Légtér (az 551/2004/EK rendelet)
- A Bizottság 255/2010/EU rendelete (2010. március 25.) a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról
- A Bizottság 730/2006/EK rendelete (2006. május 11.) a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepülési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról
- A Bizottság 2150/2005/EK rendelete (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról
Átjárhatóság (552/2004/EK rendelet)
- A Bizottság 677/2011/EU rendelete (2011. július 7.) a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról
- A Bizottság 929/2010/EU rendelete (2010. október 18.) az 1033/2006/EK rendeletnek a 3. cikke (1) bekezdésében említett ICAO-rendelkezések tekintetében történő módosításáról
- A Bizottság 73/2010/EU rendelete (2010. január 26.) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról
- A Bizottság 262/2009/EK rendelete (2009. március 30.) az egységes európai égbolt S-módú lekérdezési kódjainak összehangolt kiosztására és használatára vonatkozó követelmények megállapításáról
- A Bizottság 633/2007/EK rendelete (2007. június 7.) az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légijáratok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljára szolgáló légiforgalmi üzenettovábbítási protokoll használatára vonatkozó követelmények megállapításáról
- A Bizottság 1033/2006/EK rendelete (2006. július 4.) az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről
- A Bizottság 1032/2006/EK rendelete (2006. július 6.) az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról
Az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendeletből eredő ATM/ANS követelmények
- A Bizottság 805/2011/EU rendelete (2011. augusztus 10.) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról
- A Bizottság 1034/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) a légiforgalmi szolgáltatások és a léginavigációs szolgálatok repülésbiztonsági felügyeletéről és a 691/2010/EU rendelet módosításáról
- A Bizottság 1035/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. október 17.) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról
C.1:2002/30/EK
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/30/EK irányelve (2002. március 26.) a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, módosítva és kiigazítva a 2003. évi csatlakozási okmánnyal és a 2005. évi csatlakozási okmánnyal
Vonatkozó rendelkezések: 3-5. cikk; 7. cikk; 9-10. cikk; 11. cikk, (2) bekezdés; 12. cikk; II. melléklet, 1-3. pont
C.2: 2006/93/EK
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/93/EK irányelve (2006. december 12.) a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete II. részének 3. fejezete hatálya alá tartozó légijárművek üzemeltetésének szabályozásáról
Vonatkozó rendelkezések: 1-3. és 5. cikk
D.1: 2027/97/EK
A Tanács 2027/97/EK rendelete (1997. október 9.) a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről
módosítva:
- a 2027/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2002. május 13-i 889/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel
Vonatkozó rendelkezések: 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont; 2. cikk, (1) bekezdés, c)-g) pont; 3-6. cikk
E.1: 90/314/EGK
A Tanács 90/314/EGK irányelve (1990. június 13.) a szervezett utazási formákról
Vonatkozó rendelkezések: 1-4. cikk, (2) bekezdés; 4. cikk, (4)-(7) bekezdés; 5-6. cikk
E.2: 95/46/EGK
Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
Vonatkozó rendelkezések: 1-34. cikk
E.3: 261/2004/EK
Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Vonatkozó rendelkezések: 1-16. cikk
E.4: 1107/2006/EK
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2006/EK rendelete (2006. július 5.) a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól
Vonatkozó rendelkezések: 1. cikk, (1) bekezdés; 2-16. cikk; I-II. melléklet
F.1:2000/79/EK
A Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról
Vonatkozó rendelkezések: A melléklet 1. szakaszának (1) bekezdése és 2-9. szakasza
A. rész: Azon útvonalak, amelyek esetében a közösen megállapított alap-járatsűrűség legalább 14
| A szolgáltatás típusa | Útvonalak | Alap kapacitás (heti járatsűrűség) | ||
| Személyszállítás | Bécs | Tel-Aviv (TLV) | Az első fuvarozó esetében: 14 A második és a soron következő többi fuvarozó esetében: 3 | |
| Személyszállítás | Párizs (CDG- ORY- BVA) | Tel-Aviv (TLV) | Az első fuvarozó esetében: korlátlan; A második és a soron következő többi fuvarozó esetében: 7 | |
| Személyszállítás | Frankfurt | Tel-Aviv (TLV) | 14 | |
| Személyszállítás | Athén | Tel-Aviv (TLV) | 14 | |
| Személyszállítás | Róma | Tel-Aviv (TLV) | 25 | |
| Személyszállítás | Madrid | Tel-Aviv (TLV) | 21 | |
| Személyszállítás/ Összes árufuvarozás | London (LHR) | Tel-Aviv (TLV) | Az első két fuvarozó esetében: korlátlan | |
B. rész: Azon útvonalak, amelyek esetében a közösen megállapított alap-járatsűrűség több mint 7, de kevesebb mint 14
| A szolgáltatás típusa | Útvonalak | Alap kapacitás (heti járatsűrűség) | ||
| Személyszállítás | Milánó | Tel-Aviv (TLV) | 13 | |
| Személyszállítás | Berlin | Tel-Aviv (TLV) | 11 | |
| Személyszállítás | Barcelona | Tel-Aviv (TLV) | 10 | |
| Személyszállítás | München | Tel-Aviv (TLV) | 10 | |
Felelősségi nyilatkozat E melléklet egyetlen rendelkezése sem sérti az uniós jognak az EU-ban való alkalmazását.
A.2. RÉSZ A balesetek és repülőesemények vizsgálata és az események jelentése
A.2.1: Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.)
a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Előírás | |
| 1. cikk | A2.1.1.1 | A 996/2010/EU rendelet célja a légiközlekedés biztonságának javítása azon polgári légiközlekedésbiztonsági vizsgálatok fokozott hatékonyságának, gyorsaságának és kiváló minőségének biztosítása révén, melyek kizárólagos célja a jövőbeni balesetek és repülőesemények megelőzése, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása. A rendelet továbbá szabályokat határoz meg a balesetben érintett légijármű fedélzetén lévő valamennyi személyre és veszélyes árura vonatkozó információk időben való rendelkezésre állása tekintetében. Célja továbbá, hogy a légi balesetek áldozatai és azok hozzátartozói több segítséget kapjanak. | |
| 2. cikk | A2.1.2.1 | Az e mellékletben meghatározott polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatára és megelőzésére vonatkozó előírásokra és követelményekre - amennyiben releváns és alkalmazható - a 996/2010/EU rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. | |
| 3. cikk | A2.1.3.1 | A balesetekkel és súlyos repülőeseményekkel kapcsolatos olyan eseményvizsgálatokra, amelyeket a szerződő felek nemzetközi standardokkal és ajánlott gyakorlatokkal összhangban végeznek, az e mellékletben meghatározott előírásokat és követelményeket kell alkalmazni. | |
| 4. cikk (1) bekezdés | A2.1.4.1 | A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy az eseményvizsgálatokat a teljes körű eseményvizsgálatok független elvégzésére önállóan vagy más eseményvizsgálatokat végző hatóságokkal kötött megállapodások révén alkalmas, polgári légiközlekedési eseményvizsgálatokat végző állandó, nemzeti hatóság (eseményvizsgálatokat végző hatóság) külső beavatkozástól mentesen végezze vagy felügyelje. | |
| 4. cikk, (2) bekezdés | A2.1.4.2 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság működésében független különösen azoktól a légügyi hatóságoktól, amelyek a légi alkalmasság, az engedélyezés, a légi üzemeltetés, a karbantartás, a szakszolgálati engedélyek kiadása, a légiforgalmi szolgáltatás, illetve a repülőtér-üzemeltetés tekintetében illetékesek, valamint általában minden olyan féltől vagy szervezettől, amelynek az érdekei vagy feladatai az eseményvizsgálatokat végző hatóság feladataival ütközhetnek vagy objektivitását befolyásolhatják. | |
| 4. cikk, (3) bekezdés | A2.1.4.3 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság az eseményvizsgálat elvégzése során senkitől nem kérhet és nem fogadhat el utasítást, és az eseményvizsgálatok lefolytatása tekintetében korlátlan hatáskörrel rendelkezik. | |
| 4. cikk, (4) bekezdés | A2.1.4.4 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóságot ezen túlmenően meg lehet bízni a légiközlekedés biztonságára vonatkozó információ gyűjtésével és elemzésével is, különösen baleset-megelőzési célokból, amennyiben ez a függetlenségét nem befolyásolja és nem ró rá szabályozási, közigazgatási vagy szabványosítási felelősséget. | |
| 4. cikk, (5) bekezdés | A2.1.4.5 | Annak érdekében, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon az általános repülési biztonsági szintről, évente nemzeti szintű biztonsági jelentést kell kiadni. Az elemzésben a bizalmas információk forrása nem fedhető fel. | |
| 4. cikk, (6) bekezdés | A2.1.4.6 | A szerződő feleknek az eseményvizsgálatokat végző hatóság részére biztosítani kell a feladata független ellátásához szükséges eszközöket és feltételeket. | |
| 5. cikk, (1)-(3) bekezdés | A2.1.5.1 | A szerződő feleknek minden olyan baleset vagy súlyos repülőesemény vonatkozásában eseményvizsgálatot kell végezniük, amelyet az egyezmény 13. függeléke értelmében kötelező kivizsgálni. | |
| 5. cikk, (4) bekezdés | A2.1.5.4 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok dönthetnek úgy, hogy az egyezmény 13. függelékében említett repülőeseményeken kívüli repülőeseményeket is kivizsgálnak, amennyiben ezekből várhatóan biztonsággal kapcsolatos tanulságokat vonhatnak le. | |
| 5. cikk, (5) bekezdés | A2.1.5.5 | Az eseményvizsgálatok semmiképpen sem irányulhatnak a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázására. Azokat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására irányuló igazságszolgáltatási vagy adminisztratív eljárásoktól függetlenül és azoktól különválasztva, valamint ez utóbbi eljárások sérelme nélkül kell lefolytatni. | |
| 8. cikk | A2.1.8.1 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok felkérik a tagállamok nemzeti légügyi hatóságait - amennyiben nincsenek érdekellentétek -, hogy hatáskörükön belül nevezzenek ki egy képviselőt, aki a vizsgálatvezető tanácsadójaként, annak ellenőrzése alatt és döntése alapján részt vesz az eseményvizsgálatokat végző hatóságok által végzett valamennyi eseményvizsgálatban. A nemzeti légügyi hatóságok azzal támogatják a vizsgálatot, amelyben részt vesznek, hogy a vizsgálatért felelős eseményvizsgálatot végző hatóság rendelkezésére bocsájtják a kért információkat. Továbbá szükség esetén a vizsgálatért felelős, eseményvizsgálatot végző hatóság rendelkezésére bocsájtják saját tanácsadóikat és berendezéseiket. | |
| 9. cikk, (1) bekezdés | A2.1.9.1 | Bármely érintett személy, akinek tudomása van baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséről, erről késedelem nélkül köteles bejelentést tenni azon tagállam illetékes, eseményvizsgálatokat végző hatóságának, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt. | |
| 9. cikk, (2) bekezdés | A2.1.9.2 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság a nemzetközi standardokkal és az ajánlott eljárásokkal összhangban haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO) és az érintett harmadik országokat valamennyi olyan balesetről és súlyos repülőeseményről, amelyről bejelentést kapott. Amennyiben a baleset vagy súlyos repülőesemény az EU-ban lajstromozott, üzemben tartott, gyártott vagy engedélyzett kégi jűrművet érint, akkor a Bizottságot és az EASA-t is értesíti. | |
| 10. cikk, (1) bekezdés | A2.1.10.1 | A baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséről szóló, harmadik országtól érkező értesítés kézhezvételekor a lajstromozó államnak, az üzemeltető államnak, a tervező államnak és a gyártó államnak minősülő szerződő fél a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja azt a harmadik országot, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt, hogy kíván-e a nemzetközi szabályokkal és az ajánlott eljárásokkal összhangban meghatalmazott képviselőt kinevezni. Ha meghatalmazott képviselőt neveznek ki, annak nevét és elérhetőségét is meg kell adni, valamint ha a meghatalmazott képviselő az értesítést küldő országba kíván látogatni, akkor érkezése várható időpontját is. | |
| 10. cikk, (2) bekezdés | A2.1.10.2 | A tervező állam meghatalmazott képviselőjét annak a tagállamnak az eseményvizsgálatokat végző hatósága nevezi ki, amelynek a területén a légijármű vagy hajtómű típustervére vonatkozó engedély birtokosának székhelye található. | |
| 11. cikk, (1) bekezdés | A2.1.11.1 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság általi kinevezését követően és minden igazságügyi vizsgálattól függetlenül, a vizsgálatvezető jogosult megtenni az eseményvizsgálat által támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. | |
| 11. cikk, (2) bekezdés | A2.1.11.2 | A szerződő felek vonatkozó jogszabályaiban előírt titoktartási kötelezettségek ellenére, a vizsgálatvezetőknek joguk van a következőkhöz: a) haladéktalanul, korlátlanul és akadálytalanul hozzáférhetnek a baleset vagy repülőesemény helyszínéhez, illetve a légijárműhöz, annak rakományához vagy roncsához; b) azonnal megkezdhetik a bizonyítékok felvételét és a roncsdarabok vagy alkatrészek vizsgálati és elemzési célból történő ellenőrzött eltávolítását; c) azonnal hozzáférhetnek a repülési adatrögzítőkhöz, azok tartalmához és az esetleges egyéb vonatkozó felvételekhez, és azok felett ellenőrzést gyakorolhatnak; d) a szerződő fél alkalmazandó jogszabályaival összhangban kérhetik a halálos sérülést szenvedett személyek testének teljes körű boncolását, abban közreműködhetnek, és azonnal hozzáférhetnek e vizsgálat vagy a mintákon végzett tesztek eredményeihez; e) kérhetik a légijármű üzemeltetésében részt vevő személyek orvosi vizsgálatát vagy tesztek elvégzését az említett személyektől vett mintákon, és azonnal hozzáférhetnek e vizsgálatok vagy tesztek eredményeihez; | |
| f) felkereshetik és meghallgathatják a tanúkat, és megkövetelhetik tőlük az eseményvizsgálat szempontjából lényeges információk felfedését vagy bizonyítékok bemutatását; g) akadálytalanul hozzáférhetnek az ügyre vonatkozó minden olyan információhoz vagy feljegyzéshez, amely a légijármű tulajdonosának, a típustervére vonatkozó engedély birtokosának, a karbantartásáért felelős szervezetnek, a képzést nyújtó szervezetnek, a légijármű üzemeltetőjének vagy gyártójának, a polgári légiközlekedésért felelős hatóságoknak és a légi navigációs szolgáltatást nyújtóknak vagy a repülőtér-üzemeltetőknek a rendelkezésére áll. | |||
| 11. cikk, (3) bekezdés | A2.1.11.3 | A vizsgálatvezető az A2.1.11.2. előírásban felsorolt jogosultságait kiterjeszti az eseményvizsgálókra, valamint - ha ez nem ellentétes a szerződő fél alkalmazandó jogszabályaival - tanácsadóira és az akkreditált képviselőkre és azok tanácsadóira az eseményvizsgálatban való hatékony részvételük biztosításához szükséges mértékben. E jogosultságok nem sértik az igazságügyi vizsgálatért felelős hatóság által kinevezett vizsgálatvezetők és szakértők jogait. | |
| 11. cikk, (4) bekezdés | A2.1.11.4 | Az eseményvizsgálatokban részt vevő valamennyi személy független módon végzi munkáját, és a vizsgálatvezetőn kívül senki mástól nem kérhet és nem fogadhat el utasítást. | |
