b) az engedély nélkül tőzsdei, elszámolóházi, a központi szerződő fél által végzett, illetve központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;
c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet;
d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;
i) meghatározott időre felfüggesztheti a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a teljes tőzsdei kereskedést, valamint előírhatja valamely tőzsdei termék kereskedésből történő kivezetését;
j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, központi szerződő félhez illetve a központi értéktárhoz;
m) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
n) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát, a pénzügyi eszköz forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást;
o) ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését;
p) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, illetve a központi értéktár
1. osztalékának kifizetését,
2. vezető állású személyének történő kifizetést,
3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;
r) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, illetve a központi értéktárat
1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
3. a működési költségek csökkentésére,
4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
s) a tőzsde jogszabályba ütköző tevékenységét megtiltja, a tőzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;
t) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a kibocsátót, valamint a forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
u) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a 40. §-ban foglaltak szerint, a mulasztó költségén nyilvánosságra hozza,
v) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 9-11. cikkében előírt kötelezettség megsértése esetén a kötelezettségének teljesítését elmulasztó személyt vagy szervezetet figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a kötelezettségének való megfelelésre felszólítja.”
(2) A Tpt. 400. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pont 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”
80. § (1) A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve központi értéktár
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.”
(2) A Tpt. 401. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.”
81. § (1) A Tpt. 402. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a kockázati tőkealapkezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
(2) A Tpt. 402. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a kockázati tőkealap-kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi szerződő felet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
(3) A Tpt. 402. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél, illetve a központi értéktár működtetése.”
82. § A Tpt. 404. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, központi szerződő fél, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
83. § A Tpt. 405. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Felügyelet a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti nem pénzügyi szerződő felet a rendelet 4. és 9-11. cikkében előírt kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.”
84. § A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
85. § (1) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés n) pontjában a „számára és” szövegrész helyébe a „számára,” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Tpt. 322. § (4) bekezdése, 335. § (3) bekezdés d) pontja, 335. § (4) bekezdése, 338. § (5) bekezdés f) pontja, 339. § l) pontja, 344. § (3) bekezdése, 345. § (2) bekezdés g) és o) pontja, 340/F. § (1) bekezdés a)-d) pontja, a 350/F. § (5) bekezdése és a 391. § (1) bekezdés x)-y) pontja
(3) Hatályát veszti a Tpt. 340/A. § (2) bekezdésében a „központi szerződő fél tevékenységet nem végző” szövegrész, 340/E. § c) pontjában a „valamint elszámolóházzal” szövegrész, valamint 381. § (6) bekezdésében az „illetve központi szerződő fél” szövegrész és az „illetve központi szerződő félre” szövegrész.
86. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Két rendszerüzemeltető által kötött rendszerkapcsolati megállapodás esetén, a rendszerüzemeltetőnek az általa nyújtott biztosítékhoz fűződő jogát nem érinti a biztosítékot elfogadó rendszerüzemeltető ellen indított fizetést korlátozó eljárás.”
87. § A Tvt. 17. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) az Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról.”
88. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.”
89. § A Bszt. 33. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli)
„l) az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 59. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének részletes leírását, amennyiben a kérelmező által a c) pont keretében megjelölt végezni kívánt tevékenység a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakra vonatkozik.”
90. § A Bszt. 117. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.”
91. § A Bszt. 120. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás.”
92. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 91/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyensúlyozó platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a szállítási rendszerirányító által kiírt pályázaton nyertes központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet végzi.”
(2) A Get. 91/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyensúlyozó platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerirányítóval, az ügyletek pénzügyi elszámolására központi szerződő féllel vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel a központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek formájában történik. Az egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerirányítási díj tartalmazza.”
93. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a hitelszerződés alapján a hitel lehívására több módon kerülhet sor, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy eltérő hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - jelentenek és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módot veszi figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíjmutatót eredményezhet.”
94. § Az Fhtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelközvetítő köteles a fogyasztót tájékoztatni a fogyasztó által részére fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről és ezt a hitelszerződés megkötését megelőzően a hitelközvetítő és a fogyasztó megegyezése alapján papíron vagy más tartós adathordozón rögzíteni kell.”
95. § Az Fhtv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
96. § Az Fhtv. 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „2007. évi CXXXVII. törvényben” szövegrész helyébe a „2007. évi CXXXVIII. törvényben” szöveg lép.
97. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 6. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Európai Parlament és a Tanács a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat az MNB-nek az MNB-ről szóló törvényben meghatározott szakhatósági közreműködése mellett.
