c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte,
d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.”
154. § (1) A Be. 547. § (1) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bíróság a végzésében)
„a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást – katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is –, illetve jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat,
b) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén pártfogó felügyeletet is alkalmazhat,
c) elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét is kimondhat, a polgári jogi igénynek helyt adhat, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja,”
(2) A Be. 547. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelkező részének tartalmaznia kell)
„b) a kiszabott büntetést, az előírt jóvátételi munkát, az alkalmazott próbára bocsátást vagy megrovást,”
155. § A Be. 553. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A diplomáciai mentességet élvező személyek büntetőjogi felelősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalását kell beszerezni.”
156. § A Be. 554/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„554/B. § Kiemelt jelentőségű ügy
a) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §),
b) a korrupciós bűncselekmények [Btk. 294. § (2) és (3) bekezdés, 297. § és 299–300. §], ha annak elkövetésével
ba) a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, állami vezető,
bb) a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el,
c) a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 290. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (2) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés],
d) a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),
e) a bűnszervezetben (Btk. 459. § 1. pont) elkövetett bármely bűncselekmény,
f) a csődbűncselekmény súlyosabban minősülő esete [Btk. 404. § (3) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §), a pénzmosás (Btk. 399. és 400. §) és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (4)–(5) bekezdés],
g) azok a bűncselekmények, amelyek büntethetősége a Btk. 26. § (3) bekezdése alapján nem évül el,
h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények,
i) a h) pontban foglalt kivétellel az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények.”
157. § A Be. az 554/O. §-t követően a következő XXVIII/B. Fejezettel egészül ki:
„XXVIII/B. Fejezet
A VAGYON-VISSZASZERZÉSI ELJÁRÁS
554/P. § (1) A vagyon-visszaszerzési eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vagyon-visszaszerzési eljárást nyomozó hatóságként a vagyon-visszaszerzési hatóság végzi. A vagyon-visszaszerzési hatóság a rendőrség.
(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság kizárólag olyan adatot adhat át a vagyon-visszaszerzési hatóságnak, amely a vagyon-visszaszerzési eljárás lefolytatásához szükséges.
554/Q. § (1) Vagyon-visszaszerzési eljárásnak van helye az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében.
(2) A vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárását az ügyész, illetve a nyomozó hatóság megkeresésére folytatja le.
(3) Ha a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi és az (1) bekezdésnek megfelelően megkeresi a vagyon-visszaszerzési hatóságot, a vagyon-visszaszerzési hatósággal a 37. § (3) bekezdésében meghatározott közös nyomozó csoport hozható létre.
(4) A vagyon-visszaszerzési hatóság eljárási cselekményt az ügyész előzetes tájékoztatásával végezhet, azzal, hogy őrizetbe vételt nem rendelhet el és gyanúsítottat nem hallgathat ki, de a kihallgatáson jelen lehet és kérdést tehet fel.
(5) A vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárása során lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközt haladéktalanul, a keletkezett iratokat a 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt megelőzően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság részére átadja. Az átadott iratokat a nyomozás során keletkezett iratokhoz kell csatolni.
554/R. § (1) Vagyon-visszaszerzési eljárásnak a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően akkor van helye, ha a jogerős ügydöntő határozatban elrendelt elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre.
(2) A vagyon-visszaszerzési eljárást a végrehajtás szüneteléséről szóló jegyzőkönyv alapján az ügyész rendelheti el, amelynek lefolytatásával a vagyon-visszaszerzési hatóságot bízza meg.
(3) Ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el, a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont le kell foglalni, illetve zár alá vételét kell elrendelni. A vagyon-visszaszerzési hatóság, illetve az ügyész a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetését követően a vagyonelkobzás alá eső dolgot vagy vagyont a bírósági végrehajtónak átadja, ha a dolgot vagy vagyont az a személy szerezte meg, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték.
