Az Országgyűlés a Malév Magyar Légiközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MALÉV Zrt.) bekövetkezett csődje miatt elengedhetetlennek tartja, hogy annak okait egy vizsgálóbizottság keretein belül tárja fel. A MALÉV Zrt. az elmúlt közel 70 évben szimbólummá vált hazánk és honfitársaink számára, illetve a nemzetközi légi közlekedés terén, mindemellett a nemzetgazdaság kiemelkedő szereplője volt. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy teljes körűen feltárja a MALÉV Zrt. fizetésképtelenné válásával és felszámolásával kapcsolatos tényeket és körülményeket - különös figyelemmel a Budapest Airport Zrt. és a MALÉV Zrt. privatizációjára, visszaállamosítására, az ahhoz kapcsolódó 2002-2010 közötti vezetői döntésekre -, az alábbi országgyűlési határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés a Házszabály 34. § (1) bekezdése, valamint a 36. § (2) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre, melynek feladata a Budapest Airport Zrt. és a MALÉV Zrt. privatizációjával, visszaállamosításával, majd csődhelyzetével kapcsolatosan felmerülő állami vezetői felelősség kérdéskörének vizsgálata, amelynek neve:
A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság
2. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések tisztázása:
a) 2004-2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú MALÉV Zrt. részvények értékesítését célzó eljárások (pályázatok kiírása, ajánlatok elbírálása, elutasításuk okai stb.)?
b) Milyen eljárásban és szempontok alapján került kiválasztásra a MALÉV Zrt. 2006-os vagyonértékelését végző cég?
c) 2004-2006 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) által lebonyolított privatizációs eljárások során mennyire kerültek érvényesítésre a Magyar Állam érdekei?
d) Milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB Bank kisebbségi részesedése ellenére „általános” vétójogot szerzett a MALÉV Zrt.-ben?
e) A Budapest Airport Zrt. privatizációja során milyen elvek és irányszámok mentén dőlt el a győztes személye? Mely folyamatok idézték elő a gyors tulajdonosváltást? Milyen vagyonkezelési kötelezettségek, illetve felelősségek terhelték a MALÉV GH ügyvezetőjét a szerződések megkötésekor?
f) A Budapest Airport Zrt. privatizációs folyamatába hogyan kerülhetett olyan záradék, melynek révén a MALÉV Zrt. esetleges csődje közvetlen kihatással (fizetési kötelezettséggel) bírna a Budapest Airport Zrt.-re? Ezen nem publikus záradék aláírásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezérigazgatóján kívül kinek a hozzájárulása kellett?
g) Készültek-e intézkedési tervek a privatizációt megelőzően a működés fenntartására, illetve a működés megszüntetésének lehetséges változataira, és a társaság további kezelésének lehetőségeire vonatkozóan? A visszaállamosítást megelőzően készült-e felmérés a társaság megszüntetése, esetlegesen új társaság indítása körében szükséges intézkedésekről, ezek költségvetési vonzatairól? Mindegyik esetben készültek-e összehasonlító anyagok annak érdekében, hogy megalapozott döntés szülessen?
h) A privatizációs eljárás során megtörtént-e annak vizsgálata, illetve történt-e jelzés arra vonatkozóan, hogy az ÁPV Zrt. nem a Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság privatizációs koncepciójáról szóló 2192/2004. (VII. 29.) Korm. határozat előírásainak megfelelően folytatta le az eljárását? Az ÁPV Zrt. felügyeletének ellátója figyelemmel kísérte-e az eljárást?
i) A MALÉV Zrt. állami tulajdonban lévő részvényeinek privatizációjával kapcsolatos intézkedésekről szóló 2016/2007. (II. 6.) Korm. határozat 4. pontjában a Kormány részéről tudomásul vett legfeljebb 5 200 000 000 Ft vállalható szavatossági kötelezettséggel szemben, az annak végrehajtására kiadott 4/2007. (II. 12.) számú RJGY határozat nem rendelkezett az ÁPV Zrt. felé szavatossági kötelezettségvállalás engedélyezéséről, mi volt ennek az indoka?
j) A privatizációs eljárásban miért nem került végül érvényesítésre az AirBridge Zrt. által ajánlott 100 000 000 eurós ígérvény? Befolyásolta-e a mielőbbi, pozitív irányú döntést, hogy a MALÉV Zrt. sorsa folyamatosan a csőd közeli állapotban volt? Ez hatással volt-e a hitelígérvény érvényesítésére?
