d) az (1) bekezdés da), db), dd)–dj) alpontjában foglalt kötelezettség vagy tilalom esetén a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás, illetve a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt,

e) az (1) bekezdés dc) alpontjában foglalt korlátozás esetén a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalmat

határoz meg, rendel el, illetve szab ki.”

(2) Az EUtv. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező elítélt a jogerős tagállami határozatba foglalt magatartási szabály, közérdekű munka, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy jóvátételi jellegű munka magyar hatóság által történő végrehajtását kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a tagállami határozatot a 10. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.”

242. § Az EUtv. 139. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha)

„l) a felfüggesztett szabadságvesztés, a próbára bocsátás, vagy a feltételes szabadságra bocsátás tagállami határozatban megállapított próbaideje, tartama, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama nem éri el a hat hónapot.”

243. § Az EUtv. 140. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a 137. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint próbaidőre nem halasztható el,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel összefüggésben szabta ki,

e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásként vagy jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása, illetve a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna.”

244. § Az EUtv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat végrehajtása során a magyar jog szabályai irányadók, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására, a közérdekű munka átváltoztatására, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése esetén – szabálysértés miatt – büntetés vagy intézkedés kiszabására vagy alkalmazására, illetve a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.”

245. § Az EUtv. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapítja meg:

aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson;

ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;

ag) az elítélt – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

ah) az elítélt, ha munkaképes – a lehetőségekhez képest – álljon munkaviszonyban, vagy egyéb kereső foglalkozást folytasson;

ai) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;

aj) az elítélt a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartson;

ak) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg,

b) közérdekű munkát szab ki,

c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,

d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,

akkor e magatartási szabályoknak és alternatív szankcióknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a jogerős ítéletet és a 10. mellékletben megjelölt tanúsítványt megküldi az elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, ha az elítélt visszatért vagy vissza kíván térni abba a tagállamba, vagy az elítélt kérelmére – ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja – ettől eltérő tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának, feltéve hogy ez utóbbi a továbbításhoz hozzájárult.”

246. § Az EUtv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha

a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette;

b) az elítélt ellen Magyarországon új büntetőeljárás indult, és erről a magyar bíróság a tagállami hatóságot értesítette;

c) az elítélt a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik;

d) a magatartási szabályok megszegése miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása, a feltételes szabadság megszüntetése, a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatása, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt büntetés vagy intézkedés kiszabása vagy alkalmazása, illetve jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása válik szükségessé, és az ezzel kapcsolatos határozat meghozatalát a tagállami hatóság megtagadta;

és a tagállami hatóság a végrehajtást ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.”

247. § Az EUtv. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha olyan körülményt észlel, amely a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára bocsátás megszüntetését és büntetés kiszabását, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, az előírt magatartási szabályok módosítását, a közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás kiszabása esetén büntetés vagy intézkedés kiszabását vagy alkalmazását vagy jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabását alapozhatja meg.”

248. § (1) Az EUtv. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban vagy a határozatban a tagállami hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 50. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke – a (2) bekezdés esetét kivéve – megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.”

(2) Az EUtv. 152. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény miatt kiszabott tagállami pénzbüntetés mértéke nem éri el a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legkisebb mértékét, akkor a bíróság a pénzbüntetést a tagállami határozatnak megfelelően állapítja meg, amelynek során a pénzbüntetés napi tételeinek legkisebb mértékét és az egy napi tétel összegét a Btk. 50. §-ában megjelöltnél alacsonyabb mértékben és összegben is meghatározhatja.”

(3) Az EUtv. 152. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetve tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 50. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(4) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Bv. tvr. 68. § (3a) és (3b) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a tagállami hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja.”

249. § Az EUtv. 158. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását megtagadja,)

„f) ha a vagyonelkobzást a tagállami határozathoz csatolt tanúsítvány i. pont 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 74. § (1) bekezdés b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;”

250. § Az EUtv. 162. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 74. § (1) bekezdés a)–d) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak egy másik tagállamban való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.”

