(5) Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző második napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét. A kérelemnek tartalmaznia kell a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat.
251. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok sem, akik a megismételtetett szavazáson a külképviseleti névjegyzékben vagy a levélben szavazók névjegyzékében szerepeltek.
252. § (1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.
(2) Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba.
253. § (1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.
(2) Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
254. § (1) A pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a törvényben foglalt minimumot.
255. § (1) A nemzetiségi lista ajánlására a 120. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 121–128. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal szereplő választópolgár ajánlhat nemzetiségi listát.
(2) A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni.
256. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi, az országos pártlistás és – nemzetiségenként – a nemzetiségi listás szavazásra.
(2) A levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen a „levélben szavazás szavazólapja” körfeliratot tartalmazza,
(3) A listák sorszámának sorsolásakor a pártlistákat és a nemzetiségi listákat együtt kell kezelni. Az országos pártlistás szavazólapon a pártlistákat az így kisorsolt sorrendjükben kell feltüntetni, de a szavazólapon a pártlistákat egytől induló folyamatos sorszámozással kell megjelölni.
(4) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A nemzetiségi lista szavazólapján nem kell a lista sorszámát feltüntetni.
(5) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a 6. melléklet a)–f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.
(6) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.
257. § (1) A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át. Az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.
(2) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.
(3) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi.
258. § (1) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen.
(2) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
259. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.
(2) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon kell megérkeznie.
(3) A kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell
a) a kérelmező értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a nyilvántartott értesítési címére vagy a magyarországi lakcímére kéri,
b) annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.
260. § (1) A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét.
(2) A külképviseleti névjegyzék a 7. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
261. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja a 259. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatot.
(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.
262. § A külképviseleti névjegyzékből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.
263. § A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. Ha a Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait elektronikus úton küldi meg a külképviseletnek, a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti.
264. § A külképviseleti névjegyzék adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.
265. § (1) A levélben szavazók névjegyzékébe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.
(2) A levélben szavazók névjegyzékébe való felvételre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően,
a) ha a választópolgár a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kéri, legkésőbb a szavazást megelőző tizedik napon,
b) ha a választópolgár a szavazási levélcsomagot személyesen vagy meghatalmazott útján a helyi választási irodában veszi át, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon
kell megérkeznie.
(3) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon kérheti törlését a levélben szavazók névjegyzékéből.
(4) A levélben szavazók névjegyzékébe való felvételre irányuló kérelemnek a 92. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokon túl tartalmaznia kell annak megjelölését, ha a szavazási levélcsomagot a lakcíme szerinti helyi választási irodában kívánja átvenni.
266. § (1) A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.
(2) A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.
(3) A 86–88. § szerinti kérelem alapján a központi névjegyzékbe történt bejegyzést, annak módosítását vagy törlését a levélben szavazók névjegyzékén nem kell átvezetni.
(4) A levélben szavazók névjegyzéke a 8. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
267. § A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell
a) azt a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárt, aki egyetlen szavazóköri névjegyzékben sem szerepel,
b) azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, akit a központi névjegyzékből törölnek.
268. § A levélben szavazók névjegyzékének adatait a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon törölni kell.
269. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.
(2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.
(3) A külképviseleti választási iroda – a szavazatszámlálás kivételével – ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat. A külképviseleti választási iroda vezetője dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben.
(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazás céljára szükség esetén több helyiséget kell biztosítani, továbbá a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok folyamatos szavazását lehetővé tevő számú szavazófülkét kell kialakítani és urnát kell felállítani.
(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
(6) A szavazás felfüggesztésének tényéről a Nemzeti Választási Irodát a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni kell.
(7) A külképviseleti választási iroda vezetője az urnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a külképviseleti választási iroda jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.
270. § A külképviseleti választási iroda – a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.
271. § (1) A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.
(2) A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.
272. § Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.
273. § A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában – annak felnyitása nélkül – elhelyezi a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.
274. § A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat.
275. § (1) A szavazási levélcsomag tartalmazza
a) a levélben szavazás szavazólapját,
b) a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (a továbbiakban: azonosító nyilatkozat),
c) a levélben szavazás szavazólapjának borítékját (a továbbiakban: belső boríték),
d) a belföldi postára adás esetére bérmentesített válaszborítékot,
e) a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.
(2) A szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése
a) a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda címét,
b) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a Nemzeti Választási Iroda címét
tartalmazza.
(3) A levélben szavazás listás szavazólapjának mérete és kialakítása eltérhet a szavazóhelyiségben használt szavazólaptól. A levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.
276. § Ha a választópolgár rendelkezik magyarországi lakcímmel, a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz.
277. § (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára – annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte – a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot.
(2) Az a választópolgár, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon veheti át a szavazási levélcsomagot a lakcíme szerinti helyi választási irodában.
278. § (1) A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja.
(2) A választópolgár az azonosító nyilatkozatot kitölti és aláírja.
(3) A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja.
279. § (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot
a) a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába postai úton juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen, vagy
b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába.
(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot
a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,
b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába, vagy
c) a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatja bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.
280. § (1) A szavazatot tartalmazó válaszboríték belföldön bérmentesítés nélkül feladható.
(2) A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda részére.
281. § (1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.
(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát 16 és 9 óra között biztonságos helyen kell tárolni.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.
282. § (1) A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékját nem bontja fel, hanem külön szállítóborítékba zárva a helyi választási irodához szállítja. A szállítóborítékon fel kell tüntetni a benne lévő borítékok számát.
