d) 155. § (7) bekezdésében az „eljárást” szövegrész helyébe az „az eljárás” szöveg, a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
e) 161. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
f) 164. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
g) 165. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
h) 173. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,
i) 189. § (8) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
70. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.
71. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
a) 156. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
b) 164. § (6) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
c) 172. § (10) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg
lép.
72. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) Ha az alapvető jogok biztosa a vizsgálata során észleli, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése okozza, kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti indítvány tartalmazza
a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet,
b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését,
c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért,
d) annak okát, hogy az alapvető jogok biztosa az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.”
(2) Az Ajbt. 15. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 34/A. §-át a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
73. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 69. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„69. § (1) Az adatvédelmi audit a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy tervezett adatkezelési műveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok szerinti értékelésén keresztül a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása. Tervezett adatkezelési műveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció kidolgozottsága ezt lehetővé teszi.
(2) Adatvédelmi auditot a Hatóság az adatkezelő kérelmére folytathat le. Az adatvédelmi audit lefolytatása iránti kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték mértékét és az adatvédelmi audit elvégzésének várható időpontját a Hatóság közli az adatkezelővel. A Hatóság az adatvédelmi auditot abban az esetben folytatja le, ha a Hatóság közlését követő tizenöt napon belül az adatkezelő nyilatkozik arról, hogy a Hatóság közlésében megállapított feltételek ismeretében az adatvédelmi audit lefolytatása iránti kérelmét fenntartja.
(3) Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték mértékét - az elvégzendő tevékenység mértékével arányosan - a Hatóság állapítja meg, az azonban nem haladhatja meg az ötmillió forintot. Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték a Hatóság bevétele.
(4) Az adatvédelmi audit eredményét a Hatóság az auditról készített értékelésben rögzíti. Az értékelés javaslatokat fogalmazhat meg az adatkezelő számára. Az értékelés tartalma az üzleti titokra alkalmazandó szabályok szerint ismerhető meg, az adatkezelő erre irányuló kérelmére azonban a Hatóság honlapján - a kérelemnek megfelelően - az értékelést vagy az értékelés összegző megállapításait közzéteszi.
(5) Az adatvédelmi audit a Hatóság e törvényben rögzített egyéb hatásköreinek gyakorlását nem korlátozza.”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
a) 31. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b) 45. § (6b) bekezdésében a „Fővárosi Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg
lép.
74. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
a) 74. § (4) bekezdésében a „helyi bírósági” szövegrész helyébe a „járásbírósági” szöveg,
b) 74. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságok” szövegrész helybe a „járásbíróságok” szöveg, továbbá a „helyi bírósági” szövegrész helyébe a „járásbírósági” szöveg
lép.
75. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 17. § (1) bekezdésében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg lép.
76. § (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:)
„d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság) és”
(2) A Bszi. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője meghívottként részt vesz a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium illetékességi területéhez tartozó törvényszékek közigazgatási-munkaügyi kollégiumának ülésén. Ha a közigazgatási-munkaügyi kollégium valamely más kollégiummal összevontan működik, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az összevont kollégium ülésén közigazgatási vagy munkaügyi tárgyú napirend esetén vesz részt meghívottként.”
(3) A Bszi. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg, és a felek saját költségüket maguk viselik.”
(4) A Bszi. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az alapvető jogok biztosa az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő indítvánnyal kezdeményezi.”
(5) A Bszi. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy ügyvédi irodát, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját, valamint a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét és jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.”
(6) A Bszi. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az alapvető jogok biztosa személyesen vagy az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának jogi szakvizsgával rendelkező képviselője útján járhat el.”
(7) A Bszi. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az önkormányzati tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg. Ha az ügy eldöntése érdekében célszerű, az önkormányzati tanács elrendelheti, hogy egyes vitás kérdések elkülönítve kerüljenek elbírálásra.”
