Időállapot: közlönyállapot (2013.VI.21.)

2013. évi CII. törvény - a halgazdálkodásról és a hal védelméről 2/2. oldal

66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;

d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;

g) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.

(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az

a) a halászati őrzéssel,

b) a haltelepítéssel, vagy

c) a halállomány védelmével

kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.

(4) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

67. § (1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó,

b) a jogosulatlanul halászó;

c) a fogási napló vezetését elmulasztó;

d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;

e) a természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;

g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;

h) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

i) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;

j) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

k) méret- vagy mennyiségi korlátozással vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító

személlyel szemben.

(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.

(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

68. § (1) A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel kell meghatározni.

(2) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

69. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(3) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.

70. § Amennyiben a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a halgazdálkodási hatóság határozatában figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;

2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó bírságok kiszámításának módját és a bírság mértékét;

3. jelölje ki a horgászvizsga és halászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, szervezeteket.

72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;

2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;

3. az állami halászvizsga és állami horgászvizsga követelményeit és szabályait; az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;

4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;

5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket;

6. az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét;

7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;

9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó eljárással összefüggő szabályokat;

10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját;

11. az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;

12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;

13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;

14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;

15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;

16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;

17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;

19. a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;

20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;

21. a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;

22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;

23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;

24. a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, fogásokról készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;

25. a veszélyeztetett halállományok mentésének részletes szabályait, az állománymentést végző szervezet kijelölését, és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;

26. a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy horgászatára vonatkozó szabályokat;

27. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;

28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő fogási jelentés tartalmi elemeit;

29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit, továbbá az engedélyezésére vonatkozó szabályokat;

30. a fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;

31. a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;

32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és

33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj mértékét, valamint a haszonbérleti díj megfizetése alóli felmentés és a haszonbérleti díjkedvezmény szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

1. a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halgazdálkodási vízterületre a horgászat, a halászat rendjét;

2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.

23. Hatályba léptető rendelkezés

73. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

74. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.

(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.

(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt a személyt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halgazdálkodási vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt – a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint – a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt megváltott – a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerinti – állami halászjegy, állami horgászjegy, területi engedély, fogási napló, továbbá kiadott kutatási engedély az érvényességi idejének lejártáig, legkésőbb 2013. december 31-ig érvényes.

(7) A halászati engedélyes részére a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt a 2013. évben a halgazdálkodási hatóság 2013. december 31. napjáig adja ki.

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

75. § A 22–32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

27. Hatályon kívül helyező rendelkezések

77. § (1) Hatályát veszti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (5) bekezdésének 1. pontja.

(2) Hatályát veszti a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény.