1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatásköri vagy illetékességi összeütközést megállapító és kijelölést kezdeményező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.”
2. § (1) A Pp. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél – illetőleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó – utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján.
(1a) A hirdetmény tartalmazza
a) a kifüggesztés, a bíróságok központi internetes honlapján történő közzététel esetén pedig a közzététel napját,
b) az eljáró bíróság megnevezését,
c) a bírósági ügyszámot,
d) a címzett nevét és utolsó belföldi lakóhelyét (székhelyét), ennek hiányában tartózkodási helyét,
e) azt az okot, amelynek következtében a hirdetményi kézbesítés szükségessé vált és
f) a figyelemfelhívást az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre és arra, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a bíróság kezelőirodáján átveheti.”
(2) A Pp. 102. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot – ha a bíróság másként nem rendelkezik – a hirdetménynek a bíróság hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.”
3. § A Pp. 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője írásban vagy a tárgyaláson kérheti, hogy a részére kiadható iratot elektronikus formában az általa megjelölt e-mail címre továbbítsa a bíróság, ha az irat
a) elektronikus formában,
b) elektronikus okiratként vagy
c) a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll.
(5a) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az irat továbbításáért nem kell illetéket fizetni. Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre [119. § (5) bekezdés a) pont], ha a bíróság a papír alapú iratot informatikai eszköz alkalmazásával szerkesztette meg; az elektronikus formában rendelkezésre álló irat nem hiteles kiadmány, az bizonyítékként nem használható fel.”
4. § A Pp. 126. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésőbb a tárgyaláson vagy a bíróság által megjelölt határidőn belül nyilatkoznia kell, s elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitűzött határnap előtt benyújthatja vagy jegyzőkönyvbe mondhatja [94. § (4) bekezdése]. Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetőleg az arról készített jegyzőkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesíti, ha pedig erre már nincs elegendő idő azt a tárgyaláson adja át.
(4) Ha az ügy körülményei azt indokolják, így ha a 124. § (3)–(4) bekezdésében foglalt intézkedés megtételére van szükség, a bíróság az idézésben a (3) bekezdésben megjelölt alperesi nyilatkozat megtételére a tárgyalás napját megelőző határidőt állapíthat meg. A határidő nem lehet kevesebb tizenöt napnál. A bíróság ezt követően – ha a tárgyalási határnapig rendelkezésre álló idő ezt lehetővé teszi – a felperest tizenöt napos határidővel az alperesi nyilatkozatban foglaltakra vonatkozó álláspontjának közlésére hívja fel.”
5. § A Pp. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A keresetlevélnek a 130. § alapján való elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen – a 121. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.”
6. § (1) A Pp. 271. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nincs helye felülvizsgálatnak]
„c) a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, illetve a perköltségre vonatkozó rendelkezései ellen,
d) a jogerős határozatnak csupán a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős határozatnak csupán az indokolása ellen,”
(2) A Pp. 271. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nincs helye felülvizsgálatnak]
„i) a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet ellen,”
7. § A Pp. 271. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre.”
8. § A Pp. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben
a) a 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt perekben és
b) a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben.”
9. § A Pp. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„272. § (1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
(2) A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
(3) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.
(4) A felülvizsgálati kérelemhez – ha arra korábban nem került sor – csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.
(5) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, a jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.”
10. § A Pp. 275. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a határozat – a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabályt sért, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.”
11. § A Pp. 326. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Azokban a közigazgatási perekben, amelyekben törvény alapján az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a törvényszék által első fokon hozott határozatok tekintetében – ha törvény a fellebbezést megengedi – a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.
(10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot
a) ha az összeütközés a területén levő törvényszékek között merült fel, továbbá ha a területén levő törvényszék kizárása esetén a területén levő másik törvényszék kijelölhető, az ítélőtábla,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a Kúria
jelöli ki.”
12. § A Pp. 340/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/A. § (1) A 271. § (1) bekezdés a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye.
(2) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító,
b) a bírságot kiszabó és
c) a kisajátítási
ügyekben, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az egymillió forintot nem haladja meg.
(3) A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
(4) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az első fokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.
(5) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti.”
13. § A Pp. 358. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nincs helye felülvizsgálatnak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint a 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak, ha
a) a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége vitás,
b) a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény vitás vagy
c) a fegyelmi vétség miatt vagy a méltatlansági eljárásban alkalmazott jogkövetkezmény vitás.”
14. § (1) A Pp. a Perújítás alcímet követően a következő 358/A–358/C. §-sal egészül ki:
„358/A. § (1) A munkaügyi bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye.
(2) A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon túli időre munkabérkövetelést sem támaszthat.
Munkavállalói költségkedvezmény
358/B. § Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per
358/C. § A Kormánytisztviselői Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) határozatának felülvizsgálata iránti perben e Fejezet rendelkezései irányadók a jelen alcímben foglalt eltérésekkel.”
