„(5a) Egyedi állami kezességvállalás esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kezességvállalási vagy garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter állapítja meg. Az államháztartásért felelős miniszter az általa megállapított díjat vagy annak egy részét – indokolt esetben és az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – elengedheti.”
(17) Az Áht. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.”
(18) Az Áht. 92. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása.
(9) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.”
(19) Az Áht. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(20) Az Áht. 69. alcíme a következő 106/B. §-sal egészül ki:
„106/B. § A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó törvény alapján a központi költségvetést megillető hányadának a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat – a személyes adatok kivételével – megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig.”
(21) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 38–40. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„38. a gépjárműadó központi költségvetést megillető hányadával kapcsolatos átutalás, adatszolgáltatás, ellenőrzés és kamatfizetés részletes szabályait, valamint az eljárások során kiróható bírság mértékét és kiszabásának elveit,
39. a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait,
40. a 11/A. § (1) bekezdése szerinti társaság
a) által ellátott állami feladat központi költségvetési szerv részére történő átadását és a feladatátvétellel összefüggésben szükséges intézkedéseket,
b) átvevő költségvetési szerv részére történő vagyonátadásával, iratátadásával összefüggő részletes feladatokat.”
(22) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)
„1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját,”
(rendeletben szabályozza.)
(23) Az Áht. 109. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrejövő szerződéses jogviszonyokban – ideértve a magánszektor beruházásaihoz kapcsolódó szerződésekkel összefüggő egyetértő nyilatkozat kiadását – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli, amelynek során felel a szerződések előkészítéséért, megkötéséért, módosításáért, megszüntetéséért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”
(24) Az Áht. 111. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:
„(24) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat 2012. évben igénybe vett hozzájárulásai, támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára e törvény 2013. január 1-jén hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felülvizsgálat a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatásai helyett a normatív hozzájárulásaira, támogatásaira, illetve a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásra terjed ki.”
(25) Az Áht. 73. alcíme a következő 111/E. §-sal egészül ki:
„111/E. § (1) A Kormány 29. § (1) bekezdése szerinti határozatának közzététele hiányában a 36. § (4) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére olyan mértékig lehet kötelezettséget vállalni, hogy a kötelezettségvállalás forrásául szolgáló kiadási előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege egyik évben sem haladhatja meg
a) működési célú kiadás esetén a költségvetési év működési költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok hetven százalékát,
b) felhalmozási célú kiadás esetén a költségvetési év felhalmozási költségvetésében jóváhagyott eredeti kiadási előirányzatok ötven százalékát.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, az ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez a Kormány előzetes engedélye szükséges.
(3) A Kormány egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő mértéket is megállapíthat.
(4) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány egyedi határozatával megállapíthatja egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű keretét.”
17. § (1) Az Áht.
1. 2. § (1) bekezdés s) pontjában a „felfüggesztése.” szövegrész helyébe a „felfüggesztése,” szöveg,
2. 22. § (1) bekezdésében a „Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.)” szövegrész helyébe a „Stabilitási tv.” szöveg,
3. 36. § (4) bekezdés a) pontjában a „b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „c) és d) pontja” szöveg,
4. 63. § (1) bekezdés h) pontjában a „közreműködnek, és” szövegrész helyébe a „közreműködnek,” szöveg,
5. 63. § (1) bekezdés i) pontjában az „ellenőrzésére.” szövegrész helyébe az „ellenőrzésére, és” szöveg,
6. 63. § (3) bekezdésében az „a Magyar Államot” szövegrész helyébe az „az államot”, a „Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
7. 67. § (3) bekezdésében az „a Magyar Állam” szövegrész helyébe az „az állam” szöveg,
8. 72. § (3) bekezdésében a „szemléletbén” szövegrész helyébe a „szemléletben” szöveg,
9. 109. § (1) bekezdés 37. pontjában a „részletes szabályait.” szövegrész helyébe a „részletes szabályait,” szöveg,
10. 111. § (13) bekezdésében a „2013. június 30-ig” szövegrészek helyébe a „2014. június 30-ig” szöveg,
11. 111. § (23) bekezdésében a „2011. évben igénybevett támogatásai” szövegrész helyébe a „2011. évben igénybevett hozzájárulásai, támogatásai” szöveg
lép.
(2) Az Áht. 83/A. § (3) és (4) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1a) és (2) bekezdés” szöveg lép.
(3) Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontjában a „pártok és pártalapítványok” szövegrész helyébe a „pártok, pártalapítványok és az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán egyéni választókerületi képviselőjelöltek” szöveg lép.
