217. § Hatályát veszti az Eat.
a) 460. §-a és azt megelőző alcím,
b) 460/A. §-a,
c) 463. § (2), (2a) és (3) bekezdése.
218. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó 27 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”
219. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.”
220. § Az Szt. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó - az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja.”
221. § Az Szt. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.”
222. § Az Szt. 37. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:)
„g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.”
223. § Az Szt. 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.”
224. § Az Szt. 60. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által nem jegyzett valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán - ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -, a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítani.”
225. § Az Szt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.”
226. § Az Szt. 152. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy
c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.
(2b) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek tekintetében a (2a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell a (2a) bekezdés a) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.”
227. § Az Szt. 155. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.”
228. § Az Szt. a következő XIII. fejezettel egészül ki:
„XIII. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG
A bizottság létrehozása
171. § (1) A számvitel elméletének és alkalmazott módszertani megoldásának fejlesztésére, a törvényben foglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítésére a miniszter szakértőkből Országos Számviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
(2) A bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki, illetve menti fel.
(3) A miniszter a bizottság tagjainak legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.
A bizottság feladata
172. § A bizottság feladata:
a) rendszeresen javaslatokat tesz a miniszter részére e törvény esetleges módosításának kezdeményezésére, számviteli ajánlások felülvizsgálatára vagy újak megalkotására,
b) ellátja a 176. § szerinti nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos, a 178. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatokat,
c) figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlati megvalósulását, a felmerülő problémák megoldására javaslatot ad a miniszter részére,
d) rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére, felülvizsgálatára,
e) a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókat tájékoztatja.
A bizottság működése
173. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja, akinek tevékenységét a titkárság segíti.
(2) A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.
(3) A bizottság a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kialakítja és írásban rögzíti szervezeti és működési rendjét.
(4) A bizottság munkája - a szervezeti és működési rendben szabályozott kivételektől eltekintve - nyilvános.”
229. § Az Szt. 177. §-a a következő (33)-(38) bekezdéssel egészül ki:
„(33) E törvénynek az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, valamint 78. § (8) bekezdését a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(34) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 20. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, 81. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 117. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(35) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 81. § (2) bekezdés b) pontját a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
(36) Azoknak a szervezeteknek az esetében, amelyek korábban akkreditációval rendelkeztek, e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 152. § (2a) és (2b) bekezdés rendelkezéseit azok hatálybalépését követő év január 1-től kell alkalmazni.
(37) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 171. § (1) bekezdése alapján a miniszter 2014. április 1-ig gondoskodik az Országos Számviteli Bizottság létrehozásáról.
(38) A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti.”
230. § Az Szt. 178. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréhez nyújtott támogatás elszámolásának részletes szabályait.”
231. § Az Szt.
1. 20. § (5) bekezdésében az „eurótól eltérő” szövegrészek helyébe az „eurótól vagy USA dollártól eltérő” szöveg,
2. 40. § (4) bekezdésében, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont II/2. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész H pont I/2. sorában az „Átváltoztatható” szövegrész helyébe „Átváltoztatható és átváltozó” szöveg,
3. 42. § (6)-(7) bekezdésében, a 91. § (b) pontjában, az 1. számú melléklet „A változat” rész F. pont III/1. sorában, az 1. számú melléklet „B változat” rész D. pont 1. sorában az „átváltoztatható” szövegrész helyébe „átváltoztatható és átváltozó” szöveg,
4. 47. § (10) bekezdésében, 73. § (4) bekezdésében, 78. § (8) bekezdésében az „utólag elszámolt ellenérték-különbözet” szövegrész helyébe az „utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet” szöveg,
5. 77. § (2) bekezdés b) pontjában, a 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „késedelmi kamatok” szövegrész helyébe a „késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok” szöveg
lép.
232. § Hatályát veszti az Szt. 2/A. § (1)-(5) bekezdésében a „korlátlan mögöttes felelősséggel működő” szövegrész.
233. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„6. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”
234. § (1) A Kkt. 111. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
„d) elfogadja a kamara - egyes területi szervezetek pénzügyi tervét önállóan is tartalmazó - éves pénzügyi tervét és az - egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó - éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),”
(2) A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
„f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai, a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását, továbbá a főtitkár és a főtitkári hivatal főkönyvelőjének javadalmazását,”
235. § A Kkt. 120. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget.”
236. § A Kkt. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A főtitkárt pályázat útján kell kinevezni. Főtitkár az lehet, aki felsőfokú gazdasági iskolai végzettséggel, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, valamint legalább 5 éves igazolt vezetői gyakorlattal rendelkezik. Főtitkár lehet az is, aki nem tagja a kamarának.”
237. § (1) A Kkt. 189. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához szakértőt vehet igénybe. Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ellenőrre vonatkozó kizárási ok áll fenn.”
(2) A Kkt. 189. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég július 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti hatóságot az előző 12 hónapban az éves beszámolóról, egyszerűsített éves beszámolóról, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámolóról kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről. A tájékoztatás a megbízó nevét és az adott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő záradék fajtáját (hitelesítő, korlátozott, elutasító), illetve a záradék megadása elutasításának a tényét, továbbá, amennyiben a könyvvizsgáló figyelemfelhívással élt, annak tényét tartalmazza. A kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég december 31-ig tájékoztatja továbbá a közfelügyeleti hatóságot a december 31-én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó megbízásairól.”
238. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/E-208/H. §-sal egészül ki:
„208/E. § A 2013. december 31-én könyvvizsgáló cégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 2. § 14. pontjának, valamint a 34. § (1) bekezdésének 2014. december 31-ig köteles megfelelni. A kamara 2014. december 31-ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat. A kamara egyéni vállalkozóknak a könyvvizsgálói cégek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárása díjmentes.
208/F. § A 120. § (6) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából annak hatálybalépése előtt betöltött tisztségeket is figyelembe kell venni. A korlátozást a 120. § (6) bekezdés hatálybalépését követő választásokra kell alkalmazni.
208/G. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 111. § f) pontját a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, illetve kinevezésekre kell alkalmazni.
208/H. § Amennyiben e törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor a hivatalban lévő főtitkár nem felel meg a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak, úgy a kamara legkésőbb 2014. december 31-ig gondoskodik olyan főtitkár kinevezéséről, aki megfelel a 126. § (1) bekezdésben foglaltaknak.”
239. § A Kkt.
1. 2. § 14. pontjában a „jogi formájától függetlenül az a gazdálkodó szervezet (szervezet)” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó kivételével az a gazdálkodó szervezet (szervezet)” szöveg,
2. 34. § (1) bekezdésében a „Gazdálkodó szervezet (szervezet)” szövegrész helyébe a „Gazdálkodó szervezet (szervezet) - az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveg,
3. 35. §-ában az „annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek)” szövegrész helyébe az „annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek) - az egyéni vállalkozó kivételével -” szöveg,
4. 50. § (7) bekezdésében a „külön nyilvántartást” szövegrész helyébe a „külön - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartást” szöveg,
5. 159. § (3) bekezdésében a „minőségellenőrök nyilvántartása” szövegrész helyébe a „minőségellenőrök - közhiteles nyilvántartásnak minősülő - nyilvántartása” szöveg,
6. 173/C. § (5) és (8) bekezdésében, valamint a 193. § (7) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „közfelügyeleti hatóság” szöveg
lép.
240. § Hatályát veszti a Kkt.
1. 9. § (3) és (4) bekezdése,
2. 208/B. §-a.
241. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.”
242. § A Távhő. törvény „A jövedelemadó bevallása, megfizetése” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jövedelemadó, jövedelemadó-előleg bevallása, megfizetése
8. § (1) A fizetendő jövedelemadót - az adóévben megfizetett jövedelemadó-előlegek beszámításával -, valamint a jövedelemadó-előleget az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(2) Az adóalanynak - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra jövedelemadó-előleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet jövedelemadó-előleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adóalany már vallott be adóelőleget.
(3) A jövedelemadó-előleg
a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.
