Az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető feladatok megvalósítása érdekében az állam a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő katonáitól tántoríthatatlan hűséget, hivatásukhoz méltó, példamutató magatartást, bátor helytállást, magas fokú készenlétet és fegyelmet követel.
A honvédelem nemzeti ügyének elhivatott szolgálata, valamint a szövetségi kötelezettségek magas színvonalú teljesítése korszerű katonai ismeretek, képességek megszerzésére, és folyamatos fejlesztésére alapozható, továbbá kiszámítható életpályával biztosítható.
Az Országgyűlés elismeri a katonai szolgálattal együtt járó áldozatvállalást, és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát, ezért – a nemzedékek közötti szolidaritást is alapul véve – a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra (a továbbiakban együtt: állomány tagja), a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.
(2) E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli hozzátartozójára akkor terjed ki, ha ezt a törvény elrendeli.
(3) A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre és közeli hozzátartozójukra.
2. § E törvény alkalmazásában
1. alacsonyabb beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben alacsonyabb elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján alacsonyabbnak minősül,
2. altiszti állomány tagja: az a katona, aki az 1. melléklet szerinti altiszti vagy zászlósi (a továbbiakban együtt: altiszti) rendfokozatot visel,
3. azonos beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben azonos rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben azonos elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján azonosnak minősül,
4. átszervezés: az Országgyűlés, a Kormány, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntése alapján a névváltoztatás kivételével minden olyan változás, amelynek következtében egyes szolgálati beosztások létesülnek, módosulnak vagy megszűnnek,
5. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az állomány tagja szolgálati beosztásához kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni,
6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely általános előmeneteli rendben magasabb beosztásba kinevezés, speciális előmeneteli rendben a magasabb elérhető rendfokozatú beosztásba kinevezés, illetve előléptetés, adott beosztáson belül a beosztásban rendszeresített vagy elérhető (a továbbiakban együtt: rendszeresített) rendfokozat eléréséig a rendfokozatban történő előléptetés útján valósul meg,
7. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
8. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,
9. gyermekét egyedül nevelő: az állomány azon tagja, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy nincs élettársa,
10. hivatásos állomány tagja: az állomány azon tagja, aki élethivatásként, határozatlan időre vállalja a katonai szolgálatot,
11. honvéd altiszt-jelölt: az iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt tanulói jogviszonyban és altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll,
12. honvéd tisztjelölt: a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll,
13. honvédségi szervezet: a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hadrendje szerinti szervezet,
14. ideiglenes külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek időtartama tervezetten nem haladja meg a 90 napot,
15. illetményalap: a költségvetési törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott illetményalap,
16. illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság esetén az állomány tagja 122. § (1) bekezdése szerinti illetményelemeinek megállapítása, a beosztási illetménynek a 123. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegben történő megállapítása, az illetménypótlékra való jogosultságnak, valamint az alsó-felső határral rendelkező illetménypótlék esetén a pótlék összegének megállapítása, felemelése, valamint a kiegészítő illetményre való jogosultság megállapítása,
17. jognyilatkozat: a 29. pont a), b), és d) alpontja szerinti munkáltatói döntések, a döntési lapról készített határozat, a szerződés, az ösztöndíjszerződés, valamint minden olyan nyilatkozat, amelyből jogok és kötelezettségek származnak,
18. képzés: iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség vagy képzettség megszerzésére irányuló, hazai vagy külföldi, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbképzés és átképzés,
19. kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő: az a jognyilatkozatban meghatározott időtartam, amely alatt a Honvédség által támogatott képzésben, a honvéd tisztképzésben vagy a katonai szakképzésben részt vevő személy szolgálati viszonyát köteles fenntartani,
20. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs,
21. közkatona: a szerződéses pályakezdő kivételével az a katona, aki rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot,
22. legénységi állomány tagja: a közkatona és az 1. melléklet szerinti tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona,
23. magasabb beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben magasabb rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben magasabb elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján magasabbnak minősül,
24. más kereső tevékenység: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a gazdasági társaság tagja esetén a tényleges személyes közreműködés, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony, az egyéni vállalkozási tevékenység, az egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi tevékenység, valamint a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony,
25. Magyarországon települő katonai szervezet: nemzetközi szervezet döntése vagy nemzetközi megállapodás alapján létrehozott, Magyarországon települő olyan szervezet vagy alakulat, amely a létrehozó szervezet tagállamai vagy a részes államok érdekében katonai feladatot hajt végre,
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a nevelési-oktatási intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetek, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
