142. § (1) A Vtv. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni.”
(2) A Vtv. 61/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a (6) bekezdés szerint kiszámított bírság összege nem éri el az EK végrehajtási rendelet 868. cikkében meghatározott értékhatárt, a fizetendő vámigazgatási bírság összege 3000 forint.”
(3) A Vtv. 61/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a kötelezettségszegés következtében büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, továbbá a 61/B. § (7)-(8) bekezdésének alkalmazása esetén.”
(4) A Vtv. 61/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.”
143. § A Vtv. III. Fejezete a következő alcímmel és 61/B. §-sal egészül ki:
„KORREKCIÓS PÓTLÉK
61/B. § (1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikk (2) bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéséről szóló értesítés kézhezvétele, illetve az előzetes értesítés mellőzése esetén az ellenőrzés megkezdése előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.
(2) A korrekciós pótlékot az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámhatóság állapítja meg, és a vámáru-nyilatkozat módosításáról hozott határozatában közli az adóssal.
(3) A korrekciós pótlék beszedése tekintetében a közölt vámösszegek beszedésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A korrekciós pótlék mértéke az utólagosan könyvelésbe vett vámösszeg, illetve kiszabott nem közösségi adó és díj összege után a vámtartozás keletkezésének alapjául szolgáló vámáru-nyilatkozat elfogadását követő naptól a vámáru-nyilatkozat módosítására irányuló kérelem benyújtásának napjáig - amennyiben azt a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon belül nyújtják be - a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a vámáru-nyilatkozat módosítását a vámáru-nyilatkozat elfogadásától számított 90 napon túl kezdeményezik, a korrekciós pótlék mértékének megállapítása során a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamathoz hozzá kell adni 0,25 százalékpontot minden egyes megkezdett 30 napos időszak vonatkozásában. Az így megemelt kamatlábat a felszámítás teljes időszakára alkalmazni kell. Az e bekezdés alapján megállapított korrekciós pótlék összege legalább négyezer forint, legfeljebb kettőmillió forint.
(6) A korrekciós pótlék mérséklése, elengedése során a 61/A. § (10) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Ha a módosítás az adós terhére nem keletkeztet fizetési kötelezettséget, akkor a vámhatóság nem állapíthat meg korrekciós pótlékot.
(8) Az adós a korrekciós pótlék megfizetésével mentesül a vámigazgatási bírság alól.
(9) Amennyiben a vámhatóság az adós terhére a (2) bekezdés szerinti korrekciós pótlékot állapítja meg, a vámáru-nyilatkozat módosításának eredményeként keletkezett vám- és nem közösségi adó-és díjfizetési kötelezettség nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.
(10) A korrekciós pótlék késedelmes megfizetése esetén az 57. § szerinti kamatot kell felszámítani.”
144. § A Vtv. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/A. § (1) E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 48. § (4) bekezdését, 59. § (2) és (4)-(5) bekezdését és 33/A. § (6) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára kedvezőbb.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 7/N. § (6) bekezdését, 54/A. §-át, 55. § (2)-(2a) bekezdéseit, 56. §-át, 56/A. §-át, 60/A. §-át, 60/B. §-át, 61/A. § (6)-(6a), (8) és (11a) bekezdéseit, 61/B. §-át a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
145. § (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„n) a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmek intézése rendjének módját és technikai feltételeit,”
(2) A Vtv. 82. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)
„r) a korrekciós pótlékra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
(3) A Vtv. 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:
a) az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az oktatási, tudományos és kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Success-ben, 1950. november 22-én kelt megállapodás alapján vámmentes vámkezelésre jogosultak körét az oktatásért, a kultúráért és a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
b) a szövettipizáló reagensek vámmentes vámkezelésére jogosult laboratóriumokat az oktatásért, a kultúráért és a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
c) az alapfeladatoktól eltérő külön feladatokat és ellenőrzési kötelezettségeket, az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
d) a katonai csapat- és árumozgásra vonatkozó vámeljárás különös szabályait a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,
e) a nemzetközi posta- és gyorspostaforgalomra vonatkozó részletes vámeljárási szabályokat a postaügyért felelős miniszterrel egyetértésben.”
146. § A Vtv.
