Időállapot: közlönyállapot (2013.IV.19.)

2013. évi XLII. törvény - az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről 3/7. oldal

6. A betétlapok száma: Ha a fuvarozás során csupán egy indulási és egy rendeltetési vámhivatalt érintenek, a TIR-igazolványnak legalább 2 betétlapot kell az indulási, és 3 betétlapot a rendeltetési ország részére tartalmaznia, továbbá két-két betétlapot minden egyéb olyan ország részére, amelynek területén áthaladnak. Minden további indulási vámhivatal részére 2, és a rendeltetési vámhivatal részére 3 újabb betétlap szükséges; egyébként 2 további betétlapot kell még kiállítani, ha a rendeltetési vámhivatalok két különböző országban vannak.

7. Bemutatás a vámhivataloknak: A TIR-igazolványt a közúti járművel, járműszerelvénnyel, illetve a szállítótartállyal (tartályokkal) együtt be kell mutatni minden indulási-, átmenő- és rendeltetési vámhivatalnak. Az utolsó indulási vámhivatal tisztviselőjének alá kell írnia és a vámhivatal keletbélyegzőjével kell ellátnia a fuvarozás során felhasználásra kerülő valamennyi betétlap árunyilatkozati részét alul (19. rovat).

B. A TIR-IGAZOLVÁNY KITÖLTÉSÉNEK MÓDJA

8. Törlés, átírás: A TIR-igazolványban sem törlésnek, sem átírásnak nem szabad lennie. Minden szöveghelyesbítést a hibás bejegyzést áthúzva és szükség esetén a helyes megjelölést hozzáfűzve kell megtenni. Minden módosítást szerzőjének igazolnia és a vámhatósággal hitelesíttetnie kell.

9. A járműnyilvántartással kapcsolatos megjegyzés: Ha a nemzeti rendelkezések a pótkocsik és félpótkocsik nyilvántartásba vételét nem írják elő, a rendszám helyett az azonosítási vagy gyártási számot kell feltüntetni.

10. Árunyilatkozati rész:

a) Az árunyilatkozati részt az indulási ország nyelvén kell kitölteni, kivéve ha a vámhatóságok egy másik nyelv használatát engedélyezik. A fuvarozás során érintett többi ország vámhatóságai fenntartják maguknak a jogot, hogy megköveteljék annak a saját nyelvükre történő fordítását. Az e követelményből származó késedelmek elkerülése érdekében ajánlatos a fuvarozók számára, hogy a jármű vezetőjét a szükséges fordításokkal ellássák.

b) Az árunyilatkozaton szereplő bejegyzéseket gépírással, vagy sokszorosítással oly módon kell elkészíteni, hogy azok minden betétlapon jól olvashatók legyenek. Az olvashatatlan betétlapokat a vámhatóságok visszautasítják.

c) Ha valamennyi fuvarozott áru feltüntetésére az árunyilatkozati részben nincs elég hely, az árunyilatkozattal megegyező mintájú pótlapok vagy az árunyilatkozati rész összes adatát tartalmazó kereskedelmi okmányok csatolhatók a betétlapokhoz. Ilyen esetben minden betétlapon fel kell tüntetni:

i) a csatolt pótlapok darabszámát (10. rovat)

ii) a csomagok vagy tárgyak számát és fajtáját, valamint az ezeken a pótlapokon felsorolt áruk bruttó összsúlyát (11-13. rovat).

d) Ha a TIR-igazolvány egy járműszerelvényre vagy több szállítótartályra vonatkozik, minden egyes jármű, illetve szállítótartály tartalmát az árunyilatkozati részben elkülönítetten kell feltüntetni. Ezt meg kell, hogy előzze a jármű rendszámának vagy a szállítótartály azonosítási számának közlése (az árunyilatkozat 11. rovata).

e) Abban az esetben, ha több indulási vagy rendeltetési vámhivatal van, az egyes vámhivataloknál indításra vagy érkeztetésre kerülő árukat az árunyilatkozati részben egymástól világosan el kell különíteni.

11. Rakományjegyzékek, fényképek, tervrajzok: Ha a súlyos, vagy terjedelmes áruk azonosításához a vámhatóságok ilyen okmányokat követelnek, akkor azokat a vámhatóságok hitelesítik és csatolják az igazolvány fedőlapjának 2. oldalához. Továbbá ezen okmányokra valamennyi betétlap 10. rovatában hivatkozni kell.

12. Aláírás: Minden betétlapot (16. és 17. rovat) a TIR-igazolvány birtokosának vagy képviselőjének keltezéssel és aláírással kell ellátnia.

C. ESEMÉNYEK VAGY BALESETEK

13. Ha útközben véletlen okból a vámzár megsérül, illetve az áru megsemmisül vagy kárt szenved, a fuvarozónak azonnal értesítenie kell az adott ország vámhatóságának legközelebbi szervét vagy annak hiányában más illetékes hatóságaihoz kell fordulnia. Az illetékes hatóságok a legrövidebb időn belül felveszik a TIR-igazolványban található ténymegállapító jegyzőkönyvet.

14. Ha egy másik járműre vagy szállítótartályba való átrakást szükségessé tevő baleset következik be, erre az átrakásra csak a fenti 13. pontban említett illetékes hatóságok egyikének jelenlétében kerülhet sor. Ez a hatóság veszi fel a ténymegállapító jegyzőkönyvet. Amennyiben az igazolványban nem szerepel a „súlyos vagy terjedelmes áruk” megjelölés, úgy a helyettesítő járműnek vagy szállítótartálynak a vámzár alatti fuvarozásra alkalmasnak kell lennie. Ezen túlmenően vámzárral kell ellátni és az elhelyezett vámzárat a ténymegállapító jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha alkalmasnak nyilvánított jármű vagy szállítótartály nem áll rendelkezésre, az árut olyan járműre vagy szállítótartályba is át lehet rakni, amelyiket nem nyilvánították alkalmasnak, de elegendő biztonságot nyújt. Ez utóbbi esetben a soron következő országok vámhatóságai szintén mérlegelhetik, hogy engedélyezik-e ezzel a járművel, illetve szállítótartállyal a TIR igazolvánnyal történő fuvarozás folytatását.

15. Olyan közvetlen veszély esetén, amely akár teljes, akár részbeni azonnali kirakodást tesz szükségessé, a fuvarozó saját elhatározásából intézkedhet anélkül, hogy kikérné vagy bevárná a fenti 13. pontban említett hatóságok beavatkozását. Ilyen esetben igazolnia kell, hogy a jármű vagy a szállítótartály, illetve rakománya érdekében volt kénytelen eljárni, mihelyt megtette a veszélyt elhárító legsürgősebb intézkedéseket, értesíti a fenti 13. pontban említett hatóságok valamelyikét a tények megállapítása, a rakomány ellenőrzése, a jármű vagy a szállítótartály vámzárral való ellátása és a ténymegállapító jegyzőkönyv felvétele céljából.

16. Amíg a rendeltetési vámhivatalt el nem érik, addig a ténymegállapító jegyzőkönyv a TIR-igazolvány mellékletét képezi.

17. Ajánlatos, hogy az egyesületek küldjenek a fuvarozóknak a TIR-igazolványhoz tartozó nyomtatványmintán túl bizonyos számú, a fuvarozás során érintett országok nyelvén készült ténymegállapító jegyzőkönyv nyomtatványt.

2. melléklet

SZABÁLYZAT A VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSRA ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTHATÓ KÖZÚTI JÁRMŰVEKRE ALKALMAZANDÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKRÓL

1. cikk
Alapelvek

Csak olyan közúti járműveket lehet vámzár alatt végzett nemzetközi fuvarozásra alkalmassá nyilvánítani, amelyeknek a rakomány részére fenntartott rakterét úgy alakították ki, vagy szerelték fel, hogy

a) a jármű vámzárral lezárt részéből nem lehet árut sem kivenni, sem oda betenni látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsértése nélkül;

b) egyszerű és hatékony módon lehet rá felhelyezni vámzárakat;

c) nem tartalmaz olyan titkos teret, ahova árut lehet elrejteni;

d) minden olyan tér, amely áruk tárolására alkalmas vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhető.

2. cikk
A raktér szerkezete

(1) Az e szabályzat 1. cikkében foglalt előírások teljesítése érdekében:

a) a raktér szerkezeti elemeit (oldalfalak, padló, ajtók, tető, tetőmerevítő bordák, keretek, kereszttartók stb.) olyan kapcsolóelemekkel szerelik össze, hogy azokat ne lehessen eltávolítani és kívülről visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, vagy olyan módon alakítják ki a szerkezetet, hogy az ne legyen módosítható látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ha az oldalfalak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből állnak, ezeknek az elemeknek ugyanezen előírásoknak kell megfelelniük, és azoknak kellően szilárdnak kell lenniük;

b) az ajtókat és egyéb nyílászáró szerkezeteket (beleértve az elzáró csapokat, tisztító nyílásokat, peremeket) a vámzár elhelyezését lehetővé tevő szerkezettel kell ellátni. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kívülről eltávolítani és visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, sem pedig az ajtót, vagy a zárószerkezetet a vámzár leszakítása nélkül kinyitni. Az utóbbit megfelelő módon védeni kell. Nyitható tetők alkalmazása megengedett;

c) a szellőztető- és kifolyónyílásokat olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a raktérbe való behatolást. Ezt a szerkezetet ne lehessen kívülről leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(2) E szabályzat 1. cikke c) pontjának rendelkezései ellenére a raktér szerkezeti elemei, amelyek gyakorlati okokból üres tereket is tartalmaznak (pl. a kettős válaszfal két lapja között) megengedettek. Abból a célból, hogy az említett tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

i) ha a raktér padlójától a mennyezetig teljes magasságban fedi a belső borítás, vagy ha az említett borítás és a külső fal közötti tér teljesen zárt, a szóban forgó borítást oly módon helyezik el, hogy ne lehessen leszerelni és visszaszerelni látható nyomok hátrahagyása nélkül; és

ii) ha a borítás nem fedi teljes magasságban az oldalfalat, és ha a közötte és a külső oldalfal közötti terek nem teljesen zártak, valamint minden egyéb esetben, amikor a raktér szerkezetében üregek vannak, a szóban forgó terek számát a minimumra korlátozzák, és e tereknek vámvizsgálat céljából könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük.

(3) A tetőablakok megengedettek azzal a feltétellel, hogy kellően erős anyagokból készüljenek, és kívülről ne legyenek eltávolíthatók és visszahelyezhetők látható nyomok hátrahagyása nélkül. Az üveg is megengedett ugyan, de ebben az esetben a tetőablakot rögzített, kívülről el nem távolítható fémráccsal kell ellátni, a rács nyílásainak mérete nem haladhatja meg a 10 mm-t.

