 70. § (3) bekezdése alapján a munkavállalót megillető távolléti díjat, az Mt. 77. § (3)–(4) bekezdése”,
d) 57. § (1) bekezdés h) pontjában az „a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő” szövegrész helyébe az „a kötelező legkisebb munkabér, kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén pedig az Mt. 138. § (6) bekezdése szerinti garantált bér kétszeresét el nem érő”,
e) 57. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában az „az Mt. 188. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 208. § (1) bekezdése”,
f) 57. § (3) bekezdésében az „átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése és 93. §-a (1) és (3) bekezdése, illetve a 95. §-a” szövegrész helyébe a „távolléti díj és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 69. § (1)–(3) bekezdése, 70. § (3) bekezdése és 77. § (3) és (4) bekezdése”,
g) 57. § (3) bekezdésében „az Mt.-ben” szövegrész helyébe „az Mt. 210. § (3) bekezdésében”
szöveg lép.
26. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. Általános rendelkezései (Első Rész) közül a 13. § nem alkalmazható, a 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
(2) Az Mt. 198–211. §-a, 213. §-a és 228. §-a a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazható.
(3) Munkaerő-kölcsönzés vagy iskolaszövetkezeti tagság keretében közalkalmazott a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható, kivéve, ha az alaptevékenység szerinti feladat más módon nem lenne ellátható.”
(2) A Kjt. 6. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő
a) ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel a KOMT-ban vagy a (6) bekezdés szerinti ágazati érdekegyeztető fórumban,
b) területi (megyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban
egyeztet.
(2) A miniszter az (1) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés alapján létrejött ágazati érdekegyeztető fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) az ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,
b) az ágazatra (alágazatra, szakágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.
(3) A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti
a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint
b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét.”
(3) A Kjt. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, amennyiben az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) önkormányzati intézményfenntartó nem működik, az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonása mellőzhető.
(6) A miniszter az ágazaton (alágazaton, szakágazaton) belül az ágazati sajátosságoknak megfelelően, a tárcaszintű ágazati társadalmi párbeszéd (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól különböző egyéb fórumát is kialakíthatja (ágazati érdekegyeztető fórum). Ekkor a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati kérdésekben az ágazati érdekegyeztető fórumban egyeztet. Az ágazati érdekegyeztető fórumban – az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, az érintett költségvetési szervek, ágazati szakmai érdekképviseletek, valamint a megfelelő szintű és reprezentativitással rendelkező szakszervezetek részvételét, továbbá véleményezési és konzultációs joguk érvényesülését e törvénynek megfelelően biztosítani kell.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat – megállapodás útján – maguk alakítják ki.”
(4) A Kjt. 6/A. § helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a Kjt. a következő 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az 5–6. §-ban meghatározott jogokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.
(2) Területi (megyei) vagy települési szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,
a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri a fenntartó által területi (megyei) vagy települési szinten fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy
c) amely az adott fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban.
(3) Ágazati (alágazati, szakágazati) szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma tekintetében eléri az ágazatban (alágazatban, szakágazatban) foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.
(4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.
(5) Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, az Mt. 289. §-ában meghatározott eljárásnak van helye.
6/B. § Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 6–6/A. § és az Mt. 270–275. §-ában foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a közalkalmazott illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a közalkalmazott erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.”
(5) A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak.”
(6) A Kjt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251. §-a és 268. §-a nem alkalmazható.”
(7) A Kjt. 23/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/B. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.
A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.
(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(8) Az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében.”
(8) A Kjt. 24. § (2) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII., és IX. fejezet) közül a 32–35. §, a 42–43. §, a 45. § (1) bekezdés, a 45. § (5) bekezdés, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.
(3) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló VI. fejezete megfelelően abban az esetben alkalmazható, ha az átadó és az átvevő munkáltató e törvény hatálya alá tartozik.”
(9) A Kjt. 25. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:)
„f) azonnali hatállyal
fa) a próbaidő alatt,
fb) a 27. § (2) bekezdése szerint,
fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy
fd) a (3) bekezdés szerint, valamint
g) rendkívüli felmentéssel
ga) az Mt. 78. §-a szerinti esetben, vagy
gb) a gyakornoki idő alatt.”
