Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.12.)

2013. évi CCXII. törvény - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 2/2. oldal

XIV. Fejezet

A földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása

100. § (1) A föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról nyilvántartást vezet, amely – a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A nyilvántartásbavétel iránti eljárás a földműves, illetve a mezőgazdasági termelőszervezet kérelmére indul.

(3) A nyilvántartás tartalmazza

a) a földműves

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát,

ac) lakcímét,

ad) adóazonosító jelét, illetve adószámát,

ae) mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettség esetén az ezt igazoló okirat megnevezését és számát,

af) az ae) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 5. § 7. pont a) és b) pontjában meghatározott adatokat,

ag) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;

b) a mezőgazdasági termelőszervezet

ba) megnevezését,

bb) – a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében – statisztikai azonosítóját,

bc) – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozása esetében – cégjegyzékszámát,

bd) székhelyét (telephelyét, fióktelepét),

be) adószámát,

bf) főtevékenységét,

bg) vezető tisztségviselőjének vagy cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait, továbbá a Földforgalmi törvény 5. § 19. pont a) pont ac) alpontjában meghatározott adatokat,

bh) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet-jellege esetén az erre való utalást,

bi) kényszerhasznosítóként való jelentkezésének tényét;

c) a mezőgazdasági üzemközpont esetén

ca) az üzemközpont fekvése szerinti földrészlet(ek) helyrajzi számát,

cb) a mezőgazdasági üzemközpont tulajdona megszerzésének kezdő időpontját, ennek hiányában a használat kezdő időpontját,

cc) a tulajdonosnak, illetve használónak az a) pont aa)–ac) alpontjában, illetve b) pont ba)–bd) alpontjában meghatározott adatait.

(4) A nyilvántartás kialakításához és működtetéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni

a) a természetes személy ügyfélnek a (3) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában meghatározott adatait,

b) a gazdálkodó szervezet ügyfélnek a (3) bekezdés b) pont ba)–bf) alpontjában meghatározott adatait,

c) a természetes személy és gazdálkodó szervezet ügyfélnek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében megadott bankszámlaszámát és elérhetőségét.

(5) A Földforgalmi törvényben és az e törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv hozzáférést biztosít a nyilvántartáshoz a települési, fővárosban a fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint a helyi földbizottság részére.

(6) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat a nyilvántartásból való törlés évét követő ötödik év végéig jogosult kezelni.

(7) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban lévő adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

XV. Fejezet

A helyi földbizottság

101. § A Földforgalmi törvény 68. § (1) bekezdésében a települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó, földművesnek, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő más természetes és jogi személy alatt a Földforgalmi törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakat kell érteni.

102. § (1) A helyi földbizottságról és annak tagjairól a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a természetes személy tag, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet tag képviseletében eljáró személy

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) állampolgárságát,

ac) lakcímét;

b) a mezőgazdasági termelőszervezet tag megnevezését, valamint székhelyét és telephelyét;

c) a tagság kezdő és a lejárati időpontját;

d) a helyi földbizottság elnökének megjelölését az a) pontban szereplő azon tag esetében, akit a tagok maguk közül elnökként választottak;

e) a helyi földbizottság értesítési címét;

f) a 103. §-ban meghatározott esetben a működésképtelenség tényét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A jegyző haladéktalanul törli a nyilvántartásból azt a személyt, akinek a tagsági viszonya bármely okból megszűnt.

(3) A jegyző a mezőgazdasági igazgatási szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából hozzáférést biztosít az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáshoz.

(4) A helyi földbizottság, illetve annak tagja a Földforgalmi törvény 23. § (5) és (6) bekezdése és e törvény alapján megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag e törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az e bekezdés szerinti iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra, és – a Földforgalmi törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – nem továbbíthatja.

103. § (1) Ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Földforgalmi törvény és e törvény alkalmazása során a helyi földbizottság alatt a Kamara területi szervét kell érteni. A jegyző a 102. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban annak tényét tünteti fel, hogy a helyi földbizottság feladatait a Kamara látja el.

