(3) Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)
„c) 67. § (2) bekezdésében foglaltakat a rektor tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy - a fenntartó egyetértésével - a szenátus határozza meg az illetménykiegészítés feltételeit, mértékét.”
(4) Az Nftv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a szenátus dönt. Döntését - a (4) bekezdés kivételével - megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. A gazdasági főigazgatói, ennek hiányában gazdasági igazgatói, belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. A 73. § (3) bekezdés f) pontjában és a 75. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői megbízás esetén a felsőoktatási intézmény vezetője a megbízott személlyel - a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint - létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.”
(5) Az Nftv. 39. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével - a mesterképzés kivételével - országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv besorolási döntéssel gondoskodik. A jelentkezőt magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsőoktatási intézménybe, valamint - nemzetközi szerződés, a 92. § és a 94. § szerinti, a Kormány vagy a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel - egyházi, illetve magán fenntartású felsőoktatási intézménybe lehet besorolni, felvenni. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.
(6) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és a felvehető létszám, valamint az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvehető létszám figyelembevételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt. Magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre állami felsőoktatási intézménybe valamint - nemzetközi szerződés, a 92. § és a 94. § szerinti, a Kormány vagy a miniszter által kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott feltételekkel - egyházi, illetve magán fenntartású felsőoktatási intézménybe lehet felvenni.”
(6) Az Nftv. 40. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel)
„b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények - a kormányrendeletben foglaltak szerint - szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg.”
(7) Az Nftv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektor döntése alapján jogosult.”
(8) Az Nftv. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként - az (1) bekezdés a) pont szerint - megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.”
(9) Az Nftv. 46. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.
(4) A miniszter évente - a 39. § (5) és (6) bekezdésében megállapított keretek között -határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A képzésre a felvétel teljesítéséhez szükséges minimális felvételi követelményt (pontszámot) a Kormány rendelete, az adott szak magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a miniszter határozata állapítja meg.”
(10) Az Nftv. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti döntés előkészítésében
a) a miniszter felkérésére részt vesz a Felsőoktatási Tervezési Testület, valamint
b) a 72. § (5) bekezdése szerint közreműködik az Országos Doktori Tanács.
(6) A miniszter (4) bekezdésben meghatározott döntésének meghozatalakor figyelembe kell venni
a) a nemzetstratégiai és vidékfejlesztési stratégiai célokat,
b) a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci előrejelzéseket,
c) a végzett hallgatók pályakövetési adatait és
d) a képzési területen alap- és osztatlan képzésben indított szakok arányát.”
(11) Az Nftv. 48/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitéleti képzésben részt vevő magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatót a 48/A. § b) és d) pontjában meghatározott kötelezettségek nem terhelik és a 48/A. § c) pontjában foglaltak a hitéleti képzés sajátos követelményeinek figyelembe vételével érvényesíthetők.”
(12) Az Nftv. 48/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami ösztöndíj mértéke az adott felsőoktatási intézményben a hallgató által magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott formában igénybe vett aktív félévekre - jogszabályban meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmény által - a hallgatóra vetítve megállapított költségek összege. Ezen alcím vonatkozásában azon félév minősül aktív félévnek, amelyre a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató bejelentkezett.”
(13) Az Nftv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) A doktori értekezés - és annak tézisei - mindenki számára nyilvános. A nyilvánosságra hozatal legfeljebb a szabadalmi illetve oltalmi bejelentés közzétételének időpontjáig elhalasztható. A doktori értekezés és tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról és teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény gondoskodik, oly módon, hogy a doktori értekezés és tézisei egy nyomtatott és egy elektronikus adathordozón rögzített példányát a felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva elhelyezi.
(2) A doktori értekezést és téziseit elektronikus formában a Magyar Tudományos Művek Tárában, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a doktorjelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni.”