27. megfelelő szolgálati beosztásba helyezés: az az azonos beosztásba áthelyezés vagy magasabb beosztásba kinevezés, amelynek betöltésére az állomány tagja iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota szerint, továbbá nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
28. megfelelő szolgálati feladat: az a szolgálati feladat, amely végrehajtása az állomány tagjától iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján elvárható, továbbá arra nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
29. munkáltatói döntés: a munkáltatói jogkör gyakorlása, amely formáját tekintve
a) határozat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem áll szolgálati viszonyban, továbbá, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozati formához köti,
b) parancs, ha a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozathoz köti,
c) döntési lap, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló több döntését egy dokumentumban összesíti, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője foglal határozatba, vagy
d) irat, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban, de nem az a)–c) pont szerint hozza meg,
30. nyugállományú katona: az állomány korábbi tagja,
a) akit a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerint katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyeztek, vagy
b) aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn,
kivéve, ha a szolgálati viszonya lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,
31. önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
32. rendszeres illetménypótlék: a 126. §, a 127. §, a 128. § (1) bekezdés a), l)–q) és t)–v) pontja és (3) bekezdése, valamint a 199. § (3) bekezdés a) pontja szerinti pótlékok,
33. szerződéses állomány tagja: az állomány azon tagja, aki határozott időre szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
34. szerződéses pályakezdő: a közkatona kivételével a szerződéses állomány rendfokozattal nem rendelkező tagja, aki első alkalommal létesít szerződéses tiszti vagy szerződéses altiszti szolgálati viszonyt, és kizárólag e törvény alkalmazásában minősül pályakezdőnek,
35. szolgálati érdek: a Honvédség, illetve a honvédségi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény,
36. szolgálati hely: az a honvédségi szervezet, amelynek állományába a katona tartozik,
37. szolgálatteljesítési hely: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani,
38. szolgálatteljesítési idő: a szolgálatteljesítésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, a munkaközi szünet, továbbá – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szolgálatteljesítéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama azzal, hogy nem szolgálatteljesítési idő a lakóhelyéről a szolgálatteljesítés helyére, valamint a szolgálatteljesítés helyéről a lakóhelyére történő utazás időtartama,
39. szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, továbbá az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyám, a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő,
40. tartós külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek megszakítás nélküli időtartama tervezetten meghaladja a 90 napot,
41. távolléti díj: a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga,
42. tiszti állomány tagja: az állomány 1. melléklet szerinti tiszti, főtiszti (a továbbiakban együtt: tiszti) rendfokozatot viselő tagja, továbbá az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.
3. § (1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől a felek megállapodása akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.
(2) A Honvédség feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg.
4. § A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.
5. § (1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegessége, a Honvédség iránti közbizalom megóvásának szem előtt tartásával kell eljárni. Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely szolgálati viszonyához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(3) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor rendeltetésellenes, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor rendeltetésellenes, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.
6. § (1) Az állam és a munkáltatói jogkört gyakorló az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani.
(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.
7. § (1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését – a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével – miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10–12. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.
(4) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet, vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak erre is ki kell terjednie.
(5) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.
8. § (1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell.
(2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, az átvétel megtagadásának napján,
b) ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy
c) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon.
(4) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.
9. § (1) A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.
(2) A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a 7. § (5) bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.
10. § (1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vették rá.
(2) A jognyilatkozatot az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, vagy akit annak megtételére fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vettek rá.
(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(5) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.
11. § (1) Semmis az a jognyilatkozat, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2) A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett alapján kell megítélni.