(2) A Pp. 359. §-a, az azt követő alcíme és 359/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„359. § (1) A keresetlevelet az ellenérdekű féllel szemben, a Döntőbizottsághoz benyújtva kell előterjeszteni. A keresetlevél benyújtásának a Döntőbizottság határozata végrehajtására halasztó hatálya van.
(2) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a Döntőbizottság határozatának a számát,
b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint
c) ha a Döntőbizottsági eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást.
(3) A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106–110. §). A Döntőbizottság a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
(5) A per elintézéséből – a 350. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül – ki van zárva és abban bíróként nem vehet részt az sem, aki a Döntőbizottság határozatának meghozatalában részt vett, vagy akit a Döntőbizottság határozatának alapjául szolgáló eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.
359/A. § (1) A munkaügyi bíróság a Döntőbizottság határozatát végzéssel teljes egészében hatályon kívül helyezi, és a Döntőbizottságot új eljárásra utasítja, ha nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. Ha a Döntőbizottság a hatáskörét túllépve járt el, vagy hatáskörének hiányát jogszabálysértéssel állapította meg, a határozatot a munkaügyi bíróság ebben a részében helyezi hatályon kívül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a munkaügyi bíróság a Döntőbizottságot nem utasíthatja újabb eljárásra, hanem érdemben dönt, és a megtámadott határozatot egészben vagy részben megváltoztatja, vagy a keresetet elutasítja. Ha a felek között egyezség jött lére, a munkaügyi bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében a határozatot hatályon kívül helyezi.”
15. § A Pp. a Nyolcadik részt megelőzően a következő 394/F. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az elektronikus kommunikáció szabályai
394/F. § (1) Ahol e törvény elektronikus kommunikációt rendel, ott a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bíróság a következő, a Ket. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, illetve az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:
a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, ideértve a meghatalmazások kezelését is,
b) azonosítási szolgáltatás,
c) kézbesítési szolgáltatás, ideértve a biztonságos kézbesítési szolgáltatást is,
d) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
e) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
f) elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,
g) elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,
h) központi azonosítási ügynök,
i) összerendelési nyilvántartás.”
16. § A Pp.
a) 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „tízmillió” szövegrész helyébe a „harmincmillió” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés fa) alpontjában a „törvényességi felügyeletet” szövegrész helyébe a „törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést” szöveg,
c) 320. § (1) bekezdésében az „az Ötödik Rész” szövegrész helyébe az „a Hatodik Rész” szöveg,
d) 324. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,
e) 394/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „elektronikus úton, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kerülhet sor” szövegrész helyébe az „elektronikus úton kerülhet sor” szöveg,
f) 394/C. §-ában a „2013. április 1.” szövegrész helyébe a „2014. február 1.” szöveg,
g) 394/C. § a) pontjában a „keresetlevelet” szövegrész helyébe a „vállalkozás a keresetlevelet” szöveg,
h) 394/D. § (1) bekezdésében a „2013. március 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. október 1-ig” szöveg, a „2012. január 1.” szövegrész helyébe a „2013. január 1.” szöveg, a „2013. április 1.” szövegrész helyébe a „2013. október 2.” szöveg,
i) 394/E. § (2) bekezdésében a „2013. március 31.” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 1.” szöveg
lép.
17. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet a következő 23. és 24. §-sal egészül ki:
„23. § A Pp.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvénnyel módosított 23. § (1) bekezdés a) pontját az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 16. § a) pontjának hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
24. § A Pp.-nek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvénnyel megállapított 271. § (1) bekezdés c), d) és i) pontját, 271. § (2) és (4) bekezdését, 272. §-át, 275. § (4) bekezdését, 340/A. §-át és 358. § (2) és (3) bekezdését az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 6–10., 12. és 13. §-ának hatályba lépését követő 60. nap után jogerőre emelkedett határozatok tekintetében kell alkalmazni.”
18. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/F. § (1) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
19. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/H. §-ában a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
20. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bírósági közvetítés illetékmentes.”
21. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(7) Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:
a) a csődeljárásban a csődeljárás elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat, a vagyonfelügyelő felmentése tárgyában hozott határozat, az egyezség elbírálása tárgyában, illetve a csődeljárás befejezetté nyilvánítása tárgyában hozott határozat, valamint a felek által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;
b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő határozat, kivéve, ha az eljárás a cégbíróság értesítése alapján indult;
c) a felszámolási eljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése tárgyában hozott határozat, valamint a felszámoló felmentése tárgyában hozott határozat;
d) felszámolási eljárásban az egyezségi tárgyalás megtartása és az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozat;
e) a felszámolási eljárás 27. § (6) bekezdés és 45/A. § szerinti megszüntetése tárgyában hozott határozat;
f) felszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény és a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;
g) felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozott érdemi határozat;
h) a felszámolási zárómérleggel és a vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogás tárgyában megtartott tárgyalás és a kifogás tárgyában hozott határozat;
i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve, ha a befejezésre egyszerűsített módon kerül sor olyan felszámolási ügyben, ahol a felszámolási eljárást kényszer-végelszámolás előzte meg;
j) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)–i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;
k) csődeljárásban és felszámolási eljárásban a bírságot kiszabó határozatok.”
22. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Pltv.) 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.”
23. § A Pltv. 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a polgár valamely hatóság, bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség előtti ügyintézés során személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal azonosítja magát, akkor e szerv az igazolvány 17. § (4) bekezdés szerinti ellenőrzése céljából jogosult rögzíteni az okmányazonosítót és azt a 17. § (4) bekezdés szerint ellenőrizni. Az ellenőrzést követően a szerv az okmányazonosítót haladéktalanul köteles törölni, csak az ellenőrzés eredményét tárolhatja.”
24. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szatv.) a következő 10/C. és 10/D. §-sal egészül ki:
„10/C. § (1) Ha valamely adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ a polgár azonosítására, a polgár jelen § rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal is igazolhatja személyazonosságát, feltéve, hogy azt a polgár a külön jogszabály szerinti ügyintézési rendelkezésében megengedte.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő a polgár által használt személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítóját tartalmazó közhiteles nyilvántartás kezelőjének átadja a polgár által használt személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítóját. Az okmányazonosítót tartalmazó közhiteles nyilvántartás kezelője átadja az okmányazonosítóhoz tartozó, titkosított kapcsolati kódot az összerendelési nyilvántartást vezető szervnek.
(3) Az összerendelési nyilvántartást vezető szerv az adatátadás alapján megküldi az adatkezelő által igényelt azonosító kódot tartalmazó közhiteles nyilvántartás kezelője részére az igényelt azonosító kódhoz tartozó, titkosított kapcsolati kódot. A megkeresés alapján az igényelt azonosító kódot tartalmazó közhiteles nyilvántartás kezelője megküldi az adatkezelő részére az igényelt azonosító kódot, feltéve, hogy az adatkezelő az igényelt azonosító kód kezelésére jogosult.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adategyeztetés az adatkezelő által képzett egyedi tranzakciós kódra hivatkozással történik. Az egyedi tranzakciós kód képzési szabályait az adatkezelő határozza meg, azzal, hogy az egyedi tranzakciós kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal, a személyazonosító jellel, valamely okmányazonosítóval vagy bármely egyéb, az adatkezelő által használt azonosítóval, továbbá nem származtatható azokból.
(5) Az adatkezelő az adatlekérdezést követően haladéktalanul törli a polgár által az (1)–(4) bekezdés szerinti adatlekérdezés érdekében a (2) bekezdés szerint megadott okmányazonosítót, amelynek kezelésére egyébként nem jogosult.
10/D. § (1) Ha valamely adatkezelő törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót használ, a polgár a jelen § rendelkezései szerint az adatkezelő által használt azonosítót igazoló igazolvány helyett elektronikus azonosítás útján is igazolhatja az azonosítót, illetve személyazonosságát, feltéve, hogy azt a polgár a külön jogszabály szerinti ügyintézési rendelkezésében megengedte.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az adatkezelő olyan módon azonosítja elektronikus úton a polgárt, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető, és a (3) bekezdésben foglaltak szerint személye valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen.
(3) A polgár személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az azonosítás keretében igazolt adatok alapján egyértelműen megállapítható a személy azonossága, és az igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó,
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy az idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal az összerendelési nyilvántartáson keresztül közvetve egyértelműen megfeleltethető adatokkal,
c) a külön törvény szerinti ügyintézési rendelkezésben az ügyfél által rögzített azonosító adatokkal,
d) olyan, a hatóság informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekből a rendszer valamely közhiteles nyilvántartáson keresztüli ellenőrzés útján az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti, vagy
e) a hatóság saját nyilvántartásában szereplő, egyértelmű hozzárendeléshez elegendő adatokkal.
(4) Ha az adatkezelő a (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint sikeresen azonosította a polgárt, úgy a 10/C. § megfelelően irányadó azzal, hogy okmányazonosítón az azonosítás szolgáltató által hitelesen igazolt azonosító kód vagy az azonosítás szolgáltató által megadott, a polgárra vonatkozó más olyan kód értendő, amelyet az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében megadott.”
25. § A Szatv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A 23. és 24. §-ban meghatározott szerv kérésére a polgár – személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett – TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.
(2) A polgár az (1) bekezdés szerinti megismerhetővé tételt az egészségügyi ellátóhálózat szerve felé úgy is biztosíthatja, hogy személyazonosságát hitelt érdemlően igazolja, majd az egészségügyi ellátóhálózat szerve a 10/B. § rendelkezései szerint lekérdezi a TAJ számot.”
26. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(4) Bíró hozza meg a következő határozatokat:
a) az adósságrendezési eljárás során az adósságrendezés megindítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott érdemi végzés;
b) a pénzügyi gondnok jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett által előterjesztett kifogás tárgyában hozott érdemi határozat;
c) a pénzügyi gondnok felmentéséről és díjazásának megállapításáról szóló határozat;
d) a pénzügyi gondnoknak a 29. § (3) bekezdés szerinti jelentését jóváhagyó, illetve a pénzügyi gondnokot új jelentés készítésére kötelező határozat;
e) a vagyon bírósági felosztásának elrendeléséről szóló határozat [29. § (1) bekezdés];
f) a pénzügyi gondok által benyújtott vagyonfelosztási javaslat tárgyában hozott bírósági határozat;
g) az adósságrendezési eljárást érdemben befejező határozat.”
27. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 11/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában írt kötelezettség alól.”
(2) Az Iasz. 13. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az, akinek bírói szolgálati jogviszonya a Bjt. 90. § ha) pontja szerinti rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt szűnik meg, és a megszűnést követő 3 hónapon belül a 2. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített bírósági titkári szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, mentesül a kinevezése előtti bírói pályaalkalmassági vizsgálaton való részvétel alól.”
28. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A pénztárak működésének törvényességi ellenőrzését az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint, felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el.”
29. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az útlevélhatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltat a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.”
30. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 69/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Elektronikus kapcsolattartás
69/A. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet egymással az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tartja.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védővel, a jogi képviselővel vagy a képviselőként eljáró ügyvéddel, továbbá a tanú érdekében eljáró ügyvéddel – a meghatalmazás benyújtását, illetve a kirendelést követően – az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tartja.
(3) Ahol e törvény elektronikus kapcsolattartást rendel vagy arra lehetőséget biztosít, az elektronikus kapcsolattartásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet az alábbi, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, illetve az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:
a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása, ideértve a meghatalmazások kezelését is,
b) azonosítási szolgáltatás,
c) kézbesítési szolgáltatás,
d) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
e) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
f) elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,
g) elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,
h) központi azonosítási ügynök,
i) összerendelési nyilvántartás.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában ügyfél a 42. §-ban meghatározott büntetőeljárásban részt vevő személy.”
31. § A Be. 70. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet]
„f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeletében szabályozott biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján.”
32. § (1) A Be. 70/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére – a (6)–(8) bekezdésben meghatározottak szerint – legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki.”
(2) A Be. 70/B. § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Aki az (1)–(7) vagy a (10) bekezdés alapján az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki. Ha a bíróságnál, az ügyésznél, illetve a nyomozó hatóságnál a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. Az így kiadott másolat nem hiteles.”
33. § A Be. 219. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamennyi vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági példányához csatolni kell a vádemelés alapjául szolgáló mindazon iratot, amelyet az ügyész a gyanúsítottnak, illetve a védőnek ismertetésre az eljárás végén átadott, valamint – a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat kivételével – a tárgyi bizonyítási eszközöket. A bíróság részére a vádiratot és az elektronikus formában rendelkezésre álló iratokat elektronikus úton is meg kell küldeni, vagy ha ez nem lehetséges, elektronikus adathordozón kell átadni.”
34. § (1) A Be. 235. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyesbíró és a bírósági titkár
235. § (1) Ahol e törvény a bíróságról, a bíróság tanácsáról vagy a tanács elnökéről rendelkezik, ezen az egyesbírót, illetve e törvényben meghatározott esetekben a bírósági titkárt is érteni kell.
(2) Bírósági titkár a következő esetekben járhat el:
a) védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése (48. §),
b) megkeresés (71. §),
c) bűnügyi költség megállapítása [74. § (2) bekezdése],
d) személyes költségmentesség engedélyezése [74. § (3) bekezdése],
e) szakértő kirendelése (102. §),
f) rendbírság kiszabása (161. §),
g) olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat (261. §),
h) ha e törvény ezt lehetővé teszi.”
(2) A Be. 273. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:
a) vádirat közlése (263. §),
b) áttétel (264. §),
c) egyesítés és elkülönítés (265. §),
d) a 266. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdése, (6) és (8) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztése,
e) intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt (268. §),
f) tárgyalás kitűzése és elhalasztása [278. § és 275. § (2) bekezdése],
g) idézés és értesítés (279–280. §).”
(3) A Be. 275. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyalás előkészítésének befejezése, vagy a tárgyalás kitűzése után – ha szükséges – a 267. és a 269. §-ban szabályozott kérdésekben a bíróság tanácsülésen, a 264., 265., 266., 268., 270., 270/A. és 271. §-ban szabályozott kérdésekben a tanács elnöke vagy – ha e törvény lehetővé teszi – bírósági titkár határoz.”
(4) A Be. 499. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 499. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatot bírósági titkár is meghozhatja.”
(5) A Be. 595. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A kérelemről bírósági titkár is határozhat.”
35. § (1) A Be. 554/L. § (1), (2) és (3) bekezdésének szövegében a „két hónapon belül” szövegrészek helyébe a „három hónapon belül” szövegek lépnek.
(2) Hatályát veszti a Be. 67/A. §-a.
36. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nyilvántartó a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltat az engedély-nyilvántartásból az érintett azonosítása, az adatkérő általi azonosítás, az adatkérő által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.”
37. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági kamarák működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a rá irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.”
