Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.14.)

2013. évi LXXXVI. törvény

egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

1. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)

a) Magyarország területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;”

2. § (1) A Bit. 3. § (1) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„63. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;”

(2) A Bit. 3. § (1) bekezdés 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;”

(3) A Bit. 3. § (1) bekezdés 70. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek - ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak -, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek:

a) azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;

b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy

c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával;”

(4) A Bit. 3. § (1) bekezdés 94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„94. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása;”

(5) A Bit. 3. § (1) bekezdése a következő 98-100. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„98. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre;

99. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkört ellátó személy felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;

100. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét.”

3. § A Bit. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Biztosítási tevékenység a biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítási tevékenység az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg.”

4. § A Bit. 6. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:)

c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül szabja.”

5. § A Bit. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § Biztosításközvetítői tevékenységet - az e törvényben foglalt kivételekkel - kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban, és a 36/A. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz.”

6. § A Bit. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 13. számú mellékletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult természetes személy a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől számított öt év elteltével abban az esetben vehető fel újból a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.”

7. § A Bit. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített biztosítási termékekkel kapcsolatban már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített vagy a jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai továbbképzésen részt venni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében és a közvetített termékek körében változás nem következett be.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 13. számú mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy 13. számú mellékletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(5) A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését a szakmai továbbképzés előzze meg.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére igazolni.”

8. § A Bit. 37. § (1) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:

(A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:)

i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,

j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,

k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól, és

l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.”

9. § A Bit. 38. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Felügyelet a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta; vagy

b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a kérelem benyújtását megelőző 3 év során vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa volt olyan független biztosításközvetítőnek, amelynek független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta.”

10. § A Bit. 57. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az átalakulás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.”

11. § A Bit. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és

f) áttekinthető szervezeti felépítés.

(2) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.”

12. § A Bit. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

„65/A. § (1) A biztosítónak ki kell alakítania a biztosítási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(2) A biztosító köteles az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelmének biztosítása céljából az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(4) A biztosítónak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról;

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról;

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események);

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére;

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről;

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről; és

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(6) A biztosítónak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a (2) bekezdésben meghatározott biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, továbbá rendelkeznie kell a felmerülő kockázatokkal arányos mértékben legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel;

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító és a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja;

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint ezzel összefüggésben a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel vagy ezek hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal;

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását;

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik;

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék; és

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(7) A biztosítónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, illetve a megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek;

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak és az adatok tárolási szerkezetének;

c) az informatikai rendszer elemeinek a biztosító által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének;

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának;

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak;

f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek; és

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenniük legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására;

b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználásra; és

c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(9) A biztosítónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

(10) A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, továbbá gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről.”

13. § A Bit. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.”

14. § A Bit. 76. és 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A biztosító a kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével - az adatvédelmi előírások betartása mellett - tevékenységének bármely elemét kiszervezheti.

(2) A biztosító ügymenetének kiszervezése esetén a (3)-(7) bekezdés és a 77-78. § alkalmazandók. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(3) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a biztosító vezető állású személyei hatáskörének, továbbá az egyéb vezetői hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál marad,

b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyfél és a biztosító közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a biztosító ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.

(4) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál.

(5) A biztosító előzetesen írásbeli kiszervezési politikát dolgoz ki, amely figyelembe veszi a kiszervezés hatását a biztosító tevékenységére, továbbá a kiszervezés során alkalmazandó beszámolási és ellenőrzési eljárásokat.

(6) Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a kiszervezés:

a) a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségei teljesítésére való képességét érintő módon

aa) veszélyezteti a biztosító irányítási rendszerének minőségét,

ab) növeli a biztosító működési kockázatát,

b) akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy

c) veszélyezteti a biztosító ügyfeleinek érdekeit.

(7) A biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél 5 nappal a kiszervezést, vagy a változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

77. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felel.

(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) A biztosító, amely kiszervezi a kiemelten fontos feladatköreit, köteles

a) biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző kockázatkezelési és belső kontrollrendszerének vonatkozó területei megfelelőek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák a 76. § (6) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést;

b) megfelelően figyelembe venni a kiszervezett tevékenységeket a saját kockázatkezelési és belső kontrollrendszerében, hogy biztosítsa a 76. § (6) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést;

c) meggyőződni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző rendelkezik a kiszervezett feladatok megfelelő és megbízható módon történő végzéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal; és

d) biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző - figyelembe véve a kiszervezett feladatköröket és tevékenységeket is - rendelkezzen a veszélyhelyzetek és az üzletviteli fennakadások kezelésére alkalmas megfelelő készenléti tervekkel, és amennyiben szükséges, a kiszervezett tevékenységet végző rendszeresen tesztelje a tartalék rendszereket.

