Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemleges szabályozásán, a tagi hozzájárulás mértékének megalapozott számításához szükséges belföldi fogyasztás ellenőrzésén, a szabad forgalomba bocsátott, behozott és felhasznált kőolajtermékek megjelölésén és ellenőrzésén, valamint a biztonsági készletek kőolajellátási válsághelyzetben történő rendelkezésre állásának biztosításán keresztül, Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátása, valamint a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedése hatékonyságának növelése érdekében az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:
1. § E törvény alkalmazásában:
1. biztonsági kőolajkészlet: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet C. melléklet 3.1. pont első bekezdésében meghatározott nyersolajból és kőolajtermékekből álló, e törvény szerint kötelezően tárolandó készlet;
2. biztonsági kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntés: a Nemzetközi Energia Ügynökség kormányzótanácsának döntése, amely a tagjai készleteinek felszabadításával, illetve kiegészítő intézkedésekkel kőolajat vagy kőolajterméket tesz elérhetővé a piac számára;
3. az ellátás súlyos zavara: az Európai Unió vagy valamely tagállam kőolaj- vagy kőolajtermék ellátásának jelentős és hirtelen csökkenése függetlenül attól, hogy eredményezett-e biztonsági kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntést;
4. fizikai hozzáférés: a kőolajkészlet kitárolása, szabad forgalomba hozatala, valamint a felhasználók részére történő eljuttatása annak érdekében, hogy enyhítse vagy megoldja az esetlegesen felmerülő ellátási problémákat, valamint lehetővé tegye a készletek karbantartásával, frissítésével kapcsolatos feladatok ellátását;
5. kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet: az a helyzet, amikor a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági kőolajkészlet terhére elégíthető ki, továbbá az, amikor az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el, így különösen a készletek felszabadítására irányuló nemzetközi döntést hoz; a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása következtében kialakuló helyzet nem minősül kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetnek.
2. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott finomítói alapanyagok és kőolajtermékek (2) bekezdés szerinti időszakban behozott átlagos napi nettó mennyisége alapján az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági kőolajkészletet kell létrehozni és fenntartani.
(2) Az átlagos napi nettó behozatalt
a) a január 1-jétől március 31-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet megelőző utolsó előtti naptári év,
b) az április 1-jétől december 31-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet megelőző év (a továbbiakban: referencia év)
figyelembevételével kell számítani.
(3) Az átlagos napi nettó behozatal mértékét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) minden év március 31-ig, az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával számítja ki.
3. § (1) A biztonsági kőolajkészletet a Szövetség a 2. mellékletben meghatározott nyersolajból és kőolajtermékekből, az ott meghatározott módon, a (2) és (3) bekezdésre figyelemmel képezi.
(2) A tárolt biztonsági kőolajkészlet összetételének meghatározásakor tekintettel kell lenni Magyarország energiaellátásának biztonságára, kőolajimport-függőségére, valamint figyelembe kell venni a hazai kőolaj-termelési és -feldolgozási, valamint termékfogyasztási mutatókat.
(3) A biztonsági kőolajkészlet legalább egyharmadát a 2. melléklet 1. pont b)–f) alpontja szerinti kőolajtermékekből kell képezni, kivéve, ha a Szövetség igazgatótanácsa (a továbbiakban: igazgatótanács) különleges kőolajkészlet képzéséről dönt.
(4) A biztonsági kőolajkészlet mértékének minden év augusztus 1-jétől a következő év március 31-ig meg kell felelnie legalább 90 napi, a 2. § (2) és (3) bekezdése szerint számított átlagos napi nettó behozatalnak.
(5) Az átlagos napi nettó behozatal 90 napi mennyiségét meghaladó készletet – az igazgatótanács döntése esetén – a tárgyév során értékesíteni lehet, figyelemmel a készletezési kötelezettség várható alakulására. Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését. Ha az igazgatótanács az értékesítésről dönt, a Szövetség az értékesítést honlapján meghirdeti.
(6) A biztonsági kőolajkészlet a Szövetség tulajdonában áll.
(7) A biztonsági kőolajkészlet kitárolására kizárólag a Szövetség előzetes írásbeli engedélyével kerülhet sor.
4. § (1) A Szövetség – az igazgatótanács döntése esetén – különleges kőolajkészlet képzésére jogosult. A különleges kőolajkészletet a 3. melléklet szerinti módon, mértékben és az ott meghatározott kőolajtermékekből lehet képezni.
(2) Az a készlet, amely mind a biztonsági, mind a különleges kőolajkészletre e törvényben megállapított feltételeknek megfelel, mindkét készletbe beszámítható.
5. § (1) A Szövetség a biztonsági és a különleges kőolajkészletről elkülönült, naprakész nyilvántartást vezet és a nyilvántartásban foglalt adatokat az adatrögzítésétől számított 5 évig megőrzi.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a tároló helyét,
b) a készlet mennyiségét,
c) a készletet alkotó nyersolaj és kőolajtermékek megnevezését.
(3) A nyilvántartásba az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bármikor betekinthet.
6. § A biztonsági és a különleges kőolajkészletre zálogjog nem alapítható.
7. § A biztonsági kőolajkészletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy
a) a kőolajkészlet minőségét megőrizze,
b) a kőolajkészlet rendelkezésre állását és ellenőrzését bármely időpontban biztosítsa,
c) a kőolajkészlethez való fizikai hozzáférést, ki- és betárolását – a készletezési, illetve a készlet felszabadítási feladatok ellátása érdekében – lehetővé tegye.
8. § (1) A Szövetség a biztonsági kőolajkészletet és a különleges kőolajkészletet az Európai Unió más tagállamának területén kormányközi megállapodás esetén tárolhatja. Az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje biztonsági kőolajkészletet tárolhat Magyarország területén.