1. 1. § (4) bekezdésében a „14a. cikk a) és c) pontjában” szövegrész helyébe a „14a. cikk (1) bekezdésében” szöveg,
2. 7/J. § (3) bekezdésben a „60” szövegrész helyébe a „90” szöveg,
3. 8. § (3) bekezdésében a „tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „tájékoztatásban” szöveg,
4. 16. § (6) bekezdés s) pontjában az „a kereskedelmért felelős minisztert,” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős minisztert, és az európai integrációs ügyekért felelős minisztert,” szöveg,
5. 16. § (6) bekezdés t) pontjában az „a kereskedelmért felelős minisztert,” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős minisztert, valamint ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról, az Európai Unió felé fennálló kötelezettség teljesítése céljából az európai integrációs ügyekért felelős minisztert,” szöveg,
6. 31. §-ban a „Vámárunyilatkozat” szövegrész helyébe a „Vámokmány” szöveg,
7. 33. § (2) bekezdésében az „egyszerűsített vámeljárásra” szövegrész helyébe az „egyszerűsített eljárásra” szöveg,
8. 33/A. § (6) bekezdésében a „tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „tájékoztatásban” szöveg,
9. 48. § (2) bekezdés felvezető szövegében a „Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól” szövegrész helyébe az „A vámhatóság kérelemre engedélyezi az áfa biztosítása alóli mentességet” szöveg és az „eljárásban az az adóalany” szövegrész helyébe az „eljárásban annak az adóalanynak” szöveg,
10. 48. § (2) bekezdés b) pontjában az „általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „áfa” szöveg,
11. 48. § (3) bekezdésében az „Az általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az áfa” szöveg,
12. 48. § (7) bekezdés b) pontjában a „keletkezett kötelezettségeinek” szövegrész helyébe a „keletkezett és fel nem függesztett kötelezettségeinek” szöveg,
13. 48. § (9) bekezdésében az „általános forgalmi adó” szövegrész helyébe az „áfa és az energiaadó” szöveg,
14. 51. § (3) bekezdésében a „díjakról szóló,” szövegrész helyébe a „díjakról, valamint a korrekciós pótlékról szóló,” szöveg,
15. 55. § (1) bekezdésében a „kedvezmény” szövegrész helyébe a „könnyítés” szöveg,
16. 59. § (4) bekezdésében az „Amennyiben a vámhatóság (1) bekezdés szerinti határozata” szövegrész helyébe a „Ha jogorvoslati eljárás eredményeképp megállapításra kerül, hogy a vámhatóság határozata” szöveg,
17. 59. § (5) bekezdésében az „a vámigazgatási bírságot megállapító” szövegrész helyébe az „a vámigazgatási bírságot, illetve korrekciós pótlékot megállapító” szöveg, a „vámigazgatási bírság megállapítást” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítást” szöveg, a „vámigazgatási bírság kiszabását” szövegrész helyébe a „vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék megállapítását” szöveg, az „a már megfizetett bírság visszafizetése” szövegrész helyébe az „a már megfizetett vámigazgatási bírság, illetve korrekciós pótlék visszafizetése” szöveg,
18. 61/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6)-(6a) bekezdésekben” szöveg,
19. 66. § (2) bekezdésben a „41. §-ának” szövegrész helyébe a „41. Cikkének” szöveg,
20. 73. § (3) bekezdésében az „57. §-ának a) pontjában” szövegrész helyébe az „57. §-ban” szöveg,
21. 82. § (1) bekezdés k) pontjában az „egyszerűsített vámeljárásokra” szövegrész helyébe az „egyszerűsített eljárásokra” szöveg
lép.
147. § Hatályát veszti a Vtv.
1. 7/L. §-a,
2. 59. § (1) bekezdése,
3. 61/A. § (9) bekezdése.
148. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)
„a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására vonatkozó szabályait,”
149. § Az Art. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adó visszatérítési-jog érvényesítésére irányuló eljárásban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt.”
150. § Az Art. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adózó (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit felszámolás esetén - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy - ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta, a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.”
151. § Az Art. 20. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdésekkel egészül ki:
„(7a) Az állami adóhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély (6) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli.