(5) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(6) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások betartásával kezelni.

(7) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(8) A (7) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

(9) Bármilyen kiemelten fontos feladatkör vagy tevékenység kiszervezett tevékenységet végzőjének kiválasztása során az igazgatóság gondoskodik arról, hogy

a) a biztosító részletes vizsgálatot végezzen annak érdekében, hogy - a biztosító céljait és igényeit figyelembe véve - a lehetséges kiszervezett tevékenységet végző rendelkezzen mindazon képességekkel, erőforrásokkal, valamint hatósági engedélyekkel, amelyek az előírt feladatkörök vagy tevékenységek kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesek;

b) a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző írásbeli szerződést kössön, amely egyértelműen meghatározza a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit; és

c) a kiszervezési szerződés feltételeiről egyértelműen tájékoztatást kapjon jóváhagyás céljából.

(10) Amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző ugyanazon tulajdonosi csoport tagjai, a biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezésénél a (9) bekezdésben meghatározott követelményeken felül köteles figyelembe venni, hogy a biztosító milyen mértékben ellenőrzi a kiszervezett tevékenységet végzőt vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit.”

15. § A Bit. a következő 77/A. és 77/B. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy a Felügyelet előzetes értesítését követően, a Felügyelet közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze.

(2) A (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenységének a biztosítása érdekében.

(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni.

77/B. § A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító által kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az illetékes hatóság előzetes értesítését követően, az illetékes hatóság közreműködésével ellenőrizni.”

16. § A Bit. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a kiszervezett tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) mindkét fél jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a kiszervezett tevékenységet végző felelősségére vonatkozó szabályokat a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;

f) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző köteles a biztosítót a körülmények minden olyan változásáról tájékoztatni, ami lényegesen befolyásolhatja a kiszervezett feladatkörök és tevékenységek hatékony, jogszabályoknak megfelelő ellátását;

g) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző csak felmondási idővel szüntetheti meg a szerződést, és a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító a feladatkör vagy tevékenység ellátásáról gondoskodhasson;

h) azt, hogy a biztosító tájékoztatást kérhet a kiszervezett tevékenységekről és utasításokat adhat a kiszervezett tevékenységek és feladatkörök tekintetében;

i) azokat a feltételeket és jogszabályi korlátokat, amelyek alapján a kiszervezett tevékenységet végző a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével mást bízhat meg; és

j) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végzőnek a biztosítóval kötött szerződésből eredő feladatait és kötelezettségeit nem érinti, ha a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével az i) pont alapján mást bíz meg.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot és információt megadni.

(3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.”

17. § A Bit. 83. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”

18. § (1) A Bit. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6) bekezdésben foglalt kivétellel

a) vezető aktuáriust;

b) vezető jogtanácsost;

c) számviteli rendért felelős vezetőt; és

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt) (a továbbiakban együtt: egyéb vezető)

köteles foglalkoztatni.”

(2) A Bit. 85. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az egyéb vezető kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.”

(3) A Bit. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, a 87. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 88. § (1) bekezdés a)-e) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.”

19. § A Bit. 86. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A biztosító vezető aktuáriusa

86. § (1) A biztosító vezető aktuáriusaként az alkalmazható, aki

a) felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi végzettséggel rendelkezik;

b) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:

a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(4) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.”

20. § A Bit. 87. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki)

c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

21. § A Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki)

c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

22. § A Bit. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók, ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.

(2) A biztosító belső ellenőre az lehet, aki

a) felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel rendelkezik,

b) legalább 5 éves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy megfelelőségi szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A biztosítónál működő belső ellenőr feladata - a III/A. fejezet alkalmazási körére tekintet nélkül - a 91/K. §-ban meghatározott belső ellenőrzési feladatok ellátása.

(4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja, a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.”

