Időállapot: közlönyállapot (2013.III.29.)

2013. évi XXVII. törvény - a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról 2/2. oldal

85. § (1) A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha

a) a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket,

b) nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére,

c) a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének 87. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátását.

(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.

(4) A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja.

(5) A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.

(6) Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg - amennyiben a gyermek otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges - új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el.”

60. § A Gyvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám

a) a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést kezdeményez

aa) a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül,

ab) a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal,

b) a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít,

c) a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti,

d) a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,

e) együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében,

f) a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve ha a szülők hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket,

g) a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha ismert, hogy hova távozott - visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket,

h) szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,

i) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében.

(2) Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő köteles egymással együttműködni.

(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek 80/B. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg, kivéve a 80/B. § (3) bekezdésében foglalt esetet.

(4) A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg - a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt.”

61. § A Gyvt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92. § (1) Utógondozásnak van helye

a) a nevelésbe vétel megszüntetését követően - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig,

b) a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra,

c) az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára.

(2) Az utógondozást

a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat,

b) a fiatal felnőtt tekintetében a befogadó szülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetőjének

utógondozója látja el.

(3) A gyámhatóság elrendeli az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor, valamint meghosszabbítja az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.

(4) Az utógondozás az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben ismételten elrendelhető, kivéve ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt került sor.

(5) Megszűnik az utógondozás

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az otthonteremtési támogatással való elszámolással, kivéve ha a gyámhatóság az otthonteremtési támogatást kizárólag ingatlanvásárlás céljára engedte felhasználni.

(6) A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha

a) egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el,

b) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve ha otthonteremtési támogatásban részesül,

c) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.”

62. § A Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és]

b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy”

63. § A Gyvt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § (1) A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére - a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és

a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy

b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy

c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

(2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 21. életévének, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévének,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a 22. életévének, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévének

betöltéséig kérheti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha

a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy

b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg.

(4) Az utógondozói ellátás elrendeléséről a gyámhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt.

(5) Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került.

(6) Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető az (1) bekezdésben meghatározott ok fennállása esetén, legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott időtartamig.

(7) Nincs helye az utógondozói ellátás ismételt elrendelésének, ha az utógondozói ellátás megszüntetésére a (10) bekezdés b)-f) pontjában foglaltak miatt került sor és a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el.

(8) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott ok alapján elrendelt utógondozói ellátásban részesülő munkaképes fiatal felnőtt köteles a munkaügyi központtal együttműködni.

(9) Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 22., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével.

(10) A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt

a) utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

b) a nevelőszülőjével, utógondozójával, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,

c) a házirendet többször súlyosan megsérti,

d) azt kéri,

e) az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt utógondozói ellátás esetén a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti,

f) az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót.”

64. § A Gyvt. 96. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A miniszter - az egyházi fenntartó kérelmére - a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó, jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására.

(9) A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

(10) A kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatkörében, az egyháza által fenntartott nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó intézmények vonatkozásában

a) részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában,

b) ajánlásokat készít a hatékonyabb szolgáltatási módszerek alkalmazására,

c) szakmai tanácsadást nyújt,

d) szakértőként közreműködik a működést engedélyező szerv felkérésére szakmai program értékelésében, szakmai ellenőrzésben,

e) kezdeményezi a személyes gondoskodást nyújtó munkakörben dolgozók továbbképzését és tapasztalatcseréjét.

(11) A kijelölt egyházi módszertani intézmény módszertani tevékenységének biztosítása során együttműködik az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervvel.

(12) A miniszter a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.

(13) Az egyházi fenntartó a tárgyév január 31-éig bejelentheti a működést engedélyező szervnek - ha egyházának az általa fenntartott intézmény tevékenysége vonatkozásában nincs módszertani intézménye -, hogy a módszertani tevékenységekkel összefüggésben az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szerv helyett mely kijelölt egyházi módszertani intézménnyel kíván együttműködni. A bejelentés annak közlését követő nyolcadik naptól hatályos. A bejelentésről a működést engedélyező szerv értesíti az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt, módszertani feladatokat is ellátó szervet. A bejelentés - a tárgyévet követő év január 1-jei hatállyal - visszavonható.”

