(12) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a kormánytisztviselő, szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a kormánytisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a kormánytisztviselő, szakmai vezető ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az illetékes állami adóhatóság adók módjára hajt be.”
70. § A Kttv. a következő 153/A. §-sal egészül ki:
„153/A. § (1) A kormánytisztviselő számára - a Kormány által meghatározott rendben - magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz támogatás nyújtható.
(2) A kormánytisztviselő a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézetnél - önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel - magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához forintalapú lakáscélú kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.”
71. § A Kttv. „Adatkezelés” alcíme a következő 183/A. §-sal egészül ki:
„183/A. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek 6. mellékletben meghatározott adatait a kormánytisztviselők munkavégzésével összefüggésben belépési jogosultságot biztosító igazolványok kibocsátása, nyilvántartása és bevonása céljából kezeli.
(2) A 6. melléklet szerinti adatokat, az abban bekövetkező változásokat, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésére vagy a kormánytisztviselő tartós távollétére vonatkozó adatokat a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőt alkalmazó államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles a közszolgálati alapnyilvántartás adatai alapján továbbítani az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelő részére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba - az eljárásban indokolt mértékig - saját adatai tekintetében kizárólag a kormánytisztviselő jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni.”
72. § A Kttv. 190. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság a jogellenes jogviszony megszüntetésének jogkövetkezményeiről a 193-194. §-okban meghatározottak szerint dönt.”
73. § A Kttv. 212. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szakmai vezető kinevezéséről, a kormányzati szolgálati jogviszonyának e tisztségéből felmentéssel vagy e tisztségéről lemondással való megszűnésének megállapításáról szóló okiratban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, a szakmai vezető a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.”
74. § (1) A Kttv. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszterelnök kinevezésre vonatkozó javaslatát a miniszternek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter útján tett kezdeményezése alapján teszi meg. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a kezdeményezésre észrevételt tehet.”
(2) A Kttv. 215. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a miniszter gyakorolja. A kormányzati szolgálati jogviszonyból származó igények érvényesítése érdekében indított eljárásban munkáltatóként a miniszter jár el.”
75. § (1) A Kttv. 216. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik:)
„e) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.”
(2) A Kttv. 216. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) áthelyezéssel,
b) e tisztségéről történő lemondással,
c) e tisztségéből történő felmentéssel.”
76. § A Kttv. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„217. § (1) A közigazgatási államtitkár e tisztségéről a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. A nyilatkozatot a közigazgatási államtitkár a miniszterhez juttatja el, aki azt haladéktalanul továbbítja a miniszterelnöknek.
(2) A közigazgatási államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a köztársasági elnökkel történő közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő a megbízatás megszűnésének napján kezdődik.
(3) Ha a közigazgatási államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a megbízatás megszűnésétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt a közigazgatási államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
77. § (1) A Kttv. 218. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közigazgatási államtitkárt e tisztségéből a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára. A felmentést nem kell megindokolni.
(2) A közigazgatási államtitkár számára e tisztségéből történő felmentését megelőzően - kivéve, ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a közigazgatási államtitkár a felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül - végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő vezetői munkakört kell felajánlani a miniszter felügyelete vagy irányítása alatt álló valamely központi államigazgatási szervnél. A közigazgatási államtitkár a felajánlott munkakör elfogadásáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik a miniszternek.”
(2) A Kttv. 218. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 216. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésének tényét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.”
(3) A Kttv. 218. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közigazgatási államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a köztársasági elnök határozata alapján a miniszter teszi meg.”
(4) A Kttv. 218. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A miniszter köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a közigazgatási államtitkár felmentését, ha a közigazgatási államtitkár az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(10) Nem kell alkalmazni a (9) bekezdést, ha a közigazgatási államtitkár a kinevezésekor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezett az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(11) A közigazgatási államtitkárnak a miniszter (9) bekezdés szerinti kezdeményezésére történő felmentése esetén a (2)-(5) bekezdést nem kell alkalmazni.”
78. § (1) A Kttv. 220. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet vagy továbbítja azt a miniszterelnöknek.”
(2) A Kttv. 220. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a közigazgatási államtitkár gyakorolja. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e tisztségbe való kinevezés és az abból való felmentés kivételével - a Miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja.”
79. § (1) A Kttv. 221. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik:)
„e) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.”
(2) A Kttv. 221. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) áthelyezéssel,
b) tisztségéről történő lemondással,
c) tisztségéből történő felmentéssel.”
80. § A Kttv. 222. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222. § (1) A helyettes államtitkár e tisztségéről a miniszter útján a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján juttatja el lemondását a miniszterelnökhöz.
(2) A helyettes államtitkár lemondása esetén a megbízatás megszűnésének időpontját a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökkel való közlését követő harmincadik napnál. A lemondási idő a megbízatás megszűnésének napján kezdődik.