23. § A Bit. a 91. §-t követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

III/A. Fejezet

A BIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A fejezet alkalmazási köre

91/A. § (1) E fejezet hatálya azokra a biztosítókra terjed ki, amelyek megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:

a) a biztosító éves bruttó díjbevétele eléri az 5 millió eurót;

b) a biztosító viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 25 millió eurót;

c) a biztosító üzleti tevékenysége tartalmaz felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok az 1. számú melléklet C) részében meghatározott kiegészítő kockázatokat jelentenek;

d) a biztosító viszontbiztosítási ügyletekből származó

da) éves bruttó díjbevétele eléri a 0,5 millió eurót,

db) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 2,5 millió eurót,

dc) az éves bruttó díjbevétele meghaladja az éves összes bruttó díjbevétele 10%-át, vagy

dd) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai 10%-át, vagy

e) a biztosító olyan csoport tagja, ahol a csoport bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a 25 millió eurót.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összegek bármelyikét a biztosító három egymást követő évben túllépi, akkor e fejezet szabályai alkalmazandók a negyedik évtől.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően e fejezet szabályai alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő biztosítóra, amelynek az üzleti terv alapján éves bruttó díjbevétele vagy viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az (1) bekezdésben rögzített valamely küszöbértéket.

(4) E fejezet szabályai nem alkalmazhatóak arra a biztosítóra, amelyre vonatkozóan a Felügyelet megállapította az összes alábbi feltétel egyidejű teljesülését:

a) az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek egyikét sem haladta meg a hatálybalépést megelőző három év egyikében sem, és

b) az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek közül az üzleti terv alapján az elkövetkező öt év alatt várhatóan egyiket sem lépi túl.

Általános követelmények

91/B. § (1) A biztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtetni (arányosság elve).

(2) Az arányosság elvét a biztosító irányítási rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell, így különösen a kiemelten fontos feladatkörökért felelős személyek, a kockázatkezelési rendszer (ezen belül a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszer), a belső kontroll rendszer, a belső ellenőrzés és a kiszervezés tekintetében.

91/C. § (1) A biztosító tevékenységéért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is végső felelősséget az igazgatóság vállal.

(2) A biztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles

a) a szervezeti felépítését valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni,

b) a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni;

c) hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és

d) tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat - ideértve a készenléti tervet is - alkalmazni.

(3) A biztosító az irányítási rendszerén belül köteles legalább

a) a kockázatkezelésre;

b) a belső kontrollrendszerre;

c) a belső ellenőrzésre; és

d) amennyiben kiszervezi valamely tevékenységét, a kiszervezésre

vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzíteni. A szabályzatokat a rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(4) A belső szabályzatoknak egyértelműen meg kell állapítaniuk a vonatkozó feladatokat, célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával.

91/D. § (1) A biztosító

a) hatékony együttműködési, belső jelentési és információközlési rendszert hoz létre és tart fenn minden érintett feladatkört ellátó személy szintjén;

b) hatékony döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést hoz létre és tart fenn, amelyek világosan meghatározzák a beszámolási útvonalakat, felosztják a feladatköröket és felelősségeket, valamint figyelembe veszik a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét;

c) biztosítja, hogy a biztosító alkalmazásában álló és érdekében tevékenykedő személy ismerje azokat az eljárásokat, amelyek a kötelezettségei megfelelő teljesítéséhez szükségesek;

d) biztosítja, hogy amennyiben egyes személyek vagy szervezeti egységek több feladatot látnak el, az ne, vagy valószínűsíthetően ne akadályozza meg az érintett személyeket abban, hogy bármely konkrét feladatkört megbízhatóan, tisztességesen és tárgyilagos módon lássanak el;

e) olyan információs rendszert hoz létre és működtet, amely teljes körű, megbízható, egyértelmű, következetes, időszerű és helyénvaló információkat állít elő az üzleti tevékenységekről, a vállalt kötelezettségekről valamint a kockázatokról, amelyeknek a biztosító ki van téve;

f) megfelelő és pontos nyilvántartásokat vezet üzleti és belső felépítéséről;

g) megőrzi az információk biztonságát, integritását és bizalmas természetét, figyelembe véve az információ jellegét; és

h) írásbeli javadalmazási politikát fogad el.

(2) A biztosító olyan üzletmenet-folytonossági szabályzatot hoz létre, vezet be és tart fenn, amely biztosítja, hogy a rendszerekben és eljárásokban bekövetkező megszakítás esetén is meg tudja őrizni a nélkülözhetetlen adatokat és feladatköröket, és fenn tudja tartani a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységeket, és amennyiben ez nem lehetséges, a szabályzatnak biztosítania kell, hogy a biztosító időben helyre tudja állítani az ilyen adatokat és feladatköröket, annak érdekében, hogy mielőbb folytatni tudja a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységeket.

