a) 11. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 17. § (5) bekezdésében „az okmányirodánál” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
c) 20. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe „járási hivatalt” szöveg,
d) 52. § (7) bekezdés l) pontjában és az 54. § (7) bekezdés i) pontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe „felügyeletéért” szöveg,
e) 116. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szövegrész helyébe a „kormányhivatalhoz”,
f) 116. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,
g) 3. melléklet G) pont 5. és 7. alpontban „Az okmányiroda” szövegrész helyébe „A járási hivatal” szöveg
lép.
(2) Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
„u) a járási hivatal.”
57. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10. § (3) bekezdésében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál” szöveg lép.
58. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
59. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 12. § (2) bekezdésben az „ellenőrzési” szövegrész helyébe a „felügyeleti” szöveg lép.
60. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § (3) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező]
„b) helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei,
c) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),
d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző),”
(2) A Ket. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.”
(3) A Ket. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.”
(4) A Ket. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosban működő hatóság a főváros, a társulás pedig a társulás egész területéről idézhet.”
(5) A Ket. 107. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta.
(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a polgármester vagy a jegyző járt el.”
(6) A Ket.
a) 20. § (5) bekezdésében a „társulás” szövegrész helyébe a „társulás vagy a jegyző” szöveg,
b) 20. § (5), (6) és (8) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
c) 23. § (3) bekezdés a) pontjában a „Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
d) 41. § (8) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
e) 106. § (4) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
61. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)
a) 10. §-ában az „önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője)” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében a „Hivatallal és az önkormányzat jegyzőjével” szövegrész helyébe a „Hivatallal, az önkormányzat jegyzőjével és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
c) 28. § (2) bekezdésében az „illetékes önkormányzat jegyzőjétől” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,
d) 28. § (3) bekezdésében az „illetékes önkormányzat jegyzője határozattal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,
e) 51. § (8) bekezdésében az „Az illetékes önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
f) 51. § (9) bekezdésében az „Az önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „A járási hivatal” szöveg,
g) 57/B. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalhoz” szöveg
lép.
62. § A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény
a) 1. § (2) bekezdésében a „gyámhivatalra” szövegrész helyébe a „gyámhatóságra” szöveg,
b) 6. § (5) bekezdés b) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 9. § (3) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg
lép.
63. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási hatáskörű szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
64. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 2. számú melléklete I.5. pontjában és 3. számú melléklete II.11. pontjában a „gyámhivatali” szövegrész helyébe a „gyámhatósági” szöveg,
b) 2. számú melléklet II.1. a) pontjának ac) alpontjában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg
lép.
65. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében az „okmányiroda” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
66. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés o) pontjában az „okmányiroda” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
67. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A menekültügyi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság, valamint a járási hivatal döntését megváltoztathatja.”
(2) A Met.
a) 32/A. § (2) bekezdésében, 32/B. § (2) bekezdésében, 85. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe „járási hivatal” szöveg,
b) 87. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg
lép.
68. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/A. § (1) bekezdésében „az illetékes jegyzőhöz” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, 33/A. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.
69. § (1) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Ett.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdésének a)–f) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). Az európai területi társulásban a Kbt. 6. § (1) bekezdésének a)–f) pontja szerinti szerv akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik.”
(2) Az Ett. 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha]
„b) az állam kivételével a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező nem rendelkezik hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,”
(3) Az Ett.
a) 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) és (3) bekezdésében, a 10. § (2)–(3) bekezdésében, a 13. §-ában, a 14. § (4) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdés b) pontjában és (3)–(4) bekezdésében, a 16. §-ában, valamint a 19. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe „Fővárosi Törvényszék”,
b) a 9. §-ában a „Fővárosi Bíróságnál” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszéknél”,
c) a 10. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszékhez”
szöveg lép.
70. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (3) bekezdésében az „az illetékes jegyzőhöz” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, 16. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.
71. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 1. § d) pontjában a „külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, a 32/B. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a 45. § (2) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe „járási hivatal” szöveg lép.
72. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. § (3) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg lép.
73. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében a „körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.
74. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a) 24. § (1) bekezdésében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében és 33. §-ában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,
c) a 28. § (2) bekezdés e) pontjában a „gyámhivatalt” szövegrész helyébe a „gyámhatóságot” szöveg
lép.
75. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve – erre vonatkozó írásbeli kérelmére – adatot szolgáltat]
„k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintő hatósági eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzője és az elhelyezési helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala”
[részére.]
76. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg lép.
77. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.
(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet alapján önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.
(3) A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek.”
(2) A Khtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveit, valamint a járási hivatal szakigazgatási szerveit (a továbbiakban: járási szakigazgatási szerv) a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik.”
(3) A Khtv. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat – a 20/B. §-ban meghatározott kivétellel – a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.
(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.”
(4) A Khtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.”
(5) A Khtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)–(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges.”
