1. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 67/B. §-ban meghatározott ok fennállása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését.”
(2) A Bv. tvr. 11/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett.”
(3) A Bv. tvr. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt.
(2) Az eljárásra - a közérdekű munka kivételével - az a büntetés-végrehajtási bíró illetékes, aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy intézkedésre köteles.”
(4) A Bv. tvr. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.”
(5) A Bv. tvr. 67/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt)
„c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény, illetve a megismételt vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,”
(6) A Bv. tvr. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetve a szabadságvesztésből vagy elzárásból való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet vagy helységeket, illetve államigazgatási területet, az általa szabadon választott helységbe távozni, és ott a rendőrségnél jelentkezni.”
(7) A Bv. tvr. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiutasítást - ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki - a szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után, egyébként az ítélet jogerőre emelkedése után kell végrehajtani.”
(8) A Bv. tvr. 119. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az előzetesen letartóztatott katonát a többi előzetes letartóztatását töltőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.”
(9) A Bv. tvr. 122. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre.”
(10) A Bv. tvr. 126. § (2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2h) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamának számítására a 70. § (1)-(2a) bekezdése az irányadó.”
(11) A Bv. tvr. 126. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:
„(2k) Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt közérdekű munka esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki a közérdekű munka végrehajtására szolgáló
a) munkahelyet, ha a munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelői véleményt,
b) új munkahelyet, ha az erre vonatkozó ügyészi indítványt
2013. június 30. napjáig kézbesítették.”
2. § A Bv. tvr.
a) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a „beszerzi” szövegrész helyébe a „beszerezheti”,
b) 11/A. § (3) bekezdésében a „más munkahelyet jelölhet ki” szövegrész helyébe az „a pártfogó felügyelőt új munkahely kijelölésére hívja fel”,
c) 62. § (1) bekezdésében az „ennek hiányában a tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye”,
d) 64. § (1) bekezdésében az „ennek hiányában tartózkodási helye” szövegrész helyébe az „ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye”,
e) 67/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján” szövegrész helyébe az „a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján, illetve”,
f) 68. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az első fokon eljárt bíróságot” szövegrész helyébe az „a büntetés-végrehajtási bírót”
szöveg lép.
3. § Hatályát veszti a Bv. tvr. 67/B. § d) pontjában az „a határozat jogerőre emelkedését követően” szövegrész.
4. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi jogsegély formái:
a) kiadatás,
b) büntetőeljárás átadása, illetve átvétele,
c) szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
d) vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
e) elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
f) eljárási jogsegély,
g) feljelentés külföldi államnál.”
5. § Az Nbjt. IV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„IV. Fejezet
VÉGREHAJTÁSI JOGSEGÉLYEK”
6. § Az Nbjt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.”
7. § (1) Az Nbjt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a külföldi ítéletet - ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal egyidejűleg - megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság határozatát az iratokkal együtt megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.”
(2) Az Nbjt. 51. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a külföldi ítélet érvényének elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a külföldi ítélet érvényének elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők.”
8. § Az Nbjt. IV. Fejezete a következő 7. és 8. Címmel és 60/F-H. §-sal egészül ki:
„7. Cím
ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE
60/F. § Külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni.
60/G. § (1) A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.
(2) A bíróság a jogerős, indokolással ellátott határozatát a külföldi bíróság értesítése végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A határozatról az igazságügyért felelős miniszter haladéktalanul értesíti a megkereső külföldi államot.
(3) A külföldi ítélet alapján elrendelt végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a külföldi ítélet végrehajthatósága megszűnt.
8. Cím
ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
60/H. § (1) Magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van.
(2) A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot.
(3) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja a megkeresés eredményéről, illetve arról, ha a külföldi államtól a megkeresésre harminc napon belül nem érkezett válasz.”
9. § Az Nbjt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárási jogsegély kiterjedhet különösen nyomozási cselekmények teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, a terhelt és a tanú kihallgatására, a szakértő meghallgatására, a szemlére, a házkutatásra, a motozásra, a lefoglalásra, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére, Magyarországon való átszállításra, a büntetőeljárással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére, külföldön büntetőeljárás alá vont magyar állampolgár bűnügyi nyilvántartási rendszerben és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő személyes és egyéb adatairól való felvilágosítás adására, az ideiglenes átadásra.”
10. § Az Nbjt. V. Fejezet 2. Címe a következő 75/A. §-sal egészül ki:
„75/A. § Ha az eljárási jogsegély végrehajtásának indoka már nem áll fenn, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter útján, az ügyész a legfőbb ügyész útján erről tájékoztatja a külföldi hatóságot.”
