a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5) A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:
a) a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;
b) a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt kárigényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és
c) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
(7) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(8) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (7) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(10) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
(11) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(12) A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
161/B. § (1) A biztosítók - az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási szerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezése és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő 30 napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat 8 napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.
(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7) Az Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.
(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
161/C. § (1) A 161/B. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 161/A. §-ban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő minden biztosító megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.”
36. § A Bit. 203. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„203. § A biztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító
a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,
b) az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy
c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott időtartam alatt már nem felel meg.”
37. § (1) A Bit. 204. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító
a) a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási tevékenységét nem kezdte meg vagy biztosítási tevékenységét a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 8 napon belül nem kezdi meg,
b) a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, és a 195. és 196. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,
c) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,
d) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg,
e) a biztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,
f) a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése, vagy
g) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 15 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).”
(2) A Bit. 204. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e §-ban meghatározottak szerinti tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány átruházásáig a Felügyelet - a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban - az e törvényben vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását ellenőrzi.”
38. § A Bit. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) A biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben - saját elhatározásból - a Felügyelet engedélyével megszüntetheti.
(2) A Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.
(3) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:
a) az állomány átruházása; vagy
b) az ügyfelekkel történő megállapodás.
(4) A (2) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.
(5) A Felügyelet - a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően - a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezésivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.
(6) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, egyidejűleg dönt a tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról.
(7) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító a döntés jogerőre emelkedését követően - az érintett biztosítási ág vagy ágazat vonatkozásában - biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem jogosult.
(8) Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a biztosítóra utaló megnevezést törölni.
(9) A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet tevékenység megszüntetését teljes egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.”
39. § A Bit. Kilencedik része helyébe a következő rendelkezés lép:
„KILENCEDIK RÉSZ
A SZÜKSÉGHELYZET ÉS A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYAI
A biztosítási szükséghelyzet
216. § (1) A biztosító szükséghelyzetbe kerül, ha
a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget;
b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő;
c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent;
d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani;
e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy
f) esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kényszertörlési eljárásnak lenne helye.
(2) A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 195. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.
(3) Ha a Felügyeletnek a 210. és 211. § szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a biztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet - a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően - a 195. §-ban meghatározott további intézkedést tehet jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a biztosító megakadályozását abban, hogy Magyarország területén újabb biztosítási szerződéseket kössön.
(4) Ha a jogszabálysértést elkövető biztosító Magyarország területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján - a hatályos jogi szabályozással összhangban - végrehajtás e tulajdonosi részesedésre vagy vagyoni értékű jogra vezethető.
(5) Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.
A felszámolási eljárás szabályai
217. § (1) A biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az Etv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.
(3) A biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe és a biztosító szövetkezet, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye.
(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet.
218. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó. Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.
(2) A felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.
(3) A felszámolási eljárásnak a nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó hajóra vagy légi járműre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.
(4) Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.
219. § A biztosító - 126. § (4) bekezdés b) pontjának eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület kivételével - felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
220. § (1) Biztosító felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, vagy választható meg.
(2) A felszámolót a 153-165. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.
(3) A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., az Etv., és az Fkt. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja.
(4) A felszámoló - munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében - az érintett tagállamok területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(6) A felszámoló a (4) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját és a Felügyelet honlapján közzéteszi.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó költségek Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségnek minősülnek.
221. § (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.
(2) A Felügyelet a felszámolási eljárás megindítását abban az esetben kezdeményezheti, ha a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására a 204. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott okból került sor.
(3) A bíróság a felszámolás elrendeléséről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz.
(4) A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni.
(5) Biztosító felszámolása esetén az eljárás szünetelésének, felfüggesztésének nincs helye, illetve egyezség nem köthető a felszámolás során.
(6) Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás megindítása kezdeményezésének szükségességét.
222. § (1) A Cstv. 40. §-a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén az Etv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.
(3) A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.
(4) Biztosító felszámolása során a hitelezők a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(5) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a, valamint 60. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható.
223. § (1) A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelések kielégítése előtt köteles kielégíteni.
(2) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:
a) személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek vonatkozásában
aa) a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és
ab) a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és
ac) a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ideértve a károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);
b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, valamint a nyugdíjbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott kötelezettségek kivételével);
c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatások (e pont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);
d) a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések;
e) az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési kötelezettségek.
224. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések - a folyamatban lévő állományátruházás esetét kivéve - megszűnnek.
(2) A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be.
(3) Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került.
