Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;
2. hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték;
3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;
4. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.
2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket.
3. § (1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik.
(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.
(3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.
(4) A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
4. § (1) Az adó alanya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.
(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője.
5. § (1) Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.
(2) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.
6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.
7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.
8. § Mentes az adó alól a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték.
9. § Mentes az adó alól a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték.
10. § A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának
– 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20%-át,
– 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40%-át,
– 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át,
– 300 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét
kell megfizetni.
11. § A 10. § szerinti adókedvezmény érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
12. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.
(3) Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.
(4) E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései irányadók.
13. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.