| 12. cikk, (1)-(2) bekezdés | A2.1.12.1 | Amennyiben igazságügyi vizsgálat is indul, a vizsgálatvezetőt erről értesíteni kell. A vizsgálatvezetőnek ebben az esetben biztosítania kell a repülési adatrögzítők és bármely egyéb fizikai bizonyíték nyomon követhetőségét és megőrzését. Az igazságügyi hatóság kijelölheti egyik tisztviselőjét arra, hogy elkísérje a repülési adatrögzítőket vagy fizikai bizonyítékokat a feldolgozás vagy a vizsgálat helyszínére. Amennyiben a vizsgálat vagy elemzés a fizikai bizonyítékok módosulásával, megváltozásával vagy megsemmisülésével járhat, be kell szerezni az igazságügyi hatóságok előzetes engedélyét a nemzeti jog sérelme nélkül. Amennyiben az említett engedélyt ésszerű időn belül nem adják meg, a vizsgálatvezető a vizsgálatot vagy elemzést lefolytathatja. Amennyiben az igazságügyi hatóság jogosult bizonyítékok lefoglalására, a vizsgálatvezető számára azonnali és korlátlan hozzáférést kell biztosítani e bizonyítékokhoz. Amennyiben az eseményvizsgálat során ismertté válik, vagy felmerül a gyanú, hogy a nemzeti jog - például a balesetek kivizsgálására vonatkozó nemzeti jogszabályok - értelmében vett jogellenes cselekmény okozhatta a légijármű balesetét vagy a súlyos repülőeseményt, a vizsgálatvezető erről késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságokat. Az A2.1.14.1. előírásban foglalt rendelkezések figyelembevételével az eseményvizsgálat során gyűjtött vonatkozó információkat haladéktalanul meg kell osztani ezen hatóságokkal, kérésükre pedig a vonatkozó anyagokat is át lehet nekik adni. A releváns anyagokra vonatkozó információk megosztása nem sértheti az eseményvizsgálatokat végző hatóság azon jogát, hogy folytassa az eseményvizsgálatot a helyszín felügyeletét esetlegesen átvevő hatóságokkal egyeztetve. | |
| 12. cikk, (3) bekezdés | A2.1.12.2 | A szerződő felek biztosítják, hogy az eseményvizsgálatokat végző hatóságok és az eseményvizsgálattal kapcsolatos tevékenységekben nagy valószínűség szerint részt vevő egyéb hatóságok - például az igazságszolgáltatási, polgári légiközlekedési, a kutatást és mentést végző hatóságok - előzetes megállapodások révén együttműködjenek egymással. Ezen megállapodásoknak tiszteletben kell tartaniuk az eseményvizsgálatokért felelős hatóság függetlenségét, és lehetővé kell tenniük a műszaki vizsgálat körültekintő és hatékony lefolytatását. Az előzetes megállapodásoknak többek között a következőkre kell kiterjedniük: a balesetek helyszínéhez való hozzáférés; a bizonyítékok megőrzése és az azokhoz való hozzáférés; kezdeti és folyamatos információkérés minden egyes eljárás helyzetéről; információcsere; a biztonsággal kapcsolatos információk megfelelő felhasználása; konfliktusrendezés. | |
| 13. cikk, (1) bekezdés | A2.1.13.1 | Az a szerződő fél, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt, felelős valamennyi bizonyíték biztonságos kezelésének biztosításáért, és a bizonyítékok védelmét célzó valamennyi ésszerű intézkedés meghozataláért, valamint a légijármű, annak rakománya és a roncs biztos őrizetben tartásáért az eseményvizsgálat lefolytatásához szükséges időtartam alatt. A bizonyíték védelmének magában kell foglalnia minden eltávolítható, kitörölhető, elveszthető vagy megsemmisíthető bizonyíték fényképes vagy más eszközzel történő megőrzését. A biztos őrizetben tartásnak magában kell foglalnia a további károk, a jogosulatlan személyek általi hozzáférés, a lopás és a minőségromlás elleni védelmet. | |
| 13. cikk, (2) bekezdés | A2.1.13.2 | Az eseményvizsgálók megérkezéséig senki sem változtathatja meg a baleset helyszínének állapotát, nem vehet onnan mintát, nem változtathatja meg a légijármű, annak rakománya és roncsa helyzetét és nem vehet azokból mintát, nem mozgathatja vagy távolíthatja el azokat, kivéve, ha erre biztonsági okokból vagy a sérültek ellátása miatt szükség van, vagy a helyszín felügyeletéért felelős hatóságok azt kifejezetten engedélyezik, és lehetőleg az eseményvizsgálatot végző hatósággal egyeztetve. | |
| 13. cikk, (3) bekezdés | A2.1.13.3 | Az érintett személyek megtesznek minden szükséges lépést az eseménnyel kapcsolatos dokumentumok, anyagok és felvételek megóvása, különösen a felszállást követően rögzített hangfelvételek és riasztások törlésének megakadályozása érdekében. | |
| 14. cikk | A2.1.14.1 | Az érzékeny biztonsági információk nem tehetők hozzáférhetővé és nem használhatók fel az eseményvizsgálatokon kívüli egyéb célokra. Az igazságszolgáltatás vagy a felvételek nemzeti jognak megfelelő nyilvánosságra hozataláról való döntés tekintetében illetékes hatóság határozhat úgy, hogy az érzékeny biztonsági információknak a jog által megengedett bármely más célból történő nyilvánosságra hozatalából származó előnyök jelentősebbek, mint az ebből esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőbeli eseményvizsgálatok vonatkozásában keletkező hazai és nemzetközi hátrányok. | |
| 15. cikk, (1) bekezdés | A2.1.15.1 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság személyzetére és minden más olyan személyre, aki az eseményvizsgálatban való részvételre vagy az ahhoz való hozzájárulásra felkérést kapott, a vonatkozó hatályos jogszabályok vagy eljárások szerinti szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik többek között a balesetben vagy repülőeseményben érintett személyek névtelenségének megőrzésével kapcsolatban. | |
| 15. cikk, (2) bekezdés | A2.1.15.2 | Az eseményvizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság a balesetek vagy súlyos repülőesemények megelőzése szempontjából általa relevánsnak ítélt információkat közli a légijárművekért vagy a légijárművek felszerelésének gyártásáért vagy karbantartásáért felelős személyekkel, illetve a légijárművek üzemeltetéséért vagy a személyzet képzéséért felelős magán- vagy jogi személyekkel. | |
| 15. cikk, (3) bekezdés | A2.1.15.3 | Az eseményvizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság a nemzeti polgári légügyi hatóságok rendelkezésére bocsátja az eseményvizsgálat során megszerzett releváns tényadatokat, az érzékeny biztonsági információk és az érdekellentétet okozó információk kivételével. A nemzeti polgári légügyi hatóságokhoz beérkező információk a szerződő felek vonatkozó jogszabályaival összhangban védelem alatt állnak. | |
| 15. cikk, (4) bekezdés | A2.1.15.4 | Az eseményvizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság jogosult információkat közölni az áldozatokkal és azok hozzátartozóival vagy azok egyesületeivel, illetve nyilvánosságra hozni az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos információkat, jogosult továbbá előzetes jelentések vagy következtetések és/vagy biztonsági ajánlások megfogalmazására, amennyiben ez nem veszélyezteti az eseményvizsgálat célkitűzéseit, és maradéktalanul megfelel a személyes adatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak. | |
| 15. cikk, (5) bekezdés | A2.1.15.5 | Az A2.1.15.4. előírásban említett információk nyilvánosságra hozatala előtt az eseményvizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság továbbítja ezt az információt az áldozatoknak, hozzátartozóiknak vagy egyesületeiknek oly módon, hogy az ne sértse az eseményvizsgálat céljait. | |
| 16. cikk, (1) bekezdés | A2.1.16.1 | Valamennyi eseményvizsgálatot a baleset vagy súlyos repülőesemény jellegének és súlyosságának megfelelő formában tett jelentéssel kell lezárni. A jelentésben fel kell tüntetni, hogy az eseményvizsgálat kizárólagos célja a jövőbeni balesetek és repülőesemények bekövetkezésének megelőzése, és nem a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázása. A jelentésnek szükség esetén biztonsági ajánlásokat is kell tartalmaznia. | |
| 16. cikk, (2) bekezdés | A2.1.16.2 | A jelentésnek meg kell őriznie a balesetben vagy súlyos repülőeseményben érintett valamennyi személy névtelenségét. | |
| 16. cikk, (3) bekezdés | A2.1.16.3 | Amikor az eseményvizsgálatok alapján még a vizsgálat lezárulta előtt jelentések készülnek, akkor még azok közzététele előtt az eseményvizsgálatot végző hatóság lehetőséget biztosíthat az érintett hatóságoknak, valamint a típustervre vonatkozó engedély birtokosának, a gyártónak vagy az érintett üzemeltetőnek arra, hogy a jelentésekre vonatkozóan észrevételeket tegyen. A megkérdezett szerveknek a konzultáció tartalmát illetően be kell tartaniuk a szakmai titoktartás szabályait. | |
| 16. cikk, (4) bekezdés | A2.1.16.4 | A zárójelentés közzétételét megelőzően az eseményvizsgálatot végző hatóság lehetőséget biztosít az érintett hatóságoknak, valamint a típustervre vonatkozó engedély birtokosának, a gyártónak vagy az érintett üzemeltetőnek arra, hogy észrevételeket tegyenek. A megkérdezett szerveknek a konzultáció tartalmát illetően be kell tartaniuk a szakmai titoktartás szabályait. A szóban forgó észrevételek megtételére való felhívás során az eseményvizsgálatot végző hatóságnak követnie kell a nemzetközi standardokat és az ajánlott eljárásokat. | |
| 16. cikk, (5) bekezdés | A2.1.16.5 | Az érzékeny biztonsági információkat a jelentésben kizárólag abban az esetben lehet feltüntetni, ha azok a baleset vagy a súlyos repülőesemény elemzése szempontjából relevánsnak tekinthetők. Az elemzés szempontjából nem releváns információk vagy részletinformációk nem hozhatók nyilvánosságra. | |
| 16. cikk, (6) bekezdés | A2.1.16.6 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóságnak a zárójelentést a lehető legrövidebb időn belül, lehetőleg 12 hónappal a baleset vagy a súlyos repülőesemény időpontját követően közzé kell tennie. | |
| 16. cikk, (7) bekezdés | A2.1.16.7 | Amennyiben a zárójelentés nem hozható nyilvánosságra 12 hónapon belül, az eseményvizsgálatokat végző hatóság legalább a baleset vagy a súlyos repülőesemény minden évfordulóján időközi nyilatkozatot tesz közzé, amelyben részletezi a vizsgálat előrehaladását és a biztonsági kérdéseket. | |
| 16. cikk, (8) bekezdés | A2.1.16.7 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság a lehető leghamarabb megküldi a záró jelentések és a biztonsági ajánlások egy példányát: a) az érintett államok eseményvizsgálatot végző hatóságainak és polgári légiközlekedési hatóságainak, valamint az ICAO-nak a nemzetközi standardoknak és az ajánlott gyakorlatoknak megfelelően; b) a jelentésben lévő biztonsági ajánlások címzettjeinek. | |
| 17. cikk, (1) bekezdés | A2.1.17.1 | Az eseményvizsgálat bármely szakaszában, az érintett felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően az eseményvizsgálatokat végző hatóság a megítélése szerint sürgősen végrehajtandó megelőző intézkedésekről keltezéssel ellátott levélben javaslatot küld az érintett hatóságok számára, beleértve a harmadik országbeli hatóságokat is. | |
| 17. cikk, (2) bekezdés | A2.1.17.2 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság tanulmányok vagy több eseményvizsgálat eredménye, illetve bármely egyéb lefolytatott tevékenység alapján is bocsáthat ki biztonsági ajánlásokat. | |
| 17. cikk, (3) bekezdés | A2.1.17.3 | A biztonsági ajánlás semmilyen esetben sem adhat alapot egy adott balesettel, súlyos repülőeseménnyel vagy repülőeseménnyel kapcsolatban a vétkesség vagy a felelősség vélelmezésére. | |
| 18. cikk, (1) bekezdés | A2.1.18.1 | A biztonsági ajánlás címzettje igazolja az ajánlás kézhezvételét és a kísérőlevél kézhezvételétől számított 90 napon belül értesíti az ajánlást kibocsátó, eseményvizsgálatokat végző hatóságot a meghozott vagy tervezett intézkedésekről, és adott esetben az azok végrehajtásához szükséges időről, továbbá amennyiben nem történt intézkedés, annak indoklásáról. | |
| 18. cikk, (2) bekezdés | A2.1.18.2 | Az eseményvizsgálatokat végző hatóság a válasz kézhezvételétől számított 60 napon belül tájékoztatja a címzettet a válasz kielégítő vagy nem kielégítő voltáról, és indokolást mellékel, amennyiben nem ért egyet azzal, hogy a címzett nem tesz intézkedéseket. | |
| 20. cikk | A2.1.20.1 | 1. Az uniós és az izraeli légitársaságoknak olyan eljárásokat kell végrehajtaniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy: a) haladéktalanul rendelkezésére álljon a légijármű fedélzetén tartózkodó személyeknek az elérhető legmegbízhatóbb információk alapján összeállított jóváhagyott teljes listája; valamint b) közvetlenül a légijárművet ért baleset bekövetkezéséről szóló értesítést követően rendelkezésre álljon a fedélzeten található veszélyes áruk listája. 2. Annak érdekében, hogy gyorsan tájékoztatni lehessen az utasok hozzátartozóit arról, hogy hozzátartozóik a balesetet szenvedett légijármű fedélzetén voltak, a légitársaságok lehetővé teszik az utasok számára, hogy megadják a baleset esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét. A légitársaságok ezeket az információkat kizárólag baleset esetén használhatják fel; az információk nem közölhetők harmadik felekkel és nem használhatók kereskedelmi célokra. 3. A fedélzeten tartózkodó személy neve nem tehető nyilvánosan hozzáférhetővé mindaddig, amíg az erre kijelölt hatóságok nem értesítették az adott személy hozzátartozóit. Az (1) bekezdés a) pontjában említett listák a szerződő felek vonatkozó jogszabályainak megfelelően bizalmasak, és a listákon szereplő személyek neve csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a fedélzeten tartózkodó adott személy hozzátartozói nem emelnek ez ellen kifogást. | |
| 21. cikk | A2.1.21.1 | 1. A balesetekre adott átfogó és összehangolt válaszok biztosítása érdekében a szerződő felek gondoskodnak a légi balesetek esetére szóló, nemzeti szintű vészhelyzeti tervek létrehozásáról. Az ilyen vészhelyzeti tervek kiterjednek a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtásra. 2. A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy a területükön bejegyzett valamennyi légitársaság rendelkezzen a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtási tervvel. A tervnek különösen figyelembe kell vennie a polgári légiközlekedési balesetek áldozatainak és hozzátartozóinak nyújtott pszichológiai támogatást, és lehetővé kell tennie a légitársaság számára a súlyosabb balesetek kezelését. A szerződő felek ellenőrzik a területükön bejegyzett légitársaságok segítségnyújtási terveit. 3. Az a szerződő fél, amely egy a területén belül bekövetkezett baleset tekintetében az állampolgárait érintő halálesetek vagy súlyos sérüléssel járó esetek következtében különlegesen érintett, szakértő kinevezésére jogosult, aki az alábbi jogkörökkel rendelkezik: a) látogatást tehet a baleset helyszínén; | |
| b) hozzáférhet az eseményvizsgálat lefolytatásával megbízott hatóság által nyilvánosságra hozhatónak minősített tényadatokhoz, és a vizsgálat előrehaladásával kapcsolatos információkhoz; c) megkapja a zárójelentés egy példányát. 4. A 3. bekezdéssel összhangban kinevezett szakértő - a vonatkozó hatályos jogszabályok függvényében - segíthet az áldozatok azonosításában és részt vehet az őt kinevező állam állampolgárságával rendelkező túlélőkkel való találkozókon. | |||
| 23. cikk | A2.1.23.1 | A szerződő felek megállapítják az e mellékletben megállapított, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatára és megelőzésére vonatkozó előírások és követelmények megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
A.2.2: Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.)
