(E törvény alkalmazásában)
„21. közvetlen lakossági gyógyszerellátás: azon egészségügyi szolgáltatási tevékenységek összessége, amelyek során a gyógyszertár a gyógyszert beszerzi, készletezi, kiszolgáltatja és az alkalmazásával összefüggő szakmai információt közvetlenül vagy házhoz szállítás útján közvetetten, a lakosság részére biztosítja, továbbá az interneten igényelt gyógyszerek kiszolgáltatása és házhoz szállítása;”
92. § A Gyftv. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egyedi méretvétel alapján készített gyógyászati segédeszközök kivételével gyógyászati segédeszköz javítása egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély nélkül is végezhető, amennyiben a javítást végző megfelel a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben a szaküzleten kívüli javítás tekintetében meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek.”
93. § (1) A Gyftv. 17. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyászati segédeszköz szaküzletekben, a gyógyszertárban, valamint a gyártók, forgalomba hozók és forgalmazók honlapján a betegek tárgyilagos tájékoztatására szolgáló, kizárólag a 21/A. § szerinti katalógusban szereplő adattartalommal rendelkező eszközismertetésre.”
(2) A Gyftv. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) akár közvetlenül, akár az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történő adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult termékei vagy a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendő térítési díjának a kiszolgáltató által bármilyen közvetlen vagy közvetett formában (ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány, kupon, pontgyűjtésalapú kedvezmény, meghatározott gyógyszertárban történő kiváltásra ösztönzés útján, a beváltott vények számához köthetően bármilyen anyagi előny vagy természetbeni juttatás nyújtása, vagy más hasonló módon) történő csökkentése, átvállalása, elengedése vagy ahhoz bármilyen előnyök kötése. A társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek kiszolgáltatása esetén adott bármilyen kedvezmény - az árkedvezmény kivételével - kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel. A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálásához, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevételéhez kötődő bármilyen e törvényben szabályozott kedvezmény, ajándékozás adása kizárólag a gyógyszertárban a kiszolgáltató szakszemélyzet útján valósulhat meg. A gyógyszertárban gyógyszer, tápszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek kiszolgálása, továbbá a gyógyszerészi gondozás igénybevétele nem adhat alapot a gyógyszertárat működtető gazdálkodó szervezet más üzletétől, vagy más gazdálkodó szervezettől igénybe vehető kedvezményre, ajándékozásra.”
94. § A Gyftv. 40/A. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja mentesül az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítése alól azon készítmények tekintetében, amelyeknél a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja a 26. § (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásával határértékes támogatás-volumen szerződést köt az egészségbiztosítási szervvel.”
95. § A Gyftv. „A fiókgyógyszertár létesítése” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a fiókgyógyszertár áthelyezését. Az áthelyezésre kizárólag az adott településen belül kerülhet sor.”
96. § (1) A Gyftv. 53/B. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését,
a) ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga az ingatlan tulajdonosának a bérlőt hátrányosan érintő rendelkezése okán megszűnik, vagy
b) ha a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan megsemmisül, vagy
c) amennyiben a gyógyszertárnak helyet adó ingatlan bérleti joga azért kerül megszüntetésre, mert a közforgalmú gyógyszertár az azt működtető gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy egyéni cég tulajdonában lévő ingatlanba kerülne áthelyezésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen/településrészen/ kerületben az áthelyezendő gyógyszertár bejáratától számított - közúton mért - maximum 1000 méter távolságon belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van.”
(2) A Gyftv. 53/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár az adott településen/városban a lakossági gyógyszerellátást egyedüliként biztosítja, úgy a közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését az adott településen/városon belül.”
97. § A Gyftv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyszertár - a kézigyógyszertár, valamint a heti 30 órát meg nem haladó nyitva tartású fiókgyógyszertár kivételével - a betegforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve - amennyiben ilyennel rendelkezik - honlapján köteles tájékoztató rendszert működtetni vagy már működő elektronikus tájékoztató rendszerhez a díjmentes hozzáférést biztosítani. A tájékoztatónak alkalmasnak kell lennie az egymással helyettesíthető gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök esetében a gyógyszertárban forgalmazott azonos funkcionális csoportba tartozó termékek árainak összehasonlítására, valamint arra, hogy a vásárló, beteg - a vény nélküli gyógyszerek esetében - a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos információkhoz a vásárlásról szóló döntését megelőzően is hozzájuthasson. Fogyatékos személyek, illetve segítségre szorulók számára az alkalmazáshoz szükséges információk megszerzéséhez a gyógyszer kiszolgáltatója segítséget nyújt.”
98. § (1) A Gyftv. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A több mint 48 órát nyitva tartó gyógyszertár vezetője más munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn, ide nem értve:
a) a tudományos, oktatói, illetve a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet, vagy
b) a települést egyedüliként ellátó, egy gyógyszerésszel működő közforgalmú gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészei közötti megállapodáson alapuló, évente 60 napot meg nem haladó helyettesítést.”
(2) A Gyftv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gyógyszertár vezetője - az általa vezetett közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertár kivételével - csak egy gyógyszertárat vezethet.”
99. § A Gyftv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kereskedelemről szóló törvény alapján működési engedéllyel rendelkező üzlet gyógyszert akkor forgalmazhat, ha az egészségügyi államigazgatási szerv erre engedélyt adott. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazására jogosító engedélyt az üzlet működési engedélyét kiadó hatósággal is közli. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszerforgalmazásra jogosító engedélyt megadja, ha az üzlet megfelel az e törvényben, illetve az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek. Az engedély lakossági távértékesítésre nem jogosít.”
100. § (1) A Gyftv. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha
a) a működtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész tulajdonhányada, vagy
b) a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada együttesen
a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50%-ot.”
(2) A Gyftv. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerész tulajdonhányada maximum négy, a gyógyszerész által megjelölt közforgalmú gyógyszertár esetén vehető figyelembe.”
101. § (1) A Gyftv. 83/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 2013. január 1-jén már működő közforgalmú gyógyszertáraknak a 74. § - az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény 100. §-ával megállapított - (1) bekezdésében foglaltaknak a 74. § (1a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával 2017. január 1-jéig kell megfelelniük azzal, hogy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszer kiszolgáltatására szerződött közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányadának együttesen 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25%-ot, valamint azzal, hogy 2013. január 1-jét követően a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - változás esetén biztosítani kell, hogy a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek, és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányada elérje a 25%-ot, 2014. január 1-jét követően pedig a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen - a (2) bekezdésben foglalt kivételével - változás esetén biztosítani kell a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek, és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes többségi tulajdonhányadát.
(2) Abban az esetben, ha a 2013. január 1-jén már működő közforgalmú gyógyszertár személyi jogos gyógyszerészének személyében 2014. január 1-jét megelőzően elhalálozására, személyi jogáról történő lemondására, a személyi jog átruházására, vagy az 58. § (1) és (2) bekezdésre tekintettel, vagy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonnal rendelkező más gyógyszerész személyében következik be változás, a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányadának a változás bekövetkezésétől számított 180 napon belül el kell érnie a 2013. január 1-jén meglévő tulajdonhányadot és ezt követően a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányada 2014. január 1-jéig nem csökkenhet a 2013. január 1-jén meglévőhöz képest. Amennyiben a 2013. január 1-jén már működő közforgalmú gyógyszertár személyi jogos gyógyszerészének személyében 2014. január 1-jét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően elhalálozására, személyi jogáról történő lemondására, a személyi jog átruházására vagy az 58. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel, vagy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonnal rendelkező más gyógyszerész személyében következik be változás, a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányadának a változás bekövetkezésétől számított 180 napon belül el kell érnie a 2014. január 1-jén meglévő tulajdonhányadot és ezt követően a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdoni hányada 2017. január 1-jéig nem csökkenhet a 2014. január 1-jén meglévőhöz képest.”
(2) A Gyftv. 83/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a 2013. január 1-jén már működő közforgalmú gyógyszertárban a személyi joggal rendelkező, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányada meghaladja a 74. § - az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény 100. §-ával megállapított - (1) bekezdésében foglalt tulajdonhányadot, a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdonosi összetételében nem engedélyezett olyan változás, amely alapján a személyi joggal rendelkező gyógyszerész, munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek együttes tulajdonhányada 50%-ra, vagy az alá csökkenne. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.”
