1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)
„e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét.”
2. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve törvényben meghatározott]
„h) a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
i) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifzetések összege”
(tarthatók nyilván.)
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96/A. § A társadalombiztosítási egyéni számla természetes személyenként tartalmazza
a) a biztosított természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint
b) a biztosított után a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó, az állami adóhatóságtól átvett adatokat.”
(3) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/K. §-sal egészül ki:
„102/K. § (1) A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony keretében továbbfoglalkoztatott, öregségi nyugdíjban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy öregségi nyugdíját - ha közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennáll - a 83/C. § szerint 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.”
3. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
a) 4. § (2) bekezdés zsk) pontjában a „tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására” szövegrész helyébe a „tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására” szöveg,
b) 24. § (19) bekezdésében a „tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra” szövegrész helyébe a „tagi számláján történő jóváírásra, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartásra” szöveg, a „lévő egyéni számláján kell jóváírni” szövegrész helyébe a „kell nyilvántartani” szöveg,
c) 83. § (7) bekezdésében és 84. § (4) bekezdésében a „tagi számláján vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására” szövegrész helyébe a „tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására” szöveg
lép.
4. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) „Egészségügyi szolgáltatók” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 292/B. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben
a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 292/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap,
b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.”
5. § Az Ebtv. a következő 83/C. §-sal egészül ki:
„83/C. § E törvény 9/A. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
6. § Az Ebtv. 32. § (6) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe az „a Ptk.” szöveg lép.
7. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 141. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állam felelőssége körében az egészségügyi szakellátások tekintetében az állam kötelezettségét képezi
a) a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása,
b) az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbeteg-szakellátásról való - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti - gondoskodás,
c) az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként a 152. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség alapján és a nem állami, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatónak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szakellátási feladata alapján el nem látott fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásának biztosítása.”
8. § (1) Az Eütv. 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének részeként gondoskodik
a) a tulajdonában, illetve fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről,
b) a 2013. április 28-án tulajdonában, illetve fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján - megállapított közfinanszírozott szakellátási feladatok ellátásáról,
c) a tulajdonában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján a helyi önkormányzat rendelkezési joga alá tartozó szakellátási kapacitással ellátandó - közfinanszírozott egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról.”
(2) Az Eütv. 152. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A helyi önkormányzat (3) bekezdés szerinti vagyona a (3) bekezdés szerinti intézményműködtetési kötelezettség keretében ellátandó egészségügyi szakellátási feladat teljesítését szolgálja.”
9. § Az Eütv. 155. § (5) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az alábbi eljárások vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter jár el - a fenntartó javaslatának és véleményének figyelembevételével - a fenntartói jogkör gyakorlójaként:]
„l) az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatóját érintő fejlesztési célú pályázathoz szükséges fenntartói nyilatkozat megtétele.”
10. § Az Eütv. a következő 244/E. §-sal egészül ki:
„244/E. § A 2013. április 28-án hatályos 244/D. § (5) bekezdés alapján meghozott döntések - a 244/D. § hatályon kívül helyezésére tekintettel - nem kerülnek alkalmazásra és a döntési kötelezettség teljesítésének elmulasztása jogkövetkezményekkel nem jár.”
11. § (1) Hatályát veszti az Eütv.
a) 141. § (3) bekezdés l) pontja,
b) 244/D. §-a.
(2) Az Eütv. 3. § w) pont wa) alpontjában a „felügyeleti szervként” szövegrész helyébe az „irányító szervként” szöveg lép.
12. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Jövedelemkiegészítés közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel
16/A. § Ezen alcím alkalmazásában:
a) pénzellátás: az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, valamint más olyan ellátás, amelyet az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani,
b) jövedelemkiegészítés: az e törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szüneteltetésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatás,
c) munkáltató: költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató munkáltató.
16/B. § (1) Azt a közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót, akinek a megállapított pénzellátása folyósítását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a alapján szüneteltetik - ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a szerinti szüneteltetést is -, a munkáltató - általa meghatározott összegű - jövedelemkiegészítésben részesítheti, a (2)-(7) bekezdésben foglalt feltételek, valamint kormányrendeletben meghatározott eljárásrend szerint és jóváhagyás birtokában.
(2) A munkáltató által meghatározott jövedelemkiegészítésnek az egészségügyi dolgozót megillető, a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított (a továbbiakban: nettó) mértéke nem lehet magasabb az egészségügyi dolgozót a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony fennállása miatt történő szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél.
(3) Ha az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatóval is közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a jövedelemkiegészítés
a) teljes munkaidős foglalkoztatás esetén csak egy jogviszonyra tekintettel,
b) több részmunkaidős jogviszony fennállása esetén együttesen legfeljebb a (2) bekezdés szerinti nettó mértékig
folyósítható.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozók természetes személyazonosító adatait és alapnyilvántartási számát a jövedelemkiegészítésre való jogosultság megszűnésétől számított 3 évig kezeli.
(5) Az egészségügyi dolgozó nem jogosult jövedelemkiegészítésre a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A jövedelemkiegészítés emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a továbbfoglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. Nem jár jövedelemkiegészítés a felmentési időnek arra a részére, amely időtartam vonatkozásában az egészségügyi dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól mentesítették.
