a) harmadik országból érkező csomagküldemény esetén az adómentes mennyiségen felüli,
b) tagállamból érkező csomagküldemény esetén a kereskedelmi mennyiségen felüli,
c) belföldön feladott csomagküldemény esetén a kereskedelmi mennyiségen felüli, illetve cigaretta esetében 200 szálat meghaladó mennyiségben
adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz.
(2) A vámhatóság a csomagküldeményt visszatartja, amennyiben az (1) bekezdés szerint lefolytatott átvilágítás vagy vizsgálat eredményeként alaposan feltehető, hogy a csomagküldemény adózás alól elvont jövedéki terméket tartalmaz. A vámhatóság a visszatartásról végzésben rendelkezik, és a végzés egy példányának megküldésével - a jogkövetkezményekre történő egyidejű figyelmeztetés mellett - értesíti az (1) bekezdés a)-b) pontja esetén a címzettként feltüntetett személyt (a továbbiakban: címzett), az (1) bekezdés c) pontja esetén a feladóként feltüntetett személyt (a továbbiakban: feladó) a csomagküldemény visszatartásáról, valamint a visszatartott csomagküldemény (5) bekezdés szerinti felbontásának pontos helyéről.”
(2) A Jöt. 111/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A csomagküldemény átvilágítását, megvizsgálását és felbontását a vámhatóság legalább két eljáró tagjából álló bizottság végezheti.”
77. § (1) A Jöt. 114. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -]
„i) a jelölt gázolajat, ha azt áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályából eltávolították (kivették), ide nem értve az 58. § (10) bekezdése szerinti esetet,”
(2) A Jöt. 114. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni - nem értve ide a 115. § (3) bekezdésében említett termékeket -]
„k) azt a párlatot, amelyet a bérfőzető a 67. § (2) bekezdésének, a magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését megsértve értékesít, valamint azt az alkoholterméket, amelyet a 74. § (1b) bekezdés előírásait megsértve állítanak elő, használnak fel vagy értékesítenek,”
(3) A Jöt. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke
a) az adózás alól elvont
aa) szőlőbor literben,
ab) - a 74. § (1b) bekezdés előírásainak megsértésével előállított - alkoholterméknek, ha az adózás alól elvont termék előállításához felhasznált alapanyag mennyisége, fajtája ismert és az adózás alól elvont termék mennyisége más módon nem állapítható meg, a 3. számú melléklet alkalmazásával,
ac) - az aa) és ab) pontban nem említett - terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben
meghatározott mennyisége és
b) a bírság megállapításakor hatályos,
ba) a (2) bekezdés g) pont szerinti adózás alól elvont termék - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén - esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott,
bb) a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén és az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, nem közúti járművek üzemanyagaként, vagy nem egyéb motorikus célra értékesített importált vagy felhasznált adózás alól elvont termék esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb,
bc) - a ba), bb) és c) pontban nem említett - egyéb termék esetében a termékre meghatározott
adómérték, vagy
c) szőlőbor esetében 30 forint
szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.”
(4) A Jöt. 114. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajnak, a megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak, az adóraktár-engedélyes az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt terméknek vagy a teljesen denaturált alkoholnak a 60. § (3) bekezdés szerinti elszámolással megállapított, nem engedélyezett célra történt felhasználása (készlethiánya) esetén az ilyen felhasználásként kimutatott mennyiség és a bírság megállapításakor hatályos,
a) az 50. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megfigyelt termék, továbbá a teljesen denaturált alkohol esetén a 64. § (2) bekezdésében meghatározott alacsonyabb,
b) a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetén az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb,
c) az a) és b) pontban nem említett jövedéki termék esetén az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
adómérték alapján számított összeg kétszeresének megfelelő összegű, de legalább 50 ezer forint jövedéki bírságot fizet.”
78. § (1) A Jöt. 115. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A
a) szárított dohány nem a fermentáló üzem, illetve a fermentált dohány nem a dohányüzem vagy a dohánygyár részére történő átadása, értékesítése, vagy továbbértékesítése,
b) szárított dohány, illetve fermentált dohány bárki által történő megvásárlása vagy birtokolása - ide nem értve azt az esetet,
ba) ha a szárított dohányt vagy fermentált dohányt a fermentáló üzem, a dohányüzem, vagy a dohánygyár vásárolja meg, illetve birtokolja, továbbá
bb) ha a szárított dohányt vagy fermentált dohányt a fermentáló üzem, a dohányüzem, vagy dohánygyár részére történő értékesítés (továbbértékesítés) céljából vásárolják meg, illetve birtokolják, és a dohány birtokosa az e törvény szerinti regisztrációs kötelezettségének eleget tett, valamint a dohány vásárlójával érvényes adásvételi szerződéssel, vagy előszerződéssel rendelkezik -
kilogrammonként 100 ezer forint jövedéki bírsággal büntetendő.”