(4) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott jövedelemadó-előleget nem érinti.
(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott jövedelemadó-előlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.
(6) A jövedelemadó-előleg
a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;
b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.
(7) Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
(8) Nem kell a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adóalanynak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.”
243. § A Távhő. törvény a következő új alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
18. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 8. § (1)-(6), (8) bekezdését - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - első ízben a 2014. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.”
244. § A Távhő. törvény 6. § (2) bekezdés d) és e) pontjában az „összeg” szövegrész helyébe az „összeg, figyelemmel a (12) bekezdésben foglaltakra” szöveg lép.
245. § Hatályát veszti a Távhő. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.
246. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„14. szörp: A Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, víz- és kivonatalapú, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból vagy cukorszirupból, ízesítő és adalékanyagok hozzáadásával állítottak elő.”
247. § A Neta tv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)
„a) hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget meghaladó cukortartalmú
aa) 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak nem minősülő - termék a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével,
ab) szörp a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonat alapú szörpök, valamint a legalább 25% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök kivételével,
[az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: üdítőital];”
248. § A Neta tv. 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó mértéke)
„a) a 2. § a) pont aa) alpontja szerinti üdítőital esetében 7 forint/liter, ab) alpontja szerinti üdítőital esetében 200 forint/liter,”
249. § A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: közműadó-törvény) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának
a) 200 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 0%-át,
b) 200 000 métert meghaladó, de 350 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 30%-át,
c) 350 000 métert meghaladó, de 500 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 75%-át,
d) 500 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét
kell megfizetni.”
250. § (1) A közműadó-törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adóalany évközi megszűnése esetén az adóalany adóévi, a megszűnést megelőzően nem teljesített adóbevallási, adófizetési kötelezettségét a megszűnéssel egyidejűleg teljesíti.”
(2) A közműadó-törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.”
251. § Hatályát veszti a közműadó-törvény 11. §-a.
252. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 85. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat - nélkül, hivatalból elutasítja,
a) költségmentesség nem engedélyezhető, és
b) a megfizetett mérsékelt illeték összege nem számítható be a 132. §-nak megfelelően ismételten benyújtott kérelem előterjesztésével keletkező eljárási illetékbe.”
253. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos igazolja a tulajdonjog megszerzését, a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adót megfizették és a járműre gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötöttek.”
254. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból, okmánytárból igényelheti(k):]
„a) a bíróság, a bírósági végrehajtó, a közjegyző, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az állami adó- és vámhatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat, iratokat;”
(2) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés a következő v) ponttal egészül ki:
„v) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedély nélküli hulladéklerakással összefüggő feladatai ellátásához a 9. § (1) és (1a) bekezdésben megjelölt adatokat.”
255. § A Kknyt. 19. § (1) bekezdés u) pontjában az „adatokat.” szövegrész helyébe az „adatokat;” szöveg lép.
256. § Hatályát veszíti a Kknyt. 19. § (1) bekezdés f) és g) pontja.
257. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13a. közlekedési eszközön folytatott értékesítés: vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység,”
258. § A Kertv. 3. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Külön törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja:)
„j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.”
259. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés és a 35. § (2a) bekezdés tekintetében terjed ki.”
(2) A Vagyontv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon.”
(3) A Vagyontv. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot -, ennek intézménye, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.”
(4) A Vagyontv. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.”
260. § A Vagyontv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg lép.
261. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény „Idézés” alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös írásbeli kérelmére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (4a) bekezdése szerint jár el, és az adóhatóság tájékoztatásának tartalmáról tájékoztatja a tájékoztatást kérelmező örököst.
(2) A közjegyző a hagyatéki tárgyalásra idézett örökös tájékoztatás során írásban köteles az örökös figyelmét felhívni az adótitok megőrzésének kötelezettségére, az adózó halála miatti soron kívüli adómegállapítás szabályaira, és arra, hogy a tájékoztatás tartalma eltérhet a soron kívüli adómegállapítás eredményétől.”
262. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Egtv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, több hónapra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentett időszak utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban, vagy újabb több hónapos időszakra történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.”