18. § (1) Hatályát veszti az Áht.
a) 50. § (2) bekezdése,
b) 109. § (3) bekezdés 5. pontja,
c) 74. és 75. alcíme.
(2) Hatályát veszti az Áht.
a) 39. § (3) bekezdésében az „– az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével –” szövegrész,
b) 79. § (3) bekezdésében az „a megyei önkormányzatok és” szövegrész,
c) 109. § (1) bekezdés 17. pontjában az „a kincstári biztos és” szövegrész,
d) 111. § (16) bekezdésében a „2012. december 31-én hatályos” és a „2013. június 30-áig” szövegrész.
19. § (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E § alkalmazásában címzett reklámküldemény: kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó – egyszerre legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú – a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, ott önállóan nem nevesített postai küldemény.”
(2) A Grtv. 6. § (4) bekezdésében az „A postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott címzett reklámküldeményben reklám” szövegrész helyébe a „Címzett reklámküldemény” szöveg lép.
20. § (1) A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás kedvezményezettje lehet az (1) bekezdésben foglalt célok megvalósítása érdekében tevékenykedő:)
„b) civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, állami fenntartású intézmény, települési, területi és nemzetiségi önkormányzat, és az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény,”
(2) A Bgatv. 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1a) bekezdésben meghatározott célra az Alapból nyújtott támogatás kedvezményezettje az Alap kezelő szerve.”
(3) A Bgatv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alappal – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – négytagú bizottság (a továbbiakban: Bizottság) rendelkezik. A Bizottság tagja a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár.”
(4) A Bgatv. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az Alapból nyújtott támogatás kedvezményezettje az Alap kezelő szerve, a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Bizottság látja el.”
(5) A Bgatv. 9/A. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő f) ponttal egészül ki:
(Az Alap kezelő szervének vezetője, illetve az Alap kezelő szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet:)
„e) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, vagy annak közeli hozzátartozója;
f) a kezelő szervet ide nem értve, az Alapból támogatásban részesülő szervezet képviselője vagy annak közeli hozzátartozója.”
21. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„o) a magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés, ha a követelés elengedése – a pénzügyi intézmény által az adósnak kiadott igazolás szerint – az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg;”
(2) Az Itv. 99/F. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított szövegét a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.”
(3) Az Itv. 99/F. § (1) bekezdésében a „16. § (1) bekezdés b) és f) pontját, a 17. § (1) bekezdés g) és n) pontját” szövegrész helyébe a „16. § (1) bekezdés f) pontját, a 17. § (1) bekezdés n) pontját” szöveg lép.
(4) Hatályát veszti az Itv. 17. § (1) bekezdésének t) pontja.
22. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) a következő új alcímmel és 40/A. §-sal egészül ki:
„A települési adó csökkentése
40/A. § (1) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az adóalany által
a) az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó,
b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.
(2) Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.”
(2) Hatályát veszti a Htv. 40. §-ának (3) és (4) bekezdése.
23. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke a 6. § (2)–(3) bekezdései szerinti adóalap esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.”
24. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 21. alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(7. Egyéb indokkal adómentes:)
„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között – kerül sor;”
25. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/U. §-ában a „2013–2014-es támogatási időszakban” szövegrész helyébe a „2013–2014-es támogatási időszakra” szöveg lép.
26. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.”
(2) Az Szt. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné.”
(3) Az Szt. 78. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (3)–(4), illetve a (6) bekezdés szerint – jellegének megfelelően – elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt ellenérték-különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné.”
(4) Az Szt. 151. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,)
„h) aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be.”
(5) Az Szt. 151. § (7) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdés b) pontjában előírt feltételeknek:)
„g) az engedély visszavonását követően, ha arra a (6) bekezdés h) pontja miatt”
(került sor.)
27. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény XVII. fejezete a következő új alcímmel és 116/C. §-sal egészül ki:
„Egyéb bírság
116/C. § Az a gazdálkodó, amely a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. § (3a) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.”
28. § (1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 1. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed)
„h) a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezetre (a továbbiakban: közfelügyeleti hatóság).”
(2) A Kkt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése esetében hozott döntés ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabály megsértésére való hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat.”
(3) A Kkt. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) és (2) bekezdés teljesítését a közfelügyeleti hatóság ellenőrzi.”
(4) A Kkt. 149. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (kamarai minőségellenőrzés).
(2) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (a továbbiakban: minőségellenőrzés). A minőségellenőrzés lefolytatására az itt nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(5) A Kkt. a következő alcímmel és 173/B. és 173/C. §-sal egészül ki:
„A minőségellenőrzés lefolytatása
173/B. § (1) Minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább 3 évente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
(3) A minőségellenőrzés tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el.