251. § (1) Az EUtv. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az EUtv. 12. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az EUtv. 15. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

11. Egyéb, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépése miatt szükséges törvénymódosítások

252. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 20/A–20/B. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés során, továbbá a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során, amennyiben az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: közúti ellenőr) járhat el, aki megfelel a 20/B. §-ban meghatározottaknak, valamint a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésén.

(2) A közlekedési hatóság a közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a közúti ellenőr

a) természetes személyazonosító adatait,

b) azonosítóját,

c) foglalkoztató szervezetének megnevezését,

d) értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét, valamint

g) képzésének, továbbképzésének időpontjait.

(3) A közúti ellenőr vezeték- és utóneve, valamint a (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott adatai nyilvánosak. A közlekedési hatóság a közúti ellenőr nyilvános adatait honlapján közzéteszi.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján megismert adatokat a közlekedési hatóság a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárás jogerős befejezéséig kezeli.

20/B. § (1) Közúti ellenőr az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte és cselekvőképes.

(2) Nem lehet közúti ellenőr,

a) aki büntetett előéletű,

b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166–168. §, 170. § (2)–(6) bekezdése, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), közúti veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 186. §), közúti baleset okozása (1978. évi IV. törvény 187. §), járművezetés ittas vagy bódult állapotban (1978. évi IV. törvény 188. §), járművezetés tiltott átengedése (1978. évi IV. törvény 189. §), cserbenhagyás (1978. évi IV. törvény 190. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszély okozása [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (1978. évi IV. törvény 266/A. §), állatkínzás (1978. évi IV. törvény 266/B. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316–324. §, 326. §, 327. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)–(5) bekezdés, valamint 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

c) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 232. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §), közúti baleset okozása (Btk. 235. §), járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), járművezetés bódult állapotban (Btk. 237. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 238. §), cserbenhagyás (Btk. 239. §), környezetkárosítás (Btk. 241. §), természetkárosítás (Btk. 242. §), állatkínzás (Btk. 243. §), orvvadászat (Btk. 245. §), orvhalászat (Btk. 246. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 247. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370–376. § és 379–380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

d) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(3) Nem lehet közúti ellenőr az, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,

cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.

(4) A közúti ellenőr köteles a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a közlekedési hatóság és a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.”

253. § A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1989. évi XXXVII. törvény

a) 7. § a) pontjában a „(Btk. 137. § 12., 13. és 14. pont)” szövegrész helyébe az „(1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13. és 14. pont)”,

b) 7. § b) pontjában a „Btk” szövegrész helyébe az „1978. évi IV. törvény”

szöveg lép.

254. § A közkegyelem gyakorlásáról szóló 1990. évi XXXIX. törvény

a) 1. § (1) bekezdésében a „(Btk. 137. § 12., 13., 14. pont)” szövegrész helyébe az „(1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13., 14. pont)”,

b) 6. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 7. §-ában, valamint 8. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „Btk.” szövegrész helyébe az „1978. évi IV. törvény”

szöveg lép.

255. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem adható meg az engedély, ha)

„b) a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye vagy lakóhelye szerinti állam joga vagy a magyar jog alapján büntetett előéletű, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapított

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), közbizalom elleni (1978. évi IV. törvény XVI. Fejezet III. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, tiltott szerencsejáték szabálysértését,

bb) korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], közbizalom elleni (Btk. XXXIII. Fejezet), vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), a költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), a pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekményt, tiltott szerencsejáték szervezésének bűncselekményét, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértést (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XXV. Fejezet), tiltott szerencsejáték szabálysértését

követte el, illetve jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,”

256. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”

(2) Az Sttv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”

257. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 20. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételek:

a) nem lehet az igazgatótanács tagja olyan személy, aki)

„ac) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott visszaélés minősített adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

2. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,”

258. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése.”