38. § A Gktv.
a) 28. § (2) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg,
b) 28. § (3) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellenőrzési” szöveg
lép.
39. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).”
(2) A Kvtv. a 38. §-át követően a következő új IV. fejezettel és 38/A–38/B. §-sal egészül ki, és a jelenlegi IV. fejezet számozása V. fejezetre módosul:
„IV. fejezet
A bírósági közvetítés
A bírósági közvetítő
38/A. § (1) Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő).
A bírósági közvetítésre vonatkozó különös rendelkezések
38/B. § (1) A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak.
(2) A bírósági közvetítésre a 4–5/A. §, a 6–22. §, a 23. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. § (1) és (3) bekezdése és a 37. § nem alkalmazható.
(3) A felek a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő.
(4) A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket.
(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni.
(6) E törvény 38. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bírósági közvetítés során keletkezett iratokat a bíróság őrzi, és gondoskodik a másolatok kiadásáról.”
(3) A Kvtv. 40. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„e) a bírósági közvetítés ügyvitelének rendjét az OBH elnöke véleményének kikérésével.”
(4) A Kvtv. a következő 41. §-sal egészül ki:
„41. § Az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg a bírósági közvetítéssel kapcsolatos részletszabályokat.”
40. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) Ha a rendkívüli jogorvoslat eredményeként a Kúria a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott új jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díj megállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is, ha az eljáró bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan kijavítja vagy kiegészíti.”
41. § A Jst. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvénynek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 40. §-ával megállapított 58/A. §-át az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
42. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 27. § (1) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
43. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 32. § (1) bekezdésében a „2012.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg lép.
44. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 79. § (2) bekezdésében a „felügyeletet” szövegrész helyébe az „ellenőrzést” szöveg lép.
45. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 39. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A hivatalos feljegyzés számítógépes programmal, automatikusan is elkészíthető, ebben az esetben a feljegyzést készítő aláírása helyett a hatóság gépi aláírása is alkalmazható.
(11) Hivatalos feljegyzés készítése alkalmazható az írásbelinek nem minősülő elektronikus kapcsolattartás során közölt információk írásba foglalására.”
46. § A Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont df) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell
d) a rendelkező részben]
„df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,”
47. § A Ket. 131. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A kötelezett a megváltásról szóló végzés jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül köteles az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni. Az állami foglalkoztatási szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 144/A. §-a szerinti nyilvántartásban vezeti a közérdekű munka végrehajtása érdekében szükséges adatokat, ennek alapján gondoskodik a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtásáról. A közigazgatási bírságot kiszabó hatóság közli az állami foglalkoztatási szervvel a megváltásról szóló végzését, amely tartalmazza a kötelezettnek a végrehajtáshoz szükséges személyes adatait.
(1e) Közérdekű munkával történő megváltás esetén a kötelezett köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(1f) Ha a kötelezett a közérdekű munka végzésére irányuló kötelezettségének nem vagy csak részben tesz eleget, a közigazgatási bírságot kiszabó hatóság a tudomására jutását követően haladéktalanul intézkedik a végrehajtás foganatosításának folytatása iránt azzal, hogy a végrehajtást a közigazgatási bírságnak közérdekű munkával meg nem váltott részére kell folytatni. Nem rendelhető el a végrehajtás folytatása, ha a közérdekű munka hátralévő része nem éri el a hat órát.
(1g) A közérdekű munka végrehajtása során – az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell a Szabs. tv. 142. § (4) és (6) bekezdését, 144. § (4)–(6) és (8) bekezdését, 144/A. §-át azzal, hogy ahol a Szabs. tv. elkövetőt említ, azon kötelezettet, ahol szabálysértési hatóságot, azon közigazgatási bírságot kiszabó hatóságot kell érteni.”
48. § A Ket. 160. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A külön jogszabályban foglaltakon túl a közigazgatási hatósági eljárásban az okiratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.
(5) Az a hatóság, amely az ügyfél azonosítására a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót képez, az azonosító ügyféllel való közlését megelőzően kapcsolati kódot képez, azt az azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással a kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja. Az azonosítóval összefüggő olyan adatlekérdezés, illetve adattovábbítás, amelynél a hatóság által kezelttől eltérő azonosító használata is szükséges, a továbbiakban az összerendelési nyilvántartás igénybevételével, az összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint történhet.”
49. § A Ket. 162. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha valamely személy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – az e törvény hatálya alá nem tartozó – elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében tesz ügyintézési rendelkezést, arra – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – e törvénynek az ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell azzal, hogy hatóság alatt az elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, ügyfél alatt az azt igénybe vevő személy kell érteni.