(7b) Amennyiben az adóhatóság a (7a) bekezdésben felsoroltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.”
152. § Az Art. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/B. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.
(2) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti.”
153. § Az Art. 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adózó - kivéve a 4. számú melléklet szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű magánszemélyt - költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve - ha e törvény, illetve törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.”
154. § Az Art. 24/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó az adószám törléséről hozott határozat jogerőre emelkedéséig teljesíti bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségét, az állami adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, az adószám törléséről hozott határozatot pedig visszavonja, amely határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.”
155. § Az Art. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § Ha törvény az adózó számára választási lehetőséget biztosít, az adózó kezdeményezheti - az adó megállapításához való jog elévülési idején belül - a választása módosítását, az adóhatósághoz benyújtott kijavítás iránti kérelem útján, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét - a beadott bevallását figyelembe véve - nem érinti.”
156. § Az Art. 35. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető)
„a) az állam kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,”
157. § (1) Az Art. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni.”
(2) Az Art. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személynek adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adófolyószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára számolja el. Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, az adó megfizetésére kötelezett személyt terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.”
(3) Az Art. 43. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.”
(4) Az Art. 43. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.”
158. § Az Art. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.”
159. § Az Art. 51. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően amennyiben az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.”
160. § (1) Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:)
„w) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat.”
(2) Az Art. 52. §-a a következő (13b) bekezdéssel egészül ki:
„(13b) Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére - az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához - adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról.”
161. § Az Art. 54. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.”
162. § Az Art. 85/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A jövedelemigazolás a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho-fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem együttes összegét, valamint az adózó személyi jövedelemadó-kötelezettségét tartalmazza. Ha az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetve soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.”
163. § Az Art. 92. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a felszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a felszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, a felszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni.”
164. § Az Art. 93. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető.”
165. § Az Art. 95. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.”
166. § Az Art. 98. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti mintavételhez szükséges feltételek biztosítása az adózó kötelezettsége. Az adózó a mintavétel során jogosult, az adóhatóság felhívására pedig köteles a mintavétel során jelen lenni vagy képviseletét biztosítani. A mintavételt - a vonatkozó előírások betartásával és az adóhatóság felügyelete mellett - saját kérelmére vagy az adóhatóság felhívására az adózó maga is elvégezheti. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavétellel kapcsolatban az adózónál felmerült költség az eljárás eredményétől függetlenül, minden esetben az adózót, a mintavétel egyéb költsége, a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok költsége - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót, egyéb esetben az adóhatóságot terheli. Amennyiben az adózó a mintavételről felvett jegyzőkönyvben nem kéri, hogy a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálatok során meg nem semmisült mintát részére visszaadják, akkor azt az adóhatóság megsemmisítheti, vagy kötelezheti az adózót, hogy saját költségére a megmaradt mintát szállítsa el.”
167. § Az Art. 99. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cégnyilvántartásba cégjegyzésre jogosultként bejegyzett személy, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.”
168. § Az Art. 119. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság]
„h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat”
(vizsgálja.)
169. § (1) Az Art. 124. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Adóügyekben az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat az átvétel napján kézbesítettnek minősül, ha a központi elektronikus szolgáltató rendszer az irat kézhezvételét igazolja vissza. Az elektronikus úton kézbesített adóhatósági irat vonatkozásában a kézbesítési vélelem az iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő munkanapon áll be.”
(2) Az Art. 124. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A meghatalmazott részére szóló adóhatósági irat címzésében fel kell tüntetni az adózó nevét (megnevezését), a meghatalmazott nevét (megnevezését) és meghatalmazotti minőségét.”
170. § Az Art. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható. Több örökös esetén az örökösöket örökrészük arányában kell a tartozás megfizetésére kötelezni. Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.”
171. § (1) Az Art. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát. Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem egy kérelemként nem terjeszthető elő.”
(2) Az Art. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során a határozathozatalra nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.”
(3) Az Art. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelem díjköteles, a díj mértéke:
a) 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint,
b) tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint.”
(4) Az Art. 132. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezhet, amely során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint.”
(5) Az Art. 132. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy a 136. § (3) bekezdése alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, bírósági felülvizsgálata kérhető.”