(3) A semmis jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
(4) A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
12. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyból származó, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, illetve kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes jognyilatkozat alapján állnának fenn.
(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a Honvédség oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a szolgálatteljesítés
a) megkezdése előtt megállapításra kerül, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig az állomány tagja a szolgálatteljesítést nem kezdheti meg,
b) megkezdése után jut a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására, az állomány tagját az érvénytelenség orvoslásáig a szolgálatteljesítéstől el kell tiltani.
(3) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4) Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
13. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
14. § (1) A felek kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy megszüntetése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
(2) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.
15. § (1) Napon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.
(2) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(3) Ha valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4) Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)–(3) bekezdéstől eltérően a naptár az irányadó.
16. § (1) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(2) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.
17. § (1) Az állomány tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)–e) és g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtása során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.
18. § (1) Az állomány tagja a parancsadásra jogosult személy, vagy a katonai rendész járőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.
(2) A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyi szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyi szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb 6 órán át tarthat.
(3) A Hvt. szerinti szükséges és arányos mértékű kényszerítő eszköz alkalmazható az állomány tagjával szemben az előállítás helyszínének önkényes elhagyása, vagy ennek megkísérlése, továbbá a katonai rendész járőr jogos intézkedésének való ellenszegülés esetén.
19. § A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban korlátozható.
20. § (1) Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallási szertartáson.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását a Kormány rendeletében meghatározott keretek között a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.
21. § (1) A honvédségi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az
a) politikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy
d) a Honvédség feladataival ellentétes célra irányul.
22. § (1) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes.
(2) A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló, vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát az állomány tagja köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége vagy programja utólag válik ismertté.
(4) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonya idejére a párttagságát köteles felfüggeszteni.
23. § (1) Az állomány tagja
a) párt nevében vagy érdekében közszereplést kizárólag a szolgálati viszonyának szüneteltetése idején vállalhat,
b) a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat,
c) a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet,
d) a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat,
e) nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.
(2) Az állomány tagja más kereső tevékenységet a 81. § szerint folytathat, és az összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul megszüntetni.
24. § (1) Ha az állomány tagja az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.
25. § (1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen, vagy annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől eltérést előzetesen, írásban a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezhet.
(2) Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédségi szervezet szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.
(3) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről – különösen indokolt esetben szabadsága ideje alatt is – a szolgálati helyére visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.
(4) Az állomány tagja köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.
26. § (1) A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül különösen a szakszervezet és a Honvédség kapcsolatrendszerét.
(2) Az állomány tagja szociális és gazdasági érdekei előmozdítása és védelme érdekében másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthat, az általa választott érdekképviseleti szervezetbe, annak szabályaitól függően beléphet, vagy az érdekképviseleti szervezetektől távol maradhat.
(3) Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a Honvédség iránti közbizalom fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.
27. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében a Honvédségnél szakszervezetet hozhat létre.
(2) A szakszervezet a Honvédségnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a Honvédségnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
(3) A Honvédség
a) nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék,
b) nem teheti függővé a szolgálati viszony létesítését vagy fenntartását attól, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Honvédség által megjelölt szakszervezetbe történő belépést,
c) nem tehet függővé valamely jogosultságot vagy juttatást szakszervezethez való tartozástól, vagy az attól való távolmaradástól, és
d) nem alkalmazhat megkülönböztetést szakszervezethez való tartozás, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.
(4) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény az állomány tagjának tagdíjfizetésére nem alkalmazható.
(5) A Honvédség és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben
a) tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, amely lehetővé teszi ennek megismerését, megvizsgálását, vélemény kialakítását és képviseletét,
b) érdekegyeztetés a véleménycsere és a párbeszéd, amelyet a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes egyeztetés, az érdemi tárgyalás és a megállapodás lehetősége.
(6) A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati érdeket, a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását, valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.
(7) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
28. § (1) A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a Honvédség kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.
(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet véleményét a szolgálatteljesítésre, a szolgálatteljesítési időre és a pihenőidőre, a jutalmazásra, valamint a juttatásokra vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10%-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, és ezzel összefüggésben érdekegyeztetést kezdeményezni.