(3) Ha a helyettes államtitkár e tisztségét legalább három évig betöltötte, a lemondási idő a megbízatás megszűnésétől számított három hónap, ha e tisztsége három évnél hamarabb szűnt meg, de azt legalább egy évig betöltötte, a lemondási idő negyvenöt nap, ha e tisztségét egy évnél rövidebb ideig töltötte be, a lemondási idő tizenöt nap. A lemondási idő időtartama alatt a helyettes államtitkár a munkavégzési kötelezettség alól mentesül.”
81. § (1) A Kttv. 223. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár e tisztségéből történő felmentésére. A Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár e tisztségből történő felmentésére a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tehet javaslatot. A felmentést nem kell megindokolni. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 218. § (2)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2) A Kttv. 223. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya a 221. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja, illetve (2) bekezdés a)-b) pontja alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésének tényét a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg; a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében az előterjesztést a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teszi meg.”
(3) A Kttv. 223. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a miniszterelnök határozata alapján a közigazgatási államtitkár - a Miniszterelnökségen működő helyettes államtitkár esetében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár - teszi meg.”
(4) A Kttv. 223. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a helyettes államtitkár felmentését, ha a helyettes államtitkár az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.
(6) Nem kell alkalmazni az (5) bekezdést, ha a helyettes államtitkár a kinevezésekor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezett az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.”
82. § A Kttv. „A közszolgálati jogviszony létesítése, besorolás” alcíme a következő 228/A. §-sal egészül ki:
„228/A. § Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő foglalkoztatása tekintetében a 39. § (6a) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséről különösen indokolt esetben, a köztisztviselői jogviszonyt létesítő személy kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben dönt.”
83. § A Kttv. 229. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.”
84. § A Kttv. 232. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 54. § alapján nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.”
85. § A Kttv. 248. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 54. § alapján nem minősül kiküldetésnek, ha a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településen látja el munkaköri feladatait.”
86. § A Kttv. 249. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„249. § (1) Amennyiben a közös önkormányzati hivatal megszűnik, illetve a közös önkormányzati hivatalba tartozó önkormányzatok megváltoznak - ideértve, ha területszervezési intézkedés következtében új önkormányzat jön létre - és e változás következtében a jegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével közös önkormányzati hivatal alakul, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.
(2) Ha a közös önkormányzati hivatal megszűnésének időpontjában a jegyző felmentési védelem alatt áll, akkor a jegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést a megszűnt közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg.
(3) A 73. § és a 181. § nem alkalmazható a jegyző (ideértve a főjegyzőt is) tekintetében.”
87. § A Kttv. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„251. § Másik jegyző helyettesítése céljából - a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője által történő kinevezés esetén - a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet. A helyettesítésre létesített jogviszony tekintetében a 6. § 1. pontban meghatározott alapvető munkáltatói jogokat a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármesterek megállapodásukban foglaltak szerint gyakorolják.”
88. § (1) A Kttv. 253. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem jogosult a jegyző a címzetes főjegyzői címre, ha a jegyzői közszolgálati jogviszonya - a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - megszűnt.”
(2) A Kttv. 253. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E § alkalmazásában a jegyzőn a főjegyzőt is érteni kell.”
89. § A Kttv. 255. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője, illetve a városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének az (1) bekezdés, 256. § (1) bekezdése szerinti megállapításánál a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.”
90. § (1) A Kttv. 256. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyző, főjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:)
„d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei jegyzőnek az alapilletménye 40%-a,”
(2) A Kttv. 256. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője a vezetői illetménypótlékon felül közös önkormányzati hivatal jegyzői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) két községből álló közös önkormányzati hivatal esetén az alapilletményének 10%-a,
b) három községből álló közös önkormányzati hivatal esetén az alapilletményének 15%-a,
c) négy vagy több községből álló közös önkormányzati hivatal esetén az alapilletményének 25%-a.
(3) A városi (megyei jogú városi) jegyző a vezetői illetménypótlékon felül közös önkormányzati hivatal jegyzői feladat-illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke:
a) a székhelyén kívül egy község esetén az alapilletményének 5%-a,
b) a székhelyén kívül két község esetén az alapilletményének 10%-a,
c) a székhelyén kívül három vagy több község esetén az alapilletményének 20%-a.”
(3) A Kttv. 256. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kistérségi tárulás székhelytelepülésének jegyzője számára vezetői illetménypótlék állapítható meg, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alapilletményének 40%-át.”
91. § (1) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„5. megállapítsa a közszolgálati tisztviselők
a) teljesítményértékelésének kötelező elemeit,
b) teljesítményértékelésének ajánlott elemeit, továbbá
c) teljesítményértékelésének, minősítésének a rendjére, eljárására és szintjeire vonatkozó részletes szabályokat;”
(2) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 6. pontja a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(megállapítsa)
„f) az üdülési támogatásra,
g) a magántulajdonú lakás megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön feltételeire és igénybevételére”
(vonatkozó részletes szabályokat;)
(3) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 10. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(megállapítsa)
„c) a központi államigazgatási szervekre, azok területi és helyi szerveire nézve igazgatási területenként az igazgatási szünet időtartamára,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(4) A Kttv. 259. § (1) bekezdés 12. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
(megállapítsa)
„c) a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségével összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, valamint az atipikus foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket;”
(5) A Kttv. 259. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
„18. állapítsa meg a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat.”
