(rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)
296. § A NAV tv. 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, illetve a Kttv.-ben vagy a Hszt.-ben, vagy az e törvények felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.”
297. § A NAV tv. 16/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés az irányadó a 28/C. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.”
298. § A NAV tv. 16/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltató köteles gondoskodni.”
299. § A NAV tv. 16/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet, azonban az elévült követelés beszámítható, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.”
300. § A NAV tv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hszt. 336. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben e törvény 17/E. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”
301. § A NAV tv. 17/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A kijelölt miniszter rendeletben határozza meg azokat a szakképzettségeket, amelyeket az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettséggel egyenértékűnek kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn.”
302. § A NAV tv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/B. § A Hszt. 49/C. § (5)-(7) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezénylés megszüntetése esetén a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs ilyen felajánlható munkakör - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat -, az érintett beleegyezésével a Hszt. 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát a Hszt. 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni. A hivatásos szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell azonban tekinteni, ha a pénzügyőr a végzettségének megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a munkakör elfogadásával szolgálatteljesítési helye nem változik.”
303. § A NAV tv. 17/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartama alatt a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, a 25. § szerinti illetményeltérítésre, valamint - amennyiben az nem a kijelölt miniszter hatáskörébe tartozik - a méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört csak az e törvény szerinti korlátozással, a kártérítési jogkört csak az e törvény szerinti esetben gyakorolja.
(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt az ellátott szolgálati feladat szerinti munkakörre irányadó illetményre jogosult.
(6) NAV-on belüli vezénylés esetén a vezénylés időtartamára járó illetményt és egyéb járandóságot az a szerv biztosítja, amelytől a vezénylés történt.”
304. § A NAV tv. a következő 17/E. §-sal egészül ki:
„17/E. § (1) A Hszt. 44. § (3)-(3a) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a pénzügyőr részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör nincs, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el, - a hivatásos állomány Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével - az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(2) A Hszt. 44. § (4) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a pénzügyőr részére az (1) bekezdésben meghatározott munkakört kell felajánlani. Amennyiben a pénzügyőrnek a Hszt. 44. § (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt nincs ilyen felajánlható munkakör, vagy a pénzügyőr a felajánlott munkakört nem fogadja el, a szolgálati viszonyát a rendelkezési állomány megszűnésekor felmentéssel meg kell szüntetni.
(3) A Hszt. 49/A. § (2) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.
(4) Amennyiben a pénzügyőr hivatásos jogviszonya a Hszt. 51/A. §-a alapján szünetelt, a szünetelés megszűnését követően részére a NAV valamely szervénél a végzettségének megfelelő munkakört kell felajánlani. Amennyiben nincs a pénzügyőr végzettségének megfelelő felajánlható munkakör, illetve a felajánlott munkakört nem fogadja el - a Hszt. 58. §-ában meghatározott felmentési védelem esetén a felmentési védelem megszűnését követően -, az érintett hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(5) Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.”
305. § A NAV tv. a következő 17/F. §-sal egészül ki:
„17/F. § (1) A méltatlansági eljárás során a Hszt. 149/A-149/C. § alkalmazásában állományilletékes parancsnokon a munkáltatói jogkör gyakorlóját kell érteni, azzal, hogy e törvény 33/J. § (4) bekezdését és (6) bekezdés a)-c) pontját megfelelően alkalmazni kell, a (6) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az eljárni jogosult a NAV elnöke. A vezénylés tartama alatt a 17/D. § (4) bekezdése az irányadó.
(2) A Hszt. 149/B. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény
a) 33/N. § (1)-(2) bekezdésének,
b) 33/O. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a)-b) és d) pontjának, (6) bekezdésének,
c) 33/S. § (1)-(3) bekezdésének,
d) 33/T. § (1) bekezdés második mondatának, valamint a (2)-(3) és (5)-(9) bekezdésének,
e) 33/V. § (1)-(6) bekezdésének,
f) 33/W. §-ának,
g) 33/X. § (1) és (3)-(4) bekezdésének, és
h) 33/Y. § (2) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vizsgáló személyére vonatkozó, a 33/T. § megjelölt rendelkezései azzal alkalmazandók, hogy a vizsgáló csak pénzügyőr lehet.
(3) A Hszt. 149/C. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozat meghozatala során e törvény 33/N. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(4) A Hszt. 149/C. § (2) bekezdés szerinti döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a pénzügyőr az annak végrehajtásáról rendelkező határozatot a közléstől számított 30 napon belül bíróság előtt keresettel támadhatja meg.”
306. § A NAV tv. 17/H. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hszt. 75. § (4)-(5) bekezdését a NAV hivatásos állománya tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőr az előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek nem felel meg, úgy a Hszt. 75. § (4) bekezdés szerinti ismételt ellenőrzés mellőzésével a 17/C. § szerint kell eljárni.”
307. § A NAV tv. „Eltérés a Hszt.-től” alcíme a következő 17/I. §-sal egészül ki:
„17/I. § A pénzügyőrt az alap- és pótszabadság, illetve a gyermek születése esetén járó pótszabadság címén, valamint a 32/J. § (2) bekezdés m) pont alapján engedélyezett távollét idejére távolléti díj illeti meg.”
308. § A NAV tv. 18-18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) E törvény alkalmazása során a Kttv. 14-25. §-a, 45. § (1) bekezdése, 48. §-a, 52. §-a, 54. §-a, 63. § (2) bekezdés d) pontja, 68. § (4) bekezdés második mondata, 80-82. §-a, 84-87. §-a, 96-98. §-a, 100-108. §-a, 110-117. §-a, 118. § (1)-(2) és (11) bekezdése, 119-121. §-a, 123. §-a, 126-143. §-a, 145-149. §-a, 150. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 151. §-a, 152. § (1)-(3) és (7) bekezdése, 153. §-a, 154. § (1) bekezdése, 155-175. §-a, 190. §-a, 192-194. §-a, 207. § (6) bekezdése, 208. § (2) bekezdése, 209. §-a, 259. § (1) bekezdés 4. és 5. pontja, 6. pont a)-b), d) és f) alpontja, 7. pontja, 10. pont c) alpontja, 11. pontja, 17. pont c) alpontja, (5) bekezdés b) és c) pontja és 1. melléklete nem alkalmazható.
(2) A Kttv. 50. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató akkor köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 32/U. § (1) bekezdésében foglalt illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe.
(3) A Kttv. 79. § g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kormánytisztviselő a 32/Z. §, valamint a 33. § szerinti képzésben való részvételhez szükséges időre mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
18/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését pszichikai alkalmassághoz kötheti.
(2) A kormánytisztviselő - a kijelölt miniszter rendeletében meghatározottak szerint - soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető. A pénzügyi nyomozói munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő pszichikai alkalmasságát a kijelölt miniszter rendeletében meghatározott időszakonként ellenőrizni kell.
