d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző kormányzati ellenőrzési szervvel,
f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervvel,
g) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,
h) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, vagy felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és
i) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel
szemben.
(3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóságot, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, önálló jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.
59. § (1) Fizetési titok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) E törvény fizetési titokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől pénzügyi szolgáltatást, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
(3) A fizetési titokra vonatkozó rendelkezéseket a pénzforgalmi közvetítő ügyfelének (1) bekezdésben meghatározott adataira is alkalmazni kell.
60. § (1) Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható fizetési titokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,
b) e törvény a fizetési titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá a kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel,
i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,
l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése érdekében eljáró kincstárral,
m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával,
o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint
p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel
szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
(3) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság és a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.
(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy fizetési számlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a fizetési titok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.
(5) Nem kell a (4) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésében megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.
(6) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.
(7) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,
b) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér fizetési titoknak minősülő adatot a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől,
c) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér fizetési titoknak minősülő adatot pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől.
(8) A Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára jogszabályban előírt adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz jutni.
(9) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
(10) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett fizetési számláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a fizetési számla vagy az ügylet
a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],
b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),
e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel vagy
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(11) A (10) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre a hatáskörükbe tartozó bűncselekményekkel összefüggő adatok tekintetében kell alkalmazni.
(12) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az (1)–(3) és (7)–(10) bekezdésben foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását – titoktartási kötelezettségére hivatkozva – nem tagadhatja meg.
(13) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a megkeresések teljesítése során köteles a minősített adat védelméről szóló törvényben és egyéb, a minősített adat kezelésére vonatkozó jogszabályokban előírt követelmények betartásával eljárni.
61. § (1) Az 60. § (2) bekezdés d), f), g) és o) pontja és a 60. § (7) és (10) bekezdése szerint történő adatátadásról a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.
(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.
62. § Nem jelenti a fizetési titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,
c) a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részéről a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott referenciaadat-szolgáltatás,
d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
e) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjának vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tag által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
g) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
h) a külföldi pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és az illetékes külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását az illetékes külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
i) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
j) a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény összevont alapú felügyeletre vonatkozó, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény Nyolcadik rész III. fejezetében és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
k) a Felügyelet által a pénzforgalmi intézményről, elektronikuspénz-kibocsátó intézményről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
l) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
m) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szerződéses kapcsolatban levő pénzforgalmi közvetítő részére a pénzforgalmi közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás,
n) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,
o) a Magyar Nemzeti Bank által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérelme alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,
p) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása és a fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása és teljesítése keretében a fizetési megbízás teljesítése céljából a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési műveletek feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő pénzforgalmi szolgáltatók részére történő adattovábbítás, valamint
q) a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenység végzésének érdekében szükséges, a központi értéktár, a központi szerződő fél, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közötti adattovábbítás.
63. § (1) Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti vagy fizetési titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.
(3) Aki üzleti vagy fizetési titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.
(4) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.
64. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
65. § (1) Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó hitelre és kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat harminckilenc százalékponttal növelt mértékét.
(2) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
66. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátója az átvett pénzeszközök ellenében, az átvételt követően haladéktalanul, névértéken bocsát ki elektronikuspénzt.
(2) Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére, az annak birtokában lévő elektronikuspénzt bármikor, névértéken visszaváltja. Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnését megelőzően kezdeményezi, az elektronikuspénzt az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésének megfelelően vagy részben vagy teljesen köteles visszaváltani.
(3) Az elektronikuspénz-kibocsátója és az elektronikuspénz-birtokos között létrejött szerződés egyértelműen és világosan tartalmazza a visszaváltás feltételeit és díját. Az elektronikuspénz-kibocsátója a szerződéses feltételekről és a visszaváltás díjáról az elektronikuspénz-birtokost a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja.