(14) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenntartó)
„f) megbízza a gazdasági vezetőt - költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési vezetőt - illetve visszavonja a megbízását,”
(15) Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A fenntartó)
„h) hozzájárulása szükséges a felsőoktatási intézmény
ha) hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához,
hb) éves képzési tevékenységének - különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás - kialakításához.”
(16) Az Nftv. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó
a) egységes elvek szerint határozza meg a rektor és a gazdasági vezető juttatásait,
b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a gazdasági vezető munkaköri leírását.”
(17) Az Nftv. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Állami felsőoktatási intézmény esetén
a) a 12. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter,
b) a (2) bekezdésben a gazdasági vezető juttatásai, munkaköri leírása tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogkört, a 73. § (3) bekezdés f) pontjában a gazdasági vezető, belső ellenőrzési vezető tekintetében meghatározott fenntartói döntési jogosultságot, valamint a - a 13. § (2) bekezdésétől eltérően - a gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogokat, a 37. § (5) bekezdésben foglaltak szerint, - a miniszter előzetes egyetértésével - az államháztartásért felelős miniszter
gyakorolja.”
(18) Az Nftv. 75. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó az intézménynél mutatkozó tartós hiány esetén - az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt kincstári biztos mellett -miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezését követően felsőoktatási intézmény rektora, szenátusa - az elsődlegesen a tanév zavartalan befejezését és a hallgatók tanulmányainak az adott tanéven túli folytatását szolgáló - intézkedéseit a miniszteri biztos egyetértésével hozhatja meg.”
(19) Az Nftv. 81. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíj a képzési támogatás terhére adható. Az ösztöndíj adományozásáról nyilvános pályázat útján kell dönteni.”
(20) Az Nftv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege - az (1) bekezdés a) pontban foglalt szolgáltatás figyelembevétele nélkül - nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.”
(21) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az állami támogatás célja)
„g) a 10. § szerint minősített intézmények támogatásának”
(biztosítása.)
(22) Az Nftv. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdésben meghatározott jogcímek - az a) és f) pontban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget.”
(23) Az Nftv. a következő 84/A-84/D. §-sal egészül ki:
„84/A. § (1) A költségvetés képzési támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény által nyújtott oktatás megszervezéséhez.
(2) Az e törvény szerint magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatókra tekintettel folyósított képzési támogatást - a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében - felmenő rendszerben, a magyar állami (rész)ösztöndíj összegével azonos mértékben kell megállapítani.
(3) A képzési támogatást - kifutó rendszerben - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók számított létszáma alapján kell meghatározni. A képzési támogatás összegét a képzés szakmai jellegére tekintettel (pl. elméletigényes, gyakorlatigényes képzés) képzési ciklusokra kell meghatározni.
(4) A felsőoktatásban folyó képzéseket a normatív képzési támogatáshoz való jogosultság szempontjából finanszírozási csoportokba kell sorolni.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti képzési támogatás éves intézményi összegét a felsőoktatási intézmények 2012. évi képzési támogatásának kormányrendeletben meghatározott rendje szerint kell megállapítani.
84/B. § A tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás a felsőoktatási intézményekben folyó képzéssel összefüggő kutatás céljait szolgálja, valamint az állami felsőoktatási intézmények fenntartási, fejlesztési, speciális feladat-ellátási költségeihez járul hozzá.
84/C. § A 10. § alapján a kiemelt felsőoktatási intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, az alkalmazott tudományok főiskolája - kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint -támogatásban részesíthető.
84/D. § Az állami felsőoktatási intézmény költségvetésében a köznevelési feladatellátáshoz biztosított költségvetési támogatás legfeljebb 85%-a munkabérre, illetményre, legalább 15%-a a működtetésre (különösen a közüzemi költségekre, dologi és karbantartási kiadásokra, szakmai anyagokra) fordítható.”
(24) Az Nftv. a következő 85/A-85/E. §-sal egészül ki:
„85/A. § (1) A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói juttatások éves összegét:
a) a hallgatói normatíva,
b) a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája,
c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája,
d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája,
e) a lakhatási támogatás normatívája,
f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája
alapján kell megállapítani.