(4) Technikai okokból - mint a zsírozás, karbantartás, homokláda feltöltése - a padlóba épített nyílások csak azzal a feltétellel megengedettek, ha fedéllel vannak ellátva, amely úgy rögzíthető, hogy a rakomány részére fenntartott rakterületre a kívülről történő behatolást nem teszi lehetővé.

3. cikk
Ponyvás járművek

(1) E szabályzat 1. és 2. cikkének előírásai adott esetben ponyvás járművekre is alkalmazandók. Továbbá, e járművek megfelelnek e cikk rendelkezéseinek.

(2) A ponyva erős vászonból, vagy műanyaggal, illetve gumival bevont, nem nyúló, és kellő szilárdságú szövetből készül. Jó állapotúnak és oly módon elkészítettnek kell lennie, hogy ha a záróberendezést egyszer már felhelyezték, a rakomány részére fenntartott rakterületre ne lehessen kívülről behatolni látható nyomok hátrahagyása nélkül.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, a darabok széleit egymásra kell hajtani, és egymástól legalább 15 mm távolságban két soros varrással össze kell erősíteni. Ezeket a varrásokat az e szabályzathoz mellékelt 1. számú vázlat szerint kell elkészíteni, ha azonban a ponyva egyes részeinél (ilyenek a lecsapható zárólapok és a megerősített sarkok) nem lehet a darabokat az említett módon összeilleszteni, elégséges a felső rész szegélyét ráhajtani és a varrást a szabályzathoz mellékelt 2. vagy 2a. számú vázlat szerint elvégezni. A varrások egyike csak belülről látható, és az ehhez a varráshoz használt fonal színe határozottan térjen el a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Valamennyi varrást géppel kell elvégezni.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont szövetből és több darabból készült, ezek a darabok hegesztéssel is összeerősíthetők e szabályzathoz mellékelt 3. számú vázlat szerint. Az egyik darab széle a másikét legalább 15 mm-nyi szélességben fedje. A darabok hegesztését az átfedés teljes szélességében biztosítani kell. Az összeerősítésnél a külső oldal szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal fedik be, amelyet ugyanilyen hegesztési eljárással rögzítenek. Erre a műanyag szalagra, valamint az annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható domború mintázatot kell nyomtatni. A hegesztést oly módon kell elvégezni, hogy a darabokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétválasztani, majd újraegyesíteni.

(5) A javítást az e szabályzathoz mellékelt 4. számú vázlat szerint kell végrehajtani, a szegélyt egymásra kell hajlítani, és két látható, egymástól legalább 15 mm-re levő varrással kell összeerősíteni; a belülről látható fonal színe különbözzön a kívülről látható fonal és a ponyva színétől; minden varrás géppel készül. Ha a szélek mellett megsérült ponyvát úgy javítják ki, hogy a sérült részt folttal pótolják, a varrást e cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek és az e szabályzathoz mellékelt 1. számú vázlatnak megfelelően is el lehet készíteni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák az e cikk (4) bekezdésében leírt módon is javíthatók, de ebben az esetben a hegesztést a ponyva mindkét oldalán el kell végezni, a foltot pedig a belső felületre kell elhelyezni.

(6) a) A ponyvát oly módon kell a gépjárműre felerősíteni, hogy az pontosan megfeleljen e szabályzat 1. cikke a) és b) bekezdéseiben előírt feltételeknek. A ponyva zárását biztosítják:

(i) a gépjárműre felszerelt fémgyűrűk;

(ii) a ponyva szélébe erősített fűzőlyukak;

(iii) a gyűrűkön, a ponyván kívül átfűzött és kívülről teljes hosszában látható rögzítés.

A ponyvának a gépjármű szilárd részeit a rögzítőgyűrűk közepétől mért legalább 250 mm távolságig fednie kell, azt az esetet kivéve, amikor a jármű szerkezete maga is megakadályoz minden, a raktérbe történő behatolást.

b) Ha a ponyva egyik szegélyét állandó jelleggel a járműhöz kell rögzíteni, az összeerősítésnek folyamatosnak és szilárd szerkezeti elemekből állónak kell lennie.

(7) A ponyvát megfelelő tartószerkezetnek kell hordania (tetőmerevítő bordák, oldalfalak, boltozatbordák, tetőtartók stb.).

(8) A fűzőlyukak közötti és a gyűrűk közötti távolság a 200 mm-t nem haladhatja meg. A fűzőlyukakat széleiken meg kell erősíteni.

(9) Rögzítésként a következők használhatók:

a) legalább 3 mm átmérőjű acélsodronyok; vagy

b) legalább 8 mm átmérőjű, átlátszó és nem nyúló műanyag hüvelybe húzott kender- és szizálkötelek.

Az acélsodronyok is burkolhatók átlátszó és nem nyúló műanyag hüvellyel.

(10) A sodronynak, vagy kötélnek egyetlen darabból kell állnia és azt mindkét végén kemény fémvégződéssel kell ellátni. Mindegyik fémvég csatlakozó szerkezetén olyan keresztnyílásnak kell lennie, amelyen áthalad a sodrony, vagy kötél és lehetővé teszi a vámzár zsinórjának áthúzását. A huzalnak vagy kötélnek a keresztfurat mindkét oldalán láthatónak kell lennie, hogy bizonyítható legyen, miszerint a huzal, illetve a kötél egyetlen darabból áll (lásd e szabályzathoz mellékelt 5. vázlatot).

(11) A be- és kirakodáshoz szükséges nyílásoknál a ponyva két szélének kellően fednie kell egymást. Egyébként azok zárását biztosítják

a) egy, e cikk 3. és 4. bekezdése szerint varrott vagy hegesztett zárólap;

b) e cikk 8. bekezdése szerinti előírásoknak megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak;

c) alkalmas anyagból, egyetlen darabból készült, nem nyúló, legalább 20 mm szélességű és 3 mm vastagságú, a gyűrűkön átfűzött, a ponyva két szélét, valamint a zárólapot összefogó szíj; ezt a szíjat a ponyván belül rögzítik és e cikk 9. bekezdésének megfelelő sodrony vagy kötél befogadására egy fűzőlyukkal látják el. Amennyiben külön szerkezet (ütköző stb.) szolgál a rakodótérbe történő látható nyomok nélküli behatolás megakadályozására, úgy a zárólapot nem követelik meg.

1. számú vázlat
VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

2. számú vázlat
VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

2a. számú vázlat
VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

3. számú vázlat
HEGESZTÉSSEL ÖSSZERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

4. számú vázlat
A PONYVA JAVÍTÁSA

5. számú vázlat
A KÖTÉLVÉG MINTÁJA

3. melléklet

A 2. SZÁMÚ MELLÉKLETBEN FOGLALT SZABÁLYZAT MŰSZAKI ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐ KÖZÚTI JÁRMŰVEK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSA

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

(1) A közúti járművek alkalmassá nyilvánítása az alábbi eljárások valamelyikével történhet:

a) egyedileg, vagy

b) gyártmánytípusok szerint (közúti jármű sorozatok).

(2) Az alkalmassá nyilvánított járművek számára a 4. mellékletben megadott mintával egyező alkalmassági bizonyítványt adnak ki. A bizonyítványt a kiadó ország nyelvén és franciául vagy angolul nyomtatják. Amennyiben a bizonyítványt kiadó hatóság szükségesnek ítéli, az említett hatóság által hitelesített fényképeket, illetve rajzokat mellékelnek az alkalmassági bizonyítványhoz. Ezen okmányok számát e hatóság ebben az esetben az alkalmassági bizonyítvány 6. rovatában tünteti fel.

(3) Az alkalmassági bizonyítványt a közúti járművön kell tartani.

(4) A közúti járműveket kétévenként ellenőrzés és az alkalmassági bizonyítvány esetleges megújítása céljából a járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságainak, illetve rendszámmal el nem látott járművek esetén azon ország illetékes hatóságainak, ahol a tulajdonos vagy használó lakóhellyel rendelkezik, be kell mutatni.

(5) Ha a közúti jármű nem felel meg többé az alkalmassági bizonyítványhoz előírt műszaki feltételeknek, mielőtt azt újra TIR-igazolvánnyal lebonyolított árufuvarozásra felhasználnák, olyan állapotba kell hozni, mint amilyennek alapján alkalmassá nyilvánították, úgy, hogy ismét megfeleljen az alkalmassá nyilvánítás műszaki feltételeinek.

(6) Ha a közúti jármű lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassági bizonyítvány, és mielőtt a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságtól új alkalmassá nyilvánítást kell kérni.

(7) A járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságai, illetve nyilvántartást nem igénylő járművek esetén azon ország illetékes hatóságai, ahol a jármű tulajdonosa vagy használója telephellyel rendelkezik, adott esetben visszavonhatják vagy megújíthatják az alkalmassági bizonyítványt, vagy új alkalmassági bizonyítványt adhatnak ki, az ezen egyezmény 14. cikkében és e melléklet 4., 5. és 6. pontjában felsorolt esetekben.

EGYEDI ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁS

(8) Az egyedi alkalmassá nyilvánítást a tulajdonos, a használó, vagy valamelyikük képviselője kérheti az illetékes hatóságtól. Az illetékes hatóság a bemutatott közúti jármű ellenőrzését a fenti (1)-(7) bekezdésben foglalt általános szabályok alkalmazásával elvégzi, meggyőződik arról, hogy a jármű a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak megfelel és az alkalmassá nyilvánítás után kiadja a 4. mellékletben megadott mintával egyező bizonyítványt.

GYÁRTMÁNYTÍPUSOK SZERINTI ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁS (KÖZÚTI JÁRMŰ SOROZATOK)

(9) Ha a közúti járműveket azonos gyártmánytípus szerint sorozatban gyártják, a gyártó kérheti az előállító ország illetékes hatóságától a gyártmánytípusok szerinti alkalmassá nyilvánítást.

(10) A gyártó kérelmében közli azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel azon közúti járműtípust látja el, amelynek az alkalmassá nyilvánítását kéri.

(11) Ahhoz, hogy e kérelem elfogadható legyen csatolni kell hozzá az alkalmassá nyilvánítani kért közúti járműtípus tervrajzait és részletes szerkezeti leírását.