(4) Az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha annak során elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon nem volt fellelhető. A határozatot az ügyész, illetve a vagyon-visszaszerzési hatóság megküldi a végrehajtás szüneteléséről szóló jegyzőkönyvet kiállító bírósági végrehajtónak. A határozat ellen panasznak nincs helye.
(5) A vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele felső határának megfelelő idő elteltével nem rendelhető el. Ha a büntetési tétel felső határa kevesebb, mint öt év, a vagyon-visszaszerzési eljárás a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő öt év elteltével nem rendelhető el. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén a vagyon-visszaszerzési eljárás megindításának nincs időbeli korlátja. A vagyon-visszaszerzési eljárás meghosszabbítása legfeljebb az elrendeléstől számított két évig terjedhet.
(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyon-visszaszerzési eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.”
158. § A Be. 556. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„556. § A bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról [Btk. 35. § (1) bekezdés, 37. §, 110. §, illetve 1978. évi IV. törvény 41. § (1) bekezdés, 111. § (2) bekezdés] utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A Btk. 35. § (2) bekezdésén, illetve az 1978. évi IV. törvény 45. § (2) bekezdésén alapuló rendelkezés nem pótolható, illetve nem vizsgálható felül.”
159. § A Be. 558. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„558. § A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson határoz az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja elhalasztásáról (Btk. 45. §, illetve 1978. évi IV. törvény 47/B. §).”
160. § A Be. 567. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„567. § (1) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendeléséről utólag határoz, ha erről a jogerős ítélet nem rendelkezett; vagy a szabadságvesztés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggesztették, és az elítélt visszaeső [Btk. 69. § (2) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 82. § (2) bekezdés].
(2) A bíróság a pártfogó felügyelet elrendelése előtt beszerzi az ügyész indítványát. A bíróság tárgyalást tart, ha külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (3) bekezdés, illetve 1978. évi IV. törvény 82. § (6) bekezdés] előírása látszik szükségesnek, illetve a külön magatartási szabályok előírását az ügyész indítványozza.”
161. § A Be. 568. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 65. § (4) bekezdés és 66. § (1) bekezdés], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.”
162. § A Be. az 568. §-t követően a következő alcímmel és 568/A. §-sal egészül ki:
„Eljárás jóvátételi munka végzésének előírása esetén
568/A. § (1) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a jóvátételi munka végzését előíró rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 67. § (1) bekezdés], ha az elítélt a jóvátételi munka elvégzését nem igazolta vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság ezekben az esetekben büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.
(2) Az alapügyben eljárt bíróság az elítélt kérelmére ítélettel határoz a jóvátételi munka igazolása határidejének meghosszabbításáról, ha az elítélt igazolja, hogy az előírt jóvátételi munkát egészségügyi okból nem tudta teljesíteni.
(3) A bíróság határozata elleni fellebbezésre az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
163. § (1) A Be. 569. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„Az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére és a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló eljárás”
(2) A Be. 569. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész indítványára a bíróság határoz az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve arról, hogy a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha büntetőeljárás senki ellen nem indult, vagy azt megszüntették, illetve a terhelt ismeretlen helyen tartózkodása vagy elmebetegsége miatt az eljárást felfüggesztették.”
164. § (1) A Be. 570. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„Utólagos elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele”
(2) A Be. 570. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha
a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatában az elkobzásról, a vagyonelkobzásról vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, illetve
b) a vagyon-visszaszerzési eljárás eredményeként az elkobzást vagy a vagyonelkobzást nem azzal a személlyel szemben kell a Btk. 74. § (2) vagy (3) bekezdése alapján elrendelni, akivel szemben az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelték,
erről a bíróság az ügyész indítványára, illetve hivatalból utólag határoz. A bíróság eljárására az 569. § (3) bekezdése az irányadó.”
165. § A Be. 572. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha
a) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 87. § b) pont], és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,
b) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a bíróság tárgyaláson határoz.”
166. § A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az összbüntetési eljárást a bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve, ha azt az elítélt indítványozta – az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet.”