(2) Ha az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje Magyarország területén biztonsági kőolajkészletet tárol, e készlet felett mindenkor e készletezésre kötelezett jogosult rendelkezni.
(3) Ha valamely belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: gazdasági szereplő) az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje részére belföldön biztonsági vagy különleges kőolajkészletet kíván tárolni, a szerződés létrejöttéhez a miniszter jóváhagyása szükséges.
(4) A Szövetség honlapján kőolajtermék-kategóriánként tájékoztatást tesz közzé a szabad tárolói kapacitásokról és a kapacitások lekötésének feltételeiről.
(5) Ha a készletezésre az Európai Unió más tagállamából érkező megbízás alapján kerül sor, a megbízott a megbízást nem ruházhatja át.
9. § (1) Ha a kőolaj- és kőolajtermék ellátás és a fogyasztás egyensúlya felbomlik és a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, a miniszter rendeletében az egyensúly helyreállításához szükséges és azzal arányos mértékű, fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el.
(2) A biztonsági kőolajkészletet az ellátás súlyos zavara esetén, és kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben vagy tüzelőanyag (tüzelőolaj, fűtőolaj, földgáz) ellátási nehézség esetén a miniszter rendelete alapján szabad felhasználni.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni:
a) a felhasználásra engedélyezett kőolaj, kőolajtermék megnevezését és mennyiségét,
b) a felhasznált készletek visszapótlásának határidejét, termékek szerinti összetételét.
(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben a miniszter
a) meghatározhatja a felhasználás célját,
b) meghatározhatja a felhasználás ütemét,
c) az ország működését biztosító felhasználók részére a felszabadított biztonsági készlethez elsőbbségi hozzáférést engedhet,
d) fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el,
e) a kőolajfinomítóval rendelkező gazdálkodó szervezetek részére előírhatja a felhasználásra felszabadított készlet bérfeldolgozásának legkisebb hozamát és ütemezését.
(5) A (2) bekezdés alapján felhasználásra engedélyezett készleteket – a rendeletben előírt módon és feltételek szerint – a Szövetség értékesíti.
(6) A kőolajat és a kőolajtermékeket olyan áron kell értékesíteni, hogy az fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire.
(7) A miniszter a biztonsági kőolajkészletből történő felhasználás előírása esetén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a Nemzetközi Energia Programról szóló, Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezmény és annak Jegyzőkönyvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi Energia Ügynökséget létrehozó C(74)203 (végső) határozatának kihirdetéséről szóló 1999. évi XXXIX. törvénynek (a továbbiakban: 1999. évi XXXIX. törvény) megfelelően a Nemzetközi Energia Ügynökséget
a) azon időpontról, amikor a biztonsági kőolajkészlet a kötelező szint alá csökken,
b) a felhasználás indokairól,
c) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,
d) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.
10. § (1) A Bizottság által létrehozott kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági egyeztetőcsoportban Magyarországot a miniszter képviseli.
(2) Ha a Bizottság vizsgálatot indít Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetre való felkészültsége és a biztonsági készletezés ellenőrzése érdekében, a miniszter a vizsgálatban részt vevő tisztviselőt az általa vezetett minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők közül jelöli ki.
(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat esetén a Szövetség és a vizsgálattal érintett hatóságok együttműködnek a Bizottsággal, a készletekkel kapcsolatos dokumentumokba betekintést engednek, a készleteket tartalmazó tárolókhoz – a vizsgálat elvégzése érdekében – hozzáférést biztosítanak.
(4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatban részt vevő kormánytisztviselő, a (3) bekezdés szerinti érintett hatóság, valamint a Szövetség a vizsgálat során tudomásukra jutott bizalmas információkat kötelesek megőrizni.
11. § (1) A miniszter – az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi szerződés II. Fejezet 5. Cikk 1. pontjára is figyelemmel – elkészíti és folyamatosan naprakészen tartja az ellátás súlyos zavara esetén alkalmazandó készenléti tervet.
(2) A Bizottság kérésére a miniszter megküldi a jóváhagyott készenléti tervet a Bizottság részére.
12. § (1) A Szövetség – mint központi készletező szervezet – feladata a biztonsági kőolajkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése.
(2) A Szövetség feladata továbbá, hogy a 3. § (1) bekezdése szerinti biztonsági kőolajkészlet, illetve a tagi hozzájárulás mértékének megalapozott számítása, valamint a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedése hatékonyságának növelése érdekében olyan ellenőrző és jelölő rendszert működtessen, amely folyamatosan lehetővé teszi a szabad forgalomba bocsátott, behozott és felhasznált, a (3) bekezdésben megjelölt kőolajtermékek megfigyelését.
(3) A Szövetség a (2) bekezdés szerinti feladat teljesítése érdekében a 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifa szám alatt nyilvántartott termékeket – termékcsoportonként különböző – ellenőrző jelölő anyaggal látja el.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenység ellátása érdekében a (3) bekezdés szerinti kőolajtermékeket előállító, szabad forgalomba bocsátó, behozó vagy importáló köteles együttműködni a jelölést és ellenőrzést végző Szövetséggel.
13. § (1) A Szövetség jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket a készletezési költségek fedezésére, kőolaj-, kőolajtermék-tároló vásárlására, létesítésére, fejlesztésére, a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére, a jelölési és az ellenőrzési költségek fedezésére, a Szövetség működésére, valamint az Fbkt.-ban meghatározott feladatai teljesítésére fordíthatja. A Szövetség nem alanya a társasági adónak.
(2) A Szövetség szervezete kőolaj- és kőolajtermék készletezési szekcióból (a továbbiakban: kőolaj szekció), valamint földgáz-készletezési szekcióból (a továbbiakban: földgáz szekció) áll.