65. § (1) A Gyvt. 101. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

h) a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről,”

(2) A Gyvt. 101. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító jogkörében]

i) az egyházi fenntartású nevelőszülői, gyermekotthoni ellátás területén az országos módszertani feladatok ellátására egyházi fenntartású intézményeket jelölhet ki.”

(3) A Gyvt. 101. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A miniszter gondoskodik az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett

a) súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, továbbá

b) akut orvosi ellátást nem igénylő - egyedi gondozásra szoruló - szerzett immunhiányos tünetegyüttesben szenvedő gyermekek ellátásának feltételeiről,

feltéve, ha - az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján - a gondozásuk máshol nem biztosítható, vagy ha külön elhelyezésük szükséges. Ennek érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján speciális gyermekotthonok fenntartásáról gondoskodik.

(4) A miniszter a Kormány rendeletében kijelölt szerv útján megszervezi a szülői felügyelet nélkül Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek ellátását, és ennek érdekében - ha a külön jogszabály alapján számára kötelező tartózkodási helyként gyermekvédelmi intézményt kell kijelölni - a Kormány rendeletében kijelölt szerv gyermekotthont tart fenn vagy a feladat biztosítása érdekében ellátási szerződést köt.

(5) A miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, a javítóintézeteknek a Kormány rendeletében kijelölt szerv központi szerve útján történő fenntartásáról. A miniszter - a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel együttesen - ellátja a javítóintézetek felügyeletével kapcsolatos feladatokat.”

66. § (1) A Gyvt. 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kérelmére a gyámhatóság mellőzheti a törvényes képviselő meghallgatását, ha az a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.”

(2) A Gyvt. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.”

67. § A Gyvt. 135. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő, nevelőszülő]

ba) személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,”

(adatainak a kezelésére.)

68. § (1) A Gyvt. 138. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve tartásra köteles személy személyazonosító adatait, valamint a gyermek és a törvényes képviselő társadalombiztosítási azonosító jelét,”

(2) A Gyvt. 138. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a hatáskörébe tartozó ellátásra való jogosultság megállapításához, megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

f) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének megállapítását, megjelölve a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításának okát.”

69. § A Gyvt. 141. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat - a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében - az (1) bekezdés c) pontja szerint, naprakész adatok alapján vezetett nyilvántartásából tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.”

70. § A Gyvt. 141/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az országos örökbefogadási nyilvántartás a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében - naprakész adatok alapján - tájékoztatást nyújt a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről.”

71. § A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az intézményvezető a kötelezettet írásban tájékoztatja a személyi térítési díj összegéről

a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a megállapodás megkötésekor,

b) a gyermekek átmeneti gondozása és utógondozói ellátás esetén legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított harminc napon belül.”

72. § A Gyvt. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a nevelésbe vett gyermek és a 93. § (1) bekezdés b) pontja alapján utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles.”

73. § A Gyvt. a következő 161/O. és 161/P. §-sal egészül ki:

„161/O. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdésben, valamint 20. és 20/B. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránt 2013. április 1-jén folyamatban lévő ügyekben, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2013. március 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

161/P. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 28. §-ával megállapított 20/C. §-t a 2013. március 31-ét követően indult ügyekben és a 2013. április 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2013. március 31-ét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.”

74. § A Gyvt. a következő 161/Q. §-sal egészül ki:

„161/Q. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14. pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani.

(2) Azon gyermekek, tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetük alapján 2013. szeptember 1-jén a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, Kollégiumi vagy Kollégiumi-Szakiskolai Programjában, az Útravaló Ösztöndíjprogramban, óvodai fejlesztő programban, képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben vesznek részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai kötelezettség vagy a tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályok szerint minősülnek hátrányos helyzetűnek, illetve halmozottan hátrányos helyzetűnek.