167. § A Be. 576. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Btk. 92. § (3) bekezdésén alapuló rendelkezés csak akkor vizsgálható felül, ha a jogerős ítélet e rendelkezése törvénysértő.”
168. § A Be. 577. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 100. § (3) bekezdés, 102. § (2) bekezdés], vagy utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.”
169. § (1) A Be. 580. § (1) bekezdés III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha)
„III. a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, de nem szabott ki szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást.”
(2) A Be. 580. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és a házi őrizetért, ha annak tartama meghaladja a jogerősen kiszabott
a) szabadságvesztés tartamát,
b) elzárás tartamát,
c) közérdekű munka tartamát,
d) pénzbüntetés napi tételeinek számát,
e) javítóintézeti nevelés tartamát.”
170. § A Be. 581. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogerős ítélet alapján kitöltött szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért a terheltnek kártalanítás jár, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, enyhébb büntetésre ítélték, próbára bocsátották, számára jóvátételi munka végzését írták elő vagy megrovásban részesítették, illetve az eljárást vele szemben megszüntették vagy megállapították, hogy a kényszergyógykezelést törvényes ok nélkül rendelték el.”
171. § (1) A Be. 591. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél rövidebb, az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.”
(2) A Be. 591. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke)
„c) halasztást engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb.”
(3) A Be. 591. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki)
„a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,”
(4) A Be. 591. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.”
172. § A Be. az 591. §-t követően a következő alcímekkel és 591/A–591/B. §-sal egészül ki:
„Halasztás elzárás esetén
591/A. § (1) A tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – az elzárás végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki
a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő hatodik hónap végéig,
b) hat hónaposnál fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szolgálata vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.
(6) Ha az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti. Ha az elzárást már foganatba vették, a kérelmet az elzárás végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási intézetnek megküldi.
Halasztás közérdekű munka esetén
591/B. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,
b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak a nőnek az esetében, aki
a) a tizenkettedik hetet meghaladó terhes, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,
b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.
(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítás iránti intézkedés végett a büntetés-végrehajtási bírónak megküldi.”
173. § A Be. 595. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyész, az elítélt és a védő fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó.”
174. § A Be. az 596. §-t követően a következő 596/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról
596/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha
a) a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása volt elrendelve [158/D. § (1) bekezdés], és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt,
b) a tárhelyszolgáltató a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,
c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,
d) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt.
(3) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyész a határozat közlésétől, az elektronikus hírközlési szolgáltató az erről szóló értesítéstől és az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől – ideértve a hirdetményi úton történő kézbesítést is, ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen – számított nyolc napon belül fellebbezhet.
(4) Ha az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság döntött, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó.
(5) A bíróság az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét.
(6) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak a (5) bekezdés szerinti megszüntetéséről szóló határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (5) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (7) és (9) bekezdése szerint jár el.
(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”
175. § A Be. 597. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a büntetőeljárás megszüntetésére a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.”
176. § A Be. 601. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ahol e törvény büntetés helyett alkalmazott intézkedésről rendelkezik, ezen a megrovást (Btk. 64. §, illetve 1978. évi IV. törvény 71. §), a próbára bocsátást (Btk. 65. §, illetve 1978. évi IV. törvény 72. §), a jóvátételi munkát (Btk. 67. §) és a javítóintézeti nevelést (Btk. 120–122. §, illetve 1978. évi IV. törvény 118. §) kell érteni.
(3) Ahol e törvény hozzátartozóról rendelkezik, a Btk. 459. § 14. pontja, illetve az 1978. évi IV. törvény 137. § 6. pontja az irányadó, ahol e törvény állami szervről rendelkezik, ezen költségvetési szervet kell érteni.”
177. § (1) A Be. 604. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„d) az Információs Hivatal tekintetében a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait.”