(8) A Bszi. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az indítványt, ha
a) azt nem az alapvető jogok biztosa, az arra jogosult fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az egyedi ügyben eljáró bíró nyújtja be,
b) azt a fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt határidőn túl nyújtja be,
c) azt a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltaknak, az alapvető jogok biztosa nem az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben foglaltaknak, vagy az egyedi ügyben eljáró bíró nem az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal nyújtja be, vagy
d) a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezése esetén az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette.”
(9) A Bszi. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkormányzati tanács nyilatkozattételre hívhatja fel, iratok megküldése és vélemény kérése iránt keresheti meg azt az állami vagy önkormányzati szervet, amelynek megkeresése az indítvány elbírálásához szükséges.”
(10) A Bszi. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 90 napon belül szótöbbséggel hozza meg határozatát.
(2) Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbodik
a) személyes meghallgatás esetén,
b) ha az ügy körülményeiben bekövetkezett változás folytán ismételten szükségessé válik az önkormányzat állásfoglalásának beszerzése, vagy
c) ha az 53. § (4) bekezdése alapján állami vagy önkormányzati szerv megkeresése szükséges.”
(11) A Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az önkormányzati tanács megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,)
„a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti, megállapítja a hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése más jogszabályba ütközését, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba,”
(12) A Bszi. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezésének megsemmisítésére, illetve más jogszabályba ütközésének megállapítására bírói kezdeményezés alapján kerül sor, az önkormányzati rendelet megsemmisített, illetve más jogszabályba ütközőnek ítélt rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.”
(13) A Bszi. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH elnöke által kijelölt bíróságon, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumban működik. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese nem lehet azonos ügyszakban ítélkező bíró.”
(14) A Bszi. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese is lehet.”
(15) A Bszi. 154. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvényszéken a kollégium tagjai a törvényszék bírái, továbbá általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok, illetve - a 20. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - közigazgatási és munkaügyi bíróság bírái közül a 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.”
(16) A Bszi. a következő 196/A. §-sal egészül ki:
„196/A. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 47. §-át, 48. § (5) bekezdését, 51. § (1) bekezdését, 53. § (4) bekezdését, 54. §-át, 55. § (2) bekezdés a) pontját, valamint 56. § (5) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
77. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére - rendkívül indokolt esetben - fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg. Különös méltánylást érdemlő esetben az OBH elnöke 1 évet meghaladó időtartamban is engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot.”
(2) A Bjt. a következő 232/A. §-sal egészül ki:
„232/A. § A 174. § (2) bekezdés alkalmazásában ítélőtáblai, illetve törvényszéki szolgálati időnek számít 2013. január 1. napját követően annak a volt ítélőtáblai, illetve törvényszéki bírónak a szolgálati ideje, akinek a törvényszékre, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróságra történő áthelyezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállításakor, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezéseire tekintettel került sor.”
(3) A Bjt. 233. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„f) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
(4) A Bjt.
a) 90. § hb) alpontjában és 94. § (1) bekezdésében a „18. § (2a) bekezdésében” szövegrész helyébe a „18. § (2) vagy (2a) bekezdésében” szöveg,
b) 222. § (1) bekezdésében a „93. § (2)-(4) bekezdését, 102. §” szövegrész helyébe a „93. § (2)-(4) bekezdését, 97. § (1) bekezdését, 102. §” szövegrész, a „104. § (1) bekezdését, 115. §” szövegrész helyébe a „104. § (1) bekezdését, 105. § (1) bekezdését, 113. § (5) bekezdését, 115. §” szöveg
lép.
78. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Legfőbb Ügyészséget a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyészséget fellebbviteli főügyész, a főügyészséget főügyész, a járási és a járási szintű (a továbbiakban együtt: járási) ügyészséget vezető ügyész vezeti.”
79. § (1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 77. § (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének 10 százalékára jogosult.”
(2) Az Üjt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelve,
b) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,
c) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelve, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,
d) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,
f) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelv.”
(3) Az Üjt.
a) 64. § (3) bekezdés a) pontjában és 2. melléklet 7. pontjában a „helyi” szövegrész helyébe a „járási” szöveg,
b) 2. melléklet 8., 9. és 11. pontjában a „helyi” szövegrészek helyébe a „járási” szöveg
lép.
80. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
a) 27. §-ában, 35. §-ában és 172. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
b) 172. § (3) bekezdésében a „törvényszékhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg
lép.
81. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szervezet adatairól - kizárólag írásban - kivonatot kérhet
a) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító feladatot ellátó, illetve a támogatási forrást kezelő költségvetési szerv,
b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet, továbbá
c) a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóság
is.”
(2) A Cnytv. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § Az OBH legkésőbb 2014. június 1. napjától biztosítja az informatikai rendszer tesztelését a bíróságok részére.”
(3) A Cnytv.
a) 98. § (4) bekezdésében a „2013. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2014. július 1-jén” szöveg,
b) 99. § (1) és (2) bekezdésében az „A 2013. január 1. napja előtt” szövegrészek helyébe a „2014. július 1. napjától az ezt megelőzően” szöveg,
c) 104. § (4) bekezdésében az „a szervezet 2013. január 1.” szövegrész helyébe a „2014. július 1. napjától a szervezet 2014. július 1.” szöveg, az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatait” szöveg,
d) 105. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrészek helyébe a „2014. július 1-je” szöveg, a „2013. január 1. napját” szövegrész helyébe a „2014. július 1. napját” szöveg
lép.
(4) A Cnytv.
a) 91. § (1) bekezdés b) pontja a „vételéről” szövegrész helyett a „vételéről (változásbejegyzéséről)” szöveggel,
b) 91. § (3) bekezdése az „oka” szövegrész helyett az „oka és időpontja” szöveggel
lép hatályba.
(5) Nem lép hatályba a Cnytv. 7. § (3) bekezdése.
82. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.)
a) 85. § (3) bekezdése a „törvényszékhez” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveggel,
b) 92. §-a a „törvényszék” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveggel,
c) 98. § (5) bekezdése a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyett a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveggel,
d) 98. § (10) bekezdése a „törvényszék” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveggel,
e) 102. § (4) bekezdése a „törvényszék” szövegrész helyett a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveggel
lép hatályba.
(2) Az Mhötv.
a) 16. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéknél” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál” szöveg,
b) 132. § (1) bekezdés d) pontjában a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,
c) 139. § (1) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,
d) 139. § (2) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
e) 140. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,
f) 140. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
g) 140. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
h) 140. § (5) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg, valamint a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,
i) 141. § (1) bekezdés c) pontjában a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
j) 141. § (7) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,
k) 142. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg
lép.
83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (3) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg lép.
84. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 24. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg lép.
85. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 38. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
b) 41. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,
c) 42. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
d) 42. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
e) 42. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg, a „városi és kerületi” szövegrész helyébe a „kerületi” szöveg,
f) 42. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
g) 51. § (6) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg,
h) 73. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
i) 106. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrészek helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
j) 123. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,
k) 123. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,
l) 141. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg
lép.
86. § A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény 18. § (4) bekezdése a „helyi bíróság” szövegrészek helyett a „járásbíróság” szöveggel lép hatályba.
87. § (1) Az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3. §, a 4. § és a 3. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 12. §, a 14. § és a 15. § a) pontja 2013. augusztus 1-jén, a 34. § (1) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.”
(3) Az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény 47. § (1) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „július” szöveg lép.
88. § (1) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„93. § A Cnytv. 7. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A beadványokat elektronikus úton történő eljárás esetén kizárólag űrlapon lehet a bíróság részére, az OBH útján benyújtani.
(2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt elektronikus úton, minősített elektronikus aláírással ellátva, vagy a Pp.-ben meghatározottak szerint egyéb elektronikus úton kell benyújtani.””
(2) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § A Cnytv. 95. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„95. § A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:
a) az egyesület formáját
aa) egyesület,
ab) párt,
ac) sportegyesület,
ad) alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület,
ae) szakszervezet,
af) szövetség,
ag) polgárőr szervezet és
ah) egyéb, törvényben meghatározott egyesületi forma,
b) az egyesület képviselőjének anyja születési nevét,
c) szövetség esetén az egyesületek szövetségét létrehozó egyesületek, illetve alapítványok nevét, székhelyét, nyilvántartási számát,
d) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, illetve, ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.””