(3) Amennyiben a kormánytisztviselő
a) a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján feladatai ellátására alkalmatlan,
b) a (2) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt,
kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból bekövetkező alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a munkáltatónál a végzettségének és állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a felajánlott ilyen munkakört nem fogadja el.
(5) A pszichikai alkalmassági vizsgálat rendjét a kijelölt miniszter rendeletben határozza meg.
(6) A pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját kizárólag az alkalmasság megállapításában részt vevő pszichológus, a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható.
(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység részére kizárólag a pszichikai alkalmassági vizsgálat minősítése továbbítható a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, illetve fenntartása feltételeinek megállapítása érdekében.”
309. § (1) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„a) a fizetési fokozatban történő előresorolásakor, illetményének e törvény szerinti megállapításakor, valamint a pénzügyőr rendfokozatban soron történő előléptetésekor,”
(2) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„e) az érintettnek a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, valamint a kormánytisztviselő, ügykezelő szervezeti egység váltásához, kormánytisztviselő és ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli megváltoztatása mellett, amennyiben az érintett a minősítése alapján a vele szemben - az általa betöltött munkakör alapján - támasztott követelményeknek nem felel meg,
f) a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony módosításához a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén a jogviszony jellegének változatlanul hagyása mellett, azzal, hogy a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg,
g) a kormánytisztviselő, illetve az ügykezelő tekintetében a kinevezési okirat szerinti szervezeti egység megváltoztatása esetén, amennyiben a munkáltató személye nem változik, és amennyiben a munkavégzési hely legfeljebb a település területén belül változik meg,”
(3) A NAV tv. 18/B. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„h) törvényben meghatározott esetekben.”
310. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakörre irányadó illetményre jogosult.”
311. § A NAV tv. 20/C. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem léptethető elő a pénzügyőr)
„c) a részére meghatározott végzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig, amennyiben a képzési követelményt a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából nem teljesítette.”
312. § A NAV tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése figyelembevételével - ide nem értve, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr kinevezése év közben történik, illetve külső vagy belső áthelyezésére kerül sor - a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő, a pénzügyőr besorolása szerinti alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. Az eltérítésről a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig dönt.”
313. § A NAV tv. 26. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV elnökének előzetes jóváhagyásával a munkáltatói jogkör gyakorlója át nem ruházható hatáskörében, illetve a Központi Hivatalban a NAV elnöke által átruházott hatáskörben munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kimagasló teljesítményt nyújtó, és a szervezet működése szempontjából kiemelten fontos munkakört betöltő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.
(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz - ide nem értve a 33/G. § (3) bekezdés e) pont szerinti esetet - a NAV elnökének előzetes jóváhagyása szükséges. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét megállapítani.”
314. § (1) A NAV tv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.”
(2) A NAV tv. 28. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A munkáltatónak a jubileumi jutalom kifizetése iránt az arra való jogosultság megszerzésének a napján [31. § (1) bekezdés], ha pedig az heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapon kell intézkednie.”
315. § A NAV tv. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/A. § A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
316. § A NAV tv. 28/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/C. § A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.”
317. § A NAV tv. 28/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha az érintettnek a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő. E bekezdés alkalmazásában a kifizetés napjának az számít, amikor a NAV számláját a kincstár megterhelte, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig az a nap, amikor a készpénz feladása megtörtént.”
318. § A NAV tv. a következő 28/F. §-sal egészül ki:
„28/F. § A 28/C. §, a 28/D. § (5)-(6) és (8)-(9) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt, illetve a 28/E. § alkalmazásában munkabér alatt az egyéb járandóságot is, a 28. § (1)-(2) bekezdése, a 28/B. §, valamint a 28/D. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásában illetmény alatt a pénzben kifizetendő egyéb járandóságot is érteni kell.”
319. § A NAV tv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalomra az érintett a (2) bekezdésben megjelölt kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján szerez jogosultságot.”
320. § A NAV tv. 32/C. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a kormányzati szolgálati jogviszony a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja, a hivatásos szolgálati jogviszony a Hszt. 53. § a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő, a munkáltató és a pénzügyőr, vagy a munkáltató és az ügykezelő erről írásban megállapodnak.”
321. § A NAV tv. 32/K. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az ügykezelő és a munkavállaló jogviszonyát a 20/A. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani.”
322. § A NAV tv. 32/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs szakértői szerv által megállapított legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodás esetén a kormánytisztviselőnek, az ügykezelőnek évenként 5 munkanap pótszabadság jár, illetve 5 munkanap pótszabadság jár a fogyatékossági támogatásra vagy a vakok személyi járadékára jogosult kormánytisztviselőnek, ügykezelőnek.”
323. § A NAV tv. 32/Z. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti költséget akkor kell megtéríteni, ha a képzés költségei meghaladják a NAV elnöke által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.”
324. § (1) A NAV tv. 33/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt [20/A. § (1) bekezdés], illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt [20/A. § (3) bekezdése, ideértve a (2a) bekezdés a) és c)-h) pontját is], valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési, cégvezetői, képviseleti tevékenységet - ide nem értve a vezető tisztségviselői tevékenységet -, továbbá mezőgazdasági őstermelői tevékenységet csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, illetve folytathat.
(2) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr - a (2a) és a (3) bekezdés kivételével - további, illetve egyéb jogviszonyt csak az (1) bekezdés szerinti gyakorolható tevékenységre vonatkozóan létesíthet, továbbá az (1) bekezdésben külön említett engedélyköteles tevékenységet nem végezhet, illetve arra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.”
(2) A NAV tv. 33/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján
a) viselhet egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztséget,
b) folytathat közérdekű önkéntes tevékenységet,
c) lehet alapítvány, közalapítvány kezelő szervezetének tagja, illetve elnöke,
d) elláthat edzői, versenybírói, játékvezetői tevékenységet,
e) igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint,
f) lehet állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelő bizottsági tag,
g) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,
h) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.”
(3) A NAV tv. 33/C. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, illetve az ügykezelő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység, illetve az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű önkéntes tevékenység folytatására irányuló jogviszony kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a kormánytisztviselő, az ügykezelő beosztás szerinti munkaidejével, illetve a pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony keretében történő rendszeres munkavégzés idejével.”
325. § A NAV tv. 33/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 36. § (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni.”
326. § A NAV tv. 33/P. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a kormánytisztviselővel, a pénzügyőrrel, az ügykezelővel szemben a kormányzati szolgálati jogviszonyból, hivatásos szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeivel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, de a cselekmény miatt fegyelmi eljárás még nem indult meg, és a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pont szerinti méltatlanná válását fegyelmi eljárás megindítása nélkül, a Kttv., illetve a Hszt. méltatlanságra vonatkozó szabályai szerint, a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást az okról való tudomásszerzést követően haladéktalanul meg kell indítani.