14. § (1) A 40. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző gazdasági szereplő kötelezően a Szövetség tagja.
(2) A szövetségi tagság a 40. § (2) bekezdés szerinti tevékenység megkezdésének időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet legalább egy évig nem folytatja.
15. § A 9. § (4) bekezdés c) pontja alapján a miniszter által meghatározott célból kijelölt felhasználók ellátására felszabadított készleten felül, a felszabadított készletek vonatkozásában a kőolaj szekció tagjait, a készlet felszabadítást megelőző naptári év forgalmának egyenlege alapján esedékessé vált és teljesített nettó tagi hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg. A nettó tagi hozzájárulás összege a befizetett, valamint a visszaigényelt és levont tagi hozzájárulás egyenlege.
16. § A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt földgáz biztonsági készletezési tevékenységen kívül, csak az azzal összefüggő – az alapszabályban meghatározott – tevékenységek gyakorlására jogosult.
17. § (1) A Szövetség a miniszter által jóváhagyott alapszabály alapján működik.
(2) A Szövetség alapszabályában meg kell határozni:
a) a Szövetség székhelyét,
b) a Szövetség szervezeti felépítését és működését,
c) a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait,
d) a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét,
e) a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait,
f) a felszabadított biztonsági kőolaj- és földgázkészlet értékesítésének rendjét,
g) a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulás megfizetésének részletszabályait,
h) a kőolaj- és kőolajtermék-készletezés rendszerének részletes szabályait, különösen
ha) a készlet azonosításának, számbavételének módszereit, nyilvántartásának rendjét,
hb) a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok, valamint a mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját,
hc) a készlet vagy annak része tulajdonjoga megállapíthatóságának és bírósági végrehajtás alóli mentességének biztosítása érdekében alkalmazandó jelölés módját,
i) a kőolaj- és kőolajtermék készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, a normatív veszteségre és annak pótlására vonatkozó előírásokat, továbbá a földgázkészletezés minőségellenőrzésére vonatkozó eljárását,
j) a tag és a Szövetség közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, valamint az üzemszüneti rendelkezéseket,
k) a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait,
l) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségét,
m) a 38. § (3) bekezdése szerinti fizetési haladék esetén alkalmazandó kamat és biztosíték összegét, valamint a fizetési haladék iránti kérelem elbírálása során alkalmazandó mérlegelési szempontokat,
n) a 40. § (6) bekezdése szerinti vagyoni biztosítékadás részletszabályait,
o) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény és az Fbkt. kötelezően előír.
(3) A Szövetség alapszabályát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a Szövetség honlapján közzé kell tenni.
(4) A Szövetség alapszabálya és annak módosítása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételtől kezdődően alkalmazandó.
18. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az igazgatóság.
19. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kőolaj- és a földgáz szekció tagjainak összességéből áll.
20. § (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).
(2) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező tagok – ok és cél megjelölésével – írásban kérik.
(3) A közgyűlés összehívásáról az igazgató értesíti a tagokat – a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 4 héttel – a napirendi javaslat egyidejű megküldésével.
(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon mindkét szekcióban az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van.
(5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlést – az eredeti napirenden szereplő ügyekben – a megjelentek számától és szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.
21. § A közgyűlés feladata
a) a Szövetség alapszabályának elfogadása és módosítása,
b) az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, tagjai díjazásának megállapítása, az igazgató és az igazgatóhelyettes megválasztása, és felmentése,
c) döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény, az Fbkt. vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
22. § A közgyűlés a 21. § a) és b) pontjaiban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével, más ügyekben – ha az alapszabály minősített többséget nem ír elő – a jelen lévő tagok egyszerű szavazattöbbségével határoz.
23. § (1) A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy szavazattal. Ez jelenti az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a két szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben nettó tagi hozzájárulást fizettek.
(2) A közgyűlési határozat érvényességéhez a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben az ezen szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a földgáz-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő tagok többségi szavazata szükséges.
24. § (1) Az igazgatótanács
a) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét,
b) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót,
c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására,
d) jóváhagyja a Szövetség üzletszabályzatát,
e) javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges hitel felvételére,
f) felügyeli az igazgatóság tevékenységét,
g) megbízást ad az e törvényben meghatározott ellenőrzés folytatására,
h) megvitat minden olyan kérdést, amelyet az igazgatóság számára előterjeszt,
i) javaslatot tesz a miniszternek a 9. § szerinti intézkedés kezdeményezésére,
j) javaslatot tesz az igazgató és az igazgató-helyettes személyére.
(2) Az igazgatótanács az igazgatóság tagjaitól jelentést kérhet és számukra utasítást adhat.
(3) Az igazgatótanács csak olyan személyt javasolhat igazgatónak vagy igazgató-helyettesnek, akit a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) képviselői közül legalább három támogat.
25. § Az igazgatótanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kőolaj szekcióból, négy tagot a földgáz szekcióból a közgyűlés választ három évre. A további négy tagja közül kettő a miniszter, egy az államháztartásért felelős miniszter és egy a MEH képviselője.
26. § Az igazgatótanács tagjai közül egy elnököt és egy elnökhelyettest választ. A választás egyszerű szavazattöbbséggel történik.
27. § Ha az igazgatótanács választott tagjának megbízatása a 25. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.
28. § (1) Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebből a mindkét szekció 50%-át képviselő tag jelen van.
(2) Az igazgatótanács határozatait általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 30. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.
(3) Az igazgatótanácsi határozat érvényességéhez szükséges a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben ezt a szekciót képviselő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő tagok többségi szavazata.
