Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.19.)

2013. évi CCXXIX. törvény

egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról * 

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bányatelek megállapításra indított eljárásban a megyei területrendezési tervekkel való összhang vonatkozásában a megyei önkormányzat ügyfélnek minősül.”

2. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

2. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 4. § (1) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a bekezdés a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(A területi kamara szervei:)

e) a választási jelölőbizottság,

f) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok,

g) a területi alapszabály szerint létrehozott helyi csoportok,

h) a titkárság.”

(2) A Kamtv. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A területi kamara szerve az egyes feladatai ellátásának elősegítésére tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre.”

(3) A Kamtv. 12. § (1) bekezdés e)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara szervei:)

e) az országos választási jelölőbizottság,

f) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,

g) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,

h) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai kollégiumok,

i) az országos titkárság.”

(4) A Kamtv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az országos kamara szerve az egyes feladatai ellátásának elősegítésére tanácsadó, döntés-előkészítő testületeket hozhat létre.”

(5) A Kamtv. 19. § d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő f) ponttal egészül ki:

(Az országos alapszabályban meg kell határozni:)

d) a szakmai kollégiumok létesítésére, feladataira és működésére vonatkozó főbb szabályokat,

e) a területi kamarák által az országos kamarának fizetendő tagdíj részesedés mértékét,

f) mindazt, amiben e törvény az országos alapszabály rendelkezését írja elő.”

(6) A Kamtv. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet. Kettős kamarai tagság esetén a kamarai tag mindkét kamaránál kedvezményes tagdíjat fizet, amelynek mértéke a tagdíj 70%-a.”

(7) A Kamtv.

a) 4. § (2) bekezdésében a „legfelsőbb” szövegrész helyébe a „legfőbb” szöveg, a „b)-e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b)-f) pontjában” szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében az „alelnök” szövegrész helyébe az „alelnökök” szöveg,

c) 5. § (1) bekezdés c) pontjában az „alelnökének” szövegrész helyébe az „alelnökeinek” szöveg,

d) 6. § (1) bekezdésében az „alelnökből” szövegrész helyébe az „alelnökökből” szöveg,

e) 12. § (2) bekezdésében a „legfelsőbb” szövegrész helyébe a „legfőbb” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti a Kamtv. 24. § (1) bekezdése.

3. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása

3. § (1) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók,

2. egyedi építmények: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott építmények,

3. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított árvízvédelmi töltés, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés,

4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak,

5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,

6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,

7. erőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő - szélerőműpark esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező - 50 MW és annál nagyobb villamosenergia-termelő építmény,

8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,

9. határmetszés: közút, vasút vagy vízi út magyar államhatáron történő átlépési pontja,

10. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál,

11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,

12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók,

13. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,

14. kiserőmű: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű, amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg, ideértve a szélerőműparkot is,

15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését - védelmi, gazdasági, közjóléti - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,

16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,

17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,

18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,

19. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési tervekben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe

a) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút,

b) az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékelemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító vezeték, a kőolajszállító vezeték, valamint a termékvezeték,

c) a vízi létesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal

tartozik.

20. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,

21. országos jelentőségű csatorna: olyan csatorna, amelyben az átvezethető vízmennyiség az 1 millió m3/évet meghaladja,

22. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,

23. országos kerékpárút-törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított kerékpáros útvonalak tartoznak,

24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,

25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,

26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,

27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,

28. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,

29. szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület: megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amely azon területeket jelöli, amelyek a szélerőműpark telepítésére a természeti, a táji, a kulturális adottságok és értékek megőrzése mellett, a természeti erőforrások védelme szempontjából a leginkább alkalmasak,

30. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,

31. tanyás térség: ajánlott övezet, amelyet egyes kijelölt megyék területrendezési terve tartalmazhat,

32. tájrehabilitációt igénylő terület: a megyei területrendezési tervekben ajánlott övezet, amelybe jelentős területi kiterjedésű, esetenként több települést érintő felhagyott ipari és bányászati üzemi területek, továbbá az ipari és bányászati tevékenység okozta tájsebek - zagytározók, meddőhányók, ipari hulladéklerakók - tartoznak,

33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak,

34. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,

35. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,

36. térségi árvízi kockázatkezelési terület: megyei területrendezési tervben ajánlott övezet, amelybe azok a területek tartoznak, amelyek árvízvédelmi szempontból egységes kezelést igényelnek, vagy a kockázatkezelés szempontjából elkülöníthetőek,

37. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,

38. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek: olyan vízkár-elhárítási célú tározók, amelyek befogadó kapacitása a fejlesztést követően a 10 millió m3-t meghaladja,

39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző,

40. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek,

41. veszélyeshulladék-lerakó: veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény,

42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek,

43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.”

