1. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye. A központi anyakönyvi szerv a külpolitikáért felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyek joga szerint az igazolás kiállításának nincs helye.”
2. § Hatályát veszti a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (3) és (4) bekezdése.
3. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 5/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a hazai anyakönyvezési eljárásban, ha az anya lakóhelye nem ismert, származási helyként kérelemre kell a születési helyet bejegyezni.”
4. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az anyakönyvvezető a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatból az elismerő nyilatkozatot tevő személy, az anya, valamint az érintett nagykorú gyermek számára okiratmásolatot adhat ki.”
5. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - a könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelen bélyegzőlenyomattal - érvényteleníti. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányok okmányazonosítóját, a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további személyazonosság igazolására alkalmas okmányokat soron kívül, de legkésőbb 3 napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.”
6. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 15/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a szándék bejelentésétől számított 8 napon belül engedélyezi.
(4) A (3) bekezdésben foglalt engedély esetén az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hivatali helyiségen kívüli lebonyolításánál, ha a felek
a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,
b) gondoskodnak a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének méltó keretéről,
c) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról,
d) gondoskodnak az anyakönyvvezető őrizetében lévő anyakönyvnek a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszínére való biztonságos szállításáról és a hivatali helyiségbe való biztonságos visszaszállításáról, valamint az anyakönyv helyszínen való biztonságos kezelésének feltételeiről, és
e) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének lebonyolítására alkalmas helyiséget jelölnek meg.”
7. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:)
„f) a bíróság valamelyik házasulót jogerős határozatával cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a házasságkötés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen;”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt a Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a házassági akadályok alóli felmentés megadásáról.”
8. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulók kívánságának figyelembevételével tűzi ki.
(2) A Csjt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott várakozási idő alóli felmentés megadásáról a tervezett házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt.
(3) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt és a házasságot nem kötötték meg, az eljárást meg kell ismételni.”
9. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 26/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/B. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megtagadja, ha
a) a közreműködésre nem illetékes,
b) az eljárásból ki van zárva,
c) a létrehozásnak törvényes akadálya van,
d) a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták,
e) a felek a létrehozáshoz a jogszabályban előírt felmentést vagy engedélyt nem mutatták be, vagy
f) a bíróság valamelyik felet jogerős határozatával cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a létrehozás időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.
(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt Csjt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli felmentés megadásáról.”
10. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető rendelkezik hatáskörrel, a kérelem azonban bármely anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 27/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a kérelmet nem a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztették elő, az anyakönyvvezető haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek.”
11. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 28/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell előterjeszteni. A kérelem bármely anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező
aa) születési családi és utónevét,
ab) házassági nevét,
ac) születési helyét,
ad) anyja születési nevét [a továbbiakban az aa)-ad) alpont szerinti adatok együtt: személyi adatok],
ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
af) családi állapotát,
ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét, idejét,
ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét vagy elérhetőségének címét,
ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, az okirat érvényességi idejét,
b) ha a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa
ba) személyi adatait,
bb) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
c) a kérelmező kiskorú gyermekének
ca) személyi adatait,
cb) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,
d) a kérelem indokolását,
e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e, valamint
f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 77. § (4) bekezdésében foglalt, a névhasználatra vonatkozó feltételeket nem sérti.”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 28/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje 45 nap.”
(3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 28/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szülő családi nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.
(11) A nem megváltoztatása után történt névváltoztatást az érintett személy gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésébe nem lehet feljegyezni.”
12. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoktól eltérően anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoknak megfelelő írásmódra javítsák ki.”
13. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A doktori címet és más tudományos fokozatot, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni.”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betű- és egyéb jelzéseket - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint a korábban bejegyzett doktori címet az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
14. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem jegyezhető be a születési anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt.”
15. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magyar állampolgár bármelyik anyakönyvvezetőnél előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet. A külföldön élő magyar állampolgár bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatáról vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó állam által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a hivatásos konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.
(1b) Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolatának hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.”