(2) A Be. 604. § (4) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyúttal a (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„b) az (1) bekezdés d) pontja kivételével a rendvédelmi szervek tekintetében a rendvédelmi szervet irányító miniszter, a Magyar Honvédség tekintetében a honvédelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait,
c) a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével és az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével az Országgyűlési Őrségnél a nyomozásra illetékes parancsnokot, valamint hatáskörét és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait,
d) a rendészetért felelős miniszter, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait”
(rendeletben megállapítsa.)
(3) A Be. 604. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„b) az (1) bekezdés d) pontja kivételével a rendvédelmi szervek tekintetében a rendvédelmi szervet irányító miniszter, a Magyar Honvédség tekintetében a honvédelemért felelős miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait,”
(rendeletben megállapítsa.)
178. § A Be. a 606. §-t követően a következő alcímmel és 607. §-sal egészül ki:
„Sarkalatossági záradék
607. § E törvény IX. Fejezet V. Címe az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
179. § A Be. 608. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény 158/B–158/D. §-a, 569. §-a, 570. §-a és 596/A. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.”
180. § (1) A Be.
a) 29. § e) pontjában a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal,” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv”,
b) 472. § (4) bekezdésében, valamint a 474. § (6) bekezdésében a „fegyveres szervnek” szövegrész helyébe a „Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek”, a 485/C. § (3) bekezdésében a „fegyveres szerv” szövegrész helyébe a „Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szerv”,
c) 548. § (3) bekezdésében az „elkobzással és a vagyonelkobzással” szövegrész helyébe az „elkobzással, a vagyonelkobzással és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételével”,
d) 549. § (2) bekezdésében az „elkobzásra, illetőleg vagyonelkobzásra” szövegrész helyébe az „elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Be.
a) 151. § (2) bekezdésében az „– ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők –” szövegrész,
b) 477. § (3) bekezdése,
c) 563. §-a és az azt megelőző alcím, valamint
d) 563/A. §-a.
181. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és – a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények vonatkozásában – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy
a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,
b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.”
182. § A Jszbt. 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a jogi személy megszüntetése,
b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,
c) pénzbírság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, feltéve, hogy
a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a nyomozó hatóság vagy az ügyész a nyomozást felfüggesztette,
b) az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
c) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy nem a vádlott követte el a bűncselekményt, vagy az eljárás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el,
d) az elkövető a halála, kóros elmeállapota, tevékeny megbánása, illetve kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, vagy
e) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodása, illetve tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vele szemben az eljárást felfüggesztették.”
183. § A Jszbt. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész
a) a nyomozás elrendeléséről, illetve folytatásáról,
b) a nyomozás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, illetve ha a megszüntetés vagy felfüggesztés mellett a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor erről a tényről is,
c) arról, ha azt állapítja meg, hogy az intézkedés alkalmazásának 2. § szerinti feltételei nem állnak fenn,
d) a vádemelés esetén arról, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta,
haladéktalanul értesíti azt a bíróságot, amely a jogi személyt nyilvántartásba vette.”
184. § A Jszbt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság az (1) bekezdés szerint jár el akkor is, ha azzal a vádlottal szemben, akire tekintettel az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, az eljárást megszünteti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés d) pontja alapján helye van.”
185. § A Jszbt. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„Az eljárás felfüggesztése
16/A. § Ha a bíróság az eljárást a 3. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tárgyalás előkészítése vagy a tárgyalás megkezdése után függesztette fel, a jogi személlyel szemben az ügyész indítványára a 3. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”
186. § A Jszbt. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos része a (2) bekezdés alkalmazásával nem szüntethető meg, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján helye van.”
187. § A Jszbt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre, illetve az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja.”
188. § A Jszbt. 21/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül, ha a felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére a 3. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja miatt került sor. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tartja vagy megváltoztatja.”
189. § A Jszbt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a perújítást azon vádlott vonatkozásában rendelték el, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a perújítás elrendelése az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is kihat. Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, és új ítéletet hoz, a 3. § rendelkezései az új ítélet kapcsán is alkalmazandók.”