(6) A jövedelemkiegészítés a foglalkoztatottat a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyára irányadó törvényben foglalt illetményrendszeren kívül illeti meg, különösen az alábbiakra tekintettel:
a) a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, az illetményen alapuló egyéb bérelemek, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni,
b) a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása, valamint az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszer alkalmazása szempontjából nem kell az illetmény részének tekinteni, és
c) nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.
(7) Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet nyugdíjjárulékot.
16/C. § (1) Ha a jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és nyugdíját nem a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján folyósították tovább, a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a Tny. 83/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy nyugdíj és nyugellátás alatt jövedelemkiegészítést kell érteni.
(2) A jövedelemkiegészítésben részesülő egészségügyi dolgozó tizenöt napon belül köteles bejelenteni a munkáltatójának minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a jövedelemkiegészítésre való jogosultságát vagy a jövedelemkiegészítés folyósítását érinti, ideértve a Tny. 83/B. §-a szerinti éves keretösszeg elérését is. A munkáltató a Tny. 83/B. §-ában foglaltakat a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is érvényesíti, ha az ehhez szükséges adatok rendelkezésére állnak.
16/D. § (1) A munkáltató a 16/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozó részére juttatható jövedelemkiegészítés biztosítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint támogatást igényelhet.
(2) Az igényelhető támogatás havi mértéke a munkáltató alkalmazásában álló, a 16/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi dolgozókat a pénzellátás szüneteltetése hiányában egyébként megillető ellátási összegnek - a 16/B. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a munkaadót és a munkavállalót terhelő adókkal és járulékokkal megnövelt együttes havi összege.
(3) A jövedelemkiegészítés szüneteltetésének időtartamára a támogatás a szüneteltetéssel érintett egészségügyi dolgozóra tekintettel nem vehető igénybe.
(4) A támogatás kizárólag jövedelemkiegészítésre használható fel, a támogatás fel nem használt részével a munkáltató kormányrendeletben foglaltak szerint elszámol, és azt visszafizeti.”
13. § Az Eütev. 28. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy)
„c) a jövedelemkiegészítés juttatásának szabályait, a jövedelemkiegészítés juttatásával összefüggő támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, a támogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait”
(rendeletben meghatározza.)
14. § Az Eütev. a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 16/A-16/D. § hatálya alá tartozó munkáltató a Módtv3. hatálybalépését követő 15 napon belül, írásban tájékoztatja az érintett foglalkoztatottakat a jövedelemkiegészítés juttathatóságának lehetőségéről.”
15. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a gyógyszerek vagy azok kiindulási anyagaként felhasznált hatóanyagok és segédanyagok gyártóhelyeinek vagy a gyógyszer-nagykereskedők létesítményeinek helyszíni ellenőrzése során, mintavétel vagy ellenőrzés tárgyával kapcsolatos dokumentumok megvizsgálása eredményeként megállapítást nyer, hogy az ellenőrzött szerv nem tartja be a jogszabályi előírásokat, a helyes gyártási gyakorlat vagy a helyes forgalmazási gyakorlat uniós jogi aktusokban előírt elveit és iránymutatásait, a szükséges intézkedések megtétele mellett a megállapításokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megküldi az Európai Gyógyszerügynökségnek.”
16. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az e törvény hatálybalépésekor hatályos 1. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„1. Általános rendelkezések”
17. § (1) Az Eftv. 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az a fenntartó,
ca) akinek a fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára a szakellátási kapacitás határozattal megállapításra kerül, illetve
cb) aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadja a feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója számára, ha az 1/A. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése a 2. § (1) bekezdése szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés alapján történik;”
(2) Az Eftv. 1. § (2) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„r) szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog: adott szakellátási kapacitás, illetve a hozzá tartozó ellátási terület tekintetében az 5. §, az 5/B. §, a 7. § és a 10. § szerinti eljárásokban a fenntartó számára megállapított jogkör gyakorlása;
s) kapacitás-nyilvántartás: a szakellátási kapacitásokról és a hozzátartozó ellátási területekről, valamint a tartalékkapacitásokról az 5/A. § (7)-(8) bekezdése alapján vezetett közhiteles nyilvántartás.”
18. § Az Eftv. a következő alcímmel egészül ki:
„2. Az egészségügyi szakellátás végzésére kötelezettek köre, a kötelezettség tartalma, a kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazandó szabályok
1/A. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervek közül
a) a helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét,
b) az állam az egészségügyi szakellátási kötelezettségét,
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó szerv az egészségügyi szakellátási feladatát
a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kapacitás-nyilvántartásban meghatározott kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a nyilvántartásban szereplő ellátási területen, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a 2013. április 28-án lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően teljesíti.
(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét, illetve az egészségügyi szakellátási feladatát nem teljesíti, ideiglenesen az állam - a (3)-(10) bekezdésben és az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltak szerint - gondoskodik az egészségügyi szakellátási felelőssége alapján az adott szakellátási feladat ellátásáról.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben
a) az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség nem teljesítését a kötelezett helyi önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerinti döntésén alapuló nyilatkozattal,
b) az egészségügyi szakellátási feladat nem teljesítését az (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nevében a nyilatkozattételre jogosult személy
jelentheti be az egészségügyi államigazgatási szervnél, azzal, hogy a bejelentésben az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a szakellátási feladat nem teljesítésének okát meg kell nevezni.