XVI. Fejezet

Felhatalmazó rendelkezések

104. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a családi gazdaságok létrehozására, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat,

b) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,

c) a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő kijelölésére vonatkozó szabályokat,

d) a földművelésügyi igazgatási szerv kijelölését,

e) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

a) az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályait,

b) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, a díj befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg.

XVII. Fejezet

Hatálybaléptető rendelkezések

105. § (1) E törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. december 14-én lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 3–5. §, az 52–56. §, a 100. §, a 104. §, a 108–119. §, a 120. § (3) bekezdése, a 122. §, a 123. §, a 126. § (1) bekezdés a), i), m) és o) pontja, a 128–130. §, a 135. § (4) bekezdése, a 136. §, a 137. §, a 139. §, a 140. § (1) bekezdése, a 141. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 142. § (1)–(3) és (5)–(8) bekezdése, a 143–145. §, valamint a 147. § 2013. december 15-én lép hatályba.

(3) A 6–7. §, a 45–51. §, az 57–99. §, a 102. § (1) és (2) bekezdése, a 126. § (1) bekezdés c), h) és j) pontja, a 131. §, a 133. § (1) bekezdése, valamint a 138. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 16–20. §, a 101. §, valamint a 126. § (1) bekezdés d) és e) pontja 2014. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 2. §, a 22–26. §, valamint a 126. § (1) bekezdés g) pontja 2014. március 15-én lép hatályba.

(6) A 8–15. §, a 21. §, a 27–44. §, a 102. § (3) és (4) bekezdése, a 103. §, a 120. § (1)–(2) és (4) bekezdése, a 121. §, a 122. §, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdés b), f), k), l) és n) pontja és (2) bekezdése, a 127. §, a 132. §, a 133. § (2) bekezdése, a 134. §, a 135. § (1)–(3) és (5)–(9) bekezdése, a 140. § (2) bekezdése, a 141. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 146. § 2014. május 1-jén lép hatályba.

(7) A 142. § (4) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

106. § (1) 2014. január 1-jén hatályát veszti

a) az 52. § (2) bekezdése;

b) az 53. § (2) bekezdése;

c) az 54. § (3) bekezdése.

(2) 2014. május 1-jén hatályát veszti

a) az 5. §;

b) a 112–119. §.

107. § Az 1–10. §, a 20. §, a 41–42. §, a 45. §, a 64–65. §, a 77. § (1) bekezdése, a 89–90. §, a 101. §, a 103. §, a 105. §, a 106. § (2) bekezdése, a 111–119. § és a 148. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján, a 142. § (1)–(3) bekezdése, (7) bekezdés a)–c) és f)–h) pontja és (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

XVIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

108. § A 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

109. § A közös tulajdonban álló földre a 2013. december 31-ig megkötött haszonbérleti szerződés esetében a 60. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jog akkor illeti meg a haszonbérbeadót, illetve annak jogutódját, ha a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, és a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy

a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, hogy azt a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és

b) a haszonbérleti szerződés megkötéséről szóló döntésben – függetlenül a döntés meghozatalának módjától – nem vett részt, de annak hatálya kiterjedt rá.

110. § (1) Az olyan közös tulajdonban álló földet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2014. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja, a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni.

(2) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2014. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasználó használja, a X. Fejezetben foglalt rendelkezéseket a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell.

(3) A 2013. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon alapuló földhasználati bejelentéseket a megállapodás létrejöttének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

XIX. Fejezet

A földhasználati szerződésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

111. § A Földforgalmi törvény 39. §-ában, 50. § (1) bekezdés b) pontjában, és 51–59. §-ában foglaltakat a 2014. május 1-jén vagy ezt követően közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésre kell alkalmazni.

112. § A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés alapján indult földhasználati nyilvántartásbavételi eljárás során a Földforgalmi törvénynek és e törvénynek a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

113. § A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés tekintetében a 114. és 115. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében a 116. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

114. § (1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésben, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlatban a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell – kivéve ha a haszonbérlő bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, illetve a Földforgalmi törvény 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény –, hogy

a) a szerződés tárgyát képező föld haszonbérbe vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

bb) a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

115. § (1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat az előhaszonbérletre jogosulttal szemben hatálytalannak minősül, ha a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való hirdetményi úton történő közlésére a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendelet megsértésével került sor.