(4) Rendkívüli minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt
a) a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi,
b) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég saját magával szemben kéri,
c) a közfelügyeleti hatóság kezdeményezi.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerint lefolytatott minőségellenőrzés díjköteles, amelynek mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) A közfelügyeleti hatóság nevében minőségellenőrzést végző személyre (a továbbiakban: ellenőr) a következő feltételeknek kell teljesülniük:
a) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a minőségellenőrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,
b) az ellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,
c) az ellenőr és az ellenőrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói,
d) az ellenőrrel szemben az a)–c) pontban támasztott követelmények az ellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek,
e) legalább két év eltelt annak megszűnésétől számítva, hogy az ellenőr az ellenőrzés alá vont jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban volt,
f) az ellenőr nem áll olyan kamarai tagsági jogviszonyban, amely alapján jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorolható,
g) az ellenőr nem áll könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel tulajdonosi, munkavállalói vagy munkaviszony jellegű jogviszonyban.
(7) Az ellenőrzés során ellenőrként az járhat el, aki rendelkezik megfelelő szakmai képzettséggel és a könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi beszámolás területén releváns tapasztalattal, továbbá részt vett minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos képzésben.
(8) A közfelügyeleti hatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében előzetesen adatokat, információkat, iratokat kérhet be.
(9) Az ellenőr az ellenőrzést a közfelügyeleti hatóság vezetője vagy az általa kijelölt személy által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza az ellenőr nevét, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely időszak tekintetében kell az ellenőrzést lefolytatni.
(10) Az ellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenőrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. Az ellenőr az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni.
(11) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult az ellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni.
(12) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles az ellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani.
(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szakértő igénybevétele szükséges, a minőségellenőrzésbe az ellenőr irányítása mellett szakértőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök is bevonhatók.
(14) A kamara a minőségellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumokat, nyilvántartásokat a közfelügyeleti hatóság kérelmére tizenöt napon belül átadja a közfelügyeleti hatóságnak.
(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az eljárás megindításától számított 60 nap.
173/C. § (1) A minőségellenőrzésről az ellenőr zárójelentést készít.
(2) A zárójelentést az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül kell elkészíteni.
(3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek meg kell küldeni.
(4) A záró jelentésre az átvételétől számított nyolc napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a közfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani.
(5) A hatóság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról.
(6) A minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell.
(7) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:
a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,
b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
c) fegyelmi eljárás kezdeményezése.
(8) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a (6) bekezdés szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, ellene a hatóság a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményez.
(9) A közfelügyeleti hatóság a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nem megfelelt eredménnyel zárult minőségellenőrzése esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a kamaránál. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről a közfelügyeleti hatóság indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”
(6) A Kkt. a következő 196/A. §-sal egészül ki:
„196/A. § A közfelügyeleti hatóság harmadik ország könyvvizsgálói közfelügyeleti tevékenységében részt vevő illetékes hatósággal kötött, viszonosságon alapuló megállapodása alapján, az illetékes hatóság megkeresésére – feladatkörében eljárva – jogosult
a) kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég iratait, dokumentumait megismerni;
b) kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél ellenőrzést lefolytatni.”
(7) A Kkt. a következő 208/D. §-sal egészül ki:
„208/D. § A kamarának a 2013. évre a 185. § szerinti közfelügyeleti díj ötven százalékát kell megfizetnie a közfelügyeleti hatóságnak. A kamara a 2013. évi közfelügyeleti díj vonatkozásában 2013. július 30-ig köteles előleget fizetni a közfelügyeleti hatóság fizetési számlájára. Az előleg összege a 2013. évre fizetendő közfelügyeleti díj – megelőző év adatainak figyelembe vételével kalkulált – várható összegének száz százaléka.”
29. § A Kkt.
1. 5. § k) pontjában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai minőségellenőrzés”,
2. 50. § (4) bekezdésében a „minőségellenőrzés(ek)” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés(ek), kamarai minőségellenőrzés(ek)”,
3. 55. § (1) bekezdés e) pontjában a „kamarai minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés, kamarai minőségellenőrzés”,
4. 67. § (1) bekezdésében az „a minőségellenőrzéshez” szövegrész helyébe az „a minőségellenőrzéshez, a kamarai minőségellenőrzéshez”,
5. 106. § (2) bekezdés c) pontjában az „a minőségellenőrzés”, szövegrész helyébe az „a minőségellenőrzés, a kamarai minőségellenőrzés”
szöveg lép.
30. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A NAV)
„k) együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában.”
31. § Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés d) pontjában a „(3) bekezdése” szövegrész.
32. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 462/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„462/E. § (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
(3) A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy
a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja, valamint a tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik.
(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.
(5) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.
(6) E § alkalmazásában új munkavállaló az,
a) akivel a kifizető a (3) bekezdés a) pontja szerinti létszámát növeli,
b) akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és
c) aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.”
33. § Az Eat. a következő 467/B. §-sal egészül ki:
„467/B. § Ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adó-megállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt a 462/E. § 2013. június 30-án hatályos rendelkezései alapján – választás szerint – továbbra is alkalmazhatja.”
34. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. törvény) 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]
„a) az (5) bekezdésben foglaltak kivételével az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik, vagy ha a terhelendő és a jóváírandó számla tulajdonosainak köre legalább részben azonos,”
(2) A Pti. törvény 3. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]
„m) az átutalás, ha a terhelendő vagy jóváírandó számla a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló kormányrendelet szerint, veszélyhelyzet kezelése kapcsán, adománygyűjtés céljából létrehozott számla.”
(3) A Pti. törvény 3. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés b)–l) pontjában foglalt kincstári műveletek kivételével pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet a kincstári számlavezetés körében
a) a költségvetési szerv saját számlája és szervezeti egységei számlái között végrehajtott fizetési művelet,
b) a költségvetési szerv, elkülönített állami pénzalap számlája és szervezeti egységei számlái között történő és egyéb támogatási keret átvezetés,
c) az azonos cégjegyzékszámú nonprofit gazdasági társaság központja és telephelyei számlái között végrehajtott fizetési művelet,
d) a fejezeti jogosultsággal rendelkező, valamint fejezetet irányító költségvetési szerv nem korlátozott rendeltetésű fejezeti és intézményi számlái között végrehajtott fizetési művelet.”
(4) A Pti. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kincstár mint az illeték megfizetésére kötelezett, jogosult az illetékfizetési kötelezettség összegével az általa vezetett számlákat szabályzatában meghatározott módon megterhelni.”
(5) A Pti. törvény a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód tv.) megállapított 3. § (4) bekezdés m) pontjának rendelkezését a Mód tv. hatálybalépését megelőzően, 2013. évben kezdeményezett átutalásokra is alkalmazni kell.”
35. § (1) Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 84. § (7) bekezdésében a „48–50. §” szövegrész helyébe a „48. § (3) és (5)–(14) bekezdése, a 49. §–50. §” szöveg lép.
(2) Nem lép hatályba a Módtv. 48. § (1), (2) és (4) bekezdése.
36. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ellenőrző jelölő anyag nélkül a (3) bekezdés szerinti termék szabad forgalomba nem bocsátható.”
(2) A Kt. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kőolajtermékek ellenőrzéséhez és jelöléséhez szükséges rendszer működésének részletszabályait, valamint az ellenőrző jelölő anyag jellemzőit rendeletben állapítsa meg.”
(3) A Kt.
a) 12. § (3) bekezdésében a „termékeket – termékcsoportonként különböző –” szövegrész helyébe a „termékeket termékcsoportonként különböző, miniszteri rendelet szerinti” szöveg,
b) 24. § (3) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH)” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH)” szöveg,
c) 25. §-ában, 31. § f) pontjában, 34. § (2) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében a „MEH” szövegrész helyébe a „MEKH” szöveg,
d) 11. alcímének címében a „MEH-hel” szövegrész helyébe a „MEKH-hel” szöveg
lép.
37. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 35. § 2013. június 30-án lép hatályba.
(3) A 14. § (1)–(3) bekezdése, (5)–(8) bekezdése, (11)–(15) bekezdése, valamint a 22. §, a 23. §, a 28. §, a 29. §, a 31. §, a 32. §, és a 33. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 16. § (13) bekezdése, a 17. § (2) bekezdése és a 34. § (1) bekezdése, (3)–(4) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(5) Az 1. § (1)–(8) bekezdése, valamint (10)–(17) bekezdése, a 2–6. §, a 7. § a), b) és d) pontja, a 8. § (1)–(3) bekezdése, (5)–(7) bekezdése, valamint (9)–(29) bekezdése, továbbá a 9. §, a 10. § és a 24. § az e törvény kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(6) A 27. §, a 30. § és a 36. § 2013. október 1-jén lép hatályba.
(7) Az 1. § (9) bekezdése, a 7. § c) pontja, a 8. § (4) és (8) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, (9) és (10) bekezdése, valamint a 17. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 15. § (1) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
38. § E törvény 14. § (16) bekezdése az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
39. § E törvény
a) 8. § (1) bekezdése a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelvnek,
b) 8. § (2), (4) és (8) bekezdése a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