(2) A hallgatói juttatásokhoz nyújtott támogatást az államilag támogatott képzésben részt vevő, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott - a hallgatói juttatásokra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető - hallgatók létszáma alapján kell megállapítani.
(3) A magyar állami részösztöndíjas hallgatót - a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben - a jogosultság megállapításakor 1,0-es szorzóval kell figyelembe venni.
85/B. § (1) A hallgató részére
a) teljesítmény alapú támogatás,
b) szociális alapú támogatás
a felsőoktatási intézménynek a 85/A. § szerint nyújtott költségvetési támogatása, valamint az intézmény bevételeiből, külső adományokból, hozzájárulásokból keletkezett források terhére nyújtható.
85/C. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat a következő jogcímeken használhatja fel:
a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet
aa) tanulmányi ösztöndíj,
ab) köztársasági ösztöndíj,
ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj;
b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére, mely lehet
ba) rendszeres szociális ösztöndíj,
bb) rendkívüli szociális ösztöndíj,
bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része,
bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja,
be) alaptámogatás,
bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása;
c) doktorandusz ösztöndíj kifizetésére,
d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj, valamint a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevők, különösen a hátrányos helyzetű hallgatók, sportolók tanulmányi költségeit kiegészítő ösztöndíjak kifizetésére,
e) az intézményi működési költségek finanszírozására, mely lehet
ea) a jegyzet-előállítás támogatása, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzése,
eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása,
ec) kollégium fenntartása, működtetése,
ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás,
ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása,
ef) a hallgatói tanácsadó szervezetek működésének támogatása.
85/D. § A 8. § (6) bekezdésében és az 54. §-ban foglaltak szerinti szakkollégium hallgató tagja részére a szakkollégiumban kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként ösztöndíj adományozható. A szakkollégiumi ösztöndíjat a felsőoktatási intézményben működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény, diákotthonban működő szakkollégium esetében a diákotthon folyósítja.
85/E. § (1) Egy felsőoktatási intézményen belül a tanulmányi ösztöndíjat és a rendszeres szociális ösztöndíjat a magyar állami ösztöndíjjal támogatott és a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatók részére ugyanolyan arányban kell megállapítani.
(2) Az ebben az alcímben foglalt hallgatói juttatások az államilag támogatott hallgatót a támogatási idő tartama alatt a magyar állami ösztöndíjas hallgatóval azonos mértékben, módon és feltételekkel illeti meg.”
(25) Az Nftv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az állami felsőoktatási intézmény bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga - az intézményi társaságot ide nem értve - az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni.”
(26) Az Nftv. 97. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény), egészségügyi szolgáltatót (klinikát)
a) a felsőoktatási intézmény részeként működtethetnek, vagy
b) a felsőoktatási intézménytől elkülönített szervezeti keretben létesíthetnek és tarthatnak fenn.
(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - egészségügyi szolgáltatóval társulhat.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény.
(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására.
(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - törvényben meghatározottak szerint - ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet. Ha a felsőoktatási intézmény nem egészségügyi felsőoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell.”
(27) Az Nftv. a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„97/A. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója részt vesz
a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben foglaltak szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban,
b) felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásra vonatkozóan az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerződést köt. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.
(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója kincstári számlával rendelkezik.
(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény közreműködhet a térségi egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezet-átalakítási és finanszírozási modellkísérletekben.
(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében a fenntartói jogok gyakorlására az e törvényben foglalt szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.”
(28) Az Nftv. 99. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A betegellátási feladatok koordinálására az egészségügyi felsőoktatási intézmény orvos-és egészségtudományi centrumot (a továbbiakban: centrum) hozhat létre a 97. § (1) bekezdés a) pontja szerint. A centrum a felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját (klinikáját) és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit, egyéb szervezeti egységeit foglalja magában. A centrum elnöke - a felsőoktatási intézménnyel kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint - gyakorolja a vagyonkezelői jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az egészségügyi, gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak. Az Egészségbiztosítási Alap terhére beszerzett, illetve működtetett vagyon értékesítése, hasznosítása esetén az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv jóváhagyását be kell szerezni.