(4) A (2) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi államigazgatási szerv a folyamatos ellátás biztosítása érdekében határozattal
a) felhívja az (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó szervet, hogy gondoskodjon a tulajdonában, illetve fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatónál a jogszabályban előírt működési feltételeknek legkésőbb a (11) bekezdésben meghatározott időponttól történő biztosításáról, ha a (3) bekezdés szerinti bejelentés az egészségügyi szolgáltatás végzésének feltételeként az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt tárgyi, illetve személyi feltételek hiányán alapul, vagy
b) kijelöli azt az egészségügyi szolgáltatót, amely ideiglenesen részben vagy egészben ellátja a tárgybeli szakellátási feladatokat, vagy
c) elrendeli, hogy a feladatot részben vagy egészben az átmeneti időszak alatt is az önkormányzat tulajdonában, illetve fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató lássa el, ha az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladatot ez az egészségügyi szolgáltató végezte a (3) bekezdés szerinti bejelentés előtt is,
azzal, hogy az a)-c) pontban meghatározott egyes intézkedések egyidejűleg együtt is alkalmazhatóak.
(5) A (2) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi államigazgatási szerv a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a (4) bekezdés szerinti intézkedések mellett határozattal elrendelheti az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét nem teljesítő önkormányzat tulajdonában lévő, az intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladathoz használt vagyonelemeknek a (4) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti szolgáltató számára történő ingyenes használatba adását.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben több egészségügyi szolgáltató is kijelölhető. Az egészségbiztosító az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a kijelölés időtartamára határozott idejű finanszírozási szerződést köt a kijelölt szolgáltatókkal, illetve módosítja a kijelölt szolgáltatók hatályos finanszírozási szerződését az átmeneti időszak alatt általuk ellátandó feladatra tekintettel. A kijelölt szolgáltatók által az átmeneti időszak alatt végzett feladat finanszírozására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben ideiglenesen
a) az egészségügyi szolgáltató feletti - az Eütv.-ben meghatározott - szakmai fenntartói jogköröket a Kormány által kijelölt szerv,
b) az egészségügyi szolgáltató feletti fenntartói jogkörök közül az a) pont alá nem tartozókat az egészségügyi szolgáltató fenntartója a Kormány által kijelölt szerv egyetértésével
gyakorolja.
(8) Az önkormányzati vagyon ingyenes használatba adása az (5) bekezdés alapján akkor rendelhető el, ha az egészségügyi szakellátás folyamatos hozzáférésének biztosítása másképpen nem oldható meg. Ha az (5) bekezdés szerinti intézkedésre sor kerül, az önkormányzat biztosítja az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége keretében ellátandó egészségügyi szakellátási feladat teljesítését szolgáló vagyonának az ingyenes használatát.
(9) Amennyiben a (4) bekezdés b) pontja alapján nem jelölhető ki olyan szolgáltató, amely - az (5) bekezdés szerinti határozaton alapuló ingyenes vagyonhasználati lehetőség figyelembevételével - rendelkezik a szakellátási feladat ideiglenes ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel és a (4) bekezdés c) pontja sem alkalmazható, a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályok szerint kell - az Eütv.-ben meghatározottak szerint - eljárni, ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(10) A (4) és az (5) bekezdés alapján hozott határozatok ellen fellebbezésnek és a határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban a határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye.
(11) Ha a szakellátási feladatnak az állam által - a (2) bekezdés alapján - történő átvételét követő 3. hónap utolsó napját követően
a) az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó szerv az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségét a c) pont alá nem tartozó egyéb okból továbbra sem tudja teljesíteni,
b) a c) pont alá nem tartozó egyéb okból az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szerv nem látja el, illetve korábbi nyilatkozata alapján nem fogja ellátni az egészségügyi szakellátási feladatát, vagy
c) az (1) bekezdés a), illetve c) pontja alá tartozó szerv tulajdonában, illetve fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatónál a jogszabályban előírt működési feltételek továbbra sem teljesülnek
a feladatról - a (12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 4. hónap első napjától véglegesen az állam gondoskodik azzal, hogy a szakellátási feladat egyidejűleg az állam egészségügyi szakellátási kötelezettségének részévé válik és a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége, illetve az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szerv szakellátási feladat ellátására irányuló kötelezettsége megszűnik.
(12) A (2) bekezdés alapján az ideiglenes állami gondoskodás, a (11) bekezdés alapján pedig az állam szakellátási kötelezettségének részévé válik valamennyi olyan közfinanszírozott szakellátási feladat, amire az érintett helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettsége kiterjedt, illetve az (1) bekezdés c) pontja alá tartozó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv érintett egészségügyi szolgáltatója ellátott.
1/B. § (1) A szakellátási feladatnak az 1/A. § (11) bekezdés alapján történő állami egészségügyi szakellátási kötelezettség részévé válásának időpontjában (a továbbiakban: átvétel időpontja) e törvény erejénél fogva - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerint - az államra száll
a) a helyi önkormányzat tulajdonában, illetve fenntartásában lévő, az 1/A. § (11) bekezdése alapján állami szakellátási kötelezettség részévé váló feladatot (a továbbiakban: átvett feladat) ellátó egészségügyi intézmény, és
b) a helyi önkormányzatnak az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódó valamennyi ingón és ingatlanon fennálló tulajdonjoga és - a szellemi tulajdonjogok kivételével - a helyi önkormányzatot megillető olyan vagyoni értékű jog, amely az átvett feladat ellátásához szükséges, illetve közvetlenül azt szolgálja, és nevesítetten a feladathoz, valamint az a) pont szerinti intézményhez kapcsolódik.
