Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.7.)

2013. évi LXXVI. törvény

egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról * 

1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

1. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Alapvető rendelkezések” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

„Alapvető rendelkezések

1. § (1) Anyakönyvi eljárás

a) a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárás,

b) a házasságkötés,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárás,

d) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése,

e) a névváltoztatási eljárás,

f) a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás és

g) az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének vezetése.

(2) Az anyakönyv és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását.

(3) Az anyakönyv

a) a születéssel,

b) a házassággal,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolattal és

d) a halálesettel

kapcsolatos, e törvényben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

2. § Az 1. § (1) bekezdése szerinti eljárások közül az a), c), e) és f) pontban meghatározott eljárások, valamint az anyakönyv vezetése és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás.

2/A. § Ha e törvény rendelkezései alapján a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el, eljárására a „Hazai anyakönyvezés” alcím eltérő rendelkezése hiányában az anyakönyvvezető eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

2. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Értelmező rendelkezések” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

„Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

a) anyakönyv: az elektronikus anyakönyv és a papír alapú anyakönyv,

b) anyakönyvi esemény: a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset,

c) anyakönyv vezetése: az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása, valamint törlése,

d) anyakönyvi alapirat: az anyakönyvi okirat kivételével az olyan elektronikus és papír alapú okirat, amely alapján az anyakönyvbe adatot jegyeznek be, vagy amely az anyakönyvi eljárás során keletkezik,

e) családi állapot: hajadon, nőtlen, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt,

f) egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító: a központi nyilvántartó szerv által képzett alfanumerikus azonosító, amelynek célja az elektronikus anyakönyvben kezelt adatoknak az érintett személyhez történő hozzárendelése,

g) elektronikus anyakönyv: az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás,

h) hazai anyakönyvezés: a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéhez, valamint a nem magyar állampolgár anyakönyvi eseményéhez kapcsolódó, e törvényben meghatározott adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzése, azok módosítása és törlése,

i) munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-26.,

j) nyilvántartó anyakönyvvezető: az az anyakönyvvezető, aki a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot őrzi,

k) személyazonosításra alkalmas adat: az érintett születési családi és utóneve, házassági neve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, az érintett személyi azonosítója, előző születési családi és utóneve vagy házassági neve, állampolgársága, előző állampolgársága, valamint lakcíme,

l) születés: az élveszületés,

m) tolmács: a tolmács és a jelbeszédben jártas személy,

n) származási hely: az anya nyilatkozata alapján az anya lakóhelye vagy tartózkodási helye, ismeretlen anya esetén a gyámhatóság által megállapított hely, hazai anyakönyvezés esetén - kérelemre - az anya lakóhelye, illetve ha az nem ismert, a gyermek születési helye,

o) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (4) bekezdésében meghatározott igazolványok.”

3. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Hatáskör” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

„Hatáskör

4. § (1) Az anyakönyvbe adatot

a) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező

aa) polgármester,

ab) jegyző vagy

ac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselője

(a továbbiakban együtt: anyakönyvvezető),

b) az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezetője által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező kormánytisztviselője (e törvény alkalmazásában: hazai anyakönyvezést végző hatóság),

c) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatal,

d) névváltoztatási ügyben az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter

jegyezhet be.

(2) A házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető közreműködik.

(3) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelemről az anyakönyvvezető, vagy, ha a házasságot külföldön kötötték, a hazai anyakönyvezést végző hatóság dönt.

(4) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.

(5) A hazai anyakönyvezés kivételével a fővárosi és megyei kormányhivatal a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel teljesíti az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy nem magyar állampolgár apa által tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi okirat, kivéve, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal dönt a házasságkötéshez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges külföldi okirat elfogadhatóságáról.

(7) Anyakönyvi okirat kiállítására az (1) bekezdésben meghatározott szervek, valamint a hivatásos konzuli tisztviselő jogosultak. A hazai anyakönyvezést végző hatóság és a fővárosi és megyei kormányhivatal az adatok általa teljesített bejegyzésével összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter az adatok általa teljesített bejegyzésével, valamint az 5. § (2) bekezdésében foglalt feladataival összefüggésben jogosult anyakönyvi okirat kiállítására. Ha a névváltoztatás iránti kérelmet hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, a névváltoztatási eljárással összefüggésben az anyakönyvi kivonatot a hivatásos konzuli tisztviselő állítja ki.