225. § (1) A felszámolásról és annak gyakorlati következményeiről a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(2) A felszámolást elrendelő bírósági végzés Cégközlönyben, a kölcsönös biztosító egyesület esetén a Civil Információs Portálon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 15. számú melléklet A) részében meghatározott nyomtatványon.
(3) Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.
226. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén bejegyzett székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.
226/A. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő bírósági végzés közzétételét követő harminc napon belül köteles
a) a felszámolás elindításának tényéről;
b) a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól;
c) a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;
d) az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről; és
e) a 223. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről
egyenként tájékoztatni minden szerződőt, biztosítottat, továbbá egyéb ismert hitelezőt, ideértve azokat is, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található.
(2) A (1) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 15. számú melléklet B) részében meghatározott címekkel ellátni.
(3) Annak, akinek ismert, bejelentett kárigénye van az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található.
226/B. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.
226/C. § (1) A felszámoló a Felügyeletet - a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel - tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.
(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.
(3) A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját és a Felügyelet honlapján.
226/D. § (1) A biztosító első számú vezetője a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.
(2) A felszámolás folyamán a felszámoló által az (1) bekezdésben meghatározott eszközök külön kezelendők és azok kizárólag a matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel. A matematikai tartalékkal, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékaival szemben biztosítási szerződés alapján fennálló kötelezettségek teljesítése után használhatók fel ezek az eszközök egyéb kötelezettségek teljesítésére.
(3) Ha a matematikai tartalékhoz tartozó eszközök a kötelezettségekre nem nyújtanak kellő fedezetet, úgy - a teljesítés erejéig - a biztosító egyéb eszközeit kell felhasználni.
(4) Ha az (1) bekezdés szerint a matematikai tartalékhoz tartozó és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök listája nem vagy csak részben készíthető el, a felszámoló a biztosító terméktervében rögzített biztosításmatematikai elvek és módszerek szerint, a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó kötelezettségek figyelembevételével meghatározza e tartalékok fedezetét képező eszközök listáját a biztosító egyéb eszközei terhére.
(5) Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű - a matematikai tartalékok között kimutatott járadéktartalékok, vagy a (4) bekezdésben meghatározottak szerint e tartalékok fedezetét képező eszközök figyelembevételével - biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott fizetést (megváltást) teljesít, vagy járadéktartalékok vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök felhasználásával járadékbiztosítási szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések teljesítésére.”
40. § A Bit. a következő 231/C. és 231/D. §-sal egészül ki:
„231/C. § (1) 2015. január 1-jét követően üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység e törvény rendelkezéseivel összhangban folytatható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek vagy személyek szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses állományára, amelyek 2015. január 1-jéig az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási tevékenységként végezték.
(3) Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon szervezetekre vagy személyekre, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg, 2015. január 1-jét követően nem kell alkalmazni a 96. §-ban foglalt rendelkezéseket, az általuk kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény életjáradéki szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(4) 2015. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon szervezetek vagy személyek esetében, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg
a) a 86. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a vezető aktuárius megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható;
b) a 135. § (2) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott;
c) a 136. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározottaktól eltérően a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök tekintetében egy adott ingatlan (telek, épület) értéke az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 100 százalékáig vehető figyelembe fedezetként.
231/D. § (1) E törvénynek az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 132/A. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell. E szerződésekkel érintett ügyfelek részére a 10. számú melléklet A) pont 20. alpontja szerinti tájékoztatást a biztosító legkésőbb 2014. január 1-jét követő első, a 166. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatással egyidejűleg teljesíti.
(2) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 161/A. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, feltéve, ha az e szerződésekkel érintett ügyfelek részére a biztosító által - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően - küldött értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az ügyfél nem kifogásolja. A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.
(3) A biztosító a Módtv.-vel megállapított 76-78. § és 91/A-91/U. § rendelkezéseinek 2014. július 1-jétől köteles megfelelni.
(4) A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a Módtv.-vel megállapított 91/T. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 91/U. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek első alkalommal 2018. január 1-jétől köteles megfelelni.
(5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 65/A. §-ában foglalt követelményeknek a biztosító legkésőbb 2015. január 1-jétől köteles megfelelni.”
41. § A Bit. 10. számú melléklete az e törvény 1. melléklete szerint módosul.
42. § A Bit. az e törvény 2. melléklete szerinti 15. számú melléklettel egészül ki.
43. § A Bit. 231/B. § (1)-(3) bekezdésében a „96/A. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „96/A. §-ában és - az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított - az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt” szöveg lép.