(12) A gyártó írásban kötelezettséget vállal, hogy

a) az illetékes hatóságnak a szóban forgó típusok közül bemutatja azokat a járműveket, amelyeket az meg kíván vizsgálni;

b) az illetékes hatóságnak lehetővé teszi, hogy a szóban forgó típus sorozatgyártása folyamán bármikor további példányokat is megvizsgáljon;

c) az illetékes hatóságot a tervrajzok vagy a szerkezeti leírások minden módosításáról, annak mértékétől függetlenül, a megvalósítását megelőzően tájékoztatja;

d) a gyártmánytípus azonosítási számait, illetve jeleit, valamint minden egyes járműnek a szóban forgó típus sorozatán belüli sorszámát (gyári számát) a közúti járművön látható helyen elhelyezi;

e) nyilvántartja az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerint gyártott járműveket.

(13) Adott esetben az illetékes hatóság közli a gyártmánytípuson az alkalmassá nyilvánításhoz szükséges változtatásokat.

(14) Gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításra nem kerülhet sor azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság egy vagy több ilyen gyártmánytípus szerint gyártott jármű vizsgálatával megállapította, hogy az ilyen típusú járművek megfelelnek a 2. mellékletben közölt műszaki előírásoknak.

(15) Az illetékes hatóság írásban értesíti a gyártót a típus szerinti alkalmassá nyilvánítás tárgyában hozott határozatáról. Ezt a határozatot dátummal és iktatószámmal látják el és pontosan feltüntetik azt a hatóságot, amelyik azt hozta.

(16) Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípussal megegyezően előállított minden egyes járműre vonatkozó, megfelelő módon hitelesített alkalmassági bizonyítványának kiadására.

(17) Az alkalmassági bizonyítvány birtokosa mielőtt a járművet a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra felhasználná - amennyiben szükséges -, köteles az alkalmassági bizonyítványt kiegészíteni:

- a jármű rendszámának feltüntetésével (1. rovat) vagy

- ha a nyilvántartásba vételi kötelezettség alá nem eső járműről van szó, nevének és vállalkozása címéneknek feltüntetésével (8. rovat).

(18) Amennyiben a gyártmánytípus szerint alkalmassá nyilvánítási eljáráson átesett járművet egy másik országba kiviszik, amely Szerződő Fele ezen Egyezménynek, a behozatalból eredően ebben az országban semmiféle új alkalmassá nyilvánítási eljárást nem követelnek meg.

ELJÁRÁS AZ ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNY JÓVÁHAGYÁSA ÉRDEKÉBEN

(19) Amennyiben egy alkalmassá nyilvánított, TIR-igazolvánnyal árut fuvarozó járműnél jelentős hiányosságokat fedeznek fel, a Szerződő Felek illetékes hatóságainak jogukban áll megtagadni, hogy a jármű a TIR-igazolvánnyal folytassa útját, vagy jogukban áll engedélyezni, hogy a jármű folytassa útját a TIR-igazolvánnyal az illető ország területén, megtéve a szükséges biztonsági intézkedéseket. Az alkalmassá nyilvánított járművet a legrövidebb időn belül, a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra való újrafelhasználás előtt kielégítő állapotba kell hozni.

(20) Mindkét említett esetben a vámhatóságok a jármű alkalmassági bizonyítványának 10. rovatába megfelelő bejegyzést tesznek. Ha a járművet az alkalmassá nyilvánításhoz megfelelő állapotba hozták, azt bemutatják a Szerződő Fél illetékes hatóságainak, akik a 11. rovatba tett bejegyzéssel újra érvényesítik a bizonyítványt hatályon kívül helyezve így a korábbi észrevételeket. Az a jármű, amelynek bizonyítványa az előző pont értelmében a 10. rovatban bejegyzést tartalmaz, nem használható fel TIR-igazolvánnyal történő újabb árufuvarozásra mindaddig, amíg nem hozták kielégítő állapotba, és a 10. rovatba tett bejegyzéseket a fentiek szerint nem hatálytalanították.

(21) A bizonyítványba bevezetett minden bejegyzést az illetékes hatóságoknak kelteznek és hitelesítenek.

(22) Amennyiben a vámhatóságok megítélése szerint a jármű hiányosságai kisebb jelentőségűek és nem járnak a csempészet veszélyével, engedélyezhető a jármű további használata a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra. Az alkalmassági bizonyítvány birtokosának figyelmét felhívják erre a hiányosságra, aki ésszerű határidőn belül köteles a járművét rendbe hozni.

4. melléklet

A KÖZÚTI JÁRMŰ ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYÁNAK MINTÁJA

Fedőlap
Vámzár alatt árut szállító közúti jármű
ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNYA
Bizonyítvány száma:
19...........................................-én kelt TIR Egyezmény
Kiállította:
(illetékes hatóság)
Belső oldalak
ALKALMASSÁGI BIZONYÍTVÁNY
száma:
AZONOSÍTÁS
1. Rendszám
2. Jármű típusa
3. Alváz száma
4. Gyártmánya (vagy a gyártó cég neve)
5. Egyéb jellemzők
6. Mellékletek száma
7. ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁS
Érvényes .........................................-ig
Egyedi alkalmassá nyilvánítás
Gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánítás
Hely
Kelet
Aláírás Bélyegző
8. BIRTOKOS /tulajdonos vagy üzemeltető/ (csak a rendszámmal el nem látott járműveknél)
Név és cím
9. MEGÚJÍTÁSOK
Érvényes ...................................................- ig
Hely
Kelet
Aláírás
MEGJEGYZÉSEK
(Az illetékes hatóságok részére fenntartva)
10. Megállapított hiányosságok 11. Rendbehozatal
Hatóság Bélyegző Hatóság Bélyegző
Aláírás Aláírás
10. Megállapított hiányosságok 11. Rendbehozatal
Hatóság Bélyegző Hatóság Bélyegző
Aláírás Aláírás
10. Megállapított hiányosságok 11. Rendbehozatal
Hatóság Bélyegző Hatóság Bélyegző
Aláírás Aláírás
12. Egyéb megjegyzések

Hátlap

FONTOS MEGJEGYZÉS

1. Amennyiben az alkalmasságot engedélyező hatóság hasznosnak ítéli, az alkalmassági bizonyítványhoz hatóságilag hitelesített fényképek, illetve ábrák csatolandók. Ezeknek az okmányoknak a számát e hatóság ebben az esetben a bizonyítvány 6. rovatában tünteti fel.

2. Az alkalmassági bizonyítványt a közúti járművön kell tartani.

3. A közúti járműveket kétévenként ellenőrzés és az alkalmassá nyilvánítás esetleges megújítása céljából kötelező bemutatni a járművet nyilvántartó ország illetékes hatóságainak, illetve a rendszámmal el nem látott járművek esetén annak az országnak az illetékes hatóságainak, ahol a tulajdonos vagy üzemeltető állandó lakhellyel rendelkezik.

4. Ha a közúti jármű már nem felel meg többé az alkalmassá nyilvánításhoz előírt műszaki feltételeknek, az alkalmassági bizonyítványban meghatározott olyan állapotba kell hozni, amelynek alapján azt alkalmassá nyilvánították, mielőtt azt újra a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra felhasználhatnák, hogy ily módon ismét megfeleljen az alkalmassá nyilvánítás műszaki feltételeinek.

5. Ha a közúti jármű lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassági bizonyítvány és mielőtt a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságoktól újra alkalmassá nyilvánítást kell kérni.

5. melléklet

TIR TÁBLÁK

(1) A táblák méretei: 250 x 400 mm.

(2) A TIR felirat latin nagybetűi 200 mm magasak és vonalvastagságuk legalább 20 mm. A betűk kék alapon fehér színűek.

6. melléklet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

BEVEZETÉS

i) Ezen Egyezmény 43. cikkének rendelkezéseivel összhangban az értelmező rendelkezések megadják az Egyezmény és mellékletei egyes rendelkezéseinek magyarázatát. Ezenkívül néhány ajánlott gyakorlatot is tartalmaznak.

ii) Az értelmező rendelkezések nem módosítják az ezen Egyezményben és mellékleteiben foglalt rendelkezéseket, csupán azok tartalmát, jelentését és hatályát pontosítják.

iii) Különös tekintettel ezen Egyezmény 12. cikkének és 2. mellékletének előírásaira, amelyek a vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánított közúti járművek műszaki feltételeire vonatkoznak, az értelmező rendelkezések - adott esetben - a Szerződő Felek által elfogadandó, ezen előírásoknak megfelelő gyártási eljárásokat részletezik. Ugyancsak meghatározzák - adott esetben - az ezen előírásoknak meg nem felelő gyártási eljárásokat.

iv) Az értelmező rendelkezések lehetővé teszik az ezen Egyezményben és mellékleteiben foglalt rendelkezéseknek a műszaki fejlődés és a gazdasági követelmények figyelembevételével történő alkalmazását.

0 AZ EGYEZMÉNY FŐ SZÖVEGE

0.1 1. cikk

0.1 b) Az 1. cikk b) pontjában említett kivételek (díjak, és terhek) a Szerződő Felek által a behozatalra, illetve a kivitelre kivetett, vagy a behozatali, illetve a kiviteli vámokon és adókon kívüli minden egyéb összeget magukba foglalnak. Ezek az összegek a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódnak és nem szolgálják közvetett módon a hazai termékek védelmét, illetve nem képezhetnek a behozatalra, illetve a kivitelre kivetett költségvetési jellegű adót. Ezek a díjak és terhek többek között az alábbiakkal kapcsolatos összegeket foglalják magukba:

- származási bizonyítványok, ha azok az áthaladáshoz szükségesek;

- a vámlaboratóriumok által ellenőrzés céljából végrehajtott elemzések;

- a nem hivatalos időben, vagy a vámhivatal hivatalos helyiségén kívül végzett vámvizsgálatok és egyéb vámkezelési műveletek;

- közegészségügyi, állategészségügyi és növényvédelmi okokból végrehajtott vizsgálatok.

0.1 c) A „leszerelhető karosszéria” azt a rakteret jelöli, amelynek semmilyen mozgató szerkezete nincs, közúti járművön való szállításra készítették, és e jármű alvázát és a karosszéria alsó részét különlegesen erre a célra alakítva ki.

0.1 c) (i) Az 1. cikk e) bekezdés i) alpontjában említett „részben zárt” meghatározás alatt padlóból és felépítményből álló és egy zárt szállítótartályéval egyenértékű rakteret körülhatároló berendezések értendők. A felépítmény általában a szállítótartály vázát képező fémelemekből készül. Az ilyen típusú szállítótartályokban egy vagy több oldalsó vagy frontális elválasztó fal is lehet. E szállítótartályok közül némelyiknek csupán a padlóhoz tetőmerevítő bordával kapcsolódó teteje van. Az ilyen típusú szállítótartályokat elsősorban terjedelmes áruk (pl. gépkocsik) szállítására használják.