29. § (1) A felügyelő bizottság hat tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter delegálja, két tagját a kőolaj szekció, egy tagját a földgáz szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá.
(2) A felügyelő bizottság ellenőrzési jogköre a Szövetség működésének, tevékenységének jogszerűségi szempontból történő vizsgálatára terjed ki.
(3) A felügyelő bizottság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során köteles megvizsgálni:
a) a közgyűlés napirendjén szereplő minden üzletpolitikai előterjesztést,
b) minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,
c) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számvtv.) szerinti éves beszámolót.
(4) A közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat a (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kérdésekben.
(5) A felügyelő bizottság a közgyűlés felügyelete alá tartozik és tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjban részesülhetnek. A felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 25. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni. A Szövetség vezetőitől felvilágosítást, jelentést kérhetnek, a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálhatják.
(7) Amennyiben a Szövetség tevékenysége jogszabályba, a Szövetség alapszabályába vagy határozatába ütközik, a felügyelő bizottság jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni és annak napirendjére javaslatot tenni.
(8) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.
(9) A felügyelő bizottság a tevékenységéről szükség szerint, de legalább félévente a miniszternek beszámol.
30. § (1) Az igazgatótanács javaslata alapján a közgyűlés választja meg a Szövetség igazgatóját és igazgató-helyettesét (a továbbiakban együtt: igazgatóság tagjai). A Szövetség igazgatóságának ügyvezetője az igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes teljes jogkörrel helyettesít. Az igazgatót és az igazgató-helyettest a közgyűlés határozatlan időre választja meg.
(2) A közgyűlés az igazgatót vagy az igazgató-helyettest a Szövetség alapszabályában meghatározott okból felmentheti. Ha az igazgató vagy az igazgató-helyettes megbízatása megszűnik, az igazgatótanács jogosult az új igazgatósági tagot kijelölni, akit a közgyűlés a következő ülésén tisztségében megerősít vagy új tagot választ.
31. § Az igazgató
a) ellátja a Szövetség ügyvezetését és gyakorolja a munkáltatói jogokat,
b) elkészíti a Szövetség éves költségvetésének, és annak végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét, és azt az igazgatótanács elé terjeszti,
c) határoz a Szövetség azon ügyeiben, amelyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak,
d) megküldi a miniszternek a közgyűlés határozatát, valamint a miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek a Szövetség éves költségvetését és annak végrehajtásáról szóló beszámolót,
e) ha e törvény másképpen nem rendelkezik, képviseli a Szövetséget,
f) a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátására olyan, Magyarországon bejegyzett gazdasági társasággal köthet szerződést, amellyel a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a MEH igazgatótanácsi tagjai közül legalább három egyetért.
32. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodó, a Számvtv. szerinti egyéb szervezet, gazdálkodásáról december 31-ei fordulónappal éves beszámolót készít.
(2) A Szövetség könyvvezetésére a kettős könyvvitel előírásai vonatkoznak. A Számvtv. előírásait a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) A Szövetség eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a nem készletezési tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníti, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja. A készletezési tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységek között fele-fele arányban kell felosztani.
33. § (1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség egyéb feladatai ellátásához és működéséhez szükséges eszközöket – az éves költségvetés alapján – a tagok pénzbeli tagi hozzájárulás formájában bocsátják a Szövetség rendelkezésére.
(2) A Szövetség e törvényben meghatározott feladatai ellátásához – a közgyűlés által jóváhagyott mértékig – hitelt is felvehet. Ezen hitelek kamatait a működés ráfordításai között kell elszámolni.
(3) A Szövetség éves költségvetésében megtervezi:
a) a biztonsági kőolaj- és földgázkészletezés,
b) a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásának, valamint
c) a működésének várható ráfordításait.
(4) A Szövetség a tagi hozzájárulásból eredő bevételét oly módon tervezi meg, hogy az – figyelembe véve a Szövetség egyéb jogcímen (nem a tagi hozzájárulásból származó) tervezett bevételeit – fedezze a (3) bekezdésben meghatározott, várható ráfordításokat. A készletértékesítésből származó bevétel kizárólag hiteltörlesztésre, vagy új készlet beszerzésére fordítható.
(5) A Szövetség az éves költségvetés alapján meghatározza a termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét, amelynek számítása a következők figyelembevételével történik:
a) a tagi hozzájárulás termékcsoportonkénti egységnyi mértékének a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásához szükséges része nem lehet kevesebb, mint a NAV által, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdésében foglaltak szerint közzétett, a költségvetés közgyűlés általi elfogadása évének első hat hónapjára alkalmazható havi üzemanyagár átlagának 1%-a;
b) amennyiben a tagi hozzájárulás termékcsoportonkénti egységnyi mértékének az a) pont alapján számított részéből, tervezett bevétel több mint amennyi a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátásához szükséges, a többlet figyelembe veendő a tagi hozzájárulás termékcsoportonkénti egységnyi mértékének végleges meghatározásánál.
(6) A termékcsoportonkénti tagi hozzájárulás mértékét a miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.
34. § (1) A következő évi költségvetést az igazgatóság november 30-ig készíti el, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
(2) A költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a MEH igazgatótanácsi képviselőinek hozzájárulása szükséges.
35. § (1) A Szövetség éves beszámolójának – a tárgyévet követő május 31-ig történő – elfogadásakor felülvizsgálja a 33. § szerinti költségvetését.
(2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatótanács által beterjesztett éves beszámolót, az államháztartásért felelős miniszter igazgatótanácsi képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi.
36. § (1) A termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét az igazgatótanács naptári éven belül egyszer módosíthatja, kivéve, ha a naptári éven belüli második alkalommal történő módosításra kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet miatt van szükség.