(10) A Kjt. 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha
a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.
(4) A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.”
(11) A Kjt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg.”
(12) A Kjt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Felmentés esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:
a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka;
b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;
c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint
d) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés
tartama.”
(13) A Kjt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad.
(2) A közalkalmazotti igazolás tartalmazza
a) a közalkalmazott munkakörét,
b) a 22. § (8) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát,
c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott illetményben részesült,
d) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,
e) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá
f) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját.”
(14) A Kjt. 37. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni)
„b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (6) bekezdés].”
(15) A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63–64. §, 65. § (1)–(2) bekezdés, 66. § (1)–(3) és (8)–(9) bekezdés, a 68–70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 71–76. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(3) A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter a 6. § (6) bekezdése szerinti ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, ennek hiányában a KOMT-ban, illetőleg az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban – az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel – tárgyalást kezdeményez.”
(16) A Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen)
„a) ha hozzátartozójával [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,”
(17) A Kjt. 44. § (4) és (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti tiltás vagy a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség a 41. §, valamint a 43/A–43/D. § alapján áll fenn.”
(18) A Kjt. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaszerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései (VIII. fejezet) közül az 57. § nem alkalmazható.
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. § (1) bekezdés és 150. § (1) bekezdés alapján munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.”
(19) A Kjt. 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Mt. 53. §-a alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre akkor kerülhet sor, ha ez alapján a közalkalmazott az e törvény vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.”
(20) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései közül a 131. § és a 132. § (4)–(6) bekezdés,
b) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés és a 135. §
nem alkalmazható.”
(21) A Kjt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, 116–117. §, 119. § (2) bekezdés és a 135. § nem alkalmazható.”
(22) A Kjt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136–138. §, 145. §, 156. §, 157. § (2) bekezdés, 159. § és a 165. § nem alkalmazható.
(2) A távolléti díjat a 70–75. § szerinti bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani. A távolléti díj számítására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. §-át kell alkalmazni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 143. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli munkaidő ellenértékeként szabadidőt csak kollektív szerződés állapíthat meg.”
(23) A Kjt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A távolléti díjat a 70–75. § szerinti bérpótlék figyelembe vételével kell megállapítani.”
(24) A Kjt. 81–83. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„81. § Az Mt. 179. § (3) bekezdése alkalmazásában súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha
a) a közalkalmazott
aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály – szándékosságnak nem minősülő – súlyos megsértésével, vagy
ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével
okozta a kárt, vagy
b) a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta.
82. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel.
(2) Amennyiben a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, hathavi távolléti díjával felel.
83. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére szóló rendelkezései (XIII. és XIV. fejezet) közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.
(2) A cselekvőképtelen közalkalmazott esetén a 81–82. § nem alkalmazható.”
(25) A Kjt. 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83/A. § (1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében – a helyi önkormányzatokról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat pedig a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 15. §, a 18–19. §, a 22/B. § és a 23. § nem alkalmazható.”
(26) A Kjt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Mth.) 2–18. §-át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 76. § (4) bekezdése szerinti kedvezőbb feltételt megállapító kinevezésre a közalkalmazott kinevezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
(3) Az Mth. hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszűnik.
(4) Az Mth. hatálybalépését megelőzően elkövetett, fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés miatt – feltéve, hogy az Mt. 78. § (2) bekezdésében megjelölt határidő még nem telt el – az Mt. 56. § (4) bekezdés szerinti intézkedés vagy azonnali hatályú felmentés 2012. július 15. napjáig közölhető.”
(27) A Kjt.
a) 2. § (3) bekezdésében a „Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 20/A. § (4) bekezdésében a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK)” szövegrész helyébe a „kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: személyügyi központ)”, valamint a „felhívás KSZK honlapján” és a „felhívásnak a KSZK honlapján” szövegrész helyébe a „felhívásnak a személyügyi központ honlapján”,
c) 85. § (1) bekezdés b) pontjában a „Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ” szövegrész helyébe a „személyügyi központ”
szöveg lép.
