[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,”
110. § A Bszt. 118. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni]
„b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
111. § A Bszt. 121. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNBtv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”
112. § A Bszt. 123. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.”
113. § A Bszt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.”
114. § A Bszt. 166. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„166. § A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját
a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén vagy
b) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
bírság megfizetésére kötelezheti.”
115. § (1) A Bszt. 180. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„f) a hitelkockázat – ide nem értve a lakóingatlan és a kereskedelmi ingatlan kockázati súlyára –, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Bszt. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”
(3) A Bszt. 180. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat.”
116. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 1. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)
„c) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) – e törvényben meghatározott – tevékenységére; valamint”
117. § A Vbit. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó belföldi hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.”
118. § A Vbit. 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet részére megküldeni.
(2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.”
119. § A Vbit. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.”
120. § A Vbit. 118. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek” szöveg lép.
121. § Hatályát veszti a Vbit. 95. § (1) bekezdés b) pontja.
122. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel.”
123. § Az Fttv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel)
„b) a Felügyelet eljárása tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.),”
(rendelkezéseit kell alkalmazni.)
124. § Az Fttv. 21. §-át követő alcímének címe helyébe a következő alcím címe lép:
„A Felügyelet eljárására vonatkozó különös rendelkezések”
125. § A Fttv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az MNBtv. 87. §-ának alkalmazásával a 16. § szerinti intézkedés is elrendelhető.”
126. § Az Fttv.
a) 23. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,
b) 25. § (3) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a „Felügyeletet” szöveg,
c) 28. § (1) bekezdésében és az 56. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,
d) 12. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg
lép.
127. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság vagy – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében – a Felügyelet jár el.”
128. § A Grtv. 26/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
129. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 2. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)
„7. szabályozott intézmény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 39. §-a szerinti szervezet és személy,”
(2) A Stabtv. 2. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban)
„11. MNB rendkívüli likviditási hitele: az MNB tv. 35. §-a szerinti – az MNB tv. 18. §-ában meghatározott monetáris politikai eszközök közé nem tartozó, egyedi feltételek mellett nyújtott – rendkívüli jegybanki hitel.”
130. § A Stabtv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) folyamatosan értékeli a szabályozott intézmények helyzetét, amelyről a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatást kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza legalább az MNB által készített
a) az egyes hitelintézetek pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményekre, pénzügyi piacokra, pénzügyi infrastruktúrára, és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
b) a pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
d) az egyes hitelintézetek szavatoló tőke helyzetéről szóló értékelést,
e) az egyes pénzügyi rendszerkockázati tényezőnek minősített hitelintézetek közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.”
131. § A Stabtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések meghozatalára az MNB elnöke javaslata alapján, az e törvényben meghatározottak szerint
a) a hitelintézet kérelmére vagy egyetértésével, vagy
b) hivatalból, a hitelintézet egyetértése nélkül, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetben
kerülhet sor.”
132. § A Stabtv. 16. § (1) bekezdés b) pontjában és 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „Felügyelet” szövegrész helyébe az „MNB” szöveg lép.
133. § Hatályát veszti a Stabtv. Melléklet 7. pontja.
134. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:)
„d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.”
135. § A Gfbt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”
136. § A Gfbt. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.”
137. § A Gfbt. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.”
138. § A Gfbt. 57/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Felügyelet eljárására a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 81–95. §-ai nem alkalmazhatók.”
139. § A Gfbt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
140. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezései a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos tevékenysége, továbbá a monetáris politika megvalósításán és a kincstári egységes számla vezetésén kívül végzett pénzforgalmi szolgáltatása tekintetében terjednek ki.”
141. § A Pft. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § (1) Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – használatával kezdeményezett belföldi fizetési műveletek után a kedvezményezett fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója által a fizető fél fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatója részére – közvetlenül vagy közvetve – megfizetett díjaknak és jutalékoknak a mértéke nem haladhatja meg
a) a fizetési számla terhére kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – használatával kezdeményezett fizetési művelet esetében a díj- és jutalékfizetés alapját képező fizetési művelet értékének 0,2 százalékát,
b) a fizető fél rendelkezésére álló hitelkeret terhére kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – használatával kezdeményezett fizetési művelet esetében a díj- és jutalékfizetés alapját képező fizetési művelet értékének 0,3 százalékát.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában belföldi fizetési művelet az olyan fizetési művelet, amelynél mind a fizető fél fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatójának, mind pedig a kedvezményezettnek a székhelye vagy fióktelepe Magyarországon van.”