(6) A Khtv. 20. § a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[A fővárosi és megyei kormányhivatal]
„a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mötv. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mötv. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)–e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai
ellátásában,”
(7) A Khtv. a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A–20/E. §-okkal egészül ki:
„9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal
20/A. § (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként kijelölt városban van.
(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.
20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.
20/C. § (1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.
(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E szakasz tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség ellátása is.
(3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.
(4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik:
a) lemondásával,
b) felmentésével,
c) halálával,
d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
e) összeférhetetlenségének megállapításával.
(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a hivatalvezető országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen.
(7) A hivatalvezető illetményére és az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20/D. § (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető-helyettes felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.
20/E. § A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.”
(8) A Khtv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a járási hivatalok – kivéve a fővárosi kerületi hivatalok – székhelyeit, illetékességi területét,
b) a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladat- és hatásköreit, a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait, a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit
c) a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályait
rendeletben határozza meg.”
(9) A Khtv. 25. § (5) bekezdésében a „gyámhivatalnál” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnál” szöveg lép.
78. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdés d) pontjában az „ellenőrzéséért” szövegrész helyébe a „felügyeletéért” szöveg lép.
79. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában és az 1. melléklet II. 2. pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
80. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A polgármester]
„a) elrendeli a település lakosságának polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,”
(2) A Hvt. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A helyi védelmi bizottság elnöke
a) megállapítja a helyi jellegű szolgáltatások és szolgáltatásra kötelezettek körét,
b) nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.”
(3) A Hvt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül
a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,
b) a megyei jogú város polgármestere,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatója,
d) a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,
e) a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,
f) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
g) a vízügyi igazgatási szerv képviselője,
h) a megyei védelmi bizottság titkára.”
(4) A Hvt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A megyei védelmi bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vevő, állandó meghívottak körét a Kormány rendeletben állapítja meg. A megyei védelmi bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.”
(5) A Hvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járásokban és a fővárosi kerületekben helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottságok illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi kerületekhez igazodik.”
(6) A Hvt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
b) a központi államigazgatási szervek területi szervének vezetője,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője,
d) különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője.”
(7) A Hvt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a járási hivatal részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből és céltámogatásból, továbbá a helyi védelmi bizottság illetékességi területéhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.”
(8) A Hvt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi védelmi bizottság a szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg, amelyhez a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.”
(9) A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a járási hivatal minden kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.”
(10) A Hvt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járási hivatal vezetője, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.”
(11) A Hvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei védelmi bizottság utasításai szerint látja el.”
(12) A Hvt. 28. § (1) bekezdésében, 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „honvédelmi körzetben” szövegrész helyébe a „illetékességi területén” szöveg lép.
(13) A Hvt. 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „honvédelmi körzetre” szövegrész helyébe a „illetékességi területére” szöveg lép.
(14) A Hvt. 28. § (2) bekezdés d) pontjában, 29. § (2) bekezdés e) pontjában „a honvédelmi körzet” szövegrész helyébe „az illetékességi területe” szöveg lép.
81. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.
82. § (1) Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője közreműködik
a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok, potenciális hadkötelesek lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában,
b) a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában.”
(2) A Haktv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének megfelelően a sorozás helye szerinti település szerint illetékes járási hivatal vezetője által határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt.”
(3) A Haktv. 1. § d) pontjában a „polgármester” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetője” szöveg lép.
(4) A Haktv. 17. §-ában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetőjének” szöveg lép.
(5) A Haktv. 19. § (2) bekezdésében, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetője” szöveg lép.
83. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel 2012. január 1-jén lép hatályba.”
(2) A Mötv. 144. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2–15. §, 17–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–26. §, a 27. § (3)–(4) bekezdés, a 41–51. § (3) bekezdés, az 51. § (5) bekezdés – 62. §, a 65–68. §, a 71. §, a 79–105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111–131. §, a 143. § (1) bekezdés a), c) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)–d), g), h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba.”
(3) A Mötv. 144. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 16. § és a 143. § (1) bekezdés d) pontja 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.”
84. § (1) A Kttv. 134. § (4) bekezdésében a „helyi és körzeti (nem megyei)” szövegrész helyébe „járási (fővárosi kerületi)” szöveg lép.
(2) A Kttv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 134. § (4) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:
a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20%-a,
b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15%-a,
c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a.”
(3) A Kttv. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. § Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalban, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalán belül működő integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20%-a.”
(4) A Kttv. 180. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]
„d) a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló,”.
85. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, az 55. § (6) bekezdésében és 60. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, a 60. § (1) bekezdésében a „jegyzőtől” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg lép.
86. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 38. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,
b) 39. § (2) bekezdés a) pontjában és a 44. § (3) bekezdés a) pontjában a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg
lép.
87. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit,
b) az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint ingó- és ingatlanállomány felmérésének és meghatározásának szabályait,
c) a járási biztos részletes feladatait
rendeletben szabályozza.
88. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 8. § a) pontja, 9–10. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 14. §, a 15. § (2)–(5) bekezdése, a 18. §, a 19. § (1) bekezdés a)–c) pontja, a 20. § (1)–(7), a (8) bekezdés a)–m) és o) pontja, a (9) bekezdése, a 21. §, a 23. § d) és e) pontja, a 25. § b) pontja, a 26–27. §, a 29–30. §, a 32. §, a 34. § (1)–(5) bekezdése, a 35. § (1)–(6) bekezdése, (7) bekezdés 1–23. pontja és 25–38. pontja, a 36. §, a 38–39. §, a 40. § a) pontja, a 43. § (1) bekezdése, a 44–48. §, az 50. §, az 52–55. §, az 56. § (1) bekezdés b)–c) és g) pontja, az 57. §, a 60. § (1)–(5) bekezdése és a (6) bekezdés a) pontja, a 61. § a)–f) pontja, a 62. §, a 64–68. §, a 70–75. §, a 77. § (1)–(4), (7) és (9) bekezdése, a 80. § (1)–(2) és (4)–(14) bekezdése, a 82. §, a 84. § (1)–(3) bekezdése, a 85–86. § és a 91. § (1)–(4) bekezdése, az (5) bekezdés a) pontja, (6) bekezdése és a (7) bekezdés a)–g) és i)–k) pontja 2013. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 91. § (8) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
89. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés alapján készített feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.
(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 98. §-a, 99. § (1) bekezdése és 100. § (1) bekezdés b) pontja.
(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. § (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni 2012-ben a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv esetében, hogy az alapilletmény-eltérítés mértéke az első hat hónap teljesítményértékelése alapján 2012. július 31-ig módosítható a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője döntésével és a kormánymegbízott egyetértésével. Az alapilletmény-eltérítés 2012. január 1-jétől érvényes, azzal, hogy az alapilletmény-csökkentésére csak a megállapítás napját követő naptól kerülhet sor.
(4) Ezen törvény alapján 2013. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggésben folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.
90. § E törvény 13. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, 23. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján, 25. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, 40. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 34. cikk (1) bekezdése alapján, a 80. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján és a 83. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
91. § (1) Hatályát veszti a hatásköri törvény
a) 92. § (9)–(10) bekezdése
b) 137. §-a,
c) 145. § (3) bekezdésében a „vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Nytv.
a) 7/A. §-a,
b) 18. § (2) bekezdésében az „a településen, illetőleg” szövegrész,
c) 27. § (1) bekezdése,
d) 27. § (3) bekezdésében az „a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél” szövegrész,
e) 47. § (1) bekezdés b) pontja,
f) 47. § (2) bekezdés e) pontjában „az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá” szövegrész,
g) 47. § (4) bekezdése.
(3) Hatályát veszti az Szt.
a) 4/A. § (2) bekezdése,
b) 18. § g) pontjában az „és a térítési díj” szövegrész,
c) 32/D. § (5) bekezdése,
d) 65/A. § (4) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
a) 90/A. §-a és az azt megelőző alcím,
b) 91. § (1) bekezdéséből „– a jegyző 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével –” szövegrész.
(5) Hatályát veszti a Hartv.
a) 34/E. §-a
b) mellékletének
ba) 9. pontja,
bb) 22. pontja,
bc) 23. pontjában az „és a megyei” szövegrész.
(6) Hatályát veszti a Gyvt.
a) 16. § (1) bekezdés c) pontja,
b) 135. § (1) bekezdés b) pontja.
c) 138. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a térítési díj” szövegrész.
(7) Hatályát veszti
a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „, a képviselőtestület hivatal ügyintézője” szövegrész, valamint a 40. § (4) bekezdésében a „, a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjére” szövegrész,
b) a Tft. 88/A. § (1) bekezdésében a „kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélye szükséges” szövegrész, a 88/A. § (2) és (3) bekezdése, a 88/B. §-a és a 88/C. §-a,
c) az Inytv. 68. § (3) bekezdése, a 75. § (3) bekezdése és a 90. § (5) bekezdés a) pontja,
d) a Hgt. 59. § (1) bekezdés i) pontja,
e) a Tszt. 59. §-a,
f) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény 38. § (3)–(10), (12) és (13) bekezdése,
g) az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény,
h) a Khtv. 19. § (3) bekezdése,
i) a Hvt. 27. § (2) és (3) bekezdése, és 29. § (2) bekezdésének a) és b) pontja,
j) a Haktv. 1. § e) pontjában az „önkormányzati,” szövegrésze,
k) a Kttv. 1. § e) pontjában az „és hatósági igazgatási társulása” szövegrész, valamint a 248. § (2) bekezdésében a „vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője” és a „, valamint a társuláshoz” szövegrész,
l) az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdésében a „törvénysértésre hivatkozással” szövegrész.
(8) Hatályát veszti a Khtv. 20/C. § (6) bekezdésében az „országgyűlési képviselő legyen, valamint” szövegrész.
Alulírott .................................., mint a .................................. Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon ........................ – az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a járások kialakításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
Budapest, 2012. .....................................
.....................................................
átadó