(6) A Kttv. 259. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„a) a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó szervek foglalkoztatottjainak igazolványára vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(7) A Kttv. 259. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a közszolgálati tisztviselők
ca) teljesítményértékelése eredményének súlyozására vonatkozó,
cb) teljesítményértékelésének ajánlott elemeihez, valamint minősítéséhez kapcsolódó értékelési lapokat és az értékelő lapokkal összefüggő,
cc) teljesítményértékelésének módszertanára vonatkozó
részletes szabályokat.”
92. § A Kttv. 261. §-a a következő g)-j) ponttal egészül ki:
(E törvény az Európai Unió következő uniós jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)
„g) a Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében),
h) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról,
i) a Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról,
j) a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól.”
93. § (1) A Kttv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(2) A Kttv. a 4. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
94. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A háznagy képviselő e törvény alapján javadalmazásra nem jogosult.”
95. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy az általa vezetett minisztériummal, a felügyelete vagy irányítása alá tartozó központi költségvetési szervekkel közszolgálati jogviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges állami lakásokra és helyiségekre, továbbá a bérlőkijelölési és a bérlőkiválasztási jog gyakorlására - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg)
„m) a lakás és helyiség - ideértve a bérlőkijelölési joggal érintett helyiség - elidegenítésének szabályait.”
96. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Országgyűlés elnöke véleménye kikérésével rendeletben határozza meg az Országgyűlési Őrség tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozóan e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
97. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Akinek a IV-V. Fejezetben - a 46/A-46/C. § kivételével -, valamint a VI. Fejezetben meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette, választása szerint
a) panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy
b) kérheti, hogy - amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá - panaszát a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően
ba) az országos rendőrfőkapitány,
bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy
bc) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója
bírálja el.”
(2) Az Rtv. 93/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Testület a panaszt kilencven nap alatt vizsgálja meg, amely határidőbe nem számít bele a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A Testület az állásfoglalását külső befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület az állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitány, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója és a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója számára.”
(3) Az Rtv. 93/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, illetve az intézkedést foganatosító szerv vezetője döntéseinek megküldésével tájékoztatja a Testületet azokban az ügyekben, amelyekben a Testület állásfoglalást alakított ki.”
98. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Budai Központi Kerületi Bíróság a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem támadott kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Kormánytisztviselői Döntőbizottság keresettel nem támadott határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja el.”
99. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
„m) az Országgyűlési Őrség a személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátásához szükséges adatokat;”
100. § A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 25. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:)
„m) az Országgyűlési Őrség az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához.”
101. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:
(Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény)
(hatálya nem terjed ki)
„af) az Országgyűlési Őrség”
(által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre,)
(2) Az Ftv. 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:)
„d) az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához.”
102. § Nem lép hatályba az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2011. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése.
103. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: átmeneti törvény) 2. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol jogszabály)
„d) kormánytisztviselői jogviszonyt említ, azon kormányzati szolgálati jogviszonyt”
(is megfelelően érteni kell.)
(2) Az átmeneti törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) Az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvénnyel [72. §, 98. §, 109. § (2) bekezdés 15., 17., 18., és 29. pontja] megállapított Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) 2013. július 1-jéig teljesítményértékelés, minősítés hiányában szakmai munka értékelést kell lefolytatni.
(3) A kistérségi társulás székhely településének jegyzője a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat lezárásáig jogosult az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos Kttv. rendelkezése szerint a vezetői illetménypótlékára.”
(3) Az átmeneti törvény 1. alcíme a következő 19/B. §-sal és 19/C. §-sal egészül ki:
„19/B. § (1) Ha a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő - ideértve azt a kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt is, akinek a jogviszonya fenntartásáról a munkáltató a Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pontja alapján döntött - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. június 29-éig betölti és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, kormányzati szolgálati jogviszonya a Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pontja alapján 2013. június 30-án megszűnik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő jogviszonya, ha a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő 2013. március 31-éig benyújtott kérelmére a munkáltató a Kttv. 60. § (1) bekezdés j) pontja alapján a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő jogviszonyának fenntartásáról - a Kttv. 60. § (8) és (9) bekezdésében meghatározottak szerint - 2013. június 29-éig dönt.
(3) Ha a munkáltató 2013. június 29-éig nem hoz döntést a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő jogviszonyának fenntartásáról, a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a jogviszony fenntartása iránti kérelem elutasítása esetén a döntés kézhezvétele hónapjának utolsó napján szűnik meg.
(4) Ha a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2013. június 29-éig betölti, 2013. február 1-jéig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél hatósági bizonyítvány kiállítását kéri arról, hogy rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le. A hatósági bizonyítványt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2013. február 28-áig állítja ki. A hatósági bizonyítványt a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő 2013. március 31-éig nyújtja be a munkáltatónak.
(5) Nem kell kérelmezni a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő a szolgálati időről korábban kiállított határozat másolatát 2013. március 31-éig benyújtja a munkáltatónak.