(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet - amennyiben az a bűncselekmény, amely miatt az érintett ellen a büntetőeljárás indult, a NAV tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti, vagy az eljárás miatt az érintettnek a munkahelytől való távoltartása indokolt - az állásából az eljárás befejezéséig felfüggesztheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója a felfüggesztésről határozatban rendelkezik. Az érintett a határozat felülvizsgálata iránt közvetlenül bírósághoz fordulhat.
(8) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza kell tartani. A visszatartott illetményt a visszatartás időpontjától számított, Ptk. szerinti kamatával növelten utólag ki kell fizetni, ha a méltatlanság nem állapítható meg. A kifizetést az erről szóló döntés közlését követő 15 napon belül kell teljesíteni.
(9) Amennyiben a méltatlanság nem állapítható meg, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás lefolytatását indokoltnak tartja, a méltatlansági eljárás befejezését követő 15 napon belül fegyelmi eljárást indíthat.”
327. § (1) A NAV tv. 33/W. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A fegyelmi eljárás során a tanú kérheti a személyi adatai zártan kezelését. E jogosultságáról már a meghallgatására vonatkozó értesítésben tájékoztatni kell a tanút.”
(2) A NAV tv. 33/W. §-a a következő (9a)-(9d) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A NAV állományába nem tartozó tanú esetében a személyi adatok zárt kezelését a vizsgálóbiztos írásban elrendeli.
(9b) A NAV állományába tartozó tanú esetében a vizsgálóbiztos erre irányuló indokolt kérelem esetén rendeli el a tanú személyi adatainak zártan kezelését, ha a tanú a kérelmében valószínűsíti, hogy őt az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. Ha a vizsgálóbiztos a kérelemnek nem ad helyt, a tanú a döntés közlését követő 3 munkanapon belül kifogást terjeszthet elő. A kifogás tárgyában a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 munkanapon belül dönt.
(9c) A (9a)-(9b) bekezdés szerinti döntés kizárólag a kérelmezővel közölhető. Amennyiben az eljárás során sor került a tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésére, az eljárás alá vontat és képviselőjét a vizsgálóbiztos kizárólag arról a tényről értesíti, hogy az eljárásban részt vesz olyan tanú, akinek a személyi adatai zártan való kezelése került elrendelésre.
(9d) A tanú személyi adatai zárt kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont és képviselője a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, illetve részükre csak a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat vagy kivonat adható.”
328. § A NAV tv. 33/Y. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani.”
329. § (1) A NAV tv. 34/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben a rendelkezésre álló adatok az érintett méltatlanná válásának a megállapítását megalapozzák, a kormánytisztviselő, az ügykezelő Kttv. 63. § (2) bekezdés a) pontja szerinti méltatlanná válását, a pénzügyőr Hszt. 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válását a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt is meg lehet állapítani.”
(2) A NAV tv. 34/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 33/P. § (7)-(8) bekezdés alkalmazásának helye van.”
330. § A NAV tv. 34/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A (3)-(5) bekezdés alkalmazásában illetmény, távolléti díj, ellátmány alatt a károkozónak a károkozás hónapja szerinti besorolása, illetve munkavállaló esetében a károkozás hónapjára érvényes munkaszerződése szerinti, teljes hónapra számított illetményének, távolléti díjának, ellátmányának az azt terhelő adókkal és járulékokkal csökkentett összegét kell érteni.”
331. § (1) A NAV tv. 34/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kártérítési jogkör gyakorlója - a 34/V. § (1) bekezdése kivételével és az (1a) bekezdés szerinti eltéréssel - a munkáltatói jogkör gyakorlója.”
(2) A NAV tv. 34/K. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Pénzügyőr vezénylése esetén a vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kártérítési jogkör gyakorlója a vezénylés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója, kivéve, ha a kár a vezénylő szervnél keletkezett.”
332. § A NAV tv. 34/L. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a 28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.”
333. § A NAV tv. 34/N. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §) vagy határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén a munkáltatók felelőssége egyetemleges.”
334. § A NAV tv. 34/W. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdés b)-g) és j)-k) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre, ide nem értve
a) a 34/D. § (2) bekezdés utolsó mondata, és a (4)-(5) bekezdése szerinti esetet,
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,
ba) ha az érintett munkavégzési helye, szolgálatteljesítési helye megszűnése miatt kerül sor a 18/B. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására, illetve
bb) ha a kinevezés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony egyoldalú módosítása a 18/B. § (3) bekezdésén vagy a 19/D. § (1) bekezdésén alapul,
c) a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megtámadott teljesítményértékelésen alapuló, 25. § szerinti eltérítést; ha a teljesítményértékelés megállapításainak felülvizsgálata iránti perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy az eltérítésre nem kerülhetett volna sor, a különbözetet az eltérítés időpontjától számítva, a Ptk. szerinti kamattal növelt összegben 15 napon belül ki kell fizetni.”
335. § A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában pénzügyi nyomozó:
a) az a pénzügyőr, aki a NAV bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési és nyomozati feladatait látja el,
b) a NAV állományában lévő azon személy, aki az a) pont szerinti feladatokat kormánytisztviselőként látja el.”
336. § (1) A NAV tv. 36. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
„b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámeljárás alá vonásának megtörténtét; ellenőrizni a dohánytermékek kiskereskedelmét; megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, továbbá megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, e célból közutakon személyeket, járműveket - a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával - megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,
c) a vámterületre jogosulatlanul bevitt vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék, engedély nélkül tárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, engedély nélkül folytatott dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység felderítése érdekében - a NAV illetékes vámszerve vezetőjének, illetve eljáró kirendeltsége operatív vezetését ellátó vezetője hatósági döntése alapján - belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki jogszabályok előírásait megszegve jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő, vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot engedély nélkül tárolnak, illetve engedély nélkül dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. Az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,”
(2) A NAV tv. 36. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A pénzügyőr a 35. §-ban meghatározott feladatának teljesítése során jogosult:)
„j) a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.”
337. § A NAV tv. 82. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„f) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése pszichikai alkalmassághoz kötésének szempontjait, a kormánytisztviselők, ügykezelők tekintetében az egészségi, pszichikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,”
338. § A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„e) a pénzügyőrök tekintetében az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait;
f) a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete keretében az egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét;”
339. § A NAV tv. 98/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/H. § A 2013. december 31-én a NAV állományába tartozó, tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozó pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot 2015. december 31-éig köteles elvégezni. Amennyiben a pénzügyőr a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik.”
340. § (1) A NAV tv. 98/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/L. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: NAV Mód. IV. tv.) 303. §-ával megállapított 17/D. § (6) bekezdését a 2014. január 1-jén folyamatban lévő vezénylés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a 2014. január 1-jétől hatályos új rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.
(2) A NAV Mód. IV. tv. 310. §-ával módosított 18/D. § (3) bekezdését a 2014. január 1-jén folyamatban lévő átirányítás esetén is alkalmazni kell azzal, hogy az érintett a módosított rendelkezés alapján járó illetményre 2014. január 1-jétől jogosult.”