a polgári légiközlekedésben előforduló események jelentéséről
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Előírás | |
| 1. cikk | A2.2.1.1 | Ezen irányelv célja, hogy a biztonságra vonatkozó információk jelentése, összegyűjtése, tárolása, védelme és terjesztése révén hozzájáruljon a repülésbiztonság fokozásához. Az események jelentésének kizárólagos célja a balesetek és események megakadályozása, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása. | |
| 2. cikk | A2.2.2.1 | A polgári légiközlekedésben előforduló események e melléklet szerinti jelentésére vonatkozó előírásokra és követelményekre a 2003/42/EK rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat - szükség szerint és értelemszerűen - kell alkalmazni. | |
| 3. cikk | A2.2.3.1 | A polgári légiközlekedésben előforduló események e melléklet szerinti jelentésére vonatkozó előírásokat és követelményeket mindazokra az eseményekre alkalmazni kell, amelyek veszélyeztetik vagy a javító intézkedések elmaradása esetén veszélyeztethetik a légijárművet, a benne tartózkodókat vagy másokat. | |
| 4. cikk, (1) bekezdés | A2.2.4.1 | A szerződő felek előírják, hogy az eseményeket minden olyan személy jelentse az illetékes hatóságoknak, aki azokban bármilyen módon érintett, vagy aki, noha az eseményben nem érintett, a léginavigációról szóló jogszabályok értelmében kiállított engedéllyel rendelkezik és a személyzet tagja. | |
| 5. cikk, (1) bekezdés | A2.2.5.1 | A szerződő felek kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amelyek feladata a bejelentett eseményekre vonatkozó információk összegyűjtésére, értékelésére, feldolgozására és tárolására szolgáló mechanizmus kialakítása. | |
| 5. cikk, (2)-(3) bekezdés | A2.2.5.2 | Az illetékes hatóságok az összegyűjtött jelentéseket adatbázisaikban tárolják. A balesetek és a súlyos repülőesemények adatait szintén ezekben az adatbázisokban kell tárolni. | |
| 6. cikk | A2.2.6.1 | Izrael és a tagállamok szükség esetén megosztják a biztonsággal kapcsolatos információkat. Az Izrael által alkalmazott adatbázisnak kompatibilisnek kell lennie az ECCAIRS szoftverrel. | |
| 8. cikk, (1) bekezdés | A2.2.8.1 | A szerződő felek nemzeti jogszabályaiknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesznek a 2003/42/EK irányelv alapján hozzájuk eljuttatott információk megfelelő bizalmas kezelése érdekében. Az ilyen információt kizárólag a 2003/42/EK irányelv céljaira használhatják fel. | |
| 8. cikk, (2) bekezdés | A2.2.8.2 | Függetlenül az esemény, baleset vagy súlyos repülőesemény típusától vagy osztályozásától, az egyes személyek nevét vagy címét az A2.2.5.2. előírásban említett adatbázisban nem szabad rögzíteni. | |
| 8. cikk, (3) bekezdés | A2.2.8.3 | A büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül, a szerződő felek - a súlyos gondatlanság eseteit kivéve - nem indítanak eljárást olyan nem előre kitervelt vagy nem szándékos jogsértés esetében, amelyről kizárólag a bejelentésköteles eseményeket összesítő nemzeti rendszeren keresztül szereztek tudomást. | |
| 9. cikk | A2.2.9.1 | A szerződő felek önkéntes bejelentési rendszert hoznak létre az olyan tényleges vagy potenciális biztonsági hiányosságokra vonatkozó információk összegyűjtésére, amelyekről a kötelező jelentéstételi rendszerben nem kell bejelentést tenni. |
B. RÉSZ: Légiforgalmi szolgáltatás
B.1: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 549/2004/EK rendelete az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”) módosította: az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1070/2009/EK rendelete
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Kategória (a IV. melléklet B. részének A. vagy B. szakasza) | Előírás | |
| 1. cikk, (1)-(3) bekezdés | B.1.1.1 | A | Az egységes európai égbolt kezdeményezés célkitűzése az, hogy megerősítse a légi forgalom jelenlegi biztonsági előírásait, hozzájáruljon a légiközlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez, és valamennyi légtérfelhasználó elvárásainak figyelembevételével a szerződő felek általános légi forgalma tekintetében fokozza a légiforgalmi szolgáltatások (ATM) és a léginavigációs szolgálatok (ANS) hatékonyságát. Az egységes európai égbolt az útvonalak, valamint az útvonal-kezelési és légiforgalmi-szolgáltatási rendszerek olyan egységes páneurópai hálózatát jelenti, amely kizárólag a biztonsági, hatékonysági és műszaki megfontolásokon alapul, és az összes légtérfelhasználó érdekét szolgálja. E cél elérése érdekében az 549/2004/EK rendelet megállapítja az egységes európai égbolt létrehozásának összehangolt szabályozási keretét. Az 549/2004/EK rendelet és az egységes európai égboltra vonatkozó alaprendeletekben említett intézkedések alkalmazása nem sérti a szerződő felek légterük feletti szuverenitását és a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, a 13. cikkben említett követelményeit. Az 549/2004/EK rendelet és az egységes európai égboltra vonatkozó alaprendeletekben említett intézkedések hatálya nem terjed ki a katonai műveletekre és kiképzésekre. Az 549/2004/EK rendeletet és az egységes európai égboltra vonatkozó alaprendeletekben említett intézkedéseket a szerződő feleket a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. évi Chicagói Egyezmény (Chicagói Egyezmény) szerint megillető jogok és kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni. Ezzel összefüggésben további cél támogatni a szerződő feleket a Chicagói Egyezményben meghatározott kötelezettségeik teljesítésében, az Egyezmény előírásainak közös értelmezésére és egységes végrehajtására szolgáló alapok nyújtásával, valamint annak biztosítása révén, hogy az Egyezmény előírásait az 549/2004/EK rendeletben és az annak végrehajtására szolgáló szabályokban megfelelően figyelembe vegyék. | |
| 2. cikk | B.1.2.1 | A | A légiforgalmi szolgáltatás e melléklet szerinti előírásaira és követelményeire az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. A tagállamokra vonatkozó utalásokat a szerződő felekre való utalásokként kell értelmezni. | |
| 4. cikk, (1) bekezdés | B.1.4.1 | A | A szerződő felek közösen vagy egymástól függetlenül kijelölnek vagy létrehoznak egy vagy több szervet, annak érdekében, hogy az nemzeti felügyeleti hatóságként ellássa az 549/2004/EK rendelet és 549/2004/EK rendelet 3. cikkében említett intézkedések szerint az ilyen hatóság számára meghatározott feladatokat. | |
| 4. cikk, (2) bekezdés | B.1.4.2 | A | A nemzeti felügyeleti hatóságok függetlenek a léginavigációs szolgáltatóktól. E függetlenséget a nemzeti felügyeleti hatóságok és a léginavigációs szolgáltatók legalább funkcionális szintű megfelelő szétválasztása révén kell biztosítani. | |
| 4. cikk (3) bekezdés | B.1.4.3 | A | A nemzeti felügyeleti hatóságok pártatlanul, függetlenül és átláthatóan gyakorolják hatáskörüket. Ezt megfelelő irányítási és ellenőrzési mechanizmusok alkalmazásával kell elérni, többek között a szerződő felek közigazgatásán belül is. Ez azonban nem gátolhatja a nemzeti felügyeleti hatóságokat abban, hogy feladataikat a nemzeti polgári légiközlekedési hatóságok vagy bármely más közintézmény alapszabálya szerint gyakorolják. | |
| 4. cikk, (4) bekezdés | B.1.4.4 | A | A szerződő felek biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezzenek az 549/2004/EK rendelet szerint rájuk háruló feladatok hatékony és időben való ellátásához szükséges erőforrásokkal és kapacitással. | |
| 9. cikk | B.1.9.1 | A | A szerződő felek által az 549/2004/EK rendelet és az egységes európai égboltra vonatkozó alaprendeletekben említett intézkedések - különösen a légtérfelhasználók és a szolgáltatók általi - megsértése esetére megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. | |
| 10. cikk | B.1.10.1 | A | A szerződő felek nemzeti jogszabályaiknak megfelelően konzultációs mechanizmusokat hoznak létre az érdekelteknek - ezen belül a szakszemélyzet érdekképviseleti szerveinek - az egységes európai égbolt megvalósításába történő megfelelő bevonása érdekében. | |
| 11. cikk, (1) bekezdés | B.1.11.1 | A | A léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményének növelésére létre kell hozni a léginavigációs szolgálatok és hálózati funkciók teljesítményrendszerét. Ennek elemei: a) nemzeti tervek, amelyek teljesítménycélokat tartalmaznak a teljesítmény olyan kulcsfontosságú területein, mint a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság, biztosítva az egységes európai égboltra vonatkozó kezdeményezéssel való összhangot; valamint b) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményének rendszeres felülvizsgálata, folyamatos ellenőrzése és értékelése. | |
| 11. cikk (2) bekezdés | B.1.11.2 | A | Az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően a Bizottság kijelölheti az Eurocontrolt vagy bármely más független és illetékes szervet, hogy „teljesítmény-felülvizsgálati szervként” járjon el. A teljesítmény-felülvizsgálati szerv feladata, hogy kérésre támogassa a nemzeti felügyeleti hatóságokat a teljesítményrendszer végrehajtásában. A Bizottság biztosítja, hogy a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság által ráruházott feladatok ellátása során függetlenül járjon el. | |
| 11. cikk, (3) bekezdés, b) pont | B.1.11.3 | A | A B.1.11.1 előírásban említett nemzeti terveket a nemzeti felügyeleti hatóságok készítik el, és a tagállamok fogadják el. A tervek tartalmazzák a kötelező nemzeti szintű célokat, valamint a szerződő felek által elfogadott, megfelelő ösztönző rendszert. A terveket a léginavigációs szolgáltatókkal, a légtérfelhasználók képviselőivel és adott esetben a repülőterek üzemeltetőivel és a repülőtéri koordinátorokkal egyeztetve kell elkészíteni. | |
| 11. cikk, (3) bekezdés, d) pont | B.1.11.4 | A | A teljesítményrendszer referencia-időszaka legalább három és legfeljebb öt év. A nemzeti szintű célok teljesítésének meghiúsulása esetén a szerződő felek és/vagy a nemzeti felügyeleti hatóságok ez alatt az időszak alatt alkalmazzák az általuk meghatározott megfelelő intézkedéseket. | |
| 11. cikk, (4) bekezdés | B.1.11.5 | A | A teljesítményrendszerre az alábbi eljárások vonatkoznak: a) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményére vonatkozó adatok gyűjtése, megerősítése, vizsgálata, értékelése és terjesztése minden érintett fél - a léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók, a repülőtér üzemeltetők, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a szerződő felek és az Eurocontrol - tekintetében; | |
| b) az ICAO „Global Air Traffic Management Operational Concept” (Átfogó légiforgalmi szolgáltatási működési koncepció) című, 9854. sz. dokumentuma alapján a teljesítmény megfelelő, kulcsfontosságú területeinek meghatározása, összhangban az ATM-főterv teljesítménykeretével, ideértve a biztonsággal, a környezetvédelemmel, a kapacitással és a költséghatékonysággal kapcsolatos területeket, szükség szerint átdolgozva az egységes európai égbolt egyedi igényeinek és e területek vonatkozó céljainak figyelembevétele érdekében, valamint a teljesítmény legfontosabb mutatóinak meghatározása a teljesítmény mérésére; c) a nemzeti szintű teljesítménycélok értékelése a nemzeti szintű terv alapján; valamint d) a nemzeti szintű teljesítménytervek ellenőrzése, beleértve a megfelelő riasztási mechanizmusokat. | ||||
| 11. cikk, (5) bekezdés | B.1.11.6 | A | A teljesítményrendszer megalkotásakor figyelembe kell venni, hogy az útvonali és a terminálokon nyújtott szolgáltatások, valamint a hálózati funkciók különböznek egymástól, és - szükség esetén teljesítményfelmérés céljából is - ennek megfelelően kell kezelni őket. | |
| 11. cikk, (6) bekezdés | B.1.11.7 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, a teljesítményrendszerre vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| 13. cikk | B.1.13.1 | A | Az egységes európai égboltra vonatkozó alaprendeletek nem gátolják a szerződő feleket abban, hogy az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekeik megóvásához szükséges mértékben intézkedéseket alkalmazzanak. Ezen intézkedések elsősorban azok, amelyek elengedhetetlenek: - az ICAO körzeti léginavigációs megállapodásaival összhangban az illetékességi körükbe tartozó légtér felügyeletéhez, ideértve az e légteret használó összes légijármű felderítésének, azonosításának és értékelésének képességét, azzal a céllal, hogy megpróbálják megóvni a repülések biztonságát, továbbá intézkedjenek a légiközlekedés-védelmi és védelmi szükségletek biztosításáról, - a közrend fenntartását befolyásoló súlyos belső zavarok esetén, | |
| - háború vagy háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség esetén, - a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásával kapcsolatosan a szerződő felek valamelyikére háruló nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, - katonai műveletek és kiképzés folytatása érdekében, ideértve a szükséges gyakorlási lehetőségeket is. |
B.2: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 550/2004/EK rendelete
a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs szolgálati rendelet) módosította: az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1070/2009/EK rendelete
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Kategória (a IV. melléklet B. részének A. vagy B. szakasza) | Előírás | |
| 2. cikk, (1)-(2) bekezdés | B.2.2.1 | A | A nemzeti felügyeleti hatóságok gondoskodnak az 550/2004/EK rendelet alkalmazásának ellenőrzéséről, különösen azon léginavigációs szolgáltatók biztonságos és hatékony működése tekintetében, amelyek az adott szerződő fél joghatósága alá tartozó légtérrel kapcsolatos szolgálatokat látnak el. Az érintett léginavigációs szolgáltató elősegíti ezt a munkát. | |
| 2. cikk, (3) bekezdés | B.2.2.2 | B | Az egyes funkcionális légtérblokkokban érintett országoknak meg kell állapodniuk olyan felügyeleti tevékenység végzéséről, amely biztosítja az adott funkcionális légtérblokkokban szolgáltatásokat nyújtó léginavigációs szolgáltatók ellenőrzését és felügyeletét. | |
| 2. cikk, (4)-(6) bekezdés | B.2.2.3 | A | Amennyiben egy nemzeti léginavigációs szolgáltató (ANSP) másik ország légterében is nyújt szolgáltatást, az érintett országoknak meg kell állapodniuk a szolgáltató ellenőrzését és felügyeletét biztosító intézkedésekről. Ezen intézkedéseknek ki kell terjedniük az alkalmazandó közös követelmények nem teljesítésének kezelését szolgáló eljárások létrehozására is. | |
| 4. cikk | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt biztonsági követelményekre vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | ||
| 7. cikk, (1) bekezdés | B.2.7.1 | A | A léginavigációs szolgálat ellátásához a szerződő felek által kiadott tanúsítvány szükséges. | |
| 7. cikk, (3) bekezdés | B.2.7.2 | A | A nemzeti felügyeleti hatóságok abban az esetben bocsátanak ki tanúsítványt a léginavigációs szolgáltatók részére, ha azok eleget tesznek az 1035/2011/EU rendeletben és a vonatkozó nemzeti jogszabályokban említett közös követelményeknek. | |
| 7. cikk, (3) bekezdés | B.2.7.3 | A | A tanúsítványok kibocsáthatók egyenként az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében meghatározott szolgálatok minden egyes fajtájára, vagy összekapcsolt szolgálatokra. | |
| 7. cikk, (3) bekezdés | B.2.7.4 | A | A tanúsítványokat rendszeresen ellenőrizni kell. | |
| 7. cikk, (4) bekezdés + II. melléklet | B.2.7.5 | A | A tanúsítványok meghatározzák a léginavigációs szolgáltatók jogait és kötelezettségeit, ideértve a légtérfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz való, megkülönböztetésmentes hozzáférését is, különös tekintettel a biztonságra. A tanúsításra csak az 550/2004/EK rendelet II. mellékletében megállapított feltételek vonatkozhatnak. E feltételeknek indokoltaknak, hátrányos megkülönböztetésektől menteseknek, részarányosaknak és áttekinthetőknek kell lenniük. | |
| 7. cikk, (5) bekezdés | B.2.7.6 | A | A szerződő felek engedélyezhetik a léginavigációs szolgálat tanúsítvány nélküli ellátását azokban az esetekben, amikor a légijármű-mozgások túlnyomó része nem az általános légi forgalom részét képezi. | |
| 7. cikk, (6) bekezdés | B.2.7.7 | B | A tanúsítványok kibocsátása lehetővé teszi a léginavigációs szolgáltatók számára azt, hogy szolgáltatásaikat más szerződő felek számára, valamint a szerződő felek területén működő más léginavigációs szolgáltatók, légtérfelhasználók és repülőterek számára is felkínálják. | |
| 7. cikk, (7) bekezdés | B.2.7.8 | A | A nemzeti felügyeleti hatóságok figyelemmel kísérik a tanúsítványoknak való megfelelést. | |
| 7. cikk, (7) bekezdés | B.2.7.9 | A | Ha egy nemzeti felügyeleti hatóság megállapítja, hogy egy tanúsítvány jogosultja már nem tesz eleget az említett követelményeknek vagy feltételeknek, megfelelő intézkedéseket tesz, és ezzel egyidejűleg biztosítja a szolgáltatások folyamatosságát. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a tanúsítvány visszavonását is. | |