(6) A munkáltató a (4) és (5) bekezdés alapján tudomására jutott személyes adatot az (1) bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, legfeljebb a Kttv. 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.
19/C. § A Kttv.-nek az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvénnyel megállapított 218. § (10) bekezdését és 223. § (6) bekezdését az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvény hatályba lépését követően kinevezett helyettes államtitkárra és közigazgatási államtitkárra kell alkalmazni.”
104. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 145. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A háznagy javadalmazása megegyezik a miniszternek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott - alapilletményből, illetménykiegészítésből, vezetői illetménypótlékból álló - illetményével, illetve egyéb, a miniszter részére jogszabályban biztosított juttatással. A háznagyi megbízatás időtartama a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek minősül, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.”
105. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § E törvény alkalmazásában:
a) törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen
aa) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet védelméről szóló törvényben,
ab) a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben,
ac) a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben,
ad) közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,
ae) a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben,
af) az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket,
b) illetékességi területen
ba) a természetvédelmi őr tekintetében a nemzeti park igazgatóság működési területét,
bb) az önkormányzati természetvédelmi őr tekintetében a helyi jelentőségű védett természeti területet,
bc) a mezőőr tekintetében a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeket,
bd) a hegyőr tekintetében a hegyközség működési területéhez tartozó szőlőt,
be) a hivatásos vadász tekintetében a vadászterületet és a közforgalom elől elzárt magánutat,
bf) a halászati őr tekintetében a halászati vízterületet, halastavat, valamint annak partját,
bg) erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdőt, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti magánutat,
bh) az erdővédelmi szolgálat tekintetében az erdészeti hatóság illetékességi területét
kell érteni.”
(2) A rendészeti törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki.
(2) Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya az 5. §-ban vagy törvényben meghatározott okból megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a rendőrség tájékoztatásával egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.
(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy jogviszonya megszűnt,
b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak,
c) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett, vagy
d) az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személy szakszemélyzeti jogosultsága a külön jogszabály szerinti okból megszűnt.
(4) Az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja alá tartozó személy esetében az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 7. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében munkáltató helyett az erdészeti hatóság jár el.”
(3) A rendészeti törvény 9. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről az 5. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó személy azonosításának céljából nyilvántartást vezet.”
(4) A rendészeti törvény 13. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„13. § A rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.”
(5) A rendészeti törvény 22. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Akinek az e törvény, a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette”
(6) A rendészeti törvény 22. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.”
(7) A rendészeti törvény 25. § e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy)
„e) a kényszerítő eszközök típusaira, fajtáira és az alkalmazásukra, valamint a kényszerítő eszköz alkalmazását követő jelentéstétel és kivizsgálás rendjére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(8) A rendészeti törvény 27. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetését az e törvény hatálybalépése előtt létesített foglakoztatási jogviszonyok tekintetében, mint alkalmazást kizáró feltételt figyelembe kell venni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor már rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a személy- és vagyonőrök 2014. január 1-ig kötelesek az e törvényben meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni.”
(9) A rendészeti törvény 27. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az e törvény hatálybalépésekor a rendészeti feladatokat ellátó személy által használt szolgálati igazolvány és jelvény visszavonásig, de legkésőbb 2013. május 1-ig érvényes.”
(10) A rendészeti törvény 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:)
„b) elvégzi
ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott, az államigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott állami vezetők,
bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai,
bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint
bd) a Kormány által a Ksztv. alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület - politikai vezetőnek nem minősülő - tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek
[a ba)-bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,””
106. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) E törvény hatálya nem terjed ki a dohánytermékek nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítésére.”
107. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba és az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napját követő napon hatályát veszti.
(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 2-19. §, 21-95. §, a 97-101. §, a 103. §, a 104. §, a 109. § (1) és (2), (4)-(7) bekezdése, a 110. § (1)-(7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (1) bekezdése, valamint a 109. § (8) bekezdés a) pontja 2013. január 2-án lép hatályba.
(4) A 96. § és a 109. § (3) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.
(5) A 20. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(6) A 110. § (8) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
108. § E törvény
a) 94. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak,
b) 97. §-a, 105. § (10) bekezdése és 109. § (4) bekezdés b)-e) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak,
c) 104. §-a, 109. § (8) bekezdés b) és c) pontja és 110. § (8) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek
minősül.
109. § (1) A Hszt.