44. § (1) A Bit. 22. § (3) bekezdés a) pontjában az „igazgatótanácsot” szövegrész helyébe az „igazgatóságot” szöveg lép.
(2) A Bit. 22. § (4) bekezdés a) pontjában, 22. § (5) bekezdésében, 24. § (5) bekezdésében, 28/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 28/B. § (2) bekezdés első és negyedik mondatában az „igazgatótanács” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép.
(3) A Bit. 24. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „igazgatótanácsa” szövegrész helyébe az „igazgatósága” szöveg lép.
(4) A Bit. 152/A. § (1) bekezdésében az „igazgatótanács (igazgatóság)” szövegrész helyébe az „igazgatóság” szöveg lép.
(5) A Bit. 152/A. § (4) bekezdésében az „igazgatótanácsi” szövegrész helyébe az „igazgatósági” szöveg lép.
45. § Hatályát veszti a Bit. 3. § 29. pontja, 68-69. §-a, 90. §-a, 96. § (9) bekezdése, 145. § (2) bekezdése, 234. § e) pontja, 235. § b) és c) pontja és 6. számú melléklete.
46. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.”
47. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság - szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;”
48. § A Gfbt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.”
49. § A Gfbt. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.”
50. § A Gfbt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.”
51. § A Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett a fentiek szerinti mértékű kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.”
52. § A Gfbt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.”
53. § (1) A Gfbt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt - a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt figyelembe véve - a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója - a Nemzeti Iroda hozzájárulásával - a biztosítottjai által Magyarország területén okozott károk rendezésére levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában - e levelező, illetve képviselője végzi.”
(2) A Gfbt. 43. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Nemzeti Iroda megtérítése folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megillető követelés a Nemzeti Irodára száll át.”
(3) A Gfbt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A MABISZ a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról minden év január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy ezen információk a honlapján folyamatosan elérhetőek legyenek.”
54. § A Gfbt. IV. és V. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Fejezet
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉBEN ELLÁTOTT FELADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
56. § (1) A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda - ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ és a kárnyilvántató szerv - feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését.
(2) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait - az e körbe nem tartozó tevékenységeitől - elkülönített módon láthatja el, amely célból elkülönített szervezeti egységet (a továbbiakban: elkülönített szervezeti egység) hozhat létre.
(3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait az elkülönített szervezeti egység útján oly módon láthatja el, hogy a legfelsőbb szerv vagy az ellenőrző szerv elkülönített szervezeti egység működésével kapcsolatos döntésének meghozatalában azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók részt vehessenek, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység a vezetésére a Bit. 83. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős vezető) kell kijelölni, akit a MABISZ ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e minőségében csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és a MABISZ tagjai által nem utasítható.
(5) A felelős vezető az elkülönített szervezeti egység vezetésével kapcsolatos feladatait - a MABISZ részére ellátott egyéb feladataitól elkülönítve - az alapszabály határozza meg.
(6) Felelős vezetőnek az a személy jelölhető ki, akinek kinevezése iránti engedély kérelmet a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek benyújtották és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet a felelős vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz.
(7) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(8) Ha a felelős vezető kijelölésére az engedély megszerzésétől vagy a (7) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a felelős vezető csak ismételt engedélyezést követően jelölhető ki. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
56/A. § (1) Az elkülönített szervezeti egység működése jogszabályoknak, alapszabálynak, legfelsőbb szerv döntésének való megfelelőségének és pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését a ellenőrző szerv (a továbbiakban: ellenőrző szerv) látja el. Az ellenőrző szerv feladatait - az alapszabály rendelkezései szerint - a MABISZ ellenőrző szerve is elláthatja.
(2) Az elkülönített szervezeti egység működésének ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrző szerv különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) gondoskodik arról, hogy a szervezeti egység rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;
b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében
ba) elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, és
bd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására; és
c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
56/B. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége az 56. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához
a) vezető aktuáriust,
b) vezető jogtanácsost,
c) számviteli rendért felelős vezetőt, és
d) belső ellenőrzési vezetőt,
munkaviszony keretében, a MABISZ részére ellátott, az 56. § (1) bekezdésében meghatározott körbe nem tartozó tevékenységeitől elkülönített munkakörben, a felelős vezető munkáltatói jogai biztosításával foglalkoztat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőként (a továbbiakban: egyéb vezető) az foglalkoztatható, akinek foglalkoztatása iránti engedély kérelmet a munkába állás tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a felelős vezető a Felügyeletnek benyújtotta és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet az egyéb vezető foglalkoztatásáról engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(4) Ha az egyéb vezető foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 biztosítónál tölthetnek be ilyen pozíciót.