(28) Hatályát veszti a Kjt.
a) 7–12/A. §-a,
b) 16. § (1) bekezdés b) pontja,
c) 17. § (4) bekezdése,
d) 23/A. §-a,
e) 25. § (2) bekezdés h) pontja,
f) 25/B. § (7) bekezdése,
g) 25/C. § (3)–(4) bekezdése,
h) 25/D–25/E. §-a,
i) 34–35. §-a,
j) 37/A. § (1) bekezdése,
k) 37/B. §-a,
l) 38/A. § (1)–(2) bekezdése,
m) 44. § (6) bekezdése,
n) 45. §-át megelőző alcím,
o) 45–53. §-a,
p) 53/A. §-át megelőző alcím,
q) 53/A–54. §-a,
r) 76. §-a,
s) 78/A. § (2) bekezdés d) pontja,
t) 83/D. § d) pontja,
u) 88. §-a,
v) 5. számú melléklet V. pontjában a „– hatályos fegyelmi büntetése” szövegrész.
27. § (1) A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRPtv.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága is megszűnik, kivéve, ha a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) munkavállaló a munkaviszonyának felmondással, közös megegyezéssel vagy az Mt. 66. § (8) bekezdése szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát szabályozhatja, azt feltételhez kötheti. Ennek során a nyugdíjas résztvevő számára legalább olyan mértékű részesedést kell biztosítani, amely őt a nyugdíjazásának évében vagy – ha a nyugdíjas ezt kívánja – az ezt megelőző 1–3 évben kapott rendszeres havi munkabér [9. § (2) bekezdés] átlagos összegének 25%-a alapján megilletné. A nyugdíjas résztvevő számára legalább ugyanilyen arányú szavazati jogot is biztosítani kell. Az alapszabály ugyanakkor előírhatja, hogy a közgyűlésről távol maradt nyugdíjas résztvevőt a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) Az MRPtv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező változás eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak az átadó munkáltatónál fennálló MRP-ben való részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha az átszállás időpontjában az átadó munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti az átvevő munkáltató döntéshozó szervében.”
(3) Az MRPtv. 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a társaság munkavállalóinak legalább egynegyede a szervezet résztvevője, és a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője tagja az MRP szervezetek országos szövetségének (a továbbiakban: szövetség), annak előzetes egyetértése szükséges az ügyintéző szerv – társasággal munkaviszonyban álló – választott tagjának (ideértve az ügyintéző szerv elnökét és képviselőjét is)
a) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához,
b) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.
(7) A választott tagot az Mt. 273. §-a szerinti védelem illeti meg.”
(4) Az MRPtv. 8. § (10) bekezdésében a „rendkívüli felmondás” szövegrész helyébe az „azonnali hatályú felmondás” szöveg lép.
28. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94/L. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és tizennyolc óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.”
(2) Az Szt.
a) 92/D. § (4) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 89. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66. § (2) bekezdése”,
b) 99/E. § (2) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény”
szöveg lép.
29. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá az Mt.-nek a munkavégzés munkáltató utasítása szerinti ellátására, a munkavállalót megillető pihenőnapokra, a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, a fiatal munkavállaló részére biztosított munkaközi szünetre és napi pihenőidőre, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.”
(2) A közoktatási törvény 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust – jogszabályban meghatározottak szerint – anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető – az Mt. 66. § (2) bekezdése, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”
(3) A közoktatási törvény 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. A szakszervezetek tisztségviselőit [Mt. 274. §], továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Mt. 260. § (1) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.”
(4) A közoktatási törvény 1. számú melléklet HARMADIK RÉSZ II. alcím 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb az Mt. rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 55. § (1) bekezdés c)–f) és i)–j) pontjában, 101–102. §-ában, 116–119. §-ában megjelölt okból volt távol, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés alatt állt, annak tartama alatt, vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el.”
30. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát (Mt. 89. §) végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot.
(4) A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai munkavégzés a (3) bekezdésben említett munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben.”
(2) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza)
„e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”
(3) Az Mvt. 83/B. § (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A munkavédelmi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a munkavédelmi bírsággal sújtott jogsértés megjelölését és a bírság mértékét, a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, valamint a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokat abban az esetben, ha a bíróság a keresetet elutasító vagy a közigazgatási határozatot megváltoztató döntést hozott, a honlapján történő közzététel útján szintén nyilvánosságra hozza.”