(2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezetői megbízás keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetője ellátja a (3) bekezdésében meghatározott vezetői feladatait is. Az egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrum vezetője képviseli. A centrum vezetője gyakorolja a 97/A. § és 98. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szolgáló előirányzatok felett a rendelkezési jogot.”
(29) Az Nftv. 99. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A centrum tekintetében a 97/A. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”
(30) Az Nftv. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja.”
(31) Az Nftv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108. § E törvény alkalmazásában
1. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt - a doktori fokozatszerzési eljárás során - bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes;
2. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége;
3. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor;
4. felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel;
5. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak;
6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés- és viselkedésfejlődési rendellenességű;
7. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése;
8. hallgatói ösztöndíjszerződés: a Magyar Állam és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolást nyert hallgató között a 28/A. alcím szerinti tartalommal létrejövő szerződés;
9. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: halmozottan hátrányos helyzetű az a hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek;
10. hátrányos helyzetű hallgató vagy jelentkező: hátrányos helyzetűnek minősül az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató vagy jelentkező, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy intézeti, állami nevelt volt;
11. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység;
12. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendelete szerinti belső szabályzat;
13. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység;
a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen
aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt
ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak
ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt
ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja;
b) főiskolai kar az a szervezeti egység, amelyen
ba) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 35 főt
bb) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal;
14. képesítési keretrendszer: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői;
15. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos;
16. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, illetve az a tudás, amelynek megszerzése esetén az adott szakon oklevél kiadható;
17. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő;
18. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra;
19. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely
a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsőoktatási szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit,
b) a doktori képzés tervét
tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt;
20. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek;
21. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott felvehető létszáma országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzetiségi képzés;
22. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként közreműködik az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában;
23. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége;
24. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke - feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták - nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott;
25. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint - az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában - a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor;
26. magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató: a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató;
27. magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés: a felsőoktatásban a magyar állami ösztöndíjjal vagy a magyar állami részösztöndíjjal támogatott képzés;
28. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt;
29. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek megfelelő tevékenység ellátására;
30. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet;
31. specializáció: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget nem eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;
32. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés;
33. szakirány: az adott szak részét képező önálló szakképzettséget eredményező, speciális szaktudást biztosító képzés;
34. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése;
35. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel;
36. szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység;
37. székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívüli településen részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés;
38. székhelyen kívüli képzési hely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település;
39. tanegység: egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység vagy tantárgy;
40. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak;
41. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc;
42. tanterv: egy szak képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított képzési terve, amelynek elemei: képzési szakonkénti bontásban a tantárgyak, tantervi egységek alapján meghatározott óra- és vizsgaterv a követelmények teljesítésének ellenőrzési, értékelési rendszere, valamint a tantárgyak, tantervi egységek tantárgyi programja;
43. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait;
44. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát;
45. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló település;
46. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak;
47. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és - a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével - más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett;
48. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési forrmája.”
(32) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói megállapodásra, továbbá a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályokat,”
(33) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„13. a hallgatói juttatásokkal, támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,”
(34) Az Nftv. a következő 114/A-114/E. §-sal egészül ki:
„114/A. § (1) E törvénynek - az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 39. § (5) és (6) bekezdése alapján 2013. szeptemberében és azt követően szakirányú továbbképzésre, doktori képzésre felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott létszám megegyezik a Kormány által a 2012. évre vonatkozóan megállapított létszámmal; a mesterképzésbe felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjas létszám az adott évet megelőző harmadik évben felsőfokú szakképzésbe - ennek hiányában felsőoktatási szakképzésbe -, alapképzésbe, egységes, osztatlan képzésbe államilag, illetve magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett létszám harmincöt százaléka.