172. § Az Art. a következő 136/B. §-sal egészül ki:
„136/B. § (1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott - első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a felszámolással megszűnt adózóval szemben az adómegállapításhoz való jog már elévült.
(2) Az adóhatóság - a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg - az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a felszámolással megszűnt adózóra a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és - amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került - a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.
(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt.”
173. § Az Art. 145. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:)
„e) a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,”
174. § Az Art. 146. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a vámhatóság elsőfokon eljáró szervei az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás erejéig ingófoglalást foganatosíthatnak.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti eljárás során a vámhatóság eljáró alkalmazottjára a végrehajtóra vonatkozó rendelkezések az irányadók.”
175. § Az Art. a következő alcímmel és 148/A. §-sal egészül ki:
„Az eljárás időpontja
148/A. § (1) Helyszíni eljárás keretében végrehajtási cselekmények munkanapon, reggel 6 óra és este 10 óra között foganatosíthatók.
(2) A végrehajtó a végrehajtást foganatosító adóhatóság vezetőjének írásbeli engedélye alapján - az (1) bekezdésben rögzített időbeli korlátozásra tekintet nélkül - bármikor foganatosíthat végrehajtási cselekményt. A Vht. 95. §-a szerinti eset kivételével a végrehajtó a szállítás alatt álló ingóságot erre irányuló külön engedély nélkül is bármikor lefoglalhatja.”
176. § Az Art. 150. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A végrehajtható okirat alapján foganatosított ingó-, illetve követelés foglalás hatályát az adóhatóság kiterjesztheti a foglalást követően végrehajthatóvá vált tartozásokra, költségekre is (kiterjesztés), amely tényről az adóhatóság az adózót értesíti.”
177. § Az Art. 156. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.
(9) Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg - a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel -
a) az adóhatóság alkalmazottja az őt foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli árveréseken,
b) az adóhatóság adott végrehajtási ügyben eljáró alkalmazottainak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója és élettársa az alkalmazottat foglalkoztató szerv illetékességi területén belüli árveréseken,
c) az adós.
(10) Nem minősül kizártnak az árverezésből a (9) bekezdés a) pontja szerinti személy, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára elővásárlási jogot.
(11) A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet az adóhatóság alkalmazottja az illetékességi területén belül - a (10) bekezdésben foglalt eset kivételével - sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.”
178. § Az Art. a következő 156/H. §-sal egészül ki:
„156/H. § (1) A nem elektronikus ingatlanárverést a következő helyeken lehet megtartani:
a) az adóhatóság épületében,
b) az ingatlan fekvésének helyén,
c) az adóvégrehajtó által kijelölt más helyen.
(2) A nem elektronikus ingatlanárverést az adóvégrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
a) az eljáró adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,
b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,
c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a Vht. 137. § (1) bekezdése szerinti terhek),
d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,
e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,
f) az ingatlan becsértékét,
g) az árverési előleg összegét,
h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga,
i) az árverés helyét és időpontját,
j) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételek, vételár megfizetése, második árverés tartása).
(3) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóhatóságnál letétbe helyezte. Az előleg letétbe helyezése átutalással is történhet, az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen az adóhatóság letéti számlájára. A letétbe helyező az utóbbi esetben akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóvégrehajtónak bemutatja, annak másolatát pedig részére átadja.
(4) Akinek az ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az árverezése előtt igazolni köteles, hogy a szükséges engedéllyel rendelkezik.
(5) Az ingó- és elektronikus árverésen történő részvételre vonatkozó személyi korlátozások a hagyományos ingatlanárverés esetén is irányadók.
(6) Az árverés megkezdésekor az adóvégrehajtó közli az árverezőkkel a becsértéket és a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére. A kikiáltási ár a becsérték összege.
(7) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani legfeljebb a becsérték feléig.
(8) A Vht. szerinti lakóingatlan esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, egyben lakóhelyéül szolgál, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ténylegesen itt lakott, a kikiáltási ár legfeljebb a becsérték 70 százalékának megfelelő összegre szállítható le.
(9) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, az adóvégrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette.
(10) Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.