(2) Az OTrT. 2. §-a a következő 32a. és 32b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„32a. tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető,

32b. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,”

4. § Az OTrT. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ország szerkezeti tervét M=1:500 000 méretarányban a 2. melléklet, az országos övezetek határait M=1:500 000 méretarányban a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,

c) 3/3. melléklet a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,

d) 3/4. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről,

e) 3/5. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéről,

f) 3/6. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről,

g) 3/7. melléklet az országos vízminőség-védelmi terület övezetéről,

h) 3/8. melléklet a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetéről,

i) 3/9. melléklet a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről.”

5. § Az OTrT. 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,)

b) legalább 10 ha területű települési térség,”

6. § Az OTrT. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;

c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni;

d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni;

e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.

(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;

c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;

d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;

e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;

f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”

7. § Az OTrT. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

8. § Az OTrT. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - beépítésre szánt területté nem minősíthető.”

9. § (1) Az OTrT. 9. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása az 1/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.”

(2) Az OTrT. 9. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az országos jelentőségű vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos jelentőségű vízi létesítmények felsorolását az 1/11. melléklet tartalmazza.

(5) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során

a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.

(6) A településrendezési eszközök készítése során

a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.

(7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.”

10. § Az OTrT. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

11. § Az OTrT. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.”

12. § Az OTrT. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel.”

13. § Az OTrT. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Országos övezetek:

a) országos ökológiai hálózat,

b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,

c) jó termőhelyi adottságú szántóterület,

d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,

e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület,

f) világörökségi és világörökségi várományos terület,

g) országos vízminőség-védelmi terület,

h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe,

i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.

(2) Kiemelt térségi és megyei övezetek:

a) magterület,

b) ökológiai folyosó,

c) pufferterület,

d) erdőtelepítésre javasolt terület,

e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,

f) rendszeresen belvízjárta terület,

g) földtani veszélyforrás területe,

h) honvédelmi terület,

i) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület.

(3) Ajánlott megyei övezetek:

a) tanyás térség,

b) tájrehabilitációt igénylő terület,

c) szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület,

d) térségi árvízi kockázatkezelési terület.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.

(5) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.

(6) A megye területrendezési terve az (1) és (2) bekezdésben felsorolt térségi övezeteken kívül a (3) bekezdésben felsorolt ajánlott megyei övezetet is kijelölhet.

(7) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(8) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.”

14. § Az OTrT. IV. fejezete a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

(2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.

(3) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére tekintettel - a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.

(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.”

15. § Az OTrT. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”

16. § Az OTrT. 13/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

17. § Az OTrT. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”

18. § Az OTrT. 14/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja.

(2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a területi tervben, valamint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.

(3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat.

(4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.”

19. § Az OTrT. 14/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete

14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető,

c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.”

20. § Az OTrT. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Országos vízminőség-védelmi terület övezete

15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.”

21. § Az OTrT. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.”

22. § Az OTrT. 16/C. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

16/C. § A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

23. § Az OTrT. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.”

24. § (1) Az OTrT. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.”

(2) Az OTrT. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.”

25. § Az OTrT. 19/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

26. § Az OTrT. a következő 19/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete

19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

27. § Az OTrT. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.”

28. § Az OTrT. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.”

29. § Az OTrT. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/A. § A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

30. § Az OTrT. a 27/A. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

VI/A. FEJEZET

AZ AJÁNLOT T MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Tanyás térség övezete

27/B. § A megye területrendezési tervében tanyás térség övezete kijelölhető, amelybe Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes települése, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi és Vecsési járások tanyás települései sorolhatók be.

Tájrehabilitációt igénylő terület övezete

27/C. § (1) A megye területrendezési tervében tájrehabilitációt igénylő terület övezete kijelölhető.

(2) A megye területrendezési terve rendelkezhet az övezet által érintett terület újrahasznosítási céljáról.