(2) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CCVIII. törvény) megállapított 44. § (3a) bekezdését a 2012. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni, feltéve, hogy a szakmai gyakorlat teljesítésére 2013. január 1-jét követően kerül sor.
(3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 46. § (3) bekezdését és 48/C. § (2) bekezdését a 2013 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan, illetve mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, szakirányú továbbképzésre, valamint az azt követő évfolyamokra felvett hallgatók tekintetében kell alkalmazni.
114/B. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 73. § (3) bekezdés h) pontját a felsőoktatási intézmény által 2013. január 1-jét megelőzően saját hatáskörben alapított és adományozott címek, elismerések tekintetében is alkalmazni kell. Fenntartói hozzájárulás hiányában 2013. január 1-jét követően - a felsőoktatási intézmény által saját hatáskörben alapított, adományozott címre elismerésre tekintettel - rendszeres pénzjuttatás nem folyósítható.
(2) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 37. § (5) bekezdését és a 75. § (2) és (4) bekezdését a 2013. január 1-jén vezetői megbízással rendelkező gazdasági főigazgatók, valamint belső ellenőrzési szervezet vezetői tekintetében is kell alkalmazni.
114/C. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 84/A. § (4) és (5) bekezdésének a 2013. évi alkalmazása, a képzési támogatás megállapítása során a finanszírozási csoportok meghatározása a 2005. évi felsőoktatási törvény 3. számú mellékletében, valamint a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendeletben meghatározott számítási alap, a 2005. évi felsőoktatási törvényben és a rendelet 1-2. mellékletében foglalt arányok figyelembe vételével történik azzal, hogy a finanszírozási szint - a rendelkezésre álló költségvetési forrásra tekintettel - legfeljebb húsz százalékkal csökkenhet.
(2) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 84/B. § (1) bekezdése alapján a tudományos, kulturális, fenntartói és fejlesztési célú támogatás 2013. évi összegét a miniszter határozza meg.
(3) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított - 84/C. §-a alapján a 2013. évre biztosított összeget a miniszter határozza meg.
(4) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 84/D. §-a alkalmazása során biztosított támogatásként a központi költségvetésről szóló törvény alapján a 2013. évben biztosított költségvetési támogatást kell figyelembe venni.
114/D. § (1) E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján a 2013. évben
a) az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év,
b) a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatási normatívája 1 200 000 Ft/év,
c) a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év,
d) a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év,
e) a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év,
f) a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport-, és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.
(2) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott hallgató az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató, valamint 2012 szeptemberétől kezdődően magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvételt nyert hallgató.
(3) A XXIV. Fejezet alkalmazásában államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
a) a 2000/2001-es, a 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszonya keretében, ha
aa) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg, vagy
ab) tanulmányai megkezdésekor egyszakos tanári oklevéllel már rendelkezett, és a második egyszakos tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy
ac) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát, vagy
ad) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, négy féléven keresztül;
b) a 2002/2003-as, 2003/2004-es, a 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy e jogviszonya keretében, ha
ba) e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
bb) e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
bc) tanulmányai megkezdésekor államilag finanszírozott egyszakos közismereti tanári vagy hittanár-nevelő képzésben vett részt, és a második egyszakos közismereti tanári végzettség megszerzését eredményező képzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
bd) olyan szakon folytat tanulmányokat, amelynek képesítési követelményei bemeneti követelményként előírják, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát legalább 8 féléves képzés esetén hárommal, egyébként kettővel megnövelt értéket, vagy
be) első kiegészítő alapképzésben vesz részt, hat féléven keresztül;
c) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.
114/E. § A 28. § (5) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez előírt habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követően - a 29. § (1) bekezdés szerint - meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni.”