(6) Az a személy foglalkoztatható
a) vezető aktuáriusként, aki megfelel a Bit. 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjában;
b) vezető jogtanácsosként, aki megfelel a Bit. 87. § (1) bekezdés a)-e) pontjában;
c) számviteli rendért felelős vezetőként, aki megfelel a Bit. 88. § (1) bekezdés q)-e) pontjában;
d) belső ellenőrzési vezetőként, aki megfelel a Bit. 89. § (2) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott feltételeknek, és vele szemben a Bit. 83. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(7) A Bit. 86. § (1) bekezdés b) pontjában, a Bit. 87. § (1) bekezdés c) pontjában, a Bit. 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a Bit. 89. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető alkalmazását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
56/C. § (1) A felelős vezető vagy egyéb vezető kötelezettségszegése esetén a Felügyelet - a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével - kezdeményezheti a MABISZ-nál a felelős vezető felmentését és az egyéb vezető munkaviszonyának a megszüntetését.
(2) A felelős vezető felmentéséhez és az egyéb vezető munkaviszonyának megszüntetéséhez az ellenőrző szerv előzetes tájékoztatása szükséges.
(3) A felelős vezetőt, és az egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a MABISZ legfelsőbb szervének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
56/D. § (1) A vezető aktuárius aláírásával igazolja a tartalékok képzésének és mértékének helyességét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vezető aktuárius igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak továbbá, hogy az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfelelnek.
(3) A vezető aktuárius benyújtja a Felügyeletnek az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában az éves aktuáriusi jelentését.
(4) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
56/E. § A vezető jogtanácsos aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy bejelentési kötelezettség alapján megküldött okiratok a jogszabályoknak megfelelnek.
56/F. § A számviteli rendért felelős vezető a felelős vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, az 57/A. § (3) bekezdése szerinti éves gazdálkodási jelentés és az 57/A. § (9) bekezdése szerinti jelentés, továbbá a Bit. 143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás helytállóságát.
56/G. § (1) A belső ellenőrzési vezető feladata kizárólag
a) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a MABISZ alapszabálynak és a belső működési szabályzatoknak megfelelő ellátásának, és
b) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(2) A belső ellenőrzés vezetőjének - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább évente ellenőriznie kell.
(3) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind az ellenőrző szerv, mind a felelős vezető részére megküldi.
(4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül a felelős vezető gyakorolja.
56/H. § (1) Az elkülönített szervezeti egységnek rendelkeznie kell az alábbiakkal:
a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli, valamint nyilvántartási rend,
b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer,
c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség,
d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok,
e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, és
f) áttekinthető szervezeti felépítés.
(2) Az elkülönített szervezeti egység a tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait - a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint - ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven vezeti.
(3) A nyilvántartás és az ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi az elkülönített szervezeti egység körültekintő vezetését, a belső ellenőrzést, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzést, és segíti az elkülönített szervezeti egységet abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
56/I. § (1) A MABISZ - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az 56. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok bármely elemét kiszervezheti.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a felelős vezetőnél és az ellenőrző szervnél.
(3) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet az elkülönített szervezeti egység végezné.
(4) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a MABISZ felel.
(5) A MABISZ felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő, szerződésszegő módon végzi, a MABISZ köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(6) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a MABISZ az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(7) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(8) A MABISZ nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a MABISZ legfőbb szerve vagy ellenőrző szerve tagjának vagy e személy közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a MABISZ legfőbb szervének, ellenőrző szervének tagja vagy e személy közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(9) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek - az elkülönített szervezeti egység tevékenységének jellege figyelembe vételével - megfelelően tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában meghatározott elemeket.
56/J. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a MABISZ elkülönített szervezeti egységének a mérlegfordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a) a matematikai tartalékok körében a felelősségbiztosítási járadéktartalék;
b) a függőkártartalékok, ezen belül
ba) a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkártartalék),
bb) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
c) a káringadozási tartalék;
d) a nagy károk tartaléka;
e) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
(3) Az elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékszükséglet számítási módját és a felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A biztosítástechnikai tartalékok képzési szabályait az elkülönített szervezeti egység által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.
(4) Az elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékait a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot terhelő kötelezettségek szerint - valamint a Kártalanítási Alap esetében felszámolás alatt álló biztosítónként is - külön-külön kell kimutatni.
(5) A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a Bit. 118. § (1) és (2) bekezdését, 119. § (2) és (3) bekezdését azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységet kell érteni.
(6) A vezető aktuárius köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az ellenőrző szervet, amennyiben a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket.