(4) A visszaváltásért díj a (3) bekezdéssel összhangban kizárólag a következő esetekben számítható fel:
a) ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnése előtt kéri,
b) ha a szerződés határozott időre jött létre, és az elektronikuspénz-birtokos ezen határozott idő eltelte előtt kívánja felmondani a szerződést,
c) ha a visszaváltást az elektronikuspénz-birtokos a szerződés megszűnését követően legalább egy évvel kéri.
(5) A (4) bekezdésben említett díjnak az elektronikuspénz-kibocsátója ténylegesen felmerült költségeivel arányosnak és összehasonlíthatónak kell lennie.
(6) Ha az elektronikuspénz-birtokos a visszaváltást a szerződés megszűnésekor vagy a megszűnést követő legfeljebb egy éven belül kéri,
a) az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikus pénz teljes összegét visszaváltja vagy
b) ha az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a 7. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb üzleti tevékenységet is folytat, és ennek következtében nem határozható meg előre, hogy a pénzeszközei milyen arányát fogja elektronikuspénzként használni, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek valamennyi, az elektronikuspénz-birtokos által követelt pénzeszközt vissza kell váltania.
(7) Az (4)–(6) bekezdésben meghatározottak kizárólag a fogyasztóra, mint elektronikuspénz-birtokosra vonatkoznak, más elektronikuspénz-birtokos személyek elektronikuspénz-visszaváltásának feltételeire az ezen személyek és az elektronikuspénz-kibocsátója között létrejött szerződésben meghatározott feltételek az irányadóak.
(8) Az elektronikuspénz-kibocsátója az elektronikuspénzre kamatot nem fizethet, továbbá egyéb juttatást sem biztosíthat.
(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat az elektronikuspénzt kibocsátó Magyar Nemzeti Bankra is alkalmazni kell.
67. § A forgatható utalvány tartalmazza legalább
a) az utalvány elnevezést olyan megjelenési formában, amely biztosítja a hazai vagy külföldi törvényes fizetőeszköztől való egyértelmű megkülönböztethetőséget,
b) a felhasználhatóság lejáratát, ha van ilyen,
c) a felhasználhatóság egyéb korlátait, ha van ilyen, valamint
d) az utalványkibocsátó megnevezését.
68. § (1) Az utalványkibocsátó általános üzleti feltételei tartalmazzák legalább
a) a forgatható utalvány kibocsátásának, forgalmazásának, megvásárlásának és visszaváltásának szabályait,
b) a forgatható utalvány utalványelfogadónál fizetőeszközként történő felhasználhatóságának szabályait,
c) az ügyfél által az utalványkibocsátó részére fizetendő valamennyi díjat, jutalékot és költséget,
d) a sérült forgatható utalvány visszaváltásakor alkalmazandó értékcsökkentés mértékét, valamint
e) utalványforgalmazó igénybevétele esetén az utalványforgalmazó azonosító adatait.
(2) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeit, valamint az utalványelfogadók listáját közzéteszi és a folyamatos elérhetőséget a honlapján biztosítja.
(3) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételeiben meghirdetett díjon, jutalékon és költségen kívül egyéb, valamint annak mértékét meghaladó díjat, jutalékot és költséget az ügyfél terhére nem számíthat fel.
(4) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételei szerint meghirdetett díjból, jutalékból vagy áthárított költségből az ügyféllel kötött egyedi megállapodás alapján kedvezményt adhat.
(5) Az utalványkibocsátó az általános üzleti feltételek módosításáról annak hatálybalépése előtt legalább hatvan nappal tájékoztatja az ügyfelet. Az utalványkibocsátó az ügyfelet tájékoztatja arról is, hogy a módosítást az ügyfél részéről elfogadottnak tekinti, ha annak hatálybalépése előtt az ügyfél nem tájékoztatta az utalványkibocsátót arról, hogy a módosítást nem fogadja el. Ha az ügyfél a módosítást nem fogadja el, a módosítás hatálybalépése előtti napig az ügyfél jogosult az utalványkibocsátóval kötött szerződést felmondani.