| 7. cikk, (8) bekezdés | B.2.7.10 | B | A szerződő felek elismernek minden olyan tanúsítványt, amelyet az e mellékletben meghatározott, a légiforgalmi szolgáltatásra vonatkozó előírásoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően a másik szerződő fél területén bocsátottak ki. | |
| 8. cikk, (1) bekezdés | B.2.8.1 | A | A szerződő felek az egyedi légtérblokkokon belül biztosítják a légiforgalmi szolgálatok kizárólagos alapon történő ellátását a joghatóságuk alá tartozó légtér tekintetében. E célból a szerződő felek kijelölnek egy, a szerződő felek területén érvényes tanúsítvánnyal rendelkező légiforgalmi szolgáltatót. | |
| 8. cikk (2) bekezdés | B.2.8.2 | B | A nemzeti jog nem akadályozhatja a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását oly módon, hogy a nemzeti léginavigációs szolgáltatóra nézve előírja, hogy a) közvetlenül vagy többségi tulajdon révén egy adott állam vagy abban illetőséggel rendelkező személy tulajdonában legyen, b) az üzleti tevékenység fő helye az adott államban legyen, c) csak az adott államban lévő infrastruktúrákat használjon. | |
| 8. cikk, (3) bekezdés | B.2.8.3 | A | A szerződő felek meghatározzák a kijelölt szolgáltatókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A kötelezettségek magukban foglalhatják olyan vonatkozó információk időbeni átadásának feltételeit, amelyek segítségével a tagállamok joghatósága alá tartozó légtérben valamennyi légijármű mozgása azonosítható. | |
| 8. cikk, (4) bekezdés | B.2.8.4 | A | A szerződő felek saját belátásuk szerint választhatnak légiforgalmi szolgáltatót azzal a feltétellel, hogy ez utóbbinak eleget kell tennie a légiforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan az e mellékletben rögzített előírásokhoz és szabályozási követelményekhez kapcsolódó feltételeknek és követelményeknek. | |
| 8. cikk, (5) bekezdés | B.2.8.4 | B | A 9a. cikkel összhangban létrehozott azon funkcionális légtérblokkok tekintetében, amelyek egynél több szerződő fél joghatósága alá tartozó légtérre terjednek ki, az érintett szerződő felek az 550/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a légtérblokk létrehozása előtt legalább egy hónappal közösen jelölnek ki egy vagy több légiforgalmi szolgáltatót. | |
| 9. cikk | B.2.9.1 | A | A szerződő felek kijelölhetnek egy meteorológiai szolgáltatót, amely kizárólagos alapon szolgáltatja a meteorológiai adatok összességét vagy egy részét a szerződő felek illetékességi körébe tartozó légtér egészében vagy egy részében, a biztonsági szempontokra is figyelemmel. | |
| 9a. cikk, (1) bekezdés | B.2.9a.1 | B | A szerződő felek meghozzák a szükséges intézkedéseket a funkcionális légtérblokkok kialakítása érdekében, és törekednek az egységes európai égbolton belül a légiforgalmi szolgáltatási hálózat szükséges kapacitásának és hatékonyságának elérésére, valamint a légiközlekedési rendszer általában vett teljesítményének növelésére és a káros környezeti hatások csökkentésére. A szerződő felek, különösen a szomszédos funkcionális légtérblokkokat létrehozó szerződő felek a lehető legnagyobb mértékben együttműködnek e rendelkezés teljesítésének biztosítása érdekében. | |
| 9a. cikk, (2) bekezdés | B.2.9a.2 | B | A funkcionális légtérblokkoknak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük: a) biztonsági elemzések készülnek róluk; b) a légiforgalom alakulásának figyelembevételével lehetővé teszik a légtér optimális kihasználását; c) biztosítják az összhangot a légtérrendelet 6. cikke értelmében létrehozott európai útvonalhálózattal; d) létjogosultságuk általános hozzáadott értékük alapján, beleértve a műszaki és emberi erőforrások optimális kihasználását is, a költséghaszon elemzések fényében indokolt; e) biztosítják a légiforgalmi szolgálati egységek között a légiforgalmi szolgáltatási feladatkör gördülékeny és rugalmas átadását; f) kompatibilitást biztosítanak a különböző légtér-konfigurációk között, optimalizálva többek között a jelenlegi repüléstájékoztató körzeteket; g) összhangban állnak az ICAO-n belül megkötött regionális megállapodásokból eredő feltételekkel; h) tiszteletben tartják az 550/2004/EK rendelet hatálybalépésének napján fennálló regionális megállapodásokat; és i) elősegítik a teljesítménycélokkal való összhangot. | |
| 9a. cikk, (3) bekezdés | B.2.9a.3 | B | Funkcionális légtérblokk kizárólag az összes olyan szerződő fél és adott esetben harmadik ország közötti kölcsönös megállapodással hozható létre, amelyek joghatósága alá tartozik a funkcionális légtérblokkba tartozó légtér valamely része. A funkcionális légtérblokk létrehozását megelőzően az érintett szerződő fél (felek) tájékoztatja (tájékoztatják) a többi szerződő felet és az egyéb érdekelt feleket, és lehetőséget adnak nekik arra, hogy megtegyék észrevételeiket. | |
| 9a. cikk, (4) bekezdés | B.2.9a.4 | B | Amennyiben a funkcionális légtérblokk olyan légtérre vonatkozik, amely teljes egészében vagy részben egy vagy több szerződő fél joghatósága alá tartozik, a funkcionális légtérblokkot létrehozó megállapodásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó szükséges rendelkezéseket - ideértve az átmeneti intézkedéseket is -, hogy a blokk módosítása és egy szerződő félnek a blokkból való kilépése milyen módon történhet. | |
| 9a. cikk, (5) bekezdés | B.2.9a.5 | B | Ha két vagy több szerződő fél között nehézségek merülnek fel egy, a joghatóságuk alá tartozó légteret érintő, határon átnyúló funkcionális légtérblokk tekintetében, az érintett szerződő felek együttesen véleményezés céljából az egységes égbolttal foglalkozó bizottság elé terjeszthetik az ügyet. A véleményt az érintett tagállamoknak kell címezni. A B.2.9a.3. előírás sérelme nélkül, a szerződő felek figyelembe veszik e véleményt annak érdekében, hogy megoldást találjanak. | |
| 10. cikk, (1) bekezdés | B.2.10.1 | A | A léginavigációs szolgáltatók igénybe vehetik a szerződő felek területén tanúsítvánnyal rendelkező egyéb szolgáltatók szolgáltatásait. | |
| 10. cikk, (2) bekezdés | B.2.10.2 | A | A léginavigációs szolgáltatók olyan írásbeli egyezmények vagy azokkal egyenértékű jogi megállapodások révén teszik hivatalossá munkakapcsolataikat, amelyek meghatározzák az egyes szolgáltatók által vállalt egyedi kötelességeket és feladatokat, valamint lehetővé teszik a működési adatok valamennyi szolgáltató közötti cseréjét annyiban, amennyiben azok érintik az általános légi forgalmat. E megállapodásokról értesítik az érintett nemzeti felügyeleti hatóságot, illetve hatóságokat. | |
| 10. cikk, (3) bekezdés | B.2.10.3 | A | Légiforgalmi szolgálatok ellátása esetén szükség van az érintett szerződő felek jóváhagyására. Meteorológiai szolgálatok esetében az érintett szerződő felek jóváhagyása akkor szükséges, ha a B.2.9.1. előírásnak megfelelően kizárólagos szolgáltatót jelöltek ki. | |
| 11. cikk | B.2.10.4 | A | A szerződő felek a közös közlekedéspolitika keretében megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az egyedi légtérblokkok kezelésére vonatkozóan az illetékes polgári és katonai hatóságok között írásbeli szabályozás vagy azzal egyenértékű jogi megállapodás jöjjön létre, illetve hogy a már meglévő ilyen megállapodások hatályát meghosszabbítsák. | |
| 12. cikk, (1) bekezdés | B.2.12.1 | A | A léginavigációs szolgáltatók tulajdoni, illetve jogi formájuktól függetlenül összeállítják, könyvvizsgálatra benyújtják és közzéteszik pénzügyi elszámolásaikat. | |
| 12. cikk, (2) bekezdés | B.2.12.2 | A | A léginavigációs szolgáltatók minden esetben éves jelentést tesznek közzé, és rendszeresen független könyvvizsgálatnak vetik alá magukat. | |
| 12. cikk, (3) bekezdés | B.2.12.3 | A | Ha a léginavigációs szolgáltatók összekapcsolt szolgáltatásokat nyújtanak, akkor a vonatkozó díj számítási rendszerrel összhangban meghatározzák és közzéteszik a léginavigációs szolgálatokból eredő költségeket és bevételeket, valamint adott esetben összevont (konszolidált) beszámolókat vezetnek a más, nem léginavigációs szolgálatok vonatkozásában, azon előírásoknak megfelelően, mintha a szóban forgó szolgáltatásokat külön vállalkozások nyújtanák. | |
| 12. cikk, (4) bekezdés | B.2.12.4 | A | A szerződő felek kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek jogosultak hozzáférni az illetékességi körükbe tartozó légtéren belül szolgálatokat ellátó szolgáltatók elszámolásaihoz. | |
| 13. cikk, (1) bekezdés | B.2.13.1 | B | Az általános légi forgalmat érintően a vonatkozó működési adatokat valós időben cserélik ki az összes léginavigációs szolgáltató, légtérfelhasználó és repülőtér között operatív igényeik kielégítése érdekében. Ezek az adatok csak operatív célokra használhatók fel. | |
| 13. cikk, (2) bekezdés | B.2.13.2 | B | A vonatkozó működési adatokhoz való hozzáférést megkülönböztetéstől mentesen biztosítják az érintett hatóságok, a tanúsítvánnyal rendelkező léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók és a repülőterek részére. | |
| 13. cikk, (3) bekezdés | B.2.13.3 | B | A tanúsítvánnyal rendelkező szolgáltatók, a légtérfelhasználók és a repülőterek az (1) bekezdésben említettektől eltérő működési adataik tekintetében szabványos hozzáférési feltételeket állapítanak meg. A nemzeti felügyeleti hatóságok hagyják jóvá e szabványos feltételeket. Az e feltételekre vonatkozó részletes szabályokat adott esetben a keretrendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban állapítják meg. | |
| 18. cikk, (1)-(2) bekezdés | B.2.18.1 | A | Sem a szerződő felek nemzeti jogszabályoknak megfelelően eljáró nemzeti felügyeleti hatóságai, sem a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra bizalmas jellegű információkat, különösen azokat nem, amelyek a léginavigációs szolgáltatókkal, azok üzleti kapcsolataival, illetve költségösszetevőivel kapcsolatosak. Mindez nem sértheti a szerződő felek nemzeti felügyeleti hatóságainak és a Bizottságnak az információ nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jogát akkor, ha az a kötelességeik teljesítéséhez feltétlenül szükséges; ez esetben az információ nyilvánosságra hozatalának arányosnak kell lennie és figyelembe kell vennie a léginavigációs szolgáltatóknak, a légtérfelhasználóknak, repülőterek üzemeltetőinek és egyéb érdekelt feleknek az üzleti titkaik védelmével kapcsolatos jogos érdekeit. |
B.3: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 551/2004/EK rendelete
a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról („légtérrendelet”), legutóbb a 2009. október 21-i 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosítva
| 1. cikk | B.3.1.1 | A | A célkitűzés a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogatni a fokozatosan egységesebben üzemelő légtér koncepcióját és olyan közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat létrehozni, amelyek biztosítják a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését. A légtér használata összefüggő és összehangolt egészként támogatja a léginavigációs szolgálatok működését az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban. Mindezt az ICAO EUR és AFI körzetein belüli légtér azon részeire kell alkalmazni, amelyekre vonatkozóan az 550/2004/EK rendeletnek megfelelően a szerződő felek biztosítják a légiforgalmi szolgálatokat. A szerződő felek az ICAO más körzeteiben lévő és az illetékességi körükbe tartozó légtérre is alkalmazhatják az 551/2004/EK rendeletet, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a többi szerződő felet. | |
| 3. cikk (1) bekezdés | B.3.3.1 | B | A szerződő felek törekednek arra, hogy egységes, az ICAO által elismert EUIR-t hozzanak létre. | |
| 3. cikk, (2) bekezdés | B.3.3.2 | B | Az EUIR-t úgy kell kialakítani, hogy az tartalmazza az 551/2004/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szerződő felek illetékességi körébe tartozó légteret, és magában foglalhatja európai harmadik országok légterét is. | |
| 3. cikk, (3) bekezdés | B.3.3.3 | B | Az EUIR létrehozása nem sértheti a szerződő felek azon hatáskörét, hogy a B.2.8.1. előírásnak megfelelően a joghatóságuk alá tartozó légtérrel kapcsolatban légiforgalmi szolgáltatókat jelöljenek ki. | |
| 3. cikk, (4) bekezdés | B.3.3.4 | B | A szerződő felek továbbra is felelősséget viselnek az ICAO előtt az ICAO által részükre kijelölt magaslégtéri repüléstájékoztató körzetek és repüléstájékoztató körzetek földrajzi határain belül. | |
| 3a. cikk | B.3.3a.1 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, az elektronikus légiforgalmi tájékoztató adatokra vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| 4. cikk | B.3.4.1 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, a repülési szabályokra és a légtér osztályozására vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| 6. cikk, (1) bekezdés | B.3.6.1 | A | A légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózat funkcióinak lehetővé kell tenniük a légtér optimális kihasználását, és biztosítaniuk kell, hogy a légtérfelhasználók a kívánt útvonalakon repülhessenek, miközben a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférést. E hálózati funkciók célja a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett kezdeményezések támogatása, és ezeket a szabályozási és operatív feladatok szétválasztását tiszteletben tartva kell kialakítani. | |
| 6. cikk, (2) bekezdés | B.3.6.2 | A | A hálózatkezelőre ruházott funkciók az útvonalhálózat kialakítása és a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások kezelése terén; továbbá az Eurocontrol hálózatkezelővé való kinevezésének lehetősége. | |
| 6. cikk, (3) bekezdés | B.3.6.3 | A | A Bizottság az ágazat érintett szereplőivel folytatott konzultációt követően tovább bővítheti a B.3.6.2. előírásban felsorolt funkciók listáját. Az 551/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a keretrendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. | |
| 6. cikk, (4) bekezdés | B.3.6.4 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, a légtérrendelet (551/2004/EK) 6. cikkében említett intézkedések részletes végrehajtási szabályait - az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (6)-(9) bekezdésében említettek kivételével - alkalmazni kell. E végrehajtási szabályok különösen a következőkre vonatkoznak: a) a folyamatok és eljárások összehangolása és harmonizálása a légiforgalmi frekvenciák kezelési hatékonyságának javítása érdekében, az alapelvek és a követelmények kidolgozását is beleértve; b) az általános európai légi forgalom számára kijelölt frekvenciákkal kapcsolatos igények korai azonosításának és azok megoldásának összehangolása terén játszott központi funkció az európai légiforgalmi hálózat megtervezésének és működtetésének támogatására; | |
| c) az ATM-hálózat ATM-főtervben meghatározott további funkciói; d) a szerződő felek, a léginavigációs szolgáltatók és a hálózatkezelői funkció közötti együttműködéssel történő döntéshozatalra vonatkozó részletes szabályok; e) az érintett szereplőkkel a nemzeti és európai szintű döntéshozatal során történő konzultációra vonatkozó rendelkezések; valamint f) a feladatok és jogkörök megosztása a hálózatirányítói funkció és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek között az általános légiközlekedés számára a Nemzetközi Távközlési Unió által kijelölt rádióspektrumon belül, biztosítva, hogy a hálózatra hatást nem gyakorló frekvenciakijelölést továbbra is a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek lássák el. Azokban az esetekben, amelyek hatást gyakorolnak a hálózatra, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek együttműködnek a hálózatirányítói funkcióért felelősökkel a frekvenciák használatának optimalizálása érdekében. | ||||
| 6. cikk, (5) bekezdés | B.3.6.5 | A | A légtér kialakításának az 551/2004/EK 6. cikkének (2) bekezdésében nem említett egyéb vonatkozásait nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokkok szintjén kell kezelni. A kialakítás folyamata során figyelembe kell venni a forgalmi igényeket és ezek összetettségét, a nemzeti és funkcionális légtérblokkok teljesítményterveit, valamint az érintett légtérfelhasználókkal és a légtérfelhasználókat képviselő érintett csoportokkal, valamint adott esetben a katonai hatóságokkal teljes körű konzultációt kell folytatni. | |
| 6. cikk, (6) bekezdés | B.3.6.6 | B | A szerződő felek megfelelő felügyeleti intézkedések mellett megbízzák az Eurocontrolt vagy más független és illetékes szervet a légiforgalmi áramlásszervezéssel. | |
| 6. cikk, (7) bekezdés | B.3.6.7 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, a légiforgalmi áramlásszervezésre vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| 7. cikk, (1) bekezdés | B.3.7.1 | A | Az illetékességi körükbe tartozó katonai szempontok szervezésének figyelembevételével a szerződő felek gondoskodnak arról, hogy az egységes európai égbolton belül az ICAO által előírt és a rugalmas légtérfelhasználás Eurocontrol által kidolgozott elvét egységesen alkalmazzák, annak érdekében, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben elősegítsék a légtérgazdálkodást és a légiforgalmi szolgáltatást. | |
