(E törvény alkalmazásában)
„38. közgyűlés: a társulati tagok összessége.”
63. § A Vt. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tag joga, hogy)
„b) a közgyűlésen személyesen vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;”
64. § A Vt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A társulat szervei:
a) közgyűlés;
b) küldöttgyűlés;
c) intézőbizottság;
d) felügyelőbizottság.”
65. § A Vt. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:
„Közgyűlés
23/A. § (1) A közgyűlés a társulat legfőbb szerve.
(2) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 25%-a írásban kéri.
(3) A társulat közgyűlésén a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehet részt.
(4) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.
(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és felhasználásának meghatározása a társulati feladatok ellátása érdekében.
(6) A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(7) A tagot a közgyűlésen - két tanú által aláírt - írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb száz tagot képviselhet.
(8) A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik.
(9) A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.
(10) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen
a) a közgyűlés helyét, idejét;
b) a jelen levő, illetve a képviselt társulati tagok számát;
c) a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg;
d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.
(11) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.”
66. § A Vt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.”
67. § A Vt. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik)
„c) az önkéntes befizetésekből származó támogatások felhasználása;”
68. § A Vt. 37. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az intézőbizottság elnöke)
„i) összehívja a közgyűlést, küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;”
69. § A Vt. 41. § (1) és (2) bekezdésében az „egyéb” szövegrész helyébe az „önkéntes” szöveg lép.
70. § A Vt. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„Felhatalmazó rendelkezések
61/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízitársulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos, a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
71. § (1) Hatályát veszti a Vt. 27. § (2) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Vt. 1. § 16. pontjában „a társulat legfőbb szerve,” szövegrész.
72. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyonrésze. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
„d) művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.”
73. § Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács:)
„f) dönt a 21. § (2)-(6) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 1 millió forintot;”
74. § Az Nfatv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § (1) Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről - a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFA-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül - megállapodást köt az NFA-val.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFA-nak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.
(3) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFA viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával - ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével - kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.
(4) Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület - ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is - nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFA-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFA részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó jogerős ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni.”
75. § Az Nfatv. 18. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A termőföldről szóló törvénynek a közös tulajdonban álló termőföldek használatára vonatkozó szabályait - ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket - nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.”
76. § (1) Az Nfatv. 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)
„e) az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.”
(2) Az Nfatv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél
a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,
b) végelszámolásának kezdő időpontját
követő napon.”
77. § Az Nfatv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A vagyonkezelői jog alapításához - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - vagyonkezelési szerződés szükséges.
(2) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFA és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben - ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.
(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével - díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(4) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg.”
78. § (1) Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Vagyonkezelési szerződés, vagy nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet.”
(2) Az Nfatv. 21. § (3b) és (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel köthető.
(3c) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.
(3d) Vagyonkezelési szerződés köthető
a) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel,
b) az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel,
c) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.”
(3) Az Nfatv. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet - a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.”
79. § Hatályát veszti az Nfatv.
a) 16. § (4) és (5) bekezdése,
b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyilvános pályázat útján történő” szövegrész,
c) 19. § (1) bekezdés d) pontjában az „és ezért az eljárásból kizárták” szövegrész,
d) 20. § (4) és (8) bekezdése.
80. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 2. § 20. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;
21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági árvízkár;”
(2) Az Mkk tv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;”
(3) Az Mkk tv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 30a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;”
(4) Az Mkk tv. 2. § 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő 32a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;
32. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;
32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;”
(5) Az Mkk tv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;”
81. § (1) Az Mkk tv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.”
(2) Az Mkk tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.”
82. § Az Mkk tv. 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.
(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.”
83. § Az Mkk tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.”
84. § Az Mkk tv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben és a 12. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]
„a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt - az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint - az agrárkár-megállapító szervhez bejelentette,”
85. § Az Mkk tv. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.”
86. § (1) Az Mkk tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül
a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám),
b) a biztosított növénykultúra megnevezésére,
c) a kockázatviselés helyére, valamint
d) a biztosítási díj mértékére
vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.”