(3) Az újrahasznosítási cél figyelembevételével a megye területrendezési terve rendelkezhet arról, hogy az övezet által érintett területet a településrendezési eszközök készítése során milyen területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

27/D. § (1) A megye területrendezési tervében szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete kijelölhető.

(2) A megye területrendezési terve - a települési térség védelme érdekében - a belterület határától legalább 1000 m, de legfeljebb 2000 m védőtávolságot határozhat meg, amelyen belül szélerőműpark nem létesíthető.

Térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete

27/E. § (1) A megye területrendezési tervében térségi árvízi kockázatkezelési terület övezete kijelölhető.

(2) A megye területrendezési terve rendelkezhet arról, hogy az övezet által érintett települések településrendezési eszközeit az Országos Árvízi Kockázatkezelési Koncepció és a kockázatkezelési tervek figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A megye rendelkezhet az övezet területén az árvízi kockázatot csökkentő települési területfelhasználási egységek alkalmazásáról.”

31. § Az OTrT. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 7 évente történik.”

32. § Az OTrT. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:

a) a kiemelt térségi területrendezési terv készítése és elfogadása során,

b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során,

c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.

(2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit - kivéve, ha a rendelkezés tekintetében a 31/A. § szerinti összhang megteremtése szükséges - alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.”

33. § Az OTrT. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő

ba) atomerőműnek nem minősülő erőmű és villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei,

bb) a nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,

bc) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, a főutak, valamint az országos vasúti törzshálózat elemei,

bd) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók

területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.”

34. § Az OTrT. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig összhangba kell hozni.

(2) E törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell.”

35. § Az OTrT. a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni,

b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni,

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül

ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait,

cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását

kell alkalmazni,

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni,

e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,

f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni,

g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,

h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,

i) a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre - ideértve az MTv. által megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetét - a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni,

j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni,

k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,

l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.”

36. § Az OTrT.

a) 1/1-12. számú melléklete helyébe az 1/1-1/12. melléklet,

b) 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet,

c) 3/1-4. számú melléklete helyébe a 3/1-3/4. melléklet,

d) 3/5. számú melléklete helyébe a 3/5. melléklet,

e) 3/6-9. számú melléklete helyébe a 3/6-3/9. melléklet

lép.

37. § Az OTrT.

a) 4. § (5) bekezdésében az „ , illetőleg” szövegrész helyébe az „és”,

b) 10. § (1) bekezdésében az „1/4-7. és 1/11. számú” szövegrész helyébe az „1/5-1/7.”,

c) 10. § (2) bekezdésében az „1/1-3. számú” szövegrész helyébe az „1/1-1/4.”,

d) 12. § (1) bekezdés e) pontjában és 1/12. mellékletében foglalt táblázat 7. sorában az „országos jelentőségű tájképvédelmi” szövegrész helyébe a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő”,

e) 32. §-ában a „2. § 25a. pontja és 9/B. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § 24. pontja”

szöveg lép.

38. § Hatályát veszti az OTrT.

a) 2. § 22. pontja,

b) 9/B. §-a,

c) 12. § (2) bekezdés i) pontja,

d) 16/A. §-a és 16/B. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,

e) 17. § (3) és (5) bekezdése,

f) 18. § (3) bekezdése,

g) 20. §-a, 22. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,

h) 21. §-a és az azt megelőző alcím,

i) 22/A. §-a és 22/B. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,

j) 24. §-a és az azt megelőző alcím,

k) 26. §-a és 27. §-a és az e §-okat megelőző alcímek,

l) 1/12. mellékletében foglalt táblázat B:16 mezője,

m) 3/10-3/11. számú melléklete.

4. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 3. § (2) bekezdése, a 18. §, a 36. § d) pontja, a 37. § d) pontja, valamint a 38. § a), c), h) és l) pontja 2014. december 30-án lép hatályba.