102. § A Gyftv.
a) 3. § 18. pontjában az „a fekvőbeteg-gyógyintézet” szövegrész helyébe az „a fekvőbetegellátást végző intézmény” szöveg,
b) 36. § (10) bekezdésében a „2011-ben kezdődő üzleti évre” szövegrészek helyébe a „tárgy évet megelőző évben megkezdett üzleti évre” szöveg,
c) 51. § (1) bekezdésében a „fekvőbeteg-gyógyintézet” szövegrészek helyébe a „fekvőbetegellátást végző intézmény” szöveg, és a „fekvőbeteg-gyógyintézetben” szövegrész helyébe a „fekvőbeteg-ellátást végző intézményben” szöveg,
d) 54. § (2) bekezdés d) pontjában a „fekvőbeteg-gyógyintézet” szövegrész helyébe a „fekvőbeteg-ellátást végző intézmény” szöveg,
e) 56. § (1) bekezdésében a „fekvőbeteg-gyógyintézet” szövegrész helyébe a „fekvőbetegellátást végző intézmény” szöveg,
f) 58. § (1) bekezdés d) pontjában a „17. § (8)-(10) bekezdésében és” szövegrész helyébe, a „17. § (8)-(11) bekezdésében vagy” szöveg
lép.
103. § Hatályát veszti a Gyftv.
a) 77. § (2) bekezdés p) pontja,
b) a 36. § (10) bekezdésben a „, valamint 42. § szerinti” szövegrész.
104. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„i) szakellátási kapacitás:
ia) a járóbeteg-szakellátásban a szakorvosi és nem szakorvosi órák száma,
ib) a fekvőbeteg-ellátásban az aktív és krónikus ellátási ágyak száma,
ic) az ia) és az ib) alá nem tartozó esetben az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerinti eljárásban meghatározott egység;”
(2) Az Eftv. 1. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„j) egészségügyi szakellátási felelősség: az államnak az a kötelezettsége, hogy gondoskodjon a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak számára a külön jogszabályban foglaltak szerinti egészségügyi szakellátásoknak az l), az o), illetve a p) pontban meghatározott módon, valamint a 2. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott módon történő biztosításáról;”
(3) Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„q) tartalékkapacitás: az - a rendelkezésre álló országos kapacitásmennyiség részét képező - járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-szakellátási kapacitás, amely nincs egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátva.”
105. § Az Eftv. 2. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A (2a) és (2b) bekezdés alkalmazásában szakellátási feladat alatt az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesítő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv érintett egészségügyi szolgáltatója által ellátott valamennyi - e törvény hatálya alá tartozó - szakellátási feladatot érteni kell.”
106. § Az Eftv. 2. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti megállapodást, illetve egészségügyi ellátási szerződést egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettséggel rendelkező egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti, az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség körébe tartozó feladat tekintetében a (3) bekezdés szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez a kormány által kijelölt szerv jóváhagyása szükséges.
(3b) A szakellátási feladatnak és vagyonnak a (2)-(2b) bekezdés szerinti állam általi átvételére és a feladatról való állam általi gondoskodásra vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtásáról szóló rendelet tartalmazza.”
107. § Az Eftv. 2/H. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Abban az esetben, ha az egészségügyi szakellátási feladat ellátásáról a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, illetve b) pontja szerinti szerződés helyett vagyonkezelési vagy más egyéb szerződés rendelkezik, az adott szerződésnek a szakellátási feladat ellátásával kapcsolatos része tekintetében az 1-2/G. §-ban foglaltakat - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - megfelelően alkalmazni kell.”
108. § Az Eftv. 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egészségügyi szakellátásban rendelkezésre álló országos kapacitásmennyiség)
„d) a tartalékkapacitások”
(összessége.)
109. § Az Eftv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e § szerint felszabaduló kapacitás tartalékkapacitásnak minősül.”