(2) Az átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva az államra száll az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában megállapodás alapján közreműködő, a helyi önkormányzat vagy az átvett intézmény által alapított közalapítvány, alapítvány alapítói joga. A helyi önkormányzat vagy az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézmény által más alapítóval közösen alapított, az átvett feladat ellátását végző vagy az átvett feladat ellátásában közreműködő alapítvány vagy közalapítvány esetén kizárólag a helyi önkormányzatot vagy az átvett intézményt megillető alapítói jog száll az államra.
(3) Az önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben az átvétel időpontjában szereplő nyilvántartási értékkel.
(4) Az átvett feladattal összefüggésben állami tulajdonba kerülő ingatlan tekintetében a tulajdonjog bejegyzésére a Kormány által kijelölt szerv kérelmére, az átadás-átvételről a Kormány rendeletében meghatározott módon elkészített jegyzőkönyv alapján díj- és illetékmentes eljárás keretében kerül sor.
(5) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került vagyon tekintetében az átvétel időpontjától a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.
(6) A GYEMSZI az (5) bekezdés szerinti intézkedései során az államháztartásról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a végrehajtási rendelete szerint jár el azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartási bejegyzést követően - a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3)-(3a) bekezdésében meghatározott kivétellel - önállóan jogosult a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb módon történő hasznosítására.
1/C. § (1) Az egészségügyi intézményt az állam az egészségügyi intézmény kötelezettségvállalásai alapján keletkezett fizetési kötelezettségekkel együtt veszi át.
(2) Az átvett feladathoz kapcsolódó, a helyi önkormányzat által vállalt fizetési kötelezettségből eredő szállítói tartozások fedezetére a helyi önkormányzat az átvétel időpontjának évére vonatkozó költségvetési rendeletében elkülönített időarányos forrást az átvétel időpontját követő 30. napig átutalja a Kormány által kijelölt szerv fizetési számlájára.
1/D. § (1) Az állam átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzatnak az átvállalás időpontjában fennálló azon adósságát és annak járulékait, amely Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelő - kölcsönjogviszonyon, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapíron (kötvényen) alapuló - tartozásokat foglalja magában, és kifejezetten és nevesítetten az átvett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett.
(2) Az átvállalható adósság tőkeösszege nem haladhatja meg az átvétel időpontjában fennálló, (1) bekezdés szerinti adósság tőkeösszegének, valamint azon átvett vagyon értékét, amelyhez kifejezetten és nevesítetten kapcsolódóan keletkezett, és nem terjedhet ki folyószámlahitelre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adósság részét képező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében az állam az értékpapír lejárat előtti visszaváltásából eredő, a lejárt kölcsön- vagy hiteljogviszony esetén az abból származó fizetési kötelezettséget vállalja át és teljesíti. E fizetési kötelezettségét az állam - a hitelező beleegyezésével - a kötvénytulajdonostól történő, az adott értékpapírban foglalt pénzügyi kötelezettségek tekintetében azonos feltételekkel rendelkező hitel felvételével vagy állampapírok átadásával is kiválthatja.
(4) Az állam - az egészségügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előterjesztése és a Kormány döntése alapján - az egyedi állami kezességre vonatkozó szabályok szerint átvállalja az átvett intézményt az átvétel időpontját megelőző napon tulajdonló vagy fenntartó önkormányzat azon kezességvállalásait, amelyek az átvett vagyonhoz kapcsolódnak.
(5) Az állam nevében az (1) és (3) bekezdés szerinti adósságátvállalás, valamint a (4) bekezdés szerinti kezességvállalás során az államháztartásért felelős miniszter jár el az egészségügyért felelős miniszter megkeresése alapján. Megkeresésében az egészségügyért felelős miniszter nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról, és adatot szolgáltat az átvállalandó kötelezettségállományról. Az államháztartásért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter megkeresését és hiánytalan adatszolgáltatását követő 60 napon belül gondoskodik az adósság átvállalásáról akként, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt. útján megállapodást köt az önkormányzattal és hitelezőivel.
1/E. § (1) A helyi önkormányzat helyébe - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az átvett intézménnyel, illetve vagyonnal, és az átvett feladattal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében - az átvétel időpontjában - általános és egyetemes jogutódként az állam lép.
(2) A helyi önkormányzatok által önállóan alapított, valamint a helyi önkormányzatok által más alapítóval közösen alapított alapítványban, illetve közalapítványban a helyi önkormányzatot megillető alapítói jogok és kötelezettségek gyakorlására az átvétel időpontjától a Kormány által kijelölt szerv jogosult.
(3) Az államot mint jogutódot a helyi önkormányzatnak az átvett feladattal összefüggő jogai és kötelezettségei tekintetében bírósági, hatósági eljárásban, valamint harmadik személlyel szemben a Kormány által kijelölt szerv képviseli. A jogutódlásról a bíróság, hatóság a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül dönt.