(11) Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni, vagy visszautalásáról intézkedni kell.
(12) Az árverésről az adóvégrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a Vht. 35. §-ában említetteken kívül - feltünteti:
a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a becsértéket, azt, hogy a becsérték leszállítása milyen szabályok szerint történt, valamint az árverési vételárat,
b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét vagy székhelyét.
(13) Az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírja.
(14) Az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 3 hónapon belül - az adóvégrehajtó által kitűzött időpontban - második árverést kell tartani.
(15) A második árverésen a korábbi árverési vevő nem árverezhet.
(16) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(17) Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amennyit az első árverésen nyertes vevő felajánlott, a különbözetet (vételár-különbözet) a korábbi árverési vevő köteles a végrehajtást foganatosító adóhatóság határozata alapján megtéríteni. A jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat. A megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani.
(18) Az elvesztett előleg és a korábbi árverési vevő által megtérített vételár-különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.
(19) A második sikertelen hagyományos ingatlanárverést követő hat hónap elteltével az adóvégrehajtó, ha azt a körülmények indokolják, az árverést ismételten kitűzheti. Ha az ismételten kitűzött újabb hagyományos árverés is sikertelenül zárul, az árverés kitűzése az adó végrehajtásához való jog elévülési idejének lejártáig, legfeljebb hat hónaponként megismételhető. A második sikertelen árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.
(20) A hagyományos ingatlanárverések megtartása nem érinti az elektronikus ingatlanárverések e törvény szabályai szerint történő megtartását, illetve az e törvény szerinti egyéb értékesítési módok alkalmazását.”
179. § Az Art. 159. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásától számított 6 hónap elteltével végrehajtási kifogás nem nyújtható be, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Az elkésett vagy nem a jogosulttól származó végrehajtási kifogást az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.”
180. § Az Art. 160. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A végrehajtási eljárás szünetel, ha)
„g) az adótartozás érvényesítése érdekében az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményezett, a peres eljárás jogerős befejeződéséig.”
181. § Az Art. 164. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.”
182. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8b) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Az e bekezdés szerinti jogsértés ismételt elkövetése esetén az üzletlezárást helyettesítő bírságot minden alkalommal meg kell állapítani. A kiszabható bírság felső határa magánszemély adózó esetében 200 ezer forint, más adózó esetén 500 ezer forint.”
(2) Az Art. 172. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez.”
183. § Az Art. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó
a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,
b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,
c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét,
d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.”
184. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezéssel kapcsolatos nyilvántartás-vezetési kötelezettség teljesítésének - az adó megfizetését, a költségvetési támogatás igénybevételét, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését biztosító - részletes szabályait és műszaki követelményeit.”
(2) Az Art. 175. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:
„(30) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.”
185. § Az Art. a 176/F. §-t követően a következő új alcímmel és 176/G-176/H. §-okkal egészül ki:
„Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító szolgáltatás hatósági árszabályozása
176/G. § (1) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.
(2) Ezen alcím és a 175. § (30) bekezdése alkalmazásában üzemeltető
a) a külön jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett, vagy
b) a külön jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó.
176/H. § (1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekinteni.
(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter állapítja meg.
(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.
(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(6) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(7) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az ár mértékében másképp nem állapodtak meg, és a szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(8) Ha a felek az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás ára tekintetében másképp nem állapodtak meg, a legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
(9) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.
(10) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint
b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,
c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.
(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny, és nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.