(3) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 130. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 15. §, a 24. §, a 30-33. §, a 64. § (2) bekezdése és a 115. § 2013. január 1. napján lép hatályba.”
(4) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 130. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 76. §, a 88. § (2) bekezdése, a 92. § (2) bekezdése, a 94. §, a 95. §, a 101. §, a 105. §, és a 116. § b), d), e), f), h) és i) pontja 2014. július 1. napján lép hatályba.”
(5) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény
a) 113. §-ában a „2013. január 1. napján” szövegrész helyébe a „2014. július 1. napján” szöveg,
b) 130. § (1) bekezdésében a „2014. január 2-án” szövegrész helyébe a „2014. július 2-án” szöveg
lép.
(6) Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 30. §-a.
89. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 40. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A Szabs. tv. a 126. §-t követően a következő 96/A. alcímmel és 126/A. §-sal egészül ki:
„96/A. A helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás
126/A. § (1) A 39. § (2) bekezdés e) és f), valamint h) és i) pontjában meghatározott személy szabálysértési elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt - ha a tárgyalás megtartásának nincsen akadálya - az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságra előállíthatja. Előállítás esetén a bíróság részére a feljelentést előterjeszti, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a bíróságnak átadja, valamint javaslatot tesz a büntetés mértékére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, továbbá közli az eljárás alá vont személlyel, hogy milyen szabálysértés miatt és milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé.
(3) A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az előállítás nem volt jogszerű. Ha a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, akkor a 125. § (3) bekezdése szerint jár el.
(4) A végzés ellen az (1) bekezdésben meghatározott személy az e törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.””
90. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (5) bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2014. július 1-jétől” szöveg lép.
91. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A keresetlevél a hatósághoz elektronikus úton is benyújtható. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz, a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet.
(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton is történhet.”
92. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 74. § (4) bekezdésében a „2013. január 1.” szövegrész helyébe a „2014. július 1.” szöveg lép.
93. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény
a) 248. § (1) bekezdése,
b) 385. §-a,
c) 293. § 5. pontja,
d) 293. § 6. pontjában a „, a „17. § (1) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „17. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg” szövegrész és
e) 293. § 7. pontja.
94. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény
a) 73. § (2) bekezdésében, 137. § (4) bekezdésében, 148. § (2) bekezdésében és 156. § (2) és (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész a „járásbíróság” szöveggel,
b) 137. § (7) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében és 156. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságra” szövegrész a „járásbíróságra” szöveggel
lép hatályba.
95. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.
(2) E törvény 1. § (1)-(7) és (11)-(16) bekezdése, 2-58. §-a, 59. § a) és b) pontja, 60-72. §-a, 73. § (2) bekezdése, 74-76. §-a, 77. § (2), (3) bekezdése, 78-80. §, 82. § (2) bekezdése és 83-85. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 77. § (1) bekezdése és (4) bekezdés b) pontja 2013. január 2. napján lép hatályba.
96. § Sarkalatosnak minősül a törvény
a) 7. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
b) 15. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
c) 24. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
d) 31. § (3) bekezdés a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,
e) 65. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
f) 67. § a) és b) pontja az Alaptörvény 23. cikke és 42. cikke,
g) 69. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke,
h) 73. § (2) bekezdés b) pontja az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése,
i) 74. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
j) 76. § (1), (2), (13)-(15) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése,
k) 77. § (1)-(3) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,
l) 78. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
m) 79. § (1) és (3) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
n) 80. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
o) 82. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése
alapján.