(4) Az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézménnyel mint adóssal, kötelezettel szemben elrendelt bírósági és közigazgatási végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság, közigazgatási végrehajtás esetében a végrehajtást megindító hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv a Kormány által kijelölt szerv kérelmére - ha jogutódlásról korábban még nem döntöttek, a jogutódlás megállapításával együtt - egy alkalommal három hónapra felfüggeszti.
(5) Az átvett feladathoz kapcsolódó európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett helyi önkormányzat jogutódja a fejlesztéssel érintett egészségügyi intézmény. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett feladatot ellátó egészségügyi intézmény az átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.
(6) Az átadás-átvételi eljárásra vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
1/F. § (1) A tulajdonjog és a fenntartói jog e törvény szerinti átszállása nem érinti
a) az átvett intézmény, illetve a tulajdonosa vagy fenntartója által kötött közreműködői szerződés, egészségügyi ellátási szerződés és megállapodás, valamint az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződés érvényességét,
b) az átvett intézmény finanszírozási szerződésének érvényességét.
(2) Az az egészségügyi szolgáltató, amely e törvény alapján nem kerül az állam által átvételre, viszont az átvett feladat ellátásához az állam tulajdonába került vagyont használ, a szakellátási feladat ellátásához kapcsolódó határozatok, egészségügyi ellátási szerződések, megállapodások és vagyonkezelési szerződések alapján a szakellátási feladatot az e törvény alapján megállapított szakellátási kapacitás erejéig a határozatban, szerződésben, illetve a megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átvétel időpontját követően is ellátja.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti szerződést, illetve megállapodást a Kormány által kijelölt szerv - legalább 60 napos felmondási idővel - az átvétel időpontját követő hat hónapon belül felmondhatja az azokban meghatározott feltételektől és a 2/E. § (1) bekezdésétől eltérően.
1/G. § (1) A tulajdonjog és fenntartói jog e törvény szerinti átszállása nem érinti az átvett intézmény által alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát, munkaviszonyát, illetve az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégzésre irányuló jogviszonyát.
(2) Az átvett feladatra vonatkozóan a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) az álláshelyével együtt a Kormány által kijelölt szerv állományába kerül át, ha azt a foglalkoztató helyi önkormányzat a kijelölt szerv részére felajánlja és a kijelölt szerv vezetője az érintett személy foglalkoztatásához hozzájárul, feltéve hogy a foglalkoztatottnak a kijelölt szervnél történő foglalkoztatását jogszabály nem zárja ki.
1/H. § (1) Az e törvény alapján átvett intézmény főigazgatójának és gazdasági vezetőjének az átvétel időpontjában fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, és az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására kapott vezetői megbízása a főigazgatói, gazdasági vezetői munkakör, illetve a vezetői megbízás (4) bekezdés alapján történő betöltéséig fennmarad.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a főigazgatói és a gazdasági vezetői feladatok ellátására határozott időre létesített jogviszony, illetve kapott vezetői megbízás a határozott idő lejártával szűnik meg abban az esetben, ha a határozott idő lejártáig a főigazgatói vagy gazdasági igazgatói munkakör, illetve vezetői megbízás a (3) és (4) bekezdés alapján nem kerül betöltésre.
(3) A Kormány által kijelölt szerv az e törvény alapján átvett intézmény főigazgatói és gazdasági vezetői feladatainak ellátására az átvétel időpontját követő 90 napon belül pályázatot írhat ki. Az elbírálás során a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bizottságba tanácskozási joggal meg kell hívni az egészségügyi szolgáltató székhelye szerinti önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt személyt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, az intézmény vezetésére vagy a gazdasági igazgatói feladatok ellátására irányuló jogviszony vagy vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg
a) a korábbi vezető beosztású közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy
b) a pályázat megnyerése esetén
ba) a közalkalmazott számára új vezetői megbízást kell adni, vagy
bb) ha jogszabály azt előírja, a munka törvénykönyvéről szóló törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával, vele új munkaviszonyt kell létesíteni.
(5) A jogviszony (1) bekezdés alapján történő megszűnése - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot.
(6) A (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben, ha az intézmény korábbi főigazgatójával vagy gazdasági vezetőjével a pályázat megnyerésére tekintettel új munkaviszonyt kell létesíteni, a főigazgatót vagy a gazdasági vezetőt a korábbi munkaviszonya megszűnésével összefüggésben munkaszerződésen vagy jogszabályon alapuló végkielégítés és szabadságmegváltás nem illeti meg, és
a) a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a végkielégítésre való jogosultság tartamának megállapításakor a (4) bekezdés szerinti jogcímen megszűnt és létesített jogviszonyok időtartamát össze kell számítani, valamint
b) a ki nem adott szabadságot az új jogviszonyban kell kiadni, illetve annak megszűnése vagy megszüntetése esetén megváltani.
(7) A gazdasági társasági formában működő egészségügyi szolgáltató esetében a Kormány által kijelölt szerv a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel gondoskodik a gazdasági társaság ügyvezetésének biztosításáról.