(2) A NAV tv. a következő 98/M-98/O. §-sal egészül ki:
„98/M. § (1) Ha a 2013. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő NAV Mód. IV. tv. 324. §-ával, illetve 343. § 34-36. pontjával módosított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2014. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2014. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 33/F. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott meghatározott határidő helyett az összeférhetetlenséget 90 napon belül kell megszüntetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelem elutasítása esetén az elutasításról szóló írásbeli döntés egyúttal tartalmazza az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó felszólítást is.
98/N. § (1) A NAV Mód. IV. tv. módosítása nem érinti a Kttv. 207. § (6) bekezdése alapján 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetők jogviszonyát.
(2) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezetőre az ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pótszabadságra, a fegyelmi eljárásra, a kártérítési eljárásra, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések tekintetében az osztályvezetőkre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A 2014. január 1-jét megelőzően kinevezett ügykezelő osztályvezető illetménye meg kell haladja a vezetése alá tartozó ügykezelők illetményét.
98/O. § (1) Amennyiben az érintett 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított pótlékok nélkül számított illetménye meghaladja a besorolás szerinti illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, továbbá pénzügyőr esetében a rendfokozati illetmény),
a) a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetménynek a 2012. január 1-jén hatályos, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 2012. szeptember 1-jén hatályos besorolás szerinti illetményt meghaladó részét 2014. január 1-jétől külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani;
b) az illetményalap összegének, valamint a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve az illetménykiegészítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megváltozása esetén az érintett besorolás szerinti illetménye és az a) pont szerinti illetménykülönbözet együttes összege nem haladhatja meg a 98/B. § (1) bekezdés szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetményt, ennek érdekében a 27. § szerinti illetmény-megállapítás során az a) pont szerinti illetménykülönbözet összegét megfelelően csökkenteni kell.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pont szerint végrehajtott illetménymegállapítás során az érintett besorolás szerinti illetménye eléri vagy meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményt, az érintett illetménymegállapítása során az általános szabályokat kell irányadónak tekinteni, a továbbiakban illetménykülönbözet címén illetményelem nem tartható nyilván.
(3) Az érintett illetményére, előmenetelére a jelen törvény általános szabályait - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - megfelelően alkalmazni kell.
(4) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6) bekezdésben meghatározott valamely okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet összegét olyan mértékben kell növelni, hogy az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetménye elérje a 2013. december 31-én hatályos, pótlékok nélkül számított illetményét.
(5) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, és ez nem kizárólag a (6) bekezdésben meghatározott okokra vezethető vissza, úgy a (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetmény (6) bekezdés szerinti okok figyelembevételével megemelt összegét kell elérnie.
(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazásában figyelembe vehető okok:
a) fizetési fokozatban történő előmenetel,
b) rendfokozatban történő előmenetel,
c) belső áthelyezés folytán megváltozott illetménykiegészítés,
d) 31/B. § szerinti címadományozás.
(7) Amennyiben az érintett pótlékok nélkül számított illetménye 2013. december 31-én a (6) bekezdésben meghatározott okból meghaladja a 98/B. § (1) bekezdése alapján, illetve a pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § alapján megállapított illetményét, úgy az (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés alkalmazása során a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetmény alatt azt az illetményt kell érteni, amelyet az érintett 2014. január 1-jével megállapított pótlékok nélkül számított illetményének a (4)-(5) bekezdés szerint el kell érnie.
(8) Amennyiben az érintett részére a 98/B. § (1) bekezdése szerinti, illetve pénzügyi nyomozó esetében a 98/F. § szerinti illetménymegállapítás során személyi illetmény került megállapításra, részére 2014. január 1-jei hatállyal - szükség szerint a személyi illetmény egyidejű visszavonásával - az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözetet olyan összegben kell megállapítani, hogy az érintett besorolás szerinti illetménye, a munkaköre alapján járó illetménypótlékok, valamint az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet együttes összege elérje a 2013. december 31-én hatályos illetmény összegét.
(9) Amennyiben az érintett 2012. január 1. és 2013. december 31. között olyan szervhez került áthelyezésre, ahol az illetménykiegészítés mértéke eltér a 2012. január 1-jei, munkáltatójánál irányadó illetménykiegészítéstől, úgy az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetménykülönbözet meghatározása során olyan illetménykiegészítéssel számított, pótlékok nélküli illetményt kell figyelembe venni, amely annál a munkáltatónál irányadó, amelynek állományába az érintett 2013. december 31-én tartozik.
(10) A 98/B. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr illetményének NAV Mód. IV. tv. 342. § (1) bekezdése alapján, illetve a 344. § 10. pontjára tekintettel történő illetménymegállapítása során az (1)-(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.
(11) Amennyiben az érintett a 33/G. § (3) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, jelen § alkalmazásában a besorolás szerinti illetményt erre tekintettel kell meghatározni.
(12) Jelen §-t nem kell alkalmazni abban az esetben, ha 2014. január 1-jét megelőzően az érintettet pénzügyi nyomozó munkakörből más munkakörbe helyezték.
(13) A jelen § alapján megtett munkáltatói intézkedéshez nem kell a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr beleegyezése.”
341. § A NAV tv. a következő alcímmel és 98/P. §-sal egészül ki:
„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
98/P. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
342. § (1) A NAV tv. 1. számú melléklete e törvény 8. melléklete szerint módosul.
(2) A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 9. melléklete lép.
343. § A NAV tv.