(2) A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át.
283. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat szállítóborítékba zárja.
(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a szavazást követő napon a Nemzeti Választási Irodához szállítja a nála levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat, valamint a helyi választási irodáktól átvett szállítóborítékokat.
284. § A külképviseleti választási iroda a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, valamint a külképviseleten levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat a magyarországi szavazást követő negyedik nap 24 óráig a Nemzeti Választási Irodához szállítja. Az ezt követően beérkező szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
285. § (1) A Nemzeti Választási Iroda valamennyi urna beérkezését követően, de legkésőbb a magyarországi szavazást követő ötödik napon a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat felbontja.
(2) Ha az urna határidőn túl vagy nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban érkezik meg a Nemzeti Választási Irodához, vagy az urnában nem található az ellenőrző lap, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni, az urnát – tartalmával együtt – a szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon meg kell semmisíteni. Arról, hogy az urna nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban van, a Nemzeti Választási Bizottság dönt.
286. § Ha a külképviseletről érkezett urnában vagy az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatai között lezáratlan vagy olyan boríték van, amely az egyéni választókerület megjelölését nem tartalmazza, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.
287. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett borítékok számát. A Nemzeti Választási Iroda a csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot a Nemzeti Választási Iroda elnöke aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.
(2) A Nemzeti Választási Iroda a csomagot, valamint a külképviseleteken levélben leadott, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda részére megcímzett válaszborítékokat az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának adja át.
288. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi.
(2) A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda legkorábban a szavazást követő napon kezdheti meg.
289. § (1) A választási iroda megvizsgálja a határidőben beérkezett szavazási iratokat.
(2) A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot – a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül – ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi.
(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha
a) a válaszboríték nincs lezárva,
b) a válaszborítékból hiányzik az azonosító nyilatkozat vagy a belső boríték,
c) a válaszborítékban – ugyanazon választáson – több belső boríték van,
d) a belső boríték nincs lezárva,
e) a nyilatkozat hiányosan tartalmazza a választópolgár adatait, vagy nem tartalmazza a választópolgár aláírását,
f) a polgár nem szerepel a levélben szavazók névjegyzékében,
g) a választópolgár már leadott érvényes szavazási iratot,
h) a választópolgárnak az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatai eltérnek a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adataitól, kivéve az időközben történt név-, illetve lakcímváltozást,
i) a szavazási irat elkésett.
290. § (1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, ennek okát a válaszborítékon fel kell tüntetni, s a válaszboríték tartalmát – a belső boríték felnyitása nélkül – vissza kell helyezni a válaszborítékba.
(2) Az érvénytelen szavazási iratot tartalmazó válaszborítékokat külön kell csomagolni.
291. § (1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint nem érvénytelen, a választási iroda a levélben szavazók névjegyzékén megjelöli, hogy a választópolgár érvényes szavazási iratot adott le.
(2) A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat – azok felnyitása nélkül – a megszámlálásukig külön tárolja.
(3) Az érvényes szavazási iratokban lévő azonosító nyilatkozatokat külön kell csomagolni.
(4) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a borítékokat külön csomagolja. A csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.
292. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazást megelőző 8. napig kijelöli a külképviseleteken leadott szavazatok, az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok, valamint a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálására illetékes, az országgyűlési egyéni választókerület székhely településén működő szavazatszámláló bizottságot, amely nem lehet a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárásakor lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének adja át, aki gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja
a) az urnát,
b) a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagot, valamint
c) a 291. § (4) bekezdése szerinti csomagot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a csomagokban lévő borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi.
293. § A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.
294. § (1) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához továbbítja.
(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja a választás egyéni választókerületi eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát – annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul – a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.
295. § A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg.
296. § (1) Az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság
a) az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek,
b) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint
c) a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított jegyzőkönyvek
alapján, legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás országos listás eredményét.
297. § (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt
a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,
b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá,
b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
298. § A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.
299. § A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi szószóló részére is átadja a megbízólevelet.
300. § (1) Az időközi választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár csak levél útján szavazhat, a válaszborítékot csak postai úton juttathatja el az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába.
(2) Az időközi választáson csak az országgyűlési egyéni választókerületben lévő szavazókörbe lehet átjelentkezni.
301. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I–XII. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
302. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő nyolcvanadik és századik nap közé essen.
(2) A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki.
303. § A képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.
304. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a következő választási bizottságok működnek:
a) Nemzeti Választási Bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) helyi választási bizottság,
d) szavazatszámláló bizottság.
305. § Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan jogszabályi, bírósági vagy más hatósági rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.
306. § A helyi választási iroda, illetve a területi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben június 30-ig határozatban állapítja meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés soron következő általános választáson megválasztandó tagjainak számát.
307. § A tízezernél több lakosú településen a 78. § szerinti szavazókört abban az egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van.
308. § A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán e törvény I–XII. Fejezetét, továbbá a 274. §, a 275. §, a 277. §, a 278. § és a 289–291. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
309. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hetvenötödik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a helyi választási bizottság, a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.
310. § Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert
a) az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg,
b) a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták,
c) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.
311. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:
a) Nemzeti Választási Bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) helyi választási bizottság,
d) szavazatszámláló bizottság.
(2) A választási bizottságba a jelölő szervezet nem bízhat meg tagot.
(3) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban kiegészíti, ha a nemzetiségi szavazókör névjegyzékében lévő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat.
312. § Valamennyi nemzetiség számára közös szavazókör szolgál.