(6) Az utalványkibocsátó az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást
a) az utalványelfogadó részére írásban, a szerződésben meghatározott módon küldi meg vagy teszi számára elérhetővé,
b) az utalványbirtokost érintő módosítás esetében a módosítás tényét és annak elérhetőségét legalább egy országos vagy regionális napilapban, a módosítás tartalmát a honlapján teszi közzé.
(7) Az utalványkibocsátó a naptári év utolsó napján
a) az utalványbirtokosok vele szembeni pénzköveteléseként fennálló forgatható utalvány-állomány hazai vagy külföldi hivatalos pénznemben kifejezett, összesített névértékét,
b) az 52. § (4) bekezdése szerinti bontásban az utalványbirtokosok pénzkövetelésének fedezetéül rendelkezésre álló eszközök összesített értékét
legkésőbb a naptári évet követő hónap végéig nyilvánosan közzéteszi és folyamatos elérhetőségét a honlapján biztosítja.
69. § (1) Az utalványkibocsátó az utalványbirtokos kérésére, az annak birtokában lévő forgalomképes forgatható utalványt a (3) bekezdésben meghatározott korlátozással a forgatható utalványon szereplő címletértékkel megegyező névértékű hazai törvényes fizetőeszközre bármikor visszaváltja.
(2) Az utalványkibocsátó a forgatható utalvány visszaváltásáért díjat, jutalékot vagy költséget számíthat fel.
(3) Ha a forgatható utalvány felhasználhatósága lejárathoz kötött, az utalványkibocsátó az (1) bekezdésben foglalt visszaváltási kötelezettsége a forgatható utalvány lejáratát követő tizenkettedik hónap végéig áll fenn.
70. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt a hét legalább egy munkanapján hosszabb elérhetőségi idővel, 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
(5) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
(8) A panasz elutasítása esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, utalványkibocsátónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.
(9) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.
(10) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (13) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
(11) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e) a panasz megválaszolásának időpontját.
(13) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti.
(14) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
(15) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó a fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót jelöl ki, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, és annak változását írásban bejelenti.
71. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és ezen intézmények magyarországi fióktelepe a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a (3)–(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)–(6) bekezdés szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(4) A szorzószám
a) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén: négy,
b) másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, másik EGT-államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy.
(5) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 38. § (1) bekezdése szerint számított, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által fizetendő éves díj mértéke a 47. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.
(6) Ha a másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
72. § (1) A Felügyelet a jogszabályokban és felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a 73–80. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint bírságot szabhat ki.
(2) A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó, ezek vezető állású személye, vagy tagja megsérti a jogszabályi rendelkezések előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen
a) döntési vagy eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak vagy a működés során ezeket nem tartja be,
b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek,
c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, a tagjaival szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,
d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, vagy a Felügyeletet a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénzt-kibocsátó intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – a prudens működését veszélyeztető – problémákról,
e) tőkekövetelménye nem éri el
ea) pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében,
eb) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
ec) utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban
meghatározott mértéket,
f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,
g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,
h) nem tesz eleget az ügyfélpénzek kezelése és nyilvántartása előírásainak, vagy
i) nem teljesíti a Pmt.-ben előírt kötelezettségét.
(3) A Felügyelet a törvényi vagy egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges, 73–79. §-ban rögzített intézkedést, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,
b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
c) tőkekövetelménye nem éri el
ca) pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében,
cb) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
cc) utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban
rögzített követelmény hetvenöt százalékát,
d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el az előírt tőkekövetelményt,
e) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló elmulasztja a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának, vagy a Felügyelet tájékoztatását a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb – prudens működést veszélyeztető – problémákról,
f) nem tud eleget tenni vagy határidőben – ismétlődően – nem tesz eleget a Felügyelettel, a tagjaival szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési vagy tájékoztatási kötelezettségének,
g) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,
h) az előírt vagy a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,
i) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,
j) az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által alkalmazott intézkedést vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül – ismételten megsérti, vagy
k) a rá vonatkozó tőkemegfelelési előírásnak csak úgy tud megfelelni, hogy nem fizeti vissza lejáratkor a kiegészítő alárendelt kölcsönt.