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az előhaszonbérletre jogosultnak a szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatában kell nyilatkoznia a 114. §-ban foglaltakról.

(3) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve az 52. § (2) bekezdés szerinti haszonbérleti ajánlatra tett elfogadó jognyilatkozat hatálytalan, ha

a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,

b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,

c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a Földforgalmi törvény 42. §-ában, és a (2) bekezdésben előírt tartalmú nyilatkozatait.

116. § (1) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződésben a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl nyilatkoznia kell a földhasználónak – kivéve, ha a földhasználó bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye –, hogy

a) a szerződés tárgyát képező föld használatba vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

bb) a földhasználati szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését

vonja maga után.

(2) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhasználónak nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

117. § A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és az e törvényben meghatározott bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

118. § (1) A 112. §-ban meghatározott esetben a földhasználónak a földhasználati szerződésen túl a földhasználati nyilvántartásbavétel iránti bejelentése során, az ott meghatározott bejelentési adatlapon is nyilatkoznia kell a Földforgalmi törvény 42. §-ában meghatározott kötelezettségvállalásokról és feltételek fennállásáról, valamint a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakról.

(2) Ha a földhasználati szerződés nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, a földhasználatnak a nyilvántartásba vétele iránti bejelentését az ingatlanügyi hatóság elutasítja.

(3) Ha a bejelentési adatlap nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, vagy a bejelentési adatlap más okból hiányos, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti kérelmet benyújtó földhasználót hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban megállapított határidőn belül nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti eljárást megszünteti.

119. § A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzését követően végzi el a Földforgalmi törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést, és a Földforgalmi törvény 60. §-ában foglalt esetben megkeresi az ügyészt, illetve a 89. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, valamint a Földforgalmi törvény 62. § (2) bekezdésében foglaltak megállapítása esetén a Földforgalmi törvény 63–65. §-ában foglaltakat alkalmazza.

XX. Fejezet

Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

21. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

120. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.”

(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és a birtokösszevonási célú földcsere, továbbá nem minősül vagyoni értékű jog alapításának a termőföld használatának, hasznosításának közeli hozzátartozó javára történő átengedése, feltéve, hogy a közeli hozzátartozó a vagyonszerző helyett földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

a) a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,

b) a termőföldön – használatának, hasznosításának a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével – vagyoni értékű jogot alapít, vagy

c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.”

(3) Az Itv.

a) 16. § (6) bekezdésében az „a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély”,

b) 16. § (7) bekezdésében az „a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély”,

c) 17. § (1) bekezdés h) és q) pontjában, valamint a 26. § (1) bekezdés s) pontjában az „a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves”

szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az Itv.

a) 26. § (1) bekezdés n) pontjában az „önkéntes”,

b) 33. § (2) bekezdés 24. pontjában az „a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint”

szövegrész.

22. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

121. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. E bekezdést nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának átruházására birtokösszevonási célú földcserével kerül sor.”

23. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

122. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő j)–l) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

j) föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld;

k) tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya;

l) termőföld: a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld.”

(2) A Cstv. 49. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az értékesítendő vagyonban föld, illetve tanya van, ezek értékesítésére a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A Cstv. 4. § (3) bekezdés c) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

24. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

123. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 12/J. §-ában a „termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló”,

b) 13. § (2) bekezdés a) pontjában a „termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben”

szöveg lép.

25. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

124. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) „A törvény hatálya” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának az Fftv. szerinti külföldi jogi vagy természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az öröklés esetét.

(2) A külföldi jogi vagy természetes személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal (2) bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.”

(2) A Lakástv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

26. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

125. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.”

(2) A Vht. „Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai” alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:

„137/A. § (1) A földhasználati jogosultság – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is.”

(3) A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/D. §-sal egészül ki:

„306/D. § E törvénynek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel megállapított 137. § (3) bekezdését és 137/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni.”