(4) Az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.
(5) A szakszervezet kezdeményezheti az állomány tagját érintő szabályozás előkészítését és egységes értelmezését, valamint javaslatot tehet ezek tartalmára.
(6) A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség a szakszervezettel egyeztetve biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(7) A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a Honvédség e jogát tiszteletben tartja.
29. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány legalább 10%-ával, de a honvédségi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) A szakszervezet honvédségi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(3) A szakszervezet a tervezett – (1) bekezdés szerinti – munkáltatói döntéssel kapcsolatos álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.
(4) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.
(5) Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját – ha a Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg – a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10%-ának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.
(6) A szolgálatteljesítési időkedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő-kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
30. § (1) A miniszter az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel a szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati érdekvédelmi tanácson egyeztet.
(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, valamint foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente össze kell hívni.
(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza.
(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.
31. § (1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1 évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
d) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll,
f) akinek lefokozására vagy szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig, vagy
g) akivel szemben büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást – van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki öregségi nyugdíjban, vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, kivéve, ha annak folyósítása szünetel, és ezt a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy öregségi nyugdíjban vagy e bekezdés szerinti pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony létesítése céljából szünetelteti-e.
(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5) A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez az egyház egyetértése is szükséges.
32. § (1) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető
a) a honvéd tisztjelölttel,
b) a honvéd altiszt-jelölttel,
c) a legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, vagy
d) a legalább 5 év szerződéses tiszti vagy altiszti szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel, feltéve, hogy az állománycsoport-váltással nem jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha törvény a szolgálati viszony létesítését és fenntartását a hivatásos állományba vételhez köti.
(3) Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal
a) tiszti vagy altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén 5 év,
b) tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén 3 év
időtartamra vállalja a szolgálatot.
(4) A (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony az állomány tartósan távollevő tagjának helyettesítése céljából. A szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, különösen meghatározott szolgálati feladat elvégzéséhez, vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően kell meghatározni.
33. § (1) A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, továbbá a nyelvi és más munkaköri követelményeket.
(2) Az állomány tagjának a katonai szolgálatra való 31. § (1) bekezdése szerinti alkalmasságon túl meg kell felelnie a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásnak és életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelményeket az érintettek tudomására kell hozni.
(3) A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott fontos és bizalmas munkakörben pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint – amennyiben szükséges – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).
34. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázati eljárással történik, a szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesét állományba veszi.
(2) A kiválasztás során, a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben részesíthető az, aki a szolgálaton kívüliek állományába, vagy a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik.
(3) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
35. § (1) A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén szerződés megkötésével létesül (a továbbiakban: állományba vétel).
(2) Az állományba vételi okmány tartalmazza a szolgálati viszony kezdetét és jellegét, továbbá az első rendfokozatot.
(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a tervezett első rendfokozatot, a 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, kezdő időpontját, és időtartamát, a szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére vonatkozóan, és a Honvédség vállalását, hogy a szerződéses pályakezdőt az alapkiképzés teljesítését követően kinevezi. A szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben rögzíteni kell azt az első szolgálati beosztást is, amelyben az alapkiképzés teljesítését követően a Honvédség a foglalkoztatását tervezi.
36. § (1) Az állomány tagját az állományba vételt követően a munkáltatói jogkört gyakorló kinevezi az első rendfokozatába és az első szolgálati beosztásába. A szerződéses pályakezdő kinevezésének feltétele az alapkiképzés teljesítése.
(2) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell
a) a közkatona kivételével az állomány tagjának első rendfokozatát,
b) az állomány tagjának első szolgálati beosztását,
c) a szolgálati helyét,
d) a besorolási osztályát és a besorolási kategóriáját.
(3) A kinevezési okmány a szolgálati viszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4) A kinevezési okmányt és a munkaköri leírást az állomány tagjának legkésőbb a kinevezéssel egyidejűleg át kell adni.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony létesítésével összefüggő tájékoztatási kötelezettségét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelező adatkezelés körülményeire is.