(2) Az Rtv. 1. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„1. általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását és felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését,”

(3) Az Rtv. 7/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:)

„b) nem követhet el

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében – a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével –, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében – a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével –, XVI. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével –, XVII. fejezetében – az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével –, XVIII. fejezetében – a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével –, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott bűncselekményt, a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,”

(4) Az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A terrorizmust elhárító szerv nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A terrorizmust elhárító szerv

a) ellátja az 1. § (2) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatot, amelynek keretében]

„aa) jogszabályban meghatározottak szerint végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §),

2. a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §),

valamint az azokkal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását, az elkövetők elfogását,

ab) végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), valamint az azzal összefüggésben elkövetett,

2. az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), valamint az azokkal összefüggésben elkövetett

más bűncselekmények megszakítását, az elkövetők elfogását,

ac) végzi

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablással (1978. évi IV. törvény 175/A. §),

2. az emberrablással (Btk. 190. §)

összefüggésben elkövetett bűncselekményeket elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési, felderítési feladatokat,”

(5) Az Rtv. 54. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr lőfegyvert használhat)

„c) a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) vagy a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;”

(6) Az Rtv. 58. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók)

„a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a lázadás (Btk. 256. §), illetve a rombolás (Btk. 257. §) bűncselekmények elkövetése esetén;”

(7) Az Rtv. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendőrség a vagyon-visszaszerzési eljárás során a bűncselekményből származó vagyon felderítése érdekében

a) a 64. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontjában foglaltakat alkalmazhatja;

b) a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról információt gyűjthet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti;

c) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat.”

(8) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

„a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve az új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. § (3) bekezdés], a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §),”

(felderítése során.)

(9) Az Rtv. 69. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá]

„c) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250. §), vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 255/B. §), környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §) és hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, illetve az egészségügyi termék hamisítása (Btk. 186. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242–243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), az ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés (Btk. 249. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), az embercsempészés (Btk. 353. §) bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,”

(felderítése során.)

(10) Az Rtv. 69. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az alábbi bűncselekmények esetében a bűncselekmény felderítése a nyomozás elrendeléséig a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), továbbá a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

b) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet) továbbá a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §).

(5) Az alábbi bűncselekmények felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti rombolás (1978. évi IV. törvény 142. §) és terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §),

b) a rombolás (Btk. 257. §), a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §).”

(11) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

„e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

1. élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az emberkereskedelem és az embercsempészet három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

2. nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

3. gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett,

4. üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

5. kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

6. pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;”

(12) Az Rtv. 91/J. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség kezeli)

„b) a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó, valamint a külföldi hatóságok és egyéb szervek azonos célú nyilvántartásában szereplő személyek családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés megnevezését és minősítését, a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás időtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a sportrendezvények látogatásától eltiltás, a kitiltás vagy a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás hatálya kiterjed.”

(13) Az Rtv.

a) 24/A. § (1) bekezdésében a „Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Btk.-ban”,

b) 62/F. § b) pontjában a „büntető törvénykönyvben” szövegrész helyébe a „Btk.-ban”,

c) 63. § (1) bekezdésében a „bizonyítékok megszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők” szövegrész helyébe a „bizonyítékok megszerzése, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése, valamint a büntetőeljárásban részt vevők”,

d) 64. § (2) bekezdésében „Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére” szövegrész helyébe „Az (1)–(1a) bekezdésben foglaltak teljesítésére”,

e) 68. § (1) bekezdésében a „szándékos bűncselekmény felderítése érdekében” szövegrész helyébe a „szándékos bűncselekmény felderítése, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése érdekében”

szöveg lép.

259. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszegről, valamint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzásról szóló értesítése,”

(2) A Vht. 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

„f) a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat,”

(3) A Vht. a 184/A. §-t követően a következő 184/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

184/B. § (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló értesítésben a bíróság a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és azt megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A végrehajtó a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül ismételten – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi a kötelezett teljesítését.

(6) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (4)–(5) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.

(7) A végrehajtás megszűnik az értesítés végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével.”

(4) A Vht. a 201/B. §-t követően a következő alcímmel és 201/C. §-sal egészül ki:

„Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása

201/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, illetve visszaállítását elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a bíróság megküldi a végrehajtónak.

(3) A végrehajtó a határozatot személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen, illetve ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést.

(4) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul – a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy visszaállítását elrendelő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.

(5) Ha az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének vagy visszaállításának elrendelése esetén a rendbírság kiszabását követően a kötelezett teljesít, és erről a végrehajtót értesíti, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi a kötelezett teljesítését, és az ellenőrzés eredményéről haladéktalanul tájékotatja az azt elrendelő bíróságot.”