(4) A Felügyelet a törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket (73–80. §), ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó
a) tőkekövetelménye nem éri el
aa) pénzforgalmi intézmény esetében a 38. § (1) és (2) bekezdésében vagy
ab) elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetében a 47. § (1) és (2) bekezdésében,
ac) utalványkibocsátó esetében az 52. §-ban
rögzített követelmény hatvan százalékát,
b) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,
c) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,
d) az átvett ügyfélpénzekkel sajátjaként rendelkezik vagy azt e törvény rendelkezéseibe ütköző módon használja fel,
e) a szükséges számviteli, vezetői információs vagy belső ellenőrzési rendszer nélkül működik vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,
f) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény vagy a tőkekövetelmény módosítása céljából,
g) az (1) bekezdésben említett előírásokat – a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, vagy bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül – ismételten megsérti, vagy
h) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.
73. § (1) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót felhívja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket
aa) e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére, vagy
ab) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;
b) javaslatot tesz a pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek és utalványkibocsátónak
ba) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb) üzletszabályzat, vagy belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy
bc) ügyvezetési módszereinek megváltoztatására;
c) előírja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
d) kötelezi a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására;
e) figyelmezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó vezető állású személyét; vagy
f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását.
(2) Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez, utalványkibocsátóhoz – egy vagy több – helyszíni ellenőrt rendel ki;
b) kötelezi a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót
ba) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, vagy alkalmazására,
bb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,
bd) a működési költségek csökkentésére,
be) megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,
bf) az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét, vagy
bg) más könyvvizsgáló választására;
c) megtiltja, korlátozza vagy feltételhez köti
ca) az osztalék kifizetését,
cb) a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,
cc) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, vagy
cd) új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését; vagy
d) elrendeli
da) a kibocsátott forgatható utalványok forgalomból való kivonását, vagy
db) a forgatható utalványok megsemmisítését.
74. § A Felügyelet által a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult
a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására,
b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság ülésén és a közgyűlésen, valamint
c) konzultálni a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó könyvvizsgálójával.
75. § (1) A Felügyelet – a 73. §-ban meghatározott intézkedéseken túlmenően – a következő, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja:
a) előírja, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően – ideértve az eszközök eladását is – rendezze tőkeszerkezetét,
b) kötelezi az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívja fel e testületek figyelmét,
c) felügyeleti biztost rendel ki a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez, utalványkibocsátóhoz, vagy
d) visszavonhatja annak a vezető állású személynek a megválasztására vagy a kinevezésére adott engedélyét, akinek személyes felelősségét az eset kialakulásáért jogerős határozatban megállapította, és kezdeményezi a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, utalványkibocsátónál más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését azzal, hogy ezen kivételes intézkedésnél a vezető állású személlyel szemben együttesen nem szabható ki bírság.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kivételes intézkedést a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.
76. § (1) Ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó nem tesz eleget a 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó közgyűlésének összehívását.
(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.
(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.
77. § A Felügyelet az általa felügyelt pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó tagjainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 75. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, vagy a pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre, utalványkibocsátóra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
78. § A Felügyelet a 73–77. § és 79–81. §-ban meghatározott intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket – szükség szerint – külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
79. § A 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg
a) a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási és elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységének, valamint
b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára történő készpénz-befizetési és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének
végzését.
80. § (1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeinek.
(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósági tagjának, ügyvezetőjének a gazdasági társaságokra, szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(3) Ha nincs lehetőség a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző vagy rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja, ügyvezetője a gazdasági társaságokra, szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának, ügyvezetőjének törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel, utalványkibocsátóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(6) Ha a Felügyelet a 73. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti intézkedést a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.
(7) A Felügyelet a (6) bekezdés szerinti határozat tekintetében érintett, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő értesítése mellett haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét is.
(8) A Tvt. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a közvetlenül csatlakozó résztvevő javára benyújtott fizetési megbízás elszámolása és teljesítése a (6) bekezdés szerinti döntés rendszerüzemeltetővel történt közlésétől függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.