(2) A Jöt. 115. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forralóüst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz - ide nem értve a dohánylevél-töltőt - jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése vagy importálása legalább 500 ezer forint összegű, legfeljebb 50 millió forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”
(3) A Jöt. 115. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Jöt. 110/B. §-ban foglaltak megsértése esetén a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint jövedéki bírság szabható ki.”
79. § A Jöt. 116/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ismételt elkövetésnek minősül, ha két egymást követő ugyanolyan jogsértés elkövetése - amennyiben annak pontos időpontja nem állapítható meg, feltárása - között nem telt el 3 év.”
80. § A Jöt. 116/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózás alól elvont termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegy, adójegy, hivatalos zár, a cukorcefre, illetve az abból jogosulatlanul előállított alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék, a jogosulatlanul értékesített borászati melléktermék, a jövedéki termék előállítására alkalmas, jogosulatlanul előállított, értékesített desztillálóberendezés, főzőüst, forralóüst, gép vagy egyéb eszköz, a jogosulatlanul átadott, értékesített, megvásárolt szárított dohány, vagy fermentált dohány, illetve a jogosulatlanul értékesített cigarettapapír, cigarettahüvely, vagy dohánylevél-töltő több természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni cég általi együttes birtokolása és/vagy szállítása esetén a jövedéki bírság megfizetésére valamennyi birtokos személy egyetemlegesen kötelezhető (a továbbiakban: társkötelezett).”
81. § A Jöt. 118. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztése esetén köteles a biztosíték megfelelő mértékű megemelését követően a felfüggesztés feloldásáról haladéktalanul intézkedni.”
82. § (1) A Jöt. 119. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság)
„e) a jogosulatlanul előállított, birtokolt, vagy az arra jogosulatlan személy által használt desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt - a dohánylevél-töltőt ide nem értve -,”
(lefoglalja.)
(2) A Jöt. 119. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság)
„g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -,
h) a magánfőzésre használt desztillálóberendezést [e fejezet alkalmazásában az e)-h) pontokban meghatározottak a továbbiakban: eszközök], ha
ha) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében az adó megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,
hb) a 67/A. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozattétel során a magánfőző valótlan nyilatkozatot tesz,
hc) a magánfőző a desztillálóberendezést a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja,
hd) a magánfőző a párlatot a 67. § (2) bekezdés b) pontját megsértve értékesíti,”
(lefoglalja.)
(3) A Jöt. 119. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A vámhatóság)
„i) a 110/A. § megsértésével birtokolt szárított dohányt vagy fermentált dohányt, illetve a 110/B. § megsértésével értékesített cigarettapapír-lapot, cigarettapapír-hüvelyt, illetve dohánylevél-töltőt”
(lefoglalja.)
(4) A Jöt. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha
a) a termékek mennyisége nem haladja meg a 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget vagy a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá a jövedéki jogsértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el, vagy
b) az adózás alól elvont termék mennyisége a Jöt. 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget meghaladja, de a jövedéki bírság kiszabására, beszedésére és az adózás alól elvont termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.”
(5) A Jöt. 119. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a (6) bekezdés a)-c) és e) pontja szerint kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 60 napon belül a (7) bekezdésben meghatározott személy nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesítheti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett termék, dolog és eszköz helyébe lép. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt terméket, dolgot és eszközt megsemmisítheti. Az előbbiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a szállításra használt, nem a jövedéki törvénysértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszköz lefoglalásának (6) bekezdés e) pontja szerinti megszüntetéséről rendelkező végzés meghozatalára a nyilatkozattételi felhívás eredménytelen eltelte vagy a felhívás sikertelen kézbesítése miatt nem kerülhet sor.”
83. § A Jöt. 120. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lefoglalt termékeket, zárjegyet, szárított dohányt, illetve fermentált dohányt, továbbá a 119. § (2) bekezdésének e)-f) és h) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra, vagy ha a jövedéki bírság kiszabását a 116/A. § alapján a vámhatóság mellőzte.”
84. § A Jöt. a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § A törvény 51. § (2) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
85. § A Jöt. a következő 128/G. §-sal egészül ki:
„128/G. § (1) A jövedéki szabályozásban alkalmazott vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság 2014. március 31-ig tájékoztatóban teszi közzé internetes honlapján.
(2) A 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás 2014. június 30-át követően is érvényben marad, a 48. § (20) bekezdése szerinti jogosult 2014. július 1-jét megelőzően is kérelmet nyújthat be a vegyvizsgáló szervhez a 2014. július 1-jét megelőzően kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolás - 2014. június 30-át követően - KN-kóddal történő kiegészítése iránt.”
86. § A Jöt. a következő 128/H. §-sal egészül ki:
„128/H. § Ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 24. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjának és a 24. § (2) bekezdés b) pontjának hatálybalépése következtében a bejegyzett kereskedőnek a jövedéki biztosítékát meg kell emelnie, erre a vámhatóság felszólítja. A bejegyzett kereskedőnek a felszólítást követő 30 napon belül kell e kötelezettségét teljesítenie.”