(4) Az Mvt. 83/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a munkavédelmi hatóság tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak,
a) a (2) bekezdésben foglalt adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé,
b) – ha az (5) bekezdés szerinti adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.”
(5) Az Mvt.
a) 5. §-ában a „Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.)”,
b) 70/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyve” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
c) 70/A. § (3) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.-nek”,
d) 74. §-ában az „a Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe az „az Mt.-ben”,
e) 82/A. §-ában a „Munka Törvénykönyve 106/A. §-ában” szövegrész helyébe az „Mt. 295. § (1) bekezdés e) pontjában”
szöveg lép.
31. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 12. § (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói hozzájárulás fizetésére – a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett. E rendelkezést csak a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.”
(2) Az Öpt. 28. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” szöveg lép.
32. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 104. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. § (3) bekezdése],”
(2) Az Rtv. 4/A. § (3) bekezdésében a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény” szöveg lép.
33. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak
a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá
b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 288. §) során kötött egyezséget.
(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.
(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.”
(2) A Vht. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.”
(3) A Vht. 66. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:)
„a) a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,”
34. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7. § (4) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 63. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg lép.
35. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra alkalmazandó közös műszaki követelmények és közigazgatási eljárások tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 859/2008/EK európai bizottsági rendelet (a továbbiakban: 859/2008/EK rendelet) e törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel együttesen alkalmazandó.”
(2) Az Lt. 29/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit a 29/B–29/I. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a lajstromba felvett, gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén munkavállalóként szolgálatot teljesítő légijármű-vezető, hajózó navigátor, hajózó mérnök (a továbbiakban együtt: hajózó személyzet) és légiutas-kísérő tekintetében.
(2) A 29/B–29/I. §-okban foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység céljából üzemben tartott légi jármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében is.”
(3) Az Lt. „A hajózó személyzetre és a légiutas-kísérőre vonatkozó külön rendelkezések” alcíme a következő 29/B–29/I. §-okkal egészül ki:
„29/B. § A 29/C–29/I. §-ok alkalmazásában munkaidő: szolgálati idő, repülési szolgálati idő és blokkidő; az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a légi jármű vezetési idő, be- és kirakodásra fordított idő, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött idő, az utasok fedélzeti kiszolgálásával töltött idő, a légi jármű takarításával és karbantartásával, átvizsgálásával töltött idő, valamint a légi jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység ideje, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a légi személyszállítással és légi árufuvarozással összefüggésben felmerülő hatósági eljárások időtartama.
29/C. § (1) A hajózó személyzet és a légiutas-kísérő teljes szolgálati ideje – beleértve a rendkívüli munkavégzés és az ügyelet idejét is – az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2) A 859/2008/EK rendeletben meghatározott napi repülési szolgálati idő a hajózó személyzet tagjainak, valamint a légiutas-kísérők számának bővítésével az a) és b) pontokban meghatározott feltételek betartásával hosszabbítható meg:
a) a repülőgép típus üzemeltetéséhez szükséges minimális létszámú hajózó személyzet, illetve légi-utaskísérő személyzet 1 fővel történő bővítése két órával, 2 fővel történő bővítése négy órával, 3 fővel történő bővítése hat órával hosszabbítja meg a napi repülési szolgálati időt,
b) a meghosszabbítás idejével megegyező időt minden hajózó személyzeti tag és légiutaskísérő pihenéssel tölti a repülőgép fedélzetén.
29/D. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére is figyelemmel készíti el a hajózó személyzet és légiutas-kísérő munkaidő-beosztását.
(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató által megállapítható munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet.
29/E. § (1) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő tekintetében a munkáltató osztott napi munkaidőt is előírhat.
(2) Ha a munkáltató a hajózó személyzet és a légiutas-kísérő számára a munkaidő-megszakítás tartamára szállodai elhelyezést biztosít és a szállodai elhelyezés időtartama
a) a kettő órát eléri, de a hét órát nem haladja meg, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 50%-ával hosszabbítja meg;
b) a hét órát meghaladja, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 75%-ával hosszabbítja meg;
c) a hét órát meghaladja és a szállodai tartózkodás az indulási hely helyi ideje szerinti 20.00 és 08.00 óra közé esik, a szállodai tartózkodás időtartama a beosztás szerinti napi repülési szolgálati időt a szállodai tartózkodás hosszának 100%-ával hosszabbítja meg.