11. § Az Nbjt. a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele iránti megkeresésnek a 76. § (2) bekezdésében felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell
a) a kényszerintézkedéssel, illetve az intézkedéssel érintett adatokat és azok bűncselekménnyel való kapcsolatát,
b) a tárhelyszolgáltató nevét és címét, illetve elnevezését és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének címét,
c) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló egyéb adatokat,
d) a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésekhez mellékelni kell a bíróság elrendelő határozatának kiadmányát vagy hiteles másolatát.
(3) Ha nemzetközi szerződés lehetővé teszi, az (1) bekezdésben meghatározott megkereséseket sürgős esetben az igazságügyért felelős miniszter
a) a megkeresett állam igazságügyi hatóságánál közvetlenül, vagy
b) az Interpol útján
is előterjesztheti.
(4) Ha a megkeresés előterjesztése a (3) bekezdés a) pontja szerint történik, az igazságügyért felelős miniszter a megkeresés előterjesztésével egyidejűleg a külföldi állam központi hatóságának megküldi az iratok másolatát.”
12. § Az Nbjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § E törvény
a) 46. §-a az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,
b) 46. § (1) bekezdése, 60/F-H. §-a és V. Fejezete a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
13. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak
a) azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi;
b) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet);
c) a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet);
d) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [Btk. 160. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés és (9) bekezdés c) pont];
e) az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények (Btk. XVI. Fejezet);
f) az emberrablás (Btk. 190. §), az emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §);
g) az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (Btk. 218. §);
h) az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet);
i) a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények (Btk. XXV. Fejezet);
j) a fogolyzendülés (Btk. 284. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §);
k) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet);
l) a hivatali bűncselekmények (Btk. XXVIII. Fejezet);
m) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §);
n) a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva elkövetett közveszély okozása [Btk. 322. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozva elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont és (3) bekezdés c) pont];
o) a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §);
p) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (Btk. 350. §);
q) a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 366. § (3) bekezdés a) pont];
r) a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 370. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 371. § (5) és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 372. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [Btk. 373. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) és (5) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 376. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 377. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [Btk. 379. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés];
s) a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 385. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (3) bekezdés b) és c) pont];
t) a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);
u) a pénzmosás (Btk. 399. §);
v) a bennfentes kereskedelem (Btk. 410. §), a tőkebefektetési csalás (Btk. 411. §) és a piramisjáték szervezése (Btk. 412. §);
w) a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények;
x) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.”
(2) A Be. 17. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A közveszély okozása (Btk. 322. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.
(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) - kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés], valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (5) bekezdés] -, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) - kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk. 397. §) -, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel.”
(3) A Be. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:
a) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja és a kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,
b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtóhelyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont, 190. § (2) bekezdés e) pont, 310. §, 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont],
c) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának kivételével a b) pontban felsoroltak által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
d) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §) és hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §), a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés] és a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés],
e) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (Btk. XXVI. Fejezet) közül a hamis vád (Btk. 268-270. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272-275. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása (Btk. 277. §), a kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), a hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés d) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 285. §), a zugírászat (Btk. 286. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. 289. §),
f) a külföldi hivatalos személy (Btk. 459. § 13. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyás vásárlása [Btk. 298. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (3) bekezdés], a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 313. §),
g) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény,
h) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.”
(4) A Be. 70. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítés) történhet]
„g) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozásáról szóló határozat esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) elektronikus kézbesítési rendszerén keresztül.”
(5) A Be. 70. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Az (1) bekezdés g) pontja esetén a bíróság határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.”
(6) A Be. 455. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„455. § Ha a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét
a) betöltött fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől két év,
b) be nem töltött fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől egy év
eltelt, az előzetes letartóztatás megszűnik, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.”
14. § (1) A Be. a 158/A. §-t követően a következő alcímmel és 158/B-158/D. §-sal egészül ki:
„Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
158/B. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (e cím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat) feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása, és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.
(2) Ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény folytatásának megakadályozásához szükséges, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel rendelhető el.
(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság rendeli el.
(4) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelhető
a) elektronikus adat ideiglenes eltávolításával,
b) elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.
(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére kötelezett a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatja a felhasználókat a tartalom eltávolításának vagy a tartalomhoz hozzáférés megakadályozásának a jogalapjáról.
(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel és a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés együttesen is elrendelhető.
158/C. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót kell kötelezni. A kötelezett a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására.