313. § A választópolgár azon településen szerepelhet a nemzetiségi szavazóköri névjegyzékben, ahol a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazóköri névjegyzékében szerepel vagy – időközi választás esetén – szerepelhet.
314. § Az értesítő, az ajánlószelvény, valamint a szavazóköri névjegyzék a nemzetiség megnevezését is tartalmazza.
315. § Azon nemzetiség választópolgárát, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választását a Nemzeti Választási Bizottság nem tűzte ki, vagy amelynek választását jelöltek hiányában nem lehet megtartani, a helyi választási iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe. Az ilyen választópolgár számára megküldött értesítő a 115. § (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatot nem tartalmazza.
316. § A jelölt, lista állításához szükséges ajánlások számát a választást kitűző határozatban, egész számra felfelé kerekítve kell megállapítani.
317. § (1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Időközi választáson a jelölt, illetve lista nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező választási bizottságnál kell bejelenteni a jelölő szervezetet.
(2) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell az alapszabályát, amely bizonyítja, hogy az adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó nemzetiségi egyesület.
318. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzati jelöltet a helyi választási bizottság veszi nyilvántartásba.
(3) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy
a) a nemzetiség képviseletét vállalja,
b) a választást megelőző tíz évben nemzetiségi önkormányzati képviselők általános vagy időközi választásán nem volt más nemzetiség önkormányzatának jelöltje, és
c) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
319. § (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.
(2) A területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
(3) A 318. § (3) bekezdésének rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.
320. § (1) A lista állításánál a jelölő szervezet – a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett – települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottság elutasította.
(2) A választási bizottság törli a nyilvántartásból a listát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált települési nemzetiségi önkormányzati jelöltjeinek száma együttesen nem éri el a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt minimumot.
321. § (1) Külön szavazólap szolgál a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat megválasztására.
(2) A szavazólap tartalmazza a nemzetiség megnevezését is.
(3) A szavazólapon az 5. mellékelt a)–f) és k) pontja, illetve a 6. melléklet a)–f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.
(4) A szavazólapon a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.
322. § (1) A helyi választási iroda a szavazási levélcsomagban megküldött belső borítékon feltünteti a nemzetiség megnevezését.
(2) A választópolgár részére a Nemzeti Választási Iroda küldi meg a szavazási levélcsomagot.
(3) Az a választópolgár, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon veheti át a szavazási levélcsomagot a lakcíme szerinti helyi választási irodában.
323. § (1) Ha a településen tartanak települési nemzetiségi önkormányzati választást, a különböző, települési nemzetiségi önkormányzati választásban érintett nemzetiségek számára – a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választásra is – közös nemzetiségi szavazóhelyiség szolgál.
(2) A nemzetiségi szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy a fogyatékossággal élő választópolgárok számára akadálymentes legyen.
(3) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot a lakcíme szerinti területi választási irodába postai úton juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen.
324. § (1) A szavazási iratok ellenőrzését a területi választási iroda legkorábban a szavazást követő napon kezdheti meg.
(2) A szavazási irat abban az esetben is érvénytelen, ha a belső borítékon nincs feltüntetve a nemzetiség megnevezése.
325. § A levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a számlálást végző választási bizottság, a választási iroda, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen.
326. § A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat nemzetiségenként, valamint a települési, a területi és az országos nemzetiségi választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
327. § A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok területi és országos nemzetiségi önkormányzati választásra leadott szavazatainak megszámlálását és a levélben szavazás eredményének megállapítását a területi választási bizottság végzi.
328. § A települési nemzetiségi önkormányzati választás eredményét a helyi választási bizottság állapítja meg.
329. § (1) A területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig eljuttatja a területi választási irodához.
(2) A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja a területi nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.
(3) A területi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek és a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét.
(4) A Nemzeti Választási Bizottság a területi választási bizottságoknak az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét megállapító jegyzőkönyvei alapján megállapítja az országos nemzetiségi önkormányzati választás eredményét.
330. § (1) A helyi választási bizottság dönt
a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,
b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a települési nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik.
(2) A területi választási bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a területi nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,
b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,
c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
(3) A Nemzeti Választási Bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az országos nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódik,
b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés a) pontja alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,
c) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
331. § Az Európai Parlament tagjainak választásán e törvény I–XII. Fejezetét, a 244. § (2) bekezdése, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 256. § (2) bekezdése, a 257. § (3) bekezdése, a 258. § (1) bekezdése, a 259–265. §, a 266. § (1) és (3) bekezdése, a 267–270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272–274. §, a 275. § (1) és (3) bekezdése, a 277. §, a 278. §, a 280. §, a 281. §, a 284–286. §, a 288. § (2) bekezdése, a 289. §, a 290. §, a 291. § (1)–(3) bekezdése, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
332. § (1) A választást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzésével együtt kell kitűzni.
(2) A választást az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni. Ha az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli vasárnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, az Európai Parlament tagjainak választását, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását az Európai Unió által meghatározott időszakon belüli másik napra kell kitűzni.
333. § Az Európai Parlament tagjainak választásán a következő választási bizottságok működnek:
a) Nemzeti Választási Bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) helyi választási bizottság,
d) szavazatszámláló bizottság.
334. § (1) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának az Európai Parlament tagjainak választására történő névjegyzékbe vétel iránti kérelmének tartalmaznia kell
a) a választópolgár
aa) nevét,
ab) személyi azonosítóját,
b) ha alkalmazható, akkor annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,
c) a választópolgár nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak Magyarországon gyakorolja.