29/F. § (1) A munkáltató a 859/2008/EK rendeletben meghatározott pihenőidőt annyiszor harminc perccel növeli meg, ahányszor egy óra időzóna különbség van a szolgálat kezdési helye és befejezési helye között, ha az időzóna különbség a szolgálat kezdési és befejezési helye között három óra vagy több.
(2) A hajózó személyzet és légiutas-kísérő részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább kilencvenhat olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
29/G. § A hajózó személyzet és légiutas-kísérő számára naptári évenként legfeljebb 300 óra rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés rendelhető el.
29/H. § A hajózó személyzet és légiutas-kísérő alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásának ideje alatti kötelező egészségügyi vizsgálat költségeit a munkáltató viseli.
29/I. § A hajózó személyzetre és légiutas-kísérőre az Mt. 92. §, 94. § (3) bekezdés, 99. § (1)–(3) bekezdés, 100. §, 104. § (1) és (4) bekezdés, 105. §, továbbá a 109. § (1) bekezdés nem alkalmazható.”
(4) Az Lt. 61/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Társaság társadalmi közszükségletet kielégítő, rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató.”
(5) Az Lt. a 63. §-t követően a következő alcímmel és 63/A–63/C. §-okkal egészül ki:
„A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésen részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések
63/A. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit a 63/B. §-ban foglalt eltéréssel, az Mt. rendelkezéseit a 63/C. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni a léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók (a továbbiakban: léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók), valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyek esetében.
63/B. § (1) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § szerinti átirányítás, 105. §-a szerinti kiküldetés, 106. §-a szerinti kirendelés és 150. § (1) bekezdése szerinti más munkáltatónál történő munkavégzés időtartama naptári évenként a száztíz munkanapot vagy ezerháromszázhúsz órát – kollektív szerződés eltérő rendelkezése, vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – nem haladhatja meg.
(2) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók esetében a légiközlekedést súlyosan akadályozó, elháríthatatlan és előre nem látható olyan ok felmerülése esetén, amely a légiforgalom jelentős mértékű csökkenését eredményezheti, a munkáltató évi 5 nap szabadságot a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (5) bekezdésétől eltérően is kiadhat.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékű a légiforgalom csökkenése, amennyiben az előre nem látható ok a felmerülését megelőző nap forgalmához képest legalább 40%-os forgalmi visszaesést eredményez.
63/C. § (1) A léginavigációs szolgáltatást végző szervezet léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében tanulmányi szerződést köthet természetes személlyel (a továbbiakban e § alkalmazásában: másik fél), amelyben a léginavigációs szolgáltatást végző szervezet vállalja a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges képzés és vizsgák költségeinek viselését, továbbá a képzés sikeres befejezését követően munkaviszony létesítését, a másik fél pedig kötelezi magát a léginavigációs szoláltatást nyújtó munkakör betöltéséhez szükséges képzés elvégzésére, vizsgák teljesítésére, valamint arra, hogy a képzés befejezését követően a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel munkaviszonyt létesít, és azt a tanulmányi szerződésben meghatározott ideig fenntartja.
(2) A munkaviszony fenntartására vonatkozó, tanulmányi szerződésben rögzített kötelezettség a tíz éves időtartamot nem haladhatja meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tanulmányi szerződés megszegésének minősül különösen, ha a másik fél
a) a léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkakör betöltése érdekében szükséges képzést a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam alatt nem végzi el, vagy
b) a szükséges vizsgákat a szerződésben előírt határidőig nem teljesíti, vagy
c) a sikeres vizsgát követően a tanulmányi szerződésben rögzített határidőig nem létesít munkaviszonyt a léginavigációs szolgáltatást végző szervezettel, vagy
d) munkaviszonya a tanulmányi szerződésben rögzített időtartam letelte előtt a másik fél felmondásával megszüntetésre kerül, vagy
e) olyan magatartást tanúsít, amelyre tekintettel munkaviszonya megszüntetésének van helye.