37. § (1) Az állomány tagja a 31. § (3) és (4) bekezdésen túl az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolni köteles.
(2) A Honvédség az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.
38. § (1) Állományba vételkor a szerződésben
a) a szerződéses pályakezdő esetén 6 hónap
b) az a) pont alá nem tartozó szerződéses katona esetén legalább 3 hónap, legfeljebb 6 hónapig terjedő
próbaidőt kell kikötni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül.
(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben a szerződéses állomány tagja a próbaidős rendfokozatát elveszti.
(5) A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.
(6) A szerződéses pályakezdőt a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni. Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában szerződéses pályakezdőnek minősül.
39. § (1) A legénységi állomány tagja a szolgálati viszony kezdő napjától számított 1 évig közkatonaként teljesít szolgálatot.
(2) A szerződéses pályakezdő a szolgálati viszony kezdő napjától a tiszti vagy az altiszti eskü letételéig rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
40. § (1) Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt jelöltet őrmester rendfokozattal kell állományba venni.
(2) A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos állományba vételkor, valamint a szerződéses állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettségnek és szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.
(3) A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a miniszter engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.
(4) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)–m) pontja szerint szűnt meg, a 31. § (2) bekezdés c) vagy f) pont szerinti időtartam lejártát követően – a korábban viselt rendfokozatától függetlenül – kizárólag szerződéses állományba vehető vissza hadnagy vagy őrmester rendfokozattal, vagy közkatonaként. Ebben az esetben a (3) bekezdés nem alkalmazható.
41. § (1) A legénységi állomány tagja, továbbá a szerződéses pályakezdő honvéd esküt tesz. A honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.
(2) Az állomány tagja az első tiszti vagy az első altiszti rendfokozatba történő kinevezésekor tiszti vagy altiszti esküt tesz.
(3) A Honvéd Koronaőrség tagja koronaőri eskü letételére is köteles.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eskü szövegét a 3. melléklet határozza meg.
(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.
42. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a kinevezésről, az áthelyezésről, az előléptetésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A munkáltatói jogkört gyakorló
a) kinevezheti az állomány tagját magasabb beosztásba, a legénységi állomány tagját az első altiszti és az első tiszti rendfokozatba, az altiszti állomány tagját az első tiszti rendfokozatba, vagy a hivatásos állomány tagját az első tábornoki rendfokozatba,
b) áthelyezheti az állomány tagját azonos beosztásba, alacsonyabb beosztásba, vagy rendelkezési állományba, illetve
c) előléptetheti az állomány tagját az a) pontban nem szereplő rendfokozatba.
(2) Az állomány tagja
a) szolgálati feladat ellátására,
b) Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre,
c) más szervnél történő szolgálatteljesítésre,
d) az NKE-n történő szolgálatteljesítésre,
e) a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre,
f) külföldi szolgálatra, és
g) képzésen történő részvételre
vezényelhető.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.
43. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony módosításáról a szolgálat érdekében dönt. Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez, vagy beleegyezéséhez kötheti.
(2) Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba áthelyezés kérelemre is történhet.
(3) Az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(4) A magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba áthelyezés, a rendelkezési állományba áthelyezés, a vezénylés, a megbízás és a maximális várakozási idő meghosszabbítása során az állomány tagja kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembe vételét.
44. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a Honvédséget terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A 33–34. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítéssel együtt járó sajátos kötelezettségekről és juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről a szolgálati viszony fennállása alatt tájékoztatja az állomány tagját. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.
45. § (1) A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A szerződés-hosszabbítás alkalmanként az 5 évet nem haladhatja meg. Szerződés-hosszabbítás esetén próbaidő nem köthető ki.
(2) A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.