(3) A biztosító hatékony rendszereket működtet az összeférhetetlenség megakadályozására és a lehetséges összeférhetetlenségek azonosítására, valamint eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy azok, akik részt vesznek a biztosító stratégiáinak és politikáinak végrehajtásában, megértsék, hogy hol merülhetnek fel összeférhetetlenségek és, hogy az ilyen összeférhetetlenségeket hogyan kell kezelni.

(4) A biztosító folyamatosan nyomon követi és rendszeresen értékeli az irányítási rendszere megfelelőségét és hatékonyságát, valamint megteszi a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok kezelésére.

91/E. § A belső kontrollrendszer - amely kiterjed legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre - biztosítja

a) a biztosító alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelőségét;

b) a biztosító tevékenységének eredményességét és hatékonyságát a céljai tükrében; és

c) a pénzügyi és nem pénzügyi információk rendelkezésre állását és megbízhatóságát.

91/F. § (1) A biztosító a feladatköröket és a kapcsolódó beszámolási útvonalakat oly módon építi be a szervezet rendszerébe, hogy biztosítsa minden egyes feladatkör olyan befolyásoktól való mentességét, amelyek veszélyeztethetik a feladatkörből adódó feladatok objektív, tisztességes, független módon történő ellátását.

(2) A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság felelőssége alatt működik, és a feladatkört ellátó személy annak számol be, szükség esetén együttműködik a többi feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében.

(3) Az adott feladatkört ellátó személyeknek

a) képesnek kell lenniük a saját kezdeményezésükre bármely munkatárssal kapcsolatba lépni;

b) rendelkezniük kell feladataik ellátásához szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel; és

c) korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezniük minden, a feladataik elvégzéséhez szükséges információhoz.

(4) Az adott feladatkört ellátó személyek haladéktalanul kötelesek bejelenteni minden jelentős problémát a felelősségi területükön belül az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak.

(5) Amennyiben egy feladatkör ellátása nem kapcsolható egy vezető személyhez, akkor a feladatkörhöz kapcsolódó feladatokat szervezeti egység is elláthatja, amely esetben a szervezeti egység vezetője a felelős az adott feladatkörért.

Kiemelten fontos feladatkörök

91/G. § A biztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket működteti:

a) aktuáriusi feladatkör,

b) kockázatkezelési feladatkör,

c) megfelelőségi feladatkör és

d) belső ellenőrzési feladatkör.

91/H. § (1) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy feladata:

a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása;

c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése;

d) amennyiben értelmezhető, a biztosítástechnikai tartalékok és a tapasztalati adatok összevetése;

e) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás;

h) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának összehangolása terén az aktuáriusi feladatkört ellátó személy különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) módszereket és eljárásokat alkalmaz, hogy értékelje a biztosítástechnikai tartalékok megfelelő mértékét és biztosítsa, hogy azok számítása összhangban legyen az e törvényben és a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel;

b) amennyiben értelmezhető, értékeli a biztosítástechnikai tartalékok számításához kapcsolódó bizonytalanságot;

c) biztosítja, hogy figyelembevételre kerüljön a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt adatok bármilyen korlátozottsága;

d) összehasonlítást végez és indokol minden lényeges, korábbi értékektől eltérő különbséget a biztosítástechnikai tartalékok évenkénti számításánál; és

e) biztosítja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben biztosított opciókat, garantált szolgáltatásokat, hozamokat és kifizetéseket megfelelően értékelik.

(3) Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy megvizsgálja, hogy a biztosítástechnikai tartalékok számításánál alkalmazott módszerek és feltevések megfelelőek-e a biztosító adott üzletágaihoz és ahhoz, ahogy az üzleti tevékenységet végzik, tekintettel a rendelkezésre álló adatokra.

(4) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy értékeli, hogy a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt információtechnológiai rendszerek az arányosság elvének figyelembevételével megfelelően támogatják-e az aktuáriusi és statisztikai eljárásokat.