110. § (1) Az Eftv. 5/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egészségügyi szolgáltatónak az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján megállapított szakellátási kapacitásairól és - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a hozzá tartozó ellátási területekről egészségügyi szolgáltatónként, valamint a tartalékkapacitásokról az egészségügyi államigazgatási szerv közhiteles nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba bárki betekinthet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a saját honlapjáról biztosítja a betekintést a nyilvántartásba.”
(2) Az Eftv. 5/A. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza]
„c) a tartalékkapacitásokra”
(vonatkozóan az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat.)
111. § Az Eftv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kapacitásokat és az ellátási területet érintő e törvény szerinti eljárásokban hozott döntések ellen fellebbezésnek nincs helye. A kapacitásokat és az ellátási területeket megállapító határozatok jogerőre emelkedésével, illetve ha ettől eltérő teljesítési határidő kerül megállapításra, a teljesítési határidővel egyidejűleg az adott szolgáltatók kapacitásai és ellátási területei tárgyában korábban hozott határozatok hatályukat vesztik.”
112. § (1) Az Eftv. 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben az (1)-(4) bekezdés szerinti átcsoportosításra az 5. § (1) bekezdés alapján kerül sor, a kapacitáscsökkentés csak olyan mértékű lehet, hogy az egy kapacitás egységre jutó várható betegforgalom ne haladja meg a szakmára országosan jellemző előző évi átlagot 15%-nál nagyobb mértékben.”
(2) Az Eftv. 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból indult eljárásban - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - az egészségügyi szolgáltató szakellátási kapacitást részben vagy egészben átcsoportosíthatja egy vagy több másik egészségügyi szolgáltató részére, amennyiben a térségi betegút-szervezésért felelős szerv vagy az egészségbiztosító tájékoztatása, illetve olyan adatok alapján, amelyekről hivatalos tudomása van, az átcsoportosítás ellátási érdekből való szükségességét megállapítja. Az átcsoportosítás során a 4/A. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve a 4/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételnek meg kell felelni.”
113. § Az Eftv. 13. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészüli ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi tevékenység végzésére
a) az egészségügyi szolgáltató vezetésére irányuló jogviszony (különösen vezető állású munkavállaló foglalkoztatására irányuló jogviszony) keretében, a jogviszony létesítésére irányuló megállapodásban meghatározott időtartamban és feltételek szerint,
b) ha a vezetői feladatok ellátására vezetői megbízás alapján kerül sor, a vezetői megbízás alapját képező jogviszony keretei között, a fenntartó által meghatározott időtartamban és feltételek szerint, vagy
c) az egészségügyi szolgáltató vezetésére irányuló jogviszonyon kívüli, a fenntartó és az intézményvezető között létrejött, de kifizetőként az egészségügyi szolgáltatót terhelő megállapodás alapján, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszony keretében kerülhet sor.
(4) Az Eütv. 155. § (3) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó intézmények tekintetében a (3) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában - az 1. § (3a) bekezdésében foglaltaktól eltérően - fenntartó alatt az Eütv. 155. § (3) bekezdése szerinti kijelölt szervezetet kell érteni.”
114. § Az Eftv. 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 3. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása során - a 2012. december 31-én lekötött kapacitásokon túl - kapacitásként figyelembe kell venni
a) a többletkapacitás-befogadási eljárásban, illetve a már támogatott fejlesztéshez kapcsolódó, előzetes többletkapacitás-befogadási eljárásban 2012. december 31-éig befogadott kapacitást,
b) az 5. §-ban és a 7. §-ban foglalt eljárások eredményeként 2012. december 31-éig megvalósult, illetve engedélyezett kapacitás csökkentések, átcsoportosítások miatti változásokat.”
115. § Az Eftv. 14. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 7. § (11) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
116. § Az Eftv. 16. § (14) bekezdése a következő u)-y) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„u) az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve az egészségügyi szakellátási feladat nem teljesítése esetén az államot terhelő kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat;
v) az órában és ágyszámban ki nem fejezhető szakellátási kapacitások mértékegységének meghatározására irányuló eljárás szabályait;
x) azt a szervet, amelynek a jóváhagyása szükséges az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettséggel rendelkező egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv által kötött 2. § (3) bekezdés szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez;
y) a szakellátási feladatnak és vagyonnak a 2. § (2)-(2b) bekezdés szerinti állam általi átvételére és a feladatról való állam általi gondoskodásra vonatkozó eljárási szabályokat, ideértve az eljáró szerv kijelölését is.”