142. § A Pft. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § Az egyes törvényeknek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvénnyel megállapított 35/A. §-ban foglalt követelményeknek a 2014. január 1-jén és ezt követően kezdeményezett belföldi fizetési műveletek tekintetében kell megfelelni.”
143. § A Pft.
a) 10. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,
b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában az „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg
lép.
144. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban Fnyht.) 30. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait – ide nem értve a jövedelemarányos törlesztőrészletet – továbbá az ingatlan-, gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára vonatkozó szabályokat,”
145. § Az Fnyht. 27. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg lép.
146. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontja.
147. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény
a) 7. § (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB)” szöveg,
b) 9. § (1) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében az „a Felügyeletet” szövegrész helyébe az „az MNB-t” szöveg,
c) 9. § (2) bekezdésében és 10. § (4) és (8) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „az MNB” szöveg
lép.
148. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény 14. §-ában a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankot” szöveg lép.
149. § A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR törvény) 3. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A KHR kezelésére engedélyt az kaphat, aki a Hpt. 17. §-ában foglalt feltételeken túl az alábbi feltételeknek is megfelel:)
„d) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve és”
150. § A KHR törvény
a) 3. § (4) bekezdésében, 4. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank” szöveg,
b) 4. § (4) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény” szöveg,
c) 19. § (4) bekezdésében a „Felügyeletnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Banknak” szöveg
lép.
151. § Hatályát veszti a KHR törvény 6. § (7) bekezdésében az „és a Felügyelet” szövegrész.
152. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, alelnöke és köztisztviselője,” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja” szöveg lép.
153. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.) 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„26. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB;”
154. § A Batv. 8. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) és (5)–(7) bekezdés esetében]
„b) az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,”
(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)
155. § A Batv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.”
156. § A Batv. 148. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró]
„a) felügyeleti hatósággal,”
(szemben.)
157. § (1) A Batv. 149. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
„a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,”
(szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.)
(2) A Batv. 149. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni]
„b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.”
158. § (1) A Batv. 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) A Batv. 152. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat,
b) az e törvény 131. § (6) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.”
159. § Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10. § (9) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez]
„b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CXLIII. törvény hatálybalépése előtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,”
(mellékeli.)
160. § A Gst. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az államháztartásért felelős miniszter az értékpapírkölcsön-ügyletről vagy a kölcsönnyújtásról szóló döntését megelőzően javaslatot kér a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, amely tartalmazza
a) a hitelintézet pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából történő értékelését, a más szabályozott intézményre, pénzügyi piacra, pénzügyi infrastruktúrára és a reálgazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálatát,
b) a hitelintézet rövid távú likviditási helyzetének értékelését,
c) a legfontosabb pénzügyi piacok helyzetéről, a rendelkezésre álló likviditásról szóló elemzést,
d) a hitelintézet szavatolótőke-helyzetéről szóló értékelést,
e) a hitelintézet közép- és hosszú távú likviditási helyzetéről szóló értékelést, és
f) összevont alapú felügyelet vagy kiegészítő felügyelet alá tartozó hitelintézet esetén a csoportszintű közép- és hosszú távú likviditási és szavatoló tőke helyzet megítéléséről szóló értékelést.”
161. § Hatályát veszti a Gst. 29. § (3) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke,” szövegrész.
162. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
a) 2. §-ában az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,” és
b) 234. § (2) bekezdésében az „a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél,”
szövegrész.
163. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Magyar Nemzeti Bank a tölgyfaággal és babérággal övezett címer használatára is jogosult.”
164. § A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy
a) a Magyar Nemzeti Bank által kezelt, újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadatok körét – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság véleményének kikérésével –,
b) az újrahasznosítás céljára történő rendelkezésre bocsátásért fizetendő díj mértékének, megállapítása szempontjainak, megfizetése módjának, valamint a díjfizetés kedvezményeinek és a díjfizetés alóli mentességek e törvény rendelkezéseivel összhangban álló további részletszabályait
rendeletben állapíthassa meg.”
165. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nemzetközi postautalvány-szolgáltatás tekintetében nem minősül az üzleti titok sérelmének a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. § (1) és (2) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatátadás, továbbá a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója és közvetítő pénzforgalmi szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása.”
166. § A Postatv. 64. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság feladatainak ellátása érdekében együttműködik)
„e) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában a Felügyelettel.”
167. § A MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról szóló 2012. évi CLXII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank az e törvényben meghatározott rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése céljából adatszolgáltatást kérhet a MABISZ-tól a Technikai számlával kapcsolatos információkra vonatkozóan, továbbá a MABISZ-tól és az Egyesülettől a Technikai számla és az Egyesület közötti elszámolásokkal kapcsolatban.”
168. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével” szövegrész helyébe az „a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal” szöveg lép.
169. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg lép.
170. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogalmak
A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában)
„d) Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank;”
171. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – 2013. október 1-jén lép hatályba.
(2) A 138. §, 141. § és 142. § 2014. január 1-jén lép hatályba.
172. § (1) Az 1. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 12. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 42. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 152. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 161. § az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 163. § az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 174. § b) pontja az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
173. § Hatályát veszti
1. az adatszolgáltatás során felmerült, az informatikai rendszer súlyos problémáival kapcsolatos bejelentés szabályairól szóló 10/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
2. a nem természetes személy, szervezet és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló 9/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
3. a tőkepiaci törvényben meghatározott, kizárólagos elektronikus kapcsolattartással nem érintett egyes bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről szóló 8/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
4. a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közötti kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
5. a kockázati tőkealapokkal, a kibocsátókkal és a nyilvános vételi ajánlatot tevő nem természetes személyekkel összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára, valamint a nyilvános vételi ajánlatot tevő természetes személy által kezdeményezett, a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárásokban a nyilvános vételi ajánlatot tevő természetes személy által benyújtandó beadványok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó részletes szabályokról szóló 6/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
6. a befektetési alapokkal összefüggő kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett eljárásokban a kapcsolattartás tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokról szóló 5/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
7. a befektetési alapokkal összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről szóló 4/2013. (V. 2.) PSZÁF rendelet,
8. a pénzügyi szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségéről szóló 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet,
9. az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba-vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről szóló 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet,
10. a befektetési alapok adataiban bekövetkező változások bejelentésének tartalmi és formai feltételeiről szóló 1/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet,
11. a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó javadalmazási adatok köréről szóló 28/2012. (XII. 12.) PSZÁF rendelet,
12. a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások által a 300 millió forint feletti javadalmazásban részesített személyekkel kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről szóló 27/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet,
13. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifáknak és a fedezetlenségi díj egy naptári évre számított tarifájának a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján történő meghirdetésének rendjéről szóló 26/2012. (XII. 11.) PSZÁF rendelet,
14. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke által adományozható Elnöki Díjról szóló 13/2012. (X. 8.) PSZÁF rendelet,
15. a befektetési alapkezelők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 11/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
16. a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 10/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
17. a biztosítók és a független biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 9/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
18. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 8/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
19. a magánnyugdíjpénztárak panaszkezelési eljárására vonatkozó szabályokról szóló 7/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
20. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 6/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
21. a pénzügyi intézmények, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló 5/2012. (IX. 11.) PSZÁF rendelet,
22. a hitelintézetek által forgalmazott számlatermékek meghatározott körére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 2/2012. (VII. 26.) PSZÁF rendelet,
23. a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 1/2012. (II. 23.) PSZÁF rendelet.
24. a hitelintézetek befektetési szabályzatáról szóló 28/2011. (XII. 5.) PSZÁF rendelet,
25. a magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 27/2011. (XI. 30.) PSZÁF rendelet,
26. a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által forgalmazott termékek meghatározott körére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 26/2011. (XI. 24.) PSZÁF rendelet,
27. az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 25/2011. (XI. 17.) PSZÁF rendelet,
28. az ISIN azonosítóról szóló 24/2011. (XI. 10.) PSZÁF rendelet,
29. a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 23/2011. (X. 25.) PSZÁF rendelet,
30. az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 22/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,
31. az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 21/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,
32. a pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci alkuszok által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,
33. a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet,
34. a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 18/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet,
35. az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelet,
36. a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 16/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet,
37. a Kártalanítási Számla kezelője adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 15/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelet,
38. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekről szóló 14/2011. (X. 5.) PSZÁF rendelet,
39. a Kártalanítási Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettsége szabályairól szóló 13/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelet,
40. a független biztosításközvetítők felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 12/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelet,
41. a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 11/2011. (VI. 27.) PSZÁF rendelet,
42. a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesítendő, a tőkehelyzet bemutatására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet,
43. a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, árutőzsdei szolgáltatást végzők adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet,
44. a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet
45. a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet,
46. a kockázati tőkealap-kezelő és a kockázati tőkealap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 5/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelet,
47. a kijelölt hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségének módosításáról szóló 2/2011. (II. 23.) PSZÁF rendelet.
174. § Nem lép hatályba
a) az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 58–59. §-a és 62. §-a,
b) az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 57. §-a, a 60–61. §-a,
c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény – az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 54. §-ában megállapított – 57/F. § (3) bekezdése.
A Tpt. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
„14. MNBtv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény.”