1/I. § (1) Ha az átvett feladatot ellátó helyi önkormányzati egészségügyi intézmény az átvett feladaton túl más egészségügyi vagy egyéb közfeladatot is ellát, a vagyonnak és a felmerülő költségeknek az állam által átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb egészségügyi vagy más közfeladatnak megfelelő megosztásáról a Kormány által kijelölt szerv és az érintett vagyontárgyat tulajdonló helyi önkormányzat a szakellátási feladat állam általi átvételét követőn 30 napon belül megállapodik. A megállapodást a Kormány rendelete szerinti átadás-átvétel során figyelembe kell venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvett feladathoz kapcsolódó vagyon - a megállapodásban foglaltak szerint - e törvény erejénél fogva a megállapodásban meghatározott időpontban száll az államra.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jön létre határidőn belül, a Kormány által kijelölt szerv, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat kérelmére - bíróság dönt az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről.
(4) A bíróság a (3) bekezdés szerinti eljárásban soron kívül jár el.
(5) Ha a kereset benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a bíróság az eljárást megszünteti.
(6) A helyi önkormányzat a feladat átvételének időpontját követően csak a Kormány által kijelölt szerv jóváhagyásával
a) idegenítheti el, terhelheti meg az átvett feladathoz kapcsolódó vagyonelemeket,
b) csökkentheti az átvett feladat ellátásában részt vevő gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéjét.
(7) A (6) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az átvett feladat és az egészségügyi intézmény által ellátott egyéb közfeladat, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyon szétválasztásához szükséges és az átvett feladatnak az állam általi ellátását nem veszélyeztető olyan intézkedések, amelyet a Kormány által kijelölt szerv által előzetesen engedélyezett.
(8) Az átvett feladatot végző önkormányzati egészségügyi intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló helyi önkormányzati vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az 1/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a vagyonnak az átvett feladat ellátása érdekében történő hasznosítása nem akadályozhatja a vagyonhoz kapcsolódó más egészségügyi és egyéb közfeladat ellátását.
1/J. § (1) Ha az átvett feladat ellátásáról a helyi önkormányzat önkormányzati társulás útján gondoskodott, az átvett feladat tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) az önkormányzati társulás megszűnésére vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átvett feladatot ellátó intézmény, illetve az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati vagyon abban az időpontban száll át az államra, amikor azt az érintett helyi önkormányzat az Mötv. 90. § (4) bekezdése alapján a társulástól visszakapta.
(3) Az átvett feladatot végző intézmény és az átvett feladat ellátására szolgáló önkormányzati vagyon államra történő átszállásáig a folyamatos ellátás biztosítása érdekében az 1/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell.”
19. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos a 2-2/H. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„3. A szakellátási feladat ellátására irányuló megállapodás és az egészségügyi ellátási szerződés”
20. § (1) Az Eftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának, valamint az állam a (2) bekezdés szerinti ideiglenes feladatának (a továbbiakban együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében
a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy
b) egészségügyi ellátási szerződést
köthet.
(2) A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 1/A. § (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érinti. A megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződés tárgyát képező feladat - saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon történő - ellátásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés fennállása esetén a megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező feladat ellátásához ideiglenesen átadott - a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti - szakellátási kapacitás tekintetében a szakellátási kapacitás feletti rendelkezési jog az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet illeti meg.
(4) Ha az 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatatásért felelős szerv másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel köt megállapodást, a megállapodás tárgyát képező feladat tekintetében az 1/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv felelőssége megszűnik és a másik egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv felelősségének részévé válik.
(5) Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóval.
(6) Az egészségügyi ellátási szerződés érvényességéhez szükséges
a) a feladat ellátását vállaló egészségügyi szolgáltató fenntartójának hozzájárulása,
b) az ellátási szerződés tárgyát képező feladatot az egészségügyi ellátási szerződés megkötéséig ellátó egészségügyi szolgáltató tulajdonosának hozzájárulása, ha a szerződés nem tartalmazza a 2/A. § (2) bekezdés k) pontja szerinti nyilatkozatot,
c) az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség körébe tartozó feladat tekintetében a Kormány által kijelölt szerv jóváhagyása, ha a szerződést egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettséggel rendelkező egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti.
(7) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi ellátási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek a megállapodás, illetve a szerződés
a) megkötésének tényét és időpontját,
b) tárgyát képező szakellátási feladatot ellátó egészségügyi szolgáltatót és fenntartóját,
c) érvényességének idejét, és
d) tárgyát képező szakellátást és az ahhoz kapcsolódóan ideiglenesen átadott kapacitásokat.
(8) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi ellátási szerződés megszűnésének tényét legkésőbb a megszűnés várható időpontját megelőző 15. napig, a 2/E. § (2) vagy (5) bekezdése alapján történő felmondás esetében pedig a felmondással egyidejűleg bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.
(9) Az az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv vagy más fenntartó, aki az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapján ellátási kötelezettséget teljesít, ugyanarra az ellátási kötelezettségre további megállapodást vagy egészségügyi ellátási szerződést nem köthet.
(10) Ha egészségügyi szolgáltatónál megállapodással, illetve egészségügyi ellátási szerződéssel érintett feladathoz kapcsolódva jön létre, illetve kerül befogadásra e törvény alapján kapacitás, az - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a szakellátási feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok ellátására szolgál.”
(2) Az Eftv. 2. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (7), illetve a (8) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén - az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló törvényben meghatározottak szerinti - egészségügyi bírság kiszabásának van helye.”
21. § Az Eftv. 2/E. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egészségügyi ellátási szerződés, illetve annak a határozattal érintett része megszűnik, ha a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás a feladatot a szerződés alapján ellátó egészségügyi szolgáltató számára megállapításra kerül.