(6) Az összerendelési nyilvántartás kezelője az összerendelési nyilvántartásba új személy bejegyzésekor értesíti az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet. A nyilvántartó szerv az értesítés alapján kapcsolati kódot képez, azt nyilvántartásba veszi, és csak általa visszafejthető titkosítással, annak típusmegjelölésével az összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés kiegészítése céljából átadja. Az ügyfél ügyintézési rendelkezését a nyilvántartó szerv az általa képzett kapcsolati kódhoz rendelten veszi nyilvántartásba és tárolja, az ügyfél természetes személyazonosító adatait és azonosító kódjait – az ügyfél által önkéntesen rögzített adatokon túl – nem tárolja. Az ügyintézési rendelkezés lekérdezésére az összerendelési nyilvántartás igénybe vételével kerülhet sor.”
50. § A Ket. 168. § (1) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő o)–v) ponttal egészül ki:
[Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani:]
„m) elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,
n) iratérvényességi nyilvántartás,
o) kormányzati hitelesítés-szolgáltatás,
p) kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,
q) központi azonosítási ügynök,
r) ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás,
s) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
t) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
u) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
v) jogszabályban kötelezően nyújtandóként előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások.”
51. § A Ket. az „Elektronikus tájékoztatás” alcímet megelőzően a következő 168/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Ügyfél-regisztrációs eljárás
168/A. § (1) Ha valamely elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele előzetes regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs eljárás) során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint
a) elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítás szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy amelynek használatát az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette, vagy
b) személyes megjelenéssel a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban regisztrálhat.
(2) A regisztrációt megelőzően az ügyfélnek vagy az ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek (a továbbiakban együtt: igénylő) személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése.
(3) A természetes személy személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó által bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján az ügyfelet azonosítja; megadott adatait összeveti
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
b) olyan külföldi esetén, aki abban nem szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás,
c) ha a természetes személy az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban sem szerepel, az általa bemutatott útlevél vagy a schengeni övezetbe tartozó EGT részes állam polgára esetén az adott állam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmány
adataival. Az ügyfél-regisztrációs szerv az azonosítási tevékenység során az adatokat kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.
(4) Az azonosítás sikere esetén az ügyfél-regisztrációs szerv
a) átemeli az igénylő természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
b) a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott okmányból a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot emeli át
az ügyfél-regisztrációs adatbázisba. Az azonosítás és ellenőrzés sikertelensége esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli.
(5) A regisztráció és a személyazonosság ellenőrzése alapjául szolgáló, rögzítendő adatok helyességét az igénylő nyilatkozatban, saját kezű aláírásával ellátva igazolja.
(6) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, az igénylő adatainak egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációs szervezet az igazolványt nyilvántartó szerv közhiteles nyilvántartásában ellenőrzi.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés nem vezetett eredményre – adategyezőség nem volt megállapítható vagy a hatósági igazolvány érvénytelen volt, illetve az ellenőrzés a hatósági nyilvántartásban egyéb okból nem volt végrehajtható – a regisztráció nem hozható létre.”
52. § A Ket. 169/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogszabályban arra feljogosított szervezet az ügyfél számára az alábbi hatósági szolgáltatásokat biztosíthatja:
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatásból a beadvány elektronikus irattá alakítását a vonatkozó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint, az elektronikus irat hatóság nevében történő átvételét és – amennyiben ennek informatikai feltételei adottak – annak a hatóság informatikai rendszerében történő elhelyezését,
b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást, valamint
c) a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatósági szolgáltatást.”
53. § A Ket. 171. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 2012. március 31-én elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézés biztosítására köteles hatóságok 2012. december 31-ig kötelesek
a) az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig, amíg az e törvénynek való megfelelést nem biztosítják,
b) megteremteni az e törvénynek való megfelelés feltételeit.
(7b) A 2012. március 31-én létező ügyfélkapu 2012. április 1-jét követően is fennmarad, az ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek adatait az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szerv az ügyfélkapu regisztrációs adatbázisban kezeli tovább, kivéve, ha a természetes személy az ügyfélkapu és az ahhoz kapcsolódó személyes adatai törlését az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szervtől kéri.”
54. § (1) A Ket. 172. § j) pont 10–12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]
„10. hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez,
11. hozzáférés biztosítása elektronikus nyilvántartások adataihoz,
12. hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz,”
(2) A Ket. 172. § j) pont 17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]
„17. elektronikus iratok kezelése,”
(3) A Ket. 172. § j) pontja 22–23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és 172. § j) pontja a következő 24–28. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:
j) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: az alábbi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások:]
„22. elektronikus dokumentum titkosítása,
23. elektronikus űrlapok kezelése,
24. elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás,
25. informatikai háttér szolgáltatása,
26. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
27. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,
28. az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás.”
55. § A Ket. 174. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter arra, hogy a közérdekű munka végrehajtásának, a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás részére történő adatközlés formájának és módjának, valamint az adatközlés rendjének, a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását vezető szerv által teljesített adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben – állapítsa meg.”
56. § A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki]
„d) az ügyfélkapu regisztrációs szervet vagy szerveket,
e) az ügyfélkapu regisztrációs adatbázist kezelő szervet vagy szerveket.”
57. § A Ket.
a) 1. § (4) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
b) 131. § (1c) bekezdés a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szöveg
lép.