5. § (1) Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter dönt a névváltoztatási kérelemről.

(2) A külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső felülhitelesítését az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter végzi.

6. § A központi nyilvántartó szerv működteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást és ellátja az e törvényben meghatározott adatkezelési műveleteket.”

4. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.”

5. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„8. § (1) A mozgó járművön történt halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták.

(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén a haláleset bejegyzésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett.

(4) Ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.”

6. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 10. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi)

e) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan személy külföldön történt születését, házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését, valamint halálesetét, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.”

7. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„11. § (1) Ha nem állapítható meg, hogy az anyakönyvi esemény bekövetkezésének időpontjában melyik anyakönyvvezető lett volna illetékes, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére a hazai anyakönyvezést végző hatóság az illetékes.

(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az erre irányuló kérelmet benyújtották.

(3) Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be, az eljárás lefolytatására a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”

8. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„12. § (1) Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi okirat kiállítására az az anyakönyvvezető vagy hivatásos konzuli tisztviselő illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték.

(2) A papír alapú anyakönyvbe bejegyzett, de az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adatról kért hatósági bizonyítvány kiállítására a nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”

9. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Illetékesség” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Az apai elismerő nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, aki előtt a nyilatkozatot tették.

(2) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozatot és - ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg - az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot

a) - ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában még nem született meg -

aa) azon szerv székhelye szerinti anyakönyvvezető, amely előtt a nyilatkozatot megtették,

ab) a konzul előtt tett nyilatkozatot az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter,

b) - ha a gyermek a nyilatkozattétel időpontjában már megszületett - a születést nyilvántartó anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság

rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.”

10. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott döntésével szemben benyújtott fellebbezést az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter bírálja el.”

11. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 14. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(3b) A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.”

12. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Okirat és személyes nyilatkozat” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Ha a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, a fővárosi és megyei kormányhivatal a határozat elfogadhatóságáról az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri.

(2) Ha a hazai anyakönyvezést végző hatóság jár el és

a) a bejegyzés alapja külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata vagy

b) nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött és érvényes,

a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri.

(3) Nem kell az igazságügyért felelős miniszter véleményét kérni, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséről való döntésre a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri, ha

a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú és a bejegyzést ő maga kéri,

b) a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának anyakönyvbe történő bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri.”

13. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 15. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az ügyfél az anyakönyvi okiratát és névváltozási okiratmásolatát írásbelinek minősülő elektronikus úton is kérelmezheti.”

14. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 16. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Annak a személynek az anyakönyvi bejegyzésében, akinek az állampolgársága vagy hontalansága nem igazolt, az anyakönyvben - az ellenkező bizonyításáig - az ismeretlen állampolgárságra történő utalást kell szerepeltetni.

(5) Ha valakinek több állampolgársága van, és ezek közül az egyik állampolgársága magyar, ezt a személyt az anyakönyvi eljárás tekintetében magyar állampolgárnak kell tekinteni.”

15. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 17. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező házasuló vagy - ha a házasulók egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a házassági szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.”

16. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 18. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötésének engedélyezéséről a házasságkötési szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését a jegyző akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a házasságkötésre alkalmas helyiséget jelölnek meg.”

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 18. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ha a házasság hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli megkötését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap.”

17. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 19. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.”

18. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”

19. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felek kérelmére a megállapodást az anyakönyvből törölni kell, kivéve, ha a felek házasságából gyermek született.”

20. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A házasságkötés helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a házassági akadály alól a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.”

21. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 27. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a házasságot nem kötötték meg és a házasságkötési szándék továbbra is fennáll, a házasságkötési szándék bejelentésére irányuló eljárást meg kell ismételni. Ha a házasság a házasságkötési szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre és a házasságkötést megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.”

22. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 28. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a feltett kérdésre mindkét házasuló igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a házasságkötés utáni nevükön megnevezett felek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében házastársak.”

23. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 29. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A házasulók kérésére a házasság valamely nemzetiség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak.”

24. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 30. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„30. § (1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat.

(2) Ha valamelyik házasuló a 28. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

(3) Ha a házasság a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a házasságkötést megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli.

(4) Ha valamelyik házasuló, a tanú vagy a tolmács a házasságkötési lap aláírását megtagadja, de a házasság a 28. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a házasságkötési lapra e tényt feljegyzi.