(3) A 2013. szeptember 1-jén utógondozói ellátásban részesülő, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetét a fiatal felnőtt kérelmére, annak hiányában hivatalból legkésőbb 2014. január 31-éig meg kell állapítani.

(4) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvény 29. §-ával megállapított 20/C. §-t a 2013. augusztus 31-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránt indult új ügyekben és a 2013. szeptember 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2014. szeptember 1-jét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.

(5) A települési önkormányzat jegyzője a 2013. szeptember 1-jét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultsággal rendelkező személyeket legkésőbb 2013. december 31-éig levélben tájékoztatja a további óvodáztatási támogatás folyósításának 2013. szeptember 1-jétől hatályos szabályairól, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó rendelkezésekről.”

75. § A Gyvt. a következő 161/R. §-sal egészül ki:

„161/R. § (1) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 77-81. §-t a 2014. január 1-jén átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránt folyamatban lévő eljárásokban, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vétel 2013. december 31-ét követő soron következő felülvizsgálata során is alkalmazni kell.

(2) A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 45. § (2) és (6) bekezdését, 53/A. § (1) bekezdését, 55. § (7) bekezdését, 92. §-t és 93. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el. A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

76. § A Gyvt. a következő 161/S. §-sal egészül ki:

„161/S. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi XXVII. törvénnyel megállapított 96. § (13) bekezdése szerinti bejelentést az egyházi fenntartó a 2013. évben július 31-éig teheti meg.”

77. § A Gyvt. 162. § (1) bekezdés y) és z) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

y) a Biztos Kezdet Gyerekház támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

z) a gyermek (nagykorúvá vált gyermek), fiatal felnőtt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait.”

78. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 15. § (1) bekezdés e) pontja,

b) 20/B. §-t megelőző alcímmegjelölés,

c) 20/B. § (1) és (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában, 70. § (5) bekezdésében, 76. § (1) bekezdés b) pontjában, 136/A. § (2) bekezdésében az „átmeneti” szövegrész,

b) 24. § (5) bekezdés c) pontjában, 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontjában, 57. § (2) bekezdés d) pontjában, 69/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 81/A. § (1) bekezdésében, 81/B. § (1) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdés e) pontjában, 151. § (8) bekezdésében, 152. § (3) bekezdésében, 156. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, 161. § b) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész,

c) 62. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 76. § (1) bekezdés f) pontja,

e) 81/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „77. § (1) és a 80. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott átmeneti vagy tartós” szövegrész,

f) 83. §-a.

(3) Hatályát veszti a Gyvt. 57. § (4) bekezdés harmadik mondata.

79. § (1) A Gyvt.

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „148. §” szövegrész helyébe a „151. §” szöveg,

b) 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „20. § (3) vagy (4)” szövegrész helyébe a „20. § (2)” szöveg,

c) 20/B. § (3) bekezdésében a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás” szövegrész helyébe a „pénzbeli ellátás” szöveg

lép.

(2) A Gyvt.

a) 9. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében az „Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „A nevelésbe vett” szöveg,

b) 25. § (1) bekezdésében az „az átmeneti vagy tartós nevelésből” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vételből” szöveg,

c) 25. § (4) bekezdésében a „80. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában” szövegrész helyébe a „78. § (1) bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában” szöveg,

d) 39. § (5) bekezdés b) pontjában az „utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás)” szövegrész helyébe az „utógondozás” szöveg,

e) 52. §-ában, 53. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az átmeneti és a tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

f) 53. § (4) bekezdésében az „átmeneti vagy tartós nevelésből” szövegrész helyébe a „nevelésbe vételből” szöveg,

g) 56. § (1) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 101. § (3) bekezdésében, 135. § (8) és (9) bekezdésében, 135/A. § (5) bekezdésében, 141/C. § (1) bekezdésében, 141/D. § (1) bekezdésében, 150. § (6) bekezdés d) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

h) 58. § (4) bekezdésében az „az átmeneti és tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

i) 62. § (1) bekezdés a) pontjában az „átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós” szövegrész helyébe az „, illetve a más okból örökbefogadható” szöveg,