| 7. cikk, (3) bekezdés | B.3.7.2 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| 8. cikk, (1) bekezdés | B.3.8.1 | A | Azokban az esetekben, amikor az 551/2004/EK rendelet 7. cikkének alkalmazása jelentős működési nehézségeket idéz elő, a szerződő felek átmenetileg felfüggeszthetik ezt azzal a feltétellel, hogy erről haladéktalanul tájékoztatják a vegyes bizottságot. | |
| 8. cikk, (2) bekezdés | B.3.8.2 | A | Az átmeneti felfüggesztés bevezetését követően az 551/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott szabályok tekintetében kiigazításokat lehet kidolgozni az érintett szerződő felek illetékességi körébe tartozó légtérre vonatkozóan. |
B.4: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 552/2004/EK rendelete
az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról (átjárhatósági rendelet) módosította: az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1070/2009/EK rendelete
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Kategória (a IV. melléklet B. részének A. vagy B. szakasza) | Előírás | |
| 1. cikk + I. melléklet | B.4.1.1 | A | A keretrendelet hatályán belül az 552/2004/EK rendelet az EATMN átjárhatóságára vonatkozik. A rendeletet az annak I. mellékletében meghatározott rendszerekre, rendszerelemekre és az azokkal kapcsolatos eljárásokra kell alkalmazni. A cél megvalósítani az EATMN különböző rendszerei, rendszerelemei és az azokkal kapcsolatos eljárások közötti átjárhatóságot, eközben kellőképpen figyelembe venni a kapcsolódó nemzetközi szabályokat, továbbá a légiforgalmi szolgáltatás keretében biztosítani az érvényesített és jóváhagyott új működési és technológiai elvek összehangolt gyors és bevezetését. | |
| 2. cikk + II. melléklet | B.4.2.1 | A | Az EATMN-nek, rendszereinek, rendszerelemeinek és az azokkal kapcsolatos eljárásoknak teljesíteniük kell az alapvető követelményeket. Az alapvető követelményeket az 552/2004/EK rendelet II. melléklete határozza meg. | |
| 3. cikk | B.4.3.1 | A | Az EU-Izrael euromediterran légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. A rendszereknek, rendszerelemeknek és az azokkal kapcsolatos eljárásoknak az életciklusuk teljes időtartama alatt meg kell felelniük az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak. Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályok mindenekelőtt: a) meghatározzák az alapvető követelmények kiegészítésére és további pontosítására szolgáló különleges követelményeket, különösen a biztonság, a folytonos működés és teljesítmény szempontjából; és/vagy b) adott esetben ismertetik az alapvető követelmények kiegészítésére és további pontosítására szolgáló különleges követelményeket, különösen az érvényesített és jóváhagyott új működési és technológiai elvek összehangolt bevezetésével kapcsolatban; és/vagy c) meghatározzák a rendszerekkel kapcsolatos rendszerelemeket; és/vagy | |
| d) meghatározzák a különleges megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyekbe adott esetben be kell vonni az 552/2004/EK rendelet 8. cikke szerinti bejelentett szervezeteket is, mégpedig a rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelése és a rendszerek ellenőrzése során alkalmazandó, a 93/465/EGK határozatban meghatározott modulok alapján; és/vagy e) meghatározzák a végrehajtás feltételeit, ideértve adott esetben azt az időpontot is, amelytől kezdve az érintetteknek teljesíteniük kell azokat. Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályok kidolgozása, elfogadása és felülvizsgálata során a legjobban megvalósítható megoldás kiválasztása céljából mérlegelni kell azoknak a műszaki megoldásoknak a becsült költségeit és várható hasznát, amelyek segítségével a szabályok teljesíthetők, miközben kellőképpen figyelembe kell venni az érvényesített magas szintű biztonsági követelményeket. Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályok tervezeteihez minden esetben csatolni kell e megoldások valamennyi érintett félre vonatkozó költségeinek és hasznának értékelését. Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályokat a keretrendelet 8. cikke szerinti eljárásnak megfelelően kell megállapítani. | ||||
| 4. cikk, (2) bekezdés | A | Azok a rendszerek és az azokhoz kapcsolódó eljárások, vagy rendszerelemek, amelyek megfelelnek a vonatkozó közösségi műszaki előírásoknak, és amelyek hivatkozási számát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelnek az alapvető követelményeknek és/vagy az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak. | ||
| 5. cikk + III. melléklet | B.4.5.1 | A | A rendszerelemekhez EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot kell mellékelni. E nyilatkozat elemeit az 552/2004/EK rendelet III. melléklete határozza meg. A gyártó, illetve a szerződő felek területén székhellyel rendelkező meghatalmazott képviselője az EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozattal biztosítja és igazolja, hogy alkalmazta az alapvető követelményekben és az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályokban meghatározott rendelkezéseket. Azok a rendszerelemek, amelyekhez EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot mellékeltek, úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelnek az alapvető követelményeknek és az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak. Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályok adott esetben meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket az 552/2004/EK rendelet 8. cikkében említett bejelentett szervezeteknek a rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelésével kapcsolatban el kell végezniük. | |
| 6. cikk + IV. melléklet | B.4.6.1 | A | Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályokkal összhangban a léginavigációs szolgáltatók elvégzik a rendszerek EK-ellenőrzését annak biztosítása érdekében, hogy azok teljesítsék az 552/2004/EK rendelet alapvető követelményeit, valamint azoknak az EATMN-be történő integrálásakor az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályokat. Egy rendszer üzembe helyezése előtt az érintett léginavigációs szolgáltató kiállítja a szabályok betartását igazoló EK-ellenőrzési nyilatkozatot, és a műszaki dokumentációval együtt benyújtja azt a nemzeti felügyeleti hatóságnak. E nyilatkozat és a műszaki dokumentáció alkotóelemeit az 552/2004/EK rendelet IV. melléklete határozza meg. A nemzeti felügyeleti hatóság a szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges további információkat is kérhet. Az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályok adott esetben meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket az 552/2004/EK rendelet 8. cikkében említett bejelentett szervezeteknek a rendszerek ellenőrzésével kapcsolatban el kell végezniük. Az EK-ellenőrzési nyilatkozatot azoknak az értékeléseknek a sérelme nélkül állítják ki, amelyeket a nemzeti felügyeleti hatóságoknak az átjárhatóságtól eltérő okok miatt adott esetben el kell végezniük. | |
| 6a. cikk | B.4.6a.1 | A | A rendszerelemekre vagy rendszerekre vonatkozóan a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kiadott bizonyítványok az 552/2004/EK rendelet 5. és 6. cikkének alkalmazásában EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatnak, illetve amennyiben igazolható az 552/2004/EK rendelet alapvető követelményeinek és az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak való megfelelésük, EK-ellenőrzési nyilatkozatnak tekintendők. | |
| 7. cikk, (1) bekezdés | B.4.7.1 | A | Ha a nemzeti felügyeleti hatóság megállapítja, hogy a) egy olyan rendszerelem, amelyhez EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot mellékeltek, vagy b) egy olyan rendszer, amelyhez EK-ellenőrzési nyilatkozatot mellékeltek, nem felel meg az alapvető követelményeknek és/vagy az átjárhatóságra vonatkozó végrehajtási szabályoknak, a biztonságos és folyamatos működés szükségességét kellőképpen figyelembe véve meghozza az érintett rendszerelem vagy rendszer alkalmazási területének korlátozásához szükséges intézkedéseket, illetve megtiltja azoknak a hatáskörébe tartozó intézményekben való felhasználását. | |
| 8. cikk, (1) bekezdés | B.4.8.1 | A | A szerződő felek értesítik a vegyes bizottságot azokról a szervezetekről, amelyeket az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében említett megfelelőségi és alkalmazhatósági értékeléssel, illetve az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében említett ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére jelöltek ki, és megadják az egyes szervezetek hatásköreit és Bizottságtól kapott azonosító számát. | |
| 8. cikk, (2) bekezdés | B.4.8.2 | A | A bejelentendő szervezetek értékelésére a szerződő feleknek az 552/2004/EK rendelet V. mellékletében előírt kritériumokat kell alkalmazniuk. A vonatkozó európai szabványokban előírt értékelési kritériumoknak megfelelő szervek úgy tekinthetők, hogy megfelelnek az említett kritériumoknak. | |
| 8. cikk, (3) bekezdés + V. melléklet | B.4.8.3 | A | A szerződő feleknek vissza kell vonniuk az olyan bejelentett szervezetekről tett értesítést, amelyek már nem teljesítik az 552/2004/EK rendelet V. mellékletében előírt kritériumokat. Erről haladéktalanul tájékoztatják a vegyes bizottságot. | |
| 8. cikk, (4) bekezdés | B.4.8.4 | A | Az 552/2004/EK rendelet 8. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett követelmények sérelme nélkül a szerződő felek határozhatnak úgy, hogy a léginavigációs-szolgálati rendelet 3. cikkével összhangban elismert szervezetet jelölnek ki bejelentett szervezetnek. |
B.5: Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 216/2008/EK rendelete
a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
módosította: az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1108/2009/EK rendelete
a 216/2008/EK rendeletnek a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok tekintetében történő módosításáról, valamint a 2006/23/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Kategória (a IV. melléklet B. részének A. vagy B. szakasza) | Előírás | |
| 3. cikk | B.5.3.1 | A | Az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet 3. cikkének da), e), f), g), q), r), s) pontjában szereplő fogalommeghatározásokat alkalmazni kell az e mellékletben rögzített előírásokhoz és szabályozási követelményekhez kapcsolódó feltételeknek és követelményeknek. A tagállamokra vonatkozó utalásokat a szerződő felekre való utalásokként kell értelmezni. | |
| 8b. cikk, (1) bekezdés | B.5.8b.1 | A | Az ATM/ANS-t az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek megfelelően kell biztosítani. | |
| 8b. cikk, (2) bekezdés | B.5.8b.2 | A | Az ATM/ANS-szolgáltatóknak az 1035/2011/EU rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelő engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedélyt ki kell adni, ha a szolgáltató bizonyította, hogy képes a szolgáltatói jogosultságaival járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkezik a szolgáltató felelősségi körének teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal. Az engedélyben meg kell határozni a szolgáltató jogosultságait és a nyújtott szolgáltatás érvényességi területét. | |
| 8b. cikk, (3) bekezdés | B.5.8b.3 | A | A B.5.8b.2. előírástól eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik azt, hogy a repüléstájékoztató szolgálatok nyilatkozhassanak arról, hogy képesek-e a kötelezettségeiknek megfelelni, és rendelkeznek a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladataik elvégzéséhez szükséges eszközökkel. | |
| 8b. cikk, (4) bekezdés | B.5.8b.4 | B | A B.5.8b.6. előírásban említett intézkedések előírhatnak engedélyezési követelményeket a biztonság szempontjából kritikus ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában érintett szervezetek számára. Az engedélyt ki kell adni e szervezetek számára, ha bizonyították, hogy képesek a jogosultságaikkal járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkeznek a felelősségi körük teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal. Az engedélyben meg kell határozni az abban biztosított jogosultságokat. | |
| 8b. cikk, (5) bekezdés | B.5.8b.5 | A | A B.5.8b.6. előírásban említett intézkedések előírhatnak az engedélyezésre vagy pedig az ATM/ANS szolgáltatója általi jóváhagyásra vonatkozó követelményeket a biztonság szempontjából kritikus ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tekintetében. E rendszerek és rendszerelemek engedélyét vagy jóváhagyását ki kell adni, ha a kérelmező bizonyította, hogy a rendszerek és rendszerelemek megfelelnek a B.5.8b.1. előírásban említett alapvető követelmények teljesítését biztosító részletes előírásoknak. | |
| 8b. cikk, (6) bekezdés | B.5.8b.6 | A | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet 8b. cikke (6) bekezdésében említett, az ATM/ANS-re vonatkozó végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| 8c. cikk, (1) bekezdés | B.5.8c.1 | A | A légiforgalmi irányítóknak, illetve az ő képzésükben, vizsgáztatásukban, ellenőrzésükben és egészségügyi értékelésükben részt vevő személyeknek és szervezeteknek meg kell felelniük az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletében foglalt követelményeknek. | |
| 8c. cikk, (2) bekezdés | B.5.8c.2 | A | A légiforgalmi irányítóknak rendelkezniük kell a szolgálati tevékenységüknek megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi minősítéssel. | |
| 8c. cikk, (3) bekezdés | B.5.8c.3 | A | A B.5.8c.2. előírásban említett szakszolgálati engedély kizárólag akkor adható ki, ha a szakszolgálati engedély kérelmezője bizonyítja, hogy megfelel az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletében meghatározott elméleti ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, nyelvismerettel és szakmai tapasztalattal kapcsolatos alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából hozott szabályoknak. | |
| 8c. cikk, (4) bekezdés | B.5.8c.4 | A | A B.5.8c.2 (2) bekezdésben említett orvosi minősítés kizárólag akkor adható ki, ha a légiforgalmi irányító megfelel az egészségügyi alkalmasság tekintetében az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletében foglalt alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítására hozott szabályoknak. Az orvosi minősítést repülőorvos-szakértők vagy repülőorvosi központok állíthatják ki. | |
| 8c. cikk, (5) bekezdés | B.5.8c.5 | A | A szakszolgálati engedélyben és az orvosi minősítésben fel kell tüntetni a légiforgalmi irányító jogosultságait, és az említett engedély, illetve minősítés érvényességét. | |
| 8c. cikk, (6) bekezdés | B.5.8c.6 | A | Engedély kiállításával kell elismerni a légiforgalmi irányítók képzését végző szervezetek, repülőorvos szakértők és a repülőorvosi központok azon képességét, amely a szakszolgálati engedélyek és orvosi minősítések kiállításával kapcsolatos kiváltságaikhoz kötődő kötelezettségeik teljesítésére vonatkozik. | |
| 8c. cikk, (7) bekezdés | B.5.8c.7 | A | A légiforgalmi irányítók képzését végző szervezeteknek, repülőorvos szakértőknek és repülőorvosi központoknak engedélyt kell kiadni, ha azok bizonyították, hogy eleget tesznek az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletében foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak. Az engedélyben fel kell tüntetni az engedély által biztosított jogosultságokat. | |
| 8c. cikk, (8) bekezdés | B.5.8c.8 | A | A gyakorlati képzést tartó vagy a légiforgalmi irányítók képességeit értékelő személyeknek engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedély akkor állítható ki, ha az érintett személy bizonyította, hogy eleget tesz az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletében foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak. Az engedélyben fel kell tüntetni az engedély által biztosított jogosultságokat. | |
| 8c. cikk, (9) bekezdés | B.5.8c.9 | A | A repülésszimulációs oktató eszközöknek meg kell felelniük az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletében foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek. | |
| 8c. cikk, (10) bekezdés | B.5.8c.10 | A/B * | Az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás IV. mellékletében felsorolt, az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet 8b. cikke (10) bekezdésében említett végrehajtási szabályokat alkalmazni kell. | |