(5) Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.”

25. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 31. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető az 1. melléklet szerinti adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a felek, az anyakönyvvezető, és - ha közreműködött - a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a felek is gondoskodhatnak.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező fél vagy - ha a felek egyike sem rendelkezik magyarországi lakcímmel - az egyikük a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát személyesen hivatásos konzuli tisztviselőnél is bejelentheti, amelyről a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek továbbítja.”

26. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítésének engedélyezéséről a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésének helye szerinti jegyző a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül dönt.

(3) A jegyző a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését akkor engedélyezheti, ha a felek nyilatkoznak arról, hogy

a) a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

c) a hivatali helyiségen kívüli helyszínen történő lebonyolítást lehetetlenné tevő körülmények bekövetkezte esetére a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiséget jelölnek meg.”

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 32. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a jegyző nem engedélyezi, e határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának határideje nyolc nap.”

27. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 33. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha a települési önkormányzat a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli, továbbá a munkaidőn kívül történő létesítése esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.”

28. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”

29. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes jegyző a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai alóli a Polgári Törvénykönyv családjogi rendelkezései szerint adható felmentésről.”

30. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 39. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta egy év eltelt, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék továbbra is fennáll, az eljárást meg kell ismételni. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről szóló jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem jött létre, és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárást nem ismételték meg, a jegyzőkönyvet és az eljárás során rögzített egyéb adatokat haladéktalanul törölni kell.”

31. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 40. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a feltett kérdésre mindkét fél igennel válaszolt, az anyakönyvvezető kijelenti, hogy a felek a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”

32. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 41. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzetiség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott nemzetiség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.”

33. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 42. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„42. § (1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi alapirat.

(2) Ha valamelyik fél a 40. § (2) bekezdése szerinti kérdésre nem igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat a (2) bekezdés szerint nem jön létre, a jegyzőkönyvet és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás során rögzített egyéb adatokat az anyakönyvvezető haladéktalanul törli.

(4) Ha valamelyik fél, a tanú vagy a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapra e tényt feljegyzi.

(5) Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a felek gondoskodnak.”

34. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 43. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„43. § (1) Hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban, nyilvántartásban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint őt megillető születési vagy házassági nevet viseli.

(2) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a bejegyzés alapjául szolgáló esemény időpontjában megillette.”

35. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az a személy, akinek korábbi személyes joga alapján kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoktól eltérő írásmóddal anyakönyvezték, a magyar állampolgárság megszerzése után kérheti, hogy kettős családi nevét a magyar anyakönyvi szabályoknak megfelelő írásmóddal jegyezzék be az anyakönyvbe.”

36. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (5)-(7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet.

(6) Élve született, de a születés anyakönyvezése előtt meghalt gyermek utóneve helyett - ha a szülők a gyermek utónevéről nem nyilatkoztak - az erre történő utalást jegyzi be az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság.

(7) Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.”

37. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 45. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„45. § (1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán a (2) bekezdésben foglalt kivétellel két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónevét törölni kell. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni. A nyilatkozatban a viselni kívánt utónevek sorrendje nem módosítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a magyar állampolgár nevének viselésére a más állampolgársága szerinti jog alapján jogosult.

(3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a születési - és 1953. január 1. előtti házassági bejegyzés esetében a házassági - anyakönyvben az elhalt utónevének bejegyzését a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján kell elvégezni.”

38. § Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„46. § (1) A nemzetiséghez tartozó személy

a) kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat,

b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését,

c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és

d) kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

(2) A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja.

(3) A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.

(4) Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.”

39. § Az anyakönyvi eljárásról 2010. évi I. törvény 47. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ha a feleség a házasságkötést megelőzően olyan nevet visel, amelyet az újabb házasságkötést követően nem viselhet tovább, és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevéről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.”

40. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a bíróság a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől jogerős ítéletében eltiltotta, és a volt feleség nem nyilatkozott a viselni kívánt házassági névről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.”

41. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.”

42. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 48. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelem elbírálására illetékes anyakönyvvezető az eljárása során keletkezett anyakönyvi alapiratot a házassági névviselési forma módosításának az anyakönyvbe történő bejegyzését követő nyolc napon belül megküldi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(5) Ha a bíróság a volt feleséget eltiltotta a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől, a bíróság értesíti a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. Az értesítés tartalmazza

a) a volt házastársak természetes személyazonosító adatait,

b) a házasságkötés helyét és időpontját, valamint

c) a házasságra utaló toldást tartalmazó házassági név viselésétől eltiltás tényét.”

43. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 49. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„49. § (1) Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

(2) A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének megváltoztatása a szülők erre irányuló kérelme és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a korlátozottan cselekvőképes kiskorúra.

(3) Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.

(4) Az (5) bekezdésben foglalt esetet kivéve nem lehet engedélyezni

a) a magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett nevet,

b) történelmi nevet,

c) régies írásmóddal írott családi nevet,

d) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatást és

e) személyhez fűződő jogot sértő családi nevet.

(5) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető

a) a (4) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó név és

b) az előző névváltoztatás hatálybalépésétől számított 5 éven belül újabb névváltoztatás.

(6) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés.”

44. § Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény 2010. évi I. törvény 50. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„50. § (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél. A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező

aa) születési családi és utónevét,

ab) házassági nevét,

ac) születési helyét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

af) családi állapotát,

ag) házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét és idejét,

ah) lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, valamint ha ilyennel rendelkezik, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti értesítési címét vagy azt a címet, amelyen a hatósággal kapcsolatot kíván tartani,

ai) személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát, számát és érvényességi idejét,

b) - ha a kérelmező családi állapota férjes vagy nős - a névváltoztatással érintett házastársa

ba) születési családi és utónevét,

bb) házassági nevét,

bc) születési helyét,

bd) anyja születési családi és utónevét,

be) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

c) a kérelmező kiskorú gyermeke vagy gyermekei

ca) születési családi és utónevét,

cb) születési helyét,

cc) anyja születési családi és utónevét,

cd) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét,

ce) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájáruló nyilatkozatát,

d) a kérelem indokolását,

e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a választott családi név nem sért személyhez fűződő jogot,

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e,

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Polgári Törvénykönyv névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.

(3) A születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, amelyet a kérelmező új névként kíván viselni.”

45. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. § (2)-(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A névváltoztatást engedélyező határozat a meghozatalát követő tizenhatodik napon válik jogerőssé.

(3) A névváltoztatást - a (2) bekezdés szerinti időponttal - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jegyzi be az anyakönyvbe.

(4) A születési név megváltoztatására irányuló eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(5) Ha a kérelem hiányosan érkezik, a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani.”

46. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 51. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szülő születési nevének megváltozását a kiskorú gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe akkor is fel kell jegyezni, ha a szülő nem kérte a névváltoztatás hatályának a kiskorú gyermekre történő kiterjesztését, vagy a gyermek nem a névváltoztatással érintett szülő születési családi nevét viseli.

(7) A nem megváltoztatása után történt névváltoztatást az érintett személy gyermeke születési anyakönyvi bejegyzésében nem lehet átvezetni.”

47. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A doktori cím és más tudományos fokozat, valamint az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény szabályaival ellentétes adatok bejegyzését meg kell tagadni.”

48. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Az elektronikus és a papír alapú anyakönyv” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

„Az elektronikus és a papír alapú anyakönyv

56. § Az elektronikus anyakönyvi bejegyzés hiányában a papír alapú anyakönyvi bejegyzést kell hitelesnek tekinteni.

57. § (1) Az e törvény hatálybalépését követően bekövetkezett anyakönyvi eseményekre vonatkozó bejegyzéseket az elektronikus anyakönyvbe kell teljesíteni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített bejegyzéshez - a 60. § (1)-(3) bekezdésében foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépését követően az első bejegyzés teljesítésekor a papír alapú anyakönyvnek az adott bejegyzésre vonatkozó adatait be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe.

(3) A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követően az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja.

57/A. § (1) Ha a születés anyakönyvezésekor a szülők születési és házassági anyakönyvi bejegyzésének adatai nem szerepelnek az elektronikus anyakönyvben, a születést bejegyző anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresi a szülők születését és házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési és házassági bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében.

(2) A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv megkereséssel érintett anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított hatvan napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

58. § (1) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentése esetén a szándékukat bejelentő felek születési anyakönyvi bejegyzésének adatait, ha azok az elektronikus anyakönyvben még nem szerepelnek, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel legkésőbb a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontjáig az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni.

(2) A házasságkötési szándék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentéséről a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető az érintett személyek születési anyakönyvi bejegyzésének az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről értesíti a megkeresőt.