(3) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoktól eltérően anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar névviselési szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be, illetve arra javítsák ki.”
16. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„Adatkérés és adatszolgáltatás”
(2) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet „Adatszolgáltatás” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) Az anyakönyvvezető jogosult
a) az állampolgárság ellenőrzése és az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából az ehhez szükséges, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint
b) az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányainak bevonása céljából az ehhez szükséges, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat
megismerni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerését közvetlen elektronikus hozzáféréssel kell biztosítani, ha az anyakönyvvezető részére a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak.”
17. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet a következő 42/B. §-sal egészül ki:
„42/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a központi anyakönyvi szervet.”
18. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet a következő 45. §-sal egészül ki:
„45. § 2013. március 1-jét megelőzően a 23. § és a 26/D. § alapján benyújtott kérelmeket e törvénynek a 2013. február 28-án hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni.”
19. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet
a) 15. § (2) bekezdésében és 26/A. § (2) bekezdésében a „konzuli” szövegrész helyébe a „hivatásos konzuli” szöveg,
b) 16. §-ában a „Csjt.-ben” szövegrész helyébe a „házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Csjt.)” szöveg,
c) 18. § (1) bekezdésében a „meg kell állapodniuk” szövegrész helyébe a „megállapodhatnak” szöveg,
d) 26/E. § (3) bekezdésében a „hat hónap eltelt” szövegrész helyébe az „egy év eltelt és a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre” szöveg,
e) 41/A. § (2) bekezdésében az „Az ügyfél” szövegrész helyébe az „Az ügyfél - ha a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak -” szöveg, a „kiállítását” szövegrész helyébe a „kiállítását, valamint a 27/B. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott eljárás megindítását” szöveg
lép.
20. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében, 3. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
b) 10. § (5) bekezdésében a „körzetközponti feladatokat ellátó jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetőjének” szöveg,
c) 23. § (3) bekezdésében és 26/D. § (3) bekezdésében az „, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,
d) 41. § (1) bekezdésében a „felettes szervnek” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,
e) 41/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetője” szöveg,
f) 41/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „körjegyzőségi székhely önkormányzat” szövegrész helyébe a „közös önkormányzati hivatal székhelyének” szöveg,
g) 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jogosultságot biztosító fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet
a) 3. § (2) bekezdés f) pontja,
b) 19. § (2) bekezdés g) pontja,
c) 23. §-a és a 23. §-át megelőző alcíme,
d) 26/D. §-a és 26/D. §-át megelőző alcíme,
e) 41/A. § (2) bekezdésében az „és névváltoztatási okirat-másolatának” szövegrész.
22. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése a következő 39. és 40. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„39. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;
40. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi.”
23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet „IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke” Fejezet, „II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke” cím 2. pont b) alpontjában a „70.” szövegrész helyébe a „65.” szöveg lép.
24. § Hatályát veszti az illetékekről szó 1990. évi XCIII. törvény Melléklet X. Fejezet 4. pontja.
25. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.”
26. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha
a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,
b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez,
d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,
e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy
f) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. §-a a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba
a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és
b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.
(2d) A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján - ha a nyilvántartásban nem szerepelnek - hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte.”
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 4. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„d) az értesítési cím bejelentési eljárásra.”
27. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (5) és (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.
(5a) Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.
(14) A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.
(15) Címjogosult: az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében az (5a) bekezdés értelmében szállásadónak minősül.
(16) Értesítési cím bejelentése: az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése.”
28. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
(4) A hazai anyakönyvezést végző hatóság ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
29. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (2) bekezdése a következő q)-s) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
„q) ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő - jogszabályban meghatározott - hatósági feladatokat;
r) ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;
s) ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.”
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.”
30. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„p) értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének.”
31. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.”
32. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„d) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„i) a polgár értesítési címének bejelentése;”
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése
ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,
mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,
mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,
md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
mf) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
mg) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében - a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,
mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;”
(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 14. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
„p) a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése
pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,
pb) - a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében - a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről.”
33. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:)
„h) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezést végző hatósággal:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) új lakcímét,
c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.”
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja - és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja - a 29. § (3) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet - ha a 14. életévét betöltötte - saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.”
(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel:
a) természetes személyazonosító adatait,
b) értesítési címét, valamint
c) a bejelentés időpontját.”
34. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvben, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.
(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születési, a házassági anyakönyvben vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”
35. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);
b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„e) természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.”
36. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és)
„a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy”
37. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A központi szerv azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.
(3) A központi szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.”
38. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„s) a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához.”
39. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. fejezete a következő 24/E. §-sal egészül ki:
„24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni.”
40. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-át megelőző alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető.”
(3) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.
(2b) Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál köteles teljesíteni.
(2c) Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során a központi szerv megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez - jogszabályban meghatározott kivétellel - szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.
(2d) A járási hivatal vagy a központi szerv az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti járási hivatal az illetékes.”
(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél
a) személyesen vagy
b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján
kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).”
(5) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A lakcímbejelentéshez - jogszabályban meghatározott kivétellel - a szállásadó hozzájárulása szükséges.”
(6) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.”
(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a központi szerv megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós.”
41. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az értesítési címet - annak bejelentésétől számított két éven belül - ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.”
42. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.”
43. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik
a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,
b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy
c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.”
44. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 27/D. §-sal egészül ki:
„27/D. § (1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.
(2) A címjogosult nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.
(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés módjára a 27/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik
a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,
b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével, vagy
c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.”
45. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.
(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár - külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg - a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.”
46. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás szervei a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezelik a települési önkormányzatok jegyzői által megállapított és nyilvántartásba vett települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (továbbiakban: címnyilvántartás).”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 28/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jegyző állapítja meg az illetékességi területén lévő települési címeket.
(8) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről, valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat és a telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóság vagy építésügyi hatóság ezen eljárásában hozott határozata alapján végzi.”
47. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény VII. fejezete a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § (1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.
(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kezdeményezheti nyilvántartott adatainak javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását.
(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.
(4) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti értesítési címét.”
48. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
49. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)
„c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;”
50. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/A. § (1) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés c), d), h) és k) pontjában” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában” szöveg lép.
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében és 5. § (9) bekezdésében az „és lakcím adatait” szövegrész helyébe a „, lakcím és értesítési cím adatait” szöveg,
b) 1. § (2) bekezdésében és 2. § (6) bekezdésében az „és lakcím adatokat” szövegrész helyébe a „, lakcím és értesítési cím adatokat” szöveg,
c) 1. § (3) bekezdésében az „és lakcímadatok” szövegrész helyébe a „, lakcím és értesítési cím adatok” szöveg,
d) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 4. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdése” szöveg,
e) 6. § (1) bekezdésében a „polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását” szövegrész helyébe a „nyilvántartást” szöveg,
f) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a „lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő” szövegrész helyébe a „lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott” szöveg,
g) 9. § (1) bekezdésében, 24/A. § (1) és (4) bekezdésében és 29. § (1) bekezdésében a „személyiadat- és lakcímnyilvántartás” szövegrész helyébe a „nyilvántartás” szöveg,
h) 9. § (2) bekezdés d) pontjában a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás” szövegrész helyébe a „nyilvántartás” szöveg,
i) 9. § (2) bekezdés f) pontjában a „miniszter és” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és” szöveg,
j) 9. § (2) bekezdés h) pontjában a „központi okmánytárat” szövegrész helyébe a „Központi Okmánytárat” szöveg,
k) 9. § (3) bekezdés a) pontjában a „lakcímjelentő” szövegrész helyébe a „lakcímbejelentő” szöveg,
l) 12. § (2) bekezdésében a „negyven évig” szövegrész helyébe az „ötven évig” szöveg,
m) 12. § (3) bekezdésében a „történeti állományából” szövegrész helyébe a „történeti és archív állományából” szöveg, a „9. § (4)” szövegrész helyébe a „9. § (5)” szöveg,
n) 12. § (4) bekezdésében az „A történeti állományban” szövegrész helyébe az „A nyilvántartás történeti és archív állományában” szöveg,
o) 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „lakcímbejelentkezés” szövegrész helyébe a „lakcímbejelentés” szöveg,
p) 24. § (1) bekezdésében a „valamint a nyomozó hatóságok” szövegrész helyébe az „a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség” szöveg, az „állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szövegrész helyébe az „állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
q) 27/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „az ügyfélkapun keresztül” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,
r) 28/B. § (1) bekezdésében a „központi szerv” szövegrész helyébe a „nyilvántartás szervei” szöveg, a „teljesít” szövegrész helyébe a „teljesítenek” szöveg,
s) 29. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,
t) 47. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakcímbejelentési eljárásnak,” szövegrész helyébe a „lakcím-bejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak,” szöveg, a „személyi igazolvány” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány” szöveg
lép.
51. § (1) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „továbbá” szövegrész,
b) 26. § (6) bekezdésében az „és b)” szövegrész,
c) 27/A. § (1) bekezdésében, 27/B. § (1) bekezdésében, 27/C. §-ában, 28/A. § (2) bekezdés h)-j) pontjában, 28/A. § (4) és (6) bekezdésében, 28/B. § (3) bekezdésében a „tulajdonos vagy haszonélvező” szövegrész,
d) 28/A. § (2) bekezdés k) pontjában a „tulajdonos” szövegrész.
(2) Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 4. § (2b) bekezdése,
b) 14. § f) pontja,
c) 26. § (7) bekezdése.
52. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki
a) legalább
aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és
c) magyar nyelvtudását igazolja.”
53. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:)
„b) aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország területén lakik;”
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.”
54. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha
a) külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, és
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye Magyarországon.”
55. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A magyar állampolgárság
a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,
b) érvényes magyar útlevéllel,
c) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal,
d) - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal
igazolható.
(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság - ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig - az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.”
56. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:)
„d) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a döntést hozta,”
57. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)]
„a) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal),”
(lehet benyújtani.)
58. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állampolgársági kérelem - kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint - tartalmazza az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági családi és utónevét, korábbi házassági családi és utónevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét, nemét,
b) családi állapotára vonatkozó adatokat, a jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs vagy volt házastárs nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyar származására vonatkozó adatokat,
c) házastársa vagy volt házastársa szülei nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, magyarországi tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
d) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét, állampolgárságukra és tartózkodásukra vonatkozó adatokat,
e) gyermeke nevét, születési helyét és idejét, a gyermek másik szülőjének nevét, állampolgárságát,
f) testvére nevét, születési helyét és idejét,
g) lakóhelyére, korábbi magyarországi lakóhelyére, tartózkodására vonatkozó adatokat,
h) állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat,
i) iskolai végzettségére, foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, és
j) elérhetőségét az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel és a miniszterrel való kapcsolattartáshoz.”
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek - kormányrendeletben meghatározottak szerint - mellékelnie kell a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá az állampolgársági kérelem elbírálásához a 4. §-ban, az 5. §-ban, a 8. §-ban és a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.
(4) Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.
(5) Az állampolgársági kérelemhez
a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában - ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs - diplomáciai felülhitelesítéssel,
b) az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással
ellátva kell csatolni.”
59. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy - legkésőbb a (2) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontot megelőző ötödik napon - kérheti, hogy az esküt vagy a fogadalmat a felhívásban megjelölttől eltérő helyen tegye le.”
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester vagy a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a honosítási okiratot a (3) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt polgármesternek vagy - diplomáciai futár útján - a konzuli tisztviselőnek, aki gondoskodik a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásáról. Ebben az esetben a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy újabb, a (3) bekezdés szerinti kérelemmel nem élhet.”