1. 16/F. § (5) bekezdésében a „határidőről való kioktatás elmulasztása” szövegrész helyébe a „kioktatás elmulasztása” szöveg,
2. 16/H. § (1) bekezdésében a „jó erkölcsbe ütközik” szövegrész helyébe a „jóerkölcsbe ütközik” szöveg,
3. 16/L. § (6) bekezdésében a „ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik,” szövegrész helyébe a „ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják,” szöveg,
4. 16/L. § (8) bekezdésében a „határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(7) bekezdés nem alkalmazható,” szövegrész helyébe a „határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (3)-(7) bekezdés nem alkalmazható,” szöveg,
5. 17. § (1) bekezdésében az „50. §-a, 56. § (5) bekezdése,” szövegrész helyébe az „50. §-a, 51/A. § (3) bekezdés, 56. § (1) bekezdés e) pontja, 56. § (2) bekezdés c) pontja, 56. § (5) bekezdése,” szöveg, a „74. §-a, 76-83. §-a,” szövegrész helyébe „74. §-a, 75/B. §-a, 76-83. §-a,” szöveg, a „116/A-116/C. §-a, 118. § (1)-(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „116/A-116/C. §-a, 117/A. §-a, 118. § (1)-(3) bekezdése,” szöveg, a „119-178. §-a, 194. § (2) bekezdés első mondata, 196-197. §-a, 210-210/A. §-a, 245/D. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (2) bekezdése és az 1., 2., 4., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése, 326/A. §-a,” szövegrész helyébe a „119-149. §-a, 149/C. § (3)-(4) bekezdése, 150-178. §-a, 180. § (3)-(5) bekezdése, 194. § (2) bekezdés első mondata, 195-197. §-a, 203/A-203/C. §-a, 210-210/A. §-a, 245/H. §-a, 245/R. §-a, 342. § (1) bekezdés e) és p) pontja, (2) bekezdése és (7) bekezdése, és az 1., 2., 6., 6/A., 6/B. számú mellékletei nem alkalmazhatóak. A pénzügyőrt megillető pótszabadság tekintetében a Hszt. 326. § (1) bekezdése,” szöveg,
6. 17/A. § (1) bekezdésében az „a felvétel napjától” szövegrész helyébe az „a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától” szöveg,
7. 18/B. § (7) bekezdésében az „írásban benyújtott kérelmére az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni” szövegrész helyébe az „írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni” szöveg,
8. 18/C. § (9) bekezdésében az „a NAV bármely szervénél megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel,” szövegrész helyébe az „a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel,” szöveg,
9. 19. § (2) bekezdésében a „szervezet, szervezeti egység” szövegrész helyébe a „szervezet, szerv, szervezeti egység” szöveg,
10. 19/A. § (1) bekezdésében az „az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnökségének” szövegrész helyébe az „a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium” szöveg,
11. 19/D. § (2) bekezdésében a „módosításától” szövegrész helyébe a „módosításról szóló okirat közlésétől” szöveg, a „kifizetések” szövegrész helyébe a „járandóságok” szöveg,
12. 20. § (5) bekezdésében az „állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítést,” szövegrész helyébe a „jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget,” szöveg,
13. 20/D. § (2) bekezdésében az „Az illetmény” szövegrész helyébe az „A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye” szöveg,
14. 21. § (2) bekezdésében a „betöltök” szövegrész helyébe a „betöltők” szöveg,
15. 23. § (1) bekezdésben az „a (2)-(3) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés” szöveg,
16. 25. § (2) bekezdésében az „a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt” szövegrész helyébe az „a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt” szöveg, a „belső áthelyezésére kerül sor” szövegrész helyébe a „belső áthelyezésére vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésére kerül sor” szöveg,
17. 28. § (5) bekezdésében a „tárgyhónapot követő ötödik napig” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot követő ötödik napig (bérfizetési nap)” szöveg,
18. 28. § (6) bekezdésében az „illetményével” szövegrész helyébe az „az illetményével” szöveg,
19. 31/B. § (1) bekezdésében a „tartósan kiemelkedő munkát végző pénzügyőrnek” szövegrész helyébe a „tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrnek” szöveg,
20. 32/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati érdekből történő áthelyezésével” szövegrész helyébe a „szolgálati érdekből történő belső áthelyezésével” szöveg,
21. a 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdés a), c) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) pontja” szöveg, a b) pontjában a „Hszt. 53. § a)-b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével -, b) pontja,” szövegrész helyébe a „Hszt. 53. § b), f)-g) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján - ez esetben az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatti megszűnés kivételével -, b), e) vagy g) pontja,” szöveg,
22. 32/C. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdés szerinti megszűnése” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (6a) bekezdés szerinti megszűnése” szöveg,
23. 32/F. § (2) bekezdésében a „munkaidő kereten felüli munkaidőben” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti időben” szöveg,
24. 32/I. §-ában a „munkaidő kedvezményre” szövegrész helyébe a „pótszabadságra” szöveg,
25. 32/O. § (2) bekezdés c) pontjában a „kormánytisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati jogviszony” szöveg,
26. 32/O. § (3) bekezdés c) pontjában a „NAVműködési” szövegrész helyébe a „NAV működési” szöveg,
27. 32/Q. § (1) bekezdésében az „a szabadság arányos része jár” szövegrész helyébe az „az alap- és a 32/K. § szerinti pótszabadság arányos része jár” szöveg,
28. 32/T. §-t megelőző alcím címében, valamint a 32/T. § (1) és (4) bekezdésében a „munkaidő-kedvezmény” szövegrész helyébe a „pótszabadság” szöveg, 32/T. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglalt kedvezmény” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés szerinti pótszabadság” szöveg,
29. 32/V. § (3) bekezdésében a „NAV elnöke” szövegrész helyébe a „munkáltatói jogkör gyakorlója” szöveg,
30. 32/Z. § (1) bekezdésében a „továbbképzésben” szövegrész helyébe a „továbbképzésben - ideértve a szaktanfolyami képzést is -,” szöveg,
31. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja,” szövegrész helyébe a „Kttv. 39. § (4) bekezdése, 60. § (1) bekezdés i) pontja,” szöveg, az ab) alpontjában az „56. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „56. § (2) bekezdés b), e) vagy g) pontja” szöveg,
32. 32/Z. § (6) bekezdés a) pontjában a „felnőttképzési szerződésben” szövegrész helyébe a „képzési szerződésben” szöveg,
33. 33/A. § (1) bekezdésében a „képzettség” szövegrész helyébe a „végzettség” szöveg,
34. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, (4) bekezdésében az „illetékességi” szövegrész helyébe a „szervezetszerű működési” szöveg,
35. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „33/C. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „33/C. § szerinti engedélyköteles” szöveg, a g) pontban az „engedélyezni kért tevékenység” szövegrész helyébe az „engedélyezni kért tevékenység (jogviszony)” szöveg, a „33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet” szövegrész helyébe a „33/C. § (2a) bekezdés szerinti tevékenységek (jogviszonyok) engedélyezésének esetét, ha az az e törvény szerint engedélykötelesnek minősül, valamint ide nem értve a 33/C. § (5) bekezdése szerinti esetet” szöveg,
36. 33/E. § (1) bekezdésében a „33/C. § (1) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „33/C. § szerinti engedélyköteles” szöveg, (2) bekezdésében az „a munkáltatói jogkör gyakorlója” szövegrész helyébe az „az engedélyező” szöveg,
37. 33/G. § (1) bekezdésében a „fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni” szövegrész helyébe a „- a 33/P. § (5)-(8) bekezdés szerinti eset kivételével - fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni” szöveg,