(3) Közeli halállal fenyegető állapot esetén a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot bejegyző anyakönyvvezető a felek születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében megkeresi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A születést nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv születési anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított hatvan napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

59. § (1) A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság adattovábbítást végez, vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi okiratot állít ki.

(2) Az adattovábbítást teljesítő anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A papír alapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság öt napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről, és erről értesíti a megkeresőt.

59/A. § (1) Ha a névváltoztatással érintett anyakönyvi eseményre vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter megkeresi a névváltoztatással érintett eseményre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított nyolc napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkereső szervet, ha a megkereső szerv az anyakönyvvezető volt, akkor az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert is.

(2) Ha a házassági névviselési forma módosításával érintett házasságra vonatkozó anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, az az anyakönyvvezető, akinél a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmet benyújtották, megkeresi a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyv házassági anyakönyvi bejegyzése adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított tizenöt napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.

(3) Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban megjelölt anya és apa születési anyakönyvi bejegyzésének adatai az elektronikus anyakönyvben nem szerepelnek, a nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába bejegyző anyakönyvvezető értesíti az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot az anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe rögzítése érdekében. Az anya és apa születését nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a bejegyzés adatait az értesítéstől számított hatvan napon belül bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe.

60. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe az e törvény hatálybalépése előtt megnyitott papír alapú anyakönyv adatai közül azokat az adatokat lehet bejegyezni, amelyek e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képezik.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a születési és házassági anyakönyvbe vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe teljesített anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a haláleset bejegyzése miatt kerülne sor.

(3) Az e törvény hatálybalépése előtt tett anyakönyvi bejegyzés adatait nem kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe, ha arra kizárólag a bejegyzés törlése miatt kerülne sor.

(4) Ha az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéskor a papír alapú anyakönyv nem tartalmazza a személyi azonosítót, azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe.”

49. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A bejelentésről az 1. melléklet szerinti adattartalommal jegyzőkönyvet kell felvenni.”

(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A születés tényét és időpontját szülész-nőgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja.”

(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.”

(4) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Bejelentés hiányában is be kell jegyezni az anyakönyvbe a Magyarországon történt születést és halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs, vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.”

50. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.”

51. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 62. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„62. § (1) A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni.

(2) A haláleset bejelentésekor a Magyarországon bevándoroltként, letelepedettként, menekültként vagy oltalmazottként lakóhellyel rendelkező személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá - ha az a bejelentő rendelkezésére áll - a családi állapotát tanúsító okiratát az anyakönyvvezetőnek át kell adni, valamint a halottvizsgálati bizonyítványt be kell mutatni.

(3) Az anyakönyvvezető az elhalt személy átadott személyazonosító igazolványát és a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát átlyukasztással - könyv formátumú személyazonosító igazolvány esetén az adatoldalakon elhelyezett érvénytelenségre utaló bélyegzőlenyomattal - érvényteleníti. Az anyakönyvvezető az általa érvénytelenített okmányokat erre irányuló kérelem esetén visszaadja az elhalt személy hozzátartozójának. Hamis vagy meghamisított okmányt visszaadni nem lehet. Az anyakönyvvezető a vissza nem igényelt érvénytelenített okmányokat, valamint a további, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt soron kívül, de legkésőbb három napon belül továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(4) Bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállással nem rendelkező nem magyar állampolgár halálesetének bejelentésekor az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait, továbbá a halottvizsgálati bizonyítványt az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni. Az anyakönyvvezető az elhalt úti okmányában lévő érvényes magyar vízumon, illetve a tartózkodási jogosultságra vonatkozó bejegyzésen az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító feltüntetésével „érvénytelen” bejegyzést tesz, és a külföldi hatóságok által kiállított okmányokat a bejelentőnek visszaadja.”

52. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Bejelentés” alcíme a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § Az anyakönyvvezető elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult

a) a személyazonosság és az állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben, valamint a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott adatokat, valamint

b) a személyazonosság ellenőrzése, valamint az elhalt személyek személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványainak bevonása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatokat

megismerni.”

53. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény „Az anyakönyvezés helye, időpontja, az újbóli anyakönyvezés” alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

„Az anyakönyvezés helye és időpontja

63. § (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.

(2) Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - annak létrejöttét követően azonnal anyakönyvezi.