72. § Az Nftv.
a) 12. § (8) bekezdésében a „valamint hd)-hf) pontban meghatározott jogkörök” szövegrész helyébe a „valamint hd), hf) pontjában meghatározott jogkörök” szöveg,
b) 20. § (2) bekezdésében az „állami vagyonért” szövegrész helyébe az „állami vagyon felügyeletéért” szöveg,
c) 92. § (6) bekezdés f) pontjában a „[108. § 11. aa) és ba) pont]” szövegrész helyébe a „[108. § 13. pont aa) és ba) alpont]” szöveg,
d) 117. § (5) bekezdésében az „egyházként működő szervezetek által fenntartott” szövegrész helyébe az „egyházként működő szervezetek - illetve e szervezeteknek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 36. § (1) bekezdése szerinti jogutódja - által fenntartott” szöveg
lép.
73. § (1) Hatályát veszti az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában a „képzési ciklusba és” szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Nftv. 115. § (13) bekezdése.
74. § Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 8. §-a.
75. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„15. § (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi.
(2) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.
(3) A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban és a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.
(5) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókat, valamint a közlekedésszervezőt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.
(6) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.
(7) Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttműködik.”
(2) Az Sztv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók, továbbá a közlekedésszervező az autóbuszos személyszállítási tevékenységének a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladataihoz kapcsolódóan felügyeleti díjat fizetnek.
(2) A felügyeleti díj mértéke az előző évi autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatások vagy a közlekedésszervező által az autóbuszos személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai teljesítéséből származó nettó árbevétel 0,1%-a. Előző évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban tényleges árbevétel alapján kell megfizetni.
(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
(4) A felügyeleti díj számításának, megállapításának részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”
(3) Az Sztv. 16. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Ha a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy a közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését,
a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
b) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére,
c) az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó piacfelügyeleti eljárásról és a piacfelügyeleti bírságról szóló jogszabály alapján bírságot szab ki.”
(4) Az Sztv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendeletben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.”
(5) Az Sztv. 17. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában - ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is - és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.
(4) Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, a vasúti társaság vagy a közlekedésszervező számára
a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,
b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,
d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.
(5) Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező számára
a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,
b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,
d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.”
(6) Az Sztv. 17. §-a a következő (5a)-(5d) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az utasjogi felügyeleti bírságot
a) a vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a)-b) és d) pontjában,
b) a közlekedési hatóság az (5) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett is kiszabhatja.
(5b) A vasúti igazgatási szerv vagy a közlekedési hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat, ha
a) a jogsértéssel érintett utasok
aa) száma nem haladja meg a vonat vagy az autóbusz utasainak 10%-át, vagy
ab) jogaik sérelmét a vasúti közlekedési szolgáltató vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) vagy a közlekedésszervező azonnali intézkedésével a helyszínen megszüntette, vagy
b) a szolgáltató vagy a közlekedésszervező a jogsértést megelőzően hat hónapon belül hasonló vagy azonos jogsértést nem követett el.
(5c) Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén minden jogsértés után kiszabható. Folyamatosan más-más érintett terhére elkövetett jogsértés esetében az utasjogi felügyeleti bírság esetenként külön-külön szabható ki.
(5d) Az utasjogi felügyeleti bírság kiszabására irányuló eljárás a vasúti igazgatási szervnek vagy a közlekedési hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.”
(7) Az Sztv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) és (3) bekezdését. E panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.”
(8) Az Sztv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet és az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata, közlekedésszervező esetében annak a 19. § (6) bekezdésben meghatározott esetben megalkotott személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza.”
(9) Az Sztv. 19. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató - kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltató - a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot készít. A közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot készít.
(5) A közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltató és a közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza a szolgáltatás minőségi előírásait. A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat a Vtv.-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.”
(10) Az Sztv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató és a közlekedésszervező nyilvánosan közzéteszi.”