(5) Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy a biztosítástechnikai tartalékok tapasztalati adatokkal való összehasonlításakor értékeli a múltbéli számítások minőségét, és az értékelés eredményét felhasználják az aktuális számítások minőségének javítására, következtetéseket vonnak le az alkalmazott adatok és feltevések helyességéről, pontosságáról és teljességéről, valamint a számításuk során alkalmazott módszerekről.

(6) A biztosítástechnikai tartalék számításáról az igazgatóságnak benyújtott információnak tartalmaznia kell legalább a kiszámításuk megbízhatóságára és megfelelőségére vonatkozó adatokat. Egyértelműen fel kell tüntetni, és meg kell magyarázni a biztosítástechnikai tartalékok megfelelőségéről megfogalmazott fenntartásokat.

(7) Az (1) bekezdés g) pontja alapján készítendő véleménynek következtetéseket kell tartalmaznia legalább a következő tényezők tekintetében:

a) a beszedni tervezett biztosítási díjak elégségesek-e ahhoz, hogy fedezzék a jövőbeli kárigényeket és költségeket, figyelembe véve különösen az alapul szolgáló kockázatokat (ideértve a biztosítási kockázatvállalást), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben foglalt opcióknak, garantált szolgáltatásoknak, hozamoknak és kifizetéseknek a biztosítási díjak elégségességére gyakorolt hatását;

b) az infláció, a jogi kockázat, a biztosító portfóliójának összetételében bekövetkezett változás, és az olyan rendszerek hatása, amik a kártörténettől függően felfelé vagy lefelé módosítják a biztosítási díjakat, vagy olyan más rendszerek hatása, amiket adott homogén kockázati csoportoknál vezettek be; és

c) a biztosítási szerződések folyamatosan növekvő aránya a magasabb kockázatú ügyfelek vonzására vagy megtartására (antiszelekció).

(8) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott véleménynek tartalmaznia kell az alábbiak megfelelőségének elemzését:

a) a biztosító kockázati profilja és biztosítási kockázatvállalási politikája,

b) a viszontbiztosítási szolgáltatók, figyelembe véve azok hitelképességét,

c) a biztosítási kockázatvállalási politikával kapcsolatos elvárt fedezet a stresszforgatókönyvek esetében, és

d) a viszontbiztosítási szerződésekből és különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekre vonatkozó számítás.

(9) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy évente legalább egyszer írásbeli jelentést készít az igazgatóság számára. A jelentés dokumentál minden feladatot, amit az aktuáriusi feladatkörben eljáró személy ellát, valamint azok eredményeit, világosan beazonosít bármilyen hiányosságot és javaslatokat tesz az ilyen hiányosságok kezelésére.

(10) Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről.

(11) Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki

a) a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi matematikai szakmai tudással rendelkezik, és

b) az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonyítani képes.

91/I. § (1) A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy feladata a kockázatkezelési rendszer működtetése, amely magában foglalja:

a) az igazgatóság és az egyéb kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek támogatását a kockázatkezelési rendszer hatékony működése érdekében,

b) a kockázatkezelési rendszer nyomon követését,

c) a biztosító egyedi kockázati profiljának nyomon követését,

d) a szavatolótőke-szükséglet számítását,

e) szükség szerinti, de évente legalább egyszeri részletes jelentéstételt a kockázati kitettségekről,

f) a tanácsadást az igazgatóság részére kockázatkezelési kérdésekben, többek között az olyan stratégiai ügyekben, mint a vállalati stratégia, a fúziók, a felvásárlások, a jelentős projektek és befektetések, és

g) a felmerülő kockázatok azonosítását és értékelését.

(2) A kockázatkezelési feladatkört ellátó személy együttműködik az aktuáriusi feladatkört ellátó személlyel.

91/J. § (1) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy feladata különösen

a) annak biztosítása, hogy a biztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;

b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a biztosító e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárják;

c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;

d) a biztosító igazgatóságának, és alkalmazottainak segítése annak érdekében, hogy a biztosító teljesítse a biztosító tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit;

e) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítése; és

f) megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítése.

(2) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer jelentést készít az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére, amely tartalmazza

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot;

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére: tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is;

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását és azok eredményét; és

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

91/K. § (1) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy kizárólagos feladata

a) a biztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, és

b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálata.

