b) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon állítja ki, és az általa megadott belföldi kézbesítési címre kézbesíti.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
(6) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papír alapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie.”
(13) A Bnytv. a következő 75/A. §-sal egészül ki:
„75/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a) kiállításának tényéről,
b) érvényességéről, valamint
c) visszavonásáról.
(2) A tájékoztatásra irányuló kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni.”
(14) A Bnytv. a 76. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a Bnytv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Automatikus adattovábbítás a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából
76. § (1) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában a 30/C. § l) pontjában szereplő adat szerepel, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak továbbítja:
a) az érintett személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)–ae) és ag–ah) alpontjában meghatározott adatokat, valamint
b) a 30/C. § b), c), d), e) és f) pontjában, i) pont ia), ib) és ic) alpontjában, valamint l) pontjában meghatározott adatokat.
(2) Az útlevélhatóság az automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából a törlés bejegyzéséig kezelheti és ezt követően azon adatokat, amelyek a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § j) pontja alapján az útiokmány-nyilvántartásban nem kezelhetőek, haladéktalanul törli.”
(15) A Bnytv. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”
(16) A Bnytv. a következő 99. §-sal egészül ki:
„99. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2013. január 10-ig a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába
a) a bűntettesek nyilvántartásából,
b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából és
c) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásából
átveszi azon személyeknek az átvétel időpontjában az a–c) pontokban meghatározott nyilvántartásokban kezelt, a 30/C. § b)–k) pontjában meghatározott adatait, akiknek az adatait a 30/B. § alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában is nyilván kell tartani, valamint ezen adatok tekintetében létrehozza a kapcsolati kódot.
(2) Az útlevélhatóság 2013. január 11. és 20. között a 68. § (9) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel átveszi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokat és összeveti azokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. §-a alapján vezetett útiokmány-nyilvántartással.
(3) Ha az érintett
a) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel, de rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat nincs nyilvántartva, akkor az útlevélhatóság az átvett adatokat az útiokmány-nyilvántartásba bejegyzi,
b) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel és rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat szerepel az útiokmány-nyilvántartásban, de az nem egyezik meg a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából átvett adatokkal, akkor a külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat az útiokmány-nyilvántartásba az átvett adatoknak megfelelően jegyzi be,
c) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban nem szerepel, akkor az átvett adatokat haladéktalanul törli.
(4) Az útiokmány-nyilvántartásnak a (2)–(3) bekezdés szerint megállapított adattartalma alapján az útlevélhatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv részére továbbítja a 30/C. § l) pontja alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatot.”
(17) Hatályát veszti
a) a Bnytv. 74. §-át megelőző alcím,
b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. § (1a) bekezdésében, 300. § (2a) bekezdésében, 307. § (2) bekezdés a) pontjában, 307. § (5a) bekezdésében, valamint 356. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész,
c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 96. pontjában a „72. § (3) bekezdése” szövegrész,
d) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (1) és (4) bekezdésében, 23. §-ában, 37. § (2a) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint 116. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész,
e) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 63. pontjában a „72. § (3) bekezdése” szövegrész,
f) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 8. § (2), (5), (6) és (7) bekezdésében az „a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott” szövegrész.
63. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„81. § (2) Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat
a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából,
b) a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a hivatásos magyar konzuli tisztviselő a konzuli érdekvédelem ellátása céljából,
c) az áldozatsegítő szolgálat a kárenyhítési eljárás lefolytatása céljából,
d) a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,
e) az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
f) a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
g) a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából, valamint
h) az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása érdekében.”
64. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAVtv.) a következő 37/A–37/B. §-sal és az azt megelőző alcímekkel egészül ki:
„Rejtett ellenőrzés elrendelése
37/A. § A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben
a) arra a személyre, akiről
aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab) okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgyakra.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
37/B. § (1) Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.”
(2) A NAVtv. 99. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36–37. cikkei [37/A–37/B. §],”
(3) Hatályát veszti a NAVtv.
a) 54–55. §-a, valamint
b) a 99. § a) pontja.
65. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő alcímmel és 99/A. §-sal egészül ki:
„83/A. Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata
99/A. § (1) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva megállapítja hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel szemben a helyszíni bírságot kiszabták.
(2) A helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti – a döntéstől számított harminc napon belül –, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerint hivatalból vizsgálja felül a döntését, ha utóbb észleli, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy ez alapján megállapítja, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy azt állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az erre vonatkozó bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül módosítja vagy vonja vissza a döntését, illetve tájékoztatja a helyszíni bírsággal sújtott személyt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására – az Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás kivételével – a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy csak egy ízben, a döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult, ha döntése
a) a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, 39. § (2) bekezdésébe, 83. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)–(9) bekezdésébe ütközik,
b) kormányrendeletben meghatározott, a helyszíni bírság kötelező mértékére vonatkozó rendelkezésbe ütközik, feltéve, hogy a kiszabott bírság a kormányrendeletben meghatározottnál magasabb összegben került megállapításra.
(4) A helyszíni bírság módosítására a (3) bekezdés b) pontjában és a 99. § (7)–(9) bekezdésében foglalt esetben és kizárólag a meghatározott összegnek megfelelő bírságösszeg megállapítására van lehetőség.
(5) A helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról hozott döntés ellen, illetve a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
(2) A Szabs. tv. 141. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)
„e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetve új határozat meghozatalára, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy által jogszabálysértően kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, illetve új határozat meghozatalára kötelezi,”
(3) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a helyszíni bírságolás felülvizsgálata során a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírságról szóló döntést módosítja vagy visszavonja, illetve a bíróság a 141. § (7) bekezdése szerint a helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, illetve új határozat meghozatalára kötelez, akkor a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek az alapügyben a 153. § (2) bekezdés p) pontja alapján közölt adatoktól.”
(4) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 65. §-ával megállapított a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99. § (3a) bekezdés, 99/A. §, 141. § (7) bekezdés, valamint 153. § (6) bekezdés rendelkezéseit a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény hatálybalépése előtt kiszabott helyszíni bírságok vonatkozásában is alkalmazni kell.”
(5) A Szabs. tv.
a) 28. § (1) bekezdésében a „valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe az „a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség”,
b) 38. § (1) bekezdésében a „fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)”
szöveg lép.
66. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban – együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján – más szerveket is bevonhat.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 128. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot – a házelnök kezdeményezése alapján – a miniszterelnök terjeszti elő.
(4) A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi ellen.”
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az országgyűlési őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, – a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg – feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál.”
(4) Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (2) bekezdésében az „a miniszter, az állományilletékes parancsnok és” szövegrész.
(5) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés elnöke – hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően – belföldön és külföldi utazása során személyi védelemre jogosult.”
67. § Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 86. § a) pontja.
68. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 23. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát.”
(2) A rendészeti törvény 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az
a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, valamint
c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
69. § (1) A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény és a 44. § (1) bekezdése a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára való átállásról szóló ...../2012. tanácsi rendelet 21. cikkében meghatározottak szerint a rendelet hatályvesztésének napján hatályát veszti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