(2) Az Mkk tv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban:
a) a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában
aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,
ab) a biztosított kultúra megnevezéséről,
ac) a biztosított kultúra üzemi szintű területéről,
ad) a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,
ae) a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint
af) a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről;
b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában
ba) a károsodott kultúra nevéről,
bb) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,
bc) a kárkifizetés összegéről, valamint
bd) a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről
évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból használhatja fel.”
87. § (1) Az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.”
(2) Az Mkk tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek
a) nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,
b) az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról,
c) a bejelentett kultúrákról.”
88. § Az Mkk tv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek kell tekinteni azt a szerződést is, amellyel
a) az általa megtermelt mezőgazdasági terményt
aa) a termelő olyan gazdasági társaságon vagy szövetkezeten keresztül értékesíti, amelynek tulajdonosa vagy tagja, vagy
ab) a termelőtől továbbértékesítés céljából termeltetési szerződés keretében vásárolják fel,
b) a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagja által megtermelt mezőgazdasági terményt értékesíti.”
89. § Az Mkk tv. 21. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2013. január 1-je előtt megkötött szerződések esetén a 2013. január 1-jét követően esedékessé váló szolgáltatások tekintetében is alkalmazni kell.
90. § (1) Az Mkk tv. 16. § (2) bekezdésében az „általános” szövegrész helyébe a „különös” szövegrész lép.
(2) Az Mkk tv. 10. § (4) bekezdésében az „a regisztrációs” szövegrész helyébe az „az ügyfél-azonosító” szövegrész, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „regisztrációs” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szövegrész lép.
(3) Hatályát veszti az Mkk tv.
a) 2. § 8. és 25. pontja,
b) 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében a „mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő” szövegrész.
91. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § (1) bekezdés g) pont ga)-gc) alpontja szerinti feltételeknek megfelelő javak külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. Az így hungarikumnak minősülő nemzeti értékek adatait a HB közzéteszi.”
92. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A HB
a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1,
c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1,
d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1,
e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
f) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1,
g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1,
h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1,
i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1,
j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1,
k) a MÁÉRT által delegált 3, és
l) az Országgyűlés által delegált 2
tagból áll.”
93. § Hatályát veszti a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 12. § (3) bekezdése.
94. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. § 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
„9. földi, légi és űrtávérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas földi, légi és űr távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése;”
95. § Az Fttv. 5. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. Az adatok elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatók, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.
(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az ingatlanügyi hatóságok végzik.”
96. § Az Fttv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot.
(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik.
(3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni
a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból - ide nem értve az i) pontban foglalt adatbázist - történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,
b) a változási vázrajzok záradékolásáért,
c) az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásáért,
d) a földmérő igazolvány kiadásáért,
e) a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok minősítési célú vizsgálatáért,
f) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatáért és záradékolásáért, valamint a változások térképi adatbázisban történő soron kívüli átvezetéséért.
(4) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott soron kívüli eljárásért
a) 1-5 ingatlan esetén ingatlanonként 10 000 Ft,
b) 6-15 ingatlan esetén 50 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 5 000 Ft,
c) 16, vagy több ingatlan esetén 100 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 Ft
összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) Az (4) bekezdés szerinti eljárási díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevételét képezi, a megfizetés és felhasználás módjára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”
97. § Az Fttv. 11. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:
a) a település azonosítóját,
b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,
c) a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,
d) az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,
e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
f) a pincék bejáratait,
g) a művelési ágakat és azok betűjelét,
h) a minőségi osztályokat és azok megjelölését,
i) a földminősítési mintatereket,
j) önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, illetve alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
k) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját,
l) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e)-f) pontjában meghatározott jogokat, és
m) a Polgári Törvénykönyv szerinti földhasználati joggal érintett területeket.”
98. § Az Fttv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.”
99. § Az Fttv. 14. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni.”
100. § Az Fttv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.”
101. § Az Fttv. 18. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kérésére a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül adatot szolgáltatni.”
102. § Az Fttv. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei:
a) analóg és digitális légifényképtár,
b) légi távérzékelési adatbázis,
c) űrtávérzékelési adatbázis,
d) földi távérzékelési adatbázis.