190. § A Jszbt. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a felülvizsgálatnak azon vádlott vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a felülvizsgálat kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései a felülvizsgálati eljárás során, illetve a megismételt eljárás során hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.”
191. § A Jszbt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a legfőbb ügyész azon vádlott vonatkozásában jelent be a törvényesség érdekében jogorvoslatot, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak, a jogorvoslati eljárás kiterjed az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezésére is. A 3. § rendelkezései azonban a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat kapcsán is alkalmazandók.”
192. § A Jszbt. a 26. §-t követően a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:
„Eljárás a nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetén
26/A. § (1) Ha a nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság a 3. § (2) bekezdésében foglalt valamely ok miatt függeszti fel vagy szünteti meg, de a nyomozás során adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész indítványára az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amely az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Ha ez nem állapítható meg, az intézkedés alkalmazásáról az a bíróság határoz, amelynek illetékességi területén a jogi személy székhelye található.
(2) Ha a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást a 2. §-ban meghatározott személlyel szemben folytatott nyomozás megszüntetését vagy felfüggesztését követően – szükség szerint – az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában kell folytatni.
(3) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság legkésőbb a (2) bekezdésben említett nyomozás megszüntetéséig vagy felfüggesztéséig értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és egyben felhívja, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti képviseletéről gondoskodjon. A 9. § (3) bekezdése esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság hivatalból rendel ki képviselőt.
(4) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész, a jogi személy képviselője és az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(5) A tárgyalásról értesíteni kell az ügyészt és a jogi személy képviselőjét.
(6) A tárgyalásra a Be. XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók. A tárgyaláson hozott határozat ellen a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti, valamint törvényes képviselője is fellebbezhet; a fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(7) A nyomozás felfüggesztése, megszüntetése esetére irányadó bírósági eljárással kapcsolatban a Be. 555. § (2) bekezdés c)–f) pontjában foglalt szabályok megfelelően irányadók.”
193. § (1) A Jszbt.
a) 1. § (2) bekezdésében, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 21. § (1) és (3) bekezdésében, 21/A. § (2) bekezdésében, 21/B. § (1) és (5) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés e) pontjában, valamint 26. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve”,
b) 5. § (3) bekezdésében az „az ítélet” szövegrész helyébe az „a bíróság határozatának”,
c) 7. § (1) bekezdésében az „a terhelt” szövegrész helyébe a „– ha e törvény másként nem rendelkezik – a terhelt”,
d) 13. § (1) bekezdésében az „a vádiratban” szövegrész helyébe a „– ha e törvény másként nem rendelkezik – a vádiratban”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Jszbt.
a) 7. § (3) bekezdése,
b) 12/A. §-a és a 12/A. §-át megelőző alcíme,
c) 13. § (3) bekezdése,
d) a 26. § (2) bekezdésében a „(Btk. 77/B–77/C. §)” szövegrész.
194. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor)
„a) a megállapodás alapján, vagy a közvetítői eljárás megindítását megelőzően, de a megállapodásban jóváhagyott módon a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,”
(2) A Bktv. 4. § a) pontjában a „[Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 6. pont]” szövegrész helyébe a „[Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pont]” szöveg lép.
195. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza
a) az érintett)
„ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,”
(2) A Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza
a) az érintett)
„ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,”
(3) A Bnytv. 4. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza
a) az érintett)
„ai) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),”
196. § A Bnytv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedése napján a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült.”
197. § (1) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza
c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított)
„cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,”
(2) A Bnytv. 11. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;”
(3) A Bnytv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„m) a szakrendszeri azonosító kódot.”
(4) A Bnytv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett utolsó napját,”
(5) A Bnytv. 11. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„e) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát.”
198. § A Bnytv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 11. § (2) bekezdés e) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.”