(2) Az igazgatótanácsnak módosítania kell a termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét akkor, ha enélkül a Szövetség fizetésképtelenné válna.
37. § (1) A Szövetség a naptári évvel azonos üzleti évről éves beszámolót készít, legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig. A költségvetés teljesítésének részletes, számszerű és szöveges indokolását az üzleti jelentés tartalmazza.
(2) A mérleget a Számvtv. 1. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, továbbrészletezését a Szövetség alapszabálya tartalmazza.
(3) Az eredménykimutatást a Számvtv. 2. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni. Az eredménykimutatás éves költségvetéssel azonos továbbrészletezését – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Szövetség alapszabálya tartalmazza.
(4) A tagi hozzájárulás összegét a Szövetség az egyéb bevételek között számolja el.
(5) A Szövetség éves beszámolóját a honlapján közzéteszi.
38. § (1) A Szövetséget megillető kötelező befizetésekre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel és azzal, hogy azokat a Szövetség szedi be.
(2) Az a tag, aki (amely) az esedékessé vált tagi hozzájárulást nem fizette meg, vagy jogalap nélkül vont le, illetve igényelte vissza tagi hozzájárulást, köteles az adózás rendjéről szóló törvényben előírt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetni.
(3) Az igazgatótanács a Szövetség követeléseinek teljesülésére kivételes és indokolt esetben haladékot adhat kamat felszámítása mellett és biztosíték nyújtása ellenében. A kamat és a biztosíték mértékét, valamint a fizetési haladék iránti kérelem elbírálása során alkalmazandó mérlegelési szempontokat az alapszabály határozza meg.
39. § (1) Az esedékesség időpontjáig nem teljesített kötelezettséget a tag terhére a Szövetség igazgatója határozatban írja elő. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Szövetség igazgatója intézkedik a végrehajtás iránt vagy kezdeményezheti a tag fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolását.
(2) Ha a tag a határozatban foglaltakat sérelmesnek tartja, a határozatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül a bíróságnál keresettel támadhatja meg a Polgári Perrendtartás általános szabályai szerint. A kereset benyújtásának a követelés behajtására nincs halasztó hatálya, de a bíróság kérelemre a végrehajtási eljárást felfüggesztheti.
(3) A Szövetséggel szemben fennálló tartozásra befizetett vagy behajtott összeget a késedelmi kamatra, a felmerült költségekre, ezt követően a tagi hozzájárulásra kell elszámolni.
40. § (1) A kőolaj szekció tagja a kőolajtermék-forgalmazási tevékenységével összefüggésben, illetve a saját felhasználásra történő behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet, amelynek termékcsoportonkénti egységnyi mértékét a 33. § (5) bekezdés szerint kell meghatározni.
(2) A kőolaj szekció tagja a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek mennyisége után tagi hozzájárulást fizet, ha
a) az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett kereskedő, illetve a jövedéki engedélyes importáló a kőolajterméket a jövedéki adótörvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja,
b) az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználónak kitárolja,
c) az adómentes felhasználó, illetve a felhasználói engedélyes a kőolajterméket adófelfüggesztéssel harmadik országból behozza,
d) a bejegyzett feladó a harmadik országból behozott kőolajterméket adófelfüggesztéssel adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes részére a jövedéki adótörvény szerint feladja,
e) a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes kereskedő, az adóraktár-engedélyes, illetve a felhasználói engedélyes az Európai Unió más tagállamában szabad forgalomba bocsátott kőolajterméket e tagállamból beszerez,
f) az adóraktár-engedélyes a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a jövedéki termék előállításához történő felhasználást,
g) az adóraktár-engedélyes adófelfüggesztés mellett személy- és áruszállítást végző hajók üzemanyagtartályába betölti.
(3) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adótörvény szerint szabad forgalomba hozott, a (2) bekezdés b) és g) pontja esetén a kitárolt, a (2) bekezdés c) pontja esetén a behozott, a (2) bekezdés d) pontja esetén a feladott, a (2) bekezdés e) pontja esetén a beszerzett, a (2) bekezdés f) pontja esetén a felhasznált hozzájárulás-köteles kőolajtermék mennyisége.
(4) A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdés a), c), e), f) és g) pontja szerinti esetben az ott megnevezett engedélyest, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár-engedélyest, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a bejegyzett feladót terheli.
(5) A tag az (1) bekezdés szerinti tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.
(6) A Szövetség a tagi hozzájárulásból eredő költségvetési bevételének biztosítása érdekében vagyoni biztosíték nyújtását írhatja elő. A vagyoni biztosíték mértéke új belépő tagnál a tervezett forgalom, már működő tag esetén a tagsági viszonyt eredményező tevékenység után befizetett tagi hozzájárulás háromhavi átlagának figyelembevételével, legalább egy- és legfeljebb háromhavi, a befizetendő tagi hozzájárulás fedezetét biztosító összegben állapítható meg. A vagyoni biztosíték óvadék jogcímén készpénz vagy belföldi székhelyű bank által vállalt bankgarancia lehet. A vagyoni biztosíték nyújtásának részletes szabályait a Szövetség az alapszabályban határozza meg.
41. § (1) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni vagy a befizetett tagi hozzájárulás a 42. § (3) bekezdése szerint visszaigényelhető a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek azon mennyisége után, amelyet a tag
a) katonai célra,
b) Magyarország vagy az Európai Unió más tagállamának készletezési kötelezettsége teljesítése érdekében, vagy
c) igazoltan vegyipari, kenéstechnikai, illetve korrózióvédelmi célokra hoz be, vagy értékesít közvetlenül a végső felhasználó számára.