0.2 2. cikk

0.2-1 A 2. cikk szerint a TIR-igazolvánnyal történő fuvarozási művelet megkezdődhet és befejeződhet egy és ugyanazon országban is, feltéve hogy az út során külföldi területet érint. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy az indulási ország vámhatóságai a TIR-igazolványon kívül az áruk vámmentes újrabehozatalát biztosító nemzeti okmányt is megköveteljenek. Ajánlatos azonban, hogy a vámhatóságok ilyen okmány használatához ne ragaszkodjanak, hanem fogadják el a TIR-igazolványba tett megfelelő bejegyzést.

0.2-2 E cikk rendelkezései akkor is megengedik a TIR-igazolvánnyal történő árufuvarozást, ha az útnak csak egy részét teszik meg közúton. Ezek a rendelkezések nem pontosítják, hogy az út mely részét kell közúton megtenni, elégséges, ha ez a szakasz a TIR-művelet kezdő és végpontja közé esik. Előfordulhat azonban a feladónak a fuvarozás megkezdésekor kifejezett szándékai ellenére, hogy kereskedelmi vagy baleseti jellegű, előre nem látható okból az út egyetlen szakaszát sem tudják közúton megtenni. E kivételes esetekben a Szerződő Felek elfogadják a TIR-igazolványt és a garanciavállaló egyesületek felelőssége fennmarad.

0.5 5. cikk

E cikk nem zárja ki az áruk szúrópróbaszerű ellenőrzéseinek jogát, de hangsúlyozza, hogy ezen ellenőrzések számának igen korlátozottnak kell maradniuk. A TIR-igazolványon alapuló nemzetközi eljárása nemzeti eljárásokhoz képest valójában többletvédelmet biztosít. Egyrészt a TIR-igazolvány árukra vonatkozó adatainak meg kell egyezniük az indulási országban esetleg megkövetelt vámokmányok adataival; másrészt a tranzit és a rendeltetési országok részére védelmet nyújtanak az induláskor végrehajtott ellenőrzések, amelyek megtörténtét az indulási vámhivatal igazolja (lásd a 19. cikkhez fűzött értelmező rendelkezést).

0.6.2 6. cikk 2. bekezdés

E bekezdés rendelkezéseinek értelmében valamely ország vámhatóságai egynél több olyan egyesületet is felhatalmazhatnak, amelyek mindegyike magára vállalja az általa, vagy a partneregyesületek által kibocsátott TIR-igazolványok fedezete alatt vállalt műveletekből eredő felelősséget.

0.8.3 8. cikk 3. bekezdés

Ajánlatos, hogy a vámhatóságok a garanciavállaló egyesületektől követelhető legmagasabb összeget TIR-igazolványonként 50 000 USD-nak megfelelő összegre korlátozzák.

0.8.6 8. cikk 6. bekezdés

(1) Ha a TIR-igazolványban nem találhatók az árukat terhelő költségek meghatározását lehetővé tevő kellően részletes bejegyzések, az érdekeltek bizonyítékokat szolgáltathatnak azok pontos jellegére nézve.

(2) Ha nem mutatnak be ilyen bizonyítékot, akkor a vámok és az adók kivetésére nem az áruk jellegétől független átalány mérték szerint, hanem a TIR-igazolványban szereplő adatoknak megfelelő árukategóriára megállapítható legmagasabb tétel szerint kerül sor.

0.10 10. cikk

A TIR-igazolvány mentesítésének igazolását szabálytalanul vagy csalárd módon megszerzettnek tekintik, ha a TIR-műveletet csalárd módon megváltoztatott árurakterek, illetve szállítótartályok felhasználásával bonyolították le, vagy ha megállapítást nyert, hogy olyan műveletre került sor, mint hamis, vagy pontatlan okmányok használata, az áruk kicserélése, a vámzárakkal való visszaélés stb., vagy ha ehhez az igazoláshoz egyéb jogszabályba ütköző módon jutottak hozzá.

0.11 11. cikk

0.11-1 Amikor az áruk vagy a járművek kiadásáról kell dönteniük, a vámhatóságokat nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy a garanciavállaló egyesület felel a TIR-igazolvány birtokosát terhelő vámok, adók és késedelmi kamatok megfizetéséért, ha a jogszabályi előírásaik más eszközöket is biztosítanak a rájuk bízott érdekek védelmében.

0.11-2 Ha a garanciavállaló egyesületet a 11. cikkben előírt eljárás szerint felkérik a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összegek megfizetésére és erre az Egyezményben előírt 3 hónapon belül nem kerül sor, az illetékes hatóságok követelhetik a kérdéses összegek megfizetését a nemzeti rendelkezések alapján is, mivel ebben az esetben a nemzeti jog értelmében a garanciavállaló egyesület által aláírt garanciaszerződés nem teljesítése áll fenn.

0.15 15. cikk

Az ideiglenes behozatallal kapcsolatos vámokmány megkövetelésének elengedése bizonyos nehézségeket idézhet elő, rendszámmal el nem látott járművek, így egyes országokban a pótkocsik és a félpótkocsik esetében. Ebben az esetben a 15. cikk rendelkezéseit figyelembe véve a vámhatóságoknak ugyanakkor kellő biztonságot kell garantálni azáltal, hogy a TIR-igazolványnak a kérdéses országban felhasznált 1. és 2. számú betétlapjain és a megfelelő ellenőrző szelvényeken ezen járművek jellemzőit (gyártmány és számok), feltüntetik.

0.17 17. cikk

0.17-1 Az a rendelkezés, amely előírja, hogy a TIR-igazolvány árunyilatkozati részén elkülönítve kell feltüntetni a járműszerelvény egyes járművein, illetve az egyes szállítótartályokban levő árukat, kizárólag csupán egy jármű, vagy egy szállítótartály tartalma vámellenőrzésének megkönnyítésére szolgál. Ezt a rendelkezést tehát nem kell olyan szigorúan értelmezni, hogy egy jármű vagy egy szállítótartály tényleges és az árunyilatkozati rész szerinti tartalma között bármilyen eltérést az egyezmény rendelkezései megsértésének tekintsenek.

Ha a fuvarozó a hatóságnak kielégítő módon be tudja bizonyítani, hogy ettől az eltéréstől eltekintve az árunyilatkozatban szereplő áruk összességükben azonosak a TIR-igazolvánnyal fedezett járműszerelvényben vagy szállítótartályban fuvarozott árukkal, rendszerint az esetet nem kell a vámelőírások megszegésének tekinteni.

0.17-2 Költözések esetén alkalmazható a TIR-igazolvány használatára vonatkozó szabályok 10. c) pontjában meghatározott eljárás és a fuvarozott tárgyak felsorolása értelemszerűen egyszerűsíthető.

0.18 18. cikk

0.18-1 A TIR-eljárások zavartalan működéséhez alapvetően szükséges, hogy valamely ország vámhatóságai ne engedélyezzék, hogy ezen ország egyik kiléptető vámhivatalát a szomszédos, ezen Egyezménynek szintén Szerződő Felét képező országban folytatódó fuvarozási művelet esetén rendeltetési vámhivatalként jelöljék meg, kivéve ha különleges körülmények indokolják ezt a kérelmet.

0.18-2 (1) Az árut oly módon kell berakni, hogy azt a rakományt, amelyet az első kirakodási helyen kell kirakni a járműből, vagy szállítótartályból anélkül lehessen kivenni, hogy olyan egyéb rakomány, vagy rakományok kirakása válna szükségessé, amelyeknek másutt történő kirakását irányozták elő.

(2) Ha egy fuvarozási művelet több hivatalnál történő kirakodást foglal magába, a részleges kirakodást követően a TIR-igazolvány valamennyi fennmaradó árunyilatkozatában bejegyzést kell tenni, a 12. rovatba, egyidejűleg feltüntetve a fennmaradó betétlapokon és a megfelelő ellenőrző szelvényeken, hogy új vámzárakat helyeztek el.

0.19 19. cikk

Az indulási vámhivatalnak az árunyilatkozat pontosságának biztosítására vonatkozó kötelezettségéből eredően legalább azt szükséges ellenőriznie, hogy az árunyilatkozatnak az árukra vonatkozó adatai megegyeznek-e a kiviteli okmányokban és az árukra vonatkozó fuvarozási és egyéb kereskedelmi okmányokban szereplő adatokkal; az indulási vámhivatal szükség esetén az árukat meg is vizsgálhatja. Az indulási vámhivatal a vámzárak elhelyezése előtt köteles megvizsgálni a közúti jármű vagy szállítótartály állapotát, a ponyvával fedett járművek vagy szállítótartályok esetében a ponyvák és ponyvát záró zsinórok állapotát, mivel ezek nem szerepelnek az alkalmassági bizonyítványban.

0.20 20. cikk

A vámhatóságoknak, amikor meghatározzák a területükön való áthaladás határidejét, egyúttal többek között figyelembe kell venniük azokat a különféle előírásokat, amelyeket a fuvarozóknak be kell tartaniuk, elsősorban a munkaidőre, a közúti jármű vezetőjének munkaidejére és kötelező pihenőidejére vonatkozó szabályokat. Kívánatos, hogy a vámhatóságok ne éljenek útvonal-kijelölési jogukkal, kivéve ha azt elengedhetetlennek ítélik.

0.21 21. cikk

0.21-1 E cikk rendelkezései nem korlátozzák a vámhatóságok azon jogát, hogy a vámzárral lezárt raktéren kívül a jármű minden részét átvizsgálják és ellenőrizzék.

0.21-2 A beléptető vámhivatal visszaküldheti a fuvarozót a szomszédos ország kiléptető vámhivatalához, ha megállapítja, hogy a kiléptetés igazolása az említett országban nem, vagy nem megfelelő formában történt meg. Ilyen esetben a beléptető vámhivatal a TIR-igazolványba az illetékes kiléptető vámhivatal részére szóló bejegyzést teszámú

0.21-3 Ha az ellenőrzés során a vámhatóságok az árukból mintákat vesznek, a TIR-igazolvány árunyilatkozati részébe a kivett áruk adatait tartalmazó bejegyzést kell tenniük.

0.28 28. cikk

(1) A 28. cikk rendelkezései szerint a TIR-igazolvány mentesítésének a rendeltetési vámhivatalnál késedelem nélkül kell megtörténnie, feltéve hogy az árukat más vámeljárás alá vonják, vagy indítványozzák szabad forgalomba bocsátásukat.

(2) A TIR-igazolvány használatát a rendeltetése szerinti, azaz árutovábbítási műveleti célokra kell korlátozni. A TIR-igazolvány például nem szolgálhat áruknak a rendeltetésük szerinti helyen történő vámfelügyelet alatti tárolására. Ha semmi szabálytalanság nem történt, a rendeltetési vámhivatal a TIR-igazolványt köteles mentesíteni, amint az igazolványban szereplő árukat más vámeljárás alá vonták, vagy indítványozták szabad forgalomba bocsátásukat.