199. § (1) A Bnytv. 15. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)
„d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott,”
(2) A Bnytv. 15. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyúttal a 15. § a következő g) ponttal egészül ki:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)
„f) akivel szemben a bíróság jóvátételi munkát alkalmazott, valamint
g) akit az ügyész megrovásban részesített.”
200. § (1) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított)
„cb) bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,”
(2) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza
c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított)
„ce) azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső,”
(3) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;”
(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„m) a szakrendszeri azonosító kódot.”
(5) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett utolsó napját,”
(6) A Bnytv. 16. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát, továbbá”
201. § A Bnytv. 17. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 16. § (2) bekezdés i) pontja szerinti járművezetéstől eltiltás leteltének napját, a végrehajtást befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát az első fokon eljárt közlekedési hatóság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, ha a vezetői engedély visszavonásáról az első fokon eljárt közlekedési igazgatási hatóság intézkedett.”
202. § A Bnytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.”
203. § A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani.”
204. § A Bnytv. 20. § c)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyúttal a 20. § a következő f) ponttal egészül ki:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat)
„c) jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,
d) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,
e) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,
f) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől”
(számított három évig kell nyilvántartani.)
205. § A Bnytv. 23. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
„k) a szakrendszeri azonosító kódot.”
206. § A Bnytv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
b) a nyomozás megszüntetéséig vagy
c) a közvetítői eljárásban való részvételre, illetve kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószerhasználatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételre tekintettel történő vádemelés elhalasztása, nyomozás vagy eljárás felfüggesztése esetén a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvétel sikeres igazolására, illetve a tevékeny megbánásra tekintettel a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését követő három évig
kell nyilvántartani.”
207. § A Bnytv. 44. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit)
„b) öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos
ba) 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás és csempészet,
bb) a 2013. június 30-ig hatályban volt testi sértés (1978. évi IV. törvény 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 172. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (1978. évi IV. törvény 214. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 230. §), hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (1978. évi IV. törvény 313/C. §), lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy
bc) testi sértés (Btk. 164. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178. és 179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), hamis vád (Btk. 268. §), bűnpártolás (Btk. 282. §), vesztegetés (Btk. 290. §), vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), befolyás vásárlása (Btk. 298. §), befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), hivatali visszaélés (Btk. 305. §), közfeladati helyzettel visszaélés (Btk. 306. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 310. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 311. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §) hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), embercsempészés (Btk. 353. §), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), tiltott adatszerzés (Btk. 422. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja
miatt büntetőeljárás alá vontak.”
208. § A Bnytv. 59. § c)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyúttal az 59. § a következő g)–h) ponttal egészül ki:
(A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben)
„c) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
ca) 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §),
cb) emberkereskedelem (Btk. 192. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), embercsempészés (Btk. 353. §),
d) 2013. június 30-ig hatályban volt kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (1978. évi IV. törvény 282. §),
e) kábítószer birtoklása (Btk. 178. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §),
f) fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy
g) a 2013. június 30-ig hatályban volt állam elleni bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény X. fejezet), terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303. §), valamint szolgálati bűncselekményekkel (1978. évi IV. törvény XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása,
h) atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bb), bd) és bf)–bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást közveszély színhelyén vagy dolog elleni erőszakkal követik el, és bb)–be) alpont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el] jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)
miatt indítottak büntetőeljárást.”
209. § A Bnytv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.”
210. § A Bnytv. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.”
211. § A Bnytv. 68. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„f) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ a 84. § b) pontjában meghatározott feladatai ellátása céljából.”
212. § (1) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik)
„ab) születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, előző születési családi és utónevét,”
(2) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik)
„ad) az anyja születési családi és utónevét, továbbá, ha arra vonatkozóan információval rendelkezik, anyja előző születési családi és utónevét,”
(3) A Bnytv. 69. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:
a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik)
„af) a lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét, valamint”
213. § A Bnytv. 96. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„b) a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet.”