117. § Az Eftv.
a) 1. § (2) bekezdés p) pontjában az „a magyar államnak” szövegrész helyébe az „az államnak” szöveg,
b) 2. § (1) bekezdés b) pontjában és (2b) bekezdésében az „a magyar állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
c) 2. § (2) bekezdésében az „a magyar állam köteles az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról gondoskodni” szövegrész helyébe az „az állam köteles az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - gondoskodni” szöveg,
d) 2. § (2a) bekezdésében a „véglegesen a magyar állam köteles gondoskodni” szövegrész helyébe a „véglegesen az állam köteles - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - gondoskodni” szöveg,
e) 2/D. § (1) bekezdésében az „A szakellátási kötelezettséggel rendelkező” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdés p) pontja szerinti szakellátási kötelezettséggel rendelkező” szöveg,
f) 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „2012. augusztus 31-én” szövegrész helyébe a „2012. december 31-én” szöveg,
g) 4. § (2) bekezdésében a „régiónként” szövegrész helyébe a „egészségügyi térségenként” szöveg,
h) 5. § (2) és (5) bekezdésében, 5/A. § (1) és (11) bekezdésében, 5/B. § (5) bekezdésében és a 7. § (7) bekezdésében az „a Kormány által kijelölt szerv” szövegrész helyébe az „amennyiben az érintett egészségügyi szolgáltató fenntartójával nem azonos, a Kormány által kijelölt szerv” szöveg,
i) 14. § (5) bekezdésében a „2012. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2013. június 30-áig” szöveg,
j) 14. § (5) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg
lép.
118. § Hatályát veszti az Eftv.
a) 2. § (2) bekezdésében a „, kivéve, ha a 8/A. § szerinti eljárás során másik közszolgáltatásért felelős szervhez kerül a szakellátási feladat” szövegrész,
b) 7. § (6) bekezdése,
c) 8/A. §-a,
d) 14. § (3), (7), (8) bekezdése.
119. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 22. §-a.
120. § Hatályát veszti a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény 32. §-a.
121. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 163. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 21. § és a 65. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.”
(2) Hatályát veszti az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 163. § (7a) bekezdése.
122. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben az az (1) bekezdésben meghatározott szerződéseknek az (1) bekezdés alapján történő felmondása miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv - az Eftv.-ben meghatározott szabályok szerint - rendelkezik az érintett szakellátási kapacitások és ellátási területek átcsoportosításáról, illetve módosításáról azzal, hogy a szerződés felmondása miatt indult bírósági eljárásra tekintettel nem függeszthető fel az átcsoportosítás, illetve a módosítás tárgyában indult hatósági eljárás.”
123. § A Ttv. a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéseknek az 5. § (1) bekezdés alapján történő felmondása esetén, ha a gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató feladatai a továbbiakban költségvetési szerv által kerülnek ellátásra (e § és az 5/B. § alkalmazásában a továbbiakban: átadás), a munkáltató átadásra kerülő feladatai keretében foglalkoztatott, és e törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatás céljából átvett munkavállalóinak munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a munkavállalót, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) az átadás időpontjáról, okáról, a munkavállalókat érintő jogi és gazdasági következményeiről.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az átadást követően a munkavállaló foglalkoztatását az átvevő közalkalmazotti jogviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot az 5/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a munkavállaló a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató még nem került megalapításra, az átvevő munkáltató számára a (2)-(3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató fenntartóját terheli.
(5) A munkavállaló a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a munkavállaló az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
(6) Ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a munkavállaló számára a munkaszerződés alapján, illetve a munka törvénykövéről szóló törvény alapján a munkáltató felmondása esetén irányadó juttatásokat megfizetni.
(7) Ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján az érintett munkavállalóval nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt, a munkaviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a munkavállalót.
5/B. § (1) Ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a munkavállaló számára a közalkalmazotti jogviszony létesítése érdekében kinevezést adni. A kinevezés során az átvevő munkáltatót köti az 5/A. § (3)-(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony 5/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.