263. § Az Egtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. § szerint teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatására az adott hónapban nem kerül sor.”
264. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.”
265. § (1) A Ktdt. 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;”
(2) A Ktdt. 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;”
(3) A Ktdt. 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. csomagolás: valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek; így:
a) a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
b) a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet távolítani, valamint
c) a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;”
(4) A Ktdt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, ideértve a más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását és a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor, vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van.”
(5) A Ktdt. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti hasznosítása;”
(6) A Ktdt. 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;”
(7) A Ktdt. 2. § 19. és 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. kereskedelmi csomagolás: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelete 2010. január 1-jén hatályos I. melléklete szerinti
a) 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,
b) 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup,
c) 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f) 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével,
g) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital
termékek fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska;
20. kereskedelmi csomagolószer: olyan csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén és további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer fogalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható;”
(8) A Ktdt. 2. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;”
(9) A Ktdt. 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„23. közvetítő: a Ht. szerinti közvetítő;”
(10) A Ktdt. 2. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által meghatározott sajtótermékek közül az időszaki lap egyes számai, az egyéb nyomtatott anyagok közül a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyomtatott képeslap, az üdvözlő- és más hasonló kártya - a névjegykártya kivételével -, a nyomtatott naptár, a nyomtatott üzleti reklámanyag, a katalógus, a prospektus, a reklámposzter és hasonlók, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ideértve azt is, ha mindezek más kiadvány külön mellékletét képezik. Nem tartozik a reklámhordozó papír fogalmába:
a) a kiadványonként, annak teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány, időszaki lap,
b) a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv által, alapfeladata körében kiadott kiadvány, időszaki lap,
c) a könyv, tankönyv;”
(11) A Ktdt. 2. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;”
(12) A Ktdt. 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;”
266. § (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.”
(2) A Ktdt. 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:)
„d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.”
(3) A Ktdt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldön előállított csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a termékről, kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő újrahasználható csomagolószer elválasztását.”
(4) A Ktdt. 3. § (5) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett)
„ad) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában”
(olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,)
(5) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy
a) a csomagolószert termékdíjátalány fizetésre jogosult mezőgazdasági termelőként csomagolás előállítására használja fel,
b) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett
ba) újrahasználható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben, vagy
bb) újrahasználható raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására,
használja fel,
c) a csomagolóanyagot vagy a csomagolási segédanyagot
ca) mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására, vagy
cb) más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként)
használja fel.”
(6) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A termékdíjköteles termék termékdíjat nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy]
„d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be.”
(7) A Ktdt. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerint jár el vagy ezt nem tudja igazolni, a termékdíjköteles termék termékdíját és a termékdíj-kötelezettség keletkezésének 5. § (1) bekezdésben meghatározott időpontjától számított késedelmi pótlékot a nyilatkozó köteles megfizetni. E bekezdés szerinti jogkövetkezmény a hulladékhasznosítási teljesítménybe el nem számolható gyártási selejt vagy hulladék esetén nem alkalmazható.”
(8) A Ktdt. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A termékdíjat
a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása, vagy
b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a Ht.-ben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása,
esetén nem kell megfizetni.”
267. § A Ktdt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az újrahasználható csomagolószerek első belföldi bérbeadójának az újrahasználható csomagolószer termékdíját az első saját célú felhasználás során - ide nem értve a hulladékká válást - nem kell megfizetni, ha a csomagolószer belföldi tulajdonosa vagy külföldi tulajdonos esetén első belföldi bérbeadója, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, amely tanúsítja, hogy olyan bérleti rendszert üzemeltet, amelyből a csomagolószerek belföldi felhasználása nyomon követhető.
(2) Az e törvényben és a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletben meghatározott bérleti rendszer szabályainak megtartását a környezetvédelmi hatóság és az állami adó- és vámhatóság a közreműködőknél ellenőrizheti.”
268. § (1) A Ktdt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli átruházása,
c) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása
nem minősül forgalomba hozatalnak.