1/1. melléklet a 2013. évi CCXXIX. törvényhez

1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez

Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Gyorsforgalmi utak

A B
1. M0: Budaörs - Budakeszi - Nagykovácsi - Budapest [II. ker.] - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm
- Budakalász - Budapest [III. ker.] - Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] - Dunakeszi - Budapest [XV. ker.] - Fót - Csömör - Budapest [XVI. ker.] - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest [XVII. ker.] - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. ker.] - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest [XXII. ker.] - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs
(Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.)
2. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
3. M1: Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
4. M10: Budapest térsége (M0) - Esztergom - (Szlovákia)
5. M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia)
6. M19: Bőny (M1) - Győr (1. sz. főút)
7. M2: Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
8. M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
9. M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna)
10. M30: Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
11. M31: Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3)
12. M34: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna)
13. M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4)
14. M38: Záhony térsége (M34) - (Szlovákia)
15. M4: Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
16. M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia)
17. M44: Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
18. M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
19. M49: Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
20. M5: Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
21. M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország)
22. M60: Bóly térsége (M6) - Pécs térsége - Drávatamási térsége - (Horvátország)
23. M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye
- (Horvátország)
24. M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
25. M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
26. M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3)
27. M85: Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
28. M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1)
29. M9: Nagycenk (M85) - Szombathely térsége - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5)

2. Főutak

2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.)