| Vb. melléklet, (1) | B.5.Vb.1 | A | a) Valamennyi légijárművet - kivéve a 216/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légijárműveket - a repülés minden szakaszában és a repülőtér mozgási területén a közös általános üzemben tartási szabályoknak és az adott légtér használatához meghatározott valamennyi eljárásnak megfelelően kell üzemben tartani. b) Az összes légijárművet- kivéve a 216/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légijárműveket - fel kell szerelni a szükséges alkotórészekkel, és ezeknek megfelelően kell üzemben tartani. Az ATM/ANS-rendszerben használt alkotórészeknek meg kell felelniük továbbá az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb mellékletének 3. pontjában meghatározott követelményeknek. | |
| Vb. melléklet, (2) | B.5.Vb.2 | A | Az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletének 2. pontjában meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell. | |
| Vb. melléklet, (3) | B.5.Vb.3 | A | Az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletének 3. pontjában meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell. | |
| Vb. melléklet, (4) | B.5.Vb.4 | A/B * | Az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletének 4. pontjában meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell. | |
| Vb. melléklet, (5) | B.5.Vb.5 | A | Az 1108/2009/EK rendelettel módosított 216/2008/EK rendelet Vb. mellékletének 5. pontjában meghatározott alapvető követelményeket alkalmazni kell. |
C. RÉSZ: Környezetvédelem
C.1: A 2002/30/EK irányelv
a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Előírás | |
| 3. cikk | C.1.3.1 | A szerződő felek gondoskodnak olyan, hatáskörrel felruházott hatóságok létrehozásáról, amelyek feladata a repülőtereken a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetése. | |
| 4. cikk | C.1.4.1 | A szerződő felek kiegyensúlyozott megközelítést fogadnak el a területükön található repülőterek zajproblémáinak kezelésére. A zajcsökkentési intézkedések között gazdasági ösztönzők bevezetését is fontolóra vehetik. | |
| C.1.4.2 | Az üzemeltetési korlátozások bevezetésének mérlegelésekor az illetékes hatóságok figyelembe veszik a különféle lehetséges intézkedések valószínű költségeit és előnyeit, valamint az egyes repülőterek adottságait. | ||
| C.1.4.3 | Az irányelv értelmében hozott intézkedések, illetve intézkedések rendszere legfeljebb az adott repülőtérre megállapított környezetvédelmi cél elérésének érdekében szükséges mértékig jelenthet korlátozást. Az intézkedések nem lehetnek megkülönböztető jellegűek a légi fuvarozó vagy a repülőgépgyártó nemzetiségét vagy személyazonosságát illetően. | ||
| C.1.4.4 | A teljesítményalapú üzemeltetési korlátozások alapjául a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 16. mellékletének 1. kötetében foglaltaknak megfelelően végrehajtott tanúsítási eljárásban meghatározottak szerint az adott légijármű zajmutatói szolgálnak. | ||
| 5. cikk + II. melléklet (1-3) | C.1.5.1 | Az üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó döntés mérlegelésekor a célszerűségnek és a lehetőségeknek megfelelően figyelembe kell venni a tervezett üzemeltetési korlátozásokra és az adott repülőtér sajátosságaira vonatkozó, a 2002/30/EK irányelv II. mellékletének 1-3. pontjában meghatározott információkat. | |
| 7. cikk | C.1.7.1 | Az üzemeltetési korlátozások mérlegelésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók az alábbiakra: a) az ezen előírás hatálybalépésekor már hatályos, a vegyes bizottság által az EU-Izrael euromediterrán légiközlekedési megállapodás II. mellékletének 5. pontja szerint jóváhagyott üzemeltetési korlátozások; b) a részleges üzemeltetési korlátozások olyan kisebb technikai változtatásai, amelyeknek nincs lényeges költségkihatásuk a légitársaságok üzemeltetői számára egyik repülőtéren sem, és amelyeket az ezen előírás fentiek szerinti hatálybalépését követően vezetnek be. | |
| 9. cikk | C.1.9.1 | Az alábbiakban felsorolt egyedi esetekben a szerződő felek a területükön található repülőtereken engedélyezhetik az légijárművek olyan eseti üzemeltetését, amelyre a 2002/30/EK irányelv más rendelkezései alapján nem kerülhetne sor: a) olyan légijárművek esetében, amelyek eseti repülése annyira kivételes jellegű, hogy ésszerűtlen lenne megtagadni az átmeneti mentesség megadását; b) árbevétellel nem járó, a légijárművek átalakításának javításának és karbantartásának célját szolgáló repülések esetében. | |
| 10. cikk | C.1.10.1 | A szerződő felek az üzemeltetési korlátozások alkalmazása érdekében biztosítják, hogy az érdekelt felek között az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően konzultációs eljárásokat hozzanak létre. | |
| 11. cikk | C.1.11.1 | A szerződő felek haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha úgy döntenek, hogy a területükön található repülőterek valamelyikén új üzemeltetési korlátozásokat vezetnek be. | |
| 12. cikk | C.1.12.1 | A szerződő felek nemzeti jogszabályaikkal és eljárásaikkal összhangban biztosítják az üzemeltetési korlátozásokkal szembeni fellebbezés jogát olyan fellebbviteli testületnél, amely nem azonos azzal a hatósággal, amelyik a vitatott döntést meghozta. | |
| II. melléklet, (1-3) | A C.1.5.1. előírásban említett adatok. |
C.2: A 2006/93/EK irányelv
a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete II. részének 3. fejezete hatálya alá tartozó légijárművek üzemeltetésének szabályozásáról
| Cikk | Az előírás száma | Előírás | |
| 1. cikk | C.2.1.1 | Alkalmazási terület: a) azon légijárművek, amelyek maximális felszállótömege legalább 34 000 kg; vagy b) azon légijárművek, amelyek engedélyezett maximális befogadóképessége több mint tizenkilenc utasülőhely. | |
| 2. cikk | C.2.2.2 | A szubszonikus sugárhajtású polgári légijárműveknek meg kell felelniük az egyezmény 16. függeléke 1. kötete II. része 3. fejezetében meghatározott szabványoknak. | |
| 3. cikk | C.2.3.1 | A szubszonikus sugárhajtású polgári légijárművek tekintetében az egyezmény 16. függeléke 1. kötete II. része 3. fejezetében meghatározott szabványoknak megfelelő üzemeltetés követelménye alól az alábbi esetekben adható mentesség: a) történelmi jelentőségű légijárművek; b) olyan légijárművek ideiglenes használata, amelyek üzemeltetése olyan kivételes természetű, hogy az ideiglenes mentesség megtagadása indokolatlan lenne; és c) olyan légijárművek, amelyek nem üzleti célú repülése átalakítás javítás vagy karbantartás célját szolgálja. | |
| 3. cikk | C.2.3.2 | A szerződő felek kötelesek tájékoztatni a többi szerződő fél illetékes hatóságait a történelmi jelentőségű légijárművek tekintetében adott mentességekről. Minden szerződő fél köteles elismerni egy másik többi szerződő fél az utóbbi lajstromában szereplő légijárművekre vonatkozóan megadott mentességet. | |
| 5. cikk | C.2.5.1 | A tagállamok megállapítják a 2006/93/EK irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó végrehajtási intézkedéseket, és mindent megtesznek ezen intézkedések végrehajtásának biztosítása érdekében. Az intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
D. RÉSZ: A légi fuvarozók felelőssége
D.1: A Tanács 1997. október 9-i 2027/97/EK rendelete a légi fuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről
módosította a 889/2002/EK rendelet
| Cikk | Az előírás száma | Előírás | |
| 2. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 2. cikk, (1) bekezdés, c)-g) pont | D.1.2.1 | A légi fuvarozók baleset esetén fennálló felelősségével kapcsolatos, az e mellékletben rögzített követelményekre és előírásokra a 2. cikkben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. | |
| 3. cikk | D.1.3.1 | A szerződő feleknek alkalmazniuk kell az 1999. évi Montreali Egyezményt, többek között a belföldi járatokra. | |
| 5. cikk | D.1.5.1 | A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy a légi fuvarozók a kártérítésre jogosult természetes személyek részére az elszenvedett nehézségekkel arányos összegű előleget fizessenek, amely alkalmas a közvetlen anyagi szükségletek kielégítésére. | |
| 6. cikk | D.1.6.1 | A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy minden légi fuvarozó valamennyi értékesítési helyen összefoglalót bocsásson az utasok rendelkezésére az utasok és poggyászaik felelősségét szabályozó fő rendelkezésekről. |
E. RÉSZ: A fogyasztók jogai
E.1: A 90/314/EGK irányelv a szervezett utazási formákról
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Előírás | |
| 1. cikk | E.1.1.1 | A cél közelíteni a szerződő feleknek a szerződő felek területén értékesített vagy értékesítésre kínált szervezett utazási formákra vonatkozó törvényeit, rendeleteit és közigazgatási rendelkezéseit. | |
| 2. cikk | E.1.2.1 | A szervezett utazási formákra vonatkozó, e melléklet szerinti előírásokra és követelményekre a 90/314/EGK irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat - szükség szerint és értelemszerűen - kell alkalmazni. E melléklet alkalmazásában a „szervezett utazási forma” fogalommeghatározása az alábbi: „szervezett utazási forma”: az alábbiak közül legalább két tényező előre szervezett kombinációja, amennyiben azokat egy összesített áron értékesítik vagy értékesítésre kínálják: a) utaztatás; b) szállás; c) az utaztatáshoz vagy a szálláshoz nem közvetlenül kapcsolódó egyéb idegenforgalmi szolgáltatások, amelyek a szervezett utazási forma jelentős részét teszik ki. A szervezett utazási forma különböző tényezőinek külön számlázása nem mentesíti a szervezőt vagy a közvetítőt az e mellékletben meghatározott kötelezettségek alól; | |
| 3. cikk | E.1.3.1 | A szervező vagy a közvetítő teljes körű és pontos információkkal köteles szolgálni. Amennyiben tájékoztató füzetet bocsátanak a fogyasztó rendelkezésére, abban olvasható, érthető és pontos megfogalmazásban kell feltüntetni mind az árat, mind az alábbiakra vonatkozó információkat: a) az úti célt és az utazási eszközt, annak jellemzőit és kategóriáját; b) a szállás típusát, annak elhelyezkedését, kategóriáját vagy komfortfokozatát és főbb jellemzőit, engedélyét és idegenforgalmi besorolását; c) az árban foglalt étkezéseket; d) az útvonalat; e) az általános útlevél- és vízumelőírásokat, valamint az utazással és az ott tartózkodással kapcsolatos egészségügyi előírásokat; | |
| f) a foglaláskor fizetendő teljes összeget vagy az ár befizetendő százalékát, és az egyenleg kifizetésének ütemezését; g) azt, hogy a szervezett utazási forma minimális utasszámhoz van-e kötve, és amennyiben igen, azt a határidőt, amelyen belül az utasokat az út törléséről értesíteni kell. A tájékoztatóban szereplő adatok kötelező érvényűek, kivéve: - ha a fogyasztót a szerződés megkötése előtt világosan tájékoztatták az adatokban bekövetkezett változásokról; és a tájékoztató füzet kifejezett utalást tesz ennek lehetőségére, - ha a változások később, a szerződő felek közötti megállapodás alapján következnek be. | |||
| 4. cikk, (1) bekezdés, 4. cikk, (2) bekezdés | E.1.4.1 | A szervező és/vagy a közvetítő írásban vagy egyéb megfelelő módon a szerződés megkötése előtt általános információval látja el a fogyasztót a vonatkozó útlevél- és vízumelőírásokról, és különösen azok beszerzésének időtartamairól, valamint az utazással és az ott tartózkodással kapcsolatos egészségügyi előírásokról; A szervező és/vagy a közvetítő írásban vagy egyéb megfelelő módon, az utazás megkezdése előtt megfelelő időben a fogyasztót az alábbi információkkal látja el: i. a közbenső megállók és a csatlakozások ideje és helye, valamint az utas által elfoglalható helyre vonatkozó részletek, pl. hajón kabin vagy hálóhely, vonaton hálókocsi; ii. a szervező és/vagy a közvetítő helyi képviselőjének neve, címe és telefonszáma, vagy amennyiben ilyen nincs, azon helyi ügynökségek adatai, amelyektől a fogyasztó probléma esetén segítséget kérhet. Ha ilyen képviseletek vagy ügynökségek nincsenek, a fogyasztót minden esetben el kell látni egy segélykérő telefonszámmal vagy olyan információval, amely lehetővé teszi számára, hogy kapcsolatba lépjen a szervezővel és/vagy a közvetítővel; | |
| iii. amennyiben kiskorúak külföldi útjáról vagy tartózkodásáról van szó, olyan információ, amely lehetővé teszi közvetlen kapcsolat létesítését a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén egy felelős személlyel; Az egyes szervezett utazási formától függően a szerződésnek legalább az alábbiakban felsorolt, a szervezett utazás szempontjából releváns elemeket tartalmaznia kell: a) úti cél(ok) és amennyiben az utazás ott tartózkodást is magába foglal, annak időtartama, időpontokkal együtt; b) utazási eszköz, annak jellemzői és kategóriája, az indulás és az érkezés, időpontja, ideje és az indulási és érkezési pontok; c) amennyiben a szervezett utazási forma szállást is magában foglal, annak helye, idegenforgalmi kategóriája vagy komfortfokozata, főbb jellemzői, információ arról, hogy mennyire felel meg az érintett fogadó tagállam szabályainak, valamint az árban foglalt étkezéseket; d) az, hogy a szervezett utazási forma minimális utasszámhoz van-e kötve, és amennyiben igen, azt a határidőt, amelyen belül a fogyasztókat az út törléséről értesíteni kell; e) az útvonal; f) látogatások, kirándulások vagy egyéb szolgáltatások, amelyeket a szervezett utazási formára vonatkozó megegyezésen alapuló ár magában foglal; g) a szervező, a közvetítő és amennyiben szükséges a biztosító neve és címe; | |||
| h) a szervezett utazási forma ára, az E.1.4.2. előírás szerinti ármódosítás lehetőségének jelzése, valamint bizonyos szolgáltatásokért felszámítható illetékekre, adókra vagy díjakra (repülőtéri, behajózási, kihajózási illetékek a kikötőkben és a repülőtereken, valamint az idegenforgalmi adók) vonatkozó információ, amennyiben azokat a szervezett utazási forma ára nem tartalmazza; i) a fizetés ütemezése és a fizetés módja; j) külön kérések, amelyeket a fogyasztó közölt a szervezővel vagy a közvetítővel, amikor az utat lefoglalta, és amelyet mindketten elfogadtak; k) az az időszak, amely alatt a fogyasztó panaszt tehet a szerződés nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése miatt. A szerződés összes feltételét írásban vagy egyéb olyan módon rögzítik, ami a fogyasztó számára érthető és hozzáférhető és azokat a fogyasztóval a szerződés megkötése előtt közlik; a fogyasztó ezeknek a feltételeknek egy példányát megkapja. | |||
| 4. cikk, (4) bekezdés | E.1.4.2 | A szerződésben megállapított árakat tilos módosítani, hacsak a szerződés kifejezetten nem rendelkezik az árak csökkentéséről vagy emeléséről, és pontosan meg nem határozza, hogyan kell a módosított árat kiszámítani, valamint kizárólag a következők változtatását teszi lehetővé: - szállítási költségek, beleértve az üzemanyagköltséget, - bizonyos szolgáltatásokért felszámított illetékek, adók vagy díjak, mint pl. repülőtéri illetékek, vagy behajózási, illetve kihajózási illetékek a kikötőkben és a repülőtereken, - az adott szervezett utazási forma esetében alkalmazott átváltási árfolyamok. - szállodai költségek. Egy a szerződő felek jogszabályaiban rögzítendő, a szerződésben rögzített indulási napot megelőző meghatározott időtartam alatt a szerződésben rögzített ár nem emelhető, feltéve, hogy az utas a szervezett utazás teljes árát már befizette. | |
| 4. cikk, (5) bekezdés | E.1.4.3 | Amennyiben a szerződéses feltételekben az indulást megelőzően lényegi változás történik, az utasnak joga van arra, hogy: - elálljon a szerződéstől büntetés fizetése nélkül, vagy - elfogadjon egy módosító záradékot a szerződéshez, amely meghatározza a változtatásokat és azok árra gyakorolt hatását. | |
| 4. cikk, (6) bekezdés | E.1.4.4 | Amennyiben valamilyen okból, de nem a fogyasztó hibájából, a szervező az indulás megállapodás szerinti időpontja előtt törli a szervezett utazást, a fogyasztónak jogában áll: a) igénybe venni egy azonos vagy magasabb minőségi szintű másik szervezett utazást, amennyiben a szervező és/vagy a közvetítő ilyet fel tud ajánlani számára. Amennyiben a felajánlott másik szervezett utazási forma az eredetinél alacsonyabb minőségi szintet képvisel, a szervező visszatéríti az árkülönbözetet a fogyasztónak; b) vagy a lehető legrövidebb időn belül, visszakapni azt a teljes összeget, amelyet a szerződés értelmében kifizetett. Ilyen esetben a fogyasztót, amennyiben szükséges, a szervező vagy a közvetítő kártalanítja attól függően, hogy az érintett szerződő fél jogszabályai a szerződés nem teljesítése esetén hogyan rendelkeznek, kivéve amennyiben: i. az út törlése abból az okból történt, hogy a szervezett utazásra jelentkezett személyek száma kevesebb, mint az szükséges, és a fogyasztót az út törléséről írásban, a szervezett utazás leírásában megjelölt időtartamon belül tájékoztatták; vagy ii. az út törlése, a túlfoglalást kivéve, vis major miatt történt, azaz az eljáró fél irányításán kívül eső, szokatlan és előre nem látható körülmények miatt, amelyek következményei minden ésszerű intézkedés ellenére sem lettek volna elkerülhetőek. | |