1. 2. § b) pontjában az „önálló állománytáblával” szövegrész helyébe az „önálló állománytáblázattal”;
2. 16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető” szövegrész helyébe az „elérhetőségét”;
3. 29/A. § (4) bekezdés s) pontjában a „Rendészeti Szakvizsga Bizottság” szövegrész helyébe a „Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság”;
4. 29/C. § (8) bekezdésében az „összesen öt tagból” szövegrész helyébe az „összesen hat tagból”;
5. 29/C. § (9) bekezdésében a „tagozatonként négy, összesen húsz tagból” szövegrész helyébe az „a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként négy, valamint a 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen huszonegy tagból”;
6. 29/C. § (10) bekezdésében az „összesen öt alelnök” szövegrész helyébe az „összesen hat alelnök”;
7. 29/C. § (13) bekezdésében a „70/A. §” szövegrész helyébe a „70/B. §”;
8. 30. § (2) bekezdésében a „tagozatonként tíz, összesen ötven tagból” szövegrész helyébe az „a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként tíz, a 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen ötvenhárom tagból”;
9. 30/B. § (3) bekezdésében a „rendőrséggel” szövegrész helyébe a „rendőrséggel vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal”;
10. 34/B. § (2) bekezdésében az „állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként” szövegrész helyébe a „szervezeti egységenként”;
11. 37. § (1) bekezdésében a „37 évnél nem idősebb” szövegrész helyébe az „a hivatásos szolgálati viszony felső korhatárát még el nem érő”;
12. 37/A. § (1) bekezdés g) pontjában az „illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján” szövegrész helyébe az „az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján”;
13. 37/A. § (2) bekezdésében az „a munkáltató eltekinthet,” szövegrész helyébe az „az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.”;
14. 40. § (1) bekezdésében az „A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből” szövegrész helyébe az „A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, vagy nem pályakezdő,”;
15. 44. § i) pontjában a „245/D. § (2) és (5) bekezdés” szövegrész helyébe a „75/B. § (5) és (7) bekezdés”;
16. 50. §-át megelőző alcím címében a „Megbízás” szövegrész helyébe a „Megbízás helyettesítésre”;
17. 50. § (2) bekezdésében az „időtartama az egy évet nem haladhatja meg.” szövegrész helyébe az „időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat.”;
18. 51. § (2) bekezdésében az „az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.” szövegrész helyébe az „az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.”;
19. 56. § (1) bekezdés d) pontjában a „berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység” szövegrész helyébe a „más szervhez vezénylés, valamint külföldre vezénylés”;
20. 56. § (2) bekezdés c) pontjában a „245/D. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „75/B. § (4) bekezdése szerinti”;
21. 56. § (6) bekezdésében a „37/B. § (2) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „37/B. § (3) bekezdés b) pontjában”, illetve a „katonai bűncselekmény miatt” szövegrész helyébe a „katonai büntetőeljárásban”;
22. 58. § (2) bekezdés a) pontjában az „az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és” szövegrész helyébe az „az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná, vagy az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján méltatlanná vált, vagy”;
23. 62. § (1) bekezdésében az „53. § b), f)-g), 56. § (2) b) vagy” szövegrész helyébe az „az 53. § b), f) vagy g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) vagy e) pontja, vagy”;
24. 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „alkalmatlansága miatt” szövegrész helyébe az „alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt”;
25. 66/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „legalább 25 év” szövegrész helyébe a „legalább - a 341/D. § szerint megállapított - 25 év”;
26. 76. § (1) bekezdésében a „beosztásba kell kinevezni” szövegrész helyébe a „beosztásba lehet kinevezni”;
27. 101. § (4) bekezdésében a „szakmai munkája értékelése” szövegrész helyébe a „teljesítményértékelése”;
28. 102. § (2) bekezdésében az „alkalmatlanság” szövegrész helyébe a „vezetői kinevezés visszavonása, vezetői kinevezésről történő lemondás, alkalmatlanság”;
29. 115/A. § (6) bekezdésében a „b) pontja alapján” szövegrész helyébe a „b) vagy e) pontja alapján”;
30. 119. § (2) bekezdésében az „azt a szabálysértését” szövegrész helyébe az „azt a szabálysértését - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével -”;
31. 123. § (2) bekezdésében a „kiszabható pénzbírság összegét.” szövegrész helyébe a „kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható és a hivatásos állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét.”;
32. 149. § (3) bekezdésében az „56. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja”;
33. XIX/A. Fejezet címében a „NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL” szövegrész helyébe a „NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, VALAMINT AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG”;
34. 245/A. §-ában a „valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országgyűlési Őrség”;
35. XX. Fejezet címében a „RENDŐRSÉG” szövegrész helyébe a „RENDŐRSÉG, AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG”;
36. 246. §-ban a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség, az Országgyűlési Őrség”;
37. 306. § (2) bekezdésében a „13/A. §-ában” szövegrész helyébe a „13/B. §-ában”;
38. 341/C. § (1) bekezdésében a „vele szemben a 37/A. §-ban meghatározott kizáró ok csak újabb bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható” szövegrész helyébe az „a 37/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján a nem kifogástalan életvitel megállapításának csak a 2011. január 1-jét követően elkövetett bűncselekmény esetén van helye”;
39. 2. számú melléklet B:33 mezőjében a „külszolgálatra történő vezénylése” szövegrész helyébe a „3 hónapot meghaladó időtartamú külszolgálatra vezénylése”;
40. 7. számú melléklet VIII. pontjában az „alá-fölérendeltségi, elszámolási” szövegrész helyébe a „közvetlen irányítási, felügyeleti”
szöveg lép.
(2) A Kttv.