(2a) A házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozók kérelmére az anyakönyvvezető a megkötendő házasságot és a létesítendő bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját megelőző utolsó munkanapon előzetesen anyakönyvezi. Ha a házasság megkötésére vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem került sor, az anyakönyvvezető a bejegyzés adatait a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját követő első munkanapon törli az anyakönyvből. Az anyakönyvvezető a kiállított anyakönyvi kivonatot csak a házasság megkötését vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését követően adhatja ki. A házasság megkötéséig, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséig a bejegyzésből nem teljesíthető adattovábbítás és az adatok közvetlen hozzáféréssel sem ismerhetőek meg.

(3) Az anyakönyvezést a meglévő adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidő letelt, és az anyakönyvezéshez szükséges minden adat nem áll rendelkezésre.

64. § Ha az anyakönyvi bejegyzést nem az eljárásra illetékes anyakönyvvezető teljesítette, az anyakönyvi alapiratokat megküldi az eljárásra illetékes anyakönyvvezetőnek.”

54. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A hazai anyakönyvezés iránti kérelem bármely képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél vagy bármely konzuli tisztviselőnél előterjeszthető. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolata külföldi létesítéséről vagy külföldön történt halálesetéről az anyakönyvvezető vagy - a fogadó állam hatósága által megküldött anyakönyvi kivonat alapján - a konzuli tisztviselő tudomást szerez, a hazai anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. A magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halálesetének hazai anyakönyvezése iránti kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél postai úton is elő lehet terjeszteni.”

55. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 67. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állampolgárság megszerzésére vagy az állampolgárság igazolására irányuló eljárás kezdeményezésekor az állampolgársági kérelem átvételére jogosult szervnél a hazai anyakönyvezés iránti kérelmet is elő kell terjeszteni.

(1b) Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezésére irányuló kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vételhez szükséges iratokat. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő ellenőrzi, hogy a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel-e.”

56. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény VI. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

„VI. FEJEZET

AZ ANYAKÖNYVI NYILVÁNTARTÁSOK RENDSZERE

69. § (1) Az anyakönyvi nyilvántartások rendszerének része

a) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás és

b) a papír alapú anyakönyvi nyilvántartás.

(2) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás része

a) az elektronikus anyakönyv,

b) az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása,

c) az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása (a továbbiakban: okiratnyilvántartás),

d) a jogosultsági nyilvántartás és

e) a papír alapú anyakönyvek nyilvántartása.

(3) A papír alapú anyakönyvi nyilvántartás részei:

a) a papír alapú anyakönyv és

b) a papír alapú anyakönyvbe tett bejegyzések betűrendes névmutatója.

Elektronikus anyakönyv

69/A. § Az elektronikus anyakönyv a személyazonosság, az anyakönyvi események bekövetkezésének, az azok alapján létrejövő családi kapcsolatoknak, valamint a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének igazolása céljából személyi alapnyilvántartásként határidő nélkül nyilvántartja

a) az érintett személyazonosító adatait és

b) az anyakönyvi eseményekhez kapcsolódó, a 69/C-69/H. §-ban meghatározott adatokat.

69/B. § (1) A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza

a) az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítót,

b) az érintett

ba) születési családi és utónevét,

bb) születési helyét,

bc) születési idejét, elhalt személy esetén ennek hiányában életkorát,

bd) személyi azonosítóját,

be) nemét,

bf) anyjának születési családi és utónevét,

bg) apjának születési családi és utónevét,

bh) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését,

bi) házassági nevét,

bj) családi állapotát,

c) annak a házassági névviselési formának a megjelölését, amelynek viselésére az érintett törvény vagy bírósági határozat alapján nem jogosult,

d) a b) pontban foglalt adatok változását,

e) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

f) a bejegyzés idejét,

g) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén - ha azok a magyar ábécében nem szereplő betűt tartalmaznak - azoknak a magyar ábécé betűivel való átírását és

h) a b) pont ba), bf), bg) és bi) alpontjában foglalt adatok esetén a családi és utónevet az adott nemzetiségi nyelven is, ha ezt a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérték.

(2) A szülő születési családi és utónevének megváltozását nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(3) Nem jegyezhető be az anyakönyvbe a szülő utónevének megváltozása, ha az a nemének megváltozásával összefüggésben történt.