38. 33/G. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „eltérítés nélkül kell megállapítani” szövegrész helyébe az „eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani” szöveg,
39. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés f) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés d) és f) pontjában” szöveg, a c) pontjában a „(3) bekezdés d)-e) és g)-h) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e) és g)-h) pontjában” szöveg,
40. 33/J. § (6) bekezdés b) pontjában a „Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-g) vagy j) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-c), e)-h) vagy j)-k) pontja” szöveg,
41. 33/J. § (7) bekezdésében a „fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg,” szövegrész helyébe a „fegyelmi vétséget többen együttesen valósították meg, és az érintettek fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető,” szöveg,
42. 33/K. § (1)-(3) bekezdésben a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás” szövegrész helyébe a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szöveg,
43. 33/N. § (2) bekezdésében az „illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit” szövegrész helyébe az „illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit, valamint az egyéb saját költségeit” szöveg,
44. 33/N. § (3) bekezdésében az „A költségviselésről” szövegrész helyébe az „Az eljárás alá vontat terhelő, illetve az általa vagy - költségigény előterjesztése esetén - a részére megtérítendő költségekről” szöveg,
45. 33/N. § (3) bekezdésében az „illetve a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a megszüntető határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani” szövegrész helybe az „illetve a 33/Y. § (3) bekezdés, valamint a 34/B. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a határozat meghozatala előtt kell a felhívást kibocsátani” szöveg,
46. 33/N. § (5) bekezdésében az „egyéb jogorvoslatnak nincs helye” szövegrész helyébe az „egyéb jogorvoslatnak - a 33/W. § (9b) bekezdés szerinti kifogás kivételével - nincs helye” szöveg,
47. 33/O. § (1) bekezdés a) pontjában a „vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal” szövegrész helyébe az „, a NAV állományába tartozó tanú adatai zárt kezelésére vonatkozó kérelem elutasítása elleni kifogás elbírálására [33/W. § (9b) bekezdés] vonatkozó határidő egy alkalommal 3-3 munkanappal” szöveg,
48. 33/O. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pont harmadik fordulata” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont harmadik és negyedik fordulata” szöveg,
49. 33/O. § (4) bekezdés d) pontjában a „döntéséig” szövegrész helyébe a „jogerős döntéséig” szöveg,
50. 33/T. § (4) bekezdésében a „Nem vezetői munkakört betöltő ügykezelő” szövegrész helyébe az „Ügykezelő” szöveg,
51. 33/U. § (5) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „, Ptk.” szöveg,
52. 33/U. § (6) bekezdésében a „közlésétől kezdve,” szövegrész helyébe a „kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve,” szöveg,
53. 33/W. § (2) bekezdésében az „a vizsgálat alá vont” szövegrész helyébe az „az eljárás alá vont” szöveg,
54. 33/W. § (3) bekezdésében az „A NAV állományába nem tartozó olyan személy” szövegrész helyébe az „A NAV állományába nem tartozó olyan személy (a továbbiakban: a NAV állományába nem tartozó tanú)” szöveg, a „NAV állományába nem tartozó személy” szövegrész helyébe a „NAV állományába nem tartozó tanú” szöveg, a „nyilatkozatot” szövegrész helyébe a „tanúvallomást” szöveg, a „nyilatkozik,” szövegrész helyébe a „tanúvallomást tesz,” szöveg,
55. 33/W. § (4) bekezdésében az „(1)-(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1)-(3) és (5) bekezdés szerinti” szöveg,
56. 33/W. § (5) bekezdésében az „eljárás alá vont személyt” szövegrész helyébe a „eljárás alá vont személyt és képviselőjét” szöveg, az „eljárás alá vont személy” szövegrész helyébe az „eljárás alá vont személy és képviselője” szöveg,
57. 33/W. § (7) bekezdésében a „NAV állományába nem tartozó személy” szövegrész helyébe a „NAV állományába nem tartozó tanú” szöveg,
58. 33/Y. § (6) bekezdésében a „fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt közölni kell” szövegrész helyébe a „fegyelmi tárgyalásról szóló értesítéssel együtt, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén a határozattal együtt közölni kell” szöveg,
59. 34/K. § (7) bekezdésében a „kártérítési ügy bírósági felülvizsgálata kizárt” szövegrész helyébe a „kártérítési ügy (ideértve a fizetési felszólítást is) bírósági felülvizsgálata kizárt” szöveg,
60. 34/K. § (8) bekezdésében a „munkabéréből” szövegrész helyébe a „munkabéréből, pénzben kifizetendő egyéb járandóságából” szöveg,
61. 34/Q. § a) pontjában az „elmaradt illetményre” szövegrész helyébe az „elmaradt jövedelemre” szöveg,
62. 34/T. § (1) bekezdésében a „- kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése, kormányzati érdekből történő kirendelése, határozott idejű áthelyezése az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett -” szövegrész helyébe a „- kormánytisztviselő, ügykezelő kirendelése (Kttv. 53. §), kormányzati érdekből történő kirendelése (Kttv. 55. §), határozott idejű áthelyezése (Kttv. 56. §) esetén az a munkáltató, akinél a kár bekövetkezett -” szöveg,
63. 34/W. § (4) bekezdés f) pontjában a „fegyelmi felelősséget megállapító” szövegrész helyébe a „fegyelmi ügyben hozott” szöveg, g) pontjában a „kártérítési felelősséget megállapító” szövegrész helyébe a „kártérítési ügyben hozott” szöveg, i) pontjában a „34/E. §-on alapuló” szövegrész helyébe a „33/P. § (7) bekezdésén és a 34/E. §-on alapuló” szöveg,
64. 34/W. § (7) bekezdés a) pontjában a „kártérítési felelősséget megállapító” szövegrész helyébe a „kártérítési ügyben hozott” szöveg,
65. 51. § (1) bekezdésében a „megelőzésére” szövegrész helyébe a „megelőzésére, megakadályozására” szöveg,
66. 53. § (1) bekezdés g) pontjában a „bűncselekmény megelőzésére,” szövegrész helyébe a „bűncselekmény megelőzésére, megakadályozására,” szöveg,
67. 59. § (1) bekezdésében a „postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól” szövegrész helyébe a „postai szolgáltatótól, elektronikus hírközlési szolgáltatótól” szöveg, a „pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő” szövegrész helyébe a „pénztártitoknak, biztosítási titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő” szöveg,
68. 66. § (1) bekezdésében a „valamint a bűnmegelőzési, bűnüldözési felderítési és nyomozási (a továbbiakban: bűnüldözési)” szövegrész helyébe a „bűnüldözési” szöveg,
69. 71. § (3) bekezdésében a „bűnüldözési feladatok ellátása érdekében” szövegrész helyébe a „bűnüldözési feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében” szöveg,
70. 73. § (1) bekezdésében az „és nyomozása során - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak” szövegrész helyébe az „és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - adótitoknak” szöveg,
71. 73. § (2) bekezdésében az „és nyomozása során bűnüldözési és egyéb rendszereit” szövegrész helyébe az „és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit” szöveg,
72. 75. § (1) bekezdésében az „, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény” szövegrész helyébe az „, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény” szöveg,
73. 81. § (2) bekezdés i) pontjában a „szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet,” szövegrész helyébe a „szükség esetén az Aktv. 4. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott kapcsolattartó szervet, valamint az Aktv. 43. §-ában meghatározott illetékes hatóságot,” szöveg
lép.
344. § Hatályát veszti a NAV tv.