1. 3. § (5) bekezdésében a „80. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a „80. § (2) és (3) bekezdésének”,
2. 67. § (2) bekezdésében, 129. § (7) bekezdés b) pontjában, 185. § (3) bekezdésében, 186. § (1) bekezdésében, 187. § (2) bekezdésében és 204. § (6) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyban” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyban”,
3. 69. § (9) bekezdés d) pontjában a „szűnt meg és az új munkáltatóval a 72. § szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít” szövegrész helyébe az „alakult át”,
4. 76. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kormánytisztviselő” szövegrész helyébe az „A kormánytisztviselő”,
5. 79. § i) pontjában a „bíróság vagy hatóság” szövegrész helyébe a „bíróság vagy hatóság vagy Kormánytisztviselői Döntőbizottság”,
6. 84. § (1) bekezdésében, 86. § (2) bekezdésében és 88. §-ában a „kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony”,
7. 86. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyának” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyának”,
8. 86. § (1) és (2) bekezdésében, 204. § (3) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonya” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonya”,
9. 118. § (4) bekezdésében a „hivatalos kiküldetés” szövegrész helyébe a „hivatalos kiküldetés, valamint a tartós külszolgálat”,
10. 118. § (9) bekezdésében az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium” szöveg, az „Az OKV elnöksége” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”,
11. 118. § (12) bekezdésében az „Az OKV elnöke” szövegrész helyébe az „A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”,
12. 125. § (4) és (5) bekezdésében az „OKV elnökségi” szövegrész helyébe a „Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi”,
13. 129. § (2) bekezdésben az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”,
14. 130. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „kettő”,
15. 133. § (6) bekezdésében a „119. § szerinti átsorolásra” szövegrész helyébe a „119. § szerinti átsorolásra vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésre”,
16. 180. § (1) bekezdés f) pontjában a „bíróság,” szövegrész helyébe a „bíróság, illetve a közszolgálati panasz kapcsán a Kormánytisztviselői Döntőbizottság,”,
17. 189. § (1) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyra” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyra”,
18. 190. § (2) bekezdésében a „döntésével szemben a kormánytisztviselő” szövegrész helyébe a „döntésével szemben a kormánytisztviselő, illetve a munkáltató”,
19. 190. § (9) bekezdésében a „harminc napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon”,
20. 204. § (6) bekezdésében a „kormánytisztviselői jogviszonyt” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonyt”,
21. 213. § (1) bekezdésében a „87. §-ának” szövegrész helyébe a „87. §-nak”,
22. 214. § (4) bekezdésében a „60-73. §” szövegrész helyébe a „60-67. §, 68. § (1), (3)-(6) bekezdése, 69-73. §”,
23. 218. § (6) bekezdésében az „indítvány kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közléstől”,
24. 233. § (4) és (5) bekezdésében az „OKV elnökségi” szövegrész helyébe a „Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi”,
25. 234. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál” szövegrész helyébe a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál, valamint az Országgyűlési Őrségnél”,
26. 247. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdés a) pontjában, (4) bekezdésben az „az OKV elnöksége” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium”,
27. 247. § (4) és (5) bekezdésében, 255. § (3) bekezdésében a „képviselő-testület” szövegrész helyébe a „polgármester”,
28. 253. § (5) bekezdésében a „képviselő-testület” szövegrész helyébe a „polgármester”,
29. 255. § (1) bekezdés e) pontjában a „megyei főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „megyei jegyzőnek”,
30. 259. § (1) bekezdés 9. pontjában a „működését támogató szervezetre,” szövegrész helyébe a „működését támogató szervezetre, eljárási határidőkre,”,
31. 259. § (4) bekezdésében a „köztisztviselők” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselők”,
32. 259. § (5) bekezdés b) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszonnyal” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszonnyal”
szöveg lép.
(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
a) 9. § (3) bekezdésében
aa) az „a rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél”,
ab) az „a feladatkörében érintett miniszter által kiadott külön jogszabály” szövegrész helyébe az „a feladatkörében érintett miniszter - az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter - által kiadott külön jogszabály”;
b) 86. § (1) bekezdése e) pontjában az „a rendvédelmi szervekre” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szervekre, az Országgyűlési Őrségre”;
c) 87. § 9. pontjában az „a rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél”;
d) 88. § (2) bekezdés a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség”
szöveg lép.
(4) Az Rtv.
a) 4/A. § (4) bekezdésében a „berendelt” szövegrész helyébe a „vezényelt”,
b) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) vezényelt tagjai” szövegrész helyébe az „a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai”,
c) 93. § (1) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe a „húsz”,
d) 93. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 93/B. § (3) bekezdésében a „valamint a főigazgatók” szövegrész helyébe a „vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója”,
e) 93. § (6) bekezdésében és 93/A. § (7), (8) és (9) bekezdésében a „főigazgatók” szövegrész helyébe a „belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, illetve a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója”
szöveg lép.
(5) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés o) pontjában a „terrorizmust elhárító szerv vezetője” szövegrész helyébe a „terrorizmust elhárító szerv vezetője, az Országgyűlési Őrség parancsnoka” szöveg lép.
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (5) bekezdésében az „illetve berendelésről, vezénylésről, valamint azok” szövegrész helyébe a „vezénylésről, valamint a vezénylés” szöveg lép.