87. § A Jöt. 129. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)
„d) a szárított dohány, illetve fermentált dohány behozatalával, kivitelével, tárolásával illetve birtoklásával kapcsolatos e törvényben nem szabályozott követelményeket, illetve regisztrációs eljárás szabályait.”
88. § A Jöt.
1. 13. § (3) bekezdés b) pontjában az „az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez” szövegrész helyébe a „minőség-ellenőrzéshez” szöveg és a „felhasználtak” szövegrész helyébe a „felhasználtak, átadtak” szöveg,
2. 39. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 43. § (6) bekezdés b) pont bc) alpontjában és 104. § (15) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „171. § (1)” szövegrész helyébe a „171. § (2)” szöveg,
3. 39. § (2) bekezdés e) pontjában az „a), d)-f)” szövegrész helyébe az „a) és e)” szöveg,
4. 40. § (1) bekezdés b) pontjában az „alpontja szerinti esetet” szövegrész helyébe az „alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet” szöveg,
5. 40. § (4) bekezdésében a „vámtarifaszám” szövegrész helyébe a „KN-kód” szöveg,
6. 41. § (4) bekezdésében, 59. § (5) bekezdés a) pontjában, 59. § (5) bekezdés b) pontjában, 106. § (4) bekezdés a) pontjában, 106. § (7) bekezdés a) pontjában, 108. § (3) bekezdésében és 111. § (4) bekezdés e) pontjában a „vámtarifaszámát” szövegrész helyébe a „KN-kódját” szöveg,
7. 48. § (4) bekezdésében a „vámtarifaszámára” szövegrész helyébe a „KN-kódjára” szöveg,
8. 48. § (11) bekezdésében az „adóraktári engedélyének” szövegrész helyébe az „adóraktári engedélyének vagy a keretengedélyének” szöveg és az „adóraktár engedélyesének” szövegrész helyébe az „adóraktár engedélyesének vagy a keretengedélyesnek” szöveg,
9. 48. § (20) bekezdésében a „vámtarifaszám” szövegrész helyébe a „vámtarifaszám és KN-kód” szöveg,
10. 48/A. § (1) bekezdésében az „általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 71. § (7) bekezdésében foglaltakat, és az” szöveg,
11. 49. § (4) bekezdésében a „különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani” szövegrész helyébe a „különbözettel az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell” szöveg,
12. 51. § (2) bekezdésében a „az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű” szövegrész helyébe a „MSZ EN ISO 3675, az MSZ EN ISO 3838 vagy az MSZ EN ISO 12185 jelű” szöveg,
13. 58. § (1) bekezdés e) pontjában a „bekeverése is” szövegrész helyébe a „bekeverése, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kiszerelése is” szöveg,
14. 58. § (4) bekezdés d) pontjában a „szénhidrogént vasúti” szövegrész helyébe a „szénhidrogént palackban vagy vasúti” szöveg,
15. 58. § (5) bekezdés d) pontjában a „80 millió forint” szövegrész helyébe a „80 millió forint, és a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént tároló adóraktárt, mely esetén adóraktáranként 20 millió forint” szöveg,
16. 58. § (14) bekezdésében a „35-41. §-t” szövegrész helyébe a „35-40. §-t” szöveg,
17. 59. § (6) bekezdés b) pontjában a „szerinti - alacsonyabb adómérték” szövegrész helyébe a „szerinti alacsonyabb, a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén esetében az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb - adómérték” szöveg,
18. 69. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe az „a 3199/93/EK Bizottsági rendeletben meghatározott eljárások közül a valamennyi tagállamban alkalmazható denaturálási eljárással vagy a Magyarország által bejelentett” szöveg,
19. 72. § (7) bekezdésében az „- a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szövegrész helyébe az „- a (7a), a (8) és a (8a) bekezdésben foglalt eltéréssel -” szöveg,
20. 78. § (9) bekezdésében az „e)-g)” szövegrész helyébe az „e) és g)” szöveg,
21. 103. § (1) bekezdésében az „a 25 kilogramm” szövegrész helyébe az „az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, 5 kilogramm” szöveg és a „megfigyelt termékkel, valamint” szövegrész helyébe a „megfigyelt termékkel, a 62/A. § (1) bekezdés szerinti kenőolajjal, valamint” szöveg,
22. 106. § (3) bekezdésében a „gázolajnak” szövegrész helyébe a „gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek” szöveg,
23. 109. § (1) bekezdésében az „és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, illetve” szövegrész helyébe a „, a 72. § (14) bekezdésében és a 110. § (11) bekezdésében foglalt eltéréssel, továbbá a saját előállítású szőlőbornak a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti falusi vendégasztal keretében történő értékesítése,” szöveg,
24. 109. § (6) bekezdés a) pontjában az „a propán-bután gáz” szövegrész helyébe az „az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyósított szénhidrogén - ide nem értve a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént -” szöveg,
25. 111/A. § (9) bekezdésében a „postáról szóló 2003. évi CI.” szövegrész helyébe a „postai szolgáltatásokról szóló” szöveg,
26. 118. § (1) bekezdésében az „Adóraktár működtetése” szövegrész helyébe az „Az adóraktári engedély” szöveg,
27. 120. § (7) bekezdés b) pontjában az „e)-f) pontjában” szövegrész helyébe az „e)-f) és h) pontjában” szöveg,
28. 120. § (8) bekezdésében az „elkobzott ásványolajtermékek” szövegrész helyébe az „elkobzott ásványolajtermékek, valamint az ásványolajtermékekből vett, vámhatóság által tárolt és megsemmisítésre váró minták” szöveg,
29. 129. § (2) bekezdés g) pontjában a „tartására vonatkozó” szövegrész helyébe a „tartására, értékesítésére, továbbá a tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezésen előállított alkoholtermék bejelentésére és a felhasználásról vagy megsemmisítésről kiállítandó jegyzőkönyvre vonatkozó” szöveg
lép.