j) 69. § (1) bekezdés b) pontjában az „elhelyezését, átmeneti vagy tartós” szövegrész helyébe az „elhelyezését vagy” szöveg,

k) 72. § (3) bekezdésében az „a gondozási helyre” szövegrész helyébe az „az ideiglenes gondozási helyre” szöveg,

l) 139. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában az „átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel” szövegrész helyébe a „nevelésbe vétel” szöveg,

m) 140. § (1) bekezdés b) pontjában az „az átmeneti és a tartós nevelésbe vett” szövegrész helyébe az „a nevelésbe vett” szöveg,

n) 154. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyermekotthonban” szövegrész helyébe a „nevelőszülőnél vagy a gyermekotthonban” szöveg

lép.

3. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

80. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23/E. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a kincstár a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a kincstárnak átadja. A kincstár a követelését - visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel.”

81. § A Fot. 23/F. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan - a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából - az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől.”

82. § A Fot. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

e) az e törvény alapján nyújtott ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

4. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

83. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy

a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,

b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.”

84. § A Cst. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel.”

5. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

85. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmjt.) 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt, illetve nem magyar állampolgár magyar állampolgárt a magyar gyámhatóság engedélyével vagy külföldi hatóságnak a magyar gyámhatóság által jóváhagyott engedélyével fogadhat örökbe.

(3) A gyámhatóság az örökbefogadást csak akkor engedélyezheti, illetve azt csak akkor hagyhatja jóvá, ha az a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.”

86. § Az Nmjt. 62/B. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha)

e) magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetve megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, feltéve hogy az örökbefogadó külföldi állampolgár, és az örökbefogadást a magyar gyámhatóság a 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jóváhagyta.”

87. § Az Nmjt. 70/A. § (1) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) és (3) bekezdésében” szöveg lép.

88. § Hatályát veszti az Nmjt. 43. § (4) bekezdése.

6. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

89. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

m) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

7. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

90. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény mellékletének 19. pontjában a „kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,” szövegrész.

8. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

91. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

u) a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat.”

9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egységes szociális nyilvántartásból

a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)-c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)-c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és

e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat

közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.”

10. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása

93. § Nem lép hatályba az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 36. §-a, 47. §-a, 49. §-a, 54-56. §-a, 61. és 62. §-a.

11. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

94. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt a nevelésbe vételt elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.”

(2) A Csjt. 48/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg, és”

(3) A Csjt. 48/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.”

95. § A Csjt. 88. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:)

b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a nevelésbe vétel megszüntetése céljából nem változtat,”

96. § A Csjt. 91. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szünetel a szülői felügyelet,)

e) ha a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg,”

97. § Hatályát veszti a Csjt.

a) 92. § (3) bekezdésében a „tartós” szövegrész,

b) 99. § (2) bekezdés d) pontjában az „átmeneti vagy tartós” szövegrész.

12. Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény módosítása

98. § Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény

a) 2/A. § (1) bekezdésében a „2012. október 31-éig” szövegrész helyébe a „2013. június 1-jéig” szöveg,

b) 2/A. § (2) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 1-jétől” szöveg,

c) 2/C. § (2) bekezdésében a „Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései 1. cikkének végrehajtása” szöveg helyébe az „a 2/A. § (2) bekezdése szerinti érdemtelenség megállapítása” szöveg

lép.

13. Záró rendelkezések

99. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. §, a 18. § (2) bekezdése, a 20. § (1) bekezdése, a 37. §, a 43. §, a 66. § és a 84. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 21. §, a 23. § (1) bekezdése, a 29. §, a 35. §, a 45. §, a 68. § (2) bekezdése és a 74. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 20. § (2) bekezdése, a 22. §, a 30. és 31. §, a 34. §, a 36. §, a 38-42. §, a 44. §, a 46-57. §, az 59-61. §, a 63. §, a 69. és 70. §, a 72. §, a 75. §, a 78. § (2) bekezdése, a 79. § (2) bekezdése, a 85-88. § és a 94-97. § 2014. január 1-jén lép hatályba.