1. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)–(2) bekezdésben, a (4) bekezdésben, valamint a 18. §-ban foglaltaktól eltérően a főpolgármester illetményére és költségtérítésére vonatkozó szabályokról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezik.”
2. § Hatályát veszti a Pttv. 3. § (2) bekezdésében a ,„valamint körzetközponti feladatot ellátó” és az „– a fővárosi önkormányzat esetén 15,0–16,5” szövegrész.
3. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[36. § (1) Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet]
„e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;”
4. § A Mötv. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„71. § (1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.
(2) A megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege megegyezik a helyettes államtitkár közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló illetményének összegével.
(3) A megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege megegyezik a (2) bekezdésben meghatározott illetmény 90%-ának összegével.
(4) A polgármester illetménye a (2) bekezdésben meghatározott összeg
a) 20%-a az 500 fő lakosságszám alatti település polgármestere esetében;
b) 40%-a az 501–1500 fő lakosságszámú település polgármestere esetében;
c) 60%-a az 1501–10 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében;
d) 70%-a a 10 001–30 000 fő lakosságszámú település polgármestere esetében;
e) 80%-a a 30 000 fő lakosságszám feletti település polgármestere esetében.
(5) A társadalmi megbízatású polgármester havonta a polgármester illetménye 50%-ával megegyező mértékű tiszteletdíjra jogosult, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
(6) A főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.”
5. § A Mötv. 80. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„80. § (1) A főpolgármester-helyettes, a főállású alpolgármester, a megyei közgyűlés alelnöke illetményének összegét a főpolgármester, a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke illetménye 70 – 90%-a közötti összegben a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a képviselő-testület a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 70–90%-a közötti összegben állapítja meg, melynek egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
(3) A főpolgármester-helyettes, a főállású alpolgármester, a társadalmi megbízatású alpolgármester, a megyei közgyűlés alelnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult.”
6. § A Mötv. 82. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Megyei jogú városban több aljegyző is kinevezhető.”
7. § A Mötv. 84. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:
a) települési polgármesteri hivatal esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal;
b) közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal;
c) megyei önkormányzati hivatal esetén: (megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal;
d) megyei jogú városi polgármesteri hivatal esetén: (település neve) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.”
8. § A Mötv. 144. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2–15. §, 17–20. §, a 21. § (1) bekezdés, a 22–26. §, a 27. § (3)–(4) bekezdés, a 41–50. §, az 51. § (1)–(3) bekezdés, az 51. § (5) és (6) bekezdés, az 52–62. §, a 65–68. §, a 71. § (1) bekezdés, a 79. §, 81–105. §, a 106. § (1) bekezdés, a 111–131. §, a 143. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 143. § (3) bekezdés, a 143. § (4) bekezdés a)–d), g) és h) pontja, a 146. §, a 156. § (2) bekezdés, valamint a 157. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 27. § (2) bekezdés, a 28–40. §, a 64. §, a 69–70. §, a 71. § (2)–(6) bekezdése, a 72–78. §, a 80. §, a 143. § (4) bekezdés f) pontja, a 154. §, a 156. § (3) bekezdése, valamint a 158. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.”
9. § (1) A Mötv. 156. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[(2) Hatályát veszti]
„a) az Ötv. 1–18. §-a; 22–31. §-a; 32. §-ának első mondata, 33. §-a; 35–44. §-a; 46. § (2) bekezdése; 52–60. §-a; 61. § (2)–(6) bekezdése; 62–68/D. §-a; 71–72. §-a; 74. § (2)–(3) bekezdése; 75–77. §-a; 81–87. §; 88. § (1) bekezdés a), c), d) pontja; 89–97. §; 101–115. § (4) bekezdése; 115. § (6) bekezdése,”
(2) Nem lép hatályba a Mötv. 156. § (2) bekezdés b) pontja.
10. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 7. § (1) bekezdés i) pontja, a 18. §, a 45. § (2) és (4) bekezdése, az 50. § (7) bekezdése, a 74. § (1)–(3) és (7) bekezdése, a 75–76. §, a 95. § (7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.”
11. § Az Nkt. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 67. § (2) bekezdése a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.”
12. § Az Nkt. 95. § (1) bekezdésében a „(2)–(5)” szövegrész helyébe a „(2)–(6)” szöveg lép.
13. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve – az ülést vezető elnök vagy a házelnök javaslatára – az Országgyűlés a 46–51. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”
(2) Az Ogytv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.”
(3) Az Ogytv. 48. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a képviselő felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását.
(4) A kizárásra vonatkozó javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.”
(4) Az Ogytv. 48. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A házelnök – a (3) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.
(7) A (3) és (6) bekezdés szerinti, pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés a javaslattételt követő ülésén, vita nélkül határoz. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.”
(5) Az Ogytv. 49. § (4)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.
(5) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.
(6) Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.
(7) A házelnök – a (4) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a (4) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.
(8) A (4) és (7) bekezdés szerinti, pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés a javaslattételt követő ülésén, vita nélkül határoz. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.”
(6) Az Ogytv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Ha a képviselőt az (1) bekezdés szerint az ülésnapról kizárták, a kizárás időtartama alatt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában nem vehet részt, tiszteletdíjra nem jogosult. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.”
(7) Az Ogytv. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A házelnök – az (1) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – az (1) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.”
(8) Az Ogytv. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2a) bekezdés szerinti, pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés a javaslattételt követő ülésén, vita nélkül határoz. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.”
(9) Az Ogytv. 50. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (5) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott magatartást bizottsági ülésen tanúsította.”
(10) Az Ogytv. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a 46–47. §-ban, a 48. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 49. § (1)–(3) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.
(2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen
a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy
b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi,
a bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.
(3) Ha a képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a bizottság javasolhatja a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti javaslat megtételéről vagy a képviselő kizárásáról a bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönt.
(5) A házelnök – a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a (2) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni. A házelnök – a (3) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a (3) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.
(6) A pénzbírság kiszabására, illetve a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére a 48. § (7) bekezdése, a 49. § (8) bekezdése, illetve az 50. § (3)–(7) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az 50. § (5) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő a (3) bekezdésben meghatározott magatartást az Országgyűlés ülésén követi el.”
(11) Az Ogytv. 29. § (9) bekezdésében a „48. § (3)–(5)” szövegrész helyébe a „48. § (3)–(7)” szöveg lép”
14. § Az Ogytv. 89. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[89. § A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső]
„a) polgármesteri megbízatását és polgármesteri megbízatása megszűnését,”
15. § Az Ogytv. 147. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A 30. alcím megjelölése és a 80. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„30. Összeférhetetlenség
80. § (1) A képviselői megbízatás – a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(2) A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.
(3) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.
(4) A képviselő főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlési elnöki, megyei közgyűlési alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri és helyi önkormányzati képviselői megbízatást (a továbbiakban együtt: polgármesteri megbízatás) láthat el. A képviselő polgármesteri megbízatásának fennállása alatt a 104. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői tiszteletdíjra nem jogosult.””
16. § Az Ogytv. 160. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Hatályát veszti a 81–83. §, a 84. § a)–g) pontja, a 89. § e) és f) pontja, a 96. § (1) bekezdése, valamint a 109. § (8) és (9) bekezdése.”
17. § Hatályát veszti az Ogytv.
a) 80. § (1) bekezdésében az „és (4)” szövegrész,
b) 80. § (4) bekezdése,
c) 89. § a) pontja.
18. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–2. § és a 13. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 14. § az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
(4) A 17. § a 2014. évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba.
19. § E törvény
a) 3–6. §-a és 8–9. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak,
b) 13. § (1)–(10) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek,
c) 13. § (11) bekezdése az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak,
d) 14–17. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak,
e) 18. §-a az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, és 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