(2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni.
(3) A digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, amely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.
(4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású űrfelvételeiből áll.
(5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen:
a) állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,
b) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,
c) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus információinak előállítására és felújítására,
d) kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.
(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv - a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv - által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.
(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt.
(9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.
(10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
(11) Részben vagy egészben közpénzből finanszírozott feladathoz szükséges, Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adat kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerven keresztül szerezhető be.”
103. § Az Fttv. 22. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív - analóg és digitális - adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)-f), és h) pontjában nevesített forgalomból kivont adatbázisokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeket kell tárolni, valamint a húsz évnél régebbi távérzékelési adatokat.”
104. § Az Fttv. 25. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják.
(2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.
(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.
(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)-f) és h) pontjában meghatározott alaphálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről.
(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.
(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt.”
105. § (1) Az Fttv. 26. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A tulajdonosi jogokat:)
„a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,”
(2) Az Fttv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre a Magyar Államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.”
106. § (1) Az Fttv. 27. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.
(3) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.”
107. § Az Fttv. 28. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.
(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a - mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt - rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.
(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.
(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:
a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása,
b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,
c) a változási vázrajz - ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait - hatósági vizsgálata és záradékolása,
d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,
e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása.
(5) A 23. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti.
(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.
(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki
a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,
b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,
c) büntetlen előéletű.
(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, telephelyét, lakcímét és elérhetőségeit. Az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő a saját adatainak nyilvánosságra hozatalát írásban az adatnyilvántartónál megtilthatja.
(9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.
(10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez.
(11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alapján megállapított jogosulatlan adatfelhasználásért bírság szabható ki.”
108. § Az Fttv. 23. alcímének címe a következő szöveggel lép hatályba:
„23. Légi távérzékelés feltételei”
109. § Az Fttv. 30. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Légi távérzékelés végrehajtásához - rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével -, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.
(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.”
110. § Az Fttv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők.
(2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.
(3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni.
(5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg.
(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)-f), valamint h) pontjában meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.”
111. § Az Fttv. 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv.”
112. § Az Fttv. 37. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.
(2) Az állami alapadatok díját - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani.
(3) Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.
(4) A Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészült állami alapadatbázis alapadat díját - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint - a felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.”
113. § (1) Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami adatbázisokból történő szolgáltatás módját,
b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét,
c) az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait, valamint a változásvezetés részletes feltételeit,
d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályait,
e) az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
f) a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait,
g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét,
h) a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos tartalmát, valamint létesítésének és működtetésének feladat-végrehajtóját,
i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,
k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét
rendeletben állapítsa meg.”
(2) Az Fttv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg:)
„b) az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint egyéb minőségi követelményeit,”
(3) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy
a) a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzésének rendjét, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kijelölését, feladatait és hatáskörét,
b) a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét,
c) a honvédelmi célú térképellátás szabályait,
d) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére kiadott „Parancs” kiadásának rendjét,
e) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
f) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,
g) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét
rendeletben állapítsa meg.”
114. § Az Fttv.
a) 40. § (2) bekezdésében a „11. § (1) bekezdésének a)-k)” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdésének a)-i)” szöveg, a „16-43. §” szövegrész helyébe a „16-42. §, 43. § (1)-(4) bekezdése, (6)-(11) bekezdése és (13)-(17) bekezdése” szöveg,
b) 40. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés l) és m) pontja” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdés j)-m) pontja” szöveg, a „valamint a 15. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése” szöveg
lép.
115. § Nem lép hatályba az Fttv. 38. § (3) bekezdés e) pontja.
116. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése a következő j)-m) ponttal egészül ki:
(Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)
„j) agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart,
k) megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására,
l) a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól,
m) agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé.”
117. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Amennyiben fajta és mennyiség szerint meghatározott mezőgazdasági termény tulajdonának betakarítást követő időpontban történő átruházására olyan általános szerződési feltétel alapján kerül sor, amelynek megkötésére még a termés betakarítása előtt került sor, az agrárkamara kérheti a bíróságtól az általános szerződési feltétel tisztességtelen kikötésére történő hivatkozással annak érvénytelenségének megállapítását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók
a) ha a mennyiség meghatározására meghatározott területen megtermelt összes terményre, vagy az összes termény meghatározott hányada alapján kerül sor, vagy
b) az árutőzsdei kereskedőcégek egymás közti szerződéseinél.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás jogerős befejezéséig az általános szerződési feltétel teljesítésével összefüggésben bíróság, választottbíróság előtt folyamatban levő tárgyalást erre irányuló kérelem esetén fel kell függeszteni.
(4) Az agrárkamara megalakulásáig az (1) bekezdés szerinti jogkört a Magyar Agrárkamara gyakorolja.”
118. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten vagy annak jogelődjén belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;”
119. § A Szakmaközi tv. 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
„a) a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet kérelme alapján - amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;”
120. § A Szakmaközi tv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tej és tejtermékágazat esetében a tanácsi rendelet 126b. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”
121. § (1) A Szakmaközi tv. 9. § (2) bekezdése a következő i)-m) ponttal egészül ki:
(Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:)
„i) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;
j) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;
k) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;
l) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;
m) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.”
(2) A Szakmaközi tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azon piacszervezési intézkedés kiterjesztése kezdeményezhető, amely a kérelem beadásának időpontjában már legalább egy éve hatályban van.”
122. § A Szakmaközi tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést - a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével - a nyerstej feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.
(2) A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési engedélyét.”
123. § A Szakmaközi tv. a következő 19/A-19/C. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A mezőgazdasági termény betakarítása előtt kötött azon szerződésre, amellyel a termény tulajdonjogát ruházzák át, a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak meghatározott területen megtermő összes terményre vagy annak valamely hányadára köthető meg.
19/B. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.
(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet - agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként - működteti
a) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázist,
b) a piaci árinformációs rendszert.
(3) A reprezentatív üzemgazdasági adatbázis és a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a
a) sertés, szarvasmarha, juh,
b) baromfi és tojás,
c) bor,
d) dohány,
e) gabona,
f) olajnövény,
g) tej,
h) zöldség és gyümölcs
ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.
(6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell
a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,
b) a jelentés időszakáról,
c) az áradatokról,
d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,
e) a megfigyelésre vont termékek köréről.
19/C. § (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján, az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.
(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a szakigazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.”
124. § A Szakmaközi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.
(2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9. § szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.
(3) A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.”
125. § A Szakmaközi tv. 4. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők kivételével -, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű. Az engedély iránti kérelem - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és - ha e célból rendelkezésre bocsátotta - egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek - kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”
126. § A Szakmaközi tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a mezőgazdasági igazgatási szervet,
b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet,
c) az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet,
d) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet.”
127. § A Szakmaközi tv. 23. §-a a következő g)-m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„g) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázis működését érintő szabályokat,
h) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait,
i) az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait,
j) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
k) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
l) a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
m) a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját”
(rendeletben állapítsa meg.)
128. § A Szakmaközi tv.
a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „elismert egyesület” szövegrész helyébe az „elismert egyesület vagy köztestület” szöveg,
b) 9. § (1) bekezdésében az „a piacszervezési intézkedések” szövegrész helyébe az „az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési intézkedések” szöveg,
c) 14. § (1) bekezdésében a „termékpályához” szövegrész helyébe az „ágazathoz” szöveg
lép.
129. § Hatályát veszti a Szakmaközi tv. 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint Melléklete.
130. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltt.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténeti Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.”
(2) Az Ltt. 19. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A szaklevéltár illetékességi köre - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével -)
„b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,”
(levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.)
131. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál.”
132. § (1) Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény.
(2) Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/F. § (1) bekezdés b) pontja.
133. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6-7. §, a 9-11. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13. §, a 16-17. §, a 23-39. §, a 42-45. §, a 72-90. § és a 130. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 8. §, a 14. §, a 19-21. § 2013. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 12. § (1) bekezdése és a 18. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 100. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 41. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
134. § E törvény 72., 75-78. §-a, valamint 79. §-ának b)-d) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