(4) A Vht. 197. § (1) bekezdésében a „Termőföld” szövegrész helyébe az „A föld” szöveg lép.

27. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatályon kívül helyezése

126. § (1) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

a) 1–3. §-a;

b) 4–8/C. §-a;

c) 9. § (1), (2) és (4) bekezdése;

d) 9. § (3) bekezdése;

e) 10. §-a;

f) 11. § (1) bekezdése;

g) 11. § (2) és (3) bekezdése;

h) 11/A–20. §-a;

i) 21. §-a;

j) 22–25/G. §-a;

k) 26–35. §-a;

l) 81. § (5) bekezdése;

m) 81/A. §-a;

n) 88–88/D. §-a;

o) 89–91. §-a;

(2) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény.

28. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

127. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti.

(2) A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

(4) A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor.”

29. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

128. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontjában a „termőföldről” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földről” szöveg lép.

30. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

129. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

a) 21/B. § (5) bekezdésében a „termőföldről szóló törvény” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény”,

b) 21/C. § (2) bekezdésében a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)”,

c) 21/E. § (1) bekezdésében a „termőföldön” szövegrész helyébe a „földön”,

d) 21/E. § (4) bekezdésében a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

e) 24. § (4) bekezdésében az „a termőföld más célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását” szövegrész helyébe az „a termőföld védelméről szóló törvény szerinti, a termőföld más célú hasznosítását, valamint a föld művelési ágának megváltoztatását”

szöveg lép.

31. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

130. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 18. pontjában az „a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt”,

b) 7. § (1) bekezdés t) pontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves”,

c) 61. § (4) bekezdésében a „termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú földcsere”,

d) 1. számú mellékletének 4. pont 4.20. alpontjában az „a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő,” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves,”

e) 3. számú mellékletének III. pont 1. alpontjában és a 6. számú mellékletének III. pont e) alpontjában az „a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett”

szöveg lép.

32. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

131. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.) 20. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

n) a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyásával, a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével, továbbá a földművesek és a mezőgazdasági termelőszervezetek nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárással összefüggésben.”

(2) A Szaz. 32. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

s) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott földhasználati összesítő igénylése céljából az ingatlanügyi hatóság, az ügyész, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv.”

33. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

132. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény „Tulajdonjogi rendelkezések” alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti külföldi természetes személy és jogi személy a földnek nem minősülő, a település külterületén fekvő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.”

34. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

133. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

l) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv”

(kéri.)

(2) Hatályát veszti a Díjtv.

a) 31. § (2) bekezdése,

b) 32/C. § (1) bekezdés g) pontjában az „önkéntes” szövegrész.

c) 32/C. § (1) bekezdés k) pontjában az „a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint” szövegrész.

35. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

134. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlan a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb egy éves időtartamra, felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján kerülhet.

(5) Ha a jelzálog-hitelintézet a tulajdonába került földet a szerzés időpontjától számított egy éven belül nem tudja értékesíteni, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szervezet az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 90 napon belül megfizeti a föld hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet részére. E bekezdés alkalmazása szempontjából a szerzés időpontjának a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napját követő napot kell tekinteni.”

36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

135. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.”

(2) Az Inytv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. Az elővásárlásra jogosult javára történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a jogszerző bejegyzéshez szükséges adatait.”

(3) Az Inytv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött megszerzésére irányuló szerződések esetében a kérelmezőnek az ingatlan-nyilvántartási kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervnek nem kell jóváhagynia, továbbá

a) a közeli hozzátartozók között történt tulajdonjog átruházás esetén csatolni kell a szerződő feleknek a szerződésbe, vagy az azzal azonos alakiságú okiratba foglalt – büntetőjogi felelősségük tudatában tett – nyilatkozatát arról, hogy közöttük közeli hozzátartozói viszony áll fenn;

b) a földnek jogszabályba foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétele esetén csatolni kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv igazolását a feltétel fennállásáról,

c) ha jogszabály a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését írja elő, csatolni kell az eladó részére a jegyző által megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket.”