(11) Az Sztv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgáltatási szerződésben rögzítendő áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy:)
„a) a felszámított díjak arányban álljanak a komfortfokozattal, a kiegészítő szolgáltatások által nyújtott többlet-szolgáltatásokkal, vagy a szolgáltatás egyéb jellemzőivel;
b) egyéb díj alkalmazására magasabb komfortfokozat, kiegészítő szolgáltatás vagy a szolgáltatás egyéb jellemzői által indokolt esetben kerüljön sor;”
(12) Az Sztv. 49. § (1) bekezdés f) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(13) Az Sztv. 49. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
(14) Az Sztv. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni, ennek érdekében az ezen járműveket és létesítményeket érintő beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint - ha ez műszaki szempontból lehetséges - az átalakítások során az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeit már érvényesíteni kell.”
(15) Az Sztv. 51. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A személyszállítási közszolgáltatási tevékenységet közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó, az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: szolgáltató) regionális összevonása során - az érintett társaságok beolvadásáig, összeolvadásáig, de legfeljebb 2014. december 31-éig - nem minősül a 25. § (8) bekezdése szerinti alvállalkozónak az a gazdasági társaság, amelyben a szolgáltató - a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti - többségi befolyással rendelkezik.”
(16) „Az Sztv. 25. § (3) bekezdés j) pontjában az „illetve” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg lép.”
76. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 75. § (2) bekezdésében az „az 60. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 60. § (2) bekezdése” szöveg lép.
77. § Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 28. §-a.
78. § Hatályát veszti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (1) bekezdésében az „A tulajdonváltozásra vonatkozó szerződést a magyar állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg.” szövegrész.
79. § A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nemzetiségi óvodai nevelést is ellátó többcélú intézmény önkormányzati fenntartója 2012. december 27-éig meghozott döntésével a (2) bekezdés szerinti döntését visszavonhatja vagy módosíthatja, annak érdekében, hogy az intézmény nemzetiségi óvodai nevelést is elláthasson. E bekezdés alkalmazása esetén a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás-átvételi megállapodást 2012. december 28-áig módosítani kell.”
80. § Hatályát veszti a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 10. alcíme.
81. § (1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 3. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„3. A települési önkormányzatok egyes kötelezettségeinek átvétele”
(2) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állam 2013. évben - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 92. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - egyedi állami kezességként átvállalja az átvett intézményeket tulajdonló vagy fenntartó települési önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek kifejezetten és igazolhatóan az átvett vagyon fejlesztését vagy értékének megőrzését szolgáló alapügyletekhez kapcsolódnak. Ezen állami kezességvállalások nem terhelik az egyedi állami kezességvállalások 2013. évi mértékére meghatározott keretet.
(2) Az átvállalandó kezességek elemeit települési önkormányzatonként tételesen legkésőbb 2013. április 15-éig a települési önkormányzat véleményét kikérve a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes javaslata alapján a Kormány határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalások során az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el.”
82. § Hatályát veszti az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (4)-(6) bekezdése.
83. § A Kormánynak a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 76/C. § (11) bekezdése alapján meghozott döntése szerint csökkentett mértékű törlesztési célú támogatásban részesülő önkormányzatok számára az adósságuknak a csökkentett mérték szerinti átvállalására 2013. június 28-áig kerül sor a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CXCVI. törvényben meghatározott helyi önkormányzati adósságátvállalási eljárásrend keretében.
84. § (1) E törvény - a (2)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. január 2-án hatályát veszti.
(2) A 37. § (1) bekezdése, a 38. §, a 68-70. §, a 75. § (1), (3) és (14) bekezdése, a 76. §, a 77. § 2012. december 31-én lép hatályba.
(3) Az 1-11. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 13. §, a 14. §, a 15. § (1)-(4) bekezdése, a 16. §, a 18. §, a 19. § (3) bekezdése, a 22-25. § és az 1. melléklet, a 26. §, a 28. §, a 30. §, a 31. §, a 33. § (3)-(5), (7), (8), (10)-(12), (14), (18), (20), (22), (26) bekezdése, a 34. § a)-c) pontja, a 35. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, a 36. §, a 37. § (2) bekezdése, a 39. § (1) bekezdése, a 40. §, a 41. § a) pontja, a 43. § (9) és (12) bekezdése, a 44. § a) pontja, a 45. § a) pontja, a 46. §, a 47. §, az 51. §, a 60-62. §, a 64. §, a 65. §, a 67. §, a 71-74. §, a 75. § (2), (4)-(13), (15) és (16) bekezdése, a 78. §, a 86. § b) és f) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 33. § (15)-(17) bekezdése 2013. január 2-án lép hatályba.