(2) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni vagy a tagi hozzájárulás a 42. § (3) bekezdése szerint visszaigényelhető a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek azon mennyisége után, amelyet a gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző szervezet nemzetközi légiforgalomban részt vevő – külföldi vagy magyar lajstromjelű – légijárműve üzemeltetésére használ fel, vagy számára ilyen célra értékesítenek, vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol.
42. § (1) A tag minden hónap 15-éig a Szövetségnek nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, illetve hajók üzemanyag-tartályába betöltött kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújt, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a hónap utolsó munkanapjáig a Szövetség pénzforgalmi számlájára befizeti. A tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a Szövetség számláján a befizetést jóváírják.
(3) A tagi hozzájárulás befizetésétől számított 90 napon belül visszaigényelhető a Szövetségtől a 4. melléklet szerinti kombinált nomenklatúra (a továbbiakban: KN) számával azonosított kőolajtermék azon mennyisége után befizetett tagi hozzájárulás, amelyet a tag a 41. §-ban meghatározott célra értékesített vagy használt fel. Az adott KN számú kőolajtermékre vonatkozóan, a visszaigényelt tagi hozzájárulás alapját képező mennyiség nem haladhatja meg a kőolajterméknek a visszaigénylést megelőző 90 napra benyújtott nyilatkozatokban megadott, tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső, összesített mennyiségét. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől és a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásától számított 15 napon belül köteles elbírálni, valamint a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.
(4) A tag az esedékessé vált tagi hozzájárulásból a kiviteltől számított 90 napon belül levonhatja az olyan kőolajtermék mennyiség után megfizetett tagi hozzájárulást, amelyet külföldön értékesített.
(5) A tagi hozzájárulás visszaigénylésének, illetve levonásának jogosságát a tag az erre vonatkozó okiratok, nyilvántartások benyújtásával hitelt érdemlően köteles igazolni. A visszaigénylés és a levonás együttes összege éves szinten nem haladhatja meg a tag által befizetett tagi hozzájárulás összegét.
(6) A (2)–(5) bekezdésben nem szabályozott kérdéseket a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján az alapszabályban kell meghatározni.
(7) A kőolaj szekció tagja az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatnak a Szövetséghez történő benyújtása előtt – a nyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése érdekében – megkeresi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV). A NAV a záradékolt nyilatkozatot megküldi a tag részére.
(8) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tag a Szövetséghez elektronikus úton nyújtja be.
(9) A Szövetség a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot az adatok helytállóságának ellenőrzése érdekében elektronikusan megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV), amely az adatok helytállósága esetén a nyilatkozatot záradékolja és megküldi a Szövetség, valamint a Szövetségen keresztül a tag részére.
(10) A kőolaj szekció tagja köteles a NAV ellenőrzést végző szervével egyeztetést lefolytatni, ha a nyilatkozat adatait a NAV nem helytállónak minősítette.
43. § A Szövetség a tag kérésére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről.
44. § (1) A Szövetség megkeresésére a NAV, a MEH és a Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján tájékoztatást ad
a) a biztonsági készlet mértékének meghatározásához,
b) a tagi hozzájárulás befizetésének ellenőrzéséhez,
c) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez
a tagok által szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, hajók üzemanyag-tartályba betöltött, kivitt, szabad forgalomból visszavont – a törvény hatálya alá tartozó termékkörbe tartozó – kőolaj és kőolajtermékek mennyiségéről.
(2) A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása nem terjedhet ki a statisztikáról szóló törvény szerinti egyedi adatokra.
(3) A Szövetség az ellenőrzési tevékenysége során szerzett adatokat a NAV rendelkezésére bocsájtja.
45. § (1) A Szövetség felügyeletét a miniszter látja el.
(2) A miniszter felügyeleti jogkörében:
a) jóváhagyja a Szövetség alapszabályát és annak módosítását,
b) kötelezheti az igazgatótanácsot a közgyűlés összehívására, ha a Szövetség testületeinek jogszabálysértő határozatát észleli,
c) a Szövetségtől tájékoztatást kérhet és a Szövetségnek jelentési kötelezettséget írhat elő,
d) a Szövetség irataiba betekinthet.
(3) A miniszter válsághelyzet esetén az 1999. évi XXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban jár el, valamint
a) szakértőt küld a Bizottság mellett működő szakértői csoportba,
b) értesíti a Bizottságot a foganatosított intézkedésekről.
46. § (1) A Szövetség az általa megbízott ellenőrök (a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi a tagoknál a 42. § szerint közölt adatok valódiságát, illetve a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétét, valamint azt, hogy tagjai e törvénynek és az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelően járnak-e el.
(2) Az ellenőr jogosult a tag üzemi ingatlanába, üzlethelyiségébe belépni, ott az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenység tárgyával kapcsolatos okiratokba betekinteni, vizsgálatot folytatni és felvilágosítást kérni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során az ellenőrzött tag köteles megadni minden adatot, információt és dokumentációt, amelyek a tevékenység gyakorlásához, illetve a tagsági viszony ellenőrzéséhez szükségesek.
47. § (1) Az adatszolgáltatás során a miniszter, illetve az általa kijelölt szervezet a kőolajra és kőolajtermékekre vonatkozó nemzetközi adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint tájékoztatja a Bizottságot vagy a Nemzetközi Energia Ügynökséget a biztonsági kőolajkészletekről, valamint a készletezéssel összefüggő adatokról.
(2) A miniszter a biztonsági készletet érintő, a megelőző év utolsó napjára vonatkozó, az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat minden év február 25-ig, valamint a Bizottság erre irányuló kérése esetén 15 napon belül megküldi a Bizottság részére.