(10) Ha a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás a feladatot a szerződés alapján ellátó egészségügyi szolgáltatón kívüli másik szolgáltató számára kerül megállapításra, az ellátás folyamatos biztosítása érdekében az egészségügyi ellátási szerződés tekintetében az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a korábbi egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv helyébe lép, kivéve ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a határozat végrehajthatóvá válásának időpontjáig arról nyilatkozik a feladatot a szerződés alapján ellátó szolgáltató felé, hogy a szerződést nem kívánja fenntartani. Ha az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződést nem kívánja fenntartani, a szerződés, illetve annak a határozattal érintett része a határozat alkalmazásának kezdő időpontjában megszűnik. A nyilatkozatot az új egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv tájékoztatásul megküldi az egészségügyi államigazgatási szerv részére.
(11) Az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező, a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitás - a 4. § szerinti eljárás és az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek a 2. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogának kivételével - csak abban az esetben állapítható meg a (9) bekezdés, illetve a (10) bekezdés szerinti módon másik egészségügyi szolgáltató számára, ha azt az egészségügyi ellátási szerződés tárgyát képező szakellátási feladat folyamatos ellátását veszélyeztető, másképp el nem hárítható helyzet fennállása miatt felmerülő ellátási érdek indokolja.”
22. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 3. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„4. Az országos kapacitásmennyiség”
23. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 4. és 4/A. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„5. A kapacitásfelosztás módosítása”
24. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 5. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„6. A tartósan kihasználatlan kapacitások”
25. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 5/A. és 5/B. §-át, valamint a 6. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„7. Az ellátási területek megállapítása és módosítása”
26. § (1) Az Eftv. 5/A. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza]
„d) a 2. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervre, és
e) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodásra, illetve a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződésre”
[vonatkozóan az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat.]
(2) Az Eftv. 5/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Ha a kapacitás-nyilvántartásban szereplő adatok helytállóságát valamely egészségügyi szolgáltató, illetve fenntartó vitatja, a nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv az adatok megváltoztatására irányuló kérelem tárgyában dönt és - szükség szerint - a kapacitás-nyilvántartást módosítja. Az egészségügyi államigazgatási szerv határozatára a 6. §-t alkalmazni kell.”
27. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 7. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai”
28. § Az Eftv. e törvénnyel megállapított 8. A kapacitások átcsoportosításának és módosításának szabályai alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Ha az adott kapacitás a 2. § (1) bekezdése alapján kötött és érvényes szerződés vagy megállapodás tárgyát képezi, az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárások megindításáról előzetesen tájékoztatja a szerződés vagy megállapodás alapján a kapacitást használó egészségügyi szolgáltatót és fenntartóját. Az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárást az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv - a másként el nem hárítható ellátási érdek esetének kivételével - csak a tájékoztatást követő negyedik hónap első napján indíthatja meg azzal, hogy ebben az esetben a szerződés és a megállapodás felmondási ideje - a 2/E. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 3 hónap. Ha az 1. § (2) bekezdés r) pontjában meghatározott eljárás megindítása másként el nem hárítható ellátási érdek miatt szükséges, a szerződés, illetve a megállapodás felmondására a 2/E. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.”
29. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 8. §-át és 9. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„9. A kapacitásokon nyújtott ellátások finanszírozása”
30. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 10. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„10. A váratlan esemény miatt szükséges rendkívüli kapacitásbevonás”
31. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 11. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„11. Előzetes többletkapacitás-befogadás”
32. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 12. §-át és 13. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„12. Vegyes rendelkezések”
33. § Az Eftv. az e törvény hatálybalépésekor hatályos 14-16. §-át magába foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:
„13. Záró rendelkezések”
34. § Az Eftv. 14. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az egészségügyet érintő egyes törvényeknek az egészségügyi szakellátási felelősséggel kapcsolatos, valamint egyes közszférában foglalkoztatott egészségügyi dolgozók foglalkoztatási helyzetével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. § (8) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a 2013. május 1-jén érvényes szerződések, illetve megállapodások tekintetében az azok alapján feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. május 1. és 2013. július 15. között megküldi a kapacitás-nyilvántartást vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére. A beérkezett és a rendelkezésére álló adatok alapján a kapacitás-nyilvántartást vezető szerv 2013. augusztus 31-éig módosítja a kapacitás-nyilvántartást az 5/A. § (8) bekezdése alapján azzal, hogy eltérő adat hiányában egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervként annak az egészségügyi szolgáltatónak a fenntartóját kell megnevezni, amelyik szolgáltatóhoz az adott kapacitás a kapacitás-nyilvántartás szerint 2013. augusztus 31-én tartozik. A kapacitás-nyilvántartásnak 2013. szeptember 1-jétől kell megfelelnie a Módtv. által megállapított 5/A. § (8) bekezdésének. 2013. szeptember 1-jétől a kapacitás feletti rendelkezési jog a kapacitás-nyilvántartásban az adott kapacitás tekintetében egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervként megnevezett szervet illeti meg.
(15) A 2013. április 28-án hatályos - a 2. § (1) bekezdése szerinti - megállapodásoknak és egészségügyi ellátási szerződésnek 2014. január 1-jétől kell megfelelnie az e törvényben meghatározott feltételeknek. Ennek érdekében a megállapodással, illetve a szerződéssel feladatot átadó egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 2013. november 1-jéig felülvizsgálja a megállapodást, illetve a szerződést és kezdeményezi annak a szükség szerinti módosítását, illetve az új szerződés, illetve megállapodás megkötését.”