89. § Hatályát veszti a Jöt.
1. 7. § 32. pontjában az „, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, a 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését” szövegrész,
2. 37. § (10) bekezdésében az „, illetve a 38. § (8) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész,
3. 38. § (8) bekezdése,
4. 39. § (2) bekezdés d) pontja,
5. 41. § (1)-(3) bekezdése,
6. 48. § (10) bekezdése,
7. 58. § (1) bekezdés b) pontjában a „(kivéve: biodízel)” szövegrész,
8. 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint a biodízelnek ásványolaj-adóraktárban gázolajba történő bekeverését” szövegrész,
9. 72. § (1) bekezdés f) pontjában a „legfeljebb 1 liter űrtartalmú egységben való” szövegrész,
10. 106. § (5) bekezdés c) pontjában az „(áttárolás, értékesítés, terítőjárat)” szövegrész,
11. 109. § (2) bekezdésében a „belföldi polgári” szövegrész,
12. 132. §-át magában foglaló „Termékmeghatározás” alcíme.
90. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha)
„b) egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
ba) annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
bb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év
[a ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];”
91. § Az Áfa tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az 58. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a felek a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, nyújtott szolgáltatásról, telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége. A teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége azon termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve, hogy e termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor.”
92. § Az Áfa tv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, termék Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése - ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is - miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével.
(2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha
a) a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik;
b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik;
c) az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket.
(3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt.
(4) Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet) feltéve, hogy
a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldön teljesített adóköteles ügylet, és
b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a visszatérített összeget úgy kell tekinteni, mint amely az adó összegét is tartalmazza.”
93. § Az Áfa tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A 77. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla
a) érvénytelenítéséről gondoskodjon azokban az esetekben, amikor az előleg vagy az ellenérték teljes összegét visszatérítik;
b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben.
(2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben az adó alapja utólagos csökkenésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése.
(3) A 77. § (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen:
a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint
b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti bizonylatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és - adóalany esetén - adószáma,
b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában.”
94. § Az Áfa tv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.”
95. § Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja a következők szerint módosul:
(A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:)
„d) a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó;”
96. § Az Áfa tv. 135. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.
(5) Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását,
a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani;
b) az a) pont alá nem tartozó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani.”
97. § (1) Az Áfa tv. IX. Fejezete az „Adó megállapítása” fejezetcímet követően a következő alfejezet címmel egészül ki:
„1. alfejezet
Önadózás”
(2) Az Áfa tv. a 153. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„A levonási jog gyakorlásának módja
153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany
a) az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy
b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása
153/B. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben
a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;
b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben;
c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;
d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben.
(2) E § nem alkalmazható az 55. § (2) bekezdése szerinti számla érvénytelenítésre.
A levonható adó utólagos módosulásának elszámolása
153/C. § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben
a) a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki;
b) részére a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben;
c) a változás bekövetkezik az a) és b) pontok alá nem tartozó esetekben.
(2) Ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.
(3) A 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja vagy e) pontja alapján keletkezett, eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözetet - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően - az adóalany abban az adómegállapítási időszakban kötelezett figyelembe venni, amelyben a fizetendő adó összegét növelő vagy csökkentő tételt el kell számolni.
(4) Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja.
153/D. § Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának:
a) az adó áthárítására jogalapot teremtő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem térítése;
b) a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetek;
c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja;
d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”
(3) Az Áfa tv. a 154. §-t megelőzően a következő alfejezet címmel egészül ki:
„2. alfejezet
Az adó megállapításának egyéb esetei”
98. § Az Áfa tv. 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„173. § (1) A nyugta kötelező adattartalma a következő:
a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
(2) Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalom helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.”
99. § Az Áfa tv. „Nyugta adattartalma” alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.”
100. § Az Áfa tv. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § A számla és a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.”
101. § Az Áfa tv. 225. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása a határnapot követően az (1) bekezdésben említett megfelelő időtartammal meghosszabbodik.”