(9) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkének végrehajtását.”
98. § A Psztv. 7. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet feladata)
„h) bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás (ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, illetve piaci manipulációt), engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén, a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,”
99. § A Psztv. 11. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet együttműködik)
„f) a Központi Bankok Európai Rendszerével.”
100. § A Psztv. „Felügyeleti kollégium” alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A Felügyelet létrehozza és működteti a 648/2012/EU rendelet 18. cikkében meghatározott Kollégiumot.”
101. § A Psztv. 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 648/2012/EU rendelet alapján végzett tevékenységi engedélyezési eljárás során az ügyfél köteles a Felügyelet részére - a Felügyelet külön felhívására - az okiratokat magyar és angol nyelven is benyújtani.”
102. § A Psztv. „Ellenőrzési eljárás” alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:
„63/A. § A Felügyelet a 6. § (8) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása során az ellenőrzési eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.”
103. § A Psztv. 120. §-a a következő o) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„o) az 1031/2010/EU bizottsági rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól.”
104. § A Psztv. 121. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 6. §
a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) bekezdésének,
b) (2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet,
c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet,
d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,
e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,
f) (6) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.”
105. § Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.]
„c) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok - ideértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is - ellátásában.”
106. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (továbbiakban MNB tv.) 20. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. cikke szerinti kollégiumban való részvételből eredő feladatokat.
(5) Az MNB szakhatóságként vesz részt - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában - a Rendelet 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő fél tevékenységi és a 15. cikk (1) bekezdése szerinti a tevékenységi és szolgáltatási körének kiterjesztése, valamint a 35. cikkben meghatározott kiszervezés iránti engedélyezési, a 20. cikkben meghatározott engedély visszavonás iránti eljárásban. Az MNB szakhatóságként vesz részt - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában - a Rendelet 21. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő félre vonatkozó éves felülvizsgálati és értékelési eljárásban, továbbá a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, a biztosíték követelményekre vonatkozó modellek és paraméterek, valamint a 49. cikk (1) bekezdése szerinti, stresszteszt modellek és paraméterek jóváhagyására irányuló eljárásban. Az MNB szakhatóságként vesz részt továbbá - az elszámolási rendszer hatékony és megbízható működésével kapcsolatos kérdések vonatkozásában - a Rendelet 54. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodásához való hatósági jóváhagyási eljárásban.”
107. § Az MNB tv. „Pénzforgalom és felvigyázás” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2012. március 14.) (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikke szerinti illetékes hatóságként az MNB látja el a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”
108. § (1) Az MNB tv. 22. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegybanki ellenőrzés)
„b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó vagy az MNB felé bejelentési kötelezettség alá eső kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek,”
(a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.)
(2) Az MNB tv. 22. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A jegybanki ellenőrzés)
„f) a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”
(a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.)
109. § Az MNB tv. 24. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Tpt. szerinti elszámolóházi, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenység engedélyezésének eljárásában az MNB szakhatósági közreműködésének ügyintézési határideje 45 nap. A 20. § (5) bekezdése szerinti feladatkörbe tartozó szakhatósági közreműködés ügyintézési határideje 30 nap.”
110. § (1) Az MNB tv. 25. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:]
„j) megtiltja a forgatható utalványok további kibocsátását.”
(2) Az MNB tv. 25. § (1) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
[Ha az MNB a jegybanki ellenőrzés végén megállapítja, hogy az ellenőrzött személy, szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személye a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, az MNB hatósági határozatában vagy az ellenőrzött szervezet belső szabályaiban foglaltakat megszegi, elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:]
„k) elrendeli a kibocsátott forgatható utalványok forgalomból való kivonását,
l) elrendeli a forgatható utalványok megsemmisítését,
m) egyéb, törvényben előírt intézkedéseket alkalmaz.”
(3) Az MNB tv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, vagy az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 22. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglalt előírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt, a pénzforgalmi intézményt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep, a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet. A Felügyelet az MNB értesítése szerint vagy értesíti az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, vagy kezdeményezi, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.”
111. § (1) Az MNB tv. 65. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 20. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében]
„dc) a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,”
(2) Az MNB tv. 65. § (3) bekezdés d) pontja a következő dh) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 20. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében]
„dh) az elszámolás és teljesítés rendjét.”
112. § Az MNB tv. 37. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. Az Európai Unió jogának való megfelelés
69. § (1) E törvény a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
113. § Hatályát veszti az MNB tv. 65. § (3) bekezdés b) pont bf) pontja.
114. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;”
115. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
116. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. §, az 5. §, a 9. §, a 14. §, a 15. §, a 17. §, a 114. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(3) A 11. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 2014. január 2-án hatályát veszti.
117. § A 98. § az Alaptörvény 42. cikke, a 106. § és a 107. § az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
118. § (1) A 7. §, a 19-20. §, a 41-87. §, a 90-92. §, a 97. §, a 99-102. §, a 104. §, a 106. §, a 109. §, a 111-113. §, valamint a 115. § a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) A 93-95. § és a 3. melléklet a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A 3. és 4. § az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. A Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezete a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:
„19. Forgatható utalvány: minden olyan, az utalványkibocsátóval szembeni pénzkövetelést megtestesítő bankjegynek, 5.1. pont szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz, amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgál.
20. Forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység: pénzeszköz ellenében a forgatható utalványnak az utalványkibocsátó által közvetlenül vagy utalványforgalmazó útján az utalványbirtokos rendelkezésére bocsátása.”
2. A Hpt. 2. számú melléklet III. Fejezete a következő 68-71. ponttal egészül ki:
„68. Utalványkibocsátó ügyfele: az utalványbirtokos és az utalványelfogadó azzal, hogy az utalványbirtokos és az utalványelfogadó személye megegyezhet.
69. Utalványbirtokos: az a személy, aki vagy amely az utalványkibocsátótól történő megvásárlás útján vagy bármely más módon a rendelkezése alá került forgatható utalványt az utalványelfogadónál áru vagy szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítésére fizetési eszközként felhasználhatja.
70. Utalványelfogadó: az utalványkibocsátóval szerződéses jogviszonyban álló személy, aki vagy amely a forgatható utalványt áru vagy szolgáltatás nyújtás ellenértékének kiegyenlítésére fizetési eszközként az utalványbirtokostól elfogadja.
71. Utalványforgalmazó: az utalványkibocsátóval a forgatható utalványok értékesítésére és visszaváltására szerződéses jogviszonyban álló személy.”
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 23. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„23. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
1. Az Fhtv. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| „2. A hitel lényeges jellemzőinek ismertetése | ||
| a hitel típusa | ... | |
| a hitel teljes összege a hitelszerződésben szereplő hitel összege vagy a lehívható összeg felső határa | ... | |
| a hitel futamideje | ... | |
| adott esetben Önt a hitelező bármikor felszólíthatja a hitel teljes összegének visszafizetésére | ... | |
| ” | ||
2. Az Fhtv. 2. mellékletében foglalt táblázat 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
| „5. Adott esetben a távértékesítés keretében kötött hitelszerződések esetén nyújtandó kiegészítő tájékoztatás | ||
| a hitelezőnek a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállambeli képviselőjének neve (cégneve) | ... [név] | |
| címe | ... [a fogyasztó által használandó cím] | |
| telefonszáma* | ... | |
| e-mail címe* | ... | |
| telefaxszáma* | ... | |
| internetcíme* | ... | |
| a hitelező cégjegyzékszáma vagy bírósági nyilvántartásba-vételi száma | ... [cégjegyzékszám vagy bírósági nyilvántartásba vételi szám] | |
| a hitelező tevékenységét engedélyező felügyelő hatóság | ... | |
| az elállási jog gyakorlása | ||
| Önnek 14 naptári napon belül joga van elállni a hitelszerződéstől. | ... [az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell] | |
| a szerződés létrejöttét megelőző időszakban a hitelező által alkalmazandó jog | ... | |
| jogválasztás, továbbá kizárólagos hatáskör, illetékesség kikötése | ... [vonatkozó szerződési rendelkezés meghatározása] | |
| nyelvhasználat | ... [az előzetes tájékoztatás nyelvéről, a | |
| szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatálya alatt a fogyasztóval való kapcsolattartás - a fogyasztóval egyetértésben megállapított - nyelv] | ||
| szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére rendelkezésre álló olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát | ... | |
| ” | ||
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 2. melléklet B: 17. mezője a következő szöveggel lép hatályba:
| „ | |||
| ( | A | B | |
| ÁGAZAT | ALÁGAZAT) | ||
| (17 | Pénzügy) | „pénzeszközök, pénzügyi eszközök kereskedési, elszámolási, fizetési és teljesítést végző infrastruktúrái és rendszerei” | |
| ” | |||
