1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény alkalmazása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések szerint - az e törvényben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével - kell eljárni.”
2. § Az Inytv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai (a továbbiakban: ingatlanadatok) kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis - az ellenkező bizonyításáig - hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.
(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról - a (6) bekezdés kivételével - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.
(6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn. A bizonyítási kötelezettség azt terheli, aki az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis helyességét, teljességét vitatja.
(7) A Ptk.-nak az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegére vonatkozó rendelkezése tekintetében az adatok helyessége alatt az adatoknak az okiratokkal való egyezőségét is érteni kell.”
3. § Az Inytv. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés alkalmazásában gazdálkodó szervezet alatt a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti fogalmat kell érteni.”
4. § Az Inytv. 12. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(12. § A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:)
„a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt,
aa) ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, vagy
ab) ha az a földrészlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos annak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetését kérte,”
5. § Az Inytv. 17. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
1. a jogosult
1.1. kiskorúsága,
1.2. gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
4. kisajátítási eljárás megindítása,
5. telekalakítási eljárás megindítása,
6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7. földminősítési eljárás megindítása,
8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1. jogorvoslati kérelem,
8.2. ügyészi felhívás,
8.3. ügyészi fellépés
benyújtása,
8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,
10. az ingatlan jogi jellege,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
12. épület
12.1. létesítése,
12.2. lebontása,
13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,
17. elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
18.2. büntetőeljárás
megindítása,
19. árverés, vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
23. a ranghely megváltoztatása,
24. a társasházakról szóló törvény szerinti,
24.1. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
24.2. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,
továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
25. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
26. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye.
(2) Az (1) bekezdés 1-14. pontjaiban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-26. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.”
6. § Az Inytv. 30. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) A bejegyzés Ptk. szerinti törlésére
a) a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági döntés, és a törlésre irányuló megkeresés,
b) a tulajdonszerzéshez szükséges, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági döntésnek saját hatáskörben vagy ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása, és a törlésre irányuló megkeresés, vagy
c) a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban szereplő szerződő felek által a megállapodásuk megszüntetése, és a bejegyzés törlése iránti együttes kérelme
alapján kerülhet sor.
(2b) A Ptk. bejegyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a közbenső jogszerzést jogerős bírói döntés, vagy jogerős közjegyzői végzés megállapítja.”
7. § Az Inytv. 44. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára, valamint az azonos napon érkezett beadványok bejegyzésének a sorrendjére, a bejegyzések ranghelyére a Ptk.-nak a rangsor elvére, a rangsorra és a ranghelyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak - az azonos napon érkezett beadványokra vonatkozó eltérésekkel - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem, megkeresés hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
(2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet.”
8. § Az Inytv. 54. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bejegyzés, feljegyzés Ptk. szerinti kijavításáról, illetve a határozat kiegészítéséről, továbbá a bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bejegyzés) kapcsolatos döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról, visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság újabb döntést hoz, egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó bejegyzést pótolja. Az újabb döntését közli a kérelmezővel, valamint mindazokkal, akikkel az eredeti döntést közölte. A Ptk.-nak a bejegyzésben, feljegyzésben történt hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, más hasonló elírás és helytelen megjelölés kijavítására vonatkozó rendelkezését az adatváltozás átvezetésére is megfelelően alkalmazni kell.”
9. § (1) Az Inytv. 67. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
„Betekintés a tulajdoni lap tartalmába és az ingatlan-nyilvántartási okirattárba”
(2) Az Inytv. 67. §-a a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartás, vagy a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okirat szerinti jogosult, illetve kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg:
a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetve a kötelezett bejegyzése, törlése alapjául szolgált, vagy széljegyzés alapjául szolgált, és
b) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató).
(3) A (2) bekezdésben foglaltak megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(4) Széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alatt az ingatlan tulajdoni lapján széljegyen feltüntetett, jog bejegyzése, jogilag jelentős tény feljegyzése, adatváltozás átvezetése, vagy azok törlése iránt benyújtott kérelmet, törvényben feljogosított szervtől származó megkeresést kell érteni.”
10. § Az Inytv. „Másolatok kiadásának módja” alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) A tulajdoni lapról a következő papír alapú másolatok állíthatók ki, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - elektronikus dokumentumként a következő másolatok szolgáltathatók:
a) teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést tartalmaz,
b) szemle, amely kizárólag a - másolat kiállításának, illetve elektronikus úton történő lekérdezésének időpontjában - fennálló bejegyzéseket tartalmazza.
(2) A tulajdoni lap tartalma - az (1) bekezdésben foglaltakon túl, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerinti - részadat-szolgáltatás formájában is megismerhető. A részadatot az ingatlanügyi hatóság tanúsítvány formájában szolgáltathatja.
(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról kiadott másolat lehet:
a) szemle másolat: amely a hatályos térképi állapotot tartalmazza,
b) teljes másolat: amely a hatályos térképi állapot mellett az előzetes térképi változásokat is tartalmazza.
(4) Térkép, ingatlan-nyilvántartási térkép alatt a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist kell érteni.”
11. § Az Inytv.
a) 23. § (3) bekezdésében a „ha” szövegrész helyébe a „ha-t”,
b) 24. § (4) bekezdésében „Az önálló tulajdonú” szövegrész helyébe „A 12. § a) pontja szerinti”,
c) 50. § (1) bekezdésében az „elidegenítési és terhelési tilalmat” szövegrész helyébe az „elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy elidegenítési tilalmat”,
d) 52. § (1) bekezdésének f) pontjában az „a)-g)” szövegrész helyébe az „1-10.”,
e) 72. § (1) bekezdés e) pontjában az „elidegenítési és terhelési tilalom” szövegrész helyébe az „elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom”
szöveg lép.
12. § Hatályát veszti az Inytv.
a) 3. §-a és az azt megelőző alcím címe,
b) 4. §-a és az azt megelőző alcím címe,
c) 7. § (3) bekezdése,
d) 8. §-a és az azt megelőző alcím címe,
e) 16. § i) pontjában az „(önálló zálogjog)” szövegrész,
f) 30. § (1) bekezdése,
g) 32. § (3) bekezdésében az „(önálló zálogjog)” szövegrész,
h) 32. § (5) bekezdésében az „(önálló zálogjog)” szövegrész,
i) 50. § (2) bekezdése b) és c) pontjában az „önálló zálogjog,” szövegrész,
j) 54. § (1) és (2) bekezdése,
k) 63. §-a,
l) 64. § (1) bekezdése e) pontjában az „ ,illetőleg önálló zálogjogba foglalt” szövegrész.
13. § Ez a törvény 2014. március 15-én lép hatályba.