(2) A névjegyzékből való törlésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár
a) nevét,
b) személyi azonosítóját.
335. § A Nemzeti Választási Iroda a választás évében május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik a szavazóköri névjegyzékében szerepelnek. Az értesítés a választópolgár következő adatait tartalmazza:
a) név,
b) nem,
c) születési hely és idő,
d) állampolgárság,
e) az a település, szavazókör vagy választókerület, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti államban utoljára szerepelt.
336. § Az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből.
337. § A Nemzeti Választási Iroda az Európai Unió tagállamának az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szerve kérésére három napon belül adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételét kérő vagy jelöltként induló magyar állampolgár választójogáról.
338. § (1) A listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon kell bejelenteni.
(2) A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
(3) A lista ajánlására a 120. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 121–128. § rendelkezéseit is alkalmazni kell.
339. § (1) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát arról is, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán csak Magyarországon indul jelöltként.
(2) Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentésekor a Nemzeti Választási Bizottság a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresése útján ellenőrzi, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható, illetve hogy ilyen kizáró okról az illetékes hatóságnak nincs tudomása.
(3) A Nemzeti Választási Iroda a 2. melléklet a), ia) és ib) pontja szerinti adatok megküldésével – a nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedését követő három napon belül – tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket a Nemzeti Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.
340. § A Nemzeti Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt, akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek.
341. § (1) A szavazási levélcsomag válaszborítékjának címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza.
(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a szavazatát tartalmazó válaszborítékot
a) a Nemzeti Választási Irodába juttathatja el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen,
b) a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között eljuttathatja bármely külképviseleti választási irodába.
(3) A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi.
342. § A külképviseleten és a levélben leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg.
343. § (1) A szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja.
(2) A Nemzeti Választási Bizottság
a) a szavazóköri jegyzőkönyvek,
b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és
c) a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyv
alapján megállapítja a választás eredményét.
344. § A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.
345. § (1) A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottságnál kell előterjeszteni.
(2) A helyi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról.
(3) A területi választási bizottság dönt a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
(4) A Nemzeti Választási Bizottság dönt
a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés vagy a (3) bekezdés alá,
b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről,
c) a szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése elleni fellebbezésről.
346. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait,
b) a választási eljárásban használandó nyomtatványokat,
c) a választási eljárás határidőit és határnapjait,
d) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,
e) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét,
f) a Nemzeti Választási Bizottság kivételével a választási bizottságok tagjait megillető tiszteletdíj és a választási irodák tagjait megillető díjazás összegét,
g) a médiatartalom-szolgáltató képviseletében eljáró személy e minőségének igazolására használható okiratokat,
h) a bírság megfizetésének részletes szabályait.
347. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
348. § E törvény rövidítése: „Ve.”.
349. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) az országgyűlési képviselők e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőző időközi országgyűlési választásokon,
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek e törvény hatálybalépését követő választásán a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eljárási szabályait megállapító törvény hatálybalépéséig,
c) az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre,
d) a nemzetiségi önkormányzatok e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőzően a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok időközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére,
e) az Európai Parlament tagjainak e törvény hatálybalépését követő első általános választását megelőzően az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére.
(2) Az 1997. évi C. törvényben az Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság, az Országos Választási Iroda számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Iroda látja el.
(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 99/E. §-a szerinti nyilvántartás adatait az e törvény hatályba lépését követő tizenöt napon belül meg kell semmisíteni.
350. § (1) Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán nem kell alkalmazni a 332. § (1) bekezdését.
(2) Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán a következő választási bizottságok működnek:
a) Nemzeti Választási Bizottság,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
c) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság).
(3) Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán
a) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,
b) a Nemzeti Választási Bizottság dönt
ba) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az a) pont alá,
bb) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.
351. § (1) A szavazóköröket első alkalommal 2013. július 31-ig kell kialakítani.
(2) A központi névjegyzékbe való felvételt, valamint a 85. § (1) bekezdés szerinti adat bejegyzését 2013. november 1. napjától lehet kérni. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet levélben már 2013. augusztus 1-től benyújthatja; a 2013. november 1-jét megelőzően így benyújtott kérelmet a Nemzeti Választási Iroda 2013. november 30-ig bírálja el.
(3) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, valamint a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 85. § (1) bekezdés szerinti adat bejegyzését 2014. január 1-jét követően kérheti.
352. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság tagjait első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő szeptember hónapban kell megválasztani.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor működő Országos Választási Bizottság tagjainak megbízatása az (1) bekezdés szerint megválasztott Nemzeti Választási Bizottság alakuló üléséig tart.
353. § 2014-ben nem lehet időközi önkormányzati választást tartani április 1-je és az önkormányzati általános választás napja között.
354. § (1) Az Általános rész, valamint az 1–6. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 147. § (6), (7) és (9) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 233. § az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A XIII. Fejezet és a 7. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A XIV. Fejezet az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A XV. Fejezet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
355. § (1) A 90. §, a 334–337. §, a 339. §, a 340. § – az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt – a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 93/109/EK irányelvének (1993. december 6.) való megfelelést szolgálja.
(2) A 305. § – az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével együtt – a Tanács az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 94/80/EK irányelvének (1994. december 19.) való megfelelést szolgálja.
(3) A 332. § (2) bekezdése és a 344. § – az Alaptörvény XXIII. cikk (2) bekezdésével és az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló 2003. évi CXIII. törvénnyel (a továbbiakban: EPvjt.) együtt – a Tanács az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt okmánynak való megfelelést szolgálja.
356. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 15/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/B. § (1) A bíróságnak a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
a) pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.”
357. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
[A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:]
„s) a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban.”
358. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;”
359. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a) és e) pontja alapján kezelt adatállományból.”
360. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a) a 11. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatok, továbbá
b) a 16. § (1) bekezdés f) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés a), d) és i) pontjában meghatározott adatok.”
361. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Autonóm államigazgatási szerv]
„e) a Nemzeti Választási Iroda.”
362. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi és a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző év január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni.”
363. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges.”
364. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pontja a következő l) alponttal kiegészülve lép hatályba:
„l) a választási bizottság tagja;”
365. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 2. §-ában a „Közbeszerzési Hatóság” szövegrész helyébe a „Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda” szöveg,
b) 234. §-a (2) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél” szövegrész helyébe a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Nemzeti Választási Irodánál” szöveg
lép.
(2) A Vjt. 2. számú mellékletében a „Székhelye: Budaörs” szövegrész helyébe a „Székhelye Budakeszi” szöveg, a „Székhelye: Sajószentpéter” szövegrész helyébe a „Székhelye: Kazincbarcika” szöveg lép.
(3) A Vjt. 2. számú mellékletében
a) a Baranya megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Pécs választókerülethez tartozó területének határvonala: A 66-os országút városhatáron való belépésétől a Komlói út (házszámok nélkül) a Hársfa útig, Hársfa út (házszámok nélkül) a Rákos Lajos utcáig, tovább a Hársfa út (mindkét oldala) a Bokor utcáig, a Bokor utca (házszámok nélkül) végig, a Diósi út páros oldala a Zsolnay Vilmos utcáig, a Zsolnay Vilmos utca (mindkét oldala) a Basamalom útig, a Basamalom út (házszámok nélkül) a vasútvonalig, a vasútvonal a Sport utcáig, a Sport utca (mindkét oldala) a Tüskésréti útig, a Tüskésréti út (mindkét oldala) az 58-as útig a Nagyárpádi út (mindkét oldala) a Tüskés dűlőig, a Tüskés dűlő (mindkét oldala), a Nagyárpádi út (mindkét oldala) a Kemény Zsigmond utcáig, a Kemény Zsigmond utca (mindkét oldala), a Cserge dűlőig, a Cserge dűlő (mindkét oldala), az 57-es országút a városhatárig, a városhatár az óramutató járásával egyező irányban a Szentlőrinc felé haladó vasútvonal belépési pontjáig, a vasútvonal a Tüzér utcáig, a Megyeri Nagyhíd a vasútvonaltól a Veress Endre utcáig, a Tüzér utca páratlan oldala, a Szigeti út középvonala a Kürt utcáig, a Kürt utca (házszámok nélkül), az Ifjúság útja (házszámok nélkül), az Édesanyák útja (mindkét oldala), a Nyár utca (mindkét oldala), a Bálicsi út (mindkét oldala), a Bálics dűlő (mindkét oldala), az Erdész utca (mindkét oldala) a Bálics dűlőtől a Fürkész dűlőig, a Fürkész dűlő (mindkét oldala), az Erdész utca (mindkét oldala) a Bárány tető torkolatáig, a Bárány tető (mindkét oldala), a Bárány út, majd a Demokrácia utca a Lapisi útig, Lapisi út, majd a Remeteréti út végig, majd az Orfű felé vezető út a városhatárig, a városhatár a 66-os országút belépési pontjáig terjedő szakaszok által körbezárt terület.”
b) a Baranya megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Pécs választókerülethez tartozó területének határvonala: A 66-os országút városhatáron való belépésétől a Komlói út (mindkét oldala) a Hársfa útig, a Hársfa út (mindkét oldala) a Rákos Lajos utcáig, tovább a Hársfa út (házszámok nélkül) a Bokor utcáig, a Bokor utca (mindkét oldala) végig, a Diósi út páratlan oldala a Zsolnay Vilmos útig, a Zsolnay Vilmos utca (házszámok nélkül) a Basamalom útig, a Basamalom út (házszámok nélkül) a vasútvonalig, a vasútvonal a Sport utcáig, a Sport utca (házszámok nélkül) a Tüskésréti útig, a Tüskésréti út (házszámok nélkül) az 58-as útig, a Nagyárpádi út (házszámok nélkül) a Tüskés dűlőig, a Tüskés dűlő (házszámok nélkül), a Nagyárpádi út (házszámok nélkül) a Kemény Zsigmond utcáig, a Kemény Zsigmond utca (házszámok nélkül) a Cserge dűlőig, a Cserge dűlő (házszámok nélkül), az 57-es országút a városhatárig, a városhatár az óramutató járásával ellenkező irányban a 66-os országútig, valamint a Szentlőrinc felé haladó vasútvonal városhatáron való belépési pontjától a városhatár az óramutató járásával egyező irányban a Remeteréti útig, majd a Remeteréti út, a Lapisi út torkolatáig, a Lapisi út a Demokrácia utcáig, a Bárány út (házszámok nélkül), a Bárány tető (házszámok nélkül) az Erdész utcáig, az Erdész utca (házszámok nélkül)a Fürkész dűlőig, a Fürkész dűlő (házszámok nélkül), az Erdész utca (házszámok nélkül) a Bálics dűlő torkolatáig, a Bálics dűlő (házszámok nélkül), a Bálicsi út (házszámok nélkül), a Nyár utca (házszámok nélkül), az Édesanyák útja (házszámok nélkül), az Ifjúság útja (mindkét oldala), a Kürt utca (mindkét oldala), a Szigeti út középvonala a Tüzér utcáig, a Tüzér utca páros oldala, a Megyeri Nagyhíd a vasútvonalig, a Szentlőrinc felé haladó vasútvonal a városhatárig terjedő szakaszok által körbezárt terület.”