46. § (1) A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,
a) az állomány azon tagja, aki Magyarországon települő katonai szervezetnél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
b) az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
c) az állomány azon tagja, aki az NKE-n teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
d) a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
e) az állomány azon tagja, aki külföldön teljesít szolgálatot, melynek időtartama egybefüggően meghaladja az 1 évet, a vezénylés időtartamára, vagy aki 1 évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot, a meghosszabbítástól annak megszűnéséig,
f) az állomány azon tagja, akivel szemben az a)–e) pont szerinti ok megszűnt, vagy megszüntetésre került, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
g) az állomány azon tagja, aki a szolgálati beosztásának ellátására egészségi vagy pszichikai állapota miatt képtelen, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
h) az állomány azon tagja, aki – amennyiben ez feltétel – a szolgálati beosztásának ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
i) az állomány azon tagja, aki a teljesítményértékelése alapján a szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
j) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan önhibáján kívüli okból szolgálati feladatait képtelen ellátni, de legfeljebb az ok megszűnéséig,
k) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása a felmentési védelem időtartama alatt megszűnt, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb a felmentési védelem idejére,
l) a hivatásos állomány azon tagja, akinek a honvédtiszti alapképzés vagy a katonai szakképzés eredményes befejezésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, de legfeljebb 1 évig,
m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig, amennyiben a tanulmány befejezésekor részére szolgálati beosztás nem biztosítható legfeljebb 1 évig,
n) a tábornok, aki a szolgálati viszonya megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig,
o) az állomány azon tagja, akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást,
p) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
q) az állomány azon tagja, aki az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben szakorvos-jelöltként vesz részt, az előírt képzési idő tartamára,
r) a hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
s) a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagja, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
t) a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány).
(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett személyt az ok megszűnését követően megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni.
(3) Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a Honvédség egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a rendelkezési állomány megszűnését vagy megszüntetését követően a munkáltatói jogkört gyakorló
a) az állomány tagját megfelelő szolgálati beosztásba helyezi,
b) az állomány tagját más rendelkezési állományba áthelyezi, ha az a) pont nem alkalmazható, feltéve, hogy az állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, vagy
c) az eset összes körülményére tekintettel a 62. § szerint jár el, ha az a) és a b) pont nem alkalmazható.
47. § (1) A 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pont szerinti rendelkezési állományba helyezés feltétele a hivatásos állomány tagjának kérelme. A rendelkezési állományba helyezéskor elért szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően a rendelkezési állomány időtartama
a) 3 év után 3 hónapig,
b) 5 év után 5 hónapig,
c) 8 év után 6 hónapig,
d) 10 év után 8 hónapig,
e) 13 év után 9 hónapig,
f) 15 év után 10 hónapig,
g) 16 év után 11 hónapig,
h) 20 év után 14 hónapig,
i) 25 év után 15 hónapig,
j) 30 év után 16 hónapig
tart.
(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya
a) e törvény erejénél fogva megszűnik az (1) bekezdés szerinti időtartam utolsó napján vagy
b) az (1) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszűnik, ha ezt a hivatásos állomány tagja kéri, vagy ha a hivatásos állomány tagja az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerint áthelyezésre kerül.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.
(4) A hivatásos állomány tagja, a Honvédség és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(5) Ha törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.
48. § (1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja
a) csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) a szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, és
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetményről megkeresésre a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja a központi személyügyi szervet.
49. § (1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett megfelelő szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f), h), i), k), l), és p)–s) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.
(3) A más helységbe történő vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. E bekezdés szerinti korlátozásoktól az állomány tagjának kérelmére el lehet térni.
(4) Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozza.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a vezénylés ideje alatt következik be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.
50. § (1) Az állomány tagja a Magyarországon települő katonai szervezetnél vezényléssel teljesít szolgálatot. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak tervezett időtartama az 1 évet nem haladja meg. A vezénylés a szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.
(2) Az állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, akkor a vezénylésre a szerződés módosítását követően kerülhet sor.
(4) A vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből megszüntetheti.
(5) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vezényelt szolgálati viszonya megszűnt.
(6) A vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével egyidejűleg az e jogcímen történő rendelkezési állományba helyezés megszűnik.
(7) A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylésre a 203. §-t és a 204. § (1) bekezdését alkalmazni kell.
51. § (1) Az állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján teljesíthet szolgálatot más szervnél.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vezénylés legfeljebb 5 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
(3) A vezénylés megszűnik, ha a vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylés a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján szolgálati érdekből megszüntethető.
