(5) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék vagy jövedéki termékek beszerzése során.
(6) Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése – ha annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása – között 2 év eltelt.”
(8) A Jöt. a következő 128/F. §-sal egészül ki:
„128/F. § Ha az e törvény szerint kiadott, érvényes engedélyű korábbi engedélyes a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdése szerinti jogelőd pályavasúti társaságnak, a későbbi engedélyes pedig a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/A. § (2) bekezdése szerinti jogutód pályavasúti társaságnak minősül, akkor a későbbi engedélyes a korábbi engedélyes e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódnak minősül és az e törvény szerinti engedély módosítását kell kérni.”
(9) A Jöt.
1. 7. § 37/E. pontjában az „52. § (2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „52. § (2) bekezdés f) pontja”,
2. 33. § b) pontjában az „az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvénynek”
szöveg lép.
54. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót (a továbbiakban együtt: foglalkoztató) – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint elkészített állapotfelmérés alapján – határozatban mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
a) a különösen nehéz fizikai munka,
b) a különösen terhelő klíma,
c) az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
d) a fokozott pszichés megterhelés,
e) a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását – a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó által biztosított munkafeltételekre és munkakörülményekre tekintettel – nem indokolja. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés kezdő időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja.
(2) A foglalkoztatónak az állapotfelmérést a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségekkel együtt, de legkésőbb 2014. december 31-éig el kell végeznie, és az elkészítést követő tizenöt napon belül meg kell küldenie a hatóságnak.
(3) A foglalkoztató az állapotfelmérés benyújtásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a hatóságot
a) a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosítottak nevéről (családi és utónév, valamint születési név) és lakóhelyéről, tartózkodási helyéről,
b) a 356. § (1) bekezdése szerinti szakszervezet nevéről, székhelyéről és a szakszervezet képviselőjének nevéről.”
55. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha)
„b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év”
[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];
(2) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek]
„jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év;”
(3) Az Áfa tv. 87. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)
„c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem lenne levonható.”
(4) Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:
c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek]
„cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év,”
(5) Az Áfa tv. 259. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„7. építési telek: az olyan
a) telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
b) telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.”
(6) Az Áfa tv. 259. § 18. pontjában a „(telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített” szövegrészek helyébe a „(telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített” szöveg lép.
56. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított jövedelemadót legfeljebb annak mértékéig csökkenti az üzleti évre (adóévre) bányajáradék címén fizetett (fizetendő) összeg, legfeljebb azonban 1,5 milliárd forint.”
(2) A Távhő tv. 10. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában)
„11. közszolgáltató:
11.1. a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató,
11.2. a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató,
11.3. a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző közszolgáltató.”
57. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„e) az Art. 7. számú melléklet 18. pontja szerinti szervet,”
(2) A NAV tv. 81. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„g) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartó szervet,”
(3) A NAV tv. 81. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„i) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet,
j) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. és 5. pontjaiban meghatározott kapcsolattartó irodát és kapcsolattartó szervet.”
58. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény 10/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény 43. §-ával megállapított 2. § h) pontját 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.”
59. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 458. § (1) bekezdés b) pontjában az „annak tartama” szövegrész helyébe az „a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása” szöveg lép.
60. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a következő 21. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„19. kedvezményezett foglalkoztatott:
a) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a és 462/D. §-a szerinti személy; és
b) az Eat. 461. §-a és 462/B. § (3) bekezdése szerinti személy;
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint és a foglalkoztatás harmadik évében a 19. pont a) alpontja szerinti foglalkoztatott esetében – az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével – személyenként 50 ezer forint.
A kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben 100 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető;
21. részmunkaidős foglalkoztatás: az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
(2) A Katv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.”
(3) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
„e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét.”
(4) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik.”
(5) A Katv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti választás állami adóhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.”
(6) A Katv. 20. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A kisvállalati adó alanya az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. Amennyiben az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt megszerzett, kifizetett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül, a pénzforgalmi szemléletű eredmény a könyvekből történő kivezetés adóévében csökkenthető – a kisvállalati adóalanyiság adóévét megelőző adóévben meghatározott – a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya e bekezdés alapján a pénzforgalmi szemléletű eredményt még nem csökkentette.”
