Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.20.)

2013. évi XCIII. törvény

az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„29. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés,”

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

s) a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.”

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.”

4. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén - a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.

(6) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy - a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben - rendeletben határozza meg

a) a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok - ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - legmagasabb számát,

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is - nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7) A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt - legfeljebb négyéves határozott időtartamú - foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, valamint

e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható időtartamát.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.”

5. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (3) bekezdés 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatbázis tartalmazza)

(a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek tekintetében)

a) az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult társadalombiztosítási azonosító jele (taj-szám),

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,”

6. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

v) harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat.”

7. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

8. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § (1) E törvény a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény az egy harmadik ország állampolgára, illetve hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, ...-i, .../2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6., 33. cikkei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

9. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség az előkészítő eljárás lefolytatásához a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak.”

5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

10. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő)

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.”.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra.”

11. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;”

12. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;”

13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.”

14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. § (4) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.”

15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 141. §-a a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

d) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk (2) bekezdés, 29. cikk, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont.”

6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

16. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőr - a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően - a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól nagykorú kísérete nélkül úgy marad távol, hogy a távolmaradását nem tudja hitelt érdemlően igazolni.”

17. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/M. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hajó kapitánya vagy annak hiányában a hajótulajdonost a hajó felszerelésére vonatkozó kötelességével kapcsolatos minden ügyben képviselő személy vagy társasága a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 3.1.2. és 4.3. pontja szerinti előzetes tájékoztatást ad a rendőrségnek a vízi közlekedésben részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait.

(5) A fuvarozók vagy az utazásszervezők - az utasok hozzájárulása alapján - előzetes tájékoztatást adhatnak a rendőrségnek a közúti, vasúti közlekedésben részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait.

(6) A rendőrség a (4) és (5) bekezdés alapján - az (1) bekezdésben meghatározott célokból - a következő adatokat kezelheti:

a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát,

b) a járművön szállított utasok létszámát,

c) a közúti járművek típusát és rendszámát, a vonatszámot, a vízi járművek típusát és - ha rendelkezésre áll - nyilvántartási számát,

d) a Magyarország schengeni külső határának átlépéséhez tervezett határátkelőhelyre vonatkozó adatot, valamint

e) a határátlépés tervezett időpontját, a járművön utazók kiinduló állomását és tervezett úticélját.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerint a rendőrség részére átadott adatok nyilvántartására a (3) bekezdést kell alkalmazni.”

18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 24/A. § (1) bekezdésében a „tartózkodási helyére” szövegrész helyébe az „értesítési címére”,

b) 81. §-ában a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakcímét, értesítési címét” szöveg,

c) 89. §-ában a „lakcímadatait” szövegrész helyébe a „lakcímadatait, értesítési címét”,

d) 91/P. § (1) bekezdésében a „lakcím adatát” szövegrész helyébe a „lakcímadatát, értesítési címét”,

e) 91/Q. § (1) bekezdés a) pontjában a „lakcím adatait, a közbiztonságra” szövegrész helyébe a „lakcímadatait, értesítési címét, a közbiztonságra”, a „lakcím adatait az engedélyben” szövegrész helyébe a „lakcímadatait, értesítési címét az engedélyben”,

f) 91/Q. § (1) bekezdés e) pontjában a „lakcím adatát” szövegrész helyébe a „lakcímadatát, értesítési címét”,

g) 91/Q. § (1) bekezdés f) pontjában a „lakcím adatait” szövegrész helyébe a „lakcímadatait, értesítési címét”,

h) 91/Q. § (2) bekezdésében a „lakcímadatainak” szövegrész helyébe a „lakcímadatainak, továbbá értesítési címének”

szöveg lép.

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

19. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 16. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(Végrehajtási lapot állít ki)

m) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szabálysértéssel okozott kár értékének megfizetésére kötelező határozata alapján a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság.”

8. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

20. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 4. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Információs Hivatal)

j) elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.”

21. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

n) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.”

22. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)

q) elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.”

23. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

g) elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.”

9. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

24. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult)

u) a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.”

10. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

25. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a magyarországi kijelölt tanúsító vagy az Európai Bizottságnál megfelelőségértékelési eljárás elvégzésére bejelentett szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, vagy a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott tűzvédelmi előírásoknak;”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá;”

(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. § j)-m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;

k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány;

l) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás;

m) teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja;”

(4) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. §-a a következő t)-u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv;

u) építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben tűzvédelmi követelmény létezik.”

26. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell.

(2) Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha

a) az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja,

b) annak megfelelőségét a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolják, vagy

c) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény hiányában, vagy amennyiben a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzése nem lehetséges, a termék a tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik.

(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja.

(4) A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége, az alábbi módok valamelyike szerint igazolt:

a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat,

b) a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló bejegyzés, vagy

c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építési napló bejegyzés,

d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget igazoló építési napló bejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza,

e) jogszabályban meghatározott esetben az ott meghatározott szakértő nyilatkozata.

(5) Az Európai Unió másik tagállamában vagy Törökországban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított vagy forgalomba hozott, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes - az előbbiektől eltérő - államban az ott irányadó előírásoknak megfelelően előállított, (1)-(3) bekezdés szerinti termékekre az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt termékek esetén a védelem egyenértékűségét tűzvédelmi hatóság vizsgálhatja.

(7) Az (2) bekezdés b) és c) alpontjában meghatározott vizsgálatra a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.

(8) Az (1)-(3) bekezdés szerinti termék forgalomba hozatalához, forgalmazásához, beépítéséhez kiadott iratot, uniós jogi aktusokban és magyar jogszabályokban meghatározott módon vissza kell vonni, ha a termék nem felel meg az abban megállapított tulajdonságoknak, feltételeknek.”

27. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a rendeltetésszerűen használt 13. § (1)-(3) bekezdése szerinti termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését, felhasználását és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

(3) A 13. § (1)-(3) bekezdés szerinti, a forgalomba hozatalhoz, forgalmazáshoz, beépítéshez szükséges irattal nem rendelkező termék forgalomba hozatalát, forgalmazását, beépítését a piacfelügyeleti hatóság megtiltja és piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.”

28. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)

„16. az európai uniós jogi aktusok, nemzeti, harmonizált, vagy európai szabványok által nem vagy nem teljes körűen szabályozott tűzoltó-technikai termék vonatkozásában a tűzvédelmi, biztonságossági követelményeket,”

(2) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)

„26. a műszaki előírás által meghatározott tűzállósági vagy tűzvédelmi követelménnyel érintett, de a 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezetek esetében a műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelés szakértői nyilatkozattal történő igazolhatóságának eseteit és módját.”

29. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 48. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb 2015. július l-ig érvényesek.”

30. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a következő 50. §-sal egészül ki:

„50. § Ez a törvény az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

31. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 13/A. § (1) bekezdésében a „Termék tűzvédelmi” szövegrész helyébe az „A 13. § (1) és (2) bekezdésben felsorolt termékek tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való”,

b) 13/A. § (6) bekezdésében a „valamint jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabályok, valamint műszaki előírások”, valamint

c) 20. § (2) bekezdésében a „robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés,” szövegrész helyébe a „robbanásveszélyes” szöveg, az „illetőleg” és az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy”

szöveg lép.

32. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontja.

11. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

33. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt eljárása során a következő intézkedésekkel élhet:)

c) kötelezi a foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályok megértése miatt, a 7/A. §-ban foglaltak szerint,”

34. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak megtartásának ellenőrzése során a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, illetve b) pontja szerinti munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, kötelezi a központi költségvetésbe történő befizetésre a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.”

(2) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót az (1)-(5) bekezdés alapján a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezte, ugyanezen jogsértés miatt munkaügyi bírság nem szabható ki.

(7) A munkaügyi hatóság a 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő jogsértés megállapítása esetén a jogerős határozatát közli az idegenrendészeti hatósággal.”

35. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 10. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

o) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

36. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4) bekezdésében az „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben” szövegrész helyébe az „Az Flt.-ben” szöveg lép.

12. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

37. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)

i) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés l)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)

l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,

m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,”

(3) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.”

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.”

13. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

39. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság szervezetében (a továbbiakban: fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet) is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok ellátására, amelyekhez az e törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.”

14. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

40. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A központi adatkezelő szerv a 24. § d) és h)-k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.”

15. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

41. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult)

d) az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár.”

42. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstár a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállását;”

43. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 31. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont.”

16. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

44. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyarország területén élő)

f) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra engedélyezték.”

45. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont, valamint 12. cikk (2) bekezdés b) pont.”

17. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

46. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A felügyelő feladatait - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén, valamint az önkormányzat tömegközlekedési feladatának ellátása során üzemeltetett tömegközlekedési eszköz szerződésszerű használatának ellenőrzése során látja el.”

47. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyelő eljárására az ügy jellegétől függően a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

48. § Hatályát veszti a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (8) bekezdése.

18. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

49. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében információs szolgálat működik, amelynek feladatai:

a) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek és más tagállamok információs szolgálatainak a tájékoztatása a Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében, így tájékoztatás a szakmákat és e szakmák gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekről, közöttük a szociális rendelkezésekről és adott esetben az etikai szabályokról, és

b) a magyar állampolgároknak, a velük azonos megítélés alá eső személyeknek, továbbá a tagállamok állampolgárainak, valamint az azzal azonos megítélés alá eső személyeknek a segítése a Harmadik részben foglalt jogok érvényesítésében.”

50. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 28. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik:)

e) az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár.”

51. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. §-a a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja.)

g) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés d) pont,

h) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 28. cikk.”

19. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

52. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja esetén az 5000 forintot.” szövegrész helyébe az „az ingatlan nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja, a szabálysértési költség, valamint az elővezetési költség esetén az 5000 forintot” szöveg lép.

20. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

53. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 20. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

(2) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 20. §-a a következő (1b)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(1e) Az (1a) bekezdés szerinti döntés bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(1d) A bíróság az (1c) bekezdés szerinti kérelemről - annak beérkezésétől számított - nyolc napon belül, nemperes eljárásban határoz, az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(1e) A bíróság eljárására - ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

54. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely gazdasági célú személyszállítási tevékenység végzésére jogosult (a továbbiakban: fuvarozó), köteles a szállítást megelőzően megbizonyosodni arról, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal.”

55. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró hatóság a törvényben meghatározott feladata ellátása céljából és adatkörben a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a szabálysértési hatóság, a szabálysértési előkészítő eljárást folytató hatóság a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, valamint a 75. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának megjelölése mellett szolgáltathat adatot.”

56. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

a) 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „közoktatásról vagy a felsőoktatásról” szövegrész helyébe a „nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a nemzeti felsőoktatásról”, és

b) 66. § (1) bekezdésében a „hatóság közrendvédelmi” szövegrész helyébe a „hatóság kezdeményezésére az eljáró hatóság közrendvédelmi”

szöveg lép.

21. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

57. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § q)-r) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

q) felsőfokú szakmai képesítés: a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés;

r) EU Kék Kártya: olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 20/C. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja;”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. §-a a következő v)-w) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

v) összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja;

w) összevont kérelmezést eljárás: olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való három hónapot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul.”

58. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 9. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(6) A (4) bekezdés szerinti döntés bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(7) A bíróság a (6) bekezdés szerinti kérelemről - annak beérkezésétől számított - nyolc napon belül, nemperes eljárásban határoz, az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(8) A bíróság eljárására - ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

59. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 19. § (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) A családegyesítés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik,

b) legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő a 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel rendelkezik, vagy

c) - az a) és b) pontban meghatározott esetek kivételével - legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(10) A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. Ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik, a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik a családegyesítő EU Kék Kártyájának érvényességi idejével.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 19. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (9)-(10) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.”

60. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít, létesített tanulói jogviszonyt vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni, és igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik.”

61. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje az önkéntes tevékenység időtartamához igazodik, de legfeljebb két év.”

62. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárt a vele szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasítás, valamint beutazási és tartózkodási tilalom 47. § (10) bekezdésében foglalt visszavonása esetén az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel látja el, ha

a) a kiutasítás végrehajtása érdekében az idegenrendészeti hatósággal együttműködött,

b) a számára előírt magatartási szabályokat betartotta és rendszeres megjelenési kötelezettségét teljesítette, valamint

c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem minősül büntetett előéletűnek.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje)

e) az (1a) bekezdés szerinti esetben egy év, amely alkalmanként egy évvel meghosszabbítható.”

63. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 29/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok

29/A. § (1) A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a keresőtevékenység folytatása céljából kiállított tartózkodási engedély iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár tartózkodása meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányul.

(2) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

a) családi együttélés biztosítása céljából kiállított tartózkodási engedély, vagy

b) EU Kék Kártya

iránti kérelmet terjeszt elő.

(3) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

b) EU Kék Kártyával,

c) a 20. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel, vagy

d) a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja, vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(4) Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás

a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,

b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

c) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,

d) a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,

e) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

f) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

g) a befogadottra,

h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,

j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint

k) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a 7/A. § alapján keresőtevékenységet folytathat.

(5) Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül hozza meg.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárásban a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki.

(7) Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott, és

b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.

(8) Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra, a tartózkodási engedély érvényességi ideje - a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, valamint a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)-f) pontja vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedély kivételével - legfeljebb két év, amely alkalmanként legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(9) A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésítére irányuló szándékát haladéktalanul köteles az idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni, ha

a) a foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, vagy

b) a (3) bekezdésben meghatározott engedélyekkel rendelkezik.”

64. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és]

b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és]

g) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.”

65. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 43. § (2) bekezdése alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság - hivatalból - visszavonhatja, ha a kiutasítás végrehajtására a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított tizenkét hónapig nem került sor.”

66. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás végrehajtását más módon akadályozza,

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn,

c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,

d) a számára előírt hatóság előtti megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, vagy

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.

(2) Az idegenrendészeti őrizetnek az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján történő elrendelése előtt az idegenrendészeti hatóság mérlegeli, hogy a kitoloncolás végrehajtása a 48. § (2) bekezdésében vagy a 62. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával biztosítható-e.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásáig, alkalmanként legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthat.

(5) Az idegenrendészeti őrizet hat hónap elteltével további, legfeljebb hat hónappal - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - meghosszabbítható, ha a kiutasítás végrehajtása minden szükséges intézkedés megtétele ellenére azért tart tovább hat hónapnál, mert

a) az érintett harmadik országbeli állampolgár nem működik együtt a hatósággal, vagy

b) a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése a harmadik országbeli állampolgár származási országának, vagy az őt visszafogadási egyezmény alapján visszafogadni vagy egyébként befogadni köteles állam hatóságainak eljárása miatt elhúzódik.

(6) Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha

a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak,

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani,

c) az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap - vagy az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén tizenkét hónap - eltelt,

d) a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelme alapján a törvényben meghatározottak szerint jogosult a Magyarország területén való tartózkodásra, vagy

e) a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi őrizet hatálya alá kerül.

(7) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az őrizet időtartamába a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama beleszámítandó. A menekültügyi őrizet időtartama az idegenrendészeti őrizet és a kiutasítást előkészítő őrizet időtartamába nem számít bele.

(8) Az idegenrendészeti őrizet (6) bekezdés b), illetve c) pontja alapján történő megszüntetése esetén az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kijelölt helyen való tartózkodást rendel el.”

67. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság az idegenrendészeti őrizetet alkalmanként legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti őrizet további hatvan nappal történő meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen.”

68. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult:)

e) vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is;”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles:)

e) az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a tartására és ellátására fordított költséget és az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 61. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A harmadik országbeli állampolgárnak a tartására és ellátására fordított költséget nem kell megtérítenie, ha a menekültügyi hatóság vagy bíróság nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesítette, vagy befogadotti jogállást szerzett.”

69. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott magatartási szabályok meghatározása során rendelkezni kell arról is, hogy a kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozatban meghatározott megye közigazgatási területét a harmadik országbeli állampolgár nem hagyhatja el, kivéve, ha a 29. § (1) bekezdés b), illetve e) pontja alapján kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy a külföldi kérelmére azt az idegenrendészeti hatóság engedélyezte.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását határozattal megszünteti, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül ismeretlen helyre távozott és egy hónap elteltével nem tér vissza,

b) a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének oka megszűnt, vagy

c) a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt.

(9) A kijelölt helyen történő tartózkodást megszüntető határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár a (6)-(7) bekezdésben foglaltak szerint élhet jogorvoslattal.”

70. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.”

71. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság a 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján rendelte el, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy keresőtevékenységet folytasson.”

72. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 67/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenrendészeti hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.”

73. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal.”

74. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság kezdeményezésére az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja, ha a légifuvarozó - a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít Magyarország területére.”

75. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 96. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok az összevont kérelmezési eljárás vonatkozásában különösen a következők:

a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, KSH-szám),

b) a munkavégzés helye,

c) a munkakör (FEOR-szám), valamint

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama.”

76. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:

a) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, valamint

b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a korlátozás megszűnéséig kezeli.”

77. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

p) a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok”

(részére továbbíthat adatot.).

78. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 107. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv az EGT-tagállam vagy harmadik ország bűnüldöző szerve részére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott adatkörben és célból az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adatot továbbíthat.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 107. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Vízuminformációs Rendszerből a VIS rendelet 15-20. cikke szerinti célokból a Kormány által rendeletben meghatározott idegenrendészeti hatóságok vehetnek át közvetlen hozzáféréssel adatot.

(4) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EK letelepedési engedély kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 34. § (9)-(10) bekezdése és a 45. § (2b) bekezdése szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik országbeli állampolgár 94. §-ban meghatározott személyes adatait, valamint a menekültkénti elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.”

79. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 110. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 2013. július 1-jét megelőzően a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás végrehajtásának biztosítása érdekében elrendelt és folyamatban lévő idegenrendészeti őrizetet 2013. július 1-jén meg kell szüntetni. Ezzel egyidejűleg a menekültügyi hatóság megvizsgálja a törvényben meghatározott rendelkezésre állást biztosító intézkedések alkalmazását.

(7) A 47. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt idegenrendészeti kiutasítások esetén is alkalmazni lehet.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 110. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 2013. szeptember 1-jét megelőzően közösségi szálláson és befogadó állomáson kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgár 2013. október 31-ig tartózkodhat az erre vonatkozó határozat alapján a közösségi szálláson vagy a befogadó állomáson.

(9) Az idegenrendészeti hatóság 2013. október 31-ig köteles megvizsgálni, hogy a (8) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgárok esetében a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak-e, és - ha ezek a feltételek fennállnak - más tartózkodási helyet kijelölni.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 110. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 2013. december 31. napját követően indult tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem ügyében, ha a harmadik országbeli állampolgár a hatálybalépést megelőzően kiadott munkavállalási engedéllyel rendelkezik, részére - a tartózkodási feltételek teljesítése esetén - összevont engedélyt kell kiadni, és az eljárás során mellőzni kell annak vizsgálatát, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e.”

80. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

s) az összevont engedély adattartalmát és kiállításának feltételeit, valamint az összevont kérelmezési eljárás szabályait.”

81. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

w) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

82. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 53. § (1a) bekezdésben a „a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjai” szövegrész helyébe a „a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjai, illetve (1a) bekezdése”, és

b) 96. § (3) bekezdésben a „a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjában” szövegrész helyébe a „a 29. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjában, illetve (1a) bekezdésében”

szöveg lép.

83. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 13. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja, valamint

b) 20. § (5) bekezdése.

22. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

84. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. § j) pont jb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

(családtag: a külföldi)

jb) szülője, illetve vele érkező, a magyar jog szerint érte felelős külföldi személy, ha az elismerését kérő vagy a nemzetközi védelemben részesített személy kiskorú;”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. §-a a következő l)-n) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

l) rendelkezésre állást biztosító intézkedés: olyan intézkedés, amelyben a menekültügyi hatóság

la) az elismerését kérő a menekültügyi hatóság előtti rendszeres jelentkezési kötelezettségéről,

lb) a kijelölt tartózkodási hely - magánszállás, befogadó állomás, közösségi szállás vagy meghatározott megye közigazgatási területe - elrendeléséről, vagy

lc) a menekültügyi óvadék alkalmazásáról

rendelkezik;

m) dublini eljárás: az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet, valamint a valamely harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 2-i, 1560/2003/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás.

n) integrációs szerződés: olyan hatósági szerződés, amelyet a menekültügyi hatóság a nemzetközi védelemben részesített személlyel köt, annak társadalmi beilleszkedése elősegítése érdekében; a szerződés tartalmazza a hatósági szerződéssel érintett felek jogait és kötelezettségeit, a külföldi együttműködési kötelezettségét, valamint a szerződés megszegésének jogkövetkezményeit.”

85. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elismerését kérő jogosult)

c) az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás területén, azt követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;

d) a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságával, illetve más nemzetközi szervezettel vagy civil szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására.”

86. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A menekült jogosult

a) a jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és - ha nemzetbiztonsági vagy közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki - Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra,

b) az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra, valamint

c) a törvényben meghatározott, társadalmi beilleszkedését elősegítő támogatásokra.”

87. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az oltalmazott - a 10. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően - a jogszabályban meghatározott úti okmányra jogosult. Az úti okmány kiállítása nemzetbiztonsági vagy közrendi érdekből megtagadható.”

88. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elismerését kérő - ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rászorult (a továbbiakban: rászorult) - térítésmentesen jogosult az e törvényben és más jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 26. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az elismerését kérő - különösen tartós munkavállalása esetén - nem minősül rászorultnak, a menekültügyi hatóság megkövetelheti a befogadás anyagi feltételeinek, illetve az egészségügyi ellátás költségeinek részben vagy egészben történő megtérítését.

(4) Ha bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételei, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével, miközben ezeket számára a (2) bekezdés alapján a menekültügyi hatóság biztosította, a menekültügyi hatóság elrendelheti az elismerését kérő számára a költségek visszatérítését.”

89. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő részére is biztosítani kell.”

90. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 30. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása

30. § (1) Az elismerését kérő számára biztosított, a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve - kivételes és kellően indokolt esetben - megvonhatók, ha az elismerését kérő

a) a befogadó állomást vagy a számára kijelölt tartózkodási helyet a kijelölő hatóság engedélye nélkül huszonnégy órát meghaladó időtartamra elhagyja,

b) a számára engedélyezett magánszállásról ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt,

c) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet,

d) a menekültügyi eljárással összefüggő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgáltat adatot vagy információt, illetve a személyes meghallgatásokon nem jelenik meg, vagy

e) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit.

(2) A menekültügyi hatóság szankcióként más szálláshelyet jelölhet ki, ha az elismerését kérő

a) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy

b) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.

(3) A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során

a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, továbbá

b) a korlátozásnak vagy megvonásnak arányban kell állnia az elkövetett szabályszegéssel.

(4) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadás anyagi feltételeinek az (1) bekezdés szerinti korlátozása vagy megvonása esetében is biztosítani kell. Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a különleges bánásmódot igénylő személy elhelyezési jogosultságát megvonta, a menekültügyi hatóság intézkedik a menedékkérő más formában, a szociális intézményrendszer keretében történő elhelyezése iránt.

(5) A befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról, illetve a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményről a menekültügyi hatóság határozattal dönt.

(6) A menekültügyi hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján hozott döntése meghozatala során mérlegeli a korlátozás vagy megvonás, illetve a (2) bekezdés alapján hozott döntés alapjául szolgáló cselekmény súlyát, figyelemmel a cselekmény által esetlegesen okozott kárra is.

(7) Ha a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyéni helyzetének mérlegelését követően a befogadás korlátozott vagy megvont anyagi feltételeit - határozattal - újból biztosíthatja.”

91. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta vagy megvonta, illetve a 30. § (2) bekezdés alapján döntött, az erről rendelkező határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

92. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 31/A-31/H. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A menekültügyi őrizet

31/A. § (1) A menekültügyi hatóság a 33. §-ban, illetve a 49. § (5) bekezdésében foglaltak biztosítása céljából - a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett - menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha

a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében,

b) az elismerését kérő a hatóság elől elrejtőzött vagy a menekültügyi eljárás lefolytatását más módon akadályozza,

c) alapos ok miatt feltehető, hogy az elismerését kérő a menekültügyi eljárás lefolytatását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn, a menekültügyi eljárás lefolytatásához szükséges adatok megállapítása érdekében,

d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság, illetve a közbiztonság vagy - a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen irányadó magatartási szabályok súlyos vagy ismételt megsértése esetén - a közrend védelme érdekében szükséges,

e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy

f) a számára előírt megjelenési kötelezettséget az elismerését kérő felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza a dublini eljárás lefolytatását.

(2) A menekültügyi őrizet elrendelésére egyedi mérlegelés esetén és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak célja a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával nem biztosítható.

(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.

  Vissza az oldal tetejére