(2) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság megszünteti, és az elektronikus adat visszaállítását rendeli el, ha
a) az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének oka megszűnt, vagy
b) a nyomozást megszüntették, kivéve ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
(3) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a büntetőeljárás befejezésével megszűnik. Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az elektronikus adat visszaállítására kötelezi a tárhelyszolgáltatót.
(4) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszüntetéséről és az elektronikus adat visszaállításáról szóló határozatot a kötelezettel haladéktalanul közölni kell. A tárhelyszolgátató a határozat vele történő közlésétől számított egy munkanapon belül köteles az elektronikus adat visszaállítására.
(5) Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására és visszaállítására vonatkozó kötelezettség teljesítését a bírósági végrehajtó foganatosítja.
(6) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a tárhelyszolgáltatóval szemben az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható.
158/D. § (1) A bíróság elrendeli az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, ha
a) a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette, vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre, és
b) a büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §) vagy állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.
(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására.
(3) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján, a hirdetményi kézbesítésre egyebekben a 70. § (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni. Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.
(4) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság megszünteti, ha
a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,
b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagy
c) a nyomozást megszüntették, kivéve ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
(5) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a büntetőeljárás befejezésével megszűnik.”
(2) A Be. 158/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158/D. § (1) A bíróság elrendeli az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, ha
a) a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette, vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre, és
b) a büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §) vagy állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.
(2) A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására.
(3) Ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen, az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szóló határozatot hirdetményi úton kell kézbesíteni. A hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján, a hirdetményi kézbesítésre egyebekben a 70. § (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni. Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.
(4) A bíróság az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele elrendeléséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t.
(5) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének a végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH a bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget bevezeti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába, ezzel egyidejűleg a bíróság határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.
(6) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság megszünteti, ha
a) a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét,
b) az elrendelésének oka egyébként megszűnt, vagy
c) a nyomozást megszüntették, kivéve ha a Btk. 77. § (2) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elrendelésének lehet helye.
(7) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének megszüntetéséről a bíróság elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.
(8) Az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele a büntetőeljárás befejezésével megszűnik. Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét nem rendelte el, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t, amely az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vonatkozó kötelezettséget törli a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából, és ezzel egyidejűleg a kötelezettség megszűnéséről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyek az értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek biztosítani az elektronikus adathoz a hozzáférést.
(9) Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesíti, az NMHH erről haladéktalanul értesíti a bíróságot.
(10) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható.”
(3) A Be. az 596. §-t követően a következő alcímmel és 596/A. §-sal egészül ki:
„Rendelkezés az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtásáról
596/A. § (1) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha
a) a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása volt elrendelve [158/D. § (1) bekezdés], és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt,
b) a tárhelyszolgáltató a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése alapján kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettséget,
c) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia (Btk. 204. §) megvalósulása miatt rendelte el, és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget, a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul,
d) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt.
(3) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben
a) az ügyész és az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől,
b) az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult - ha az ismeretlen - a 158/D. § (3) bekezdése szerinti hirdetményi úton történő kézbesítéstől
számított nyolc napon belül fellebbezhet.
(4) Ha az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság döntött, a fellebbezés elbírálására a XIV. Fejezet IV. Címe megfelelően irányadó.
(5) A bíróság az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha a tárhelyszolgáltató teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét.”
(4) A Be. 596/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyész a határozat közlésétől, az elektronikus hírközlési szolgáltató az erről szóló értesítéstől és az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől - ideértve a 158/D. § (3) bekezdése szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is, ha az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult ismeretlen - számított nyolc napon belül fellebbezhet.”
(5) A Be. 596/A. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendeléséről, illetve annak az (5) bekezdés szerinti megszüntetéséről szóló határozatáról elektronikus úton haladéktalanul értesíti az NMHH-t. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását az NMHH szervezi és ellenőrzi. Az NMHH az elrendelésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (5) bekezdése, a megszüntetésről szóló határozattal kapcsolatosan a 158/D. § (7) és (9) bekezdése szerint jár el.
(7) A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható. A rendbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”
15. § A Be. 409. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A terhelt javára perújítási indítványt terjeszthet elő)
„f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve amennyiben a terhelt halála óta több, mint ötven év telt el, oldalági rokona.”
16. § A Be. 417. § (1) bekezdés II/f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult
II. a terhelt javára:)
„f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa, illetve amennyiben a terhelt halála óta több, mint ötven év telt el, oldalági rokona.”
17. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„e) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetén a javítóintézeti nevelést alkalmazó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;
f) a büntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;”
(2) A Bnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító adatokat, valamint a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.”