(12) A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (10) bekezdésben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
186. § Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított - és a bíróság jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt - adóbevétel csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,”
187. § Az Art. a 181/A. §-t követően a következő 181/B. §-sal egészül ki:
„181/B. § (1) E törvény 176/G-176/H. §-a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(2) A törvény 176/G-176/H. §-ainak a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
188. § Az Art. a következő 200. §-sal egészül ki:
„200. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított:
a) 24/A. § (12) bekezdését először a hatálybalépést követően induló elsőfokú eljárásokban,
b) 35. § (2) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokra is,
c) 43. § (2a) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokra is,
d) 43. § (5) bekezdését a hatálybalépéskor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény tekintetében is,
e) 92. § (6) bekezdését a hatálybalépését követően induló felszámolási eljárásokban,
f) 95. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ellenőrzésekre is,
g) 119. § (2) bekezdés h) pontját a folyamatban lévő ellenőrzésekre is,
h) 131. § (3) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokra is,
i) 132. § (1), (4), (6), (7b), (9) és (13) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre,
j) 146. § (1a) és (1b) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is,
k) 148/A. § (1) és (2) bekezdését a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is,
l) 159. § (1) bekezdését a hatálybalépéskor már benyújtott végrehajtási kifogások vonatkozásában is,
m) 164. § (6) bekezdését a hatálybalépésekor el nem évült túlfizetés és költségvetési támogatás kiutalása iránti igény tekintetében is,
n) 4. számú melléklet 7. pontját a folyamatban lévő eljárásokra is
alkalmazni kell.
(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 3. számú melléket R) pontja szerinti adatszolgáltatást a 2013. január 1-jei állapotra vonatkozóan, továbbá e rendelkezés hatályba lépésének időpontjáig bekövetkezett változásokra vonatkozóan első alkalommal e rendelkezés hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.”
189. § Az Art.
1. 5. § (3) bekezdésében az „az elektronikus kapcsolattartásra” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre” szöveg, az „elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó” szövegrész helyébe az „elektronikus kapcsolattartásra és elektronikus ügyintézésre vonatkozó” szöveg;
2. 16. § (7) bekezdésében az „az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben” szövegrész helyébe az „a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg;
3. 20. § (6) bekezdésében a „nyilvántartja.” szövegrész helyébe a „nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.” szöveg;
4. 24/C. § (2) bekezdésében a „részvényese, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg;
5. 24/D. § (1) bekezdésében a „részvényese, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg és 24/E. § (1) bekezdésében a „részvényesként, (e szakasz alkalmazásában: tag)” szövegrész helyébe a „részvényesként, egyszemélyes gazdasági társaság esetében tagként vagy részvényesként (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag)” szöveg;
6. 27/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „magánszemély összevont” szövegrész helyébe a „magánszemély családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont” szöveg;
7. 31. § (5) bekezdésében a „február 25-éig” szövegrész helyébe a „május 31-éig” szöveg;
8. 37. § (4) bekezdés b) pontjában az „az ellenőrzés befejezését” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés megkezdését vagy befejezését” szöveg;
9. 44. § (3) bekezdésében a „megfelelő alkalmazásával teljesíti.” szövegrész helyébe a „megfelelő alkalmazásával teljesíti. A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket - választása szerint - a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.” szöveg;
10. 49. § (1) bekezdésében az „illetéket - és a költségvetési” szövegrész helyébe az „illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását - és a költségvetési” szöveg;
11. 52. § (3) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű nyilvántartás,” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás,” szöveg;
12. 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „érdekében,” szövegrész helyébe az „érdekében, idegenrendészeti feladatai ellátásához,” szöveg;
13. 96. § (3) bekezdésében a „60 napon túl csak az adóhatóság vezetőjének engedélyével és az adózó egyidejű értesítésével” szövegrész helyébe az „az ellenőrzés befejezéséig” szöveg;
14. 119. § (2) bekezdés g) pontjában a „tevékenységeket” szövegrész helyébe a „tevékenységeket,” szöveg;
15. 141. § (1) bekezdésében a „NAV elnöke” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt vezető kormánymegbízott vagy a NAV elnöke” szöveg;
16. 146. § (2) bekezdés a) pontjában a „lakóhelye szerint” szövegrész helyébe a „lakóhelye, egyéni vállalkozó esetében a székhelye szerint” szöveg;
17. 152. § (3) bekezdésében az „összeget a befizetéstől számított” szövegrész helyébe az „összeget az adózó pénzforgalmi számlájának hitelintézet általi megterhelésétől számított” szöveg;
18. 156. § (5) bekezdésében a „bekezdését, a 132/B-F. §-át” szövegrész helyébe a „bekezdését, a 123. §-át, a 132/B-F. §-át”, valamint a „bekezdését nem” szövegrész helyébe a „bekezdését, valamint a 226/A. §-át nem” szöveg;