35. § Az Eftv. 16. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség, illetve a nem állami és önkormányzati szolgáltató részére megállapított szakellátási feladat nem teljesítése esetén az állam általi ideiglenes feladatellátás feltételeit és eljárási szabályait,
b) állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvételének feltételeit és eljárási szabályait, valamint az átvett vagyon részét képező, az Európai Unió által vagy egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projekt végrehajtásához szükséges saját forrás biztosítására vonatkozó szabályokat,
c) állapítsa meg az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettség részét képező szakellátási feladat állami szakellátási kötelezettség részévé válásának esetére a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvétele során készítendő jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket,
d) állapítsa meg az 1/A. § (4) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szolgáltató finanszírozására vonatkozó szabályokat,
e) jelölje ki az 1/A-1/I. §-ok szerinti eljárásokban az állam nevében eljárni jogosult szervet,
f) jelölje ki az 1/A. § (7) bekezdése alapján fenntartói jogkör gyakorlására jogosult szervet.”
36. § Az Eftv.
a) 1. § (2) bekezdés n) pontjában az „az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „az s) pont szerinti kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
b) 2/H. § (1) bekezdésében a „2/A. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2. § (6) bekezdés c) pontjában, a 2/A. § (1) bekezdésében” szöveg,
c) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban” szövegrészek helyébe az „a kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
d) 5/A. § (7) bekezdésében a „nyilvántartást vezet” szövegrész helyébe a „kapacitás-nyilvántartást vezet” szöveg,
e) 5/A. § (7) bekezdésében a „nyilvántartásba” szövegrészek helyébe a „kapacitás-nyilvántartásba” szöveg
f) 5/A. § (7a) bekezdésében az „a (7) bekezdés szerinti nyilvántartáson” szövegrész helyébe az „a kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
g) 5/A. § (8) bekezdésében az „A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás” szövegrész helyébe az „A kapacitás-nyilvántartás” szöveg,
h) 5/B. § (1) és (2) bekezdésében az „Az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „A kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
i) 14. § (5) bekezdésében az „az 5/A. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „a kapacitás-nyilvántartásban” szöveg,
j) 14. § (5) bekezdésében a „2013. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2014. december 31-éig” szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti az Eftv. 3. § (6) bekezdése.
38. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel, az NFA és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan.
(3a) A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13. §-a, illetve az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1/B. §-a alapján a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) tulajdonosi joggyakorlásába tartozó egészségügyi intézményekhez tartozó ingatlanok esetében a tulajdonosi jogokat a miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel, az NFA és a GYEMSZI útján a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon gyakorolja.”
39. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 5. Az egészségügyi szolgáltatók átadásának speciális szabályai alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társasági formában működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.”
40. § Hatályát veszti a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (1) bekezdése.
41. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § (1) A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony keretében továbbfoglalkoztatott korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - balettművészeti életjáradékát és - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - átmeneti bányászjáradékát - ha közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell a Tny. 83/C. §-a szerint szüneteltetni.”
42. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 5. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti szerződések megszűnése miatt szükséges, az egészségügyi államigazgatási szerv az érintett szakellátási kapacitások és ellátási területek másik fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóhoz (a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) történő átcsoportosításáról, illetve módosításáról rendelkezik azzal, hogy a szerződés megszűnése miatt indult bírósági eljárásra tekintettel nem függeszthető fel az átcsoportosítás, illetve a módosítás tárgyában indult hatósági eljárás.
(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott átcsoportosítás esetén a kijelölt szolgáltatót az egészségügyért felelős miniszter határozza meg.”
43. § A Ttv. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti szerződés megszűnése esetén, ha a korábban gazdasági társaságként működő szolgáltató feladatai a kijelölt szolgáltató által kerülnek ellátásra (e § és az 5/B. § alkalmazásában a továbbiakban: átadás), a munkáltató átadásra kerülő feladatai keretében foglalkoztatott, és e törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban történő továbbfoglalkoztatás céljából átvett munkavállalóinak munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.”
44. § A Ttv. a következő 5/C. §-sal egészül ki:
„5/C. § Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott szerződéseknek megszűnése esetén az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a fejlesztéssel érintett intézmény jogutóda az 5. § (1b) bekezdés alapján kijelölt szolgáltató. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvett intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.”
45. § A Ttv. 2. A települési önkormányzat egészségügyi intézményeinek és vagyonának átvétele alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Ha az e törvény alapján állami tulajdonba került, gazdasági társaságként működő fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megszűnik, az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében a kedvezményezett jogutódja a fenntartó által kijelölt egészségügyi szolgáltató. A támogatási szerződésnek a jogutódlás, valamint a fenntartóváltozás miatt szükséges módosítását az átvett egészségügyi intézmény az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezi a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél.”
46. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. április 29-én lép hatályba.
(2) A 49. § 2013. április 30-án lép hatályba.
(3) A 4-6. § és a 48. § (1) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. § és a 20. § (2) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
47. § A 38. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
48. § (1) A 4-5. § a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 15. § az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló 2010. december 15-i 2010/84/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
49. § Hatályát veszti a 47. §