56/K. § (1) A elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy köteles befektetni, hogy a befektetések a mindenkori likviditás megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
(2) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök befektetésére - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - alkalmazni kell a Bit. 132. § (2) és (3) bekezdését, 134-140. §-át és 142. §-át azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3) A Kártalanítási Alap kezelője az Alap pénzeszközeit a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott állampapírban, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott betétben vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénzforgalmi számlán tartja oly módon, hogy azok a kártérítési igények kielégítéséhez szükséges mindenkori likviditást biztosítsák, egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
56/L. § (1) A matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket az elkülönített szervezeti egység a Bit. 134. §-ában foglalt csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba veszi.
(2) Az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értékének mindenkor el kell érnie a biztosítástechnikai tartalékok előírt nagyságát. A kötelezettségekre megképzett biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket, azaz a befektetési állomány értékelését piaci értéken kell elvégezni annak érdekében, hogy a szervezet kötelezettségeinek minden pillanatban meg tudjon felelni.
(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az ellenőrző szervet, ha az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.
(4) A felelős vezető a (3) bekezdésben meghatározott esetben haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
57. § (1) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesítenek olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeti egységet terhelő kötelezettségek teljesítésére.
(2) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Alap kezelője - részére befizetést teljesítenek, amely befizetésének kötelezettsége a biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának - gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott - mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség - az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő biztosítót terhelő kötelezettség kivételével - mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át.
(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók minden év január 15-ig jelentik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi díjbevételüket a MABISZ-nak. A biztosítók az előző évi díjbevételük arányában minden év január 31-ig a MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője - részére az e szervezeteket terhelő működési költségeik fedezetére és a 11. § (3) bekezdése, továbbá a 23. § (3) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettség költségeinek fedezetére befizetést teljesítenek, amelynek mértékét a számviteli rendért felelős vezető és a vezető aktuárius ellenjegyzésével az elkülönített szervezeti egység állapítja meg.
(4) Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója - legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap eredményéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elszámolással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ - mint a Kártalanítási Számla kezelője - a biztosítók által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására megállapodást köthet a biztosítókkal.
(3) A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási jelentés) készít.
(4) A gazdálkodási jelentésről a Bit. 149. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, pályázat útján kiválasztott könyvvizsgáló külön jelentést készít.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ, mint a számviteli jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét.
(6) A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a könyvvizsgáló erre vonatkozó külön jelentését, a legfőbb szerv jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius, és a számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.
(8) A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza nyilvánosságra.
(9) Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.
57/B. § (1) Az elkülönített szervezeti egység - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője - azon biztosítási titoknak minősülő adatot jogosult kezelni, amelyek a károsult kárigényének rendezésével, nyilvántartásával, vagy a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítésével összefüggnek.
(2) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítése céljából továbbítható.
(3) A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli az elkülönített szervezeti egység vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a szervezeti egységgel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
57/C. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) az érintett személy a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. 157. § (1), (5), (6) bekezdése és 157/A. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
(2) Az elkülönített szervezeti egység adatkezelésére - az e törvényben foglalt rendelkezéseken túl - megfelelően alkalmazni kell a Bit. 160. § (1) és (2) bekezdésében maghatározott rendelkezéseket azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3) Az elkülönített szervezeti egység a személyes adatokat az adott személlyel kapcsolatos e törvényben maghatározott feladatainak ellátása során, továbbá azon időtartam alatt kezelheti, ameddig e feladatával kapcsolatban igény érvényesíthető.
57/D. § (1) Az elkülönített szervezeti egység biztosítja, hogy a magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a károsult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A panaszkezelésre alkalmazni kell a Bit. 167/B. § (1)-(7) bekezdésében és (9)-(15) bekezdésében meghatározottakat azzal, hogy ügyfél alatt a károsultat kell érteni.
57/E. § (1) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól.
(2) Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kárigényének rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek, amelynek keretében a felszámoló köteles
a) a felszámolás elrendelését követő 45 napon belül a biztosítási szerződésekről, az ezekre előírt, valamint a teljesített díjakról, a felszámolás alatt álló biztosítónak bejelentett káreseményekről, valamint a szerződésekkel és a káreseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról tételes listát készíteni, és azt a szerződések, a káresemények és az eljárások iratanyagával együtt az Alap kezelője részére átadni;
b) a felszámolás alatt álló biztosítót a kockázatviselése megszűnéséig megillető meg nem fizetett díjakat behajtani és az Alap részére átutalni; és
c) a felszámolás során nála bejelentett káreseményeket a károsult egyidejű tájékoztatása mellett az Alap kezelőjének haladéktalanul továbbítani.