(2) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy

a) ellenőrzési tervet készít, vezet be és tart fenn, amely meghatározza a következő években elvégzendő ellenőrzési munkát, figyelembe véve minden tevékenységet és a biztosító teljes irányítási rendszerét;

b) kockázatalapú megközelítést alkalmaz a prioritásai meghatározásakor;

c) beszámol az ellenőrzési tervről az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak;

d) az a) pont szerint végzett munka eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki, és évente legalább egyszer írásos jelentést nyújt be a megállapításairól és ajánlásairól az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak; és

e) ellenőrzi az igazgatóság és a felügyelőbizottság által a d) pontban meghatározott ajánlások alapján hozott határozatoknak való megfelelést.

(3) Amennyiben szükséges, a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzéseket is végezhet.

(4) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy - a (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.

(5) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről készített összefoglalót mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére megküldi. Az összefoglalót köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

(6) A biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

ba) elfogadja az éves ellenőrzési tervet,

bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy munkáját, és

bd) megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a biztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és

c) a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását.

(7) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy nem láthat el más feladatkört.

Kockázatkezelési rendszer

91/L. § (1) A biztosító köteles olyan kockázatkezelési rendszert működtetni, amely alkalmas azon egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki van, illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll.

(2) A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a biztosító szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba kell beépíteni, kialakításakor figyelembe kell venni a vezető állású személyeket, továbbá a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyeket.

91/M. § (1) A kockázatkezelési rendszer tartalmazza:

a) az egyértelműen meghatározott kockázatkezelési stratégiát, amely összhangban van a biztosító általános üzleti stratégiájával;

b) a kockázatkezelési rendszeren belüli, egyértelműen meghatározott döntéshozatali eljárást;

c) az írásbeli szabályzatokat, amelyek hatékonyan biztosítják azoknak a lényeges kockázatoknak a típusonkénti meghatározását és besorolását, amelyeknek a biztosító ki van téve és az egyes kockázatokra jóváhagyott kockázatvállalási határokat; és

d) a beszámolási eljárásokat és folyamatokat, amelyek biztosítják, hogy a biztosítót érintő lényeges kockázatokat és a kockázatkezelési rendszer hatékonyságát a kockázatkezelési feladatkört ellátó személyek aktívan nyomon kövessék és elemezzék, és - amennyiben szükséges - végrehajtsák a megfelelő módosításokat a rendszeren.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott stratégia céljait és alapelveit, a jóváhagyott kockázatvállalási határokat és felelősségi köröket a biztosító valamennyi tevékenységére dokumentálni kell.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályzatok megvalósítják a biztosító kockázati stratégiáját, megkönnyítik az ellenőrzési eljárásokat és figyelembe veszik az üzlet és a kapcsolódó kockázatok jellegét, hatókörét és időbeli előfordulását.

(4) Az igazgatóság tagjai vagy más kiemelten fontos feladatkört betöltő személyek figyelembe veszik a kockázatkezelési rendszer részeként készített beszámolóban lévő információt a saját döntéshozatali folyamataikban.

(5) A biztosító kockázatkezelési rendszere magában foglalja a stressztesztek elvégzését vagy a forgatókönyv-elemzést minden olyan vonatkozó kockázatra, amivel a biztosító szembesül.

91/N. § A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése; és

f) viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák.

91/O. § A 91/C. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatkezelési szabályzat legalább a 91/M. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat.

Biztosítástechnikai tartalékok értékelésének dokumentálása

91/P. § (1) A biztosító a következő folyamatokat dokumentálja:

a) az adatok gyűjtését és minőségük elemzését, valamint más, a biztosítástechnikai tartalékok számításához kapcsolódó információkat,

b) a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt feltevések kiválasztását, különös tekintettel a költségek felosztására vonatkozó feltevésekre, és

c) a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt aktuáriusi és statisztikai módszerek kiválasztását és alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a feltevés választásának indokolását,

b) a választás alapjául szolgáló inputok leírását,

c) a választás céljait és a választás megfelelőségének meghatározásához használt kritériumokat,

d) az adott választásra vonatkozó bármilyen jelentős korlátozást, és

e) a feltevések kiválasztásának felülvizsgálatára vonatkozó folyamatok leírását.

Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer

91/Q. § (1) A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszert működtet.

(2) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket tartalmazza:

a) a biztosító egyedi kockázati profiljának leírását; és

b) a biztosító vállalt kötelezettségeit és annak kockázatait is figyelembe vevő tőkehelyzet értékelését, amely figyelembe veszi a biztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott kockázatvállalási határait és üzleti stratégiáját.