c) a Bács-Kiskun megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Kecskemét választókerülethez tartozó területének határvonala: Lajosmizse felől az 5. számú főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól az 5202 jelű Ladánybenei út és az 5. számú főútvonal körforgalmi csomópontjáig, a csomóponttól a 0220/182 és 0219/1 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a 0244/2 helyrajzi számú külterületi útig, északi irányban a 0244/2, majd keleti irányban a 0253 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a Vacsi közi útig, a Vacsi közi út középvonala a Mikszáth Kálmán körútig, a Mikszáth Kálmán körút középvonala és folytatásában az izraelita temető északnyugati határvonala az 5. számú főútig, az 5. számú főút középvonala a Mátyás téren keresztül a Jókai utcáig, a Jókai utca középvonala a Hornyik János körútig, a Hornyik János körút középvonala és folytatásában a Széchenyi téren keresztül a Gáspár András körút középvonala a Petőfi Sándor utcáig, a Petőfi Sándor utca középvonala a Kőhíd utcáig, a Kőhíd utca és folytatásában a Nyíri út középvonala a III. Béla körútig, a III. Béla körút és folytatásában a Csalánosi út középvonala az 52-es útig, az 52-es út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
d) a Bács-Kiskun megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Kecskemét választókerülethez tartozó területének határvonala: Lajosmizse felől az 5. számú főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól az 5202 jelű Ladánybenei út és az 5. számú főútvonal körforgalmi csomópontjáig, a csomóponttól a 0220/182 és 0219/1 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a 0244/2 helyrajzi számú külterületi útig, északi irányban a 0244/2, majd keleti irányban a 0253 helyrajzi számú külterületi utak középvonala a Vacsi közi útig, a Vacsi közi út középvonala a Mikszáth Kálmán körútig, a Mikszáth Kálmán körút középvonala és folytatásában az izraelita temető északnyugati határvonala az 5. számú főútig, az 5. számú főút középvonala a Mátyás téren keresztül a Jókai utcáig, a Jókai utca középvonala a Hornyik János körútig, a Hornyik János körút középvonala és folytatásában a Széchenyi téren keresztül a Gáspár András körút középvonala a Petőfi Sándor utcáig, a Petőfi Sándor utca középvonala a Kőhíd utcáig, a Kőhíd utca és folytatásában a Nyíri út középvonala a III. Béla körútig, a III. Béla körút és folytatásában a Csalánosi út középvonala az 52-es útig, az 52-es út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.”
e) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Miskolc választókerülethez tartozó területének határvonala: A 26-os országút és folytatásában a Szentpéteri kapu középvonala a városhatáron való belépési ponttól az Arany János tér keleti oldalán haladva a Szeles utcáig, a Szeles utca középvonala a Szentpáli utcáig, a Szentpáli utca középvonala a Nagy Imre utcáig, a Nagy Imre utca középvonala a Kazinczy utcáig, a Kazinczy majd a Szemere utca középvonala az Arany János utcáig, az Arany János utca középvonala a Szinva patakig, a Szinva patak a Corvin utcáig, a Corvin utca középvonala a Görgey Artúr utcáig, a Görgey Artúr utca középvonala a Mindszent térig, a Mindszent tértől a Papszer utca középvonala a Mélyvölgy utcáig, a Mélyvölgy utca középvonala és folytatásában a Csáti sor középvonala a Petőfi sorig, a Petőfi sor középvonala a Horvát tetőig, a Horvát tető középvonala és folytatásában a Mendikás dűlő középvonala a Ruzsinszőlő utcáig, a Ruzsinszőlő utca középvonala a Csermőkei útig, a Csermőkei út középvonala a Miskolctapolcai útig, a Miskolctapolcai út középvonala a Benedekalja utcáig, a Benedekalja és folytatásában a Dr. Kalocsai Kálmán utca középvonala a dohány utcai drótkötélpályáig, a drótkötélpálya a fordulóig, a fordulótól a drótkötélpálya addigi nyomvonalának délnyugati irányú elméleti meghosszabbítása a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.”
f) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Miskolc választókerülethez tartozó területének határvonala: A 26-os országút és folytatásában a Szentpéteri kapu középvonala a városhatáron való belépési ponttól az Arany János tér keleti oldalán haladva a Szeles utcáig, a Szeles utca középvonala a Szentpáli utcáig, a Szentpáli utca középvonala a Nagy Imre utcáig, a Nagy Imre utca középvonala a Kazinczy utcáig, a Kazinczy majd a Szemere utca középvonala az Arany János utcáig, az Arany János utca középvonala a Szinva patakig, a Szinva patak a Corvin utcáig, a Corvin utca középvonala a Görgey Artúr utcáig, a Görgey Artúr utca középvonala a Mindszent térig, a Mindszent tértől a Papszer utca középvonala a Mélyvölgy utcáig, a Mélyvölgy utca középvonala és folytatásában a Csáti sor középvonala a Petőfi sorig, a Petőfi sor középvonala a Horvát tetőig, a Horvát tető középvonala és folytatásában a Mendikás dűlő középvonala a Ruzsinszőlő utcáig, a Ruzsinszőlő utca középvonala a Csermőkei útig, a Csermőkei út középvonala a Miskolctapolcai útig, a Miskolctapolcai út középvonala a Benedekalja utcáig, a Benedekalja és folytatásában a Dr. Kalocsai Kálmán utca középvonala a dohány utcai drótkötélpályáig, a drótkötélpálya a fordulóig, a fordulótól a drótkötélpálya addigi nyomvonalának délnyugati irányú elméleti meghosszabbítása a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
g) a Csongrád megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Szeged választókerülethez tartozó területének határvonala: A Sándorfalvi út középvonala a városhatáron belépési ponttól az algyői vasútvonalig, a vasútvonal az Izabella hídig, az Izabella híd középvonala a Kossuth Lajos sugárútig, a Kossuth Lajos sugárút középvonala a Széchenyi téren keresztül egyenes vonalban a Vörösmarty utcáig, a Vörösmarty utca középvonala a Stefániáig, a Stefánia középvonala a Belvárosi hídig, a Belvárosi híd középvonala a híd közepéig, a Tisza középvonala folyásiránnyal szemben a Maros tiszai torkolatáig, a Maros középvonala a városhatárig, a városhatár vonala déli irányban a Kamara-töltésig, a Kamara-töltés az újszeged-makói vasútvonalig, a vasútvonal déli irányban az Újszentiváni útig, az Újszentiváni út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.”
h) a Csongrád megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Szeged választókerülethez tartozó területének határvonala: A Sándorfalvi út középvonala a városhatáron belépési ponttól az algyői vasútvonalig, a vasútvonal az Izabella hídig, az Izabella híd középvonala a Kossuth Lajos sugárútig, a Kossuth Lajos sugárút középvonala a Széchenyi téren keresztül egyenes vonalban a Vörösmarty utcáig, a Vörösmarty utca középvonala a Stefániáig, a Stefánia középvonala a Belvárosi hídig, a Belvárosi híd középvonala a híd közepéig, a Tisza középvonala folyásiránnyal szemben a Maros tiszai torkolatáig, a Maros középvonala a városhatárig, a városhatár vonala déli irányban a Kamara-töltésig, a Kamara-töltés az újszeged-makói vasútvonalig, a vasútvonal déli irányban az Újszentiváni útig, az Újszentiváni út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
i) a Fejér megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
„Székesfehérvár választókerülethez tartozó területének határvonala: A 81-es országút középvonala a városhatáron való belépési ponttól a Szent Flórián körút és Móri út kereszteződéséig, a kereszteződéstől előbb a 7-es, majd a körforgalomtól 7–8-as út közös szakaszának középvonala a Mór felé vezető vasútvonalig, a vasútvonal a székesfehérvári vasútállomás felé a Balatoni útig, a Balatoni út középvonala a Horvát István utcáig, a Horvát István utca középvonala a Széchenyi utcáig, a Széchenyi utca középvonala a vasútvonalig, a vasútvonal a börgönd–sárbogárd elágazásig, az elágazástól a Seregélyes felé haladó vasútvonal a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.”
j) a Fejér megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. Székesfehérvár választókerülethez tartozó területének határvonala: A 81-es országút középvonala a városhatáron való belépési ponttól a Szent Flórián körút és Móri út kereszteződéséig, a kereszteződéstől előbb a 7-es, majd a körforgalomtól 7–8-as út közös szakaszának középvonala a Mór felé vezető vasútvonalig, a vasútvonal a székesfehérvári vasútállomás felé a Balatoni útig, a Balatoni út középvonala a Horvát István utcáig, a Horvát István utca középvonala a Széchenyi utcáig, a Széchenyi utca középvonala a vasútvonalig, a vasútvonal a börgönd–sárbogárd elágazásig, az elágazástól a Seregélyes felé haladó vasútvonal a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
k) a Győr-Moson-Sopron 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Győr választókerülethez tartozó területének határvonala: Hegyeshalom felől az M1-es autópálya középvonala a városhatáron való belépési ponttól a 83-as útig, a 83-as út középvonala a 821. sz. főútig, a 821. sz. főút középvonala a Lajta utcáig, a Lajta utca középvonala az Ikva utcáig, az Ikva utca középvonala a Mónus Illés utcáig, a Mónus Illés utca és folytatásában a Magyar utca középvonala, majd a Földes Gábor utca középvonala az Ifjúság körútig, az Ifjúság körút középvonala a Szigethy Attila útig, a Szigethy Attila út középvonala a Fehérvári útig, a Fehérvári út középvonala az Erfurti útig, az Erfurti út középvonala a Szőnyi Márton utcáig, a Szőnyi Márton utca középvonala a Zöld utcáig, a Zöld utca középvonala a Somogyi Imre utcáig, a Somogyi Imre utca középvonala a József Attila utcáig, a József Attila utca középvonala a Fehérvári útig, a Fehérvári út és folytatásában a Külső Fehérvári út középvonala a 81-es számú útig, a 81-es számú út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.”