(7) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 20. § (3) bekezdésében a „szervezetbe berendelni” szövegrész helyébe a „szervezethez vezényelni” szöveg lép.
(8) Az Ogytv.
a) 143. § (5) bekezdés a) pontjában az „a személyvédelmi és létesítménybiztonsági feladatokat” szövegrész helyébe az „a személyvédelmi és létesítménybiztonsági feladatokat, az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat”,
b) 144. § (3) bekezdésében az „a 3. alcím” szövegrész helyébe az „a 3. alcím címe, a 4. § (1)-(5) és (7) bekezdése”,
c) 144. § (4) bekezdésében az „A 8.” szövegrész helyébe az „A 4. § (6) bekezdése, a 8.”
szöveg lép.
(9) Az átmeneti törvény 38. § (1) bekezdésében a „nem csökkenthető és mindaddig” szövegrész helyébe a „nem csökkenthető és - ide nem értve az alapilletményt, valamint a hozzá kapcsolódó illetményelemeket - mindaddig” szöveg lép.
110. § (1) Hatályát veszti a Hszt.
1. 1. § (3) bekezdése;
2. 2. § r) és s) pontja;
3. 25. § a) pontja;
4. 37. § (2) és (3) bekezdése;
5. 38. §-a és az azt megelőző alcím;
6. 43-43/C. §-a;
7. 49. § (4)-(7) bekezdése;
8. 56. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja;
9. 59. § (1) bekezdés e) pontja;
10. 90. § (4) bekezdése;
11. 92. § (2) bekezdése;
12. 117. §-a, valamint az azt megelőző alcím;
13. 245/D. §-a és az azt megelőző „Vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonása” alcím címe;
14. 245/N. § (1) bekezdése;
15. 248/A. §-a;
16. 252. §-a;
17. 267. §-a;
18. 270. §-a;
19. 274. § (9) bekezdése;
20. 294. §-a és az azt megelőző alcím;
21. a 294. §-t követő „Fegyelmi felelősség” alcím és „Kártérítési felelősség” alcím;
22. 301. §-t követő „A szolgálati viszony létesítésének feltételei” alcím;
23. 305. § (1) bekezdése;
24. 306. §-t követő „Ruházati utánpótlási ellátmány” alcím;
25. 326/A. §-a;
26. 336. §-a;
27. 339. és 340. §-a;
28. 341/C. § (2) és (3) bekezdése;
29. 4. számú melléklete;
30. 6. számú mellékletében az „I. Besorolási osztály” cím és az azt követő táblázat, valamint a „II. Besorolási osztály” cím és az azt követő táblázat;
31. 9. számú melléklete.
(2) Hatályát veszti a Kttv.
a) 6. § 15. pontja,
b) 259. § (1) bekezdés 15. pontja.
(3) Hatályát veszti a Hszt.
a) 7. § (2) bekezdésében a „berendelésére,” szövegrész;
b) 22. § (2) bekezdésében az „és vezényleti” szövegrész;
c) 30/A. § (2) bekezdésében a „- polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot -” szövegrész;
d) 30/A. § (2) bekezdésében a „- polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat -” szövegrész;
e) 30/A. § (3) bekezdésében a „- polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat -” szövegrész;
f) 30/B. § (1) bekezdésében az „- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat -” szövegrész;
g) 37/A. § (2) bekezdésében a „ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor.” szövegrész;
h) 41. § (1) bekezdésében az „- a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével -” szövegrész;
i) 44. § (1) bekezdés j) pontjában az „, illetve berendelés” szövegrész;
j) 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy” szövegrész;
k) 75. § (1) bekezdésében az „Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.” szövegrész;
l) 103. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint (3) bekezdés b) pontjában az „a Nemzeti Nyomozó Irodánál,” szövegrész;
m) 103. § (2) és (3) bekezdésében a „berendelés vagy” szövegrész;
n) 195. § (1) bekezdésében az „és 191. § (2)” szövegrész;
o) 207/A. § (2) bekezdésében a „191. § szerinti” szövegrész;
p) 293. § (1) bekezdésében az „- a 285. § (2) bekezdésében meghatározott szerv állományának pótléka 30%” szövegrész;
q) 342. § (2) bekezdés 6. pontjában az „a tervezett viselési (használati) időt és annak módosítását,” szövegrész.
(4) Hatályát veszti a Kttv.
a) 134. § (1) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál,” szövegrész,
b) 234. § (1) bekezdésében a „, valamint az Országgyűlési Őrségnél” szövegrész,
c) 234. § (3) bekezdés a) pontjában az „,illetve a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál” szövegrész,
d) 236. § (5) bekezdés c) pontjában a „körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál,” szövegrész,
e) 240. § (3) bekezdés a) pontjában az „a pályázatra [45. § (1) bekezdése] vonatkozó rendelkezést,” szövegrész,
f) 247. § (1) bekezdés felvezető mondatában a „körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé,” szövegrész,
g) 247. § (2) bekezdés felvezető mondatában az „a körjegyző és” szövegrész,
h) 248. § (1) bekezdésében a „,körzetközponti jegyzőt” szövegrész,
i) 253. § (1) bekezdés a) pontjában a „,körzetközponti jegyző esetében legalább öt éve körzetközponti jegyzői” szövegrész,
j) 259. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában az „az állam által vállalt készfizető kezesség,” szövegrész.