„1. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
A törvényszékek, a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékességi területe
1. FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)
1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság
| Budapest V. kerület | Budapest VI. kerület | Budapest VII. kerület | |
| Budapest VIII. kerület | Budapest IX. kerület | Budapest X. kerület | |
| Budapest XIII. kerület | Budapest XIV. kerület | Budapest XVI. kerület | |
| Budapest XVII. kerület |
1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság
| Budapest I. kerület | Budapest XI. kerület Budapest | XII. kerület | |
| Budapest XXII. kerület |
1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
| Budapest II. kerület | Budapest III. kerület |
1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság
| Budapest IV. kerület | Budapest XV. kerület |
1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság
| Budapest XVIII. kerület | Budapest XIX. kerület |
1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság
| Budapest XX. kerület | Budapest XXI. kerület | Budapest XXIII. kerület |
1/7. Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
| Főváros területe |
2. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Pécs)
2/1. Pécsi Járásbíróság
| Abaliget | Aranyosgadány | Bakonya | |
| Berkesd | Birján | Bogád | |
| Cserkút | Ellend | Görcsöny | |
| Gyód | Husztót | Keszü | |
| Kovácsszénája | Kozármisleny | Kökény | |
| Kővágószőlős | Kővágótőttős | Lothárd | |
| Magyarsarlós | Nagykozár | Orfű | |
| Pellérd | Pereked | Pécs | |
| Pécsudvard | Pogány | Regenye | |
| Romonya | Szemely | Szilágy | |
| Szőke |
2/2. Komlói Járásbíróság
| Alsómocsolád | Apátvarasd | Ág | |
| Bakóca | Baranyajenő | Baranyaszentgyörgy | |
| Bikal | Bodolyabér | Egyházaskozár | |
| Erdősmecske | Felsőegerszeg | Gerényes | |
| Gödre | Hegyhátmaróc | Hidas | |
| Hosszúhetény | Kárász | Kisbeszterce | |
| Kishajmás | Kisvaszar | Komló | |
| Köblény | Liget | Lovászhetény | |
| Magyaregregy | Magyarhertelend | Magyarszék | |
| Martonfa | Mágocs | Mánfa | |
| Máza | Mecseknádasd | Mecsekpölöske | |
| Mekényes | Meződ | Mindszentgodisa | |
| Nagyhajmás | Nagypall | Óbánya | |
| Ófalu | Oroszló | Palé | |
| Pécsvárad | Sásd | Szalatnak | |
| Szágy | Szárász | Szászvár | |
| Tarrós | Tékes | Tormás | |
| Tófű | Varga | Vásárosdombó | |
| Vázsnok | Vékény | Zengővárkony |
2/3. Mohácsi Járásbíróság
| Babarc | Bár | Belvárdgyula | |
| Bezedek | Borjád | Bóly | |
| Dunaszekcső | Erdősmárok | Erzsébet | |
| Fazekasboda | Feked | Geresdlak | |
| Görcsönydoboka | Hásságy | Himesháza | |
| Homorúd | Ivándárda | Kátoly | |
| Kékesd | Kisbudmér | Kisnyárád | |
| Kölked | Lánycsók | Lippó | |
| Liptód | Majs | Maráza | |
| Máriakéménd | Mohács | Monyoród | |
| Nagybudmér | Nagynyárád | Olasz | |
| Palotabozsok | Pócsa | Sárok | |
| Sátorhely | Somberek | Szajk | |
| Szebény | Szederkény | Szellő | |
| Székelyszabar | Szűr | Töttös | |
| Udvar | Versend | Véménd |
2/4. Siklósi Járásbíróság