(5) A Vht. 210/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„210/C. § (1) A vagyonelkobzás végrehajtása során végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében – e törvényben foglalt kivételekkel – a vagyonelkobzásról szóló értesítést kiállító bíróság gazdasági hivatala jár el.

(2) Ha a végrehajtás végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiányában vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt szünetel, a végrehajtó a szünetelésről szóló jegyzőkönyv másolatát megküldi a vagyon-visszaszerzési eljárás elrendelésére jogosult ügyész részére is.”

(6) A Vht.

a) 294. § (1) bekezdés b) pontjában a „büntetőtörvénybe” szövegrész helyébe a „Büntető Törvénykönyvbe” szöveg lép,

b) 233. § (2) bekezdés d) pontjában a „mellékbüntetés” szövegrész hatályát veszti.

260. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: 1995. évi XCVII. törvény) 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket megsérti, vagy azoknak később nem felel meg, vagy ha a tevékenységével a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, az engedély felfüggeszthető vagy visszavonható. Az engedélyt

a) fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó

aa) a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166–168. §, 170. § (2)–(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/B. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 185. §), járművezetés tiltott átengedése [1978. évi IV. törvény 189. § (2) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. § és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222/A. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), készpénz-helyettesítő eszköz hamisítása (1978. évi IV. törvény 313/B. §), visszaélés készpénz-helyettesítő eszközzel (1978. évi IV. törvény 313/C. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316–324. §, 326. §, 327. §),

ac) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), járművezetés tiltott átengedése [Btk. 238. § (2) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. 365–367. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370–373. §, 375–376. §, 379–380. §), pénzhamisítás (Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) vissza kell vonni, ha az önálló vállalkozó

ba) bíróság jogerős ítélete következtében büntetett előéletűvé válik, illetve

bb) a légiközlekedési vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

(2) Hatályát veszti az 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (2) bekezdésében a „kényszergyógyítását vagy” szövegrész.

(3) Hatályukat vesztik az 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (3) bekezdésében a „kényszergyógyítását vagy” szövegrészek.

261. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bvszt.) 9/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az autonóm államigazgatási szervek tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetet a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség kizárólag ez irányú igénybejelentés esetén terheli.”

(2) A Bvszt. 22. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható)

„c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;”

(3) A Bvszt. a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § (1) A bíróság értesítése alapján a fogvatartó bv. szerv nyilvántartja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezet] sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.

(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:

a) a sértett családi és utónevét, és

b) a sértett által megadott lakcímet.”

(4) A Bvszt. 29/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása. A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adat nem továbbítható harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére.”

(5) A Bvszt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a fogvatartott szabadulásakor a nyilvántartásból törölni kell.”

(6) A Bvszt.

a) 9/A. § (2) bekezdésében a „szerv, az” szövegrész helyébe a „szerv, az autonóm államigazgatási szerv, az”,

b) 29. § (1) bekezdésében a „szerv az általa kezelt adatokat” szövegrész helyébe a „szerv – a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével – az általa kezelt adatokat”,

c) 29. § (2) bekezdésében a „szükséges adatokat” szövegrész helyébe a „szükséges adatokat – a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével –”,

d) 29/A. § (1) bekezdésében az „A büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat” szövegrész helyébe az „A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat”,

szöveg lép.

262. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkező személy vagy egyébként ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerző tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.”

263. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

„h) a nyomozás elrendeléséig végzi

ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

hb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)

bűncselekmények felderítését;”

(2) Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

„j) információkat szerez

ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),

jb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan;”

(3) Az Nbtv. 6. § l)–n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)

„l) működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi

la) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

lb) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)

bűncselekmények felderítését;

m) működési területén felderíti

ma) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §),

mb) a terrorcselekményt (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);

n) működési területén információkat szerez

na) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 263/B. §),

nb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettősfelhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)

bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;”

(4) Az Nbtv. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – lőfegyvert használhat)

„b) a népirtás (Btk. 142. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a rombolás (Btk. 257. §), a kémkedés (Btk. 261. §), a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) és a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;”

264. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

a) 119. § (3) bekezdésében a „[Btk. 122. § (1) bek.]” szövegrész helyébe az „[a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdés, illetve az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdés]”,

b) 121. § (2) bekezdésében a „Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény” szövegrész helyébe a „Btk.”,

c) 122. § (3) bekezdésében a „Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában” szövegrész helyébe a „Btk. 26. §-ában, illetve az 1978. évi IV. törvény 33. §-ában”

szöveg lép.