(4) Az Inytv. 39. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,)

i) termőföld ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés esetében, a külön jogszabályban a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem benyújtásához előírt, a hirdetményi úton történt közlés megtörténtét igazoló okiratokat, illetve az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot nem mellékelték vagy a hirdetményi kifüggesztés időtartama nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak.”

(5) Az Inytv. 39. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha)

e) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel.”

(6) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után kézbesíteni kell)

h) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) meghatározott külföldi jogi vagy természetes személy által az Fftv. hatálya alá nem tartozó ingatlannak a megszerzése esetén az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnak,”

(7) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után kézbesíteni kell)

l) a föld tulajdonjogának szerzése esetén – a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt – a mezőgazdasági igazgatási szervnek.”

(8) Az Inytv. 70/B. §-ában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

(9) Hatályát veszti az Inytv. 39. § (3) bekezdés i) pontja.

37. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

136. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

a) 81. § c) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)”,

b) 82. § (3) bekezdésében, 125. § (2) bekezdésében, 176. § (3)–(7) bekezdésében és (9) bekezdésében, valamint a 3. számú melléklet A/II. pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

c) 176. § (16) bekezdésében az „a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő” szövegrész helyébe az „az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett”,

d) 3. számú melléklet C) pont 1. alpontjában a „termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés” szövegrész helyébe a „föld átruházása esetén a föld-értékesítés”

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja.

38. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

137. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

a) 5. § (5) bekezdésében a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld)”,

b) 6. § (2) bekezdésében a „termőföld esetében a termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló”,

c) 17/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

d) 17/B. § (7) bekezdés b) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld”,

e) 17/C. § (1) bekezdésében a „termőföldek” szövegrész helyébe a „földek”

szöveg lép.

39. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

138. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezéseit)

n) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során”

(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)

40. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

139. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) 1. § e) pontjában a „termőföldön” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld)”,

b) 2. § (2) bekezdés h) pontjában a „termőföld, erdő- és egyéb növényi vegetáció számára alkalmas terület” szövegrész helyébe a „föld”,

c) 4. § a) pontjában a „termőföld védelmét szolgáló, a termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló”,

d) 17. § (3) bekezdés b) pontjában a „termőföldet” szövegrész helyébe a „földet”,

e) 37. § (3) bekezdés d) pontjában a „termőföldön” szövegrészek helyébe a „földön”,

f) 63. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában „a termőföld védelmének a termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló”,

g) Melléklet 30. pontjában a „termőfölddel, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel” szövegrész helyébe a „földdel”, a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”

szöveg lép.

41. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

140. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 20. § (2) bekezdésében az „és a termőföldről szóló törvény” szövegrész helyébe az „ , a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Evt. 8. § (4), (5) és (8) bekezdésében az „önkéntes” szövegrész.

42. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

141. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel rendelkező személy vagy szervezet vesz részt, részére az iratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus úton kell kézbesíteni.”

(2) A Hetv. 23. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A leltár mellékletét képező papír alapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz vagy papír alapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges; kizárólag papír alapú megküldésre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti.”

(3) A Hetv. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben

a) házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának bírósági megállapítása,

b) holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy

c) az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként

ca) bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélő házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség vagy élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén őt megillető részesedés megállapítása vagy

cb) be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban, vagy

d) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.

(3) Ha az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a közjegyző a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint szükséges feltételek fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiadása céljából megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet.”

(4) A Hetv. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végrendelet ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek ideiglenes hatállyal sem adható át.”

(5) A Hetv. 120. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 11. § (4) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.”

43. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

142. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. §-a a következő (2d) és (2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) E törvény alkalmazásában föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld.

(2e) E törvény alkalmazásában tanya: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya.”

(2) Az Nfatv. 18. § (1a)–(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.

(1b) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvénynek a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályait – ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket – nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.