69/C. § Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja

a) a szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh) és bi) alpontjában foglalt adatait,

b) a származási helyet,

c) a többes születést,

d) tény szerinti örökbefogadás esetén az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait,

e) ha valamelyik vagy mindkét szülő képzelt, ennek tényét,

f) az a), d) és e) pontban foglalt adatok változását,

g) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

h) a bejegyzés idejét és

i) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

69/D. § (1) Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja

a) a házasságkötés helyét és idejét,

b) a házastárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait,

c) a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvezető nevét,

d) a házassági tanúk és a tolmács családi és utónevét,

e) a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére,

f) az érvényes házasság magyar jog szerinti kezdő időpontját,

g) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét,

h) a b) pontban szereplő adatoknak a házasság fennállása alatt bekövetkezett változását, valamint a házasság megszűnését követően a magyar állampolgárság megszerzését, megszűnését és a házassági névviselési forma módosítását,

i) az e)-g) pontban szereplő adatok változását,

j) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

k) a bejegyzés idejét és

l) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) Ha a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság megállapítja a házasság nem létezését, a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) és bj) alpontjában, valamint g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozásának bejegyzéséről.

69/E. § (1) Az elektronikus anyakönyv a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartja

a) a létrehozás helyét és idejét,

b) a bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b), g) és h) pontjában, valamint a 69/F. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatait,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét,

d) a tanúk és a tolmács családi és utónevét,

e) az érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerinti kezdő időpontját,

f) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét,

g) a b) pontban szereplő adatoknak a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt bekövetkezett változását, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését követően a magyar állampolgárság megszerzését és megszűnését,

h) az e) és f) pontban szereplő adatok változását,

i) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

j) a bejegyzés idejét és

k) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, más hatóság vagy bíróság megállapítja a bejegyzett élettársi kapcsolat nem létezését, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerint illetékes anyakönyvvezető törli az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus anyakönyvből, valamint gondoskodik a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adat megváltozásának bejegyzéséről.

69/F. § (1) Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja

a) a haláleset helyét és idejét,

b) a holtnak nyilvánítás tényét vagy a halál tényének bírósági megállapítását,

c) az a) és b) pontban foglalt adatok megváltozását,

d) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

e) a bejegyzés idejét és

f) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) Ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs halála miatt szűnt meg, a halálesetet az anyakönyvbe bejegyző személy gondoskodik a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglalt adata megváltozásának bejegyzéséről.

69/G. § (1) Az elektronikus anyakönyv az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításáig nyilvántartja

a) az elektronikus anyakönyvi egyedi azonosítót,

b) az ismeretlen holttestnek a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által megállapított adatait,

c) az értesítést küldő rendőri szerv megnevezését,

d) az ügyirat számát,

e) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

f) a bejegyzés idejét és

g) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosító számát.

(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, az elhalt halálesetének elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdésben foglalt adatokat törölni kell.

69/H. § Ha az anyakönyvbe bejegyzett adatváltozás alapja bíróság vagy más hatóság határozata, az anyakönyv nyilvántartja

a) a bíróság vagy más hatóság megnevezését,

b) a határozat számát és

c) a határozat jogerőre emelkedésének időpontját.

69/I. § Az anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratok tekintetében a központi nyilvántartó szerv gondoskodik.

Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása

70. § (1) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása a gyermek családi jogállásának igazolása érdekében az apai elismerő nyilatkozat tekintetében határidő nélkül a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazza.

(2) Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

a) az apa

aa) születési családi és utónevét,

ab) házassági nevét,

ac) születési helyét,

ad) születési idejét,

ae) személyi azonosítóját,

af) lakcímét,

ag) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

ah) állampolgárságát,

ai) állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

aj) nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket magáénak elismeri,

b) az anya

ba) születési családi és utónevét,

bb) házassági nevét,

bc) születési helyét,

bd) születési idejét,

be) személyi azonosítóját,

bf) lakcímét,

bg) családi állapotát,

bh) elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy más hatóság megnevezését, az ítélet jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat számát,

bi) az anya özvegy családi állapota esetén a haláleset időpontját, a haláleset anyakönyvezésének helyét és anyakönyvi folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

bj) nyilatkozatát arról, hogy a nyilatkozatnak az apaként megjelölt személy általi megtételéhez hozzájárul,