(3) A Bnytv. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 11. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)
„f) a kiszabott büntetés nemét, mértékét és végrehajtási fokozatát (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás vagy tevékenység megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát, kitiltás esetén a település, országrész megnevezését, sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén a sportrendezvény, valamint a sportlétesítmény megnevezését), a kiszabott mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;
g) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját, jóvátételi munka helyett büntetés kiszabása esetén a jóvátételi munkát elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;”
(5) A Bnytv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 16. § (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.”
(6) A Bnytv. 59. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben)
„h) atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) és bf)-bi) alpont, (3) bekezdés a) pont, b) pont ba) alpont, ha a kisebb értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal követik el, bb)-be) alpont és c) pont], rongálás [Btk. 371. § (3) bekezdés], sikkasztás [Btk. 371. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a), c) pont, és b) pont, ha a kisebb értékre elkövetett sikkasztást közveszély színhelyén követik el], csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont, (3) bekezdés a) és b) pont, ha a kisebb kárt okozó csalást közveszély színhelyén követik el], jármű önkényes elvétele [Btk. 380. § (1) bekezdés], pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §)”
(miatt indítottak büntetőeljárást.)
(7) A Bnytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (1a) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból.”
(8) A Bnytv. 80. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti adattovábbítási kérelem teljesítéséhez a kérelemben foglaltakon túl további adat szükséges, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul további tájékoztatást kér az adattovábbítási kérelmet benyújtó, az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságától.”
(9) A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/A. §-sal egészül ki:
„80/A. § Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország állampolgára, vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül továbbítja az adatokat.”
(10) A Bnytv. 82. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
„f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése”
(céljából jogosult.)
18. § A Bnytv.
a) 18. § (2) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az „eltiltás vagy kiutasítás büntetés” szövegrész helyébe az „eltiltás, kiutasítás, lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetés”,
b) 71. § (3) bekezdés d) és e) pontjában a „foglalkozástól” szövegrész helyébe a „foglalkozástól vagy tevékenységtől”,
c) 80. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(2) bekezdés”
szöveg lép.
19. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.”
(2) A Btk. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.”
(3) A Btk. 141. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„141. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(2) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.
(3) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.”
(4) A Btk. 185. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben.”
(5) A Btk. XX. Fejezete a következő alcímmel és 212/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„Kapcsolati erőszak
212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.”
(6) A Btk. 219. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el.”
(7) A Btk. 327. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik -
a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket,
b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában meghatározottakat,
c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket,
d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket,
e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut
kell érteni.”
(8) A Btk. 383. § d) pont da) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E fejezet alkalmazásában
a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény:)
„da) a vagyon elleni erőszakos,”
(bűncselekmény.)
(9) A Btk. XXXVII. Fejezete a következő alcímmel és 388/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„Értelmező rendelkezés
388/A. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény.”
(10) A Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel)
„a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy”
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(11) A Btk. 403. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”
(12) A Btk. 433. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A polgári védelmi kötelezettség megszegése az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben is elkövethető.”
(13) A Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont j) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában hivatalos személy:)
„j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult,”
(14) A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pont 26. alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény
327. §-a)
„26. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 47. cikkének,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
20. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a tanúsítványt a jogerős ítélet alapján az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró állítja ki.”
(2) Az EUtv. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egy másik tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt
a) kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés),
b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,
c) indult eljárásban megállapított eljárási költség,
d) a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel
végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság dönt a megkeresés alapjául szolgáló jogerős határozat (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat) elismeréséről és végrehajtásáról, ha a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot a 13. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, feltéve, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.”
21. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CCXXIII. törvény) 320. § (4) bekezdésében a „292-313. §” szövegrész helyébe a „292-309. §, 311-313. §” szöveg lép.
(2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 320. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A 310. § (1) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.”
(3) Nem lép hatályba a 2012. évi CCXXIII. törvény 92. §-a, 93. § (1) bekezdése, 94. §-a, 105. § (3) bekezdése, 142. §-a, 174. §-a, 177. § (3) bekezdése, 288. §-a és 310. § (2) bekezdése.
(4) Hatályát veszti a 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (10) és (11) bekezdése.
22. § (1) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész az e címben foglalt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő alkalmazásával jár el az utógondozás, a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás vonatkozásában is.”
(2) Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész az e címben foglalt felügyeleti tevékenysége során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a törvényekben meghatározott joghátrányok és jogkorlátozások végrehajtásának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a törvényességét, a végrehajtás alatt állók jogvédelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését. E rendelkezés megfelelő alkalmazásával jár el az utógondozás, a bűnügyi, a szabálysértési és a körözési nyilvántartás, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának vonatkozásában is.”