214. § A Bnytv.
a) 30/C. § h) pont hb) alpontjában a „Btk.” szövegrész helyébe az „1978. évi IV. törvény vagy a Btk.”,
b) 78. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában az „– a 15. § a) és f) pontja szerinti adatok kivételével –” szövegrész helyébe a „– a 15. § a) és g) pontja szerinti adatok kivételével –”
szöveg lép.
215. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 144. §-a a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahely kijelölésekor figyelembe veszi, hogy a foglalkoztatót a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e.
(4b) Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a 144/A. § (2) bekezdés c) pontja alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható munkába, a foglalkoztatót a (4) bekezdés alapján közérdekű munka végrehajtásának helyéül nem lehet kijelölni.”
216. § A Szabs. tv. 144/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az állami foglalkoztatási szerv a pártfogó felügyelő Bv. tvr. 64. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján, a munkahely kijelölésének megfelelően haladéktalanul módosítja a foglalkoztatói nyilvántartásban nyilvántartott adatokat.”
217. § A Szabs. tv. 127. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„127. Tiltott prostitúció”
218. § A Szabs. tv. a 175. §-t követően a következő 130/A. alcímmel és 175/A. §-sal egészül ki:
„130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás
175/A. § Az a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.”
219. § A Szabs. tv. 177. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.”
220. § (1) A Szabs. tv. 183. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Aki
a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
b) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad,
szabálysértést követ el.”
(2) A Szabs. tv. 183. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.”
221. § A Szabs. tv. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„192. § (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.”
222. § A Szabs. tv. 199. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
„a) a kábítószerekkel, a pszichotrop anyagokkal vagy az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységek végzésének szabályait, továbbá az ezen anyagokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat megszegi,”
(szabálysértést követ el.)
223. § A Szabs. tv. 199/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki engedély nélkül gyógyszert készít, forgalmaz, vagy Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart, szabálysértést követ el.”
224. § (1) A Szabs. tv. 201. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki a bíróság jogerős határozatával elrendelt sportrendezvények látogatásától való eltiltás, vagy a szabálysértés miatt szabálysértési hatóság, illetve bíróság által elrendelt kitiltás szabályait megszegi, szabálysértést követ el.”
(2) A Szabs. tv. 201. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a sportról szóló törvényben, a sportrendezvényen történő részvételből kizárták, szabálysértést követ el.”
225. § A Szabs. tv. a 206. §-t követően a következő 160/A–160/B. alcímmel és 206/A–206/B. §-sal egészül ki:
„160/A. Közérdekű bejelentő üldözése
206/A. § (1) Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
160/B. Hamis statisztikai adatszolgáltatás
206/B. § (1) Aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés nem valósul meg, ha azt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el.”
226. § A Szabs. tv. a 208. §-t követően a következő 162/A. alcímmel és 208/A. §-sal egészül ki:
„162/A. Sajtórendészeti szabálysértés
208/A. § Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el.”
227. § A Szabs. tv. XXV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„XXV. Fejezet
A PÉNZÜGYI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK”
228. § (1) A Szabs. tv. 185. alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:
„185. Versenytárs utánzása”
(2) A Szabs. tv. 231. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.”
229. § A Szabs. tv. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„232. § Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el.”
230. § (1) A Szabs. tv. 236. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként előállít, értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, feltéve, hogy a termék értéke a százezer forintot nem haladja meg, szabálysértést követ el.”
(2) A Szabs. tv. 236. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.”
231. § A Szabs. tv. 237. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„237. § (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, szabálysértést követ el.
(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el, szabálysértést követ el.”
232. § A Szabs. tv. a 238. §-t követően a következő XXIX/A. Fejezettel egészül ki:
„XXIX/A. Fejezet
A SZELLEMI TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSEK
192/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
238/A. § (1) Aki
a) másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva megsérti,
b) a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető, százezer forintot meg nem haladó üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja,
szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.