| Adorjás | Alsószentmárton | Áta | |
| Babarcszőlős | Baksa | Baranyahidvég | |
| Beremend | Besence | Bisse | |
| Bogádmindszent | Bosta | Csarnóta | |
| Csányoszró | Cún | Diósviszló | |
| Drávacsehi | Drávacsepely | Drávaiványi | |
| Drávapalkonya | Drávapiski | Drávaszabolcs | |
| Drávaszerdahely | Drávasztára | Egerág | |
| Egyházasharaszti | Garé | Gilvánfa | |
| Gordisa | Harkány | Hegyszentmárton | |
| Hirics | Illocska | Ipacsfa | |
| Ivánbattyán | Kákics | Kásád | |
| Kemse | Kémes | Kisasszonyfa | |
| Kisdér | Kisharsány | Kisherend | |
| Kisjakabfalva | Kiskassa | Kislippó | |
| Kisszentmárton | Kistapolca | Kistótfalu | |
| Kovácshida | Kórós | Lapáncsa | |
| Lúzsok | Magyarbóly | Magyarmecske | |
| Magyartelek | Marócsa | Matty | |
| Márfa | Márok | Nagycsány | |
| Nagyharsány | Nagytótfalu | Ócsárd | |
| Okorág | Old | Ózdfalu | |
| Palkonya | Páprád | Peterd | |
| Pécsdevecser | Piskó | Rádfalva | |
| Sámod | Sellye | Siklós | |
| Siklósbodony | Siklósnagyfalu | Sósvertike | |
| Szalánta | Szaporca | Szava | |
| Szilvás | Szőkéd | Tengeri | |
| Tésenfa | Téseny | Túrony | |
| Újpetre | Vajszló | Vejti | |
| Villány | Villánykövesd | Vokány | |
| Zaláta |
2/5. Szigetvári Járásbíróság
| Almamellék | Almáskeresztúr | Basal | |
| Bánfa | Bicsérd | Boda | |
| Bogdása | Boldogasszonyfa | Botykapeterd | |
| Bükkösd | Bürüs | Csebény | |
| Cserdi | Csertő | Csonkamindszent | |
| Dencsháza | Dinnyeberki | Drávafok | |
| Drávakeresztúr | Endrőc | Felsőszentmárton | |
| Gerde | Gyöngyfa | Gyöngyösmellék | |
| Helesfa | Hetvehely | Hobol | |
| Horváthertelend | Ibafa | Kacsóta | |
| Katádfa | Kétújfalu | Királyegyháza | |
| Kisdobsza | Kistamási | Magyarlukafa | |
| Markóc | Merenye | Molvány | |
| Mozsgó | Nagydobsza | Nagypeterd | |
| Nagyváty | Nemeske | Nyugotszenterzsébet | |
| Okorvölgy | Patapoklosi | Pettend | |
| Pécsbagota | Rózsafa | Somogyapáti | |
| Somogyhatvan | Somogyhárságy | Somogyviszló | |
| Sumony | Szabadszentkirály | Szentdénes | |
| Szentegát | Szentkatalin | Szentlászló | |
| Szentlőrinc | Szigetvár | Szörény | |
| Szulimán | Teklafalu | Tótszentgyörgy | |
| Várad | Vásárosbéc | Velény | |
| Zádor | Zók |
2/6. Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
| Baranya megye |
3. KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Kecskemét)
3/1. Kecskeméti Járásbíróság
| Ágasegyháza | Ballószög | Felsőlajos | |
| Fülöpháza | Helvécia | Izsák | |
| Jakabszállás | Kecskemét | Kerekegyháza | |
| Kunbaracs | Ladánybene | Lajosmizse | |
| Lakitelek | Nyárlőrinc | Orgovány | |
| Szentkirály | Tiszakécske | Tiszaug | |
| Városföld |
3/2. Bajai Járásbíróság
| Baja | Bácsalmás | Bácsbokod | |
| Bácsborsód | Bácsszentgyörgy | Bácsszőlős | |
| Bátmonostor | Borota | Csátalja | |
| Csávoly | Csikéria | Dávod | |
| Dunafalva | Érsekcsanád | Érsekhalma | |
| Felsőszentiván | Gara | Hercegszántó | |
| Katymár | Kunbaja | Madaras | |
| Mátételke | Nagybaracska | Nemesnádudvar | |
| Rém | Sükösd | Szeremle | |
| Tataháza | Vaskút |