(7) A Katv. 20. §-a a következő (17)–(20) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóéve zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóév zárókészlet állományának értékét, a különbözet összege csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
(18) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt teljesített, időbelileg elhatárolt pénzeszköz kifizetést, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
c) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt beszerzett, kifizetett év végén kimutatott készlet értékét.
(19) A társasági adóalanyiságot megelőzően a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű eredmény megállapítása során csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt befolyt bevétel elhatárolt összegét, amely nem a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozik,
b) a kisvállalati adóalanyiság időszakára vonatkozó, időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét.
(20) A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó.”
(8) A Katv. 27. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit – a 28. §-ban meghatározott eltéréssel – alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévekben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti.”
(9) A Katv. 28. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az adózó 27. § szerinti jogutód nélküli megszűnése esetén a bevallás benyújtásának határideje a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.”
(10) A Katv. a következő VI. fejezettel egészül ki:
„VI. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
31. § E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 28. § (10) bekezdésének rendelkezéseit azon adózó alkalmazza, amelynek e törvény szerinti adóalanyisága 2013. január 1-jén vagy ezt követően jön létre.”
(11) A Katv.
a) 20. § (1) bekezdésében a „(2)–(16) bekezdésre” szövegrész helyébe a „(2)–(19) bekezdésre” szöveg;
b) 20. § (2) bekezdésében a „(4)–(16) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4)–(19) bekezdés” szöveg;
c) 23. § (5) bekezdésében a „(4)–(16) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(4)–(19) bekezdésében” szöveg;
d) 28. § (8) bekezdésében a „tárgyi eszköz” szövegrész helyébe a „tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is)” szöveg
lép.
61. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. korlátozott rendeltetésű fizetési számla: a Pft. 21. § (2) bekezdése, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/B. §-a alapján lekötött pénzösszeg, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény, a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény hatálya alá tartozó számlák, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 81. § (1) bekezdésében meghatározott számlák és az azokkal összefüggésben vezetett elosztási számlák, a Kormány rendelete szerinti fedezetkezelői számlák, a letéti típusú számlák, valamint az online elszámolóházak fizetésközvetítésre fenntartott fizetési számlája;”
(2) A Pti. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának, vagy a kedvezményezettnek rendelkezésére bocsátja, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő által fizetőeszköz útján történő eladás esetén a pénzeszköz eladásának napja, jutalék- és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, kölcsöntörlesztés esetén az ügyfél fizetési számlája megterhelésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;”
(3) A Pti. 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)
„c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt, ennek hiányában a kedvezményezett részére fizetett összeg,”
62. § Hatályát veszti az Szjtv. 6. § (2) bekezdése és 38. § (2) bekezdés h) pontja.
63. § Hatályát veszti az Szja tv. 50. § (4) bekezdésében az „és nem áll munkaviszonyban” szövegrész.
64. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a) 28. § (1) bekezdés a) pontjában az „a gyermeknevelési támogatás,” szövegrész,
b) 29. § (4) bekezdés a) pontjában az „a gyermeknevelési támogatás,” szövegrész,
c) 31. § (4) bekezdés a) pontjában az „ – átalányadózónak nem minősülő –” szövegrész.
65. § Hatályát veszti az Art.
a) V. Fejezete,
b) 176/A. §-a,
c) 181. § (1) bekezdésében a „181/A. §-a,” szövegrész,
d) 181. § (2) és (3) bekezdése,
e) a „Közösségi adatszolgáltatás” alcíme és a 181/A. §-a,
f) 11. számú melléklete.
66. § Hatályát veszti a Jöt. 38. § (2) bekezdésében a „– a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.26. alponttal egészül ki:
[Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.26. a szakiskolai és szakközépiskolai képzésbe történő bekapcsolódást célzó, a társadalmi felzárkózást elősegítő „Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós forrás terhére adományozott tanulói ösztöndíj.”
2. Az Szja tv. 1. melléklet 6. pontja a következő 6.10. alponttal egészül ki:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.10. az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.15. az a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmény, amely után a kifizető a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatásban részesül;”
1. A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„12. az adóévben szponzori vagy támogatási szerződés keretében nyújtott, a 22/C. § (3a)–(3b) bekezdés szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;”
1. Az Art. 7. számú melléklete a következő 18. ponttal egészül ki:
„18. Az állami adóhatóság kormányrendeletben kijelölt szerve a kifizetőtől, illetve az ezzel összefüggésben adatot szolgáltató más személytől beérkező adóadatot a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságának az adóévet követő év június 20. napjáig továbbítja.”