19. 156. § (6) bekezdés a) pontjában a „Vht. 143. §” szövegrész helyébe a „Vht. 123. §-a, 143. §” szöveg, valamint a „(3)-(8) bekezdései;” szövegrész helyébe a „(3)-(8) bekezdése, valamint a 226/A. §-a” szöveg;
20. 156/A. § (7) bekezdésében az „összege 5000 forint” szövegrész helyébe az „összege 1000 forint, 100 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 5000 forint” szöveg;
21. 156/A. § (13) bekezdésében az „elektronikus árverést követő hat hónap” szövegrész helyébe az „elektronikus árverést követően ingóság esetében 30 nap elteltével, ingatlan esetében hat hónap” szöveg;
22. 160. § (1) bekezdésében az „adóhatóság felfüggesztheti” szövegrész helyébe az „adóhatóság hivatalból felfüggesztheti” szöveg;
23. 160. § (4) bekezdés f) pontjában a „rendelkezik.” szövegrész helyébe a „rendelkezik,” szöveg;
24. 165. § (1) bekezdésében a „21. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21. § (2) és (4) bekezdése” szöveg;
25. 175. § (9) bekezdésében a „könnyítési tárgyú” szövegrész helyébe a „könnyítési, valamint adómérséklési tárgyú” szöveg;
26. 175/D. § (1) bekezdésében a „közleményben” szövegrész helyébe a „tájékoztatóban” szöveg;
27. 4. számú melléklet 7. pontjában az „angol nyelvű példányának magyar nyelvű szakfordításáról” szövegrész helyett az „angol nyelvű példánya, magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről” szöveg
lép.
190. § Hatályát veszti az Art.
1. 51. § (3) bekezdése,
2. 132. § (13) bekezdése,
3. 141/A. §-a,
4. 156. § (2) bekezdésében a „, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában” szövegrész,
5. 156/A. § (1) bekezdésében a „146. § (1) bekezdését,” szövegrész,
6. 156/A. § (12) bekezdésében az „A fizetést elmulasztó elektronikus árverező mentesül a vételár-különbözet megfizetése alól, ha a részére postai úton küldött értesítést e törvény rendelkezései alapján kellett kézbesítettnek tekinteni, és a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmének az adóhatóság helyt ad. Ez esetben a fizetésre kötelező határozatot az adóhatóság visszavonja.” szövegrész,
7. 164. § (6) bekezdésében a „, a költségvetési támogatás kiutalásához” szövegrész,
8. 172. § (20g) bekezdésében az „a 176/F. § szerinti ellenőrzés során” szövegrész,
9. 175/D. § (5) bekezdése,
10. 178. § 38. és 39. pontja,
11. 3. számú melléklet G. pontjának 6. alpontja.
191. § Az Art. 3. sz. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
192. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„g) Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy.”
193. § (1) A Tbj. 8. § a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
[Szünetel a biztosítás
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha:]
„ac) azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.”
(2) A Tbj. 8. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel a biztosítás:)
„e) az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,”
(3) A Tbj. 8. §-a a következő g), h) és i) pontokkal egészül ki:
(Szünetel a biztosítás:)
„g) az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
i) az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.”
194. § A Tbj. 11. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A biztosítás nem terjed ki:)
„d) a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.”
195. § A Tbj. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A 11. § b) pontjában foglaltaktól eltérően, két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha
a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és
b) az a) pontban említett körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az e jogviszony alapján létrejött - külön törvényben meghatározott - szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.”
196. § A Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki)
„c) őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy,”
197. § A Tbj. a 24. §-t követően a következő alcímmel és a 24/A-24/C. §-sal egészül ki:
„Családi járulékkedvezmény
24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.
(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.
(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a) a biztosított által vagy
b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege.
(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.
(5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti.
(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.
24/B. § A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
24/C. § Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.”
198. § A Tbj. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37/A. § Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó
a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,
b) fogvatartott,
c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
d) ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,
f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.”
199. § A Tbj. az 50. §-t követően a következő alcímmel és 51., 51/A. és 51/B. §-sal egészül ki:
„A családi járulékkedvezmény érvényesítése
51. § (1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.
(2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be.
(4) A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
51/A. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.
(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
(3) A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b) nyugdíjjárulék
összege.