k) Mi volt az indoka annak, hogy a privatizációs szerződés lehetővé tette, hogy tulajdonosi kölcsön formájában is megvalósíthassa az AirBridge Zrt. a tőkeemelést a társaságban?
l) Rendelkeztek-e valamennyi, a MALÉV Zrt. sorsát érintő dokumentum hiteles magyar nyelvű fordításával a visszaállamosítási döntés meghozatalakor?
m) A visszaállamosításról szóló megállapodás feltételrendszerének kidolgozása milyen elvek mentén zajlott? Hogyan volt lehetséges ilyen kedvezőtlen pontok elfogadása, különös tekintettel arra, hogy akkor még a sikertelen projektet végigvivő AirBridge Zrt. volt a részvények tulajdonosa?
n) Volt-e tudomásuk arról, hogy a VEB Bankkal kötött, kezdetben 102 millió eurós, majd már 132 millió eurós hitel- és garanciamegállapodás keretében a VEB Bank óvadékot hozott létre a Kiss Kálmán tulajdonában lévő AirBridge Zrt. részvényeinek 45,5%-ára, valamint Borisz Abramovics AirBridge Zrt. részvényeinek 49,5%-ára, valamint később Költő Magdolna (Kiss Kálmán kivásárlását követően) 50,5%-os részvénycsomagjára? Arról volt-e tudomásuk, hogy az AirBridge Zrt., a MALÉV Zrt., valamint a VEB Bank 2007. május 29-én óvadéki szerződést írtak alá, amelynek megfelelően az AirBridge Zrt. és a VEB Bank között létrejött hitel- és garanciamegállapodások alapján az AirBridge Zrt.-t terhelő kötelezettségek biztosítására az AirBridge Zrt. óvadéki jogot alapított a VEB Bank részére a MALÉV Zrt.-ben tulajdonolt részvényein is? Ennek következménye, hogy az AirBridge Zrt. a VEB Bankkal kötött hitel- és garanciamegállapodásának nem teljesítése esetén a VEB Bank egyrészt a MALÉV Zrt. által vállalt viszontgarancia alapján követelhette a MALÉV Zrt.-től a teljesítést, másrészt az óvadéki szerződés alapján a részvényekből kereshetett kielégítést.
o) Felmerül az összeférhetetlenség kérdése, tekintettel arra, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszterként olyan információk birtokába jutott, amelyek a későbbiek során a Wizz Air igazgatósági tagjaként remekül tudott hasznosítani. Mekkora tulajdonrésze van Oszkó Péternek a Wizz Airben és mikortól?
p) Megfelel-e a valóságnak, hogy a MALÉV Zrt. reprivatizációjára készülve létezett olyan forgatókönyv, amely szerint más légitársaságok - így a Wizz Air - vették volna át a MALÉV Zrt. szerepét?
q) Miért nem értesítették hivatalosan a visszaállamosításról az Európai Uniót?
r) Kérdésként vetődik fel, hogy a konkurens Wizz Air igazgatósági tagsága nem a korábbi „szolgálatok” jutalmaként lett-e Oszkó Péter része?
3. A Bizottság működésének kezdetén maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit, az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével.
4. A Bizottság munkájáról jelentést készít, amelyet a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújt az Országgyűlésnek. A jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a Bizottság feladatát,
b) a Bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,
c) a Bizottság ténybeli és jogi megállapításait,
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította,
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
5. A Bizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség: | 4 fő | |
| Kereszténydemokrata Néppárt: | 1 fő | |
| Magyar Szocialista Párt: | 2 fő | |
| Jobbik Magyarországért Mozgalom: | 2 fő | |
| Lehet Más a Politika: | 1 fő |
6. A Bizottság elnökének személyére a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja, alelnökének személyére a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja terjeszt elő javaslatot a bizottsági tagságra jelölt képviselők közül.
7. A Bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. pontját, valamint a 2. pont a)-r) pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A Bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles a Bizottság előtt megjelenni.
8. A Bizottság megbízatása a tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik.
9. A Bizottság működése a 4. pont szerint benyújtott jelentésről szóló országgyűlési határozat meghozataláig, illetve a jelentés benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen leteltéig tart.
10. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.
11. A Bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.
12. E határozat a közzététele napján lép hatályba.