58. § Hatályát veszti a Ket. 141. § (1) bekezdés i) pontja.
59. § Az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban a bírósági titkár elsőfokon, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően, önálló aláírási joggal eljárhat.”
60. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § (1) Az e törvényben szabályozott nemperes eljárásokban – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(2) Bíró hozza meg a következő határozatokat:
a) az egyszerűsített cégeljárás, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a bejegyzési eljárásban hozott határozatok;
b) az egyéni cég, a közkereseti társaság, betéti társaság, valamint a 45. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzés kivételével a változásbejegyzési eljárásban hozott határozatok;
c) a cégformától független adatok bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok, kivéve a 26. § (1) bekezdés a), b), f), g), h), i), j), k), l) pontjait;
d) a cég átalakulásának a bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozatok;
e) a 87. §-ban szabályozott eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárás hivatalból történő megindítása tárgyában hozott határozat, kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet elutasító, továbbá az eljárást megszüntető határozat;
f) törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés;
g) különleges törvényességi felügyeleti eljárásban a cég működésének a felfüggesztése tárgyában hozott érdemi határozat, továbbá más hatóság eljárásának a kezdeményezése;
h) a betéti társaság, a közkereseti társaság, valamint az egyéni cég kivételével a végelszámolás bejegyzésére irányuló eljárásban hozott határozat, valamint a cég törlésére irányuló eljárásban hozott határozat;
i) végelszámolás lefolytatása során a végelszámoló jogsértő intézkedése vagy mulasztása miatt előterjesztett kifogás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat;
j) a 117. § (1) bekezdés, valamint a 118. § (2) és (3) bekezdése alapján meghozott határozat kivételével a kényszertörlési eljárásban, a felszámolási eljárás kezdeményezése tárgyában, valamint a 118. § (1) és (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a cég törlésére irányuló eljárásban hozott érdemi határozatok;
k) a vagyonrendezési eljárásban az eljárás lefolytatását elrendelő határozat, a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás tárgyában hozott határozatok, valamint a vagyonrendezési eljárás befejezése során hozott érdemi határozat;
l) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásában hozott határozatok, ha a kérelem elbírálásának során törvényességi felügyeleti eljárás indul;
m) a cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló eljárásban hozott határozatok.”
(2) A Ctv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 24. § (5) bekezdésében, a 25. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (1) bekezdés a), b), f)–l) pontjaiban említett tények bejegyzésére fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.”
(3) Ctv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát fogalmazó és bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban a bejegyzési kérelmet elutasító végzést, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”
(4) A Ctv. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem – ideértve a 14., 15. és 17. cím szerinti eljárást – érdemi vizsgálatát a fogalmazó és bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”
(5) A Ctv. 77. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az eljárás megszüntetésére fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.”
(6) A Ctv. 117. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalára fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.”
(7) A Ctv. 118. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A (2) és (3) bekezdés szerinti lekérdezésre, megkeresésre fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.”
61. § Hatályát veszti a Ctv.
a) 6. § (5) bekezdésében, 45. § (4) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében a „bírósági titkár,” szövegrész,
b) 64. § (3) bekezdése.
62. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – közhasznú céljának megvalósítására fordítja.”
63. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) a 2. §-t követően a következő alcímmel és 2/A. §-sal egészül ki:
„A kiemelt jelentőségű ügy koordinációja
2/A. § (1) A Kormány rendeletben határozhatja meg a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
a) a kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízottat,
b) a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét,
c) azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott a b) pont szerinti feladat- és hatáskört gyakorolja.
(2) A kijelölt kormánymegbízott az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatat- és hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén kívül a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében is gyakorolhatja.”
(2) Az Ntv. 8. §-a a következő (2)–(3a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.
(3a) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”
(3) Az Ntv. 12. § (5) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét, a koordináció részletes eljárási szabályait,
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben feladatkörrel rendelkező kormánymegbízott kijelölését, feladat- és hatáskörét, valamint azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja.”
64. § Hatályát veszti az Ntv. 8. § (2) és (3) bekezdése.
65. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az alapítók arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány, közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, legalább többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként).”
66. § Az Áhtm. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofít gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofít gazdasági társaság).”
67. § Az Áhtm. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az alapítvány (közalapítvány) törléséről szóló végzését valamennyi alapító, és az alapítvány (közalapítvány) részére megküldi.”
68. § Az Áhtm. a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § E törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni.”
69. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el.”
70. § Az Fmhtv. 16. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő jogosult részére az iratokat – a jelenlévő félnek nyomban kézbesítésre kerülő irat kivételével – a 16/A. § szerint elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni.”
71. § Az Fmhtv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az elektronikus úton kézbesítendő irathoz a címzett az üggyel érintett regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá.
(2) A kézbesítendő irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével egyidejűleg erről a MOKK rendszere útján a címzett részére a felhasználói azonosítást követően megadott elektronikus levelezési címére értesítést kell küldeni.
(3) Az iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.
(4) Az irat az átvételi elismervényben megjelölt időpontban kézbesítettnek minősül.
(5) Ha a címzett az irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételét követő tizenöt naptári napon belül az iratot nem veszi át, a címzett részére az iratot a 16. § (2) bekezdése szerint kell kézbesíteni.
(6) Azok az iratok, amelyeket kézbesíteni nem, hanem csak megküldeni kell, az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kerülnek megküldésre a címzett részére.”
72. § (1) Az Fmhtv. 55. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A díjat a biztosítási intézkedést kérő előlegezi és a biztosítási intézkedés elrendelése esetén – ha a Vht. 201. és 201/A. § eltérően nem rendelkezik – az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli.”
(2) Az Fmhtv. 55. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezésre a 43. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.”
(3) Az Fmhtv. 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Vht. 34. § (5) bekezdésének alkalmazása során illeték alatt a költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjakat is érteni kell.”
73. § Az Fmhtv.
a) 33. §-ában a „32. § bekezdés” szövegrész helyébe a „32. § (1) bekezdés” szöveg,
b) 52. § (3) bekezdésében a „24. § (1) bekezdés j) és k) pontját” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés k) pontját”, az „alkalmazni” szövegrész helyébe a „megfelelően alkalmazni” szöveg,
c) 55. § (3)–(5) bekezdésében a „biztosítási intézkedés elrendeléséért” szövegrész helyébe a „biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért” szöveg,
d) 58. § (3) bekezdésében a „törvény által meghatározott határidőbe” szövegrész helyébe a „törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe” szöveg,
e) 61. § (5) bekezdésében a „16. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „16. § (5) bekezdése 2012. október 1-jén” szöveg
lép.
74. § Hatályát veszti az Fmhtv. 11. § (4) bekezdése.
75. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 14. § (4) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „ellenőrzési” szöveg lép.
76. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző a hagyatéki eljárás iratait cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kézbesíti, a megkeresett cégbíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság pedig a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton válaszol a megkeresésre. E rendelkezést az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatosan nem kell alkalmazni.”
(2) A Hetv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hagyatéki eljárásban érdekelt a hagyatéki ügy megjelölésével elektronikus beadványában kérheti, hogy a részére szóló iratok a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kerüljenek kézbesítésre.”
77. § A Hetv. 11. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton kell kézbesíteni.”
78. § A Hetv. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hagyaték átadása tárgyában hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.”
79. § A Hetv.
a) 11. § (1) bekezdésében a „bíróság” szövegrészek helyébe a „bíróság, ingatlanügyi hatóság” szöveg,
b) 118. § (3) bekezdésében az „az ingatlannyilvántartásból” szövegrész helyébe az „a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül” szöveg
lép.
80. § A Hetv. 23. § (2) bekezdésében az „a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezései szerint” szövegrész az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton” szöveggel, az „a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény rendelkezésein felül” szövegrész az „a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus kézbesítésen felül” szöveggel lép hatályba.
81. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. § (7) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében]
„c) a legfőbb ügyész előzetes véleményének kikérését követően kinevezi a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetőjét,
d) a legfőbb ügyésszel együtt meghatározza a bírósági és ügyészségi fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét.”
82. § A Bszi. a 171. §-t követően a következő XIII/A. Fejezettel és 171/A. és 171/B. §-al egészül ki:
„XIII/A. FEJEZET
A MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA
171/A. § (1) A Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja a bírák, részben az ügyészek, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés feladatait.
(2) A Magyar Igazságügyi Akadémia az OBH szervezetén belül működik.
(3) A Magyar Igazságügyi Akadémia vezetője főosztályvezetői besorolásnak megfelelő javadalmazásra jogosult.
171/B. § (1) Az OBH elnöke a legfőbb ügyész hozzájárulásával meghatározza a Magyar Igazságügyi Akadémia általános működési feltételeinek, szakmai és gazdasági működésének alapelveit.
(2) Az OBH elnöke a legfőbb ügyésszel együtt elkészíti az egységes központi fogalmazóképzés tananyagát, oktatási tervét és oktatóinak névsorát.
(3) Az OBH elnöke évente megállapodik a legfőbb ügyésszel a Magyar Igazságügyi Akadémia éves felhasználási tervéről, a közös képzésekről és a fenntartási költségek viseléséről.
(4) Az OBH elnöke és a legfőbb ügyész külön megállapodást köthet az igazságügyért felelős miniszterrel a Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekről.”
83. § A Bszi. 175. §-ában a „X. és XI. Fejezete” szövegrész helyébe a „X., XI. és XIII/A. Fejezete” szöveg lép.
84. § A Bszi. 188. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A Magyar Bíróképző Akadémia elnevezése Magyar Igazságügyi Akadémiára változik.”
85. § A Bszi. 193. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) 2012. december 31-ig a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék, másodfokon a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján meghatározott ítélőtábla jár el.”
86. § Hatályát veszti a Bszi. 188. § (4) bekezdése.