1. 13. § (2) bekezdés j) pontjában az „a központi szerver üzemeltetés” szövegrész,
2. 13. § (4) bekezdés h) pontjában a „az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá” szövegrész,
3. 13. § (8) bekezdés f) pontja,
4. 16/G. § (2) bekezdés b) pontjából a „vagy” szövegrész, és a 16/G. § (2) bekezdés c) pontja,
5. 17/C. § (1) bekezdésében a „képzettségének,” szövegrész,
6. 17/H. § (1) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész,
7. 18/D. § (2) bekezdésében az „- a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész,
8. 19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 19/D. § (1) bekezdésében a „képzettségének,” szövegrész,
9. 20/A. § (1) bekezdésében az „illetve munkaviszonyban,” szövegrész,
10. 23. § (2) bekezdése,
11. 28. § (2) bekezdésében az „és egyszeri felvétele” szövegrész,
12. 29. § (7) bekezdése,
13. 32/Y. § (5) bekezdésében az „- az érintett közvetlen vezetőjének javaslata alapján -” szövegrész,
14. 33/A. § (7) bekezdésében a „nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába,” szövegrész,
15. 33/C. § (3) bekezdésében az „, illetve ügykezelőt” szövegrész,
16. 33/G. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „, ügykezelő” szövegrész,
17. 33/T. § (5) bekezdésében az „, ügykezelő” szövegrész, a 33/T. § (6)-(7) bekezdésében, valamint a 33/Z. § (7)-(8) bekezdésében az „, ügykezelője” szövegrész,
18. 34/L. § (6) bekezdésében az „illetményből való” szövegrész,
19. 34/W. § (4) bekezdés j) pontjában az „, illetve az elsőfokú határozat elleni fellebbezését” szövegrész,
20. 34/Y. § (1) bekezdés e) pontja,
21. 63. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá” szövegrész,
22. 72. § (1) bekezdés h) pontjában a „- beleértve a NAV-val együttműködőket és a fedett nyomozókat is -” szövegrész,
23. 82. § a) pontja,
24. 82/A. § (1) bekezdés d) pontjában az „a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,” szövegrész,
25. 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „képzettségeket,” szövegrész,
26. 84. §-a,
27. 98/L. §-át megelőző alcím,
28. 3. számú melléklet 12. sora.
345. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
„11. ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét, valamint végzi a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, és a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását,”
346. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 15. §, 19. § 19-20. pontja, 20. § 9. pontja, 38. §, 39. §, 40. § e) és g) pontja, 182. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(3) A 2. § (2) bekezdése, 19. § 13. pontja, 20. § 6. és 8. pontja, 21. § 2013. december 15-én lép hatályba.
(4) Az 1. §, 2. § (1) és (3) bekezdése, 3. §, 6. §-10. §, 11. § (2) bekezdése, 12. §-14. §, 16. §, 18. § b) pontja, 19. § 1., 3., 5., 8-12., 14-16., 18., 21., 23-25. pontja, 20. § 1., 3-5., 7. és 12. pontja, 22. §-25. §, 27. §-29. §, 30. § (3)-(6) bekezdése, 32. §, 33. §, 34. § a) és b) pontja, 35. §-37. §, 40. § a)-d) pontja, f) pontja és h)-i) pontja, 41. §, 43. §-47. §, 49. §, 54. §-60. §, 61. § (2)-(3) bekezdése, 62. § (3) bekezdése, 63. §-65. §, 67. §-86. §, 88. § 1-4., 8., 10-12., 16. és 18-29. pontja, 89. §, 92. §-98. §, 102. §, 103. §, 105. §-107. §, 108. § b)-o) pontja, 109. §-163. §, 165. §-168. §, 169. § (2) bekezdése, 170. §-181. §, 182. § (1) bekezdése, 183. §, 184. § (1) bekezdése, 186. §, 188. §-199. §, 200. § (2) bekezdése, 201. §-212. §, 214. § (1)-(2) bekezdése, 216. §-218. §, 220. §, 222. §-226. §, 231. § 1. és 5. pontja, 237. § (2) bekezdése, 239. § 1-3. pontja, 240. §-242. §, 244. §, 246. §-258. §, 261. §-264. §, 265. § (1)-(5) bekezdése, (7) bekezdése, (9)-(12) bekezdése, 266. § (2)-(5) és (7)-(8) bekezdése, 267. §, 268. § (1) bekezdése, 269. §-270. §, 272. §, 273. § (1) bekezdése, 274. §-278. §, 279. § (1)-(2) bekezdése, 280. §-285. §, 286. § 1-2., 4. és 6-14. pontja, 287. §, 295. §-345. §, 1. melléklet 1., 3-6., 9-13. pontja, 2. melléklet, valamint 5-9. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 19. § 6. pontja, 233. § 2014. március 15-én lép hatályba.
(6) A 5. § és a 20. § 2. és 11. pontja az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
(7) A 61. § (1) bekezdése, 66. §, 88. § 5-7. és 9. pontja, 91. §, 99. §-100. §, 104. §, 108. § a) pontja, 164. §, 169. § (1) bekezdése, 265. § (6) és (8) bekezdése, 266. § (1) és (6) bekezdése, 268. § (2) bekezdése, 271. §-a, 273. § (2) bekezdése, 279. § (3) bekezdése, 286. § 3. pontja 2014. július 1-jén lép hatályba.
347. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről;
b) a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról.
348. § E törvénynek a 343. § 65-67. pontja, 344. § 21. pontja, valamint 345. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
349. § E törvény
a) 88. § 12. pontja, 246. §-247. §, 264. §-287. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke,
b) 226. § és 264. §-287. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése,
c) 264. §-287. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.27. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.27. a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nem minősül a magánszemély tevékenysége ellenértékének;”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.28. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.28. A Nemzet Művésze-díj tárgyiasult formája és a díjjal járó életjáradék.”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes;”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)
„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét;”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.21. a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor;”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók, az őstermelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.21. a kormányrendeletben meghatározott, adómentes juttatásnak minősülő, szociálpolitikai menetdíj-támogatást nem tartalmazó közlekedési kedvezmény;”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes)
(8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen)
„a) juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;”
10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)
„9.1. Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e melléklet szerinti nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.”
11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja a következő d) alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az összeg elévülési időn belül történő lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratok, bizonylatok igazolják:)
„d) hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat.”
12. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1. alpont a)-c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok
9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem)
„a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;
c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja;”
13. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont a következő 9.5.4. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)
„9.5.4. A 9.5.1. pont d) alpontjának alkalmazásában a birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld - a település közigazgatási határától függetlenül - egymással szomszédossá válik. Az egy naptári éven belül megkötött és ezen időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlan adásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni. Szomszédos termőföldeknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.”
Az Szja tv. 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezete a következő 13. ponttal egészül ki:
„13. a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.”
1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 12. pontjában az „üzembe helyezésének napjától” szövegrész helyébe az „üzembe helyezésének napjától - a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva -” szöveg lép.