(4) A tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás nem követelhető vissza, – amennyiben a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, vagy a munkaviszonyt a munkáltató – a (3) bekezdés e) pontban meghatározott kivétellel – felmondással szüntette meg.”
(6) Az Lt.
a) 63/A. §-ában az „A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit a 63/B. §-ban foglalt eltéréssel, az Mt. rendelkezéseit a 63/C. §-ban foglalt eltéréssel” szövegrész helyébe az „Az Mt. rendelkezéseit a 63/B–63/C. §-okban foglalt eltéréssel”,
b) 63/B. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Mt. 53. § (2) bekezdése”, valamint az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 83/A. § szerinti átirányítás, 105. §-a szerinti kiküldetés, 106. §-a szerinti kirendelés és 150. § (1) bekezdése szerinti más munkáltatónál történő munkavégzés” szövegrész helyébe az „az Mt. 53. § (1) bekezdés szerinti munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy munkaszerződéstől eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatás”,
c) 63/B. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (5) bekezdésétől” szövegrész helyébe az „az Mt. 122. § (4) bekezdésétől”
szöveg lép.
36. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„14. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.”
37. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 73. §-ában a „Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvénynek” szöveg lép.
38. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37/A. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,)
„g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § f) vagy g) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig.”
(2) A Hszt. a „Rendelkezési állomány” alcímet megelőzően a következő 43/C. §-sal egészül ki:
„43/C. § (1) A hivatásos állomány tagja – beleegyezésével – vezetői, oktatói és kiképzői feladatokra, határozott vagy határozatlan időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A vezénylésre a 43. § (1)–(3) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztásokat, továbbá azok e törvény szerinti besorolását a Kormány az NKE Fenntartói Testület – a felügyelő miniszterek jóváhagyásával előterjesztett – javaslatára rendeletben állapítja meg. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.
(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat az eredeti fegyveres szerv folyósítja. A vezetői és oktatói szolgálati beosztásba vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja az eredeti fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.
(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében, vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében – az NKE rektorának kezdeményezésre – külföldi szolgálatra vezényelhető. A külföldre vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, az eredeti fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti.
(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) A Hszt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A hivatásos állományú szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állományú szülő gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára az Mt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(4) A Hszt. 103. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)
„b) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 40%-a,”
(5) A Hszt. 103. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állomány illetménykiegészítésének mértéke:)
„b) a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél, az országos parancsnokságon, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, valamint az NKE-n a beosztási illetmény 20%-a,”
(6) A Hszt. a 116/B. §-t követően a következő alcímmel és 116/C. §-sal egészül ki:
„Vezetői juttatások
116/C. § A fegyveres szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője és helyettesei részére biztosítható vezetői juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.”
(7) A Hszt. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„264/A. § A rendőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg.”
(8) A Hszt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § (1) E törvény 91. §-a, 95/A. §-a és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 49. §-a az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 3b. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(9) A Hszt.
a) 44. § (2) bekezdésében az „a 43. §” szövegrész helyébe az „a 43. § – az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § –”,
b) 46. § (2) bekezdés f) pontjában az „a 43. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés”,
c) 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe a „munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.)”,
d) 58. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvének” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
e) 61. § (3) bekezdésében az „a 43. § szerinti vezénylés,” szövegrész helyébe az „a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés,”
f) 63. § (6) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.”,
g) 64. § (1) bekezdésében a „közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti”,
h) 86. § (6) bekezdésében az „A Munka Törvénykönyvében” szövegrész helyébe az „Az Mt.-ben”,
i) 210/A. § (1) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.”
j) 342. § (1) bekezdés c) pontjában az „az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit;” szövegrész helyébe az „a rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, valamint az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit, valamint a vezetői juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét;”
k) 6/B. számú mellékletében a „budapesti rendőrfőkapitány” szövegrész helyébe az „a Készenléti Rendőrség parancsnoka, a budapesti rendőrfőkapitány”
szöveg lép.
39. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed)
„a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki, illetve amely a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is –, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat,
b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre”
[(a továbbiakban együtt: foglalkoztató)]
(2) A Met. 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően e törvény hatálya kiterjed]
„b) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére.”
(3) A Met. 1. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