3/3. Kalocsai Járásbíróság
| Bátya | Drágszél | Dunapataj | |
| Dunaszentbenedek | Dunatetétlen | Dusnok | |
| Fajsz | Foktő | Géderlak | |
| Hajós | Harta | Homokmégy | |
| Kalocsa | Miske | Ordas | |
| Öregcsertő | Solt | Szakmár | |
| Újsolt | Újtelek | Uszód |
3/4. Kiskőrösi Járásbíróság
| Akasztó | Bócsa | Császártöltés | |
| Csengőd | Fülöpszállás | Imrehegy | |
| Kaskantyú | Kecel | Kiskőrös | |
| Páhi | Soltszentimre | Soltvadkert | |
| Tabdi | Tázlár |
3/5. Kiskunfélegyházi Járásbíróság
| Bugac | Bugacpusztaháza | Fülöpjakab | |
| Gátér | Kiskunfélegyháza | Kunszállás | |
| Pálmonostora | Petőfiszállás | Tiszaalpár |
3/6. Kiskunhalasi Járásbíróság
| Balotaszállás | Csólyospálos | Harkakötöny | |
| Jánoshalma | Jászszentlászló | Kelebia | |
| Kéleshalom | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | |
| Kisszállás | Kömpöc | Kunfehértó | |
| Mélykút | Móricgát | Pirtó | |
| Szank | Tompa | Zsana |
3/7. Kunszentmiklósi Járásbíróság
| Apostag | Dunaegyháza | Dunavecse | |
| Kunadacs | Kunpeszér | Kunszentmiklós | |
| Szabadszállás | Szalkszentmárton | Tass |
3/8. Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
| Bács-Kiskun megye |
4. GYULAI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Gyula)
4/1. Gyulai Járásbíróság
| Elek | Geszt | Gyula | |
| Kétegyháza | Kötegyán | Lökösháza | |
| Mezőgyán | Méhkerék | Sarkad | |
| Sarkadkeresztúr | Újszalonta |
4/2. Battonyai Járásbíróság
| Almáskamarás | Battonya | Dombegyház | |
| Dombiratos | Kaszaper | Kevermes | |
| Kisdombegyház | Kunágota | Magyarbánhegyes | |
| Magyardombegyház | Medgyesbodzás | Medgyesegyháza | |
| Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Nagybánhegyes | |
| Nagykamarás | Pusztaottlaka | Végegyháza |
4/3. Békési Járásbíróság
| Békés | Bélmegyer | Csárdaszállás | |
| Kamut | Köröstarcsa | Mezőberény | |
| Murony | Tarhos | Vésztő |
4/4. Békéscsabai Járásbíróság
| Békéscsaba | Csabaszabadi | Csorvás | |
| Doboz | Gerendás | Kétsoprony | |
| Kondoros | Szabadkígyós | Telekgerendás | |
| Újkígyós |
4/5. Orosházi Járásbíróság
| Békéssámson | Csanádapáca | Gádoros | |
| Kardoskút | Nagyszénás | Orosháza | |
| Pusztaföldvár | Tótkomlós |
4/6. Szarvasi Járásbíróság
| Békésszentandrás | Csabacsüd | Dévaványa | |
| Ecsegfalva | Gyomaendrőd | Hunya | |
| Kardos | Örménykút | Szarvas |
4/7. Szeghalmi Járásbíróság
| Biharugra | Bucsa | Füzesgyarmat | |
| Kertészsziget | Körösladány | Körösnagyharsány | |
| Körösújfalu | Okány | Szeghalom | |
| Zsadány |
4/8. Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
| Békés megye |
5. MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Miskolc)
5/1. Miskolci Járásbíróság
| Alsózsolca | Arnót | Berzék | |
| Bőcs | Bükkaranyos | Bükkszentkereszt | |
| Emőd | Felsőzsolca | Gesztely | |
| Harsány | Hernádkak | Hernádnémeti | |
| Kisgyőr | Kistokaj | Kondó | |
| Mályi | Miskolc | Muhi | |
| Nyékládháza | Onga | Ónod | |
| Parasznya | Radostyán | Répáshuta | |
| Sajóbábony | Sajóecseg | Sajóhidvég | |
| Sajókápolna | Sajókeresztúr | Sajólád |