A gyakorlatban a mentesítést adottnak kell tekinteni, amit az árukat újrakiviteli eljárás alá vonják (pl.: az áruk közvetlen berakása valamely tengeri kikötőben) vagy mihelyst a rendeltetési helyen más vámeljárás alá vonásra vonatkozó indítványt nyújtanak be vagy amint az áruk vámáruraktárba érkeznek a benyújtott vámáru-nyilatkozatra várnak (pl.: fuvarozási depo) a rendeltetési országban hatályban levő előírásokkal összhangban.

0.29 29. cikk

A súlyos vagy terjedelmes árukat szállító közúti járművekre, illetve szállítótartályokra vonatkozóan alkalmassági bizonyítvány nem követelhető. Az indulási vámhivatal feladata azonban ellenőrizni, hogy az ebben a cikkben meghatározott, az ilyen jellegű fuvarozási műveletekre vonatkozó egyéb előírásoknak eleget tettek-e. A többi Szerződő Fél vámhivatalai elfogadják az indulási vámhivatal határozatát, feltéve hogy az megítélésük szerint e 29. cikk rendelkezéseivel nem áll nyilvánvaló ellentétben.

0.38.1 38. cikk 1. bekezdés

Valamely üzleti vállalkozás nem zárható ki a TIR rendszer kedvezményeiből olyan szabálysértések miatt, amelyeket felelős vezetőinek tudta nélkül egyik gépjárművezetője követett el.

0.38.2 38. cikk 2. bekezdés

Ha az egyik Szerződő Felet arról értesítették, hogy a területén telephellyel vagy állandó lakhellyel rendelkező személy valamely külföldi ország területén szabálysértést követett el, az nem köteles a TIR-igazolványok kibocsátását megszüntetni a szóban forgó személy részére.

0.39 39. cikk

A „gondatlanság következményeképpen előállott hibák” kifejezés azokra a tevékenységekre vonatkozik, amelyeket nem szándékosan és a következmények teljes körű ismeretében hajtottak végre, hanem abból eredően vezettek a hibákhoz, hogy nem tették meg a tájékoztatás pontosságát biztosító ésszerű és szükséges intézkedéseket.

0.45 45. cikk

Ajánlatos, hogy a Szerződő Felek mind belterületi, mind határon levő vámhivatalaikat a lehető legnagyobb számban nyissák meg a TIR-műveletek lefolytatására.

2. 2. MELLÉKLET

2.2 2. cikk

2.2.1 (a) 1. a) pont - Szerkezeti elemek összeszerelése

a) Ha a kapcsolódó elemeket (szegecsek, csavarok, csapszegek, csavaranyák stb.) használnak, ezek közül kellő számút kívülről helyeznek el, amelyek összeszerelt elemeken áthaladva behatolnak a belső részbe, ahol biztos módon (pl. szegecseléssel, hegesztéssel, gyűrűzéssel, csapszegezéssel, csavarozással vagy ahhoz való hegesztéssel) rögzítik őket. A hagyományos szegecsek (tehát amelyeknek az elhelyezéséhez az összeillesztett szerkezeti elemek mindkét oldaláról beavatkozás szükséges) belülről is elhelyezhetők.

Fentiektől függetlenül a rakterek padlóját rögzíteni lehet menetvágó csavarokkal, fúrószegecsekkel, vagy robbanótöltettel behelyezett szegecsekkel, vagy belülről elhelyezett, a padlón és az alatta levő fém kereszttartókon derékszögben áthaladó fúrószegecsekkel, feltéve hogy - a menetvágó csavarokat kivéve - egyik végüket a kereszttartó külső részébe süllyesztik, vagy ahhoz hegesztik.

b) Az illetékes hatóság meghatározza a kapcsoló elemek számát és fajtáját, ezeknek meg kell felelniük az ezen értelmező rendelkezés a) pontjában foglalt feltételeknek, biztosítva, hogy az összeszerelt szerkezeti elemeket látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétszedni és visszatenni. Az egyéb kapcsolóelemek kiválasztása és elhelyezése semmiféle korlátozás alá nem esik;

c) Ezen értelmező rendelkezés a) pontjának értelmében nem engedélyezhető az olyan kapcsoló elemek használata, amelyek látható nyomok hátrahagyása nélkül az egyik oldalról is eltávolíthatók és visszatehetők, vagyis anélkül, hogy az összeszerelendő elemek mindkét oldaláról beavatkozásra lenne szükség. Itt elsősorban az öntáguló szegecsekről, vakszegecsekről és hasonlókról van szó;

d) Az összeszerelésnek fentiekben vázolt módjai a különleges járművekre - hőszigetelt járművekre, hűtőkocsikra, tartálygépjárművekre - olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben összeegyeztethetők azokkal a műszaki előírásokkal, amelyeknek rendeltetésüknél fogva meg kell felelniük. Ha műszaki okokból az elemeknek ezen értelmező rendelkezés a) pontjában előírt módon történő rögzítése nem lehetséges, a szerkezeti elemek az értelmező rendelkezés c) pontjában említett elemekkel is összeerősíthetők, feltéve hogy az oldalfalak belső felületén felhasznált elemek kívülről nem hozzáférhetőek.

2.2.1 (b) 1. b) pont - Ajtók és egyéb nyílászáró szerkezetek

a) A vámzárak elhelyezését lehetővé tevő szerkezeteket

i) hegesztéssel, vagy legalább két kapcsolóelemmel kell rögzíteni a 2.2.1 a) értelmező rendelkezés a) pontja szerint; vagy

ii) oly módon kell kialakítani, hogy azokat, ha egyszer a rakomány részére szolgáló rakteret már lezárták és vámzárral látták el, látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani.

Egyidejűleg:

iii) rajtuk egy legalább 11 mm átmérőjű kör alakú nyílásoknak, vagy legalább 11 mm hosszú és 3 mm széles nyílásoknak kell lenniük; és

iv) az alkalmazott vámzár típustól függetlenül azonos mértékű biztonságot kell nyújtaniuk.

b) Az ajtók és hasonlók csuklópántjait, forgópántjait, sarokvasait és egyéb kötőelemeit ezen értelmező rendelkezés a) pontja i) és ii) alpontjainak előírásai szerint kell rögzíteni. Ezen túlmenően a kötőelemek különböző alkatrészeit (pl. a csuklópántok, a sarokvasak tengelyei és szárai) úgy kell kialakítani, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül eltávolítani, vagy leszerelni ne lehessen, ha a rakomány részére szolgáló rakteret már lezárták és vámzárral látták el.

Amikor azonban a kötőelem kívülről nem közelíthető meg, elégséges, hogy a már lezárt és vámzárral ellátott ajtót stb. ne lehessen ebből a kötőelemből látható nyomok hátrahagyása nélkül kiemelni. Ha az ajtónak vagy a nyílászáró szerkezetnek több mint két sarokvasalása van, csak az ajtó széleihez legközelebb eső két sarokvasat kell a fenti a) pont i) és ii) alpontja előírásainak megfelelően rögzíteni.

c) Kivételes esetben, ha a járműnek hőszigetelt raktere van, a vámzár-berendezés, a pántok és egyéb alkatrészek - amelyek eltávolítása lehetővé tenné a raktérbe vagy olyan térbe való behatolást, amelybe árut lehet rejteni, ezen a raktér ajtóihoz kívülről behelyezett, de egyébként az értelmező rendelkezések fenti 2.2.1 a) pontjának a) alpontjában foglalt követelményeket ki nem elégítő csapszegekkel és csavarokkal is hozzáerősíthetők, feltéve:

i) hogy a csapszegek, illetve csavarok hegye egy menettel ellátott lemezbe, vagy ahhoz hasonló, az ajtó külső lapja mögé szerelt szerkezetbe hatol be,

ii) hogy ezen szegecsek vagy csavarok fejeit megfelelő számban a vámzárberendezéshez, a csuklóspontokhoz stb. hegesztették oly módon, hogy teljesen deformálódjanak és hogy ezeket a csapszegeket, illetve csavarokat ne lehessen eltávolítani látható nyomok hátrahagyása nélkül. (Lásd az e melléklethez csatolt 1. számú vázlatot.)

A „hőszigetelt raktér” kifejezés alkalmazandó hűtött és hőszabályozott rakterekre is.

d) A számos nyílászáró szerkezettel, tolózárakkal, csapokkal, tisztítónyílásokkal, csatlakozónyílásokkal stb. ellátott járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni. Ebből a célból az egymással szomszédos nyílászáró szerkezeteket egyetlen vámzárat igénylő közös szerkezettel kell összekötni, vagy ugyanennek a célnak megfelelő fedéllel kell ellátni

e) A nyitható tetejű járműveket oly módon kell kialakítani, hogy a vámzárak számát a lehető legkevesebbre lehessen csökkenteni.

2.2.1 c)-1 1. c) pont - Szellőztető nyílások

a) Legnagyobb méretük elvileg 400 mm-t nem haladhatja meg.

b) Az olyan nyílásokat, amelyek lehetővé teszik a raktérbe való közvetlen behatolást, fémhálóval vagy lyukasztott fémlappal (mindkét esetben a nyílások átmérője legfeljebb 3 mm) kell befedni és hegesztett, fémráccsal (a rácsnyílások maximális mérete: 10 mm) kell védeni. (Lásd az e melléklethez csatolt 1. számú vázlatot.)

c) A raktérbe való közvetlen behatolást (például speciális könyök vagy ütközőszerkezetek eredményeképpen), lehetővé nem tevő nyílásokat hasonló szerkezetekkel kell ellátni, a lyukak és a rácsnyílások méretei ekkor 10, illetőleg 20 mm-ig terjedhetnek.

d) Ha a nyílások ponyvában találhatók, alapvetően az ezen értelmező rendelkezés b) pontjában említett berendezések kötelezőek. Ugyanakkor elfogadhatók a kívülről elhelyezett lyukasztott fémlapból és egy fémből vagy más anyagból készült, belülre rögzített szitából álló záró berendezések is.

e) Azonos, nem fémből készült szerkezetek azzal a feltétellel engedélyezhetők, hogy a lyukak és a rácsnyílások előírt méreteit figyelembe veszik, és a felhasznált anyag kellő szilárdságú ahhoz, hogy ezek a lyukak vagy rácsnyílások ne legyenek lényegesen kitágíthatók a rongálódás látható nyomai nélkül. Ezen túlmenően a szellőztető berendezést csak a ponyva mindkét oldaláról egyidejűleg kifejtett tevékenységgel lehessen kicserélni.