(2) Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség
a) a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;
b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;
c) a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;
d) a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti termékdíj-megállapítási időszakban közvetlenül külföldre visszaszállították;
e) az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel;
f) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;
g) a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén; vagy
h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére történő átruházása esetén, ha a tulajdonjog átruházója a termékdíjköteles terméket külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladja, és a termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.
(3) Az állami adó- és vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság
a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő kiszállítására,
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozónál a betétdíjas újrahasználható csomagolószer felhasználására
vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.”
(2) A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)
„d) termékdíj raktáron belüli átruházása”
(nem minősül forgalomba hozatalnak.)
269. § (1) A Ktdt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén
a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,
b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján
keletkezik,”
(2) A Ktdt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a csomagolás végleges elválasztásának a napján keletkezik a termékdíj-kötelezettség.”
270. § A Ktdt. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre történő felvétel napja
a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában
b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.”
271. § A Ktdt. I. Fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. Termékdíj raktár
9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak engedélyezhető
a) aki a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b) aki olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
c) akinek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása - kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
d) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e) aki - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f) aki termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g) akinek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.
(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.
(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.
(5) A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.
(6) A termékdíj raktárban
a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és
b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése
is végezhető.
(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;
b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;
c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.
(8) A termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállását, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - a termékdíj raktár üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(9) Az állami adóhatóság a termékdíj raktár üzemeltetésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó tekintetében fennáll-e a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e.
(10) A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.
(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.”
272. § A Ktdt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy
a) a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel vagy egyéni hulladékkezelést teljesítőként, illetve termékdíj-átalány fizetőként, továbbá
b) a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint
teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.
(3) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan egyéni hulladékkezelés teljesítést választó termékdíj-kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie termék- és anyagáramonként.
(4) A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.
(5) A (3) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.
(6) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A kötelezett a termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.”
273. § (1) A Ktdt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A számlán
a) a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,
c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
(2) A termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot - az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében - nem tüntethet fel a számlán.”
(2) A Ktdt. 13. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A számlán)
„d) a termékdíj raktár engedélyese részére, a termékdíjköteles termék termékdíjának felszámítása nélkül vagy a termékdíj visszaigénylésével történő értékesítése esetén”
[- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.]
274. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)
„a) a termékdíjköteles termék
aa) első belföldi vevője, vagy
ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,”
(átvállalhatja.)
275. § A Ktdt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OHÜ
a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;
b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;
c) figyelemmel kíséri és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi köréhez kapcsolódó - folyamatait;
d) nyomon követi és ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettjei által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét, szükség szerint informatikai rendszerrel;
e) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek, ellenőrzésében;
f) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;
g) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában.”
276. § A Ktdt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OGyHT tervezetét - a rendelkezésére álló saját és hatósági nyilvántartás adatai alapján, a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az OHÜ a tárgyévet megelőző év szeptember 20-ig készíti elő, és az OHÜ javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter hagyja jóvá. Az OGyHT-t - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az OHÜ vezetőjének javaslatára a környezetvédelemért felelős miniszter a tárgyévben módosíthatja.”
277. § A Ktdt. 22. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OHÜ a tárgyévre vonatkozó OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében szükséges közbeszerzési eljárásokat előkészíti, és a tárgyévet megelőző év november 15-ig a környezetvédelemért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi.
(4) Az OHÜ - az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter állásfoglalásának kézhezvételét követően - a közbeszerzési eljárások eredményéről szóló írásbeli összegezést tárgyév március 31-ig küldi meg az ajánlattevőknek.”
278. § A Ktdt. 22/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közszolgáltatóval kizárólag az általa közszolgáltatás keretében ellátott települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásra (gyűjtés, begyűjtés, szállítás, előkezelés, hasznosítás, ideértve az utóválogatást is, vagy hasznosítást előkészítő tevékenység) köthető az (1) bekezdés szerinti szerződés. A szerződés legfeljebb arra az időtartamra köthető meg, amely időtartamra a közszolgáltató a közszolgáltatási feladat ellátására jogosult.”