(2) A munkavállalót a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni, azzal, hogy a munkavállaló közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, 1992. június 30-át követően munkaviszonyban töltött idejét közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kinevezés alapján megállapított illetmény összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, vagy - az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetén - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján járó illetmény.
(4) Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki, kivéve - az eredetileg megállapított próbaidő mértékének megfelelően - azt az esetet, ha az átvételre kerülő munkavállaló az átvétel időpontjában próbaidejét tölti.
(5) Az átvevő munkáltatóval létesített jogviszonyra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el. Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti, illetve kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével kell megállapítani.”
124. § A Ttv. 13. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alapján a GYEMSZI jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési intézmények állam általi átvételét követő beszerzései és beruházásai alapján létrejött vagyon tekintetében is.”
125. § A Ttv. a következő 15/B. és 15/C. §-sal egészül ki:
„15/B. § A 13. § (1) bekezdése alapján az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására kijelölt GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére
a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, az Esztergom Város Önkormányzata egyes intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény, valamint az e törvény alapján állami tulajdonba került, állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon tekintetében:
aa) azon ingatlanok esetén, amelyekre a GYEMSZI vagyonkezelői joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, a GYEMSZI kérelme;
ab) az aa) alpontban foglalt vagyonkezelői jog bejegyzésének hiányában az átadás-átvételi dokumentáció alapján készült, a GYEMSZI által hitelesített és aláírt, helyrajzi számmal ellátott ingatlanlista, valamint a GYEMSZI tulajdonosi joggyakorlásába kerülésére vonatkozó nyilatkozata,
b) a 4. mellékletében felsorolt országos gyógyintézetek, valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egyéb egészségügyi szolgáltató vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a bejegyzést kérő GYEMSZI által aláírt vagyonkezelési szerződést megszüntető szerződés
alapján kerül sor.
15/C. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 5. § (1a) bekezdését az annak hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.”
126. § A Ttv. 5. § (1) bekezdésében a „2012. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-éig legalább 60 napos felmondási idővel” szöveg lép.
127. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény 103. § (7) bekezdésében az „a 49. § (2) bekezdése, az 51. § a) és c) pontja” szövegrész helyébe az „az 51. § a) pontja” szöveg lép.
128. § Nem lép hatályba az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény
a) 49. § (2) bekezdése és 5. melléklete,
b) 51. § c) pontja és
c) 61. §-a.
129. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.”
130. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.”
131. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-5. §, a 7-18. §, a 20-30. §, a 32-43. §, 45-48. §, 50. § (1) bekezdés, 51. §, 52. § a)-g), i) és j) pontja, 53-72. §, a 73. § (1) bekezdése, a 79. §, a 80. §, 82. §, a 86. §, 88-103. §, 104. § (1) és (3) bekezdése, 106-111. §, 112. § (1) bekezdése, a 113. §, a 114. §, 116. §, 117. § a)-h) pontja, 118-120. §, 129. §, 130. §, a 132. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 74-78. §, 81. §, a 83-85. §, a 87. § 2013. január 2-án lép hatályba.
(4) A 6. § 2013. április 1-jén lép hatályba.