(5) A 19. § (1) és (2) bekezdése, a 20. §, a 21. §, a 39. § (2) és (3) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, az 52. §, az 53. § (3) bekezdése, a 63. § 2013. február 1-jén lép hatályba.
(6) A 32. § (2) bekezdése 2013. április 1-jén lép hatályba.
(7) A 12. § (2) bekezdése, a 29. §, a 32. § (1) bekezdése, a 41. § b) és c) pontja, a 43. § (5)-(8) és (11) bekezdése, a 44. § c) pontja, a 45. § b) pontja, a 48-50. §, a 86. § d) pontja 2013. július 1-jén lép hatályba.
(8) A 86. § a) pontja 2013. augusztus 16-án lép hatályba.
(9) A 33. § (1), (2), (6), (9), (19), (21), (23)-(25) bekezdése, a 34. § d)-h) pontja, a 35. § (1) bekezdés a) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
(10) A 86. § c) és e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.
85. § Hatályát veszti
a) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet,
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 30/A. §-a,
c) a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 258/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet.
86. § Hatályát veszti
a) az Ltv. 63. §-a, 63/A. §-a és 87/C. §-a,
b) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (7) bekezdése,
c) a Vtv. 87/A. §-a,
d) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdése és 12. §-a,
e) az Sztv. 51. § (9) bekezdése,
f) a Tny. 22/A. §-ában az „a 83/A-83/B. § szerint” szövegrész.
87. § A 12. § a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
„Melléklet a 2006. évi CXXXIII. törvényhez
A kerületi önkormányzatok egymás közötti részesedési arányai
| A | B | ||
| 1 | Kerületi önkormányzat megnevezése | Részesedési arányok (%) | |
| 2 | I. kerületi önkormányzat | 1,54229750 | |
| 3 | II. kerületi önkormányzat | 5,07622909 | |
| 4 | III. kerületi önkormányzat | 7,22624018 | |
| 5 | IV. kerületi önkormányzat | 6,11004338 | |
| 6 | V. kerületi önkormányzat | 1,40816157 | |
| 7 | VI. kerületi önkormányzat | 2,51692804 | |
| 8 | VII. kerületi önkormányzat | 3,31902329 | |
| 9 | VIII. kerületi önkormányzat | 3,80946081 | |
| 10 | IX. kerületi önkormányzat | 3,61965731 | |
| 11 | X. kerületi önkormányzat | 4,71307384 | |
| 12 | XI. kerületi önkormányzat | 7,28511820 | |
| 13 | XII. kerületi önkormányzat | 2,98544811 | |
| 14 | XIII. kerületi önkormányzat | 6,06949128 | |
| 15 | XIV. kerületi önkormányzat | 7,04585324 | |
| 16 | XV. kerületi önkormányzat | 5,12986946 | |
| 17 | XVI. kerületi önkormányzat | 4,16786632 | |
| 18 | XVII. kerületi önkormányzat | 4,73956940 | |
| 19 | XVIII. kerületi önkormányzat | 6,59426818 | |
| 20 | XIX. kerületi önkormányzat | 3,47808963 | |
| 21 | XX. kerületi önkormányzat | 3,58665199 | |
| 22 | XXI. kerületi önkormányzat | 4,88600440 | |
| 23 | XXII. kerületi önkormányzat | 3,27164242 | |
| 24 | XXIII. kerületi önkormányzat | 1,41901236 | |
| 25 | Kerületi önkormányzatok összesen | 100,00000000 | |
| ” |