102. § Az Áfa tv. 259. §-a a következő 7/A. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7/A. halottszállító személygépkocsi: az olyan személygépkocsi, amelyet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szerinti halottszállító kocsiként tüntetnek fel a járműnyilvántartásban.”
103. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gj) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
„gj) a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról;”
104. § Az Áfa tv. a következő 284. §-sal egészül ki:
„284. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 58. § (1) bekezdését az olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. június 30-át követő időpont.”
105. § Az Áfa tv. a következő 286. §-sal egészül ki:
„286. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 135. § (5) bekezdését abban az esetben kell először alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog adóalany általi szerzése 2014. január 1. napján vagy azt követően történt meg.
(2) Az adóalany dönthet úgy is, hogy a 2014. január 1. napját megelőzően szerzett vagyoni értékű jogra is az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 135. § (5) bekezdését alkalmazza. Az adóalany köteles ezen döntését adónyilvántartásában megfelelően rögzíteni. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.”
106. § Az Áfa tv. a következő 287. §-sal egészül ki:
„287. § A 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 19-24. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2014. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”
107. § Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része az 5. melléklet szerint módosul.
108. § Az Áfa tv.
a) 58. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdéstől” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a) bekezdéstől” szöveg;
b) 99. § (9) bekezdésében az „a 131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/A. § (1) bekezdése” szöveg;
c) 135. § (3) bekezdésében az „a 132. § (2) és (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1)-(2) bekezdését” szöveg;
d) 136. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a „tárgyi eszközt” szövegrész helyébe a „tárgyi eszközt vagy a 135. § szerinti vagyoni értékű jogot” szöveg, az (1) bekezdés a) és b) pontjában a „tárgyi eszköz” szövegrészek helyébe a „tárgyi eszköz vagy a 135. § szerinti vagyoni értékű jog” szöveg;
e) 136. § (2) bekezdésében az „a 132. § (2) és (4) bekezdését” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1)-(2) bekezdését” szöveg;
f) 142. § (1) bekezdés b) pontjában az „átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles” szövegrész helyébe az „átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött” szöveg;
g) 146. § (2) bekezdésében a „35. pontjában” szövegrész helyébe a „34. pontjában” szöveg;
h) 158/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban,” szövegrész helyébe a „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, vagy az ezen tagállamban lévő állandó telephelye a 137/A. § szerint nem érintett a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesülésében,” szöveg;
i) 176. § (2) bekezdés b) pontjában az „az a)-f) pontban” szövegrész helyébe az „az a)-g) és n) pontban” szöveg;
j) 186. § (1) bekezdésében a „131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „153/A. § (1) bekezdése” szöveg;
k) 193. § (2) bekezdésében az „a 132. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (1) bekezdése” szöveg;
l) 194. §-ában az „a 132. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/C. § (2) bekezdése” szöveg;
m) 212/C. § (4) bekezdés b) pontjában az „a 131. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 153/A. § (1) bekezdése” szöveg;
n) 226. § (1) bekezdésében a „225. § (2) bekezdésének b) pontjában” szövegrész helyébe a „225. § (2) bekezdésében” szöveg;
o) 247. § (3) bekezdésében az „a 119., 124-128., 132. és 133. §-okat” szövegrész helyébe az „a 119., 124-128., 153/C. és 153/D. §-okat” szöveg
lép.
109. § Hatályát veszti az Áfa tv. VII. fejezetének „Adólevonási jog gyakorlásának módja” alcíme.
110. § (1) A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ford. tv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § és a 7. § 2019. január 1-jén lép hatályba.”
(2) A Ford. tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény 2019. január 2-án hatályát veszti.”
(3) Hatályát veszti a Ford. tv. 8. § (1) bekezdésében az „, és 2014. július 2-án hatályát veszti” szövegrész.
111. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
„b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja,”
(2) A Htv. 19. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Mentes az adó alól:)
„d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.”
112. § A Htv. 20. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adókötelezettség
a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,
b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
c) erdőnek minősülő telek esetében
ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy
cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését
követő év első napján
d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,
e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján
keletkezik.
(2) Az adókötelezettség
a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a
ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének
utolsó napján,
c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,
d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,
e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.”
113. § (1) A Htv. 39/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban e § alkalmazásában: kisadózó vállalkozás) (9) bekezdés szerint bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.”
(2) A Htv. 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás adóbevallást nyújt be,
a) a megszűnés hónapjának vagy a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül, ha kisadózó vállalkozásként adóalanyisága bármely ok miatt megszűnt (szünetel),
b) az adóévet követő év január 15-ig, ha
ba) a (3) bekezdés szerint az adóévre fizetendő adó a (4) bekezdés alapján az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség szünetelésének volt helye,
bb) az önkormányzat rendelete alapján az adóévben adóalap-mentességre, adókedvezményre, a 39/D. § alapján az adóalap vagy a 40/A. § alapján az adó csökkentésére jogosult és az adót csökkenteni kívánja.”