2. A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontjában az „az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként” szövegrész helyébe az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló rendeletben foglalt támogatásként” szöveg lép.
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„12. a 22. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a)-(3b) bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege;”
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 21. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„21. éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik.”
3. Hatályát veszti a Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 20. pontja.
Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része a következő 19-24. pontokkal egészül ki:
[I. rész: termékek
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz.] | |
| „19. | Fajtiszta tenyészsertés | 0103 1000 | |
| 20. | Háziasított sertés, 50 kg-nál kisebb súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) | 0103 9110 | |
| 21. | Elő, háziasított koca, legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú (a fajtiszta tenyészsertés kivételével) | 0103 9211 | |
| 22. | Elő, háziasított sertés, legalább 50 kg súlyú (a legalább egyszer ellett, legalább 160 kg súlyú koca, valamint a fajtiszta tenyészsertés kivételével) | 0103 9219 | |
| 23. | Házi sertés egészben vagy félben, frissen vagy hűtve | 0203 1110 | |
| 24. | Házi sertés egészben vagy félben, fagyasztva | 0203 2110” |
A Htv. Mellékletének 2.4.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a Melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között következők szerint köteles megosztani:
Az adóalap 20%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pont baa) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap 80%-át pedig a székhelye és a Htv. 52. § 31. pont bab) alpontja szerinti telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője számlázási címe alapján a településen az adóév első napján számlázási címmel rendelkező vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetők számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetője adóév első napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.”
1. Az Art. 3. sz. melléklet C. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően, haladéktalanul - az e törvény 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kitöltött nyomtatványt mellékelve - adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékéről, továbbá termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról.”
2. Az Art. 3. sz. melléklete a következő R) ponttal egészül ki:
„R) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása
1. Az állami adóhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adóhatósági feladatok ellátása céljából
a) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adatot szolgáltat a beolvadó intézmény nevének, adószámának feltüntetésével azon települési önkormányzatok nevéről és adószámáról, amelyek a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény szerint intézményt működtetnek, a működtetés kezdetének napja megjelölésével, és
b) azon települési önkormányzat, amely az a) pont szerinti intézményt nem maga működteti, a működtetett intézmény nevének, adószámának feltüntetésével adatot szolgáltat az intézményt működtető, jogutódnak tekintendő költségvetési szerv, gazdasági társaság adószámáról, nevéről a működtetett intézmény működtetése kezdetének napja megjelölésével.
2. Az 1. pont b) alpontja szerint nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a települési önkormányzat az 1. pont a) alpont szerinti intézményt maga működteti, az állami adóhatóság az 1. pont b) alpontja szerinti adatszolgáltatás hiányában ennek figyelembe vételével jár el.
3. Az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni. Az állami adóhatóság adószámla vezetéssel kapcsolatos feladatai tekintetében - ideértve a kiutalások teljesítését is - a határidők az adatszolgáltatás beérkezésétől számítandók, ha az adatszolgáltatás a határidő kezdetére egyébként okot adó-jogszabályban rögzített körülmény bekövetkezését követően érkezett be.
4. Amennyiben az 1. pontban említett adatok tekintetében változás következik be, akkor a változással érintett adatok vonatkozásában az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni.”
1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 1. számú mellékletében a II. BESOROLÁSI OSZTÁLY (középiskolai végzettségű kormánytisztviselők és pénzügyőrök) alcímet követő táblázat helyébe a következő táblázat lép:
| „1 | A | B | C | D | |
| 2 | Besorolási fokozat megnevezése | Fizetési fokozat | Jogviszony időtartama (év) | Szorzószám | |
| 3 | Gyakornok | 1 | 0-2 | 2,70 | |
| 4 | Előadó | 2 | 2-4 | 2,80 | |
| 5 | 3 | 4-6 | 2,90 | ||
| 6 | 4 | 6-8 | 3,10 | ||
| 7 | 5 | 8-10 | 3,15 | ||
| 8 | 6 | 10-12 | 3,20 | ||
| 9 | Főelőadó | 7 | 12-15 | 3,40 | |
| 10 | 8 | 15-18 | 3,50 | ||
| 11 | 9 | 18-21 | 3,55 | ||
| 12 | 10 | 21-24 | 3,60 | ||
| 13 | 11 | 24-27 | 3,70 | ||
| 14 | 12 | 27-29 | 3,75 | ||
| 15 | 13 | 29-31 | 3,80 | ||
| 16 | Főmunkatárs | 14 | 31-33 | 4,00 | |
| 17 | 15 | 33-35 | 4,50 | ||
| 18 | 16 | 35-37 | 4,70 | ||
| 19 | 17 | 37-40 | 4,90 | ||
| 20 | 18 | 40 év felett | 5,10” |
„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez
Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása
| A | B | C | D | E | ||
| 1 | Sorszám | A hatáskör területe | Munkáltatói jogkör megnevezése | A jogkör gyakorlója | ||
| 2 | a kijelölt miniszter | NAV elnöke | ||||
| 3 | 1. | Hivatásos | Hivatásos állományba vétel | |||
| 4 | szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz | X | |||
| 5 | főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 6 | Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése | |||||
| 7 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz | X | ||||
| 8 | főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 9 | Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése | |||||
| 10 | tábornok esetében | X | X | |||
| 11 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 12 | Hivatásos állományba visszavétel | |||||
| 13 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz | X | ||||
| 14 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 15 | 2. | Rendfokozatot érintő | Első tiszti kinevezés | X | ||
| 16 | döntések | Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés | ||||
| 17 | tábornoki kinevezés előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz | X | ||||
| 18 | ezredesi előléptetés | X | ||||
| 19 | főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése | X | X | |||
| 20 | 3. | Hivatásos szolgálati | Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése | X | ||
| 21 | jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések | Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése | X | |||
| 22 | 4. | Fegyelmi hatáskörök | Tábornok rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a Köztársasági Elnökhöz | X | ||
| 23 | Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében | X | ||||
| 24 | Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása | |||||
| 25 | tábornok esetében | A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács | ||||
| 26 | 5. | Vezényléssel kapcsolatos | Külszolgálatra történő vezénylés | |||
| 27 | intézkedések | tábornok esetében | X | |||
| 28 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 29 | Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés | |||||
| 30 | tábornok esetében | X | ||||
| 31 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 32 | Vezénylés más szervhez | |||||
| 33 | tábornok esetében | X | ||||
| 34 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 35 | Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés | |||||
| 36 | tábornok esetében | X | ||||
| 37 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | X | ||||
| 38 | 6. | Egyéb döntések | Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása | X | ||
| 39 | Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése | X | X | |||
| 40 | Elhunytak minősítése | |||||
| 41 | hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás | X | ||||
| 42 | fegyveres szerv halottjává nyilvánítás | X | ||||
| 43 | Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés | X” | ||||