(4) A vezénylésre az 50. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
52. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát, és a tevékenységére, a tevékenységének értékelésére, a munkarendjére, az egészségügyi szabadságának engedélyezésére, a szabadság megállapítására és kiadására, az illetményére és az illetményen kívüli juttatásaira, a pihenőidejére, a kártérítési felelősségére, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, és viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szerv a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, a 119–120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű távolléti díjat és az e törvény szerint megállapított jubileumi jutalmat fizet.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatási támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasság-vizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó miniszteri rendeleti szabályokat.
(5) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az állomány más szervhez vezényelt tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.
53. § (1) Az állomány tagja az NKE-n vezényléssel teljesít szolgálatot. A miniszter az 50. § (1) bekezdésének alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének véleményét.
(2) Az állomány tagja oktatói vagy tudományos kutatói munkakörbe akkor vezényelhető, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és a katonai ismeretek oktatásához szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. A rektor hatáskörébe tartozó kinevezés vagy vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.
(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói vagy a tudományos kutatói munkakörben nem foglalkoztatható tovább. A vezénylés megszűnésére, megszüntetésére az 50. § (3)–(6) bekezdését alkalmazni kell.
54. § (1) A vezénylésre e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy
a) az állomány tagja részére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője, illetve felettese utasítást adhat,
b) a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás megindítására, az állomány tagjának jutalmazására és más elismerésére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője, illetve annak felettese javaslatot tehet,
c) az állomány tagjának munkarendjére és a pihenőidejére a szolgálati érdek sérelme nélkül a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és
d) a rektor e törvényben meghatározottakon túl az NKE saját költségvetése terhére a vezényeltnek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatást, támogatást, költségtérítést állapíthat meg.
(2) A vezényelt előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.
(3) A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti. A távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult.
55. § (1) Az állomány tagja átmenetileg megbízható
a) ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával,
b) szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével,
c) kormányzati szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint
d) szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával,
feltéve, hogy a szolgálati beosztás, a munkakör, vagy a szolgálati feladat ellátásához miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi követelményeknek és az alkalmassági feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti megbízás kizárólag az eredeti beosztás ellátása mellett történhet.
(3) A megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak időtartama a 30 napot nem haladja meg. Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti megbízás alkalmanként az 1 évet nem haladhatja meg.
(4) Ha az állomány tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. Ha az állomány tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az illetményalap 25–100%-ig terjedő összegű megbízási díj jár. A 30 napot meghaladó megbízás esetén az illetmény és a megbízási díj visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.
(5) Nem jár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megbízásért megbízási díj, ha a helyettesítés a 30 napot nem haladja meg, vagy a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
56. § (1) A Honvéd Vezérkar főnöki beosztásba történő kinevezés határozott időre, legfeljebb 5 évre szól. A kinevezés legfeljebb 5 év időtartamban meghosszabbítható.
(2) A Honvéd Vezérkar főnöke – egyéb feltételek fennállása esetén – kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.
57. § (1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)–f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés időtartamára magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.
(2) A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak megfelelő beosztás minősül.
58. § (1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig, vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.
(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.
(3) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben vállalt szolgálati ideje letelik.
59. § (1) Megszűnik a szolgálati viszony
a) az állomány tagja halálával,
b) e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott esetekben,
c) bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása esetén,
d) a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével, vagy
e) a szerződéses állomány tagjának a hivatásos állományba vételével.
(2) A szolgálati viszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) felmentéssel,
c) áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy
e) lemondással vagy egyoldalú szerződésbontással.
(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja, és a (2) bekezdés a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig.
(4) Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján, ha
a) a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, vagy
b) a szerződéses állomány tagja a 61. § (3) bekezdése szerinti feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz, az ott megjelölt időtartam alatt.
(5) A (3) bekezdés és a (4) bekezdés b) pontja esetén a vállalt szolgálati idő lejártakor a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnését megállapítja.
60. § (1) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
(2) A megegyezést írásba kell foglalni, és a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját meg kell határozni.