(3) Ha a Szövetség az igazgatótanács döntése alapján különleges kőolajkészletet képez, a miniszter a készlet mennyiségéről és fenntartása időtartamáról értesítést küld a Bizottságnak.
(4) A Bizottság erre irányuló kérése esetén a miniszter 15 napon belül megküldi a Bizottság részére a különleges készletet érintő, az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat.
(5) Mindaddig, amíg különleges készlet képzésére nem kerül sor, a miniszter minden év január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot a biztonsági készlet
a) rendelkezésre állása,
b) fizikai hozzáférhetősége,
c) ellenőrzése – ideértve az ellátás súlyos zavara esetén történő felhasználás ellenőrzését is
érdekében megtett intézkedésekről.
48. § (1) Ha a 46. §-ban meghatározott ellenőrzés során a Szövetség az ellenőr jelentése alapján hiányosságot, illetve a tag jogellenes működését állapítja meg, továbbá ha a tag a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a Szövetség határidő tűzésével felszólítja a tagot a jogszerű állapot helyreállítására.
(2) A Szövetség a felszólítás eredménytelensége esetén, vagy ha alaposan feltételezhető, hogy az ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszony alapjául szolgáló tevékenységet, eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatóságnál.
49. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a 9. § (1) bekezdés szerinti fogyasztást korlátozó intézkedéseket,
b) a biztonsági kőolajkészlet 9. § (2) bekezdés szerinti felhasználási rendjét,
c) az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes előírásokat,
d) az ellátás súlyos zavara esetén és az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi szerződés 5. cikk 1. pontja szerinti esetben alkalmazandó készenléti terv szabályait
rendeletben állapítsa meg.
50. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) A 42. § (8) és (9) bekezdése, valamint az 54. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
51. § (1) A Szövetség e törvény hatálybalépését követő első rendes közgyűlésén alapszabályát e törvénynek megfelelően átdolgozza és elfogadja.
(2) E törvény hatálybalépése az igazgatóság, az igazgatótanács és a felügyeleti bizottság tagjainak tagsági viszonyát nem érinti.
52. § A 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásához szükséges ellenőrző és jelölő rendszert a Szövetségnek e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kell kialakítania.
53. § (1) E törvény 54. § (2) bekezdése a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet végrehajtását szolgálja.
(2) Ez a törvény – az 54. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
54. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a következő 95/A. §-sal egészül ki:
„95/A. § Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kőolajkészlet.”
(2) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
„d) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról szóló, 2011. december 9-i 1286/2011/EU bizottsági rendelet.”
(3) Hatályát veszti a 42. § (7) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény.
1. A referencia évben behozott mennyiség számítása során figyelembe vehető finomítói alapanyagok és kőolajtermékek:
1.1. Finomítói alapanyagok: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok (NGL), finomítói nyersanyagok, adalékok, oxigenátok, egyéb szénhidrogének.
1.2. Kőolajtermékek: finomítói gáz (nem cseppfolyósított), etán, cseppfolyós gáz (LPG), motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb tüzelőolaj, fűtőolaj – alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fűtőolaj – magas kéntartalmú (1%-nál magasabb), lakkbenzin és más speciális benzin, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz, egyéb finomítói termékek.
2. Az átlagos napi nettó kőolaj- és kőolajtermék behozatal számítása kőolaj-egyenértékben
| (a–b+c)×g+(d–e+f)×1,065 | |||
| A= | ––––––––––– | ||
| 365 |
ahol:
A = az átlagos napi nettó kőolaj és kőolajtermék behozatal kőolaj-egyenértékben kifejezve
a = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok behozatalának mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben
b = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok kivitelének mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben
c = az 1.1. pont szerinti finomítói alapanyagok készleteiben bekövetkezett változások a referencia évben (nyitó készlet mínusz záró készlet) tonna mértékegységben (a kőolaj és kőolajtermékek készleteiben bekövetkezett változásoknál figyelembe kell venni a kereskedelmi és a biztonsági kőolajkészletek változását)
d = az 1.2. pont szerinti kőolajtermékek behozatalának mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben
e = az 1.2. pont szerinti kőolajtermékek kivitelének mennyisége a referencia évben tonna mértékegységben
f = az 1.2. pont szerinti kőolajtermékek készleteiben bekövetkezett változások a referencia évben (nyitó készlet mínusz záró készlet) tonna mértékegységben
g = amennyiben a hazai vegyipari benzin feldolgozási nettó (a vegyipari termelésből a finomításba visszajövő anyagárammal csökkentett) hozam éves átlagos értéke („h”)
– nem haladja meg a 7%-ot: 96%;
– amennyiben meghaladja a 7%-ot: (100%-h).
E rendelkezés alkalmazásában:
a) belföldre behozott mennyiség
1. az Európai Unió más tagállamából belföldi felhasználásra, forgalmazásra vagy raktározásra,
2. a harmadik országból belföldi rendeltetéssel behozott és vámkezelt,
b) külföldre kivitt mennyiség
1. jogszabály rendelkezései szerint igazoltan az Európai Unió más tagállamába kiszállított,
2. a NAV által igazoltan harmadik országba kiléptetett
kőolaj és kőolajtermék mennyisége,
c) kereskedelmi kőolajkészlet: azon kőolaj- és kőolajtermék készlet, amely nem minősül a 2009/119/EK tanácsi irányelv szerint kötelezően tárolandó kőolajkészletnek, kivéve a technológiai készlet;
A közúti, vízi- vagy légi jármű, a kötöttpályás, illetve vasúti szerelvény vontatására alkalmas erőgép üzemanyag tartályába töltött üzemanyag mennyiség behozatala, illetve kivitele e törvény alkalmazásában nem minősül behozatalnak, illetve kivitelnek.