57/F. § (1) A Felügyelet az elkülönített szervezeti egység kötelezettségének teljesítése, a károsultak érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy az elkülönített szervezeti egység tevékenysége e törvénynek, illetve a tevékenységére vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a) az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre - határidő kitűzésével - kötelezhet,
b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
c) a felelős vezető, valamint az egyéb vezető felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,
d) a tevékenység kiszervezését megtilthatja, vagy
e) a felelős vezető meghallgatását rendelheti el.
(2) A Felügyelet az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, illetve - jóváhagyás esetén - az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti az elkülönített szervezeti egységet.
(3) A Felügyelet eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 64-77. §-ai nem alkalmazhatók.
57/G. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról szóló 2000. május 16-i 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival.
(2) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége ellátja az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.
(3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.
(4) A biztosítók a MABISZ-szal megállapodást kötnek a Nemzeti Irodához való csatlakozásra vonatkozóan, amely kiterjed legalább a Nemzeti Iroda tagjává válás, a tagság megszűnése, a zöldkártya kibocsátási jogosultság kiadása, felfüggesztése és visszavonása kérdéseire.
V. Fejezet
ÁLLAMI GÉPJÁRMŰVEK MENTESÍTÉSE
57/H. § (1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerződés megkötésének kötelezettsége alól azon gépjárművek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezető miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért felelős miniszter) rendeletében a biztosítási kötelezettség alól mentesített.
(2) A vagyonkezelésért felelős miniszter akkor mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott gépjárművek üzemben tartóit, ha a mentesítés hatályának a kezdetét megelőzően meghozatalra kerülnek az intézkedések a mentesítésre kerülő gépjárművekkel kapcsolatos jövőben bekövetkező károk rendezéséről, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetéről, amelynek keretében
a) össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjárművek jegyzékét, illetve biztosítani kell a mentesített gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve az ahhoz való hozzáférést az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára;
b) Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített gépjárművek által az okozott károk rendezését és megtérítését végző szervet;
c) biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket; és
d) meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített gépjárművek által okozott károk rendezését és megtérítését végző szerv a Belső Szabályzatban foglaltaknak megfelelően teljesíteni tudja a károkkal kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel legyenek ellátva.
(3) A miniszter a mentesítést megelőzően közli az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a mentesített gépjárművek jegyzékét, a mentesített gépjárművek által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét.
(4) Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet - a külföldi nemzeti iroda, illetve kártalanítási szervezet megtérítési igénye alapján - a kárt megtérítette, a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége megtérítését követelheti - a Belső Szabályzatban foglalt feltételek szerint - a mentesített gépjármű üzemben tartójától.”
55. § A Gfbt. a következő 62/B. §-sal egészül ki:
„62/B. § (1) E törvénynek az - egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvénnyel megállapított - 56-57/F. §-ában meghatározott rendelkezéseit a MABISZ alapszabályának e törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével történő módosítását követően, de legkésőbb 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2) 2014. január 1-jétől a felelős vezető feladatait - amennyiben megfelel az 56. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek - a főtitkár látja el.”
56. § A Gfbt. 69. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy)
„c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek és az Alap kezelésének szabályait;
d) az elkülönített szervezeti egység éves gazdálkodási jelentésének tartalmára és az azt alátámasztó nyilvántartások vezetésére, valamint a könyvvizsgáló - éves gazdálkodási jelentéssel összefüggő - külön jelentésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
57. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 7. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet feladata)
„q) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti, valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti, a közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgával (a továbbiakban: hatósági vizsga) és az ehhez kapcsolódó hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzéssel (a továbbiakban: hatósági képzés) összefüggő nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása.”
58. § A Psztv. 37. §-ában az „engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti” szövegrész helyébe a „engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti, valamint hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos” szöveg lép.
59. § A Psztv. a következő 63/A-63/E. §-sal és azt megelőzően az „A hatósági képzés és vizsgáztatás ellenőrzésével összefüggő feladatok” alcímmel egészül ki:
„A hatósági képzés és vizsgáztatás ellenőrzésével összefüggő feladatok
63/A. § (1) A Felügyelet a hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban
a) nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről; és
b) ellátja a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzését.
(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a külön rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.
63/B. § (1) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a hatósági képzés és vizsga követelményrendszeréről és a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő képző és vizsgáztató szervekről.
(2) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c) a nyilvántartási számot,
d) az intézményi kódot,
e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g) a nyilvántartásba vétel időpontját.