(4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.
(5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.
51/B. § (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy - ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja - a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. § (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
(2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni.
(3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.”
200. § (1) A Tbj. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény 153. §-ával megállapított 11. § b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre.”
(2) A Tbj. 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel beiktatott 24/A-24/C., 51., 51/A. és 51/B. §-okat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.”
201. § A Tbj.
a) 4. § k) pont 1. alpontjában az „a tanulószerződésben meghatározott díj,” szövegrész helyébe az „a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,” szöveg,
b) 19. § (4) bekezdésében a „6660 forint (napi összege 222 forint)” szövegrész helyébe a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szöveg,
c) 47. § (3) bekezdésében az „és azok alapjáról” szövegrész helyébe az „és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről” szöveg,
d) 50. § (6) bekezdésében a „valamint nyugdíjjárulékról” szövegrész helyébe a „nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről” szöveg,
e) 53/A. § (1) bekezdésben a „82,35” szövegrész helyébe a „81,89” szöveg, a „17,65” szövegrész helyébe a „18,11” szöveg
lép.
202. § Hatályát veszti a Tbj.
a) 44. § (4) bekezdésében az „és a PSZÁF” szövegrész,
b) 55. §-a.
203. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely
a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi,
b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy
c) az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.”
204. § Az Eho. 3/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Mentes az egészségügyi hozzájárulás alól)
„d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél
da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában - 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig - mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és
db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll.”
205. § Az Eho. 11. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8b) A 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A 3/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a (2) bekezdéstől eltérően a magánszemély a (8) bekezdésben foglalt szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”
206. § Az Eho.
a) 3/A. § (1) bekezdésében a „magánszemély vagy - ha a jövedelem utáni adófizetésre az Szja tv. szerint a kifizető köteles - a kifizető” szövegrész helyébe a „magánszemély” szöveg,
b) 11. § (2) bekezdésében a „3. §-ban meghatározott jövedelem” szövegrész helyébe a „jövedelem” szöveg
lép.
207. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kifizetőt terhelő adó alapja:)
„c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;”
(2) Az Eat. 455. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kifizetőt terhelő adó alapja:)
„e) az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.”
(3) Az Eat. 455. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor.
(1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.”
(4) Az Eat. 455. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem eredményez adófizetési kötelezettséget)
„d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony,”
208. § (1) Az Eat. 456. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a (2) bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.”
(2) Az Eat. 456. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha
a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.”
209. § Az Eat. 458. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.”
210. § Az Eat. 462/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az Eat. 462/E. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy)
„b) a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és
c) a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a b) pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.”
211. § Az Eat. 462/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„462/F. § (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban
a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt
munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő
a) az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával,
b) az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával.
(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.
(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.
(5) E § alkalmazásában
a) kutatóhely: a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. § 4. a) pontja szerinti kutatóhely,
b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. 4. § 4. d) pontja szerinti kutató, fejlesztő.”
212. § Az Eat. 464. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.”
213. § Az Eat. a következő 464/D. §-sal egészül ki:
„464/D. § A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,
c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,
e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány
tanúsítja, az a)-d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.”
214. § (1) Az Eat. 466. §-a a következő 3. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában:)
„3. Fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy;”
(2) Az Eat. 466. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában:)
„7. munkaviszony:
a) a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,
b) a közalkalmazotti jogviszony,
c) a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,
d) a bírósági jogviszony,
e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,
g) a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
i) a közfoglalkoztatási jogviszony,
j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,
k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,
l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,
m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony,
n) az a)-m) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.”
(3) Az Eat. 466. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában:)
„9. tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.”
215. § Az Eat. a következő 467/C. §-sal egészül ki:
„467/C. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 464/D. § és 466. § 9. pontja visszamenőlegesen 2013. augusztus 29-étől alkalmazható.”
216. § Az Eat. 462/C. § (3) bekezdésében a „9 hónapon belül legalább 6 hónapig” szövegrész helyébe a „275 napon belül legalább 183 napig” szöveg, a „9 hónap, valamint a 6 hónap” szövegrész helyébe a „275 nap és a 183 nap” szöveg lép.