(3) Nem valósítja meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabálysértést, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
192/B. Iparjogvédelmi jogok megsértése
238/B. § (1) Aki a jogosultnak törvény, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi aktus alapján fennálló szabadalmi oltalom, növényfajta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, védjegyoltalom, földrajziárujelző-oltalom, formatervezésiminta-oltalom, használatiminta-oltalom, topográfiaoltalom alapján fennálló jogát
a) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével,
b) az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével előállított áru forgalomba hozatalával, vagy az ilyen áru forgalomba hozatal céljából való megszerzésével vagy tartásával
megsérti, és ezzel százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve hatáskörébe tartozik.”
233. § (1) A Szabs. tv.
a) 44. § (3) bekezdés b) pontjában a „vámszabálysértéseket” szövegrész helyébe a „pénzügyi és kereskedelmi szabálysértéseket”,
b) 231. § (1) bekezdésében az „árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül –” szövegrész helyébe az „a versenytárs hozzájárulása nélkül árut”,
c) 250. § (3) bekezdésében az „államháztartásért” szövegrész helyébe az „adópolitikáért”, a „vámszabálysértések” szövegrész helyébe a „pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések”
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Szabs. tv.
a) 139. § (2) és (4) bekezdése,
b) 140. § (3)–(5) bekezdése,
c) 177. § (1) bekezdés b) pontjában a „készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést,” szövegrész,
d) 177. § (3) bekezdésében az „az államhatár,”, valamint a „, vagy földmérési” szövegrész,
e) 199/A. § (3) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész,
f) 236. § (1) bekezdés b) pontja.
234. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (3) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.”
(2) Az EUtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a következő adatokat:
a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek),
b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,
c) születési hely és idő,
d) nem,
e) állampolgárság,
f) az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,
g) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,
h) a bűncselekmény jogi minősítése,
i) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,
j) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa.”
235. § Az EUtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás büntetését, illetve szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.”
236. § Az EUtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Ha a keresett személy az átadási, az ideiglenes átadási vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését vagy elzárását tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási, az ideiglenes átadási vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés, az elzárás vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a keresett személyt feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják.”
237. § Az EUtv. 30. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha]
„b) a bűncselekmény szabadságvesztés vagy elzárás büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;”
238. § Az EUtv. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.”
239. § (1) Az EUtv. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés vagy elzárás büntetést, vagy a szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére.”
(2) Az EUtv. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés vagy elzárás büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.”
240. § Az EUtv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezése lép:
„136. § E fejezet alkalmazásában alternatív szankció a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő szankció.”
241. § (1) Az EUtv. 137. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által meghozott,
a) közérdekű munkát kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,
b) sportrendezvények látogatásától való eltiltást kiszabó határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,
c) jóvátételi jellegű munka elvégzését elrendelő határozatot, és gondoskodik annak végrehajtásáról,
d) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról rendelkező határozatot, és gondoskodik az abban foglalt egy vagy több alábbi, az elítélt személy számára előírt kötelezettség vagy tilalom végrehajtásáról:
da) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt lakóhelyének vagy munkahelyének megváltozását az illetékes hatóságnak bejelentse;
db) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt belépjen bizonyos helyekre vagy meghatározott területre;
dc) Magyarország területének elhagyására vonatkozó korlátozás;
dd) az elítélt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére, szakmai tevékenysége végzésének korlátozására vagy módjára vonatkozó előírások;
de) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott időpontokban egy meghatározott hatóságnál jelentkezzen;
df) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt meghatározott személyekkel kapcsolatot tartson;
dg) arra vonatkozó tilalom, hogy az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat használjon;
dh) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítse, illetve annak teljesítését bizonyítsa;
di) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartson, vele együttműködjön;
dj) arra vonatkozó kötelezettség, hogy az elítélt meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát.
(2) A bíróság
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben közérdekű munkát,
b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben sportrendezvények látogatásától való eltiltást,
c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben jóvátételi munkát,