| 4. cikk, (7) bekezdés | E.1.4.5 | Amennyiben az indulást követően a szerződés szerinti szolgáltatások jelentős hányadát nem biztosítják, vagy a szervező úgy érzi, hogy nem lesz képes a szolgáltatások jelentős részét teljesíteni, a fogyasztó jogosult: más megfelelő intézkedésekre a szervezett utazási forma folyatatása érdekében anélkül, hogy többletköltség jelentkezne nála, és adott esetben az ajánlott és a nyújtott szolgáltatások közötti különbség megtérítésére. Amennyiben nem lehet ilyen intézkedéseket hozni, vagy ezeket a fogyasztó alapos okból nem fogadja el, a szervező, amennyiben szükséges, biztosítja a fogyasztónak külön költség nélkül a visszaszállítást az indulási helyre, vagy egy másik visszaérkezési helyre, amelyet a fogyasztó elfogad, és amennyiben szükséges, kártalanítja a fogyasztót. | |
| 5. cikk, (1) bekezdés | E.1.5.1 | A szerződő felek meghozzák a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a szervező és/vagy a közvetítő szerződő fél feleljen a fogyasztó felé a szerződéses kötelezettségek megfelelő teljesítéséért, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a kötelezettségeket a szervező és/vagy a közvetítő, vagy más szolgáltatók teljesítik, a szervező és/vagy a közvetítő jogaira is figyelemmel. | |
| 5. cikk, (2)-(4) bekezdés | E.1.5.2 | A fogyasztónak joga van arra, hogy a szerződés nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése esetén kártérítést kapjon, kivéve ha teljesülnek egyes a 90/314/EGK irányelvben rögzített feltételek. A szervező és/vagy a közvetítő szerződő fél köteles azonnali segítséget nyújtani a nehéz helyzetben lévő fogyasztónak, még akkor is, ha a felmerült problémáért nem a szervező és/vagy a közvetítő szerződő, hanem a szerződés tárgyát képező szolgáltatással kapcsolatban nem álló harmadik fél felelős, és a probléma nem volt előre látható vagy elkerülhető, illetve ha az az E.1.4.4. előírás szerinti vis majornak, vagy olyan oknak tudható be, amelyet a szervező és/vagy a közvetítő szerződő vagy a szolgáltatás nyújtója bármilyen gondossággal eljárva sem láthatott előre vagy kerülhetett volna el. | |
| 6. cikk | E.1.6.1 | Reklamáció esetén a szervezőnek és/vagy a közvetítőnek azonnali erőfeszítéseket kell tennie a megfelelő megoldás megtalálására. |
E.3: A 261/2004/EK rendelet
visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Előírás | |
| 1. cikk | E.3.1.1 | Meg kell állapítani az utasokat az alábbi esetek megillető minimális jogokat: a) ha akaratuk ellenére beszállásukat visszautasítják; b) ha légi járatukat törlik; c) ha légi járatuk késik. | |
| 2. cikk | E.3.2.1 | Az e mellékletben meghatározott, visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapítására vonatkozó előírásokra és követelményekre az 261/2004/EK rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. | |
| 3. cikk, (2)-(3) bekezdés | E.3.3.1 | A szabályozási követelményeket és előírásokat azzal a feltétellel lehet alkalmazni, hogy az utas: a) megerősített helyfoglalással rendelkezik az érintett légi járaton és - a 261/2004/EK rendelet 5. cikkében említett járattörlés kivételével - utasfelvételre jelentkezik, - a légi fuvarozó, az utazásszervező vagy egy meghatalmazott utazásközvetítő által előre meghatározott módon és megjelölt időpontban, és bizonyítható, hogy az utas értesítést kapott, illetve ha nem volt időpont megjelölve, - a közzétett indulási időpont előtt legalább annyi idővel, amennyit az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályai előírnak; vagy b) arról a légi járatról, amelyre helyfoglalása volt, egy légi fuvarozó vagy utazásszervező által átirányításra került egy másik járatra, függetlenül ennek okától. A szabályozási követelmények és előírások a térítésmentesen, vagy a nyilvánosság számára közvetlenül vagy közvetetten nem elérhető csökkentett viteldíjjal utazó utasokra nem alkalmazhatók. Alkalmazni kell őket azonban azokra az utasokra, akiknek jegyét egy légi fuvarozó vagy utazásszervező törzsutasprogramja vagy más kereskedelmi programja keretében adták ki. | |
| 4. cikk, (1) bekezdés | E.3.4.1 | Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó okkal feltételezi, hogy el fogja utasítani a beszállást egy légi járatra, köteles először önként jelentkezőket keresni, akik előnyökért cserében lemondanak helyfoglalásukról az általuk érintett utas és az üzemeltető légi fuvarozó által meghatározandó feltételek mellett. Az önként jelentkezők számára a 261/2004/EK rendelet 8. cikkével összhangban segítséget kell nyújtani. Az ilyen jellegű segítség az ezen előírásban foglaltakon felüli segítséget jelent. | |
| 4. cikk, (2) bekezdés | E.3.4.2 | Amennyiben az önként jelentkező utasok száma nem elegendő ahhoz, hogy a többi helyfoglalással rendelkező utas beszálljon a légi járatra, akkor az üzemeltető légi fuvarozó az utasok beszállását akaratuk ellenére visszautasíthatja. | |
| 4. cikk, (3) bekezdés | E.3.4.3 | Amennyiben az utasok beszállását akaratuk ellenére visszautasították, akkor az üzemeltető légi fuvarozó kártalanítja őket és segítséget nyújt nekik (az utas számára fel kell ajánlani a következőket: választási lehetőség a jegy árának visszatérítése és - adott esetben - a visszaszállítás között; vagy az eredetihez hasonló szállítási feltételek mellett átfoglalás a célállomásra közlekedő lehető legkorábbi másik járatra; vagy az eredetihez hasonló szállítási feltételek mellett átfoglalás a célállomásra közlekedő másik járatra, az utasnak megfelelő későbbi időpontban, a rendelkezésre álló helyek függvényében; étkezés és frissítők; két telefonhívás, fax/e-mail küldése; szükség esetén szállodai elhelyezés, valamint a repülőtér és szálloda közötti szállítás) az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályainak megfelelően. | |
| 5. cikk, (1) bekezdés | E.3.5.1 | Egy járat törlése esetén az érintett utasoknak a) az üzemeltető légi fuvarozó segítséget ajánl fel (i. választási lehetőség a jegy árának visszatérítése és - adott esetben - a visszaszállítás között; vagy az eredetihez hasonló szállítási feltételek mellett átfoglalás a célállomásra közlekedő lehető legkorábbi másik járatra; vagy az eredetihez hasonló szállítási feltételek mellett átfoglalás a célállomásra közlekedő másik járatra, az utasnak megfelelő későbbi időpontban, a rendelkezésre álló helyek függvényében; és ii. átfoglalás esetén étkezés és frissítők, két telefonhívás, fax/e-mail küldése, szükség esetén szállodai elhelyezés, valamint a repülőtér és szálloda közötti szállítás és b) az érintett utasoknak joguk van arra, hogy az üzemeltető légi fuvarozótól kártérítést kapjanak, kivéve ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt kellő időben (az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályaiban rögzített meghatározott időszak alatt) tájékoztatást kaptak a járat törléséről, vagy később kapnak tájékoztatást, de a felajánlott átfoglalással el tudnak indulni és (az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályaiban) meghatározott időn belül (a menetrend szerinti indulási és érkezési időponthoz közeli időben) el tudnak jutni a célállomásra. | |
| 5. cikk, (2) bekezdés | E.3.5.2 | A járat törlésére vonatkozó tájékoztatáskor az utasok részére magyarázatot kell adni a lehetséges alternatív közlekedési módokról. | |
| 5. cikk, (3) bekezdés | E.3.5.3 | Az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. | |
| 5. cikk, (4) bekezdés | E.3.5.4 | A bizonyítási teher azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták a járat törléséről, az üzemeltető légi fuvarozóra hárul. | |
| 6. cikk | E.3.6.1 | Amennyiben egy üzemeltető légi fuvarozó okkal feltételezi, hogy egy járat indulása a menetrend szerinti induláshoz legalább két órát késni fog, az utasok számára segítséget nyújt (étkezés és frissítők, két telefonhívás, fax/e-mail küldése); legalább öt órás késés esetén az utas választhat, hogy megvárja-e az eredeti járat indulását, vagy kéri a jegy árának visszatérítését és - adott esetben - a visszaszállítást, továbbá - amennyiben egy vagy több éjszakai ott-tartózkodásra van szükség - szállodai elhelyezést, valamint a repülőtér és szálloda közötti szállítást. | |
| 7. cikk | E.3.7.1 | Amennyiben egy utas kártérítésre jogosult, annak összege: a) 1,250 NIS vagy 250 EUR minden 2000 kilométeres vagy rövidebb repülőút esetében; b) 2,000 NIS vagy 400 EUR a 2000-4500 kilométeres repülőút esetében; c) 3,000 NIS vagy 600 EUR minden, az a) és b) pontba nem sorolható repülőút esetében. A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelyen a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest. Ha az utas számára a célállomásra irányuló olyan másik járatra való átfoglalást ajánlják fel, amelynek érkezési ideje és az eredeti járat érkezési ideje közötti különbség nem haladja meg az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályaiban rögzítendő meghatározott időtartamot, akkor az üzemeltető légi fuvarozó a kártérítés összegét 50%-kal csökkentheti. A kártalanítás kifizetése készpénzben, elektronikus banki átutalással, csekkel, vagy - az utas írásos beleegyezése esetén - utazási utalvány és/vagy más szolgáltatás formájában történik. | |
| 8. cikk, (3) bekezdés | E.3.8.1 | Amennyiben egy várost vagy régiót több repülőtér szolgál ki, és az üzemeltető légi fuvarozó az utasnak a helyfoglaláshoz képest egy másik repülőtérre induló légi járatot ajánl, akkor az üzemeltető légi fuvarozót terheli az utas átszállításának a költsége az alternatív repülőtérről arra a repülőtérre, amelyre a jegyet váltották, vagy az utassal történt megállapodás alapján egy másik közeli célállomásra. | |
| 10. cikk, (1) bekezdés | E.3.10.1 | Amennyiben az üzemeltető légi fuvarozó az utast magasabb osztályon helyezi el, mint amelyre az a jegyet váltotta, akkor a légi fuvarozó nem kérheti a különbözet megfizetését. | |
| 10. cikk, (2) bekezdés | E.3.10.2 | Amennyiben az utast alacsonyabb osztályon helyezik el, mint amelyre a jegyet váltotta, akkor az üzemeltető légi fuvarozó az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályainak megfelelően visszatéríti a megfelelő összeget. | |
| 11. cikk, (1) bekezdés | E.3.11.1 | Az üzemeltető légi fuvarozók elsőbbséget adnak a csökkent mozgásképességű személyek, valamint az őket kísérő személyek vagy bizonyítvánnyal rendelkező vakvezető és mozgássérült-kísérő kutyák, illetve a kíséret nélkül utazó gyermekek szállításának. | |
| 11. cikk, (2) bekezdés; 9. cikk, (3) bekezdés | E.3.11.2 | Visszautasított beszállás járat törlése vagy késése esetén a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek jogosultak a lehető leghamarabb történő ellátásra. Az ellátás nyújtása során az üzemeltető légi fuvarozó különös figyelmet fordít a csökkent mozgásképességű személyek és az őket kísérő személyek szükségleteire, valamint a kíséret nélkül utazó gyermekek szükségleteire. | |
| 12. cikk | E.3.12.1 | A 261/2004/EK rendeletben szereplő előírások alkalmazása nem érinti az utasok további kártalanításhoz való jogát. A 261/2004/EK rendelet szerint nyújtott kártalanítás levonható az ilyen kártalanításból. A nemzeti jog kapcsolódó elveinek és szabályainak sérelme nélkül, a fentiek nem alkalmazhatók az olyan utasokra, akik a 261/2004/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében önként mondtak le helyfoglalásukról. | |
| 13. cikk | E.3.13.1 | Olyan esetekben, amikor egy üzemeltető légi fuvarozó kártalanítást fizet vagy más, a 261/2004/EK rendelet szerint rá háruló kötelezettségeket teljesít, akkor a rendelet rendelkezései az alkalmazandó joggal összhangban nem értelmezhetők a fuvarozó azon jogának korlátozásaként, hogy kártérítést kérjen bármely személytől - beleértve harmadik feleket is. A 261/2004/EK rendelet különösen az üzemeltető légi fuvarozók azon jogát nem korlátozza, hogy visszatérítést kérjen egy utazásszervezőtől vagy más olyan személytől, akivel az üzemeltető légi fuvarozó szerződéses jogviszonyban áll. A rendelet rendelkezései továbbá nem értelmezhetők úgy, hogy korlátoznák az üzemeltető légi fuvarozóval szerződéses jogviszonyban levő utazásszervező vagy - az utas kivételével - harmadik fél jogát arra, hogy visszatérítést vagy kártalanítást kérjen az üzemeltető légi fuvarozótól az alkalmazandó vonatkozó törvények szerint. | |
| 14. cikk, (1) bekezdés | E.3.14.1 | Az üzemeltető légi fuvarozó biztosítja, hogy az utasfelvételnél világosan olvasható és az utasok számára jól látható módon elhelyezzék a következő szöveget tartalmazó tájékoztatást: „Beszállásának visszautasítása, illetve járatának törlése vagy legalább két órás késése esetén az utasfelvételi pultnál vagy a beszálló kapunál átveheti azt az ismertetőt, amely az ön jogait tartalmazza, mindenekelőtt a kártalanítás és a segítségnyújtás tekintetében.” | |
| 14. cikk, (2) bekezdés | E.3.14.2 | A beszállást visszautasító vagy egy járatot törlő üzemeltető légi fuvarozó minden érintett utasnak írásbeli tájékoztatót nyújt át, amely e rendelettel összhangban meghatározza a kártalanítás és segítségnyújtás szabályait. A légi fuvarozó ezenkívül hasonló tájékoztatót ad át minden, jelentős késéssel érintett utasnak. | |
| 15. cikk | E.3.15.1 | Az utasokkal szemben e rendelet szerint fennálló kötelezettségek nem korlátozhatók, illetve azok alól nem lehet mentesülni, nevezetesen a szállítási szerződésben szereplő eltérés vagy korlátozó kikötés alapján. Amennyiben azonban ilyen eltérést vagy korlátozó kikötést alkalmaznak egy utas tekintetében, vagy ha az utast nem tájékoztatják megfelelően jogairól és emiatt olyan kártalanítást fogadott el, amely elmarad attól, amelyet a 261/2004/EK rendelet előír, akkor az utas mindazonáltal jogosult az illetékes bíróság vagy szervek előtt megindítani a szükséges eljárást a pótlólagos kártalanításhoz való hozzájutás érdekében. | |
| 16. cikk | E.3.16.1 | A szerződő felek gondoskodnak a 261/2004/EK rendeletből fakadó szabályozási követelmények és előírások végrehajtásáról. A végrehajtási intézkedéseknek, amelyek között polgári jogi bírósági ítéleteken alapuló végrehajtási intézkedések is lehetnek - hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. |
E.4: Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1107/2006/EK rendelete a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól
| Cikk | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/cikk#/ előírás#) | Előírás | |
| 1.cikk, (1) bekezdés | E.4.1.1 | Szabályokat kell megállapítani annak érdekében, hogy a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek védelmet kapjanak a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, és biztosított legyen számukra a megfelelő segítségnyújtás. | |
| 2. cikk | E.4.2.1 | Az 1107/2006/EK rendelet 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat az e melléklet szerinti, a légijárműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogaira vonatkozó követelményekre és előírásokra alkalmazni kell. | |
| 3. cikk | E.4.3.1 | A légi fuvarozó, képviselője vagy az utazásszervező fogyatékosság vagy csökkent mozgásképesség okán nem tagadhatja meg fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy számára helyfoglalás kiadását vagy ilyen személy beszállását, amennyiben az érintett személy érvényes jeggyel és helyfoglalással rendelkezik. | |
| 4. cikk, (1) bekezdés | E.4.4.1 | A légi fuvarozó, képviselője vagy az utazásszervező fogyatékosság okán az alábbi esetekben megtagadhatja fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy számára helyfoglalás kiadását vagy ilyen személy beszállítását: a) amennyiben ez nemzetközi vagy nemzeti jog által vagy az érintett légi fuvarozó légiközlekedési engedélyét kiállító hatóság által előírt biztonsági követelmények teljesítése érdekében szükséges; b) ha a légijármű vagy ajtóinak mérete következtében a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy beszállítása vagy szállítása fizikailag lehetetlen. Amennyiben a helyfoglalás elutasításának alapja az a) vagy b) pont szerinti indok, a légi fuvarozó, annak képviselője vagy az utazásszervező a lehetséges mértékben mindent meg kell, hogy tegyen azért, hogy az érintett személy számára elfogadható alternatív lehetőséget ajánljon fel. Az olyan fogyatékos vagy csökkent mozgásképességű személy számára, akinek beszállítását fogyatékossága vagy csökkent mozgásképessége miatt tagadták meg - valamint az ilyen személy kísérője számára - , a 261/2004/EK rendelet 8. cikke értelmében a jegy árának visszatérítését vagy átfoglalást kell felajánlani. A visszaszállítás vagy átfoglalás közötti választás joga valamennyi biztonsági követelmény teljesülésétől függően gyakorolható. | |
| 4. cikk, (2) bekezdés | E.4.4.2 | Amennyiben ez nemzetközi vagy nemzeti jog által vagy az érintett légi fuvarozó üzembentartási engedélyét kiállító hatóság által előírt biztonsági követelmények teljesítése érdekében szükséges, a légi fuvarozó, annak képviselője vagy az utazásszervező előírhatja, hogy a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyt az utazás során egy másik személy kísérje, aki képes a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyt igényei szerint segíteni. | |