2.2.1 c)-2 1. c) pont - Kifolyónyílások

a) Legnagyobb méretük elvileg a 33 mm-t nem haladhatja meg.

b) A raktérbe való közvetlen behatolást lehetővé tevő nyílásokat a 2.2.1 c)-1 értelmező rendelkezés b) pontjában, a szellőztető nyílásokra vonatkozóan ismertetett berendezésekkel kell ellátni.

c) Ha a kifolyónyílások nem teszik lehetővé a raktérbe való közvetlen behatolást, az ezen értelmező rendelkezés b) pontjában előírt berendezésekre nincs szükség, feltéve, hogy a nyílások a raktérből könnyen hozzáférhető, megbízható terelőrendszerrel rendelkeznek.

2.3 3. cikk

2.3.3 3. bekezdés - Több darabból álló ponyvák

a) Ugyanazon ponyva egyes darabjai a 2. melléklet 3. cikk (2) bekezdésében részletezett előírásoknak megfelelő különféle anyagokból készülhetnek.

b) A ponyva kialakítása során a darabok minden, kellő biztosítékot nyújtó elrendezése elfogadható, feltéve, hogy az összeerősítés a 2. melléklet 3. cikkének előírásai szerint történt.

2.3.6 (a) 6. a) pont - Csúszógyűrűs járművek

A járművekhez rögzített fémrudak a csúszó fém biztosítógyűrűk e bekezdés alkalmazásában elfogadhatók (lásd az e melléklethez csatolt 2. számú vázlatot), feltéve, hogy:

a) a gépjárműhöz a rudakat legfeljebb 60 cm-enként oly módon rögzítik, hogy azokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen eltávolítani és visszatenni;

b) a gyűrűket kettős karikával készítik, vagy közrúddal látják el és egyetlen darabból, hegesztés nélkül állítják elő;

c) a ponyvát oly módon rögzítik a járműhöz, hogy az teljes mértékben megfeleljen az egyezmény 2. melléklete 1. cikkének a) pontjában közölt előírásoknak.

2.3.6 (b) 6. b) pont - Állandó jelleggel rögzített ponyvák

Ha a ponyva egy vagy több szegélyét állandó jelleggel a jármű karosszériájához rögzítik, a ponyvát egy fém, vagy más megfelelő anyagból készült, olyan szalag tartja odaerősítve, amelyet e melléklet 2.2.1 a) értelmező rendelkezésének a) pontjában ismertetett előírásoknak megfelelő kötőelemekkel rögzítettek a jármű karosszériájához.

2.3.9 (9) bekezdés - Acél záróhuzalok textil betéttel

E bekezdés értelmében megengedhetők az olyan huzalok, amelyekben a textilkötelet hat, kizárólag acélból készülő kötélág veszi körül, azt teljesen befedve, feltéve hogy ezen kötelek átmérője legalább 3 mm (figyelmen kívül hagyva természetesen az átlátszó műanyagból készült bevonatot).

2.3.11 (a) (11) a) pont - Ponyvafeszítő zárólap

Számos járművön a ponyván külső vízszintes zárlap van, amelyben a jármű egész oldalhosszúsága mentén fűzőlyukak helyezkednek el. Ezek a feszítőgallérnak nevezett lapok a ponyvának kötelek vagy hasonló szerkezetek segítségével történő kifeszítésére szolgálnak. Ezeket a zárólapok szolgálnak a ponyván ejtett vízszintes bemetszések elrejtésére, amelyek a járművön fuvarozott árukhoz meg nem engedett módon történő hozzájutást tettek lehetővé. Ezért nem ajánlatos az ilyen típusú zárólapok alkalmazásának engedélyezése. A szóban forgó zárólapok a következő szerkezetekkel helyettesíthetők:

a) a ponyva belsejéhez erősített hasonló típusú feszítő zárólapok, vagy

b) egy-egy fűzőlyukkal ellátott, a ponyva külső részére erősített kis fülek egymástól a ponyva megfelelő kifeszítését lehetővé tevő távolságban elhelyezve.

Egy másik, egyes esetekben lehetséges megoldás a ponyvák feszítő füleinek teljes elhagyása.

2.3.11. c) 11. c) pont - Ponyvaszíj

2.3.11 (c)-1 Az alábbi anyagok tekinthetők a szíjak készítésére alkalmasnak:

a) bőr;

b) nem nyúló textilanyagok, ideértve a műanyaggal, vagy gumival bevont szöveteket, feltéve, hogy szétszakadás után nem hegeszthetők, vagy nem erősíthetők össze látható nyomok hátrahagyása nélkül. Egyébként a szíjat bevonó műanyagnak átlátszónak és sima felületűnek kell lenni.

2.3.11. c)-2 E melléklethez csatolt 3. számú vázlatán látható eszköz megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdése utolsó szakaszában foglalt előírásoknak. Ugyanakkor a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdésben foglalt előírásoknak is megfelel.

3. 3. MELLÉKLET

3.0.17 Alkalmassá nyilvánítási eljárás

(1) A 3. melléklet rendelkezései szerint az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai alkalmassági bizonyítványt adhatnak ki az említett Fél területén gyártott járműre és ezt a járművet nem vonják újból alkalmassá nyilvánítási eljárás alá abban az országban, ahol rendszámmal látták el, vagy az adott esetben, ahol tulajdonosa állandó lakóhellyel rendelkezik.

(2) Ezek a rendelkezések nem korlátozzák a jogát azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak, amelynek területén a járművet rendszámmal látták el, vagy amelynek területén tulajdonosa állandó lakhellyel rendelkezik, hogy megköveteljék az alkalmassági bizonyítvány bemutatását akár a behozatalkor, akár később a jármű nyilvántartásba vételével vagy felülvizsgálatával, illetve hasonló jogi követelményekkel kapcsolatos célokból.

3.0.20 Az alkalmassági bizonyítványba tett bejegyzéssel kapcsolatos eljárás.

A jármű hiányosságairól szóló bejegyzés hatálytalanításához, miután a járművet helyreállították, elégséges az e célra szolgáló 11. számú rovatba megtenni a „Hiányosság kijavítva” bejegyzést, valamint az érintett illetékes hatóság nevét, aláírását és bélyegzőlenyomatát elhelyezni.

1. számú vázlat
A HŐSZIGETELT RAKTÉRREL RENDELKEZŐ JÁRMŰVEK AJTÓ-CSUKLÓPÁNTJÁNAK ÉS A VÁMZÁR BERENDEZÉSÉNEK MINTÁJA

2. számú vázlat
CSÚSZÓGYŰRŰS PONYVÁS JÁRMŰVEK

3. számú vázlat
A JÁRMŰPONYVA ZÁRÓBERENDEZÉSÉNEK MINTÁJA

Az alább látható berendezés megfelel a 2. melléklet 3. cikke (11) bekezdése utolsó szakasza előírásainak. Ugyancsak megfelel a 2. melléklet 3. cikke (6) bekezdése előírásainak.

4. számú vázlat
A PONYVA ZÁRÓSZERKEZETE

Az alább látható szerkezet megfelel a 2. számú melléklet 3. cikke (6) bekezdése a) szakaszában foglalt előírásoknak:

7. melléklet

A SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK ALKALMASSÁ NYILVÁNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ MELLÉKLET

Első Rész
SZABÁLYZAT A VÁMZÁR ALATT TÖRTÉNŐ NEMZETKÖZI FUVAROZÁSRA ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTHATÓ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOKRA ALKALMAZANDÓ MŰSZAKI FELTÉTELEKRŐL
1. cikk
Alapelvek

A vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra csak oly módon szerkesztett és felszerelt szállítótartályok nyilváníthatók alkalmassá, hogy:

a) a szállítótartály vámzárral lezárt részéből árut sem kivenni, sem oda betenni, látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár feltörése nélkül ne lehessen;

b) a vámzárat egyszerű és hatékony módon lehessen rá feltenni;

c) ne tartalmazzon olyan titkos teret, ahová árut lehet elrejteni;

d) minden olyan tér, amely áru tárolására alkalmas, a vámvizsgálat számára könnyen hozzáférhető legyen.

2. cikk
A szállítótartályok szerkezete

(1) Az e szabályzat 1. cikkében foglalt előírások teljesítése érdekében:

a) a szállítótartály szerkezeti elemeit (oldalfalak, padló, ajtók, tető, tetőmerevítő bordák, keretek, kereszttartók stb.) olyan kötőelemekkel szerelik össze, hogy azokat ne lehessen eltávolítani és kívülről visszahelyezni látható nyomok hátrahagyása nélkül, vagy olyan módon alakítják ki a szerkezetet, hogy az ne legyen módosítható látható nyomok hátrahagyása nélkül. Ha az oldalfalak, a padló, az ajtók és a tető különböző elemekből állnak, ezeknek az elemeknek ugyanezen előírásoknak kell megfelelniük, és azoknak kellően szilárdnak kell lenniük;

b) az ajtókat és minden zárószerkezetet (beleértve az elzáró csapokat, búvónyílás-fedőket, peremeket stb.) a vámzár elhelyezését lehetővé tevő szerkezettel kell ellátni. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy látható nyomok hátrahagyása nélkül kívülről ne legyen elmozdítható és visszatehető, és sem az ajtó, sem a zárószerkezet ne legyen a vámzár feltörése nélkül kinyitható. Az utóbbit megfelelő módon védeni kell. Nyitható tetők alkalmazása megengedett;

c) a szellőztető- vagy kifolyónyílásokat olyan szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a szállítótartály belsejéhez való hozzáférést. Ennek a szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy azt látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen kívülről leszerelni és visszaszerelni.

(2) E szabályzat 1. cikkének c) pontjában foglalt rendelkezésektől függetlenül megengedettek a szállítótartálynak olyan szerkezeti elemei, amelyek - gyakorlati okokból - üres tereket foglalnak magukba (pl. kettős válaszfal két lapja között). Annak érdekében, hogy az említett tereket ne lehessen áruk elrejtésére használni:

(i) a szállítótartály belső burkolatának látható nyomok hátrahagyása nélkül nem szabad leszerelhetőnek és visszaszerelhetőnek lennie, vagy

(ii) az említett terek számát a minimálisra kell korlátozni és azoknak a vámvizsgálat céljára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.

3. cikk
Összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályok

Az összehajtható vagy szétszedhető szállítótartályokra az e szabályzat 1. és 2. cikkeinek rendelkezései vonatkoznak; továbbá azokat olyan reteszelő rendszerrel kell ellátni, amely a szállítótartály összeszerelése után a különböző részeket szilárdan rögzíti. Ennek a reteszelő rendszernek olyannak kell lennie, hogy az - ha az a szállítótartály összeszerelése után annak külső oldalán van - vámzárral lezárható legyen.