(3) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az adott szervvel kapcsolatos utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.
(5) Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, valamint a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig jogosult nyilvántartani.
63/C. § (1) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet
a) az aláíró személyekről;
b) az oktatóról;
c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(2) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:
a) nevét és születési nevét;
b) anyja nevét;
c) lakcímét;
d) személyi kódját; és
e) vizsgabiztos esetén a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.
(3) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.
(4) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.
63/D. § A 63/B-63/C. §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.
63/E. § (1) A hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzése a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezetekre és személyekre vonatkozó adatok és információk ellenőrzését, valamint a hatósági képzés és vizsgáztatás helyszíni ellenőrzésére terjed ki.
(2) Az ellenőrzés annak a vizsgálatára irányul, hogy a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezetek és személyek folyamatosan teljesítik-e a hatósági képzés és vizsga követelményrendszeréről és a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben, továbbá a hatósági vizsga részletes szabályait tartalmazó vizsgaszabályzatban meghatározott rendelkezéseket.
(3) A Felügyelet a hatósági ellenőrzés (1) bekezdésben meghatározott eszközeit választása szerint és ismételten is alkalmazhatja.
(4) Ha a Felügyelet a hatósági ellenőrzés során megállapítja a jogszabályban, a döntésében foglaltak megszegését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését (a továbbiakban: szabályszegés) a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) felhívja a szabályszegést elkövető figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjék a szabályszegéstől;
b) meghatározott határidővel elrendeli a szabályszegés megszüntetését;
c) kötelezi a szabályszegést elkövetőt, hogy a szabályszegés megszüntetésére vonatkozóan megtett intézkedésekről számoljon be;
d) törli a képző vagy vizsgáztató szervet a nyilvántartásból;
e) a vizsgabiztos kijelölését megszünteti;
f) érvényteleníti a képző szerv által a hatósági képzésen részt vevő számára kiállított igazolást;
g) érvényteleníti a vizsgázó hatósági vizsgáját;
h) visszavonja a sikeres hatósági vizsgát tanúsító tanúsítványt.
(5) Akivel szemben a Felügyelet a (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti intézkedést alkalmazta, a törléstől szóló döntés jogerőre emelkedésétől vagy a kijelölés visszavonásától számított egy évig nyilvántartásba vételét, kijelölését nem kérheti.
(6) A (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(7) A Felügyelet az intézkedés alkalmazása során figyelembe veszi:
a) a szabályszegés súlyát, ismétlődését és gyakoriságát,
b) a szabályszegésnek a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervekre és személyekre, a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire, a biztosításközvetítőkre vagy a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatását,
c) a szabályszegéssel előidézett kockázat vagy kár mértékét, a szabályszegésért felelős szervezet vagy személy kockázatcsökkentési és kárenyhítési hajlandóságát, és
d) a szabályszegésért felelős szervezet vagy személy eljárás során tanúsított jó- vagy rosszhiszeműségét, a Felügyelettel való együttműködését.
(8) Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével. A kétéves határidő a hatósági ellenőrzést lezáró döntés bírósági felülvizsgálata esetén a Felügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől a bírósági döntés jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetében annak elbírálásáig nyugszik.
(9) A (4) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha a vizsgát a vizsgázó a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak súlyos megsértésével tette le.”
60. § A Psztv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Bevallás benyújtására nem köteles a tőkepiaci függő ügynök, a független pénzpiaci közvetítő és a független biztosításközvetítő.”
61. § A Psztv. 117. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„h) a hatósági képzéssel kapcsolatban
ha) a hatósági képzés és vizsga követelményrendszerének, illetve a hatósági képzés és vizsga személyi és tárgyi feltételeinek meghatározására,
hb) a képző és vizsgáztató szervek és vizsgabiztosok nyilvántartásba vételére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,
hc) a vizsgabiztos díjazására,
hd) a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére;”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
62. § A Psztv. a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § Felhatalmazást kap a pénz,- tőke,- és biztosítási piac szabályzásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Felügyelet
a) hatósági képzés és vizsga szervezésével és lebonyolításával;
b) a hatósági képzés és hatósági vizsga követelményrendszere, valamint ezzel kapcsolatban a tananyag és kérdéstár kialakításával;
c) a hatósági vizsgán sikeresen teljesített modulokról szóló igazolás és a hatósági tanúsítvány kiadásával;
d) a kifogás elbírálásával
összefüggő feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”
63. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (2) bekezdés h) pontja.
64. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (5a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.”