(1c) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlethez kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatás esetén, ahol jogszabály a támogatás igénybevételének feltételéül meghatározott időszakra üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettséget ír elő, a haszonbérleti szerződés – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben foglalt időbeli korlátozásokra figyelemmel – az üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség időszakának végéig meghosszabbítható. A haszonbérlet tárgyát képező földrészleten a haszonbérbeadó írásos előzetes engedélyével létesített beruházás esetében a haszonbérlet időtartama mindaddig meghosszabbítható, amíg a beruházás aktivált értékkel bír, de legalább addig, amíg a jogszabályban előírt, vagy a támogatást folyósító szervvel kötött támogatási szerződésben foglalt üzemeltetési vagy földhasználati kötelezettség fennáll.

(1d) A már működő halastavak esetében a haszonbérbeadó előzetes írásbeli engedélyével létesített beruházást követően – függetlenül a beruházás értékétől – a szerződés időtartama legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg.”

(3) Az Nfatv. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. Ha a szerződés tárgyát föld képezi, a szerződés létrejöttére irányuló eljárásban a szerződő félnek, illetve pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződés létrejöttével nem lépi túl a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumot. A nyilatkozathoz az NFA a földről szóló törvény szerinti földhasználati összesítő eredeti vagy hitelesített másolatának becsatolását kérheti.”

(4) Az Nfatv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza.”

(5) Az Nfatv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján az államot megillető elővásárlási jogot az ott meghatározott módon az NFA gyakorolja.”

(6) Az Nfatv. 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Földalap körébe tartozó földrészletet érintő szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatnak minősül:)

b) a szerződés tárgyát képező földrészletnek a fekvése szerinti település megnevezése, helyrajzi száma, területnagysága, továbbá föld esetén a művelési ága és aranykorona értéke;”

(7) Az Nfatv.

a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a „termőföld magánosítása során” szövegrész helyébe a „föld magánosítása eredményeként”,

b) 1. § (3) bekezdés d) pontjában az „önkéntes földcseréhez szükséges termőföld” szövegrész helyébe a „földcseréhez szükséges föld”,

c) 1. § (3) bekezdés h) pontjában és a 15. § (3) bekezdés l) pontjában a „termőföldek” szövegrész helyébe a „földek”,

d) 15. § (3) bekezdés h) és s) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld”,

e) 15. § (3) bekezdés m) pontjában a „termőföldek, földterületek” szövegrész helyébe a „földek”,

f) 18. § (4) bekezdésében a „termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld” szövegrész helyébe a „föld”,

g) 20. § (5) bekezdésében a „Tft.-ben előírt, a termőföldre” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben előírt, a földre”,

h) 21. § (3) bekezdésében a „Tft.” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény”

szöveg lép.

(8) Hatályát veszti az Nfatv. 18. § (3) bekezdésében az „önkéntes” szövegrész.

44. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

143. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 22. §-ában a „termőföldről szóló” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló” szöveg lép.

45. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

144. § Hatályát veszti az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 77. § és 80. §-a.

46. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

145. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban.”

47. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

146. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

a) 349. §-át megelőző alcímben a „Termőföld” szövegrész helyébe a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld”,

b) 349. § (1) bekezdés a) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld”,

c) 349. § (1) bekezdés b) pontjában a „termőföldre” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre”

szöveg lép.

48. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

147. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási és az előhaszonbérleti jog gyakorlására az arra jogosult által került sor.”

49. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

148. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 68. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.”

(2) A Földforgalmi törvény a következő 70/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„70/A. § E törvény egyes átmeneti szabályairól és más rendelkezéseinek alkalmazásáról külön törvény rendelkezik.”

(3) A Földforgalmi törvény

a) 16. § (3) bekezdése, 65. § (1) bekezdés a) pontja és 67. § (3) bekezdése a „földről szóló törvényben” szövegrész helyett a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben”,

b) 38. § (2)–(4) bekezdése a „földről szóló törvény” szövegrész helyett a „mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény”,

c) 69. § (2) bekezdése a „37–44. §” szövegrész helyett a „38–44. §”,

d) 69. § (4) bekezdése a „23–36. §” szövegrész helyett a „23–37. §”

szöveggel lép hatályba.