4. cikk
Ponyvával fedett szállítótartályok

(1) Adott esetben a ponyvával fedett szállítótartályokra az e szabályzat 1., 2. és 3. cikkében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Továbbá, e szállítótartályoknak meg kell felelniük e cikk rendelkezéseinek.

(2) A ponyva erős vászonból, vagy műanyaggal, illetve gumival bevont, nem nyúló, és kellő szilárdságú szövetből készül. Jó állapotúnak és oly módon elkészítettnek kell lennie, hogy ha a záróberendezést egyszer már felrakták, a rakomány részére fenntartott rakterrülethez látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen hozzáférni.

(3) Ha a ponyva több darabból készült, a darabok széleit egymásra kell hajtani, és egymástól legalább 15 mm távolságban két varrással kell összeerősíteni. Ezeket a varrásokat az ezabályzathoz mellékelt 1. számú vázlat szerint kell készíteni; azonban, ha a ponyva egyes részeinél (pl. lecsapható zárólapok és megerősített sarkok) a darabokat ilyen módon nem lehet összeszerelni, elegendő a felső rész szélét visszahajtani, és a varrásokat az e szabályzathoz mellékelt 2. számú vázlat szerint elvégezni. A varrások egyikének csak belülről szabad láthatónak lennie, és az ehhez a varráshoz használt fonal színének határozottan el kell térnie a ponyvának és a másik varráshoz használt fonalnak a színétől. Minden varrást géppel kell elvégezni.

(4) Ha a ponyva műanyaggal bevont szövetből és több darabból készült, ezek a darabok az e szabályzathoz mellékelt 3. számú vázlat szerint hegesztéssel is összeerősíthetők. Az egyik darab szélének a másik darab szélét legalább 15 mm-nyi szélességben fednie kell. A darabok hegesztését az átfedés teljes szélességében biztosítani kell. Az összeserősítésnél a külső oldal szélét legalább 7 mm széles műanyag szalaggal kell befedni, amelyet ugyanilyen hegesztési eljárással kell rögzíteni. Erre a műanyag szalagra, valamint annak mindkét szélétől legalább 3 mm szélességű sávra azonos és jól látható domború mintázatot kell nyomtatni. A hegesztést oly módon kell elvégezni, hogy a darabokat látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen szétválasztani, majd újraegyesíteni.

(5) A javítást az e szabályzathoz mellékelt 4. számú vázlat szerint kell végrehajtani, a szegélyt egymásra kell hajlítani, és két látható, egymástól legalább 15 mm-re levő varrással kell összeerősíteni; a belülről látható fonal színe különbözzön a kívülről látható fonal és a ponyva színétől; minden varrás géppel készül. Ha a szélek mellett megsérült ponyvát úgy javítják ki, hogy a sérült részt folttal pótolják, a varrást e cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek és az e szabályzathoz mellékelt 1. számú vázlatnak megfelelően is el lehet készíteni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyvák az e cikk (4) bekezdésében leírt módon is javíthatók, de ebben az esetben a hegesztést a ponyva mindkét oldalán el kell végezni, a foltot pedig a belső felületre kell elhelyezni.

(6) a) A ponyvát szigorúan az e szabályzat 1. cikk a) és b) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelelően kell a szállítótartályhoz rögzíteni.

A lezárást

(i) a szállítótartályhoz rögzített fémgyűrűkkel;

(ii) a ponyva szélébe erősített fűzőlyukakkal;

(iii) a gyűrűkön, a ponyván kívül átfűzött és kívülről egész hosszában látható rögzítőkötéllel

kell biztosítani.

A ponyvának a szállítótartály szilárd részeit a fűzőlyukak közepétől számítva legalább 250 mm-re be kell fednie, kivéve azt az esetet, amikor a szállítótartály szerkezeti rendszere önmagában is megakadályoz minden hozzáférést az áruhoz.

b) Ha a ponyva szélét tartósan kell a szállítótartályhoz erősíteni, az összeszerelésnek folyamatosnak kell lennie és szilárd szerkezetek segítségével kell megvalósítani.

(7) A gyűrűk és a rögzítőlyukak közötti térköz 200 mm-t nem haladhat meg. A fűzőlyukakat meg kell erősíteni.

(8) Rögzítőkötélként használható

a) legalább 3 mm átmérőjű acéldrótkötél; vagy

b) legalább 8 mm átmérőjű kender- vagy szizálkötél, amely átlátszó, nem nyújtható műanyag hüvelybe van beágyazva.

A drótköteleket is be lehet ágyazni átlátszó, nem nyújtható műanyag hüvelybe.

(9) A rögzítőkötélnek egy darabból kell állnia és azt mindkét végén kemény végződéssel kell ellátni. Minden fémvégződés rögzítője tartalmaz egy csőszegecset, melyen maga a rögzítőkötél is átfér azért, hogy lehetővé tegye a vámzár zsinegének vagy szalagjának befűzését. A kötélnek a keresztfurat mindkét oldalán láthatónak kell maradnia, hogy ily módon meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a kötél egy darabból áll (lásd az e szabályzathoz mellékelt 5. számú vázlatot).

(10) A ponyván a berakásra szolgáló nyílásokon a ponyva két szélének egymást kellő módon át kell fednie. Ezen kívül lezárásukat biztosítja:

a) e cikk (3) és (4) bekezdéseinek megfelelően varrt vagy hegesztett zárólap;

b) e cikk (7) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő gyűrűk és fűzőlyukak és

c) alkalmas anyagból, egy darabból készült, nem nyújtható, legalább 20 mm széles és 3 mm vastag szíj, amely a gyűrűkön áthalad és a ponyva két szélét, valamint a zárólapot összetartja; ezt a szíjat a ponyva belső oldalán le kell kötni, és el kell látni a jelen cikk (8) bekezdésében említett rögzítőkötél befogadására szolgáló fűzőlyukakkal.

Ha olyan ütközőszerkezet van, amely megakadályozza, hogy az áruhoz látható nyomok hátrahagyása nélkül hozzá lehessen férni, a zárólapot nem kell megkövetelni.

(11) A ponyvának semmilyen körülmények között sem az azonossági jeleket - amelyeknek az 1. melléklet szerint a szállítótartályon kell lenniük, - sem ezen melléklet második részében előirányzott engedélyezési táblát nem szabad eltakarnia.

5. cikk
Átmeneti rendelkezések

1977. év január 1. napjáig e szabályzathoz mellékelt 5. számú vázlaton látható kötélvégződés akkor is használható, ha a korábban jóváhagyott mintájú keresztfuraton olyan nyílás van, amelynek méretei kisebbek, mint az említett rajzon megadottak.

I. rész - 1. számú vázlat
VARRÁSSAL ÖSSZEERŐSÍTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

I. rész - 2. számú vázlat
TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

I. rész - 3. számú vázlat
ÖSSZEHEGESZTETT, TÖBB DARABBÓL KÉSZÜLT PONYVA

Első rész - 4. számú vázlat
A PONYVA JAVÍTÁSA

Első rész - 5. számú vázlat
A KÖTÉLVÉG MINTÁJA

II. Rész
AZ I. RÉSZBEN ELŐÍRT MŰSZAKI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ SZÁLLÍTÓTARTÁLYOK ALKALMASSÁ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁSA
Általános rendelkezések

(1) A szállítótartályok vámzár alatt történő árufuvarozásra alkalmassá nyilváníthatók:

a) akár a gyártás szakaszában, gyártmánytípus alapján (alkalmassá nyilvánítási eljárás a gyártás szakaszában);

b) akár a gyártást követő szakaszban, egyedileg vagy az azonos típusú szállítótartályok meghatározott számára vonatkozóan (alkalmassá nyilvánítási eljárás a gyártást követő szakaszban).

Mindkét alkalmassá nyilvánítási eljárásra vonatkozó közös rendelkezések

(2) Az illetékes engedélyező hatóság a kérelmezőnek az alkalmassá nyilvánítást követően alkalmassági bizonyítványt ad ki, amely az esettől függően vagy az alkalmassá nyilvánított típusú szállítótartályok korlátlan sorozatára vagy meghatározott számú szállítótartályra vonatkozik.

(3) Az alkalmassá nyilvánítás kezdeményezettje, mielőtt az alkalmassá nyilvánított szállítótartályt vagy szállítótartályokat vámzár alatt történő fuvarozásrara felhasználná, köteles a szállítótartályra alkalmassági táblát elhelyezni.

(4) Az alkalmassági táblát tartósan és jól látható helyre kell felerősíteni, esetleg egyéb, hivatalos célokat szolgáló alkalmassági táblák mellett.

(5) E rész I. számú függelékében található 1. számú minta szerinti alkalmassági tábla legalább 20x10 cm-es fémlemez. Felületére a következő adatokat kell rápréselni, vagy domborítani vagy más módon olvashatóan és tartós jelleggel felírni, legalább angol vagy francia nyelven:

a) „Vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánítva” szöveg;

b) a szállítótartályt alkalmassá nyilvánító ország - az ország nevével, illetve az országnak a nemzetközi közúti forgalomban résztvevő járművek nyilvántartásánál használt megkülönböztető jelzésével megadva -, valamint az alkalmassági bizonyítvány száma (számjegyek, betűk stb.), valamint az alkalmassá nyilvánítás éve (pl. az „N/26/73 jelzés jelentése: Hollandia, 26. számú alkalmassági bizonyítvány, kiadva 1973-ban”) feltüntetésével;

c) a szállítótartályhoz a gyártó által rendelt sorszám (gyártási szám);

d) ha a szállítótartályt típus szerint nyilvánították alkalmassá, a táblán rajta kell még lennie a szállítótartály típusazonosítási számainak vagy betűinek.

(6) Ha egy szállítótartály többé nem felel meg az alkalmassá nyilvánításra előírt műszaki feltételeknek, azt - mielőtt vámzár alatti árufuvarozásra újra használhatnák - olyan állapotba kell hozni, ami alapján azt alkalmassá nyilvánították úgy, hogy az említett műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

(7) Ha egy szállítótartály lényeges jellemzői megváltoznak, arra többé nem vonatkozik a kiadott alkalmassá nyilvánítás, és mielőtt azt vámzár alatti árufuvarozásra ismét felhasználhatnák, az illetékes hatóságnak újra alkalmassá kell nyilvánítania.

Különleges rendelkezések a gyártási szakaszban, gyártmánytípus szerint történő alkalmassá nyilvánítás

(8) Amikor a szállítótartályokat azonos gyártmánytípus szerint, sorozatban gyártják, a gyártó a gyártási ország illetékes hatóságától kérheti a gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánítást.