(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti. Ha a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított személy a (3) bekezdés szerinti kérelmet terjeszt elő, akkor a határidőt az első felhívás kézbesítésétől kell számítani.”
60. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.”
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter hatvan napon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon belül hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.”
(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek az állampolgársági ügyekben eljáró szervhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben az (1), (2a) és (3) bekezdésben meghatározott esetben hatvan nappal, a (2) bekezdésben meghatározott esetben három hónappal meghosszabbítható.”
61. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.”
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állampolgársági eljárás során a miniszter)
„b) adatot kérhet és betekinthet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba, az idegenrendészeti nyilvántartásba, a menekültügyi nyilvántartásba és az útiokmány-nyilvántartásba;”
(3) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szerv a honosítási eljárás, a visszahonosítási eljárás, az állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás és az állampolgárság igazolására irányuló eljárás során ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.”
62. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa
a) az állampolgársági ügyekben eljáró szervet,
b) az eskü vagy a fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat,
c) az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnek az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával kapcsolatos feladatait, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatokat,
d) az e törvény szerinti eljárásokban használandó formanyomtatványokat, az állampolgársági kérelemhez csatolandó okiratok körét,
e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét, továbbá a vizsga szervezésére jogosult szervet és annak a vizsgával kapcsolatos feladatait,
f) a névmódosítási kérelemhez a névmódosítási kérelemben foglaltak alátámasztására szolgáló okiratok körét.”
63. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
a) 4. § (7) bekezdésében a „javaslata alapján” szövegrész helyébe az „előterjesztésére” szöveg,
b) 4/A. § (1) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal által kijelölt” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt szerv által meghatározott” szöveg,
c) 4/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „65.” szövegrész helyébe a „hatvanadik” szöveg,
d) 5/A. § (2) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 14. § (6) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 20. §-ában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
e) 5/A. § (3) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
f) 6. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg, az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasítja vagy ha a 20/A. § szerinti eljárásra nem kerül sor” szöveg,
g) 7. § (1) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében a „4. § (3)” szövegrész helyébe a „4. § (3), (3a)” szöveg,
h) 8. § (2) bekezdésében az „a miniszter javaslatot” szövegrész helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv javaslatára a miniszter előterjesztést” szöveg,
i) 8. § (4) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
j) 11. § (2) bekezdésében az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg,
k) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „az integrált” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált” szöveg, az „irodához” szövegrész helyébe az „irodájához (a továbbiakban: integrált ügyfélszolgálati iroda),” szöveg,
l) 13. § (4) bekezdésében az „az anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „a járási hivatal vezetője” szöveg, a „felterjeszteni a miniszterhez” szövegrész helyébe a „megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek” szöveg,
m) 16. § (2) bekezdésében a „15” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,
n) 17. § (1) bekezdésében az „A miniszter egy éven” szövegrész helyébe az „Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv hatvan napon” szöveg,
o) 17. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg,
p) 17. § (7) bekezdésében a „megvizsgálhatja” szövegrész helyébe a „megvizsgálja” szöveg,
q) 17. § (8) bekezdésében az „illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek” szövegrész helyébe az „illetve tesz javaslatot a miniszternek a köztársasági elnök részére történő előterjesztésre” szöveg, az „a miniszter” szövegrészek helyébe az „az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
r) 19. § (2) bekezdésében a „polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet” szöveg,
s) 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
t) 19. § (3) bekezdés d) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg, az „és az idegenrendészeti hatóságoktól” szövegrész helyébe az „, az idegenrendészeti hatóságtól és a menekültügyi hatóságtól” szöveg, az „az illetékes nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe az „a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági” szöveg,
u) 20/A. § (2) bekezdésében a „névmódosítási kérelmet” szövegrész helyébe a „névmódosítási kérelmet - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -” szöveg,
v) 20/A. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „miniszter vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv” szöveg,
w) 26. §-ában az „5/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „5/A. § (1) és (1a) bekezdése” szöveg
lép.
64. § Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
a) 13. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Kormány által kijelölt,” szövegrész,
b) 14. § (6) bekezdésében az „- a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész,
c) 19. § (2) bekezdésében az „a Központi Statisztikai Hivatalt,” szövegrész,
d) 23. § (2) bekezdése.
65. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „, a Kormány által kijelölt” szövegrész.
66. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„a) az állami adóhatóságnak az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;
b) a társadalombiztosítási szervnek az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;
c) a társadalombiztosítási szervnek a nyugdíj-biztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;”
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
„f) a társadalombiztosítási szervnek a megváltozott munkaképességű személyek nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről.”
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„a) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének a katonai nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá a honvédelmi kötelezettséggel érintett polgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi azonosítójáról, családi állapotáról, lakóhelyéről, tartózkodási helyéről;
b) az idegenrendészeti hatóságnak a bevándorolt és a letelepedett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről;”
(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„d) a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek a központi közúti közlekedési nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról;”
(5) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„e) a központi menekültügyi szervnek a menekült és oltalmazott jogállású személyek családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről.”
67. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 17. § b) pontjában az „az országot véglegesen elhagyni” szövegrész helyébe az „a külföldön letelepedni” szöveg,
b) 37. § (1a) bekezdésében az „az országnak a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása tényéről” szövegrész helyébe az „a külföldön történő letelepedésről” szöveg
lép.
68. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„g) területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak;
h) kistérségi lehatárolás: a települések területfejlesztési-statisztikai kistérségbe sorolása;”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában.)
„j) szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;”
69. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)
„f) az Országgyűlésnek javaslatot tesz a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolásra, valamint meghatározza a régiók területi lehatárolását;”
70. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„d) a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„e) ötévente kezdeményezi a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolás megváltoztatását, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;
f) ötévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén a Kormány részére javaslatot tesz annak módosítására.”
71. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel és 22/A-22/D. §-sal egészül ki:
„Területfejlesztési-statisztikai kistérség
22/A. § (1) A területfejlesztési-statisztikai kistérségek területe teljes mértékben lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.
(2) Egy település közigazgatási területe csak egy területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozhat. Egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia. Budapest egy területfejlesztési-statisztikai kistérséget alkot.
22/B. § E törvény alkalmazásában a területfejlesztési-statisztikai kistérségek elnevezését és a kistérségek területét alkotó települések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
22/C. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását 2013. január 1-jét követően a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete - a területileg illetékes megyei önkormányzat véleményének csatolásával - kezdeményezheti.
(2) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatát - a miniszterrel közösen - az általános önkormányzati választások évében - az országos önkormányzati szövetségek véleményének kikérését követően - december 31-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében.
22/D. § A területfejlesztési-statisztikai kistérségekhez statisztikai jelzőszámot kell rendelni.”
72. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
73. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az anyakönyvvezető az állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személyek személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából a 24. § a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.”
74. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „állampolgársági ügyekben eljáró szervnek” szövegrész helyébe az „állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek” szöveg lép.
75. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„t) az anyakönyvvezető az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas okmányának bevonása céljából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) és ag) alpontjában, valamint b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat.”
76. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában az „eljárásra jogosult hatóságtól” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró szervtől” szöveg lép.
77. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. § (7) bekezdés c) pontjában az „ügyben” szövegrész helyébe az „ügyekben” szöveg lép.
78. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a kárenyhítés iránti kérelmet a bűncselekmény sértettjének halálára tekintettel a 6. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti személy nyújtja be, a bűncselekmény sértettjének halálát a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság az (1) bekezdés szerinti igazolásban igazolja.”
79. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontjában a „, vagy a halotti anyakönyvi kivonatot” szövegrész.
80. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében a „feladatokat ellátó hatóság” szövegrész helyébe az „ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter” szöveg lép.
81. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés h) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter” szöveg lép.