279. § (1) A Ktdt. 25. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Visszaigényelhető a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező, a növényvédőszer csomagolását képező csomagolószerek után megfizetett termékdíjnak azon része, amelyet a visszaigénylő a hulladékkezelés szervezését ellátó non-profit szervezet részére szolgáltatási díjként - a hulladékká vált csomagolást alkotó csomagolószer tömegére vonatkozóan - igazoltan megfizetett.
(2b) A (2a) bekezdés alapján visszaigényelhető termékdíj alapja a tárgynegyedévben hulladékkezelésre igazoltan átadott növényvédőszerrel szennyezett csomagolási hulladékot képező csomagolószerek tömege.”
(2) A Ktdt. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A befizetett termékdíjat e § alapján visszaigénylőre, a kötelezettre vonatkozó bejelentéssel, változás-bejelentéssel, termékdíj megállapítással termékdíj bevallással és nyilvántartás-vezetéssel, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.”
(3) A Ktdt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék ipari termékdíj raktárba történő betárolása.”
280. § A Ktdt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába, ha az alkalmas - az MSZ EN 13429:2004 Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján - a csomagolásra történő többszöri felhasználásra.”
281. § A Ktdt. 29. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vámhatóság az Art. adatgyűjtésre, valamint a gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzési szabályai alapján ellenőrzi - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével -, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, hasznosítását.
(8) A Ht.-ban, valamint a Ht. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat, üzemnaplót és bizonylatokat a vámhatóság az ellenőrzései során felhasználja.”
282. § A Ktdt. 29/A. § (20) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:)
„e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,”
283. § A Ktdt. 22. alcíme a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. § (1) A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges megvalósulását ellenőrzi.
(2) Ha a vámhatóság kérésére elvégzett mintavétel érdekében a hulladék válogatása, osztályozása válik szükségessé, úgy annak költsége, amennyiben az ellenőrzés jogsértést tár fel, az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, egyébként a vámhatóságot terheli.
(3) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.
(4) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát vagy más jelét,
b) a mintát vevő személy megnevezését,
c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,
d) a mintavétel helyét és időpontját,
e) a mintavétel indoklását,
f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,
g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,
h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(5) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.
(6) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések során a 29/A. § (6) bekezdése, és (8)-(24) bekezdése alkalmazandó.
(8) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett vagy az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelő által teljesített ügylet ténylegesen nem valósult meg vagy nem szabályszerűen valósult meg, úgy a kötelezett terhére 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.”
284. § A Ktdt. 38. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait.”
285. § A Ktdt. 30. alcíme a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § A 9/A. § (1) bekezdés f) pontját 2015. július 1-től kell alkalmazni.”
286. § A Ktdt.
1. 2. § 17. pontjában a „12. pont a)-b) alpontjai” szövegrész helyébe a „12. pont” szöveg,
2. 2. § 27. pontjában a „75%-ban” szövegrész helyébe a „70%-ban” szöveg,
3. 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „közvetlenül külföldre visszaszállították” szövegrész helyébe a „közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították” szöveg,
4. 5. § (4) bekezdés a) pontjában az „a) pontja esetén legkésőbb a végelszámolás utolsó napján,” szövegrész helyébe az „a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban,” szöveg,
5. 10/A. § (1) bekezdésében a „Hgt.-ben” szövegrész helyébe a „Ht.-ben” szöveg,
6. 15. § (4) bekezdésében az „ötven millió forintos árbevételt elérő” szövegrész helyébe az „ötven millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő” szöveg,
7. 20. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés e) pontjának” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés g) pontjának” szöveg,
8. 20. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés d) pontjában” szöveg,
9. 20. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés d) pontja” szöveg,
10. 22/A. § (1) bekezdésében a „2011. november 30-ig” szövegrész helyébe az „a tárgyévet megelőző év december 15-ig” szöveg,
11. 22/A. § (2) bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,
12. 25. § (1) bekezdés felvezető mondatában az „A befizetett termékdíj” szövegrész helyébe az „A befizetett termékdíj, az átalány-termékdíj kivételével” szöveg,
13. 29/A. § (1) bekezdésében a „finanszírozott” szövegrész helyébe a „finanszírozott, a 22/A. § (6) bekezdésében meghatározott hulladékkezelési közszolgáltatás és” szöveg,
14. 29/A. § (3) bekezdésében az „Az (1)-(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti” szöveg
lép.