(9) A gyártónak kérelmében közölnie kell azokat az azonosítási számokat vagy betűket, amelyekkel a szállítótartályoknak azt a típusát jelzi, amelyre az alkalmassá nyilvánítást kéri.

(10) A kérelemhez mellékelni kell az alkalmassá nyilvánításra kerülő szállítótartály-típus tervrajzait és részletes szerkezeti leírását.

(11) A gyártónak írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy:

a) bemutatja az illetékes hatóságnak a szóban forgó szállítótartály-típusokból azokat, amelyeket ez a hatóság meg kíván vizsgálni;

b) lehetővé teszi az illetékes hatóságnak, hogy a vonatkozó típus sorozatgyártásának ideje alatt bármikor további egységeket is megvizsgáljon;

c) tájékoztatással látja el az illetékes hatóságot a tervek vagy műszaki leírások bármilyen mértékű módosításáról, mielőtt azokat végrehajtaná;

d) az alkalmassági táblán kötelezően feltüntetendő adatokon túl a szállítótartályon jól látható helyen a gyártmánytípus azonosító jeleit és számait és a szóban forgó típussorozatba tartozó valamennyi szállítótartály sorozatszámát (gyártási számát) feltünteti;

e) az alkalmassá nyilvánított gyártmánytípus szerint gyártott szállítótartályokról nyilvántartást vezet.

(12) Az illetékes hatóság szükség esetén előírhat olyan változtatásokat, amelyeket a tervezett gyártmánytípuson végre kell hajtani ahhoz, hogy az alkalmassá nyilvánításra alkalmas legyen.

(13) Gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításra nem kerülhet sor azt megelőzően, hogy az illetékes hatóság egy vagy több ilyen gyártmánytípus szerint gyártott szállítótartály vizsgálatával megállapította, hogy az ilyen típusú tartályok megfelelnek az I. részben közölt műszaki előírásoknak.

(14) Ha egy szállítótartály-típust alkalmassá nyilvánítottak, a kérelmezőnek e rész 2. számú függelékében közölt II. számú mintának megfelelő egységes alkalmassági bizonyítványt adnak ki, amely az alkalmassá nyilvánított típus műszaki leírásának megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes. Ez a bizonyítvány feljogosítja a gyártót arra, hogy a típussorozat minden szállítótartályára feltegye az e rész (5) bekezdése szerinti alkalmassági táblát.

A gyártást követő szakaszban történő alkalmassá nyilvánításra vonatkozó különleges rendelkezések

(15) Ha az alkalmassá nyilvánítást nem a gyártás időszakában kérték, az alkalmassá nyilvánítást a tulajdonos, az üzembentartó, illetve képviselőjük annál az illetékes hatóságnál kérheti, amelynél a szállítótartályt vagy szállítótartályokat alkalmassá nyilvánításra be tudja mutatni.

(16) Az e rész (15) bekezdése alapján benyújtott alkalmassá nyilvánítás iránti kérelemben jelezni kell a gyártó által minden egyes szállítótartályon feltüntetett sorszámot (gyártási szám).

(17) Ha az illetékes hatóság meggyőződött, hogy a szállítótartály vagy a szállítótartályok megfelelnek az I. részben leírt műszaki feltételeknek - azt követően, hogy annyi szállítótartályt vizsgál meg, amennyit szükségesnek ítél - kiadja az e rész 3. függelékében közölt III. számú mintának megfelelő alkalmassági bizonyítványt, amely kizárólag az alkalmassá nyilvánított számú szállítótartályra vonatkozóan érvényes. Ez a bizonyítvány, amelyen szerepel a vonatkozó szállítótartály, illetve szállítótartályok gyártójának sorszáma, illetve sorszámai, feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy minden alkalmassá nyilvánított szállítótartályra felszerelje az e rész (5) bekezdése szerinti alkalmassági táblát.

II. rész 1. számú függelék

1. minta
ALKALMASSÁGI TÁBLA
(angol változat)

II. rész 1. számú függelék

1. minta
ALKALMASSÁGI TÁBLA
(francia változat)

II. rész 2. számú függelék

II. számú MINTA
Áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény (1975)

Bizonyítvány a gyártmánytípus szerinti alkalmassá nyilvánításról

1. A bizonyítvány száma: ..................................................................................................................

............................................................................................................................................................

2. Igazoljuk, hogy az alábbiakban leírt szerkesztésű szállítótartály-típust alkalmassá nyilvánítottuk és hogy e szerint a típus szerint gyártott szállítótartályok az áruk vámzár alatt történő szállítására elfogadhatók.

3. A szállítótartály neme: ...................................................................................................................

............................................................................................................................................................

4. A gyártmánytípus azonosítási száma vagy betűi: ..........................................................................

............................................................................................................................................................

5. A szerkezeti tervrajzok azonosítási száma: ...................................................................................

............................................................................................................................................................

6. A műszaki leírások azonosítási száma: .........................................................................................

............................................................................................................................................................

7. Önsúly: ..........................................................................................................................................

8. Külső méretek cm-ben: ..................................................................................................................

9. A szerkezeti felépítés lényeges jellemzői (anyagok fajtái, a szerkesztés módja stb.): ..................

............................................................................................................................................................

10. A jelen bizonyítvány a fent leírt tervrajzoknak és specifikációknak megfelelően gyártott valamennyi szállítótartályra érvényes.

11. Kiállítva .......................................................................................................................... részére,

(a kérelmező neve és címe)

aki jogosult az általa gyártott és alkalmassá nyilvánított szerkesztési típusú valamennyi szállítótartályra alkalmassági táblát feltenni.

........................................................................................................................................................-n.

(hely)

19....................................................................................................................................................-n.

(kelt)

............................................................................................................................................................

(a kiadó hatóság aláírása és bélyegzője)

(Lásd a hátoldalon levő figyelmeztetést!)

FONTOS MEGJEGYZÉS

(Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. évi vámegyezmény 7. melléklete II. részének, 6. és 7. pontja)

6. Ha egy szállítótartály többé nem felel meg az alkalmassá nyilvánításra előírt műszaki feltételeknek, azt - mielőtt vámzár alatti árufuvarozásra újra használhatnák - olyan állapotba kell hozni, amely alapján az alkalmassá nyilvánítást megkapta, hogy ezeknek a műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

7. Ha egy szállítótartály lényeges jellemzőit megváltoztatták, a szállítótartályra vonatkozó alkalmassá nyilvánítás hatályát veszti és mielőtt azt vámzár alatti árufuvarozásra felhasználnák, az illetékes hatóságtól új alkalmassá nyilvánítást kell kapnia.

II. rész 3. számú függelék

III. számú MINTA
Áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény (1975)

Bizonyítvány a gyártást követő időszakban adott alkalmassá nyilvánításról

1. A bizonyítvány száma: ..................................................................................................................

2. Igazoljuk, hogy az alábbiakban leírt szerkezetű szállítótartály(okat) vámzár alatt történő árufuvarozásra alkalmassá nyilvánítottuk.

3. A szállítótartály(ok) típusa: ..........................................................................................................

4. A szállítótartály(ok)nak a gyártó által adott sorszáma: .................................................................

5. Önsúly: ..........................................................................................................................................

6. Külső méretek (cm-ben): ...............................................................................................................

7. A szerkezeti felépítés lényeges jellemzői (az anyagok fajtái, a kialakítás módja stb.): ................

............................................................................................................................................................

............................................................................................................................................................

8. Kiadva .............................................................................................................................. részére,

(a kérelmező neve és címe)

aki jogosult a fent említett szállítótartály(ok)ra alkalmassági táblát feltenni.

.........................................................................................................................................................-n

(hely)

19........................................................................................................................................................

(kelt)

.................................................................................................................................................... által

(a kiadó hatóság aláírása és bélyegzője)

(Lásd a hátoldalon levő megjegyzést!)

FONTOS MEGJEGYZÉS

(Az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó 1975. évi vámegyezmény 7. melléklete második részének 6. és 7. pontja)

6. Ha egy szállítótartály többé nem felel meg az alkalmassá nyilvánításra előírt műszaki feltételeknek, azt - mielőtt vámzár alatti árufuvarozásra újra használhatnák - olyan állapotba kell hozni, amely alapján az alkalmassá nyilvánítást megkapta, hogy ezeknek a műszaki feltételeknek ismét megfeleljen.

7. Ha egy szállítótartály lényeges jellemzőit megváltoztatták, a szállítótartályra vonatkozó alkalmassá nyilvánítás hatályát veszti és mielőtt azt vámzár alatti árufuvarozásra felhasználnák, az illetékes hatóságtól új alkalmassá nyilvánítást kell kapnia.

III. Rész
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

(1) Az ezen egyezmény 6. mellékletében szereplő, a 2. mellékletre vonatkozó értelmező rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az ezen egyezmény rendelkezéseivel összhangban vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánított szállítótartályokra is.

(2) Első rész, 4. cikk, (6) bekezdés, a) pontja

Ezen harmadik részhez csatolt vázlat a ponyva rögzítési rendszerének olyan mintáját tartalmazza, amelyet a szállítótartályok sarokerősítéséhez a vámszervek elfogadnak.

(3) Második rész, (5) bekezdés

Ha kettő, vámzár alatti fuvarozásra alkalmassá nyilvánított, ponyvával fedett szállítótartályt oly módon egyesítenek, hogy azok egy szállítótartályt képeznek, amelyet csupán egyetlen ponyvával fednek le és az megfelel a vámzár alatti fuvarozás feltételeinek, az együttesre vonatkozó külön alkalmassági bizonyítványt vagy alkalmassági táblát nem kívánnak meg.

Harmadik rész
PONYVARÖGZÍTŐ BERENDEZÉS A SAROKVASALÁSNÁL

8. melléklet

AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

i) A Szerződő Felek tagjai az Intéző Bizottságnak.

ii) A Bizottság határozhat úgy, hogy az ezen egyezmény 52. cikke (1) bekezdésében említett olyan államok illetékes hatóságai, amelyek nem Szerződő Felek, vagy nemzetközi szervezetek képviselői, az őket érdeklő kérdésekkel foglalkozó üléseken megfigyelői minőségben részt vehetnek.

2. cikk

A Bizottság részére a titkársági szolgáltatásokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára biztosítja.

3. cikk

A Bizottság minden évben az első ülésén megválasztja elnökét és alelnökét.

4. cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az Európai Gazdasági Bizottság védnöksége alatt minden évben, valamint legalább öt olyan állam - amely Szerződő Fél - illetékes hatóságainak kérésére összehívja a Bizottságot.

5. cikk