132. § (1) Ez a törvény az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) bekezdésének, valamint 56. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
„1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez
Fertőzőbetegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv részére történő kötelező adattovábbítás esetén
Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések és kórokozóik
| Betegség megnevezése | Jelentendő kórokozó | |
| A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő betegségek | ||
| Acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás) | ||
| Amoebiasis | Entamoeba histolytica | |
| Anthrax (lépfene) | Bacillus anthracis | |
| Botulizmus | a Clostridium botulinum A, B, és F típusú neurotoxint termelő biovariánsai | |
| Brucellosis | Brucella spp. | |
| Campylobacteriosis | Campylobacter spp. | |
| Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB) | ||
| Variáns Creutzfeldt-Jacob-betegség (vCJB) | prion | |
| Chikungunya-láz | Chikungunya-vírus | |
| Cholera (kolera) | Vibrio cholerae | |
| Cryptosporidiosis | Cryptosporidium spp. | |
| Diphtheria (torokgyík) | Corynebacterium diphtheriae, Corynebacterium ulcerans, Corynebacterium pseudotuberculosis | |
| Echinococcosis | Echinococcus spp. | |
| Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés | ||
| Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile által okozott fertőzés | C. difficile toxin pozitív törzsek | |
| Egészségügyi ellátással összefüggő multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés | Vérből, liquorból és más szövetekből kitenyésztett multirezisztens kórokozók: Staphylococcus aureus MRSA; Enterococcus spp. VRE; Enterobacter spp. MENB; Escherichia coli MECO; Klebsiella spp. MKLE; Acinetobacter baumanii MACI; Pseudomonas aeruginosa MPAE; Stenotrophomonas maltophilia MSTM; Staphylococcus aureus VISA; Klebsiella pneumoniae CRKL; Egyéb Enterobacteriacea CRE | |
| Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés | Bármely baktérium, gomba, vírus (leggyakoribb kórokozók: CNS, S. aureus, Enterococcus spp, E. coli, P. aeruginosa, Enterobacter spp, K. pneumoniae, Candida spp, Acinetobacter spp) | |
| Encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás) | agyvelőgyulladást okozó bármely vírus (leggyakoribb kórokozók: enterovírusok, herpesvírusok, LCM vírus, CMV, kullancsencephalitis vírusa, nyugat-nílusi vírus, stb. | |
| Enterohaemorrhagiás/verotoxin-(shigatoxin-) termelő Escherichia coli okozott megbetegedés | verotoxin- (shigatoxin-) termelő Escherichia coli | |
| Egyéb patogén Escherichia coli által okozott megbetegedés | Escherichia coli (patogenitási markerekkel rendelkező, toxintermelő) | |
| Ételfertőzés | az ételfertőzés kórokozójaként azonosított bármely baktérium vagy vírus | |
| Ételmérgezés | az ételmérgezés kórokozójaként azonosított bármely baktérium, toxin | |
| Febris flava (sárgaláz) | Sárgalázvírus | |
| Giardiasis | Giardia lamblia | |
| Haemophilus influenzae által okozott invazív betegség | normálisan steril helyről kimutatott Haemophilus influenzae | |
| Hantavírus okozta veseszindróma | Hantavírusok | |
| Hepatitis infectiosa (heveny fertőző májgyulladás) | ||
| Hepatitis A vírus által okozott heveny májgyulladás | Hepatitis A vírus | |
| Hepatitis B vírus által okozott heveny májgyulladás | Hepatitis B vírus | |
| Hepatitis B vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált) | Hepatitis B vírus | |
| Hepatitis C vírus által okozott heveny májgyulladás | Hepatitis C vírus | |
| Hepatitis C vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált) | Hepatitis C vírus | |
| Hepatitis E vírus által okozott heveny májgyulladás | Hepatitis E vírus | |
| Influenza | Influenzavírus | |
| Keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás) | conjunctiva váladékból kimutatott Adenovírusok | |
| Kullancsencephalitis | Kullancsencephalitis vírus | |
| Legionárius betegség | Legionella spp. | |
| Leptospirosis | Leptospira spp. | |
| Listeriosis | Listeria monocytogenes | |