c) - ha a gyermek még nem született meg -,

ca) a magzat fogantatásának vélelmezett idejét,

cb) a szülés várható időpontját,

cc) a terhességet igazoló egészségügyi intézmény megnevezését,

cd) a terhességet igazoló szakorvos nevét,

ce) a terhességet igazoló igazolás kiállításának időpontját,

d) - ha a gyermek már megszületett - a gyermek

da) utónevét,

db) születési idejét,

dc) születési helyét,

dd) személyi azonosítóját,

de) hozzájáruló nyilatkozatát, ha a gyermek a 14. életévét betöltötte,

e) a szülői felügyeletet gyakorló szülők vagy a nagykorú gyermek nyilatkozatát a gyermek születési családi nevének viseléséről,

f) ha az apa vagy anya jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, a törvényes képviselő

fa) születési családi és utónevét,

fb) házassági nevét,

fc) születési helyét,

fd) születési idejét,

fe) anyja születési családi és utónevét és

ff) hozzájárulását az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez,

g) ha az apai elismerő nyilatkozat tételében gondnok vagy gyám közreműködik,

ga) a gondnokot vagy gyámot kirendelő szerv megnevezését,

gb) a kirendelő határozat számát,

gc) a kirendelt gondnok vagy gyám nevét,

gd) a kirendelt gondnok vagy gyám nyilatkozatát,

h) az anya nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint apaság megállapítása iránti per van-e folyamatban, ha igen

ha) az eljáró bíróság megnevezését,

hb) a per ügyszámát,

i) a nyilatkozattal érintett nem magyar állampolgár nyilatkozatát arról, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli,

j) ha a nyilatkozat megtételében közreműködött, a tolmács

ja) nevét,

jb) lakóhelyét,

jc) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

k) az apai elismerő nyilatkozat és a hozzájáruló nyilatkozatok megtételének és rögzítésének helyét és idejét,

l) az apai elismerő nyilatkozat azonosító számát,

m) - ha az apai elismerő nyilatkozatot vagy a hozzájáruló nyilatkozatot nem az anyakönyvvezető előtt tették - a nyilatkozatot felvevő szerv megnevezését és személy nevét,

n) az apai elismerő nyilatkozatot vagy a hozzájáruló nyilatkozatot rögzítő személy nevét és felhasználói azonosítóját, valamint

o) az a) pont aa)-ae) alpontjában, a b) pont ba)-be) alpontiában és bg) alpontjában, továbbá a d) pont da)-dd) alpontjában foglalt adatok változását.

(3) Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző személy a bejegyzéssel egyidejűleg törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.

(4) Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti. Az apai elismerő nyilatkozatnak az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából kinyomtatott példányát az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az apai elismerő nyilatkozatot rögzítő anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(5) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa vagy anya törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek, illetve hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszternek. Ha az apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(6) Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, az anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg az adatokat az elektronikus anyakönyvbe is bejegyzi.

Az okirat-nyilvántartás

71. § (1) Az anyakönyvi eljárásban fel nem használt anyakönyvi kivonatokról, az anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratokról, a névváltoztatási eljárásban fel nem használt és a kiállított névváltoztatási okiratokról a közhitelességet szolgáló ellenőrzés, valamint a visszaélések megakadályozása céljából nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az okirat-nyilvántartás tartalmazza

a) a fel nem használt anyakönyvi kivonat

aa) felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,

ab) egyedi azonosítóját,

ac) típusát,

ad) bevételezésének helyét és idejét,

ae) tényleges tárolási helyét és

af) a selejtezésére vonatkozó adatokat,

b) az a) pont aa)-ad) alpontjában foglalt adatok mellett a kiállított anyakönyvi kivonat

ba) kiállításának idejét,

bb) tartalmát képező anyakönyvi bejegyzés egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját,

bc) kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének nevét,

bd) kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

c) a kiállított anyakönyvi hatósági bizonyítvány

ca) kiállításának idejét,

cb) tartalmát képező anyakönyvi bejegyzés folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját, valamint az igazolt adatok körét,

cc) kiállítását kérő természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait és lakcímét, illetve a nem természetes személy ügyfél nevét, székhelyét vagy telephelyét, képviselőjének nevét,

cd) kiállítását elvégző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

d) a fel nem használt névváltoztatási okirat

da) felhasználására jogosult szerv megnevezését és azonosítóját,

db) egyedi azonosítóját,

dc) bevételezésének helyét és idejét,

dd) tényleges tárolási helyét és

de) a selejtezésére vonatkozó adatokat,

  Vissza az oldal tetejére