(5) Hatályát veszti az Rtv. 4/A. § (5) bekezdésében az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint berendelt rendőrökből és” szövegrész.
(6) Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés f) pontjában a „valamint e törvény 44. §-a alapján fizetendő hozzájárulás” és a „valamint felhasználásának és ellenőrzésének módját” szövegrész.
(7) Hatályát veszti az Ftv. 1. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „valamint” szövegrész.
(8) Hatályát veszti az Ogytv. 145. § (2a) bekezdése.
„8. számú melléklet az 1996. évi XLIII. törvényhez
A hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastárs, élettárs, felnőttkorú hozzátartozó nyilatkozata
Alulírott .......................................................................... (név, születési hely és idő, anyja születési neve) tájékoztattak arról, hogy a velem közös háztartásban élő házastársam, élettársam, hozzátartozóm kifogástalan életvitel ellenőrzése személyemet is érintheti, amelynek keretén belül az ellenőrzését végző szerv a bűnügyi nyilvántartásból rám vonatkozóan is adatot igényelhet, amelyek megismeréséhez hozzájárulok.
(Kelt, dátum)
..........................................
aláírás, lakcím”
A Hszt. 10. számú melléklet VII. A jelentkező büntető és szabálysértési előéletére vonatkozó adatok című táblázata helyébe az alábbi táblázat lép:
| „ | ||
| VII. A jelentkező büntetett és szabálysértési előéletére vonatkozó adatok | ||
| 1. Indult-e ellene a jelentkezése keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel vagy intézkedéssel fejeződött be? | igen - nem | |
| amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése: | ||
| az elkövetés ideje: | ||
| az eljáró bíróság megnevezése: | ||
| a büntetés mértéke: | ||
| az ítélet kelte: | ||
| a mentesülés időpontja: | ||
| amennyiben igen, bűncselekmény megnevezése: | ||
| az elkövetés ideje: | ||
| az eljáró bíróság megnevezése: | ||
| a büntetés mértéke: | ||
| az ítélet kelte: | ||
| a mentesülés időpontja: | ||
| 2. Áll-e jelenleg büntetőeljárás alatt? | igen - nem | |
| Az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezése és az elkövetés ideje: | ||
| Eljáró bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, ügyszám: | ||
| Az eljárás jelentkezéskori szakasza: | nyomozati - ügyészi - bírói szak | |
| Az eljárás során hozott érdemi határozat, végzés, ítélet tartalma, kelte: | ||
| 3. A jelentkezést megelőző két éven belül szabálysértés miatt marasztalták-e el? (büntetés vagy intézkedés) | igen - nem | |
| Az elkövetett szabálysértés: | ||
| Eljáró szerv: | ||
| A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés vagy intézkedés teljesítése, végrehajtása: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) | (pl. a bírság befizetés megtörtént - nem történt meg - elzárásra átváltoztatták, a járművezetéstől eltiltás hatálya eltelt - nem telt el) | |
| Az elkövetett szabálysértés: | ||
| Eljáró szerv: | ||
| A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés vagy intézkedés teljesítése, végrehajtása: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) | (pl. a bírság befizetés megtörtént - nem történt meg - elzárásra átváltoztatták, a járművezetéstől eltiltás hatálya eltelt - nem telt el) | |
| Az elkövetett szabálysértés: | ||
| Eljáró szerv: | ||
| A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés vagy intézkedés teljesítése, végrehajtása: (helyszíni bírságot figyelmen kívül kell hagyni) | (pl. a bírság befizetés megtörtént - nem történt meg - elzárásra átváltoztatták, a járművezetéstől eltiltás hatálya eltelt - nem telt el) | |
| 4. Áll-e jelenleg szabálysértési eljárás alatt? | igen - nem | |
| Az eljárás alapjául szolgáló szabálysértés megnevezése és az elkövetés ideje: | ||
| Eljáró hatóság, ügyszám: | ||
| ” | ||
1. A Kttv. 3. melléklet címe helyébe a következő cím lép:
„A tartalékállományba helyezett közszolgálati tisztviselők nyilvántartásának adatköre”
2. A Kttv. 3. melléklet I. pont 1. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
(A kormánytisztviselő)
„1. családi és utóneve, valamint születési neve”
3. A Kttv. 3. melléklet I. pont 4. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
(A kormánytisztviselő)
„4. lakcímadatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma, e-mail címe”
„6. melléklet a 2011. évi CXCIX. törvényhez
Az igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok köre
I. A kormánytisztviselő
1. családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme
2. születési helye, ideje
3. anyja születési családi és utóneve
II. 1. a kormánytisztviselő lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma
2. az alkalmazó államigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
3. e szervnél a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete
4. a kormánytisztviselő jelenlegi munkaköre (pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, vagy áldozatsegítési szakreferens)
5. a kormánytisztviselő munkából való távollétének jogcíme és időtartama
6. a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja”