65. § Az Etv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Eximbank a hitel és pénzkölcsön nyújtás keretében az export finanszírozása érdekében külön rendeletben foglalt feltételek mellett kötött segélyhitelt nyújthat a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek és kedvező kamatozású hiteleket nyújthat
a) devizabelföldi és devizakülföldi hitelintézeteknek,
b) a belföldi székhelyű, magyar árukat, szolgáltatásokat exportáló gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban: exportőr),
c) az exportőr exportjának teljesítését az 1. § (5a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint elősegítő beszállítóknak,
d) az exportot az 1. § (5a) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint elősegítő, belföldi vagy külföldi befektetést megvalósító exportőrnek,
e) a magyar árukat, szolgáltatásokat megvásároló, igénybe vevő devizakülföldieknek.
Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ában foglaltakat kell érteni.”
66. § Az Etv. 21. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően -]
„c) a bankgaranciával fedezett összeg mértékéig az Eximbank által nyújtott,
ca) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkező hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, vagy
cb) olyan hitelintézet bankgaranciájával fedezett hitelnél és pénzkölcsönnél, amellyel szembeni - hitelkockázati fedezettel nem ellátott - három hónapnál hosszabb futamidejű kitettségre a hitelezési kockázat sztenderd módszere alkalmazásában legfeljebb 50%-os kockázati súly rendelhető,”
67. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jelzálog-hitelintézet a szavatolótőkéje öt százalékát meghaladó mértékben ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül - kizárólag
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlan csereügylet, továbbá
b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás
során szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat hat éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.”
68. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 2. § (1) és (5) bekezdése, az 5-8. §, a 12. §, a 14-16. §, a 18. § (1) és (3) bekezdése, a 19-23. §, a 25. §, a 28. §, a 40. és 41. §, a 45. §, a 47-51. §, az 53. § (1) és (2) bekezdése, az 54-63. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 2. § (2) és (4) bekezdése, a 3. § és a 35. § 2015. január 1-jén lép hatályba.
69. § Az 57. §, a 60-61. § az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
70. § Ez a törvény a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
1. A Bit. 10. számú melléklet A) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni;”
2. A Bit. 10. számú melléklet A) pont 13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a Bit. 153-161/C. §-ában és 165. §-ában foglaltak alapján továbbíthatja;”
3. A Bit. 10. számú melléklet A) pontja a következő 20. alponttal egészül ki:
[A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 132/A. §-ban meghatározott eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.”
„15. számú melléklet a 2003. évi LX. törvényhez
A) Rész
Winding-up proceedings
Felszámolási eljárások
Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking)
Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról
Publication made in accordance with Article 14 of Directive 2001/17/EC of the European Parliament and of the Council of 19 March 2001 on the reorganisation and winding-up of insurance undertakings.
A közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001. március 19-i 2001/17/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.
| Insurance undertaking Biztosító | (Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye) | |
| Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása | (Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása) | |
| Competent authorities Illetékes hatóságok | (Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe) | |
| Supervisory authority Felügyeleti hatóság | (Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe) | |
| Liquidator appointed Kijelölt felszámoló | (Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai) | |
| Applicable law Alkalmazandó jog | (Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)) |
B) Rész
A 226/A. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az alábbiak:
(bg) «Покана за предявяванена вземане. Спазете срока»
(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»
(cs) «Výzva k přihlášení pohledávky. Závazné lhůty»
(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vær opmærksom på fristerne»
(de) «Aufforderung zur Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten!»
(et) «Nõude esitamise kutse. Järgitavad tähtajad»
(el) «Προ’σκληση για αναγγελι’α απαιτη’σεως. Προσοχή’ στις προθεσμι’ες»
(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed»
(fr) «Invitation à produire une créance. Délais à respecter»
(it) «Invito alľinsinuazione di un cedito. Termine da osservare»
(lv) «Uzaicinājums iesniegt prasïjumu. Termini, kas jāievēro»
(It) «Kvietimas pateikti reikalavimą. Privalomieji terminai»
(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők»
(mt) «Stedina għal preżentazzjoni ta’ talba. Limiti taż-żmien li għandhom jiġu osservati»
(nl) «Oproep tot indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen»
(pl) «Wezwanie do zgłoszenia wierzytelności. Przestrzegać terminów»
(pt) «Aviso de reclamação de créditos. Prazos legais a observar»
(ro) «Invitaţie de a prezenta o creanţă; termene ce trebuie respectate»
(sk) «Výzva na prihlásenie pohľadávky. Je potrebné dodržať stanovené termíny»
(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upoštevati!»
(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat määräajat»
(sv) «Anmodan att anmäla fordran. Tidsfrister att iaktta»”