l) a Győr-Moson-Sopron 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Győr választókerülethez tartozó területének határvonala: Hegyeshalom felől az M1-es autópálya középvonala a városhatáron való belépési ponttól a 83-as útig, a 83-as út középvonala a 821. sz. főútig, a 821. sz. főút középvonala a Lajta utcáig, a Lajta utca középvonala az Ikva utcáig, az Ikva utca középvonala a Mónus Illés utcáig, a Mónus Illés utca és folytatásában a Magyar utca középvonala, majd a Földes Gábor utca középvonala az Ifjúság körútig, az Ifjúság körút középvonala a Szigethy Attila útig, a Szigethy Attila út középvonala a Fehérvári útig, a Fehérvári út középvonala az Erfurti útig, az Erfurti út középvonala a Szőnyi Márton utcáig, a Szőnyi Márton utca középvonala a Zöld utcáig, a Zöld utca középvonala a Somogyi Imre utcáig, a Somogyi Imre utca középvonala a József Attila utcáig, a József Attila utca középvonala a Fehérvári útig, a Fehérvári út és folytatásában a Külső Fehérvári út középvonala a 81-es számú útig, a 81-es számú út középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
m) a Hajdú-Bihar megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
„Debrecen választókerülethez tartozó területének határvonala: Nyíregyháza felől a 4-es főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól és folytatásában a Kassai út (minden házszám) az Árpád térig, az Árpád tér (26-os házszámtól a házszámozás végéig), a Csapó utca páros oldala, a Piac utca (2-től 14-es házszámig) és a Kossuth tér (minden házszám), a Hatvan utca páratlan oldala, a Segner János tér (minden házszám), a Kishegyesi út páratlan oldala a Tócó csatornáig, a Tócó csatorna déli irányban a 4-es főútig, a 4-es főút középvonala a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
n) a Hajdú-Bihar megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:
„Debrecen választókerülethez tartozó területének határvonala: Budapest felől a 4-es főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól a Tócó csatornáig, a Tócó csatorna északi irányban a Kishegyesi útig, a Kishegyesi út páros oldala a Segner János térig, a Segner János tér (házszám nélkül), a Hatvan utca páros oldala, a Piac utca (1-től a 11-es házszámig), a Csapó utca páratlan oldala, a Rakovszky Dániel utca (1-től a 25-ös házszámig) az Ótemető utcáig, az Ótemető utca páratlan oldala a vasútvonalig, a vasútvonal dél felé a Faraktár utcáig, a Faraktár utca páratlan oldala a vasútvonaltól a Komáromi Csipkés György térig, a Komáromi Csipkés György tér déli oldala a Vámospércsi útig, a Vámospércsi út páratlan oldala a Panoráma útig, a Panoráma út északi irányban a 4908-as jelű útig, a 4908-as jelű út északkeleti irányban a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig.”
o) a Hajdú-Bihar megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerület területére vonatkozó rendelkezések 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Debrecen választókerülethez tartozó területének határvonala: Nyíregyháza felől a 4-es főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól és folytatásában a Kassai út (házszám nélkül) az Árpád térig, az Árpád tér (1-től 25-ös házszámig), a Rakovszky Dániel utca páros oldala az Ótemető utcáig, az Ótemető utca páros oldala a vasútvonalig, a vasútvonal dél felé a Faraktár utcáig, a Faraktár utca páros oldala a vasútvonaltól a Komáromi Csipkés György térig, a Komáromi Csipkés György tér északi oldala a Vámospércsi útig, a Vámospércsi út páros oldala a Panoráma útig, a Panoráma út északi irányban a 4908-as jelű útig, a 4908-as jelű út északkeleti irányban a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával ellentétes irányban a kiindulási pontig.”
366. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.”
367. § Hatályát veszti
a) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény,
b) az EPvjt. 5. § (3) bekezdése,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 9/A. §-ában a „magyar állampolgár,” szövegrész,
d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 57. §-a, 98. § (1) bekezdésének második mondata, valamint (2) bekezdése,
e) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 55. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata.
A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása tartalmazza:
a) az országgyűlési egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó települések nevét, valamint azon települések esetében, amelyek több egyéni választókerületre oszlanak, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,
b) a tízezernél több lakosú településeken a helyi önkormányzati egyéni választókerületek sorszámát, a választókerületbe tartozó választópolgárok számát, a választókerületbe tartozó szavazókörök sorszámát,
c) településenként az egyes szavazókörök sorszámát, a szavazókörbe tartozó címeket, a szavazókörbe tartozó választópolgárok számát, a szavazókör szavazóhelyiségének címét,
d) a 78. § szerint kijelölt szavazókör megjelölését,
e) a nemzetiségi szavazókör szavazóhelyiségének címét,
f) a 281. § (1) bekezdése szerinti szavazatleadó hely címét,
g) a szavazóhelyiség akadálymentességére vonatkozó információt,
h) a szavazókörök és választókerületek térképes megjelenítését,
i) annak megjelölését, hogy – a legutóbbi népszámlálásnak a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint – a településen melyik nemzetiséghez tartozó személyek száma éri el a harminc főt.
A központi névjegyzék tartalmazza
a) a választópolgár nevét, születési nevét,
b) a választópolgár személyi azonosítóját,
c) a választópolgár magyarországi lakóhelyének és tartózkodási helyének címét,
d) a választópolgár anyja nevét,
e) a választópolgár születési helyét és idejét,
f) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében továbbá a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,
g) annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható,
h) annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján,
i) az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében továbbá
ia) állampolgárságát,
ib) ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,
j) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében annak megjelölését, hogy a választópolgár
ja) mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben,
jb) nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e,
k) annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, a 88. § szerinti segítséget igényel,
l) a 89. § szerinti nyilatkozat tartalmát,
m) a választópolgárnak a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett, ennek hiányában a 92. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentett értesítési címét,
n) a választókerület és a szavazókör megjelölését,
o) a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vételének, illetve a 97. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény központi névjegyzékben történt rögzítésének dátumát.
A szavazóköri névjegyzék tartalmazza
a) a választás megnevezését,
b) a szavazás napját,