A B
1. 1. sz. főút: Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria)
2. 2. sz. főút: Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
3. 3. sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
4. 4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
5. 5. sz. főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
6. 6. sz. főút: Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)
7. 7. sz. főút: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8. 8. sz. főút: Székesfehérvár (M7) - Veszprém (M8);
Vashosszúfalu (M8) - Vasvár - Körmend - Szentgotthárd - (Ausztria)
9. 10. sz. főút: Budapest - Pilisvörösvár - Piliscsaba - Dorog - Nyergesújfalu - Dunaalmás (1. sz. főút)
10. 101. sz. főút: Újhartyán (M5) - Százhalombatta - Zsámbék - Kesztölc térsége (M10)
11. 11. sz. főút: Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (117. sz. főút)
12. 111. sz. főút: Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (10. sz. főút)
13. 117. sz. főút: Esztergom (111. sz. főút) - Tát (10. sz. főút)
14. 12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szob
15. 13. sz. főút: (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút)
16. 15. sz. főút: Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia)
17. 21. sz. főút: Hatvan (3. sz. főút) - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
18. 212. sz. főút: Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (3. sz. főút)
19. 22. sz. főút: Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (21. sz. főút)
20. 222. sz. főút: Balassagyarmat (22. sz. főút) - (Szlovákia)
21. 23. sz. főút: Bátonyterenye (21. sz. főút) -Tarnalelesz (25. sz. főút)
22. 24. sz. főút: Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút)
23. 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút)
24. 26. sz. főút: Miskolc (3. sz. főút) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve
- (Szlovákia)
25. 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Tornanádaska térsége - (Szlovákia)
26. 304. sz. főút: Miskolc (M30) - Miskolc (3. sz. főút)
27. 31. sz. főút: Ecser (M0) - Sülysáp - Kóka - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)
28. 311. sz. főút: Nagykáta - Cegléd (4. sz. főút)
29. 32. sz. főút: Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (M4)
30. 33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (M35)
31. 34. sz. főút: Polgár (M3) - Tiszafüred - Kunhegyes - Fegyvernek (4. sz. főút)
32. 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (4. sz. főút)
33. 36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Nyírtura (4. sz. főút)
34. 37. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
35. 38. sz. főút: Tiszanagyfalu (39. sz. főút) - Nyíregyháza (M3)
36. 381. sz. főút: Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút)
37. 39. sz. főút: Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút)
38. 405. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) - Újhartyán (M5)
39. 41. sz. főút: Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna)
40. 42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia)
41. 43. sz. főút: Szeged - Makó - Nagylak - (Románia)
42. 431. sz. főút Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia)
43. 44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba (M44)
44. 441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemét
45. 442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút)
46. 443. sz. főút: Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút)
47. 445. sz. főút Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút)
48. 45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47)
49. 451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút)
50. 46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút)
51. 47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Mezőberény - Békéscsaba (M44)
52. 471. sz. főút: Debrecen (48. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút)
53. 48. sz. főút: Debrecen (47. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia)
54. 49. sz. főút: Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia)
55. 491. sz. főút: Győrtelek (49. sz. főút) - Tiszabecs - (Ukrajna)
56. 51. sz. főút: Budapest (M0) - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia)
57. 52. sz. főút: Kecskemét (M5) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút)
58. 53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia)
59. 54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)
60. 55. sz. főút: Szeged - Baja - Bátaszék (M6)
61. 56. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország)
62. 57. sz. főút: Mohács (56. sz. főút) - Pécs térsége (6. sz. főút)
63. 58. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország)
64. 61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút)
65. 62. sz. főút: Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár (7. sz. főút)
66. 63. sz. főút: Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (M7)
67. 64. sz. főút: Simontornya (61. sz. főút) - Balatonvilágos (7. sz. főút)
68. 65. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút)
69. 651. sz. főút: Nagykónyi (61. sz. főút) - Iregszemcse (65. sz. főút)
70. 66. sz. főút Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (61. sz. főút)
71. 67. sz. főút: (Horvátország) - Zaláta - Sellye - Szigetvár - Kaposvár - Látrány - Balatonszemes
(7. sz. főút)
72. 68. sz. főút: Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút)
73. 681. sz. főút: Nagyatád (68. sz. főút) - Berzence - (Horvátország)
74. 71. sz. főút: Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút)
75. 72. sz. főút: Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Veszprém (8. sz. főút)
76. 73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
77. 74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút)
78. 75. sz. főút: Alsópáhok (76. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút)
79. 76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) - Hévíz - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút)
80. 77. sz. főút Veszprém (8. sz. főút) - Tapolca - Keszthely (71. sz. főút)
81. 81. sz. főút: Székesfehérvár térsége (8. sz. főút) - Kisbér - Győr - Vámosszabadi térsége
- (Szlovákia)
82. 810. sz. főút Székesfehérvár (7. sz. főút) - Magyaralmás (81. sz. főút)
83. 811. sz. főút: Székesfehérvár (7. sz. főút) - Zámoly - Csákvár - Felcsút - Óbarok (1. sz. főút)
84. 82. sz. főút: Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Győr (M1)
85. 83. sz. főút: Városlőd (M8) - Pápa - Győr (1. sz. főút)
86. 84. sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria)
87. 85. sz. főút: Győr térsége (81. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút)
88. 86. sz. főút: (Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
89. 861. sz. főút Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria)
90. 87. sz. főút: Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Kőszeg - (Ausztria)
91. 88. sz. főút: Vát (86. sz. főút) - Sárvár (84. sz. főút) - Celldömölk térsége - Pápa - Kisbér - Oroszlány térsége - Környe - Tatabánya - Tát (10. sz. főút)
92. 89. sz. főút: Gencsapáti (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria)
93. M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai
94. Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai
95. (Ausztria) - Fertőd - Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút)
96. Mosonmagyaróvár (M1) - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
97. Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút)
98. Jánossomorja (86. sz. főút) - (Ausztria)
99. Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút)
100. Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút)
101. (Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)
102. Lenti térsége (75. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70)
103. Devecser - Sümeg - Keszthely (71. sz. főút)
104. Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8)
105. Mór (81. sz. főút) - Oroszlány térsége
106. Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút)
107. Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország)
108. Pécs térsége (6. sz. főút) - Vajszló
109. Kozármisleny (M6) - Kozármisleny (6. sz. főút)
110. Darány (6. sz. főút) - Sellye - Harkány - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)
111. Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút)
112. Dávod térsége (51. sz. főút) - Mohács (56. sz. főút)
113. Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút)
114. Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Nagymágocs - Orosháza (M47)
115. Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Kiskunlacháza (51. sz. főút)
116. Szigetszentmiklós (M0) - Ráckeve
117. Gödöllő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút)
118. Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút)
119. Jászberény (32. sz. főút) - Gyöngyös (3. sz. főút)
120. Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia)
121. Pétervására (23. sz. főút) - Sirok (24. sz. főút)
122. Karácsond térsége (3. sz. főút) - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút)
123. Tiszafüred (33. sz. főút) - Tiszaörs (34. sz. főút)
124. Törökszentmiklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút)
125. Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Kiskunhalas - Mélykút - Kunbaja - (Szerbia)
126. Hódmezővásárhely (M47) - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)
127. Hódmezővásárhely (M47) - Makó (43. sz. főút)
128. Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia)
129. Békés (47. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia)
130. Békéscsaba (M44) - Doboz
131. Békéscsaba - Medgyesegyháza -Mezőkovácsháza
132. Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút)
133. Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút)
134. Rakamaz térsége (38. sz. főút) - Tiszavasvári - Hajdúböszörmény (35. sz. főút)
135. Cigánd - Pácin - (Szlovákia)
136. Nyíregyháza térsége (M3) - Nyírbátor - Vállaj - (Románia)
137. Csökmő térsége (47. sz. főút) - Körösnagyharsány - (Románia)

2.2. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai (A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.)

A B
1. 1. sz. főút: Tatabánya, Vértesszőlős, Tata, Almásfüzitő, Komárom, Abda, Öttevény
  Vissza az oldal tetejére