265. § (1) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kérelmező nem kaphat a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges közraktári engedélyt, ha az igazgatóság tagja

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) elrendeli,

c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(2) A Krtv. 5. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az igazgatóság tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(7) A felügyelet a részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (3a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel.”

(3) A Krtv. 5/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kérelmező nem kaphat a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt, ha a fióktelep vezetője (vezetői)

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,

c) a gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

d) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.”

(4) A Krtv. 5/B. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a fióktelep vezetője hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a felügyelet részére – annak a fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(5) A felügyelet a fióktelepként működő közraktári tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel. A hatósági ellenőrzés céljából a felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy az igazgatóság tagjával szemben nem áll-e fenn a (2a) bekezdésben meghatározott kizáró feltétel.”

(5) A Krtv. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott munkakörben alkalmazandó személy (a továbbiakban: vezetőjelölt) nem lehet olyan természetes személy,]

„b) aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,”

(6) A Krtv. 9/B. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az igazgatóság tagja, a fióktelep vezetője, a közraktár vezetője vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója)

„ab) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság

1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

2. a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamistanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a Bnytv. elrendeli,”

(erről a tényről haladéktalanul értesíti az a) pont esetében a közraktárt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az érintett személlyel a jogviszonyát az értesítés kézbesítésétől számított huszonegy napon belül szüntesse meg, és a jogviszony megszüntetésének tényéről a felügyeletet értesítse, a b) pont esetén a minősített befolyással rendelkező természetes személyt, hogy negyvenöt napon belül a minősített befolyását szüntesse meg.)

(7) A Krtv. 5/B. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(2a) bekezdésben” szöveg lép.

(8) Hatályát veszti a Krtv.

a) 5. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 5/B. § (2) bekezdés f) pontja.

266. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot nem szerezhet az a személy,]

„a) akinek a bíróság a büntetőjogi felelősségét

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás vagy természetkárosítás,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat vagy tiltott állatviadal szervezése

bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította,”

267. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.”

268. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/A. § Nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, valamint a Versenytanács tagja olyan személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény miatt,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig.”

269. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének A) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„8. az a költség, ráfordítás, amely

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban, vagy

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés

bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;”

270. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pénzváltási tevékenységet végzőnél vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet az,

a) akit

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal bűncselekmény, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek,

b) akivel szemben az a) pontban meghatározott bűncselekmények bármelyike miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig.”

(2) A Hpt. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Akivel szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében,

b) a Btk. XXVII. Fejezetében vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetve külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.”

(3) A Hpt. 52. § (1) bekezdés a)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet)

„a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],

b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),

e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),”

(van összefüggésben.)

(4) A Hpt. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni.”

271. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Aetv.) 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„30. nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére irányulnak;”

(2) Az Aetv. 2. § 35–37. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„35. szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett – a Btk., illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti – közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása vagy kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás vagy kísérletének rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;

36. nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszély okozása, környezetkárosítás:

a) 2013. június 30-ig hatályban volt, az 1978. évi IV. törvény szerinti nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett szándékos közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérlete,

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett – a Btk. szerinti – szándékos környezetkárosítás (241. §) vagy kísérlete, továbbá szándékos közveszély okozása (322. §) vagy kísérlete, előkészülete;

37. nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása:

a) nukleáris vagy más radioaktív anyagnak a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §),

b) nukleáris vagy más radioaktív anyaggal összefüggésben elkövetett, a Btk. szerinti rablás (365. §) vagy lopás (370. §);”

(3) Az Aetv. 11. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, – jogszabályban meghatározott – I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:)

„b) akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el:

1. emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),

2. emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV. törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)–(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),

3. visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés (Btk. 188. §),

4. kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),

5. erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont], illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],

6. lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2) bekezdés b) pont, (3)–(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés],

7. visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés, Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)–(3) bekezdés, Btk. 242. § (1)–(2) bekezdés, 243. § (1)–(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk. 248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),

8. állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),

9. visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §),

10. hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),

11. hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk. XXIX. Fejezet),

12. közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §, Btk. 314–316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),

13. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §),

14. rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),

15. embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),

16. rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk. 366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §, Btk. 368. §),

17. lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk. 372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

18. pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi IV. törvény 304/A. §, Btk. 390. §),

19. a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

20. költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),

21. pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),

22. számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §), számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy

23. bűnszervezet keretében elkövetett bűntett;”

(4) Az Aetv. 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ionizáló sugárzást létrehozó létesítmények, berendezések tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés nem hagyható jóvá,

a) ha a tulajdont szerző természetes személyt, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezet képviseleti joggal rendelkező valamely tagját a bíróság]

„ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. § (4) bekezdésében, a 260. § (6) bekezdésében, a 264. § (4) bekezdésében, a 264/C. § (4) bekezdésében, a 280. § (3) bekezdésében, a 281. § (4) bekezdésében és a 281/A. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény, illetve a Btk. 241. § (2) bekezdésében, 242. § (3) bekezdésében, 243. § (3) bekezdésében, 248. § (3) bekezdésében, 249. § (2) bekezdésében, 250. § (4) bekezdésében, 322. § (5) bekezdésében, 323. § (5) bekezdésében vagy 326. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt”

(jogerősen elítélte, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, valamint)

(5) Az Aetv. 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nukleáris védettség biztosítja)

„a) a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti radioaktív anyaggal visszaélés (250. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való közveszély okozása, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;”

(6) Az Aetv. 66/A. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 2013. július 1-jét megelőzően már foglalkoztatottak tekintetében a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekmény esetében csak a 2013. július 1-jét követő elkövetést vagy emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.”

272. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés elkövetésekor 14. évét, bűncselekmény elkövetésekor 12. évét – illetve 2013. június 30-át megelőzően elkövetett bűncselekmény esetén a 14. évét – betöltötte, de 18. évét még nem,”

(2) A Gyvt. 11/A. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy,)

„b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II–IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészet, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,”

273. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 34. § (12) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vezető tisztségviselővé nem választható olyan személy, aki)

„b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság a

ba) 2013. júius 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, a XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

bb) Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény,

elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította, addig az időpontig, amíg az e tényre vonatkozó adat kezelését a bűnügyi nyilvántartási rendszerben a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény elrendeli,”

274. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 59. § (4) bekezdés e) pontjában a „nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószerrel való visszaélés, illetve” szövegrész helyébe az „a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer birtoklása, a kóros szenvedélykeltés, a kábítószer készítésének elősegítése, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, a 2013. június 30-ig hatályban volt visszaélés kábítószerrel, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a” szöveg lép.

275. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem lehet békéltető testületi tag, aki

a) a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) büntetett előéletű,

c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben meghatározott visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti minősített adattal visszaélés, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XXXV–XXXVII. Fejezetében meghatározott szándékos bűncselekmény, XXXVIII–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy

d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.”

276. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet fegyveres biztonsági őr,)

„b) akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 166–168. §, 170. § (2)–(6) bekezdés, 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatali bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont és (4)–(5) bekezdés, valamint 1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont] alapján,

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §, erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–180. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], a lelkiismereti és a vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), magánlaksértés [Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)–(4) bekezdés], radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 370–376. § és 379–380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont] alapján vagy

bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

elítélték, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;”