3. A biztonsági kőolajkészlet referencia évre vonatkozó mennyiségének számítása során csak a kőolajtermékbe kevert bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;
b) bioüzemanyag: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék;
d) technológiai készlet: olyan csővezetékben, finomítói technológiai üzemben található nyersolaj- vagy kőolajtermék készlet, amely a finomító rendeltetésszerű működését biztosítja.
4. A biztonsági kőolajkészlet referencia évre vonatkozó mennyiségének számítása során a nemzetközi tartályhajókon szállított kőolaj- és kőolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni.
E pont alkalmazásában „nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség” az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1. pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajón szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevő hajók.
1. Biztonsági kőolajkészlet a következő nyersolajból és kőolajtermékekből képezhető:
| Kombinált nomenklatúra 2012 | ||
| a) Nyersolaj | 27090090 | |
| b) Motorbenzin | 27101231–27101270 | |
| c) Motorikus gázolaj/dízelolaj | 27101943–27101948,27102011–27102019 | |
| d) Háztartási és egyéb tüzelőolaj | ||
| e) Fűtőolaj – alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb) | 27101962–27101964, 27102031–27102035 | |
| f) Fűtőolaj – magas kéntartalmú (1%-nál magasabb) | 27101968, 27102039 |
2. A biztonsági kőolajkészlet szintjét a következőképpen kell meghatározni:
A = [a×0,96+(b+c+d+e+f)×1,2]×0,9
ahol,
A = a biztonsági kőolajkészlet nagysága kőolaj-egyenértékben
a = a tárolt nyersolaj mennyisége tonna mértékegységben
b = a tárolt motorbenzin mennyisége tonna mértékegységben
c = a tárolt motorikus gázolaj/dízelolaj mennyisége tonna mértékegységben
d = a tárolt háztartási és egyéb tüzelőolaj mennyisége tonna mértékegységben
e = a tárolt alacsony kéntartalmú fűtőolaj mennyisége tonna mértékegységben
f = a tárolt magas kéntartalmú fűtőolaj mennyisége tonna mértékegységben
3. A biztonsági és a különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során
a) a kőolajtermékbe kevert, vagy
b) a Magyarországon tárolt, kőolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;
b) bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.
4. A kőolajkészletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel,
a) amelynek kitermelésére még nem került sor,
b) amely csővezetékben, vasúti tartálykocsiban, tengerjáró hajók tartályaiban, tengeren hajózó tartályhajók tartályaiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van;
c) amely kiskereskedők és végfelhasználók által fenntartott készleteket alkot;
d) amely katonai szervezet tulajdonában van, valamint katonai szervezet részére fenntartott;
e) amelynek a kőolajtermék-gyártás vagy kőolaj esetén a készletre vétel dátumától számított életkora meghaladja a hat évet;
f) amelyet lefoglaltak, vagy végrehajtás alá vontak.
1. Különleges kőolajkészletként is nyilvántartható a 2. melléklet 1. pont b)–f) alpontja szerinti kőolajtermékekből álló készlet azon része, amelyre teljesülnek a következő feltételek:
a) a készlet az Európai Unió területén van,
b) a referencia évben a belföldi fogyasztás legalább 75%-át lefedi a kiválasztott termék kategóriák fogyasztási adatainak összege,
c) az így nyilvántartott készlet mennyisége nem változik a nem kevesebb, mint egy naptári év során, nem számítva az esetleges termékfrissítés időszakát,
d) a vállalás közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és
e) a vállalt és közzétett kötelezettség módosítása naptári hónap első napjára esik.
2. A különleges kőolajkészletek mennyiségének meg kell felelnie az e mellékletben meghatározott éves belföldi fogyasztás legalább 30 napra eső mennyiségének. A különleges kőolajkészlet mértéke kizárólag termékfrissítési célból, ideiglenesen csökkenthető.
3. Ha különleges kőolajkészlet képzésére kerül sor, úgy az 1. pont b) alpontjában hivatkozott belföldi fogyasztást a következő módon kell meghatározni: az éves belföldi fogyasztás kizárólag a következő termékek – az 1099/2008/EK rendelet C. mellékletének 3.2.1. pontjában meghatározott – adott naptári évben „megfigyelt bruttó belföldi szállításának” összege adja: motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb tüzelőolaj, fűtőolaj – alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fűtőolaj – magas kéntartalmú (1%-nál magasabb). A belföldi fogyasztás kőolaj-egyenértékének kiszámításához 1,2-es szorzót kell alkalmazni.
4. A különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során
a) a kőolajtermékbe kevert, vagy
b) a Magyarországon tárolt, kőolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.
E pont alkalmazásában:
a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;
b) bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;
c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.
5. A különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során a nemzetközi tartályhajókon szállított kőolaj- és kőolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni.
E pont alkalmazásában „nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség” az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1. pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajón szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevő hajók.
| Kombinált nomenklatúra 2011 | Kombinált nomenklatúra 2012 | ||
| Motorbenzinek | 27101131 | 27101231 | |
| 27101141 | 27101241 | ||
| 27101145 | 27101245 | ||
| 27101149 | 27101249 | ||
| 27101151 | 27101251 | ||
| 27101159 | 27101259 | ||
| 27101170 | 27101270 | ||
| Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag | 27101921 | 27101921 | |
| Gáz- és tüzelőolajok | 27101941 | 27101943, 27102011 | |
| 27101945 | 27101946, 27102015 | ||
| 27101949 | 27101947, 27102017 | ||
| 27101948, 27102019 | |||
| Alacsony és magas kéntartalmú | 27101961 | 27101962, 27102031 | |
| fűtőolajok | 27101963 | 27101964, 27101935 | |
| 27101965 | 27101968, 27102039 | ||
| 27101969 |