(3) A Htv. 39/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a (3) bekezdésben foglaltak szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.”
114. § A Htv. 41. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani:)
„b) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az első adóelőleg-fizetési időszakra,”
115. § A Htv. a 42/B. §-t követően a következő 42/C. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az adóbevallás-benyújtás, bejelentkezés, változás-bejelentés szabályai
42/C. § (1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany, bevallás-benyújtásra kötelezett az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról, a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti, az adónemre vonatkozó bevallási nyomtatványon is teljesítheti.
(2) Az adózó a bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét a helyi iparűzési adóban, az idegenforgalmi adóban a PM rendelet szerinti, a bejelentkezésről, változás-bejelentésről szóló nyomtatványon is teljesítheti.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetben az adózó a nyomtatványon feltünteti
a) annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához bevallási, bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettségét teljesíti, továbbá
b) a helyi iparűzési adóról szóló bevallási nyomtatványon azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és az önkormányzat rendeletében meghatározott, az adott adóévre vonatkozó adómértéket.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyomtatványt elektronikus úton csak akkor lehet benyújtani, ha azt az önkormányzat rendelete lehetővé teszi.”
116. § (1) A Htv. 52. § 5-6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van;
6. épületrész: az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely a 8., a 20., a 45. és 47. pontokban foglaltak szerint azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel;”
(2) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„11. tanya: az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként vagy majorként szerepel;”
(3) A Htv. 52. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. erdő: az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földterület, továbbá az a földterület, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tartanak nyilván;”
(4) A Htv. 52. § 16-17. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. telek: az építménnyel be nem épített földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;
17. termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet;”
(5) A Htv. 52. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. termék-előállító üzem: az az állandó jellegű üzleti létesítmény (épület, műtárgy), amelyet az elhelyezésére szolgáló telek utáni adó alanya saját termék előállítására vagy saját termék előállításával összefüggő célra (ideértve különösen a saját előállítású termék tárolását, szállítását, kiszolgálását, a termeléshez kapcsolódó irányító, kiszolgáló tevékenységeket) használ;”
(6) A Htv. 52. § 31. pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(31. telephely:)
(b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek)
„ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)
baa) az a) pont szerinti telephely és
bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,”
117. § A Htv.
1. 13. § h) pontjában az „épület” szövegrészek, 52. § 20. pontjában az „épület” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,
2. 13. § h) pontjában, 52. § 12. pontjában az „épületet” szövegrész helyébe az „építményt” szöveg,
3. 31. § e) pontjában az „épületben” szövegrész helyébe az „építményben” szöveg,
4. 19. § a) pontjában az „épület, épületrész” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,
5. 37. § (3) bekezdésében a „40. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/A. § (2) bekezdésben” szöveg,
6. 39/B. (5) bekezdésében a „kisadózó vállalkozást” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást” szöveg,
7. 52. § 7. pontjában az „épület/épületrész” szövegrész helyébe az „építmény” szöveg,
8. 52. § 9. pontjában az „épülethez” szövegrész helyébe az „építményhez” szöveg
lép.
118. § Hatályát veszti a Htv. 49. §-a.
119. § A Htv. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
120. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”
121. § (1) Az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;”
(2) Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő t), u) és v) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;
u) a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja,
v) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.”
122. § Az Itv. 17. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”
123. § Az Itv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége
a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy
b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy
c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó.”
124. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„z) a vagyonszerzés, ha
za) egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,
zb) házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,
zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből
származik.”
(2) Az Itv. 26. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól.”
(3) Az Itv. 26. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére - a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra - havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.”
(4) Az Itv. 26. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) Az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontja szerinti mentesség a 17. § (4) bekezdésében említett feltételek fennállásakor vehető igénybe.”
125. § Az Itv. 33. § (2) bekezdésének 35-42. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő 43-47. pontokkal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„35. a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;
36. az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
37. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;
38. az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;
39. a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;
40. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás;
41. a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;
42. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi;
43. az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány;
44. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;
45. a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás;
46. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás;
47. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás.”
126. § Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„a) az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés;”
127. § Az Itv. 62. § (1) bekezdésének - az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIII. törvény 2. §-a által beiktatott - s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„t) a szabálysértéssel okozott kár megfizetésére kötelező végrehajtási eljárásban.”
128. § Az Itv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az Itv. 81. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben, a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, vagy az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették meg, a bíróság a határozatát az adózó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnak küldi meg.
(3) Ha a bíróság az illetéket az 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján mérsékelte, a megfizetett illeték 80. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a keresetlevelet szabályszerűen, a Pp. alapján a jogi hatály fennmaradására előírt határidőn belül ismételten nem nyújtották be. E tényről a bíróság - annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül - értesíti az illetékes állami adóhatóságot, vagy ennek elmulasztása esetén az adózó kérelmére igazolást állít ki.”