23. § Nem lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2013. évi LII. törvény 49. § (2) bekezdése.
24. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya kiterjed)
„e) a 159/B. § és a 182. § (3) bekezdés tekintetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatókra (a továbbiakban együtt: kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók).”
(2) Az Eht. 10. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:
(A Hatóság)
„28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntető ügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában.”
(3) Az Eht. a 92. §-t követően a következő alcímmel és 92/A. §-sal egészül ki:
„Együttműködés elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében
92/A. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a büntető ügyben eljáró bíróság által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni.
(2) Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel, ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi a bíróságnak.
(3) A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki.
(4) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság megnevezésével és a határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról.
(5) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság által a szolgáltatás Magyarországon történő megkezdésének időpontja előtt elrendelt elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozását a szolgáltatás megkezdésétől a 159/C. § (1) bekezdése szerint teljesíteni.”
(4) Az Eht. a 159/A. §-t követően a következő alcímmel, valamint 159/B. §-sal és 159/C. §-sal egészül ki:
„A Hatóság közreműködése az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében
159/B. § (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. § (5) bekezdése és 596/A. § (6) bekezdése alapján szervezi és ellenőrzi a büntető ügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását.
(2) A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal.
(3) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.
(4) A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti
a) az eljáró bíróság megnevezését és a határozat számát,
b) az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést,
c) az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat.
(5) A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel kapcsolatosan az adatok pótlása érdekében a bíróságot elektronikus úton megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, ha a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.
159/C. § (1) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként találat vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék.
(2) Mentesül a KEHTA-hoz való csatlakozási kötelezettség alól az a nyilvános internethozzáférés-szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely kizárólag olyan más elektronikus hírközlési szolgáltatón keresztül csatlakozik a Budapesti Adatkicserélő Központhoz (BIX) és a nemzetközi adatkicserélő központokhoz, amely szolgáltató már csatlakozott a KEHTA-hoz.
(3) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső-és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik.
(4) A Hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kereső- és gyorsítótár-szolgáltató kérésére - a rendelkezésére álló technikai lehetőségekhez képest - közreműködik a határozatok végrehajtásához szükséges technikai környezet biztosításában.
(5) Ha a Hatóság az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében a (4) bekezdés szerint közreműködik, az érintett hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatóval közigazgatási szerződést köt. A közreműködés keretében a Hatóság a közigazgatási szerződésben meghatározott módon és feltételekkel hozzáférést biztosít az érintett hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató vagy a kereső- és gyorsítótár-szolgáltató részére olyan technikai segítségnyújtó rendszerhez, amely műszaki jellemzőinél fogva alkalmas a hozzáférhetetlenné tétel megvalósítására.
(6) A Magyarország területén található adatkicserélő központok, így különösen a Budapest Internet Exchange (BIX) kötelesek közreműködni az e § szerinti intézkedések végrehajtásában.
(7) A Hatóság ajánlást adhat ki az e § szerinti hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó legjobb gyakorlatokról, illetve felhasználói segítséget nyújt a bíróság, a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótárszolgáltatók számára a KEHTA kezeléséhez.”
(5) Az Eht. 182. § (3) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„33. a 159/B. § szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótárszolgáltatók KEHTA-hoz való kapcsolódásának és elektronikus kapcsolattartásának, valamint a KEHTA-hoz való kapcsolódás alóli mentesülés részletes szabályait.”
(6) Az Eht.
a) 10. § (2) bekezdésében az „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés 2., 4-8., valamint 22-27. pontjaiban” szövegrész helyébe az „A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés 2., 4-8., valamint 22-28. pontjaiban”;
b) 156. § (8) bekezdésében az „iránymutatást” szövegrész helyébe az „ajánlást”
szöveg lép.
25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. június 29-én lép hatályba.
(2) A 19. § és a 21. § 2013. június 30-án lép hatályba.
(3) Az 1. § (11) bekezdése, a 4-12. §, a 13. § (1)-(3) bekezdése és (6) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 20. § és a 22. § (1) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. § (1)-(10) bekezdése, a 2. §, a 3. §, a 17. § és a 18. § 2013. július 2-án lép hatályba.
(5) A 13. § (4) és (5) bekezdése, a 14. § (2), (4) és (5) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése és a 24. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
26. § (1) E törvény 4-6. §-a és 8-11. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 17. § (7)-(9) bekezdése a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat 6. és 8. cikkének való megfelelést szolgálja.