287. § Hatályát veszti a Ktdt.
1. 12. § (3) bekezdése,
2. 21. § (1) bekezdés c) pontja,
3. 22. § (5) bekezdése,
4. 22/A. § (9) bekezdése,
5. 27. § (3) bekezdése,
6. 29. § (1), (3)-(6) bekezdése,
7. 29/A. § (2) bekezdése.
288. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. §-a a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„7. Szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek, az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke.
8. Elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének 90%-a.”
289. § A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„c) létesítő okirata alapján legalább az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizet, a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 15 napon belül, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság szabad pénzeszközeinek összege nem éri el a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének összegét, akkor a szabad pénzeszközök összegének legalább 90%-át fizeti ki osztalékként;
d) projekttársaságon, más szabályozott ingatlanbefektetési társaságon, valamint főtevékenységként épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110) foglalkozó gazdasági társaságon kívül más gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel, azzal, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságban nem rendelkezhet több mint 10%-os részesedéssel vagy szavazati joggal;”
290. § (1) A Szit. tv. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve elővállalkozás adózót határozattal törli a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve elővállalkozások nyilvántartásából, ha)
„a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó 90 napon - a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éven - belül nem pótolja;”
(2) A Szit. tv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az állami adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság bejelentése alapján vagy hivatalból megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, végzésben - 90 napos, a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettséggel kapcsolatban egy éves határidővel - felszólítja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást vagy társaságot azok pótlására. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy társaság a feltételeknek a határidőn belül nem tesz eleget, az állami adóhatóság a nyilvántartásból a határidő leteltét követő nappal törli. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
291. § A Szit. tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személy nem lehet - kivéve, ha a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően döntenek - vezető tisztségviselő hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, ingatlanértékelőnél, kockázati tőkealap-kezelőnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, továbbá olyan szabályozott ingatlanbefektetési társaságnál, amelyben az őt korábban vezető állású személyként alkalmazó szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem rendelkezik részesedéssel.”
292. § A Szit. tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozott ingatlanbefektetési társaság nem köthet olyan szerződést, nem vállalhat olyan egyoldalú kötelezettséget, amely)
„b) az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy - kivéve a pénzügyi intézményeket - részére vételi jogot biztosít.”
293. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhi. tv.) 1. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában)
„k) könyvvizsgáló: könyvvizsgálattal főtevékenységként foglalkozó, pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég;”
294. § Az Szhi. tv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálybalépését követő 30 napon belül az Integrációs Szervezet által felkért két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló a legutóbbi, a könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján értékeli az MFB és a Magyar Posta által az Integrációs Szervezetben, illetve Integrációs Szervezeten keresztül a Takarékbank Zrt.-ben szerzett jogokat, és meghatározza ezeknek a szerzett jogoknak az ellenértékét egy piaci befektető számára, valamint az MFB felkérésére meghatározza a „B” sorozatú elsőbbségi részvények aktuális piaci árát és megállapítja a Takarékbank Zrt. egy Törzsrészvényének, illetve egy „B” sorozatú elsőbbségi részvényének az egységárát. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés közül a kisebb értékre emeli készpénzben az MFB által a 4. § (2) bekezdése alapján az Integrációs Szervezet számára rendelkezésére bocsátandó vagyont a törvény hatálybalépését követő 150 napon belül. Az MFB a két, egymástól és a vizsgált szervezetektől független könyvvizsgáló által adott értékelés összegének számtani középértékét fogadja el a „B” sorozatú elsőbbségi részvények piaci vételáraként és ugyanezen az alapon határozza meg a Törzsrészvények és a „B” sorozatú elsőbbségi részvények egységárait is.”
295. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV személyi állományába tartozó)
„a) kormánytisztviselőkre és ügykezelőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.),”