129. § Az Itv. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal együtt az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően haladéktalanul, kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződéseket a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően küldi meg az állami adóhatóság részére. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.”
130. § Az Itv. 99/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított illeték összege nagyobb, mint amelyet az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos szabályok alapján a vagyonszerzőnek fizetnie kellett volna, az állami adóhatóságnak az illetékfizetési kötelezettséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával kell megállapítania. Ha a vagyonszerző az így megállapított illetéknél több illetéket fizetett, az állami adóhatóság a különbözetet visszatéríti részére.”
131. § Az Itv. a következő 99/I. §-sal egészül ki:
„99/I. § (1) A 16. § (2e), a 17. § (2e), a 26. § (2e) bekezdéseinek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, melyekben az állami adóhatóság 2014. január 1-jéig még nem rendelkezett jogerősen a felfüggesztett illeték késedelmi pótlékkal növelt összegben történő megfizetéséről.
(2) Ha a 16. § (2e) bekezdése, a 17. § (2e) bekezdése, a 26. § (2e) bekezdése alapján a felfüggesztett illeték törlésének van helye, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő azonban 2014. január 1-jéig még nem telt el és a vagyonszerző az illetéket már megfizette, akkor annak visszatérítését 2014. január 1-jétől kezdődően kérheti az állami adóhatóságtól.”
132. § (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll;”
(2) Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy
oa) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni,
ob) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával,
oc) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni,
od) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni,
oe) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni;”
133. § Az Itv.
1. 2. § (2) bekezdésében a „vették nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „vették, veszik nyilvántartásba” szöveg,
2. 16. § (2d) bekezdésében, 17. § (2d) bekezdésében, 26. § (2d) bekezdésében a „halála esetén a lakóház felépítésére” szövegrész helyébe a „halála esetén a lakóház felépítését” szöveg, a „köteles” szövegrész helyébe az „is teljesítheti” szöveg,
3. 17. § (3) bekezdésében a „támogatás elnyerését igazoló okiratot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő” szövegrész helyébe a „támogatás elnyerését igazoló okiratot a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatóságnál kell benyújtania vagy az ingatlanügyi hatósághoz benyújtandó” szöveg,
4. 18. § (1) bekezdésében az „Ezt a szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy” szövegrész helyébe az „Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében” szöveg,
5. 21. § (1) bekezdésében a „lakásépítési kedvezményben” szövegrész helyébe a „vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban” szöveg, a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben” szöveg,
6. 21. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrészek helyébe a „(2) és (4) bekezdésben” szöveg,
7. 23/A. § (3) bekezdésében az „illetékkiszabásra történő bejelentésre” szövegrész helyébe az „illetékkötelezettség keletkezésére” szöveg,
8. 26. § (1) bekezdés p) pontjában a „birtokbaadástól” szövegrész helyébe a „birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától” szöveg,
9. 39. § (2) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)” szöveg,
10. 44. § (1) bekezdésében a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról” szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról” szöveg,
11. 65. § (1) bekezdésében az „50 000 Ft” szövegrész helyébe „100 000 Ft” szöveg,
12. 72. § (5) bekezdésében az „üdülőhasználati jog értéke: e jog” szövegrész helyébe az „üdülőhasználati jog és a szállás időben megosztott használati jogának értéke: e jogok” szöveg,
13. 73. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdésben szabályozott esetben” szövegrész helyébe a „(4)-(4a) bekezdésekben szabályozott esetekben” szöveg,
14. 73. § (7) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4a) bekezdésben” szöveg,
15. 79. § (1) bekezdésében a „21. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21. § (2) és (4) bekezdésében” szöveg,
16. 82. § (1) bekezdésében „a fizetendő illetéken felül” szövegrész helyébe „az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül” szöveg,
17. 87. § (3) bekezdésében a „21. § (5) bekezdésében” szövegrészek helyébe a „21. § (2) és (4) bekezdésében” szöveg,
18. 102. § (1) bekezdésének d) pontjában az „- ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -” szövegrész helyébe az „- ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -” szöveg,
19. 102. § (1) bekezdés m) pontjában a „nyilván” szövegrész helyébe a „nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve” szöveg
lép.
134. § Hatályát veszti az Itv.
1. 11. § (2) bekezdésében az „és t)” és a „(3)-(4) bekezdése” szövegrész,
2. 18. § (2) bekezdés h) pontjában a „, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele” szövegrész,
3. 21. § (5) bekezdésében a „cserénél,” a „cseréjét,” és a „csere- vagy” szövegrészek,
4. 25. § (2)-(3) bekezdése,
5. 77. § a) pontjában az „ideértve az illetékelőleget is,” szövegrész.
135. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7/N. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az ellenőrzött személyt a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat lezárásáig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattal nem érintett kérdésekben folytathatja. A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az ellenőrzött személyt értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más személynél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének ismerete szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.”