(3) A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így különösen a visszafizetési, illetve a megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.
61. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő 2 hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint – a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog kivételével – a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja
a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül,
b) a veszélyhelyzet időtartama alatt
feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz.
(4) A lemondást követően a hivatásos állomány tagja kizárólag szerződéses állományba vehető vissza. A szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét követően a 32. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazható.
(5) A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati időt.
62. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt az állomány tagjának további szolgálatára nincs lehetőség,
b) az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség,
c) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak ellátására teljesítményértékelése alapján alkalmatlan,
d) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert arra az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján alkalmatlan, vagy
e) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan.
(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) az állomány tagja nemzetbiztonsági szempontból a katonai szolgálatra alkalmatlan,
b) az állomány tagja az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján a katonai szolgálatra alkalmatlan,
c) az állomány tagja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett, feltéve, hogy ezt írásban kéri,
d) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert a maximális várakozási időtartam lejárt és meghosszabbítására nem került sor,
e) a kettős rendfokozattal rendszeresített kezdő beosztásban szolgáló hadnagy vagy őrmester kötelező várakozási idő leteltekor teljesítményértékelése alapján nem léptethető elő,
f) az állomány tagja rendelkezési állományba nem helyezhető át, vagy abban tovább nem tartható, kivéve, ha a szolgálati viszonya megszűnésének módjára e törvény eltérően rendelkezik, vagy
g) az állománynak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.
(3) Az (1) bekezdés c)–e) pontja alapján akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha
a) az állomány tagja a 43. § (2) bekezdése szerinti kérelmet nem nyújtott be,
b) az állomány tagja a 43. § (3) bekezdése szerinti beleegyezését nem adta meg,
c) az állomány tagja az erre vonatkozó, a 43. § (4) bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét a munkáltatói jogkört gyakorló figyelembe veszi, és más megfelelő szolgálati beosztás nem ajánlható fel részére, vagy
d) rendelkezési állományba nem helyezhető át.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás betöltése nemzetbiztonsági alkalmassághoz kötött.
(5) A (2) bekezdés d) pontja szerint akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha a hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés r) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezését nem kérte, vagy arra nem jogosult. A (2) bekezdés d) pontjára is alkalmazni kell az 59. § (4) bekezdés b) pontját és az (5) bekezdését.
(6) A felmentés a (2) bekezdés alapján nem kötelező, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban tartható.
(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
63. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a honvédségi szervezet működésével összefüggő ok lehet.
(2) Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A Honvédségnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
64. § (1) A honvédségi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédségi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül
a) 20, vagy annál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,
b) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10%-a,
c) 300, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
65. § (1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött
a) 5 év után 1 hónappal,
b) 10 év után 2 hónappal,
c) 15 év után 3 hónappal,
d) 20 év után 4 hónappal,
e) 25 év után 5 hónappal,
f) 30 év után 6 hónappal
meghosszabbodik. A felmentési idő a 8 hónapot, valamint a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati idejét nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) az állomány tagjának kérelmére a felek írásban rövidebb felmentési időben is megállapodhatnak,
b) nem illeti meg felmentési idő az állomány tagját a 62. § (2) bekezdés a) pontja esetén, és
c) 30 napos felmentési idő illeti meg az állomány tagját a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.
(3) A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
66. § (1) A felmentési idő legalább felére az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesíteni kell. A szolgálatteljesítési kötelezettségek alóli mentesítés az állomány tagjának kérelmére legfeljebb két részletben is történhet.
(2) Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c)–e) pontja vagy (2) bekezdése szerint szűnik meg.
(3) A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta egyenlő részletekben kell folyósítani. A kifizetett távolléti díjat visszakövetelni nem lehet, ha az állomány tagját a szolgálatteljesítés alól végleg mentesítették, és a távolléti díj fizetését kizáró körülmény a szolgálatteljesítés alóli mentésítése után következett be.
67. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)–g) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvos-bizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje,
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,
c) a várandósság ideje,
d) a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, és illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek 3 éves kora,