(3) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító legalább 3 éves üzleti tervet készít, amely kiegészül 8. számú melléklet szerint számított minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes időtartamára.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a biztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek arányosak az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és amelyek révén képes megfelelően észlelni és értékelni a számára rövid és hosszú távon felmerülő kockázatokat, illetve azon kockázatokat, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve.

(5) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell

a) - a 121-127. § rendelkezéseit figyelembe véve a 8. számú mellékletben meghatározott tőkekövetelményeknek, és

b) a 117-120. §-ban meghatározott, biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek

való megfelelést.

(6) A biztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszere az üzleti stratégia szerves része, amelyet stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.

(7) A biztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és szavatolótőke-értékelését, valamint a (3) bekezdés szerinti üzleti terv készítését és minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatását évente legalább egyszer, valamint a kockázati profil jelentős változását követően haladéktalanul elvégzi.

(8) A biztosító tájékoztatja a Felügyeletet az éves beszámolóval egyidejűleg a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről, és az értékelés során használt módszerekről.

(9) A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító 30 napon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(10) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A minimális szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a 8. számú mellékletnek megfelelően kerülhet sor.

(11) Amennyiben a biztosító nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti üzleti tervnek megfelelő minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelést, a 131. és 131/A. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

Az egyéb vezetőkkel kapcsolatos különös szabályok

91/R. § (1) A 91/A. §-ban meghatározott biztosító vezető aktuáriusára - 86. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - e § rendelkezései alkalmazandóak.

(2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

(3) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

91/S. § A 91/A. §-ban meghatározott biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a 85. §-ban felsorolt egyéb vezetők mellett

a) vezető kockázatkezelőt; és

b) a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős vezetőt (megfelelőségi vezetőt)

köteles foglalkoztatni.

91/T. § (1) A 91/S. § a) pontjában meghatározott vezető kockázatkezelő az lehet, aki

a) felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi végzettséggel,

b) legalább 2 éves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető kockázatkezelője aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

91/U. § (1) A 91/S. § b) pontjában meghatározott megfelelőségi vezető az lehet, aki

a) felsőfokú közgazdasági, pénzügyi vagy jogi végzettséggel rendelkezik,

b) legalább 2 éves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy közgazdasági gyakorlattal, vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett megfelelőségi vagy belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) A biztosító megfelelőségi vezetőjének feladata a megfelelőségi feladatkör működtetése.”

24. § A Bit. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján közzéteszi.”

25. § A Bit. 96. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)

n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 132/A. §-ban foglaltakkal összhangban meghatározott, az eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.”

26. § A Bit. 123. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatolótőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatolótőkébe. A szavatolótőke számítása során határozott lejárati idejű alárendelt kölcsöntőke legfeljebb a rendelkezésre álló és a szükséges szavatolótőke közül a kisebbik értéknek a 25 százalékáig vehető figyelembe.

(4) Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatolótőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell, továbbá teljesülnie kell a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll,

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható,

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe,

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év,

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb,

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatolótőke összege nem csökken a minimális szavatolótőke szintje alá,

g) az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható, és

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített idő, de legkorábban 5 év elteltével mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.”

27. § (1) A Bit. 132. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal garantált. A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

(7) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.”

(2) A Bit. 132. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik.”

28. § A Bit. a következő 132/A. §-sal egészül ki:

„132/A. § (1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt - a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével - a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító - a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában - köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át - azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában - az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül - amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn - köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel - a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító - a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében - az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén - függetlenül az illikvid eszközök hányadától - a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét - e § rendelkezésit figyelembe véve - nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”

29. § A Bit. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.”

30. § (1) A Bit. 136. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:)

c) a 134. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe.”

(2) A Bit. 136. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.”

31. § (1) A Bit. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 30 százalékát teheti ki. Ha a biztosító a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó befektetési alap befektetési jegyét szerzi meg, az értékpapír-befektetési alapokra vonatkozóan a korlátozás a befektetett mértékkel, de legfeljebb 35 százalékra növekedhet.”

(2) A Bit. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb 5 százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.”

32. § A Bit. 138. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló rendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve, ha az értékpapírok összetétele legalább 80 százalékban fedi az indexkosár összetételét.”

33. § A Bit. 157. § (1) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,”

[szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

34. § A Bit. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.”

35. § A Bit. a következő 161/A-161/C. §-sal egészül ki:

„161/A. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

  Vissza az oldal tetejére