277. § (1) A szervezett bűnözés, valamint azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 4. § p)–s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze:

pa) a 2013. június 30-ig hatályban volt, az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, az ország területén átvitellel, kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 282–282/C. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, valamint 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal,

pb) a kínálással, átadással, forgalomba hozatallal, illetve kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 176–177. §, 182. §, 184. §], az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, illetve az ország területén átvitellel elkövetett kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése vagy új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 178–179. §, 182. §, 184. §);

q) bűnös kapcsolat: a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében

qa) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 326. §-ába ütköző orgazdaság vagy a 244. §-ába ütköző bűnpártolás,

qb) bűnpártolás (Btk. 282. §) vagy orgazdaság (Btk. 379. §)

bűncselekményének gyanúja merül fel;

r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze:

ra) a 2013. június 30-ig hatályban volt visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §),

rb) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §) és a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §);

s) szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:

sa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §) bűntette, valamint az emberkereskedelem (Btk. 192. §),

sb) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 250–254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntette, 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntette, 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntette, valamint 258/B–258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban minősített eseteinek bűntette, illetve a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés és a hivatali vesztegetés elfogadása minősített esetei (Btk. 290–291. és 293–294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyással üzérkedés minősített esetei (Btk. 299–300. §),

sc) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel, illetve a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §),

sd) bűnszervezetben elkövetett, ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények,

se) a bűnszövetségben elkövetett,

1. 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,

2. 2013. június 30-ig hatályban volt emberi test tiltott felhasználása [1978. évi IV. törvény 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [1978. évi IV. törvény 263. § (3) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [1978. évi IV. törvény 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [1978. évi IV. törvény 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [1978. évi IV. törvény 307. § (3) bekezdés a) pont], költségvetési csalás [1978. évi IV. törvény 310. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pont], illetve zsarolás [1978. évi IV. törvény 323. § (2) bekezdés a) pont],

3. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés c) pont], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés b) pont], nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés [Btk. 251. § (2) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés b) pont], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés], rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés b) pont], zsarolás [Btk. 367. § (2) bekezdés a) pont], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (2)–(5) bekezdés], bélyeghamisítás [Btk. 391. § (3) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bekezdés], költségvetési csalás [Btk. 396. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont],

sf) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, 263/A. §-ának (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, 263/B. §-ába ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, 270/A. § (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, 274. § (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, 282–282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), az új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), a radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1)–(4) bekezdés], a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(4) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (1) és (3) bekezdés], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1)–(6) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. § (2) bekezdés], a közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés],

sg) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 303–303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntette, 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntette és 304/A. §-ába ütköző pénzhamisítás elősegítésének vétsége, illetve a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a pénzmosás (Btk. 399–400. §);”

(2) Az Szbtv. 5. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra – a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére – ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §),

b) rablás (Btk. 365. §), kifosztás (Btk. 366. §), zsarolás (Btk. 367. §), önbíráskodás (Btk. 368. §), csalás (Btk. 373. §)

elkövetése miatt büntető-, illetve szabálysértési eljárás indult.

(2) A jegyző, a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott érdekből és időtartamra az üzletet ideiglenesen akkor is bezárhatja, ha az üzlet működésével összefüggésben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/B. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §),

b) kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 172. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 184. §)

miatt indul büntető- vagy szabálysértési eljárás.”

278. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartó a büntetőeljárás jogerős lezárásáig vagy annak megszüntetéséig felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha vele szemben

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon elleni,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII., XXXIII. vagy XXXV–XXXVII. Fejezetében meghatározott

bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.”

279. § (1) Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2000. évi XIII. törvény) 2. § (2) bekezdés a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel megléte esetén nincs helye olyan elkobzott dolog közérdekű felhasználásának,]

„a) amelyet azért koboztak el, mert birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 77. § (1) bekezdés b) pont, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 20. § (1) bekezdés a) pont, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 72. § (1) bekezdés d) pont, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 18. § (1) bekezdés b) pont],

b) amelyet

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt rossz minőségű termék forgalomba hozatala (1978. évi IV. törvény 292. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt koboztak el, feltéve, hogy a termék rendeltetésszerűen nem használható, továbbá amelyet bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szomszédos jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) miatt, valamint amelyet iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), illetve e bűncselekmény szabálysértési alakzata miatt,

bb) bitorlás (Btk. 384. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 387. §), iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §) vagy – feltéve, hogy a termék rendeltetésszerűen nem használható – rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 415. §), illetve e bűncselekmények szabálysértési alakzata miatt