136. § A Vtv. II. Fejezet „A vámkódex 229. Cikkéhez” címe a következő alcímmel egészül ki:
„Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
54/A. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és nem közösségi adókra és díjakra, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamatra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát a kötelezettség későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámok, nem közösségi adók és díjak, valamint az EK végrehajtási rendelet 519. cikke szerinti kiegyenlítő kamat azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(4) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén az azzal érintett a vámok és nem közösségi adók és díjak összegére vámbiztosítékot kell nyújtani, továbbá a fizetendő összegeken felül hitelkamatot kell felszámítani.
(5) Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.”
137. § (1) A Vtv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámkódex 229. cikkével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy hitelkamat felszámításától, ha a kérelmező az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeket teljesíti.”
(2) A Vtv. 55. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól, és a hitelkamat felszámításától egyaránt mentesíti.”
138. § A Vtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Ha az esedékes vámösszeget és/vagy a nem közösségi adók és díjak összegét, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírságot vagy a 61/B. § szerinti korrekciós pótlékot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság haladéktalanul intézkedik az alábbiak szerint:
a) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a vámhatóság azt érvényesíti, vagy
b) amennyiben a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha biztosítékot nyújtani nem kellett, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.
(2) A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adóhatóság jogosult, azonban az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást a vámhatóság első fokon eljáró szervei is foganatosíthatnak. A végrehajtási eljárásra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide nem értve a behajthatatlan adótartozás nyilvántartására és az elévülésre vonatkozó rendelkezéseit.
(3) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása és nem közösségi adó és díj, illetve a 61/A. §-a szerint megállapított vámigazgatási bírság vagy a 61/B. §-a szerinti korrekciós pótléktartozása, vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.
(4) Az egy határozattal megállapított vámtartozás és a nem közösségi adó és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás részbeni teljesülése esetén a vámhatóság a befizetett összeget először a vámtartozásra köteles elszámolni. A vámhatóság az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek legalább olyan arányú részét köteles a nem közösségi adó- és díj, továbbá a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított nem közösségi adó- és díj, illetve vámigazgatási bírság és korrekciós pótlék tartozás aránya a határozatban előírt fizetendő összegen belül. Az elszámolásról az adóst értesíteni kell.”
139. § A Vtv. „A vámkódex 232. Cikkéhez” alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a fizetési kötelezettséget megállapító határozat közlésének napjától számított 5 év elteltével évül el.
(2) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog az ügyfélnek a visszajáró összegről szóló hitelt érdemlő tájékoztatásától számított 5 év elteltével évül el.
(3) Ha a vámhatóság határozatát a felettes szerv vagy bíróság felülvizsgálja, a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog a jogerős határozat kihirdetésének vagy közzétételének napjától számított 5 év elteltével évül el.
(4) Amennyiben a vámhatóság a nem közösségi adó és díj megfizetésére részletfizetést engedélyez, a végrehajtáshoz való jog az utolsó részlet megfizetésének napjától számított 5 év elteltével évül el.
(5) Ha a vám- és a nem közösségi adó és díj, a 61/A. § alapján kiszabott vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás végrehajtásához való jog elévült, az e tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.
(6) Nyugszik az elévülés a Vámkódex 243. cikke szerinti jogorvoslati eljárás, a Vámkódex 236., 238. vagy 239. cikke szerinti vámvisszafizetés, -elengedés iránt benyújtott kérelemre indult eljárás, valamint a jogszabályban biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt.
(7) Jelzálogjog bejegyzése esetében - a bejegyzett jelzálogjog értékéig - a nem közösségi adó- és díj, valamint a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, és a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozás a jelzálogjog alapjául szolgáló zálogtárgy értékesítésének napjától számított 5 év elteltével évül el. A jelzálogjog érvényesítését követően a befolyt összegekből a tartozás összegét az 56. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell elszámolni.
(8) Az elévült, valamint az eredménytelen végrehajtási eljárás miatt behajthatatlan nem közösségi adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlékot, továbbá a (7) bekezdés szerinti vámot és nem közösségi adót és díjat, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírságot, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlékot törölni kell.
(9) A behajthatatlanság címén törölt nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék tartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás behajthatóvá válik.”
140. § A Vtv. „A Vámkódex 243. Cikkéhez Jogorvoslat” alcíme a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. § (1) Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján a 1150/2000/EK Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában említett elkülönített számlákról (a továbbiakban: elkülönített számlák) - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint az EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha
a) a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg, vagy
b) a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.
(2) Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített számlákról - a Vámkódex 220. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint a EK végrehajtási rendelet 871. cikkében foglaltak sérelme nélkül - kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha
a) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja, vagy
b) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg és a vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy
c) a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.
(3) Amennyiben a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.”
141. § A Vtv. II. Fejezete a következő alcímmel és 60/B. §-sal egészül ki:
„A vámkódex 244. Cikkéhez
60/B. § A 60/A. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell a Vámkódex 244. cikke alapján nyújtott vámbiztosíték felszabadítása tekintetében is.”
