1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) 36. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok - amennyiben azok nem minősített adatok - az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.”
2. § Az MNB törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:
a) a 4. § (1)-(7) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntés,
b) az a) pontban foglalt hatáskör körében a 9. § (1) bekezdése szerinti döntés,
c) az a) pontban foglalt hatáskör körében a 10. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés,
d) az a) pontban foglalt hatáskör körében a 11-13. §-ban meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés,
e) a Monetáris Tanács ügyrendjének megállapítása, továbbá
f) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal.”
3. § Az MNB törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.”
4. § Az MNB törvény 46. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel.”
5. § Az MNB törvény 46. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.”
6. § Az MNB törvény 46. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé.”
7. § Az MNB törvény 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.”
8. § Az MNB törvény 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.”
9. § Az MNB törvény 77. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„77. § (1) A 46. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.”
(2) A 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.””
10. § Hatályát veszti az MNB törvény 34. §-a.
11. § Hatályát veszti az MNB törvény 46. § (17) bekezdése.
12. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2013. január 2-án hatályát veszti.
13. § A 2-9. § és a 11. § az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