81. § (1) A fizetési művelet érdekében a pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz – az átadó és az átvevő pénzforgalmi intézmény közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a szerződő fél hozzájárulása és a szerződés biztosítéka nem szűnik meg. A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti engedélyét.
(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:
a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,
b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,
c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét, valamint
d) annak igazolását, hogy az átvevő pénzforgalmi intézmény rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.
(3) A szerződésállományt átvevő pénzforgalmi intézmény – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – írásban minden érintett szerződő felet értesít az átadásról.
(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő vagy az átadó pénzforgalmi intézmény által megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében vagy elektronikuspénz-kibocsátása érdekében az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által, és forgatható utalvány kibocsátása érdekében az utalványkibocsátó által átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.
82. § A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény – jogszabályban meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként – a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesít.
83. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől közbenső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, valamint a pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.
84. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyelete céljából a felügyeleti tevékenységének időtartama alatt adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.
(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény következő adatait:
a) név, székhely,
b) tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény engedélyezés alá nem eső egyéb tevékenységeit is,
c) az alapítás időpontja,
d) a jegyzett tőke, induló tőke,
e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tag,
f) a vezető állású személy neve,
g) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó neve,
h) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja, valamint
i) az a)–h) pontban felsorolt adatokban történt változások.
(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az utalványkibocsátó következő adatait:
a) név, székhely,
b) az alapítás időpontja,
c) a jegyzett tőke, induló tőke,
d) a vezető állású személy neve,
e) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó neve,
f) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás megkezdésének időpontja, valamint
g) az a)–f) pontban felsorolt adatokban történt változások.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, naprakészen közzéteszi.
85. § (1) A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából nyilvántartást vezet a pénzforgalmi közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet nyilvántartásba veszi a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait:
a) név, székhely,
b) a tevékenység végzésének helye,
c) a bejelentés időpontja,
d) a pénzforgalmi közvetítőt megbízó pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény neve,
e) a szolgáltatási tevékenysége megkezdésének időpontja,
f) a közvetítői alvállalkozó esetén a közvetítő neve, valamint
g) az a)–f) pont szerinti adatokban történt változások.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatok változását az adatváltozás bejelentését követően haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatot a Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.
86. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:
a) a pénzforgalmi intézményeket, elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket, utalványkibocsátókat, pénzforgalmi közvetítőket,
b) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tagjait,
c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyeit,
d) a könyvvizsgálókat, valamint
e) a kérelmezőket.
(2) A nyilvántartás az 1. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
e) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és a panasszal érintett pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, valamint
f) a szavatoló tőkét és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását.
(3) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.
87. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra, így különösen az ügyfelek tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott szabályok szerint jár el, ha a jogsértés fogyasztót érint.
88. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot működtető intézmény informatikai rendszerének biztonsági követelményeit, és
b) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módját, időbeli ütemezését.
89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 91. § 2014. március 15-én lép hatályba.
90. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet eljárásában:
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont.
91. § (1) A 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A részvénytársasági formában, korlátolt felelősségű társaságként és szövetkezetként működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre és utalványkibocsátóra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzforgalmi intézményre, elektronikuspénz-kibocsátó intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó igazgatósági tagjának, ügyvezetőjének a Ptk. rendelkezései szerinti felelőssége fennmarad.”
(3) A 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja, ügyvezetője a Ptk. rendelkezéseiben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának, ügyvezetőjének törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.”
(4) Az 54. § (2) bekezdésében a „jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy” szöveg lép.
(5) A 81. § (1) bekezdésben a „tartozásátvállalásra” szövegrész helyébe a „szerződésátruházásra” szöveg, a „hozzájárulása” szövegrész helyébe a „jognyilatkozata” szöveg lép.
1. Természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb – a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas – igazolványszáma.
2. A pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt, utalványkibocsátót, céget, elfogadót azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása.
E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:
1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt és gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.
3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.