| 4. cikk, (3) bekezdés | E.4.4.3 | A légi fuvarozó vagy képviselője köteles tájékoztatni az utasokat a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek fuvarozása során alkalmazott biztonsági szabályokat, valamint a fuvarozásukra vagy mozgást segítő berendezéseik fuvarozására vonatkozó, a légijármű mérete miatt szükséges korlátozásokat. Az utazásszervező ezeket a biztonsági szabályokat és korlátozásokat köteles rendelkezésre bocsátani mindazon repülőjáratok vonatkozásában, amelyek az általa szervezett, értékesített vagy értékesítésre felkínált szervezett utazási formákban szerepelnek. | |
| 4. cikk, (4) bekezdés | E.4.4.4 | Ha a légi fuvarozó, annak képviselője vagy az utazásszervező él az E.4.4.1. vagy az E.4.4.2. előírásban foglalt lehetőséggel, akkor a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt haladéktalanul tájékoztatnia kell ennek indokáról. Kérésre a légi fuvarozó, annak képviselője vagy az utazásszervező a kérést követően köteles a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyt írásban tájékoztatni ezen indokokról; a tájékoztatást a csökkent mozgásképességű személyek szükségleteinek figyelembevételével, az érintett szerződő fél vonatkozó jogszabályaiban rögzítendő, minél rövidebb, meghatározott időn belül kell megtenni. | |
| 5. cikk, (1)-(2) bekezdés | E.4.5.1 | A repülőtér vezetése a helyi adottságok figyelembevétele mellett a repülőtér területén belül vagy a repülőtér vezetésének közvetlen ellenőrzése alatt álló helyen, mind a terminálépületeken belül, mind azokon kívül kijelöli azokat az érkezési és távozási pontokat, amelyeken a fogyatékos vagy csökkent mozgásképességű személyek nehézség nélkül bejelenthetik érkezésüket a repülőtérre, és kérhetik a segítségnyújtást. Az érkezési és távozási pontokat egyértelmű jelzéssel kell ellátni, és azoknak - érthető formában - alapvető információval kell szolgálniuk a repülőtérről. | |
| 6. cikk, (1) bekezdés | E.4.6.1 | A légi fuvarozók, képviselőik és az utazásszervezők kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a szerződő feleknek a Szerződés hatálya alá tartozó területen található valamennyi értékesítési pontjukon - beleértve a telefonos és internetes értékesítést is - fogadják a fogyatékos vagy csökkent mozgásképességű személyek segítségnyújtási igényeire vonatkozó bejelentéseket. | |
| 6. cikk, (2)-(3) bekezdés | E.4.6.2 | Ha a légi fuvarozó, annak képviselője vagy az utazásszervező segítségnyújtási igényre vonatkozó előzetes bejelentést kap, a vonatkozó információt a járat közzétett indulási időpontja előtt legalább 36 órával továbbítja a következőknek: a) az indulási, érkezési és átszállási repülőterek vezetésének; valamint b) az üzemeltető légi fuvarozónak, ha a helyfoglalás nem az adott légi fuvarozónál történt, kivéve, ha az üzemeltető légi fuvarozó adatai nem ismertek a bejelentés időpontjában, amely esetben az információt az első lehetséges alkalommal kell továbbítani. Az „előzetes bejelentés” pontos meghatározását és jellemzőit a szerződő felek vonatkozó szabályozásaiban és eljárásaiban kell rögzíteni. | |
| 6. cikk, (4) bekezdés + I. melléklet | Amennyiben a rendeltetési repülőtér a szerződő felek területén található, akkor a repülőjárat indulását követően az üzemeltető légi fuvarozó a lehető leghamarabb tájékoztatja a rendeltetési repülőtér vezetését arról, hogy az adott járaton hány olyan fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy utazik, aki az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott segítségre igényt tart, és azoknak milyen jellegű segítségre van szüksége. | ||
| 7. cikk, (1) bekezdés | E.4.7.1 | Amikor a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személy légi úton való utazás céljából megérkezik a repülőtérre, a repülőtér vezetése köteles gondoskodni az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott segítségnyújtás biztosításáról oly módon, hogy az érintett személy felszállhasson arra a repülőjáratra, amelyre helyfoglalással rendelkezik, amennyiben az érintett személy előzetesen bejelentette segítségnyújtással kapcsolatos egyéni igényeit az érintett légi fuvarozónak, annak képviselőjének vagy az utazásszervezőnek. Amennyiben az oda- és visszaútra vonatkozó szerződést ugyanazon légi fuvarozónál kötötték, a bejelentés kiterjed a visszautazáshoz igénybe vett járatra is. Az „előzetes bejelentés” pontos meghatározását és jellemzőit a szerződő felek vonatkozó szabályozásaiban és eljárásaiban kell rögzíteni. | |
| 7. cikk, (2) bekezdés | E.4.7.2 | Amikor elismert vezetőkutya alkalmazására van szükség, a kutyának is helyet kell biztosítani, amennyiben erről értesítették a légi fuvarozót, annak képviselőjét vagy az utazásszervezőt a vezetőkutyák légijárműveken történő szállítására alkalmazandó nemzeti előírásoknak megfelelően, ha ilyen előírások léteznek. | |
| 7. cikk, (3) bekezdés | E.4.7.3 | A vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti bejelentés hiányában a repülőtér vezetése köteles minden ésszerűen elvárható lépést megtenni annak érdekében, hogy a segítségnyújtást oly módon biztosítsa, hogy az érintett személy felszállhasson arra a repülőjáratra, amelyre helyfoglalással rendelkezik. | |
| 7. cikk, (4) bekezdés | E.4.7.4 | Az E.4.7.1. előírás rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha: a) az érintett személy időben bejelentkezik utasfelvételre, b) az érintett személy időben megérkezik az E.4.5.1. előírással összhangban kijelölt pontra a repülőtér határán belül. Az „időben” kifejezés pontos meghatározását és tartalmát a szerződő felek vonatkozó szabályozásaiban és eljárásaiban kell rögzíteni. | |
| 7. cikk, (5) bekezdés | E.4.7.5 | Ha a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személy a szerződő felek területén fekvő repülőtéren átszáll, vagy őt a légi fuvarozó vagy az utazásszervező másik repülőjáratra irányítja át arról a repülőjáratról, amelyre helyfoglalással rendelkezik, a repülőtér vezetése felelős azért, hogy az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott segítségnyújtást oly módon biztosítsa, hogy az érintett személy felszállhasson arra a repülőjáratra, amelyre helyfoglalással rendelkezik. | |
| 7. cikk, (6)-(7) bekezdés | E.4.7.6 | A fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személynek a szerződő felek területén fekvő repülőtérre légi úton történő érkezésekor a repülőtér vezetése felelős az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott segítségnyújtás biztosításáért oly módon, hogy az érintett személy eljuthasson az E.4.5.1. előírásban meghatározott repülőtéri távozási pontra. A segítségnyújtásnak a lehető legteljesebb mértékben meg kell felelnie az utas egyéni igényeinek. | |
| 8. cikk | E.4.8.1 | A repülőtér vezetése felelős az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott segítségnyújtás biztosításáért, anélkül hogy további díjat számolna fel a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek esetében. A vezetés maga is biztosíthat ilyen segítségnyújtást. Ehelyett lehetősége van arra is, hogy - a hatáskörén belül és minden esetben az E.4.9.19. előírásban említett minőségi követelményekkel összhangban - egy vagy több másik féllel szerződjön a segítségnyújtás biztosítása érdekében. A repülőtér használóival együttműködve, a repülőtér használóinak bizottságán keresztül - amennyiben ilyen bizottság létezik -, a vezetés saját kezdeményezésére vagy kérelem alapján - így például valamely légi fuvarozó kérelme alapján - köthet ilyen szerződést, figyelembe véve az érintett repülőtéren meglévő szolgáltatásokat. Az ilyen irányú kérelem elutasítását a vezetésnek írásban indokolnia kell. | |
| 9. cikk | E.4.9.1 | Azon repülőterek kivételével, amelyek éves kereskedelmi utasforgalma 150 000 főnél kevesebb, a repülőtér vezetése a repülőtér használóival - a repülőtér használóinak bizottságán keresztül, ha van ilyen -, valamint a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű utasokat képviselő szervezetekkel együttműködve meghatározza az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott segítségnyújtás minőségi követelményeit, és a biztosításukhoz szükséges erőforrásokat. A követelmények meghatározása során teljes mértékben figyelembe kell venni a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek közlekedésének elősegítésére vonatkozó, nemzetközileg elismert politikákat és magatartási kódexeket, különösen az ECAC csökkent mozgásképességű személyek földi kiszolgálására vonatkozó magatartási kódexét. A repülőtér vezetése köteles közzétenni az általa meghatározott minőségi követelményeket. A légi fuvarozó és a repülőtér vezetése megállapodhat, hogy a légi fuvarozó által a repülőtérre és a repülőtérről szállított utasok számára a repülőtér vezetése az 1107/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott követelményekben előírtnál magasabb színvonalú segítségnyújtást biztosít, vagy az ott említett szolgáltatásokon túl többletszolgáltatásokat is nyújt. | |
| 10. cikk + II. melléklet | E.4.10.1 | A légi fuvarozó az e rendelet hatálya alá tartozó repülőtérről induló, oda érkező vagy ott átszálló fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek számára köteles minden további díj nélkül biztosítani az 1107/2006/EK rendelet II. mellékletében meghatározott segítségnyújtást, amennyiben az érintett személy megfelel az E.4.7.1., az E.4.7.2. és az E.4.7.4. előírásban meghatározott feltételeknek. | |
| 11. cikk | E.4.11.1 | A légi fuvarozók és a repülőtér vezetése: a) biztosítja, hogy a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek közvetlen segítséget nyújtó személyzet valamennyi tagja, beleértve az esetleges alvállalkozók által alkalmazottakat is, rendelkezzen ismeretekkel arra vonatkozóan, hogy hogyan elégíthetők ki a különböző fogyatékkal vagy mozgáskorlátozottsággal élő személyek igényei; b) képzést biztosít a fogyatékkal élők egyenjogúságáról, és a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság növeléséről a repülőtéren dolgozó személyzetük minden olyan tagja számára, aki közvetlenül kapcsolatba kerül az utazóközönséggel; c) biztosítja, hogy a felvételt követően minden új alkalmazott részesüljön a fogyatékossággal kapcsolatos képzésben, valamint hogy adott esetben a személyzet tagjai ismeretfrissítő képzéseken vegyenek részt. | |
| 12. cikk | E.4.12.1 | Ha a repülőtéri kezelés vagy légijármű fedélzetén történő szállítás során kerekes székek, egyéb, mozgást segítő berendezések vagy segítő eszközök elvesznek vagy megrongálódnak, az utast, akihez ezek az eszközök tartoznak, kártérítésben kell részesíteni, összhangban a nemzetközi és nemzeti jogi előírásokkal. | |
| 13. cikk | E.4.13.1 | A fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyekkel szemben az 1107/2006/EK rendelet szerint fennálló kötelezettségek nem korlátozhatók, és azok alól nem lehet mentesülni. | |
| 14. cikk | E.4.14.1 | Minden szerződő fél kijelöl egy vagy több szervet, amely a területén található repülőterekről induló és oda érkező légi járatok tekintetében felel az 1107/2006/EK rendelet végrehajtásáért. Ezen szerv vagy szervek szükség szerint meghozza/meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogainak tiszteletben tartását, ideértve az E.4.9. előírásban említett minőségi követelményeknek való megfelelést is. A szerződő felek tájékoztatják egymást a kijelölt szervről vagy szervekről | |
| 15. cikk | E.4.15.1 | Az a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy, aki úgy véli, hogy az 1107/2006/EK rendeletet megsértették, felhívhatja a repülőtér vezetése, vagy adott esetben az érintett légi fuvarozó figyelmét az ügyre. Amennyiben a fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személy igényeit ezen az úton nem elégítik ki, e rendelet vélt megsértésével kapcsolatban panasz nyújtható be az E.4.14.1. előírás szerint kijelölt szervnek vagy szerveknek. A szerződő felek intézkedéseket tesznek a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek tájékoztatására az őket az 1107/2006/EK rendelet alapján megillető jogokról és a kijelölt szervhez vagy szervekhez benyújtható panasz lehetőségéről. | |
| 16. cikk | E.4.16.1 | A szerződő felek megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szerződő felek - egymás kérésére - értesítik egymást a másik félre kiszabható szankciókra vonatkozó rendelkezésekről. |
F. RÉSZ:
F.1: A Tanács 2000. november 27-i 2000/79/EK irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA),
az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA),
az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött,
a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról
| A melléklet szakasza | Az előírás száma (Rész/jogszabály#/ cikk#/előírás#) | Előírás | |
| 1 | F.1.1.1 | Az e mellékletben szereplő előírásokat és követelményeket a polgári repülésben dolgozó utazó személyzet munkaidejére alkalmazni kell. | |
| 2 | F.1.2.1 | A polgári repülésben dolgozó utazó személyzet munkaidejére vonatkozó, az e mellékletben rögzített előírásokra és követelményekre a 2000/79/EGK tanácsi irányelve 2. szakaszában szereplő fogalommeghatározásokat - szükség szerint és értelemszerűen - alkalmazni kell. | |
| 3(1) | F.1.3.1 | A polgári repülésben dolgozó repülő személyzet legalább négyhetes éves fizetett szabadságra jogosult, a nemzeti jog és/vagy gyakorlat által az ilyen szabadságra való jogosultság és ennek megadása feltételeinek megfelelően. A polgári repülésben dolgozó utaskísérő személyzet a szerződő felek vonatkozó jogszabályaival összhangban jogosult éves fizetett szabadságra. | |
| 4(1a) | F.1.4.1 | A polgári repülésben dolgozó utazó személyzet ingyenes egészségügyi vizsgálatra jogosult a kinevezés előtt és azt követően rendszeres időközökben. | |
| 4(1b) | F.1.4.2 | A polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalót, ha az éjszakai munkavégzéssel összefüggő egészségügyi problémáktól szenved, lehetőség szerint, olyan utazó vagy utazással nem járó nappali munkára helyezik át, amelyre alkalmas. | |
| 4(2) | F.1.4.3 | Az ingyenes egészségügyi vizsgálatra az orvosi titoktartás szabályai vonatkoznak. | |
| 4(3) | F.1.4.4 | Az ingyenes egészségügyi vizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is elvégezhető. | |
| 5(1) | F.1.5.1 | A polgári repülésben dolgozó utazó személyzetet a munka jellegének megfelelő biztonsági és egészségügyi védelem illeti meg. | |
| 5(2) | F.1.5.2 | A polgári repülésben dolgozó utazó személyzet biztonsága és egészsége tekintetében mindenkor megfelelő védelmi és megelőző szolgáltatások vagy eszközök állnak rendelkezésre. | |
| 6 | F.1.6.1 | Megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy ha munkaadó a munkát egy bizonyos mintának megfelelően kívánja megszervezni, akkor vegye figyelembe azt az általános elvet, hogy a munkát a munkavállalóhoz kell igazítani. | |
| 7 | F.1.7.1 | Az illetékes hatóságokat, azok kérésére, tájékoztatják a polgári repülésben dolgozó utazó személyzet sajátos munkaritmusáról. | |
| 8(1) | F.1.8.1 | A munkaidőt a szerződő felek által a jövőben elfogadandó, a repüléssel töltött szolgálati idő korlátozásokról és pihenőidő szabályozásról szóló jogszabályok sérelme nélkül, és a vonatkozó nemzeti joggal együtt kell megvizsgálni, és valamennyi kapcsolódó kérdésben figyelembe kell venni. | |
| 8(2) | F.1.8.2 | A blokkidő maximálisan 900 munkaóra lehet. E célból a „blokkidő” az az idő, amely alatt az utazó személyzet (a hajózó személyzet esetében) a pilótafülkében, (az utaskísérő személyzet esetében) az utastérben tartózkodik, a légijárműnek a parkolóhelyről felszállási céllal való elmozdulásától a kijelölt parkolóhelyre történő eljutásáig, és az összes hajtómű leállításáig. Az ezen előírásban meghatározott számszerűsített adattól való, a hajózó személyzet esetében 15%-os, az utaskísérő személyzet esetében 20%-os eltérés egyenértékű előírásnak minősül. | |
| 8(3) | F.1.8.3 | A maximális éves munkaidő az év során olyan egyenletesen kerül elosztásra, amennyire csak lehetséges. | |
| 9 | F.1.9.1 | A polgári repülésben dolgozó utazó személyzet számára előzetesen közölt, szolgálattól és készenléttől mentes napokat biztosítanak, a következők szerint: a) naptári hónaponként legalább 7 napot, amely magában foglalhatja a jog által előírt pihenőidőket is; valamint b) naptári évenként legalább 96 napot, amely magában foglalhatja a jog által előírt pihenőidőket is. Az ezen előírásban meghatározott számszerűsített adattól való 20%-os eltérés egyenértékű előírásnak minősül.” |
4. § Az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak az e törvény hatálybalépésétől kezdődő ideiglenes alkalmazását.
5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § a Megállapodás 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.
(3) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