| Lyme-kór erythema migrans és heveny neuroborreliosis | Borrelia burgdorferi sensu lato csoportba tartozó humán patogén spirocheták | |
| Lyssa (veszettség) | Rabiesvírus | |
| Lyssa fertőzésre gyanús sérülés | ||
| Madárinfluenza | Humán megbetegedést okozó madárinfluenzavírus | |
| Malaria | Plasmodium spp. | |
| Malleus (takonykór) | Burkholderia (Pseudomonas) mallei | |
| Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás) | gennyes meningitist okozó bármely baktérium | |
| Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás) | asepticus meningitist okozó vírusok (különféle enterovírusok (Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus, enterovírus 71), herpesvírusok, adenovírusok, LCM vírus, CMV stb. | |
| Meningococcus által okozott invazív betegség (meningitis epidemica, meningococcoemia) | normálisan steril helyről kimutatott Neisseria meningitidis | |
| Morbilli (kanyaró) | Kanyaróvírus | |
| Nyugat-nílusi láz | Nyugat-nílusi vírus | |
| Ornithosis (papagájkór) | Chlamydia Psittaci | |
| Paratyphus | Salmonella Paratyphi A,B,C | |
| Parotitis epidemica (mumpsz) | Mumps vírus | |
| Pertussis (szamárköhögés) | Bordetella pertussis | |
| Pestis | Yersinia pestis | |
| Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás) | Poliovírus 1, 2, 3 típusa | |
| Q-láz | Coxiella burnetii | |
| Rotavírus okozta gastroenteritis | Rotavírus | |
| Rubeola (rózsahimlő) | Rubeolavírus | |
| Congenitalis rubeola syndroma | Rubeolavírus | |
| Salmonellosis | Salmonella spp. | |
| Scarlatina (vörheny) | Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzsei | |
| Shigellosis | Shigella spp. | |
| Súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS) | SARS-coronavírus | |
| Streptococcus pneumoniae által okozott invazív betegség | normálisan steril helyről kimutatott Streptococcus pneumoniae | |
| Strongyloidosis | Strongyloides stercoralis | |
| Taeniasis | Taenia spp. | |
| Tetanus (merevgörcs) | Clostridium tetani | |
| Toxoplasmosis | Toxoplasma gondii | |
| Congenitalis toxoplasmosis | Toxoplasma gondii | |
| Tuberculosis | Mycobacterium tuberculosis complex | |
| Trichinellosis | Trichinella spp. | |
| Tularemia | Francisella tularensis | |
| Typhus abdominalis | Salmonella Typhi | |
| Typhus exanthematicus | Rickettsia prowazeki | |
| Varicella (bárányhimlő) | (nem jelentendő a kórokozó) | |
| Variola (himlő) | Himlővírus | |
| Vírusos haemorrhagiás lázak | Dengue-vírus, Ebola-vírus, Hantavírus, Lassa-vírus, Marburg-vírus, Rift-völgyi láz vírusa, Krími-kongói haemorrhagiás láz vírusa | |
| Yersiniosis | Yersinia enterocolitica, Yersinia pseudotuberculosis | |
| Korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség | ||
| Új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések | Influenzavírus A, B, C | |
| B) Személyazonosító nélkül jelentendő betegségek | ||
| AIDS-megbetegedés | HIV | |
| HIV-fertőzés | HIV | |
| Acut urogenitalis chlamydiasis | Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa | |
| Gonorrhoea (kankó) | Neisseria gonorrhoeae | |
| Lymphogranuloma venereum | Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 szerotípusai | |
| Syphilis (vérbaj) | Treponema pallidum | |
| Connatalis syphilis | Treponema pallidum | |
| ” |
„1/a. melléklet a 2003. évi LXXXIV. törvényhez
Orvosok illetmény-, illetve bértáblája (Ft/hó, bruttó)
| SZINT | ÉVEK | ORVOSI BÉRTÁBLA SZORZÓI* | |||
| H | I | J | |||
| 1. | 0-3 | 1,809 | 1,924 | 2,040 | |
| 2. | 4-6 | 1,878 | 2,003 | 2,142 | |
| 3. | 7-9 | 1,947 | 2,086 | 2,253 | |
| 4. | 10-12 | 2,017 | 2,174 | 2,369 | |
| 5. | 13-15 | 2,077 | 2,276 | 2,484 | |
| 6. | 16-18 | 2,151 | 2,378 | 2,600 | |
| 7. | 19-21 | 2,244 | 2,480 | 2,702 | |
| 8. | 22-24 | 2,336 | 2,591 | 2,804 | |
| 9. | 25-27 | 2,429 | 2,674 | 2,906 | |
| 10. | 28-30 | 2,522 | 2,758 | 3,008 | |
| 11. | 31-33 | 2,614 | 2,841 | 3,109 | |
| 12. | 34-36 | 2,707 | 2,924 | 3,211 | |
| 13. | 37-39 | 2,799 | 3,063 | 3,313 | |
| 14. | 40-42 | 2,892 | 3,160 | 3,415 | |
| 15. | 43-45 | 2,892 | 3,160 | 3,415 | |
A szorzók vetítési alapja 108 000 Ft/hó.”
